Amit a Spirit lã tott 1. rã sz

Maghar AkadÃ©mia

Amit a Spirit lÃ¡tott 1. rÃ©sz SzerzÅ‘ Yupiter 2008. 07 09.

A tudás hatalom. Annál nagyobb, minél többen birtokolják. TÁJÉKOZÓDJUNK! Mottó: A tudás hatalom. Annál nagyobb, minél többen birtokolják. E tanulmány szerzÅ‘jeként hozzájárulok, sÅ‘t kérem, hogy a benne foglaltakat adják tovább, másolják, használják fel. A tanulmányban az alábbi forrásokat használtam fel: 1. A Spirit marsjáró interneten elérhetÅ‘ képgalériája: http://marsrovers.jpl.nasa.gov/gallery/all/spirit.html 2. The Mars exploration Rover Athena Panoramic Camera Investigation (J.F.Bell, J.N.Maki és mások, Journal of Geophysical Research-Planets, 2003.november 29.) 3. Mars Exploration Rover Engineering Cameras (J.F.Bell, J.N.Maki és mások, Journal of Geophysical Reserach, Vol.108., 2003. december 11.) 4. Fényszóródás a természetben (Horváth Gábor, A Természet Világa, 1986. 6. szám) 5. A "NOVA 1 Mission" képgalériája: http://www.srcf.ucam.org/%7Ecuspaceflight/nova1selected/index.html 6. A Hubble Å±rtávcsÅ‘ nyilvános képgalériája

Mint azt a korabeli híradásokból tudjuk, a NASA Spirit névre keresztelt marsjárója földi idÅ‘számítás szerint 2004. január 4-én szállt le a Mars felszínére, a Guszev-kráter elnevezésÅ± területen. Azóta több tízezer képet készített és juttatott el a földi irányítóközpontba, s ezek közül a NASA a fenti internetes képgalériában a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott meglehetÅ‘sen sokat. E felvételek hosszas vizsgálatának, elemzésének eredményeként született ez a tanulmány.

Elöljáróban tényleg csak néhány szóban a Marsról, a "vörös" bolygóról. Sok adatot ismerünk róla, de mégis keveset. Eze ismereteket két részre kell osztanunk. Amit tudunk: a bolygó mérete, tömege, pályájának jellemzÅ‘i, forgási sebessége, keringési ideje, valamint néhány nagy felszíni formáció (pl. jég/hósapkák a pólusokon). Ezek fizikai törvények alapján számított, illetve földi megfigyelésekkel igazolt közkeletÅ± adatok, több évszázadon át, sok egymástól független forrásból származnak. Amit tudattak a nyilvánossággal: a bolygó légköri nyomása, a légkör összetétele, a felszíni hÅ‘mérséklet, a felszín egyes részeinek anyagi összetétele és még néhány, csak a helyszínen mérhetÅ‘ és vizsgálható adat. Ezeket odaküldött, a bolygó körül keringÅ‘ vagy arra leszálló szondák mérései alapján ismertették a nyilvánossággal az utóbbi mintegy három évtizedben. Ezen adatoknak van egy gyenge oldala: gyakorlatilag csak a NASA-tól, az általa odaküldött, a Marsra leszállt egységektÅ‘l származnak. Ezen kívül a korábbi szovjet Å±rkutatás is szerzett eredményeket orbitális pályáról, valamint az európai ESA is a Mars Expresszel, de ennek leszálló szondája sajnos "elveszett". Ez mindenképpen kevés, a függetlenség kérdéses, és csak költséges és speciális módon ellenÅ‘rizhetÅ‘ (oda kell küldeni egy másik szondát). Jóllehet, éppen az ESA Mars Express orbitális szondájának elemzése alapján került nyilvánosságra, hogy a Marson igen nagy mennyiségÅ± vízjég található, melynek létérÅ‘l a NASA sosem adott tájékoztatást. Sok fantasztikus ötlet és magyarázat terjeng a különbözÅ‘ Mars-fotókkal kapcsolatban, a látszólag hihetÅ‘ktÅ‘l a legképtelenebbig egyaránt. Sajnos, ezeknek a fantasztikus magyarázatoknak a létrejöttéhez nemcsak az emberek fantáziája járul hozzá, hanem a marskutatásokat végzÅ‘ szervezetek, jelesül a NASA mélységes, olykor lekezelÅ‘ hallgatása is. Véleményem szerint egy olyan szondának a fotói a legautentikusabbak, amely szerkezet valóban ott mozog az illetÅ‘ területen, és közelrÅ‘l, jó felbontással készíti el képeit. Persze, ez csak egy szÅ±k mozgási körzetet jelent, de többet érhet száz Å±rbéli felvételnél. Ezért kezdtem el foglalkozni a Spirit által készített képek elemzésével, és több ezer kép vizsgálata után mondhatom, megdöbbentÅ‘ dolgok mutatkoznak rajtuk. E tanulmányt vitairatnak is lehet tekinteni. Nem kívánok bizonyítani vele semmit, de rá akarok mutatni bizonyos ellentmondásokra. Nem állítom azt, hogy a tanulmányban elemzett Spirit képek a Marson készültek, éppúgy nem http://www.magharakademia.hu

KÃ©szÃ-tette a Joomla!

GenerÃ¡lva: 19 January, 2017, 11:24

Maghar AkadÃ©mia

ismerem a Marsot, mint az Atacama sivatagot, vagy Nevada sivatagos területeit. Éppen ezért a "Marson" szót kerülöm, helyette körülírást alkalmazok arra a területre, ahol a képek készültek, illetve a Spirit képgalériájára hivatkozom. Kezdetként röviden meg kell ismerni a felvételeket készítÅ‘ marsrover illetÅ‘ berendezéseit. Az alábbi képen láthatók feliratozva a rover lényeges részei.

Számunkra csak a kiemelkedÅ‘ "nyak" tetején elhelyezkedÅ‘ két kamerapár az érdekes, a pancam (panoráma kamera) illetve a navcam (navigációs kamera) párok. Látható, hogy mindkettÅ‘ kamera párban van, térhatású felvételek készítéséhez. így rövid adattáblázat a kamerákról:

felbontás (pixel)

optikai felbontás

látószög

optikai nyílás (f/n)

mélység-élesség

sztereo bázis-távolság

kamerák össze-tartása

magasság a felszíntÅ‘l

Navcam

1024x1024

0.82mrad/px

45o

12

0.5m - ∞ http://www.magharakademia.hu



Maghar AkadÃ©mia

20 cm

< 0.15o

1.54 m

Pancam

1024x1024

0.28mrad/px

16o

20

1.5m - ∞

30 cm

1o

1,54 m

Ezen kívül tudni kell, hogy a navcam a 600-800nm hullámhosszúságú spektrumban dolgozik, 650 nm érzékenységi csúccsal, a pancamnak pedig mindkét kameráján egy-egy 8 állású színszÅ±rÅ‘ tárcsa van, amely a balkamerán 432 nm-753 nm-ig, a jobbkamerán pedig 432 nm , illetve 750 nm-tÅ‘l 1009 nm-ig enged át sávszÅ±rÅ‘ jelleggel, átlagosan 20 nm körüli sávszélességgel. Ezzel a teljes látható fénytartományt és a közeli infratartomány alsó szélét is befogják. Néhány megjegyzés a fenti adatokhoz: 1. A pixel szerinti felbontás a mai megszokott kommersz gépekhez képest igen alacsony, de extrém mÅ±ködési körülményekre kellett készíteni. 2. Az optikai szögfelbontás adata másféleképpen megadva: a navcamra 10 m távolságból 8mm/pixel, a pancamra 10 m távolságban 2.7mm/pixel. 3. A navcam látószöge csaknem megfelel az ember szokványos éleslátási látószögének, egy kicsit kisebb. A pancam ehhez képest kb.2.9x-es zoomot jelent, kis-közepes teleobjektívnek tekinthetÅ‘, kisfilmes gépek esetén kb. 110 mm-es fókusztávolságúnak. 4. A kamerák egymástól vett távolsága sokkal nagyobb, mint az emberi szemé (az csak 6-7 cm). Ezzel a távolabb levÅ‘ alakzatokra is jobb térhatású képet lehet készíteni, cserébe a közelebbieknél nagyobb lesz a szögeltérés, és a szemlélendÅ‘ távolságnak megfelelÅ‘en állandóan módosítani kell a két kamera képének egymáshoz képesti http://www.magharakademia.hu



Maghar AkadÃ©mia

eltolását, ha jó térhatású képet akarunk látni. 5. A kamerák mélységélessége igen nagy. Ennek a képelemzések során nagy jelentÅ‘sége volt. 6. Tapasztalatom szerint a navcam kamerák optikai tengelyének összetartása gyakorlatilag 0, azaz párhuzamosak. A pancamnak van tengely összetartása, amely névleges adathoz 8.67 m es szögeltérés-mentes (parallaxismentes) távolság tartozik. A felsorolt forráshivatkozás ugyan kb. 10m-t említ, ez 0.86o-nak felel meg, de a kamerák beállítási pontosságát nem adja meg. Ezért én a vizsgálatok során a névleges tengely-összetartást használtam. 7. A pancam sztereo képpárjai a kék szÅ±rÅ‘vel készült L7-R1 képek, illetve a mélyvörös szÅ±rÅ‘vel készített L2-R2 képek. (az L betÅ± a balkamerát, az R betÅ± a jobbkamerát jelzi, az utánuk levÅ‘ szám a színszÅ±rÅ‘ azonosítószáma) A balkamera színszÅ±rÅ‘i az alábbi (RGB) színÅ± fényt engedik át a látható fény tartományából (a színfoltok a maximális intenzitáshoz tartozó színeket mutatják):

L2: 753 nm

L3: 673 nm

L4: 601 nm

L5: 535 nm

L6: 484 nm

L7: 432 nm

http://www.magharakademia.hu



Maghar AkadÃ©mia

Az egyes színszÅ±rÅ‘k fényintenzitás-csillapítási mértéke nincs megadva. Még egy kiegészítÅ‘ adat: a teljes mÅ±ködÅ‘képes marsjáró össztömege: kb. 160 kg.

VIZSGÁLATI MÓDSZER

1. A képeket az elemzés kezdete elÅ‘tt kontrasztjavító és fényerÅ‘ növelÅ‘ mÅ±veletnek vetettem alá, ha a kép megvilágítási viszonyai ezt indokolttá tették. 2. Sztereo képpárokat vizsgáltam elsÅ‘sorban, ha ezek elérhetÅ‘k voltak. A sztereo képpárokból az anaglif technika alkalmazásával készítettem a vizsgálatokhoz térhatású képeket a "Stereo Photo Maker" freeware program alkalmazásával. E program letölthetÅ‘ a következÅ‘ webhelyrÅ‘l: http://stereo.jpn.org/eng/stphmkr/ A térhatású képek elemzésével szereztem elsÅ‘dleges információkat a képeken látható alakzatokról. Ezzel lényegesen több és biztosabb információt kapunk az egyes alakzatok egymáshoz képesti elhelyezkedésérÅ‘l, a fedésekrÅ‘l, a síkban egymásra vetítÅ‘dÅ‘ formák különálló voltáról, valamint az egyes alakzatok térbeli formáiról is. A képek vizsgálat közben történÅ‘ nagyítása során az említett programban a "resampling" funkciót bekapcsoltam, így a nagyítás során a kép nem esett szét mozaikokra. 3. A sztereo képpárokat alkalmaztam az esetleges távolságok és méretek megállapításhoz is, a sztereo bázistávolság és az optikai tengelyek összetartásának ismeretében. Ez természetesen csak akkor adhat helyes eredményt, ha a sztereo képpár készítése során a rover nem mozdult el. EbbÅ‘l a szempontból is megvizsgáltam a felvételeket, ha lehetséges volt. 4. A sztereo képpárokat adó képeket külön-külön is megvizsgáltam tartalmi azonosság, képminÅ‘ség, illetve a térhatású kép vizsgálata során részletesen elemzendÅ‘ alakzat jellemzÅ‘i szempontjából. 5. Ha sztereo képpár nem volt található az adott témáról, akkor az illetÅ‘ képnek többféle színszÅ±rÅ‘s változatát is vizsgáltam. A képek vizsgálat közben történÅ‘ nagyításakor köbös vagy Láncos interpolációt választottam a kép zajviszonyaihoz illeszkedve. A különösen érdekes részleteket egyedi kijelölés után vetettem alá kontraszt vagy világosság módosításnak, esetleg kontúrkiemelésnek (antisharp mask). 6. A képek elemzése során külön figyelmet fordítottam az árnyékok és a Nap irányának vizsgálatára.

7. Bizonyos esetekben az egyes színszÅ±rÅ‘zött képekbÅ‘l színes RGB képeket készítettem. Ez alkalmas lehetett esetleg további információk kinyeréséhez. A színillesztést a rover színtárcsájának (napórájának) 7 színére végeztem el: a piros,zöld,kék és sárga színcsíkokra, valamint a tárcsa 3 szürkeárnyalatára 5% körüli illesztési pontossággal. A színillesztés alapja a színtárcsa NASA által közreadott standard színes képe volt. Természetesen korrekt színes képet megalkotni nem lehet, de alapvetÅ‘ tájékozódás céljára megfelel. A képek elemzése során nagyfokú óvatossággal és többszörös kontrollal jártam el. Azt az elvet alkalmaztam, hogy "Nem minden kÅ‘, ami annak látszik, de nem minden az, aminek látom!".

ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A SPIRIT FELVÉTELEIRÅ•L

Az elsÅ‘, ami szembetÅ±nÅ‘, az a képek gyenge minÅ‘sége. Ha megnézzük a képfile-ok méretét, azt találjuk, hogy a legjobb minÅ‘ségÅ± 1 Megapixeles JPEG kép méretéhez képest (400-600 kbyte) a képgalériában levÅ‘ képek jóval kisebbek (130-250 kbyte), ami kb. 70%-os minÅ‘ségnek felel meg. Ennél azért jobbat lehet elvárni a NASA-tól. A második megállapítás, hogy a képek azonosítójában szereplÅ‘ idÅ‘bélyeg (a 2N illetve 2P kezdÅ‘karakterek utáni 9 számjegy), nem egyértelmÅ±en azonosítja az idÅ‘beliséget. Ezt a vizsgálatok során többször is megtapasztaltam: volt olyan, ahol a pancam felvételeinek idÅ‘bélyege megelÅ‘zte a vonatkozó navcam felvételét, ami, ugye képtelenség. Találkoztam olyan, különbözÅ‘ idÅ‘bélyeggel ellátott (akár 1-2 nap eltéréssel is) felvételekkel, amik teljesen ugyanazok voltak, ugyanolyan pozícióból vették fel Å‘ket, holott a két felvétel közt egy csomó más helyrÅ‘l felvett képet lehet találni. http://www.magharakademia.hu



Maghar AkadÃ©mia

A harmadik észrevételem az, hogy a sztereo képpárok, amelyek ugyanazt az idÅ‘azonosítót viselik (tehát elvileg egyszerre kellene a két kamerának készíteni Å‘ket), nem feltétlenül egy idÅ‘ben készültek. Több olyan felvételt találtam, ahol a bal- és a jobbkamera képe tartalmilag is eltér egymástól, tehát nem egyszerre készült. Ennek egyébként a késÅ‘bbiekben nagy jelentÅ‘sége lett. Sajnos, olyan eset is elÅ‘fordulhat, hogy a két felvétel között elmozdul, elfordul, arrébb megy a Spirit, így nehéz kiértékelési helyzetek is adódnak. A kamerák leírásában semmi utalás nincs arra, hogy a sztereo képpárok elkészítésekor a kamerák egyszerre készítenék a felvételt. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes felbontású képek jelentÅ‘s része sztereo képpár, azaz L7-R1 vagy L2-R2 szÅ±rÅ‘azonosítójú felvétel (a képe azonosítójában az utolsó két karakter elÅ‘tti két karakter). Ez arra utal, hogy a Spiritet sokat használták keresésre, körülnézésre: a NASA is azt tette, amit én, elemezgette a kapott felvételeket, hiszen térbeli képen ez sokkal eredményesebb. SzembeszökÅ‘, hogy bizonyos helyeken (sokszor ott, ahol az ember egy nagyon részletes felvételsorozatot várna) a Spirit galériájában mindössze afféle "köldöknézÅ‘" képek szerepelnek: sokszor a színtárcsa vagy a rover valamely részlete a téma, az is kis felbontásban. Nem valószínÅ±, hogy ilyen sokszor volt "üresjárata" a rovernek: ilyen költséges misszió során nem lehet afféle bámészkodó kezdÅ‘ turistaként viselkedni, hogy mindegy, hogy mit, csak össze-vissza fényképezzünk. Elképzelhetetlen, hogy bármely NASA alkalmazott, aki a földi irányításban részt vesz, efféle infantilis tevékenységgel az állását kockáztatta volna. Megállapítható, hogy a képek egy részét láthatóan cenzúrázták. Van olyan kép, ahol egészen brutálisan, törléssel, van, ahol finomabban, például elmosással vagy lesötétítéssel tették. Különösen megfigyelhetÅ‘ az elmosásos manipulálás sok olyan képen, amely a Columbia Hills elnevezésÅ± dombról készült a tÅ‘le nyugatra elterülÅ‘ síkság irányában. A késÅ‘bbiekben ezt majd részletezem, de illusztrációként legyen itt két kép az elÅ‘bbiekre.

Durva kiradírozás a bekarikázott területen A legjobb indulattal sem lehet rámondani, hogy "felvételi hiba", szinte még azt is ki lehet deríteni, hogy milyen vastag "radírt" használtak a Photoshopban.

A domb gerincéig éles a kép, azon túl elmosódott MegfelelÅ‘ nagyítással mutatkozik a terület kijelölési vonal helye. A navcam mélységélessége 0.5m-tÅ‘l a végtelenig tart, így a távolabb levÅ‘ síkságot is élesen kellene látni a felvételen, ha nem manipulálták volna egy megfelelÅ‘ "elmosás" funkcióval. Miért tehették?

Szerencsére, elég kép található a Spirit képtárában ahhoz, hogy kiterjedt vizsgálódást lehetett végezni.

GONDOLATOK A SPIRIT MOZGÁSÁRÓL ÉS KÜLDETÉSÉRÅ•L

A Spirit küldetésének a nyilvánosság számára deklarált célja a Mars felszín tanulmányozása, a felszín anyagának elemzése, a felszíni viszonyok tudományos kutatása. Ha azonban figyelmesen megnézzük a marsjáró képeit, útvonalát, és ezen belül a mozgását, akkor már meglehetÅ‘sen kétkedve fogadhatjuk ezt az állítást. Mint az elÅ‘zÅ‘ekben említettem, a készített felvételek közt sok a sztereo képpár, afféle "tájkép", "helyszínkép". Ezek gyakorlatilag nem alkalmasak beható tudományos vizsgálódásokra, ellenben jól használhatók terepfelmérésre, keresésre, alakzatok azonosítására, bizonyos környezeti viszonyok megfigyelésére. Ha az útvonalát tekintjük, több jogos kérdést tehetünk fel. Nézzük csak meg a következÅ‘ képet:

Miért ment a Spirit rögtön a Bonneville kráterhez, amikor annyi más kráter is van a környéken? Ha a Bonneville kráterrÅ‘l készített képeket nézzük, látható, hogy "tudományos céllal" semmi értelme nem lehetett, ugyanis a kráter geológiailag teljesen semmitmondó. Miért tartózkodott ott mintegy 3 hétig? Miért nem ment át a kráter túlsó oldalára? Onnan miért éppen a Columbia Hills nevezetÅ± dombok felé vette az irányt? Másfelé is mehetett volna, ha éppen tudományos kutatásokat akar végezni. http://www.magharakademia.hu



Maghar AkadÃ©mia

Külön szembetÅ±nÅ‘, hogy a Spirit nem egészen fél év alatt elérte a Columbia Hillst, majd annak területén tartózkodott tö mint másfél évig, hogy aztán a Home Plate-re és környékére menjen tovább, ahol azóta is van, több, mint két éve! A képelemzések után érthetÅ‘vé vált, miért ment a Bonneville kráterhez. Az is kiderül, hogy a Columbia Hills-ben keresett valamit a Sol 420 és a Sol 510 marsi napok közt. A mozgása az alábbi volt: Ennek a látszólag kesze-kusza mozgásnak semmi köze tudományos kutatáshoz, egészen nyilvánvaló, hogy Spirittel kerestek valamit. Hogy mit, lehet, sosem tudjuk meg. Érdekességképpen azért ideteszem egy különös formájú, nagyon szép kékes színÅ± kÅ‘nek a képét, amelyrÅ‘l sok felvételt készített a Spirit, mind a pancam, mind a navcam több képén látható. Érdekesség még az is, hogy ehhez hasonló formájú kÅ‘ még van a környéken.

Az útvonalból az is kiderül, hogy a végcél a Home Plate volt, de hogy miért, arra álljon itt két kép. Az elsÅ‘ nagyon meglepÅ‘:

Tessék elolvasni a szaggatott vonal melletti feliratot:"corridor of interest". Csak így, katonásan. Semmi finomkodás, semmi "area", semmi "to be explored" vagy "research". EgyszerÅ±en kijelöltek egy folyosót, amelyen belül érdeklik Å‘ket a Mars felszínén látható dolgok. Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy mi miatt érdekelheti Å‘ket egy ilyen területsáv: valamit meg akarnak nézni, ami egyenes vonalú mozgással érte el a felszínt. A "folyosó" vége a Home Plate-nél van! Aztán itt a Home Plate körüli mozgás: Azt hiszem, mindenki látja, hogy a Spirit a Home Plate jobb oldalán levÅ‘ területen nagyon-nagyon keresett valamit. Értelmes emberek irányították, márpedig az ember akkor végez ilyen mozgást, ha keres valamit. Elég sokáig, 531 napig keresgélt , hogy megtalálta-e és mit, nem tudni. E területrÅ‘l vannak nagyon érdekes képek, majd késÅ‘bb sorra kerülnek. Aztán látható, hogy fenn a platón is végzett keresésre utaló mozgást, míg át nem ment az északi csücskébe, ahol azóta is tartózkodik. Mit akarhatnak vele? Összefoglalva: meglehetÅ‘sen sok körülmény szól amellett, hogy a Spiritet nem elsÅ‘sorban tudományos kutatási céllal, hanem helyfelmérésre, megfigyelésre, keresésre küldték oda.

MÁS EZ A LÉGKÖR..

Van egy komoly ellentmondás a Mars hivatalos légköri nyomásadata és a Spirit felvételein látható égbolt optikai, fényképezési tulajdonságai közt. Hivatalosan a Mars felszínén a légköri nyomás (legújabban) 700 és 900 Pa közt van, ami a földi felszíni légköri nyomás 1/110-1/150 része. (Megemlíteném, hogy a Mars légköri nyomásadata mintegy 20 évvel ezelÅ‘tt még 600 Pa körül volt. Azóta már emelkedett...) Az ellentmondás lényege az, hogy a Spirit felvételein az égbolt fényes. Miért fontos ez? Tudni kell, hogy egy légkör fényességét normális körülmények között (tehát nem gerjesztett állapotban és nem visszaverÅ‘dést véve) a légkört alkotó részecskék fényszórása okozza. A fényszórás többféle lehet a részecskék nagysága és a fény hullámhossza viszonyszámát tekintve. Rayleigh szórásnak nevezett jelenség akkor jön létre, ha a részecskék sokkal kisebb méretÅ±ek (<0.03λ), mint a hullámhossz, gyakorlatilag atomi, molekuláris méretekrÅ‘l van szó. A Rayleigh szórás tulajdonsága, hogy a hullámhossz negyedik hatványával csökken a szórás, tehát az égbolt színe így lesz kék. A Rayleigh szórás gyakorlatilag irányfüggetlen. Mie szórás jön létre, ha a részecskék a fény hullámhosszának nagyságrendjébe esnek. Ez irányfüggÅ‘, és a mérettÅ‘l függÅ‘ színÅ± szórást hoz létre. Ha a Mie szórást okozó részecskék méretét csökkentjük, a Tyndall szórás jelensége tapasztalható, amely a méretek csökkenésével egyre inkább hasonló lesz a Rayleigh szóráshoz. A Tyndall szórást a kolloidok és aeroszolok mutatják. Van még az ún. "fehér szórás", amikor a fényt szóró részecske a fény hullámhosszánál nagyobb (>1.3λ), ekkor a fényszórás hullámhossztól független (ezért "fehér"), és nem irányított. Természetesen ebben az esetben a szórást okozó részecske színe befolyásolhatja a szórt fény színét. Egy légkör alapvetÅ‘en egy diszperziós rendszer, ahol a diszperziós közeg gáz, a diszpergált fázis pedig folyékony vagy szilárd. Így a gázrészecskék és a diszpergált részecskék számának viszonyát tekintve mindenképpen van egy korlát, különben a diszperziós rendszer szétesik vagy létre sem jön. E természetébÅ‘l fakadóan a légköri fényszóródás, és így az égbolt fényességének alapvetÅ‘ okozója a légköri gáz. A diszpergált egyéb szóró részecskék a szórt fény színét befolyásolhatják bizonyos helyzetekben, de az eredeti Raylegh szórást adó gáz fényességét nem múlják felül. Ez természetesen nem vonatkozik pl. a jégkristály vagy vízcsepp felhÅ‘kre, ahol a fényvisszaverÅ‘désé a fÅ‘szerep, így természetesen ezek lehetnek fényesebbek a tiszta égboltnál. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról a körülményrÅ‘l http://www.magharakademia.hu



Maghar AkadÃ©mia

sem, hogy a részecskék méretének illetve koncentrációjának növekedésével a fényelnyelÅ‘dés is növekszik,

Földi körülmények közt az égbolt a szokásos felszínhez képest 3-4 EV-vel fényesebb (EV: exposition value, viszonyszám a megvilágítás mértékét mutatja: +1EV 2-szeres megvilágítást jelent, -1EV pedig 1/2-szerest, tehát a 3-4 EV 8-16szoros megvilágítási értéket). Ez az arány természetesen csökken, ha minél világosabb felszínhez viszonyítjuk, sÅ‘t, hómezÅ‘ vagy vagy más nagyon fehér felület esetén az arány megfordul, és a tiszta kék ég akár -1EV-vel sötétebb a fehér felületnél. Ezért, ha pl. hófehér falú görögországi házacskákra állítjuk fényképezéskor a fénymérést, az ég megejtÅ‘en kéknek fog látszani a felvételen. A marsi légnyomás adatainak megfelelÅ‘ légkörben nagyon kevés a Rayleigh szórást adó gázrészecske, ezért sokkal sötétebb égboltra kellene számítani, mint pl. a Föld felszínén. A marsi légnyomásnak megfelelÅ‘ légköri nyomás a Föld körüli légkörben 31-35 km magasságban van, a sztratoszférában. Sokáig csak Å±rhajósok szóbeli beszámolója alapján tudhattuk, hogy hogyan változik a légkör kék színe, ahogy emelkedik az Å±rhajó. 2006-ban azonban Henry Hallam és 4 társa, cambridge-i egyetemisták egy "Nova 1 Mission" elnevezésÅ± projekt keretében egy kis héliumtöltésÅ± ballon segítségével többek közt kamrát is feljuttattak 32 km magasságba, s ott több fényképet is készítettek. Az alábbiakban 2 képen is látható, ami a mi szempontunkból fontos.

A Föld 32 km magasból - a Föld felé fényképezve

A sztratoszféra fényképe 32 km magasságban

Tessék "fölfelé" nézni, a világÅ±r felé! Az eredmény: 32 km magasságban a Föld felszíne felett a légkör Rayleigh szórás miatti fényessége rendkívül csekély, gyakorlatilag sötét, szinte fekete az égbolt. Mit jelent ez? Azt, hogy ha a marsi légkör nyomása a hivatalos 700-900 Pa értéknek megfelelne, akkor az égbolt teljesen sötét lenne, azt semmiféle Mie szórást okozó, légkörben diszpergált por nem fényesíti fel komoly mértékben, hiszen a porrészecskék számbelileg sokkal kevesebben lehetnek, mint a diszperziós közeg részecskéi. Ne felejtsük el, hogy a részecskéknek fenn is kell maradni a légkörben... Ahol a Spirit felvételei készültek, igencsak más a helyzet. Az égbolt fényes. Sokkal fényesebb, mint a felszín, csak igen fehér (világos) sziklás felület esetén lesz kissé sötétebb. Ez azt jelenti, hogy ahol a Spirit képei készültek, ott teljesen tiszta, derült égbolt esetén az ég színe kék. Ez bizonyos por vagy pára "szennyezÅ‘dés" esetén akár fehéres, világoskék is lehet. Ezt mutatja be az alábbi színes felvétel, ami a Columbia Hills-en készült, minden szÅ±rÅ‘t használt a Spirit. EzekbÅ‘l készítettem el a színes képhez szükséges RGB rétegképeket oly módon, hogy ahol lehetett, 3 szÅ±rÅ‘ felvételét használtam az alapszín kialakításához, és a színillesztést a színtárcsa 4 színére és 3 szürkeárnyalatára végeztem el kb. 5% pontossággal. (Természetesen színárnyalat hibák vannak)

Az égbolt ragyogó kék, a világos felszínre van az expozíció beállítva

Az égbolt fehéres-kék, lehet, hogy pára vagy por miatt (L2,L5,L7 szÅ±rÅ‘zött képekbÅ‘l) A felszín sötét, mert az exponálás beállítása jórészt az égboltra történt A vizsgálataim alapján úgy találtam, hogy az égbolt a Spirit felvételein 1-2 EV-vel fényesebb a felszínnél, ha a színes képen világoskék vagy fehéres a színe, világos felszín esetén a felszínhez képest -1EV a fényessége. Ha az expozíciós idÅ‘ beállítása az égboltra történik, akkor a felvételeken az égbolt mintegy 3 EV-vel fényesebb a felszínnél. Derült égbolt esetén a vörös és infravörös szÅ±rÅ‘vel készült képek egyre sötétebb égboltot mutatnak (egyre kevesebb a szÅ±rÅ‘n áthaladni tudó színÅ± fény), hasonlatosan a földi légköri fotókhoz.

Példaként itt látható egy kis sorozat a különbözÅ‘ színÅ± szÅ±rÅ‘kkel készült képekbÅ‘l, amelyek a világos felszínÅ± szí szÅ±rÅ‘zött felvételei:

Kék szÅ±rÅ‘vel(ég: 0EV)

Zöld szÅ±rÅ‘vel (ég:-0.5EV)




Maghar AkadÃ©mia

Sárga szÅ±rÅ‘vel (ég:-1.2EV)

Infravörös szÅ±rÅ‘vel(ég:-1.8EV) Érdekességképpen mutatnék egy szÅ±rÅ‘zés nélküli felvételt. Azt tudni kell, hogy a marsroverek CCD-je 760 nm hullámhosszú fényre a legérzékenyebb, és a hullámhossz csökkenésével egyre kevésbé érzékeny: a 760 nm-e vörös fényre mintegy 6-szorta érzékenyebb, mint a 430 nm-es kék fényre. Ezért is érdekes látni, hogy a szÅ±rÅ‘ nélkül készített képen is az égbolt kb. 1EV-vel fényesebb, mint a felszín. Helyes színes képen ezért lesz kb. 2 EV-vel fényesebb.

És hogy nem alaptalanok az észrevételeim, arra maga a NASA ad bizonyítékot: a Hubble Å±rtávcsÅ‘ remek felvételét a Marsról a 2004-es földközeli helyzetben. A képet a maga eredetijében mutatom, semmi változtatást nem végeztem rajta.

A képet helyes színÅ±nek kell elfogadnunk, nem írták, hogy "false color", ezt tartják a legjobb fotónak a Marsról. Tessék megfigyelni a Mars körül látható vékony kék gyÅ±rÅ±t. Aki egy cseppet is jártas a digitális fotózásban és már korrigált digitális fényképeket, az rögtön megállapíthatja, hogy a látható kék gyÅ±rÅ± nem a szerényebb minÅ‘ségÅ± digitális képeken a nagy és kis megvilágítottságú részletek határán látható bíbor hiba (purple fringing), az más viselkedést mutat, és két ilyen megvilágítású terület határán nemigen jelentkezik. Ez bizony a Mars légköre, egy nagyon szép kék színÅ± Rayleigh szórást mutató gázburok. Nyoma sincs semmiféle narancs meg sárga színezÅ‘désÅ± légkörnek, ez bizony világos és középkék. És ha a bolygó felsÅ‘ (északi) pólusa felé nézünk, akkor jól látja a kedves Olvasó: azok ott bizony felhÅ‘k. ValószínÅ±leg jégkristályos felhÅ‘k. És ekörül is nagy a csend... Nehogy azt gondoljuk, hogy ez nagyon vékony légkör. A bolygó átmérÅ‘jéhez képest kicsi a vastagsága, de ahhoz képest a Föld légköre is vékony. Mégis elég.

A Mars légköre

A Föld légköre Az optikai és fényképezéstechnikai elemzés sajnos nem ad információt a Spirit felvételeinek helyén létezÅ‘ légkör összetételérÅ‘l. Azt helyszíni gázelemzéssel kell megvizsgálni. Ennek a Hubble távcsÅ‘ által készített Mars-képnek van egy sajátos mellékzöngéje. Ha az ember megnézi Photoshoppal a kép színösszetételét, szinte pontosan azt a vörös/zöld/kék színösszetevÅ‘ arányt találja, mint amiket a NASA által a nyilvánosságnak szánt, "true color"-nak nevezett rettenetes narancssárga Spirit felvételeken. Úgy látszik ez afféle "NASA-brand"... Azokon a képeken egyszerÅ±en "nyakonöntik" a színes képet ezzel a NASA-Mars narancssárgával, mindegy, hogy milyen az ég, van-e felhÅ‘, vagy nincs, fehér-e a szikla vagy szürke. Itt a Hubble Mars felvételén ezt nem tehették meg: igen vicces lett volna egy narancssárgás világÅ±r... VALAMI VAN A LEVEGÅ•BEN...

Mármint ott, ahol a Spirit jár. A hivatalos álláspont szerint ott ugyan a madár sem jár, de a Spirit felvételei meglehetÅ‘sen érdekes, kérdéseket felvetÅ‘ látványt mutatnak. Sokszor került a Spirit kamerájának látóterébe fényképezései során olyan valami, amely egyértelmÅ±en nem a talajon volt, és egyértelmÅ±en mozgott. Hogy ezek a valamik micsodák, milyen messze voltak a kamerától és mekkorák, azt megállapítani nem lehet a közreadott képek alapján, mert közös jellemzÅ‘jük, hogy mindig csak az egyik oldali kamera képén szerepel. Ennek több oka lehet: - lehet azért, mert a két oldali kamera nem egyszerre fényképezett, így mozgása miatt a tárgy csak az egyik kép készítésekor volt a látótérben; - lehet azért is, mert csak az egyik oldali képet cenzúrázták; - lehet azért is, mert ténylegesen csak az egyik oldal kamerájával készítettek akkor képet. http://www.magharakademia.hu



Maghar AkadÃ©mia

További közös jellemzÅ‘je ezeknek a képeknek, hogy egy részük a Columbia Hills körzetében, más részük a tÅ‘le nyugat elterülÅ‘ sík rész felett mutatja ezeket a levegÅ‘ben tartózkodó valamiket. "Valamiket" kell írnom, mert nem azonosíthatók, nem ismerhetÅ‘k fel. A Spirit ezen fényképein durván 2 csoportba oszthatók a látómezÅ‘be került valamik: - az egyik csoport a sötét objektumok: mindegy, hogy az égbolt felé látszik vagy a felszín valamely részlete szolgál háttérként - a másik csoport a fényes foltok, szintén háttértÅ‘l függetlenül. EgyértelmÅ±, hogy ezek a sötét vagy fényes foltok nem pixelhibák. Azok egyrészt determinisztikusak, másrészt nem ilyen látványt mutatnak. Ezeknek a valamiknek egyike sem felel meg az esetleges "hivatalos" meteorit okozta jelenségnek a következÅ‘k miatt. A sötét objektumok eleve kizárva a meteorit-magyarázatokból. EzekrÅ‘l nagy a hallgatás... A világos fényfoltokat sem lehet meteoritnak tekinteni, mert azok nem érik el a felszínt, így a felszín nem lehet a háttere. Az ilyen világos valami egyértelmÅ±en csakis csillogó felület miatt jöhet létre. Az égbolton megfigyelhetÅ‘ fényfoltok meteorit-magyarázatával az egyik probléma, hogy a felvételek nappali fényben készültek, az égbolt fényes, és az azért nem képzelhetÅ‘ el, hogy a Spirit mozgáskörzetében egy csomó hatalmas, nappal is látható fényjelenséget produkáló nagy meteor vágódik a légkörbe. A másik probléma az, hogy ezek a fényfoltok zömmel egy viszonylag szÅ±k terület fölött, a Columbia Hills-tÅ‘l nyugatra elterülÅ‘ síkság fölött tÅ±nnek fel, és nem is húznak csíkot, mint egy rendes meteor. Mindegyik szembejönne a Spirit kamerájával? Égitest nem lehet, mert a másik kamera képén nem látszik, képsorozat esetén pedig sem a megelÅ‘zÅ‘, sem a következÅ‘ felvételen nincs rajta. Gondoltam arra is, hogy ezek esetleg a Nap által a kamera lencséjén okozta becsillanások. Csakhogy a becsillanás nem ilyen, azonkívül mindkét kamerában kellene jelentkeznie egy sztereo képpár esetén, ez azonban nem tapasztalható. SÅ‘t a Nap helyzete sem olyan a kérdéses felvételeken, hogy becsillanást tudnak okozni. Szóval marad a kérdés: mik is ezek? Nézzünk hát ezekbÅ‘l az "izékbÅ‘l" ízelítÅ‘t.

A Columbia Hills felett egy sötét csíkként mutatkozó objektum

Fényfolt a Columbia Hills felett

Fényfolt a Columbia Hills felett

Fényfolt a síkság felett: a Spirit által készített képsorozatban sem a megelÅ‘zÅ‘, sem a rákövetkezÅ‘ képen nem szerepel

RepülÅ‘ objektum a Columbia Hills felett

A repülÅ‘ objektum nagyítva: mintha két szárnya lenne Jól látható, hogy a felvétel ideje alatt elmozdult (életlen a balszéle)




Maghar AkadÃ©mia

Szintén sötét objektum a síkság felett

Itt pedig egy csillogó tárgy mozog a síkság felett

Sötét objektum a síkság felett

Ha az eget sötétítjük, kiderül, hogy az objektum kondenzcsíkot húz maga után!

És a síkság feletti objektum nagyítva: ez valamilyen gépezet lehet . Nemrég szállhatott fel a légtérbe, a mögötte húzódó kondenzcsík erre utal.

Az a sötét objektum nagyon kíváncsi, vagy sok errefelé a dolga...

Megint egy sötét csíkot mutató objektum a síkság felett..

Kb.30 másodperccel késÅ‘bb viszont ez a csillogó valami van a síkság fölött, vagy a felszínen.

Nos, hát ízelítÅ‘nek ennyi. Ennél persze több ilyen felvétel van, ahol efféle beazonosíthatatlan foltok, objektumok láthatók E rész zárásaként egy elgondolkodtató képpár. A navigációs kamera készítette sztereo képpárként. Nem egyforma! A balkamera képén egy fénypászta látható, amely megvilágítja egy helyen a felszínt (sárga nyíllal jelölve). A felszínen megvilágított terület átmérÅ‘je a sztereo képpár parallaxis eltérése alapján 8-9 m. Elég kicsi. Figyelemre méltó, hogy a fénypászma kissé széttart! Fénypászmát csak úgy nem látunk. Ahhoz vagy az kell, hogy az égbolt felhÅ‘s legyen, és egy kis résen átvetüljön a napfény, vagy egy mesterséges fényforrás szükséges (no, és persze poros vagy párás levegÅ‘). Sem a felhÅ‘s égbolt, sem a mesterséges fényforrás nem illik bele a "hivatalos" Mars képbe. Különös észrevétel, hogy a jobbkamera képén NINCS fénypászma! Nem egyszerre készült a két kép. Ellenben a sárga nyíllal megjelölt helyen egy kis csillogó tárgy látható a felszínen (vagy a levegÅ‘ben), ez viszont a balkamera képén nincs rajta.

A balkamera képe. Nincs a csillogó tárgy, a fénypászta a Nap felÅ‘li irányból jön, de kissé széttart.

A jobbkamera képe. Fénypászta nem látható, de egy csillogó tárgy igen.

E tanulmány következÅ‘ részében a Spirit által a felszíni alakzatokról készített képek közül mutatok be jó néhányat. Vigyázat! MegdöbbentÅ‘ lesz!




Amit a Spirit lã tott 1. rã sz

Recommend Documents