Gyepgazdalkodis 2004, Debrecen
ALTERNATiV GYEPHASZNOSITAS LEHETOSEGEI FARMSZERU SZARVASTARTAS Der Ferenc, Nagy Winos Osszefogla116 A farniszerü szarvastartas az ettnOt evtizedekben mind haztinkban mind vikigviszonylatbati a gyepre alapozott dliattartds aj, perspektivikus agazatkent jelentkezik. A szerzdk a szakirodalmi adatok es gyakorlati megfigyeleseik alapjdn bernutaydk a szarvastartas elarlyeit. Ismertetik a Pannon Lovasakadernia Szarvasagazakinak teridet-, tetsaim- es termelesi adatait, a farmletesites beruhdzasi es ii-, entelesi kOltsegeit es a szarvastartds sordnjelentkez5 beveteli lehet5segeket. Annak ellenere, hogy a felenlegi gazddlkoddsi szabalyok mellett a szarvastartds nern tartozik a fovedelerntermeld 4ga:wok koze, varhato, hou a k -Ozeljovaben az ertekesites lehetosegeinek megvaltozeisa a farmszeril szarvastartast a jOvedelenitermerd gvepre aiapozott allattartasi dgazatok koze cm& Bevezetis
FenntarthatO fej1Ocies, multifunkcionalis mezogazdasdg, agrar-kornyezetvecleIrni program, eletmisier biz.tons'&g — ezekkel a fogaimakl(a1 egyre tObbszbr taldlkozhatunk es talalkozunk e rendezveny kerctei kOzott is. Aneikul, hogy reszletesen taglalndnk ezek lenyeget, meggllapfthatjuk, hogy olyan termelesi folyamatokat ke11 a jovoben elanyben re.szes(tentiink, amelyek egeszseges, biztonsagos elelmiszerek eltiallitasat teszik lehetOve, de egyben szolga.ljak a kornyezeti ertekeink, kulturank, hagyomanyaink megorzeset is. MeglepO, hogy ezeknek a szempontoknak kivalOan megfelel a gimszarvas es a damvad tenyeszte5e. Ha.zankban Oshonos fajokr61 van szO, amelyek az evezreclek soran nazkodtak kornyezetiikhoz, eIlenPakkA valtak a betegsegekkel tokeletesen slevabm. Nem uj keletii, bogy az ember vadallatokat keritesek m(5gOtt szaporitson, de az mindenkeppen szckatlan, bogy rnezOgazda_sagi terCletek hasznositasara hasznaija oket. Fz a folyamat alig nehany evtizede kezdodOtt SkOciaban es Uj-Zelandon, ma mar a vilag szamos orszAgaban kedvelt gazddlkoddsi forma. A tartasi, teny4sztesi rendszerek tobbsege egyresziO1 az extenziv legelore alapozott range land tipugti gazdglkodasi formabal alakult ki, minirnalis raforditasokat eszkiiSzblve, eredeti allapothan fenraartott legeltethet6 terilleteken. A masik iranyzat a fejlett legelteteses dllattenyesztesi kulttira es technolOgia (htismarha, juh) szdmos elemenek felhasznalasaval fejlociat, alkalmassa teve azt arra, hogy a gimszarvas (es mas szarvasfelek) speciatis tApidlkozAsi, itettani es Yiselkedesbiologiai adottsagainak megfeleljen (PEAIZSE es DREW 1998).
28
Gyepgazdsilkodas 2004, Debrecen
A szarvastenyesztesi rendszereknek, faggetlenal a meretekt61, foldrajzi es piaci helyzertOl, a ktiivetkez6 fa szempontoknak keIl megfelelnitik (HAIG es HUDSON 1993): 1. A fa".1 megvalasztasanal alapveti5 szempont az ertekmera tulajdonsagok szinvonala es a haziasithatosag. 2. Az allomAnygondozasnak ki kell terjednie a korulhatarolt eletteren belfil a kezeles, a takarmanyozas, a szaporitas es az allategeszsegfigy komplex tevekenysegi khrere. 3. Az alkalmazott modszerek osszessegenek messzemenoen meg kell felelnie a szarvas specialis biolOgiai es visetkedesi sajatossagainak. A farmszera ta.rtis technoiOgiajahoz valt5 jo alkalmazkodokepessegen kiviit felmertil a kerdes, hogy mien a gim- es damszarvas tenyesztes elterjedese volt ilyen gyors utemu az &Inuit evtizedekben. Ketsegen kiviIl a legfontosabb okok a gim- es dasnszarvas kOvetkezo faji sajatossagaiban kereshetok: — A farmokon eloallitott szarvas, dam es vaddiszno hits illetve a bel8le keszitett termekek beltartalmuk es minosegilik tekinteteben egyarant megfelelnek a legigenyesebb fogyasztasi elvardsoknak, mert hasuk legyegesen kevesebb zsirt, tiibb feherjet es asvAnyianyagot tartalmaz, mint a legtobb haziasitott allatfaj hfisa (1. 2. es 3_ abra). 1. abra Hu5ok zsir- es feherjetartaIma WOO g suit termekben)
Forreis: McCance & Widdowson, 1995
GyepgazdAlkodis 2004, Debrecen
Husok energia- es viz ' tartalnrta (Kcal, g/100 g stilt termekben)
2. abra
Forrds: McCance & TViddow.s -on, 1995 3. jhra
lifisok vastartalma (mg/100 g suit terinekben)
Fornis- AfeCance & Wicidowson, 1995
30
Gyepgazdalkoda.s 2004, Debrecen
— A vegterrnek el6allitasa gyepre alapozott tartAssal, termeszetes takarrn6nyok felhasznalasaval, hormonok, antibiotikumok, vegyszerek nelkOltortenik. - A szarvasfelek Jo hatisfokkal e.rtekesitik az e'rtekes takarmAnyokat. - Kiv616 a vagasi ldhozataluk (58-62%), ja az ertekes htisok arAnya es hosszti id& kereszlill megmaraidnak ezek a kedvez6 tulajdonsagolt — Zsirosodisra nem hajIamosak, a kepzt5dOtt zsirtarta1ek a hastiregbe, illetve a bar ala es nem az izornkotegek koze rakodik le, igy a feldolgozas saran konnyen eltavolithato. — A betegsegekkel szernbeni elleriallokepessegiiknek, fejlett immunrendszeriiknek koszonhetoen gyogyszerek alkalmazasara ritkan van szukseg, — A tartas es fe1dolgozas technologiainak valtortatdsaval a rendszer alkaImassA teheto bioterrnek vagy kisertermek eloallitasa. — A zartteri nagyvadtenyesztes kielegiti a min6segi termek-el6aIlitas kovetelmenyeit, hiszen a termeles teijes foiyamata kontrolalhato, az allatok allatorvosi ellenorzes alatt allnak feidoigozasuk szigorti higieniai elairasok betartisaval tort6nhet. - Nern szukseges az istallizott tarta's meg telen sun (near jelentkezik a kornyezetet szennyez6 nagy mennyisegu tragya), gonidozAsuk, tartasuk nem igenyei jelentes munkaerot. — A szarvasok latvanya turisztikai vonzerovel bir, ez a gazdaIkodasi tevekenyseg bekapcsolhato az agroturizmusba. — A szarvasf6lek bore kival6 minosegii, fontos boripari alapanyag. — Hazank gimszarvas- es damvad-61lomanyanak minOsege messze Nan hires, nincs szukseg tenyeszallat importra. — A gimszarvas es a darnvad is csapataliat, igy lehetaseg van a_z 1izemszen1 tartAsra. ,
Ezeknek a kedvez6 tulajdons6goknak koszanheto, bogy az elmitlt kdt evtizedben a vilag szArnos orszagAban terjed a gimszarvas es a damvad tenyesztese. Europa szarvas tenyesztesenek helyzetet az J, toblazaton mutatjuk be.
A Pannon Lovasakadernia Szarvasagazatanak bemutatasa Terulet
es 'Visa-in! adatok
A 136szenfai szarvastelep mintegy 300 hektaron helyezkedik el, es 41 legeloszektorb6I ail. A kertek merete 3-5 ha kozott valtozik, de vannak 15-20 hektaros teriiletek is. A kora tavaszi Allorndnyra vetftve 3-4 gfrnszarvast tartunk hektkonkent, ami lehetove teszi, bogy kedvez6 id6jaras eseten, szenat is k&szitstink a teruleten. A foldek trinOseget tekintve gyenge aidottsagokkal renelelkezunk, hiszen a hurnusztartalom dig eri el az 1%-ot, a PH 4,5-6 kozott valtozik, nehezen mOveIhet6, kotOtt talajok, Az elrritilt evekben vegzett felujitasoknak es a rendszeres legeltetesnek kdsz6nhetoen jeIent6sen javult a novenyzet Osszetetele, non a pillangOsok arAnya. A terulet kozel Otven szazalekan Osgyep taldhato. A gyepek apolasa a retboronalasbOl es a 31
Gyepgazatkodis 2004, Debrecen
tisztito kaszalastP 61 all. A szarazsag okorta term6scsokkenes enylift6se erdekben, megkezdtak az oszi taiajlazitAst, es feltilvetessel tovAbb kivanjuk asvelni a pillangesok aranyat. Az btobbi ka orten mar rem hasznalunk semmllyen kernikaliat (mittragyat, vagy vegyszert) a legeItikOn. 1. tabkizat
Europa szarvastenyesztese ( 1997) ri■■.1.■•••
Orszag
farmok
GinsDiimtehenek tehenek szlima 4000 15800
f Allatok
Sz f Legere- Atiag°5 ahrY liSaS. teriilet - arm ' teriilet
39600
ha 6487
ha 3,9
tonna 522
usztria
1678
enelux
70
200
1450
3300
443
6,7
68
aria
646
12900
2704
2700
3,4
361
907 4474
12000
17000
31200 58000
8250
9,1
1026
49240
2590
103660
7774
1,7
1463
360M 61000
534 'IL 6745
11,2
1175
24000
4400
10,8
333
5,4
329 22
571
57
96
raticiaorszeig
Vemetorszag
36R41
4d,JM
rorszdg
255 601
13800
16700
Olaszorszeig
406
10000
ortugalia
62
300
2000 350
panyotorszag
10
agN-B ritanni t
vedorszag
572
8100
4200
1300 4000 25800
4886
8,5
437
U
9681
126540
67390
381860 47930
4,5
6208
orvegia
18 479
100
800 7600
100
6
17
3500
300 300
1000
2,1
98
70
3200
1700
151
5
50
30
23
ngyelorszdg
10
900
500 200
1650 150
23,4
agyarorszdg
9800 1100 2200
325
32,5
31
7
800
200
2000
300
42,9
28
4,6
6556
veijc
Csehorszdg
zlovakia urcipa
._.,
2000
10270 135090
70590
Farrel's: Reinken, G., 1998
32
411360 51455
Gyepgazdilltodis 2 4, Debrecen
2. taldzat Letszatnadatok (2004. 05. 1.1.) Egyseg Boszenfa ten eszkert
Boszenfa vadaskert Kiskunfeiegyhaza ten eszkert Osszesen
Tehen db
Bika (db
Niivendek db
Borjil (db 150
Osszesen db)
80
848 264
31
50
212
230
280
1324
267 89
265 62
166 33
71
60
427
387
Terme lest adatok
A szaporulati mutate& kielegittinek nevezhet6k, a harem evesnel iddsebb tehenek eseteben 85-88% a vaiasztott borjak aranya. Sajnos nem ilyen kedvez6 a fatal 2-3 eves teheneknel, alig eri el a 60%-ot, Ez minders bizonnyal arra vezethet6 vissza, hogy nern tudjuk egesz evben biztositani a kivalO minosegO, konnyen emeszthet6 legeIat az aIlatok szamara. A borjak eletiik elsO hOnapjaiban 300-350 grammot gyarapodnak, valaszta_'skor — hat honapos korban — 65-70 kg-at nyornnak. Eves korukra erik el a iegideAlisabb -vagasi testtOmeget, amely 110-120 kg. Egy kifejlett szarvastehen 130-140, egy szarvasbika 250-300 kg. A beruhdais koltsegei
A legielentosebb koltseget ketseg kivul a kerites jelenti. A j61 mezepitert kerites azonban elengedhetetlen, inert nemcsak az allomdny kezeleset, tartasa't teszi biztonsagossd, hanem a vagyonveddem szempontja161 is fontos. A kertek kiaIakitisakor arra kell torekedni, hogy a termeszetes kiirfilmenyekhez hason16 di6helyet tudjunk biztositani az allatok szamara. Kedvezik ha a legelokertekben megtalalhatok arnykad6 fak, a termeszetes vizfoiyas es a tali szelektol vedett teruletek. A tertiletek nagysagat tigy kell megvalasztani, hogy az egy csapatban tartott 30-35 kifejlert egyednek es szaporulatanak 10-14 napra elegend6 taplalekot biztositson. Csoportonkent kedvez6 esetben harom Iegerokertet kell szamitani, igy megoldhatO a teriiIetek pihentetese, esetleges kaszalasa is. Az elvalaszt6 kerftesek alacsonyabbak lehetnek, mint a killsok_ A jell megepitett es karbantartott keritesek 25-30 evig betoltik szereptiket. Jelenlegi bekeralesi koltsegiik - megkozelit6en 2000 Ftifrn. Ezen kivill sziikseg van meg mas legeloberendezesekre, peldaul kapukra, eteto-, itat6helyekre, es egy kezel6 rendszerre. Ezek kbltsegei a helyi adoftsagoktO1 ftiggnek. Nem kell azonban penzt kolteniink az istallozott tartasra, es az azzal _WO bonyolult technologiai berendezesekre.
33
Gyepgazdaikod as 2004, Debrecen
Az iizemeiteies Icasegei A waiki5diretes kOhsegei kt3zi:11 a leg .jeientosebbek a takarmanyozasi koltsegek. Tekintette] arra, hog' keradz6 vadfajrol van szO, jeleutiis mennyisegii ttimegtakarmanyt kell biztositanunk az allatok szaraara. A vegetacios iddszakban viszonylag konnyu dolgunk van, ha van elegend6 csapadek. Ilyenkor az iIatok szinte kizarOlag a legelbbol eInek. Szarazsag esetdn, vagy rossz termohelyi viszonYok kOzOtt sziikseg lehet nemi szerriestakarrnany etetese're is. Ilyenkor altaIabarl 0,8-1,5 kg gazdasdgi abrakkal 'catk#,,k),.eit,rfa a '0,6pacvp,.1 - it ;tti"6wWttar., dus tijeszlevi. IgIcarminyci`Kra alapozni az etet6qli amelyet 1-2 kg szernes kukoricaval egeszithetunk ki. A Mai Eirakort szknolva, ezek a tc5teIek evente 13 000 — 1 4 000 Ft kiadast jelentenek egyedenkent. Elenyeszonek rnondhatOk a gyOgyszerkoltsegek, hisz evente egy-ket alkalomrnal kell esak kezelni az aliatok-at tudo es belfergessdg denA tobbi aliattenyesztesi agazathoz viszonyftva alacsonynak rnondhatO a be'rkoltseg is, rnivel nern kell nyfrni, kormolni, termekenyiteni, elletni, rendszeresen kezelni az allatokat, Telen a rendszeres napi etetest, allomany ellenorzest 1000 egyednel ket dotgozo yegzi r iIthron a kiegeszito abraketetest es r e rEilet ellenorzest hason16 letszamil dIlomanynal egy ember is kenyeImesen el tudja Idtni. Nagyobb szervezest es szakdrtelrnet igenvelriek az evente ket-hdrom alkalorniral vegzett kezel6sek. Ekkor ketharom embernek kell reszt venni a munkaban_ Kozalkalmazotti rnunkaviszonyban ezeket a feladatokat, egy allatra vetitve - evente 7000 - 80 00 Ft berkbitseggeI tudjuk meg valositani. iapasztaiataink szerint mag a ng azdas agban 15-18 ezer Ft, int6zmenytinkben '25-30 ezer Ft az egy Matra vetftett 65szes koItseg evente.
Bevel& leheasegek Az ertekesirtesek teen jelenleg sajnos rossz a helyzet, mert a Magyar HatOsagok dltal kepviselt allasporir teem teszi fehetove a kozvetlen d rteicesitrest, ezert a Ksterrsitiesi ed16 tenyesztes nern lehet ren(dbilis_ Jelenleg az egy kilogramm zsigerelt tOrnegre vetitett felvasarlasi di. 300-350 Ft kOzott valtozik, ami gyengehb rneg a botranyosan alacsony sertes felvasarlasi 4rnal is! EurOpa legtobb orszagaban azonban lehetOseg van arra, hogy a termela kOzvetIenal a fartnrOI erterkesitbessek termekeiket a vasarlOk rdszere• Igy keriil piacra a szarvashtis eloaIlitas Ezzel a mOdszerrel 40-50%-kaL rnagasabb drat ern& el a gja.z.dik, mintha mas feldolgozanak, kereskedoknek ertekesiten4k. Jo' jar a termed, mert naIa csapOdik le a term& haszna, es jol jar a vevO, mert rnegisrnerheti a terfnek eiOallitasanak heIyet, mod*, koriilmenyeit, biztos lehet abban, bogy kivaI6 min6s4get kap, es sajat orszaganak termeket fogyasztja, sajat orszaganak termelbjet segiti_ zert hajlandti tirobbet fizetni! A Magyarorszagon tapasztaltakkal ellentetben mas orszagokban Eur6paban az allam es a hatOsagok segitik es tamogatjak a tettn6kertdkesitesnok ezt a m6d.iitAz elmfilt evekben — az alaesony arak es az union szabalyok miatt — megszunt a barkasaaancs termelesi lehetoseg is bar a tavol-keleti gyogyaszati kulttirak egyik fontos gyogyszeralapanyaga a szarvasbika fejlodesben lev8 a gancsa. Az Osi kinai gyOgyaszat szerint a pantokrin (a barIcasagancsbol kivont hathanyag) altalanos erOnietjavitO, robordio szer.
34
Gyepgazdilkodis 2004, Debrecen
Am.i a farmok fennmaradasat biztositani tudja, az jelenleg az 415a11at •ertikesites. Belfeidre es kiilfoldre egyarant lehet gimszarvasokat eladni, bar ez a piac sern korlitlan. A baszenfai gazdasagban egy olyan Osszetett rendszert szeretnenk kiepiteni, amely lelietove teszi a giros ryas szeleskbrii hasznositasat. Ennek megfeleloen foglalkozunk vadaskerti vadgazdalkodassal, vadasztatassal, tenyeszal tat eloallitassal, vadhas feldolgozassal, erclogazdalkociassal, novenytermesztesseI, lotenyesztessel es turisztikaval. Ezek az agazatok egymasra epaInek, erasitik egyrnast. Fannietesites A vadaszati celti tertlIetek bekerfteset az LV. vadaszati torveny szabaiyozza, a tenyeszkertek letesilesevel azonban ncrn fogIafkozik ezckben az esetekben az illetekes AllategeszsegUgyi hatosag, az illetekes Onkornnanyzat — amennyiben erdO is van a terilleten az erdeszeti szolgalat, termt:. 'szetvedeirni oltaiom alatt alló teriiletek eseteben a TermeszetvedeIrni hatOsag engedelye is sztikseges. A niegyei vadaszati hatosag r6szere bejelentesi kOtelezettseg van. ildrhato tendencitik Az elmdt evtizedekben alaposan megvaltortak az Europaban eio emberek eietkoriiIrnenyei. Ma mar szerencsere nem az a kdrdes, hogy jut-e kenyer az asztalra, vaey sern, harem az, hogy mit kell enntink annak erdekeben, hogy az elanytelen eletforma karos hatasait mersekelni tudjuk. Az urbanizacia, a mozgasszegeny eletforma, az egyre nagyobb merteku stressz arra kenyszerit bennQnket, bogy valtortassunk az etkezesi szokasainkon is. A viiag fejlett orszagaihan novekszik az igeny a zsirszegeny, egeszseges kornyezetbtil szarrnazO termekek irant. Mint ahogy azt korabban mar Iathattuk- , a szarva.sfelek hasa rnegfelel ezeknek az elvjirasoknak, ezert a nyugat-eurcipai orszagokban fokozatosan nO a vadhtisfogyasztas, ennek megfeleloen a szarvashUs eloallitas is_ Remenyeink szerint a kbzeljovoben hazankban is egyre szelesebb fogyasztoi reteg szarnara valik eldrhetOve ez a kivalO minf5s6gti termek, es ezaital e gvre tobben foglalkozhatnak ezzel az erdekes gazdalkodasi fortnival.
irodaiomjegyzek Haigh, J. C. & Hudson, R. J. (1993): Farming Wapiti and Red Deer. Mosby-Year Book Inc.
McCance&Widdowson (1995): The composition of Foods. Pearse, A. J. Drew, K. R. (1998): Ecologically sound management: Aspect of modern sustainable deer farming systems. In: Advances in Deer biology. Ed: Zornborszky, Z. 73-80 p. 4 th Int, Deer Biology Congr, Kaposvar, Hungary Reinken, G. (1998): Overview of World Deer Farming — Europe. In: Proceedings of the 2nd World Deer Farming Congress Limerich, Ireland June 1998. FEPFA-IDFA
Szerzok: Dr_ Der Ferenc egyetemi docens Kaposvari Egyetern Allattudomanyi Kar, 74.00-Kaposvar, Cuba Sandor u_ 40. Nagy J anos agazatvezeti5, Pannon Lovasakademia Szarvasagazat
35
