Általános tájékoztató, történelem szak, II. évfolyam Történelem szakon a II. évfolyam oktatását a Mediévisztikai (Középkortudományi) Tanszék látja el, ugyanis a magyarországi felsőoktatási gyakorlattól eltérően egyetemünkön egy (teljes) év jut a közép-kor oktatására.
Tantárgyi követelmények 1. Bevezetés a középkortudományba A tantárgyat egy féléven át, heti 2 órában előadások formájában oktatjuk. A félév végén írásbeli számonkérést követően a hallgatók gyakorlati érdemjegyet kapnak. A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a középkori történelem tanulmányozásához nélkülözhetetlen ún. alap-, segéd- és rokontudományokkal, azok tárgyával, sajátos módszereivel, a középkorkutatás fontosabb kérdéseivel, újabb eredményeivel. Az egyes ún. segédtudományokról az elemi alapismeretek leginkább a következő összeállításokból sajátíthatók el (a felsorolt irodalom tájékoztató jellegű, a számonkérés az előadásokon elhangzottakon alapul): * Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeállította Borsa Iván. Budapest 1959. (Oklevéltan, Kronológia, Pecséttan, Címertan). * Történeti segédtudományi alapismeretek II. Összeállította Borsa Iván, Bottló Béla, Ila Bálint. Budapest 1963. (csak a genealógia és a történeti földrajz kell) * A történelem segédtudományai. Szerk.: Kállay István. Budapest 1986. * Lederer Emma: A történelem tárgya, módszere, a segéd- és rokontudományok elemei. (Kézirat) Budapest 71990. * A történelem segédtudományai. Szerk.: Bertényi Iván. Budapest 1998. 2. Egyetemes történelem A tantárgy az egyetemes, ezen belül az európai történet középkori korszakának (4-15. század) fejlődéstörténetét foglalja magába. A tananyagot előadások és szemináriumok formájában oktatjuk 2 féléven keresztül. Mindkét félévben kötelező a hallgatóknak felvennie egy nyugati és egy keleti (bizánci v. iszlám) témájú előadást, amelyekből az első félév végén kollokválni kell. Az eddigi gyakorlat szerint az évfolyamok felének vagy kétharmadának az első félévben kell felvenni egy egyetemes történeti szemináriumot, míg a másik felének vagy egyharmadának a Bevezetés a középkortudományba című tárgyat kell hallgatni. A második félévben pedig fordítva: akik az első félévben Bevezetés... előadásra jártak és abból gyakorlati érdemjegyet szereztek, azoknak ekkor egyetemes szemináriumot kell felvenniük, amiből természetesen gyakorlati jegyet kell szerezni. (Amennyiben a tanszéki órakínálat ezt lehetővé teszi, a Bevezetés... és az egyetemes történeti szeminárium egyazon félévben is hallgatható, ebben az esetben a következő félévben egyiket sem kell felvenni. A szigorlatra való jelentkezés feltétele ugyanakkor az egyetemes történeti szemináriumon szerzett gyakorlati jegy és a Bevezetés... előadásból szerzett gyakorlati jegy. 3. Magyar történelem A tantárgy a magyar nép történetének a kezdetektől 1526-ig terjedő időszakát foglalja magába. Mindkét félévben kötelező egy magyar történeti előadást hallgatni, amelyekből az első félév végén kollokválni kell. Az előadás nem tartalmazza a tematika szerinti teljes anyagot, csak egyes korszakok főbb kérdéseivel foglalkozik. Az előadó a szigorlati követelményeken túlmenő, maga által kijelölt forrásokat és szakirodalmat is számonkérhet, ezt a félév elején közli a hallgatókkal. Az előadások mellé mindkét félévben kötelező egy-egy magyar történeti szemináriumot is felvenni és azon érvényes gyakorlati érdemjegyet szerezni.
Szigorlati követelmények két részből állnak, úgy mint 1. írásbeli részből, amelynek kérdéscsoportjait az év elején megkapják a hallgatók. Ez a lista tartalmazza azokat a legfontosabb évszámokat, fogalmakat, amelyekből a szigorlati teszt összeáll. Az (rásbeli célja elsősorban a tárgyi tudás felmérése, a történeti fogalmak szabatos (rásbeli számonkérése. Az (rásbeli rész tartalmaz topográfiai és források felismerésére, értelmezésére vonatkozó kérdéseket is. Egy részjegyet szereznek belőle a szigorlók. 2. szóbeli részből, amelyben a legfontosabb követelmény, hogy a hallgató tudjon a szigorlati kérdésekre logikusan felépített és szabatosan kifejtett, a szaknyelv (terminológia) ismeretét tükröző összefüggő válaszokat adni. A kollokviummal ellentétben a szigorlaton a hallgató húzza a tételt. Egyetemes történelem szóbelije két részből áll, egyrészt Nyugat-Európa, másrészt Kelet-Európa és az iszlám világ történetéből kapnak egy-egy részjegyet a hallgatók. Magyar történelem témájából is két kérdést, illetőleg részjegyet kapnak a hallgatók. Az egyik kérdés a középkor első, a második annak a késői korszakából hangzik el. A szigorlati kérdés egyike tartalmazhat a történeti földrajzi kézikönyvek, forráskiadványok, szakirodalom ismeretére irányuló kérdéseket is. Az öt részjegy átlaga alkotja a szigorlati jegyet. Ha az öt részjegy bármelyike elégtelen (1), akkor az egész szigorlat elégtelennek minősül, pótszigorlattal ismétlendő. ad 1. szigorlati írásbeli tájékoztató Egyetemes történelem Fogalmak A személyekhez: ki volt, mikor működött; az évszámokhoz az eseményt, eseményhez évszámot; csaták éve és jelentősége, kik vívták; országok és
Szigorlati írásbeli tájékoztató területek esetében a politikai és földrajzi meghatározás; fogalmakhoz rövid szabatos meghatározás. Az események évszám szerint is kérdezhetők! Az ismétlések a készülést kívánják segíteni!) -AAachen; aacheni szerződés; Abbasszidák; I. Abd-el Rachman; Adrianopoliszi csata; Aetius; agrártörvény (mezőgazdasági törvény, Bizánc); Aistulf longobárd király uralkodása és szerepe;Akkon ostroma; akolythus; I. Alarik; albigens; Alcuin; alderman; I. Alexiosz Komnenosz; Nagy Alfréd tevékenysége; allodium; Almohádok; Almoravidák; Alp Arszlán; I. Anastasius keletrómai császár; az anagni merénylet; Angelosz dinasztia; a nápolyi Anjou dinasztia; Ankarai (Angora) csata; annatae; antrustio; apostasia; Aquinói Szent Tamás; német Aranybulla; Arius és tanításai, ariánus; Arnulf metzi püspök; Arnulfinger dinasztia; arte; asylum; Szent Athanasius működése és szerepe; Austrasia; Avignoni pápák: V. Kelemen, XXII. János, XI. Gergely; Azincourt-i csata; -Bbaccalaureus; bailiff; I. Bajazid; bannum; Bari ostroma; basileus; Caesareai Baszileusz; I. Baszileiosz császár; II. Baszileiosz császár, a bizánci "reconquista " eredményei; Bázeli zsinat; bazilika; Thomas Becket; Beda Venerabilis; behetria; Beliszariosz és hódításai; Aniani Szent Benedek; Nursiai Szent Benedek; beneficium; Beneventum; Clairvaux - i Szent Bernát; bogumil; bojár; II. Boleszláv cseh fejedelem; Szent Bonifác; VIII. Bonifác pápa; I. Borisz cár uralma Bulgáriában ; Bouillon Gottfried; Bouvines-i csata; Brétigny; Brogne alapítása; Burgundia; a burgundok letelepítése Savoyában; a burgund királyság egyesülése a Birodalommal annak harmadik országául; burgus; -CCamaldoli alapítása és a camaldoli reform jellegzetessége; Capeting dinasztia; capitulare; Capitulare de villis; caritas; carruca; Cartusia (GrandChartreuse) alapításának éve és alapítója; Cassiodorus Senator; Catalaunumi csata; census; 4. (chalcedoni) egyetemes zsinat; civitas; Clermont-i zsinat; Cluny alapítása és alapítója; comes (grafio); communa; compagnia; condottiere; conquistador; conversus; Corpus iuris civilis (16. századi elnevezés) részei; cortes; cour; Courtrai csata; Covadonga; craft; Crécy; curia Romana; curtis; Nicolaus Cusanus; -DPetrus Damiani;decima; Decretales Pseudoisidorianae; Decretum Gratiani; dekretisták; denarius; devotio moderna; diaconus; Dictatus papae; diffidatio; dime; dinár; dioecesis; Dionysius Exiguus; dirhem; doctor decretorum;
Szigorlati írásbeli tájékoztató doge; Szent Domonkos rendjének alapítása; Domesday Book; Donatio Constantini; donjon; ducato; Dunstan canterbury érsek és működése; Dusán István "Szerbia, Dulla, Hum, Zéta, Albánia és a Tengermellék királya"; Mi volt Duurstede? -Eearl; Ebroin;échevin; Meister Eckhart; Edictum Chlotarii; Egbert király és jelentősége; egyetemek (soroljon föl 13. századi franciaországi, itáliai, hispániai, angliai egyetemeket); egyetemek (soroljon föl 3 olyan egyetemet, melyek a 14. században az akkori német és lengyel királyság területén jöttek létre); egyetemek (krakkói, bécsi egyetemek alapítása); a svájci Eidgenossenschaft keletkezése és tagjai; Einhard; emir; emporium; Ermanarik; exarcha; exarchátus; excommunicatio; exorcista; -Ffactor; felonia; I. Ferdinánd kasztíliai király uralkodása; Assisi Szent Ferenc rendjének alapítása; Ferrara-Firenzei zsinat; fiorino d'oro; flagellans; foederatus; foedus; fondaco; Fondaco dei Tedeschi; frairies; francia királyok: Capet Hugó, Jámbor Róbert, I. Henrik, I. Fülöp uralkodása; fraternitas; I. Frigyes német császár; II. Frigyes német császár; I. Fülöp francia király; II. Fülöp Ágost francia király; IV. Szép Fülöp francia király; fuero; -GGallipoli oszmán törökök általi elfoglalása; garas; Geiserik; I. Gelasius pápa; georgos; Gerbert d'Aurillac; I. Gergely pápa; VII. Gergely pápa; IX. Gergely pápa; XI. Gergely pápa;a germánok áttörik a Rajna-vonalat; gesta; ghibbelin; gilde; gonfaloniere; Fernando Gonzales és Kasztília keletkezése; Gorm (Öreg) működése időben és országa; Gorze alapítása; Granada visszavétele; Gratianus és Theodosius változtatásai a római állam, a keresztény vallás és egyház viszonyában; gros; Grosse Ravensburger Gesellschaft; grosso; grossus; Gerhard Groote;guelf; -HHabsburg dinasztia; hanza; IV. Hadrián pápa; Hadrianopoliszi csata; haeresis; haradzs; Hastingsi csata; Henotikon ; I. Henrik; II. Henrik; VI. Henrik császár; I. Henrik francia király; II. Henrik angol király; VII. Tudor Henrik; a britanniai angolszász Heptarchia királyai (legalább 5); I. Herakleiosz császár; hermandad; hidalgo; hidzsra; hierarchia ordinis; hierarchia iurisdictionis fokozatai a nyugati egyházban; hof; Hohenstaufen dinasztia; Hohenzollern dinasztia; homagium; hufe; Capet Hugo; Humbertus de Silva Candida;
Szigorlati írásbeli tájékoztató -Iikonodúlia; iktá; imám; III. Ince pápa; IV. Ince pápa; ingenuus; interdictum; investitura; Sevillai Isidorus; Dél Itáliát és Máltát elfoglalják a normannok; Dél-Itália és Szicília uralkodói a Hohenstaufenek kiirtásától 1494-ig; ius hospitalitatis; II. Ivan Aszen bolgár cár uralkodása; I. Ivan Danyilovics ("Talita"; Moszkva nagyfejedelme; III. Iván moszkvai nagyfejedelem; -JFöldnélküli János angol király; XII. János pápa; XXII. János pápa; Kantakuzénosz János; Jarmuki csata; Bölcs Jaroszláv Rusz fejedelme és legfontosabb eredményei; Jeanne d'Arc; a johanniták alapításának időpontja és helye; juratus; I. Jusztiniánusz; -Kkalifa; Kalka menti csata; Kalmari Unió (mettől meddig); Nagy Kanut; Knut) és országai; kardinális; Karoling dinasztia; Karoling család nemzedékrendje; Pipin, Arnulf, Martell Károly, Heristali Pipin); a keleti frank Karolingok uralkodási évükkel; Nagy Károly; Nagy Károly háborúi (szász hadjáratok, a longobárd királyság megszűntetése, a beneventói hercegség hódoltatása, Barcelona bevétele, a hispán mark keletkezése, az avar háború, a bajor hercegség megszűntetése, aacheni szerződés); Kopasz Károly uralkodása; III. (Vastag) Károly császársága;kathar; katia; III. Nagy Kázmér lengyel király; V. Kelemen pápa; Klodvig; kogge[n]; koldulórendek; kolostorreformok: eltérések a lotharingiai, a cluny és az itáliai kolostorreformok között; Komnenosz dinasztia; konciliarizmus; konklávé; Nagy Konstantin; Konstantinápoly, mint új főváros felavatása; Konstantinápoly arab ostroma; VII. Bíborbanszületett Konsztantinosz császársága, irodalmi művei; Konstanzi zsinat; konzul; a kordovai egyesített muzulmán állam szétesése, a kalifátus megszűnése; Kordova kalifátus; a kordovai emirátus kezdete; Kulikovói csata; -LJámbor Lajos; Német Lajos; II. Lajos császár és itáliai király uralkodása; IX. Szent Lajos francia király; XI. Lajos francia király; Bajor Lajos uralkodása, konfliktusa a pápával; Lancester dinasztia; Las Navas de Tolosai csata; I-IV. lateráni zsinat; lector; legisták; Legnanoi csata; III. Isauriai Leo uralkodása; V. Kopronymosz Leo; VI. Bölcs Leo császár és működése; I. Leo pápa; IX. Leó pápa;letus; Lewes; lidis; homo ligius; litus; Liudolfinger (szász) dinasztia uralkodói; locator; I. Lothár uralkodása; I. Lothár halála, új Karoling utódállamok Lothár országa területén; Lübeck alapítása; Luxemburg dinasztia; ki alapította Luxeuilt és Bobbiót?; I-II. lyoni zsinat; -Mmagánegyház (Eigenkirche); a Magna Charta és tartalma; maior; maior domus; maire; Makedón dinasztia; mancipia; manicheus; manor; mansus; I.
Szigorlati írásbeli tájékoztató Manuel;Manzikerti csata; mare nostrum; Páduai Marsilius; Martell Károly maiordomus és dux Francorum működési ideje; V. Márton pápa; mavali; mayer; mercator; Meroving dinasztia; métier; I. Mieszko lengyel fejedelem, a keresztény Lengyelország kezdetei; Kerulláriosz Mihály pátriárka; I. Miklós pápa; Milánói edictum; ministerialis (dienstmann); II. Mohamed; Simon de Monfort; monofizita, a monofizitizmus tanításai; Montecassino alapítása; mozarab; mulk; mundina; muvallad; Myriokephaloni csata; -NNancy; Narszesz és hódításai; a német lovagrend alapításának időpontja és helye; Nesztoriosz és a nesztoriánizmus, nesztoriánus; Neustria; 1. (nicaeai) egyetemes zsinat; 7. (nicaeai) egyetemes zsinat; Nyssai Gergely; -Ooblatus, oblata; Odilo apát; Odoaker; officium; Szent Olaf működése időben és országa; Omajjádok; az Omajjád emirátus, majd kalifátus fennállása Hispániában (évtől évig); Oresztes; ordines minores; ordines maiores; Orleans felszabadítása (Jeanne d'Arc); ostiarius; Oszmán emir; az oszmán törökök elfoglalják Athént, Moreát, Trapezuntot; Nagy Otto; II. Otto; III. Otto; II. Przemysl Ottokár cseh király;; -PPalaialogosz dinasztia; Pachomius; paroikos; Partitio Romaniae (a Bizánci Birodalom felosztása, IV. keresztes hadjárat); patarén; Szent Patrik; Patrimonium Sancti Petri; Pelagoniai csata; Pelayo; Petrus Lombardus; Photius; Piast dinasztia; Kis Pipin uralkodása; Ki volt Henri Pirenne ?; II. Pius; Plantagenet dinasztia; poblationes; podesta; Poitiers-i csata; portus; precaria; Prémontré alapítása és alapítója; presbyter; primogenitura; Przemysl dinasztia; Franciaország, Anglia és Hispánia egyházi primatiái; privilegium minus (osztrák); Prokopiosz; pronoia; püspök; -QQuadrivium; Mi volt Quentovic? -RI. Ramiro aragón király uralkodása; Rechnitz; reconquista; reformpápák: IX. Leó, VII. Gergely, IV. Hadrián, III. Sándor, III. Ince, IX. Gergely, IV. Ince, VIII. Bonifác; Ricimer; Erős; Merész) Róbert; Jámbor Róbert francia király; II. Roger; Rollo; Rómát beveszik a gótok; Rómát kifosztják a vandálok; I. Romanosz Lakapenosz; Rózsák harca Angliában; I. Rudolf német császár; Rurikida dinasztia; Jan von Ruysbroek; -SSaint-Claire sur l'Epte; Nagy Sancho, navarrai király; III. Sándor pápa; saria; schisma; senioratus; septem artes liberales; sheriff; seigneur; senechal; servi quotidiani; servitia; servus de corpore; Heinrich Seuse; signoria; Simeon cár uralma Bulgáriában; simonia; Sluys; solidus (nomiszma, be-
Szigorlati írásbeli tájékoztató zant); Spoletum; stewart; Stilicho; a strassburgi eskü és kultúrtörténete; studium generale; subdiaconus; Suger apát; Sutri zsinat, az egyházreform kezdetei; Szaladin; a száli frank dinasztia tagjai és uralkodási évük Németországban és a Birodalomban; Szicíliát elfoglalják az arabok; I. Szilveszter pápa; II. Szilveszter pápa;sztratégosz; sztratióta; synodus; -TTaille; Johannes Tauler; teloneum; a templomosok alapításának időpontja és helye; Tertry; thema; Nagy Theoderik királysága; Nagy Theodosius; timár; Timur Lenk; Tamerlan); III. Toledói zsinat; Toledó visszavétele; tonlieu; II. toruni béke; törzsi hercegségek; trivium; Tudor dinasztia; -U"Unam Sanctam" bulla; II. Jagelló Ulászló lengyel-litván király; usura; -Vvakf; valdens; Valois dinasztia; vassus; vassi dominici; Nagy Szent Vazul; a verduni birodalomfelosztás és az új regna határai; vilain; villa nova, ville neuve; villicus; virgate; Visconti család; Szent Vlagyimir Rusz fejedelme és legfontosabb eredményei; Vouillé-i csata; -WNagy Waldemár dán király; Wallia;Welf dinasztia; Wettin dinasztia; Whitby zsinat; Wittelsbach dinasztia; wormsi konkordátum; Wulfila; Ulphilasz); John Wyclif; -Yyardland; -Zzecchino; ziamet; zunft; Évszámok 325; 375; 378; 381; 406-407; 410; 429 (vandálok); 451; 476; 507; 622; 627; 687; 711; 751; 756; 774; 800; 843; 855; 911; 955; 962; 1046; 1054; 1066; 1071; 1075; 1085; 1095; 1099; 1122; 1147-1149; 1176; 1187; 1189-1192; 1204; 1212; 1214; 1215; 1223; 1231; 1242; 1265; 1268; 1278; 1282; 1291; 1302; 1315; 1335; 1346; 1347; 1356; 1358; 1380; 1386; 1410; 1414-1418; 1431; 1453; 1492; valamint a betűrendes listán szereplő események és uralkodók évszámai. Történeti földrajzi nevek GALLIA * folyók: Dordogne, Garonne, Loire, Meuse, Mosel, Rajna, Rhône, Saône, Szajna. * tájak: Aquitania, Austrasia, Auvergne, Bretagne, Burgundia, Champagne, Flandria, Gascogne, Languedoc, Maine, Neustria, Normandia, Poitou.
Szigorlati írásbeli tájékoztató * városok: Bouvines, Cambrai, Chartres, Clermont, Cluny, Lyon, Nevers, Orléans, Párizs, Poitiers, Reims, Verdun. HISPANIA * folyók: Duero, Ebro, Guadalquivir, Guadiana, Minho, Tajo. * tájak: Aragónia, Asturia, Galicia, Granada, Kasztília, Katalónia, León, Navarra, Portugália. * városok: Cordoba, Granada, Lisszabon, Navas de Tolosa, Oviedo, Porto, Santiago, Toledo. BRITANNIA * folyók: Humber, Ouse, Severn, Temze. * tájak: Bernicia, Deira, Essex, Kelet-Anglia, Kent, Mercia, Northumbria, Sussex, Wales, Wessex. * városok: Cambridge, Canterbury, Clarendon, Hastings, Lancaster, London, Oxford, Salisbury, Whitby, York. ITALIA * folyók: Adda, Adige, Pó, Tiberis, Volturno. * tájak: Egyházi állam, Lombardia, Pentapolis, Toscana. * városok: Aversa, Benevento, Bologna, Ferrara, Firenze, Genova, Milano, Monte Cassino, Palermo, Pavia, Pisa, Ravenna, Rimini, Róma, Salerno, Spoleto, Tagliacozzo, Torino, Velence, Verona. KÖZÉP-EUROPA * folyók: Bug, Duna, Elba, Fulda, Inn, Maas, Majna, Moldva, Neisse, Odera, Rajna, San, Visztula, Warta, Werra, Weser. * tájak: Bajorország, Frízföld, Galícia Kujávia, Lodoméria, Lotharingia, Mazóvia, Ostfália, Pomeránia, Szászország, Szilézia, Thüringia, Westfália. * városok: Augsburg, Basel, Boroszló, Gnieznó, Habsburg, Köln, Königsberg, Konstanz, Krakkó, Lublin, Mainz, Poznan, Quedlinburg, Strassburg, Trier, Worms. BALKÁN * folyók: Aliakmón, Boszna, Dráva, Drina, Marica, Meszta, Morava, Neretva, Olt, Száva, Sztruma, Timok, Vardar. * tájak: Achaia, Bosznia, Bulgária, Dalmácia, Horvátország, Macedónia, Macsói bánság, Rácország, Zéta. * városok: Belgrád, Durazzo, Hadrianopolis, Jajca, Nikaia, Raguza, Serdica, Spalato, Szaloniki, Szerém, Tirnovo, Várna, Vidin, Zára.
Szigorlati írásbeli tájékoztató Magyar történelem Fogalmak a középkori magyar történelem írásbeli részéhez (rövid, de pontos definició szükséges, a nemzetségek nevének ismerete, egyházaknál rendi hovatartozás, lokalizálás) -AAba nemzetség; adomány (donatio); agilis; ajtónállómester; Ákos nemzetség; alispán; almádi monostor; ancilla; annata; anyaegyház (monostor); apát; apostoli királyság; apród; aranybulla; aratores; asztalnokmester; Atyusz nemzetség; audiencia; augsburgi csata; aviticitas; bajvívás; -BBalog nemzetség; Báncsa nemzetség; bandérium; Bárkalán nemzetség; báró; Becse-Gergely nemzetség; becsü; besenyők; billogos; Bogát-Radvány nemzetség; bolgár-törökök; bő; böszörmények; bucsú; budai káptalan; bullások; -Ccenturio(natus); collecta; comes; comitatus; commendator; condicionarius; confraternitas; curia, curtis; Csák nemzetség; Csanád nemzetség; csatári monostor; csontmezei csata; csornai premontrei prépostság; darócok; -Dde genere; debreceni csata; déli harangszó; descensus; dézsma(bérlet); dicator; dispensator (sáfár); doboji csata; dukátus; dusnokok (torlók); -Eegyházi nemesek; egytelkes nemesek (kuriális nemesek); ellentmondás (contradictio); erdélyi vajda; erdőispánság; exemptio; falunagy (villicus); -Ffamiliáris; familiaritás; farkashidai szerződés; fassio (örökbevallás); fehérvári káptalan(ok); fej- és jószágvesztés; fejváltság; Fekete Sereg; fekete magyarok; feketehalmi csata; felségsértés; fiúsítás; főesperesség; fogott bírák; főkapitány; főkegyúri jog; földbér (cenzus, terragium); földeskü; főnemesség; fősáfár; fövenyi csata (bökénysomlói csata); füstadó; -Ggalambóci csata; garamszentbenedeki bencés apátság; generalis congregatio (nádori, megyei közgyűlés, országos gyűlés); Geregye nemzetség; gubernátor; Gútkeled; gyanús bíró; gyepü(elve); Győr nemzetség; gyula; -Hhadnagy (maior exercitus); hadoszlás; Hahót nemzetség (Buzádhahót); Hármaskönyv; (Tripartitum); harmincad; hatalmaskodás(ok); hatalombaj; határispán; hatvani premontrei prépostság; Héder nemzetség; hegyvám; Hermán nemzetség; hetes (hebdomadarius); hetipiac; hídvám; hitbér; hiteleshely(ek); hód-tavi csata; homo regius: Æ királyi ember; Hontpáz-
Szigorlati írásbeli tájékoztató mány nemzetség; horvát-szlavón bán (dalmát-horvát bán, tengermelléki bán); hospes; huszad (vám); hűtlenség (nota infidelitatis); -IIgmánd nemzetség; Igyfon erdő; immunitas; in(ek); inquisitio (tudományvétel); isaszegi csata; ispán; ispánság; ítélőmester (protonotarius); itinerárium; ius regium (királyi jog); izbeg (üzbég ["szökevény"]); izmaeliták (böszörmények); jajcai bánság; Ják nemzetség; jáki bencés apátság; jászói premontrei prépostság; jászok; jegyajándék; jobagio (jobbágy); jobbágyfiú; jobbágyköltözés; jobbágyporta; jobbágytelek; jövevény nemzetségek (advena); juhötvened; -KKacsics nemzetség; Kalandosok Társasága (kalendások); káliz(ok); kamara haszna (lucrum camerae); kamarás (cubicularius); kamarásmester; kancellár; Kán nemzetség; Kaplyon nemzetség (Kaplony); kápolnaispán; kapornaki bencés apátság; káptalan; Kartal nemzetség (Kurszán); kastély (castellum); Káta nemzetség; keltjobbágyfiú; kenyérmezei csata; kerci ciszterci apátság; kereszténypénz; keresztes konvent; kés (adókés, cultellus, tizedkés); kikiáltás (proclamatio); kikiáltó (várkajátó); kilenced; kincstartó; királybíró; királyi ember (homo regius); királyi jog (ius regium); királyi titkár (secretarius); királyi szolgálónépek; királyi város (civitas); királyketteje; királynéi tárnokmester; királynéi udvarbíró; királynéi város; kiváltságos egyház; kői káptalan; Kökényesradnót nemzetség; kolozsmonostori bencés apátság; kolozsmonostori egyezmény; Koppán nemzetség (Katapán); koppánmonostori bencés apátság; közbecsü; köznemesség; közszabadság; kucsói bánság; különös jelenléti bíróság (praesentia specialis); kunok bírája; kunok; kuriális nemesek; kündü; -Lleánynegyed (quarta puellaris); lébényi bencés apátság; lechnici karthauzi kolostor; lekéri bencés apátság; leleszi premontrei prépostság; levelesítés (proscriptio, proskribálás); liber; libera villa; liberi denarii; libertinus; litteratus (deák); lófő székely; lovász(ok); lovászmester; lövő(k); lövöldi karthauzi kolostor; -Mmacsói bánság; madocsai bencés apátság; magánegyház (Eigenkirche, propria ecclesia); mágnás; magszakadás; maior exercitus (hadnagy); majki premontrei prépostság; mansio; mardurina (marturina, nyestbőradó); megye; menedékkői karthauzi kolostor; mezőváros (oppidum); miles; Miskolc nemzetség; mogyoródi csata; mohácsi csata; Monoszló nemzetség; mórichidai premontrei prépostság; mortuarium; muhi csata; munera (ajándék [adó]); munus (ajándék [adó]);
Szigorlati írásbeli tájékoztató -Nnádor (palatinus); Nánabeszter nemzetség; nándorfehérvári bánság; nándorfehérvári csata; nemzetségi monostor; nikápolyi csata; nobilis; nota infidelitatis (hűtlenség); nyestbőradó (mardurina marturina nyestadó); nyögér; nyolcad (oktáva, törvényszéki nyolcad); nyúlszigeti premontrei prépostság; nyúlszigeti apácakolostor; -Oóbudai apácakolostor; obulus (féldénár); ócsai premontrei prépostság; octava (nyolcad); officialis (tiszttartó); őr(ök); örökbecsü; öröklött birtok (possessio hereditaria); örökös comes (comes perpetuus); örökös főispánság; oroszlámosi monostor; oroszországi vajda; örsi prépostság (felsőörsi prépostság); Örsúr nemzetség; országbáró(k); országbíró (iudex curie regie); országgyąlés; országos vásár; ősiség (aviticitas); Osli nemzetség; ozorai bánság; -Ppannonhalmi bencés apátság; pápai tized; pápai tizedjegyzék; pápóci ágostonos prépostság; pásztói ciszterci apátság; pataki erdőispánság; pécsváradi bencés apátság; pensa; personalis praesentia:→ személyes jelenléti bíróság; personalis praesentiae locumtenens: → személynök; péterváradi ciszterci apátság; pilisi ciszterci apátság; placetum regium; pohárnokmester; Pok nemzetség; pornói ciszterci apátság; poroszló (pristaldus); portális adó; pozsegai káptalan; pozsonyi béke; pozsonyi káptalan; praeco (1): → börtön; praeco (2): → csősz; praesentia personalis: → személyes jelenléti bíróság; praesentia specialis: → különös jelenléti bíróság; prediális nemesek; prédium; pristaldus: → poroszló; proclamata congregatio: → közgyűlés, kikiáltott; proclamatio: → kikiáltás; proscriptio: → levelesítés; proskri-bálás: → levelesítés; protonotarius: → ítélőmester; provisor (udvar-bíró); quarta puellaris: → leánynegyed; quarta: → leánynegyed; -RRábaköz; Rád nemzetség; rajki premontrei prépostság; Rátót nemzetség; rátóti premontrei prépostság; révvám; rigómezei csaták; Rosd nemzetség; rovó (dicator, dikátor); rozgonyi csata (1312); -SSági premontrei prépostság; salarium; salvus conductus (menlevél); sanctifer(ek); Sárkányos Társaság; savniki ciszterci apátság; secretarius: → királyi titkár; sedes iudicaria: → megyei törvényszék; sedria (megyei törvényszék, sedes iudicaria); segesdi ispánság; serviens; sói bánság;
Szigorlati írásbeli tájékoztató sókamara(ispán); soltész; somogyvári bencés apátság; specialis praesentia: → különös jelenléti bíróság; státusper; statutum; stefaniták; supplicatio; szabácsi bánság; szabad dénárok (liberi denarii, szabadok dénárai); szabad királyi város; szabadispánság; Szák nemzetség; Szalók nemzetség; szászok; szávaszentdemeteri monostor; százdi apátság; szebeni káptalan; szegedi béke: → váradi béke; szék; székelyek; székelyispán; székes-káptalan; széki apátság: → cikádori ciszterci apátság; székkapitány; szekszárdi bencés apátság; személynök (personalis praesentiae locumtenens); személynöki város(ok); Szemere nemzetség; Szentemágocs nemzetség; szentgotthárdi ciszterci apátság; Szent György Lovagrend; szentjobbi bencés apátság; szentjogi apátság: → szentjobbi bencés apátság; szentkirály szabadjai (szentmáriahegyi apátság: → borsmonostori ciszterci apátság; szepesi apátság: → savniki apátság; szepesi grófság; szepesi káptalan; szepesi tízlándzsások; szerecsen dénár; szkalkai bencés apátság; szlavón bán; szolgálónépek (conditionariusok, kondicionariusok); Szolnok nemzetség; szörényi bánság; szreberniki bánság; -TTálnok(ok); tárnoki város(ok); tárnokmester; tárnokok; tárnokszék; társaskáptalan; tatai bencés apátság; Tekele nemzetség; telek; telekkatonaság; temesvári csata (1514); temesvári országgyűlés (1397); tengermelléki bán: → horvátszlavón bán; természetes báró(k) (barones naturales); terragium: → földbér; Tibold nemzetség; tihanyi bencés apátság; tiszttartó (officialis); titeli káptalan; titkos kancellár; tizedkés: → kés; tízlándzsások: → szepesi tízlándzsások; Tomaj nemzetség; tömény (tümen)(topuszkói apátság (toplicai apátság); torinói béke; torló(k): → dusnok(ok); Tripartitum: → Hármaskönyv; tudományvétel (inquisitio, köztudomány); tümen: → tömény; Türje nemzetség; turóci premontrei prépostság; Turul nemzetség; -Uudvarhely(ek); udvari apród; udvari familiáris; udvari ifjú; udvari lovag; udvarispán; udvarnok(ok); udvarnokispán; udvarnok-jobbágy(ok); ügyvédvallás; ülnök (assessor); uradalom; urbura; urburaispán; úriszék; útkényszer; üzbég ("szökevény"); -VVaja nemzetség; vallonok; vár (castrum); váradelőhegyi prépostság: → váradhegyfoki prépostság; váradhegyfoki premontrei prépostság; Váradi→ egestrum; váradi béke (1444); várispán; várjobbágy; várkajátó; várkonyi jelenet; várnagy (castellanus); várnai csata (1444); várnemes; várnép; város (civitas); városbíró; városi kiváltság; városkönyv; vásárhely(ek); vásárhelyi
Szigorlati írásbeli tájékoztató apácakolostor; vásárvám; vasvári káptalan; vátyi ispánság; végvár; végvidék (confinia); Verőce; veszprémvölgyi apácakolostor; vexillifer (zászlóvivő); vexillum: →bandérium; vicebán (albán); vicecomes: → alispán; villicus: → falunagy; visegrádi királytalálkozó; vlachok; vránai perjel (aurániai perjel); -Zzagoriai grófság (ispánság); zágrábi ciszterci apátság; Záh nemzetség (Zách Zács); zalavári bencés apátság; zálogbirtok; zálogolás; zárai béke (1358); zirci ciszterci apátság; zobori bencés apátság; Zovárd (nemzetség); Zsadány nemzetség; zsámbéki premontrei prépostság; zselicszentjakabi bencés apátság; zsidóadó; zsidóbíró; zsidóprefektúra. Évszámok Az összes magyar király uralkodási éve, 933 955 973 996 1001 1074 1083 1091 1102 1217-18 1222 1231 1232 1233 1278 1301 1312 1335 1351 1367 1396 1404 1405 1412 1437 1444 1448 1456 1463 1485 1506 Történeti földrajzi nevek Tájak elhelyezkedése és népességének jellege a 10-15. században: Székelyföld, illetve a székely székek mindegyike, Szászföld-Királyföld, Barcaság, Csallóköz, Erdély, Etelköz, Göcsej, Jászság, Levédia, Nyírség, Magna Hungaria, Mátyusfölde, Ormánság, Őrség, Szepesség, Szerémség, Szigetköz, Szilágyság, Temesköz, Vendvidék, Zselic. Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Bosznia, Szerbia, Halics, Stájerország, Krajna, Havasalföld, Moldva. Folyók: Duna, Morva, Morava, Drina, Lajta, Vág, Nyitra, Ipoly, Sajó, Hernád, Bodrog, Tisza, Szamos, Körösök, Berettyó, Maros, Olt, Küküllők, Rába, Zala, Sárvíz, Dráva, Száva, Mura, Zagyva. A Magyar Királyság és társországaihoz tartozó püspökségek alapítási időszaka és püspöki székhelyei. 13-15. századi vármegyék és székek Szabad királyi, bánya-, és erdélyi szász városok fekvése, névváltozataik (latin, német), jogállása (tárnoki, helynöki stb.).
Szigorlati szóbeli tájékoztató ad 2. szigorlati szóbeli tájékoztató Egyetemes történelem) Összeállította: Kozma Béla Témakörök 1. Általános kérdések. A középkor fogalma, a fogalom történelmi-historiográfiai alakulása a reneszánsztól Cellariusig és Hornig. A formációelmélet tévedései: középkor = feudalizmus korszaka. Az időszak belső periodizációja: 4-8. század, átmenetek; 8-11. század = korai, 11-13. század = klasszikus, 14-15. század = kései középkor. A középkori világ három fő civilizációja: Európa, Bizánc, muzulmán világ. A bizánci történet periodizációja. 2. Átmeneti időszak (300-750). Első korszak (300-610): az Imperium Romanum a 4-6. században. A nyugati és keleti császárság. Szentháromságtani és krisztológiai viták. Justinianus uralkodása: Kísérlet a Birodalom helyreállítására. Háborúk a perzsákkal és a barbárokkal. Az autokratikus uralmi rendszer kiteljesedése. A nyugati császárok és a patricius Romanorum Ravennában. Császár, államfogalom, jog a késő római államban. A Barbaricum változásai a 2. századtól: nagy törzsek kialakulásának folyamata. A hun támadás és a migrationes gentium: gótok, vandálok, burgundok, szvévek, frankok, szászok útja a "honfoglalásig". A "barbár" államok keletkezése római földön. A római-barbár kettősség. A tolosai nyugati gót, a vandál, a burgund, a keleti gót királyság. Odoaker 476-os "államcsínye". A frank foglalás és államalapítás eltérő vonásai. Jüt, szász, angol és más germán királyságok keletkezése a római Britanniában. A barbár népek krisztianizációja: az arianizmus és jelentősége. Kelták Walesben a Hadrianus-falon túl, Írországban és Bretagne-ban. Az ír monasztikus egyház. A szlávok vándorlása Közép- és DélEurópában a 7. század közepéig. Az avar hatalom a Kárpát medencében. Avar és szláv betörések a Balkánra. Nyugati és keleti szláv törzsek és népek az államalapítás előtt. Arábia az Iszlám előtt. Második korszak (610-750): A Mediterraneum megváltozott képe a 7. században. Új politikai alakulatok, új intézmények, középkori vonások. Herakleiosz császár és a hérakleioszi dinasztia uralma Bizáncban. A bizánci állam és társadalom átalakulása: a szabad paraszti kisbirtok megerősödése, a thema - rendszer. A képromboló mozgalom. Az arab előretörés megállítása Kis-Ázsiában. Bolgár honfoglalás a Balkánon, harcaik a bizánciakkal. Mohamed működése és az Iszlám létrejötte. Arabia egyesítése. Az Omajjádok
Szigorlati szóbeli tájékoztató kalifátusa. Az Iszlám győzelmei a Közel-Keleten: Bizánc keleti és afrikai tartományainak, valamint a szasszanida birodalom meghódítása. Nyugaton: Afrika és Hispánia elfoglalása. A kalifátus államszervezete, intézményei. Tulajdon- és birtokformák, jogrend, adórendszer. Az arab kultúra. Európa: a toledói nyugati gót királyság (510-711), a longobárd királyság és hercegségek (568-774), a frank királyság Arnulf és Pipin arisztokrata felkelésétől Kis Pipin királyságáig. A királyi legitimáció új formái: felkenés, koronázás. Új birtok- és tulajdonformák: beneficium, precaria, "in stipendium ". A szabadság (libertas ) fokozatainak kialakulása a parasztság körében. Britannia a Heptarchia kíséret jellegű királyságaitól a wessexi dinasztia alatti egyesítésig. Az angolszász egyház sajátos helyzete: a Rómához kötöttség. A skót királyság kialakulása. Az ír misszió és az angolszászok a kontinensen. Winfrid-Bonifác és Európa alapjainak megvetése. 3. Korai középkor (750-1066). Első időszak (750-888 [1040]): A frankok országa és birodalma Kis Pipintől III. Vastag Károly trónfosztásáig. Hódító és pacifikáló háborúk. A Patrimonium Sancti Petri létrehozása. Intézmények: királyi udvar, kápolna és kancellária, palotagróf, birodalmi tanács, birodalmi gyűlés, grófságok, őrgrófságok, missaticum. Alcuin, a Karoling reneszánsz, a Karoling mínuszkula. Királyi öröklési rend: országfelosztások - Verdun, I. Lothár halála (855): a keleti és nyugati frank, az itáliai, burgundiai és lotharingiai királyság létrejötte és az utóbbi felosztása. A Karolingok és a pápaság: egyházreform- és kolostorreform-kísérletek. A császárság. Középkori birtokviszonyok és függési formák alakulása: allodium, beneficium, feudum. A gazdálkodás jellege és keretei: dominium, villa, mansus. Servus és liber. A magánegyház és invesztitúra: az egyházi hűbériség kezdetei. Nagy Károly császársága és a "két császár"-kérdés. Az aacheni szerződés. A Balkán-félsziget a 9. században: a bizánci hatalom újjászervezése, a balkáni themák. A képrombolás második szakasza és felszámolása Theodóra császárné és III. Mihály alatt. Phótiosz patriarcha és az egyházszakadás. A morvaországi misszió. Krum bolgár birodalma. Borisz felveszi a kereszténységet. A bolgár állam Szimeon alatt. A kijevi Rusz és Bizánc. A makedon dinasztia. I. Baszileiosz. VI. Leo uralkodása. A bizánci művelődés fénykora: a makedon reneszánsz. II. Niképhorosz Phokasz és Tzimiszkész János uralkodása. A bolgár állam meghódítása. Bizánci előretörés Szíriában. II. Baszileiosz uralkodása. A bizánci társadalom átalakulása: az arisztokrácia kialakulása. A császári törvényhozás kísérletei a középbizánci állam társadalmi alapjának megőrzésére. Az udvar (fővárosi) és a katonai (vidéki) arisztokrácia. A parasztság helyzetének megváltozása. Szvjatoszláv a kijevi Rusz fejedelme. A kijevi Rusz felveszi
Szigorlati szóbeli tájékoztató a kereszténységet. Új államok kialakulása a peremvidéken. Az Abbaszida kalifátus. Az arab birodalom felbomlása. Új muzulmán területi alakulatok keletkezése a Közel-Keleten, Afrikában, Hispániában és a Mediterraneum más területein. Az arab-muzulmán társadalom alakulása (880-1066). Az államalapítások nagy korszaka: Európa fogalma. A hűbériség kiteljesedése. A hűbériség intézményei: senior, vazallus, homagium, a hűbériség személyi és dologi oldala és forrásai. Paraszti és lovagi hűbéri szolgáltatások és szolgálatok. Járadékformák. Norman, szaracén és magyar kalózhadjáratok és kalandozások Európában. Norman hódítások, kolonizáció, államok alapítása az Atlantikumban, Normandiában, szerepük DélItáliában, Angliában, Írországban, a kijevi Rusz létrejöttében. Arabok Szicíliában, Provence-ban, Krétán. A szerzetesség és a kolostori világ válsága. A nemesi pápaság (907-1046) Rómában. A "saeculum obscurum " szellemi világa Európában. A kései Karolingok nyugati frank királysága és a Capetingek Franciaországa I. Henrikig (1031-1060). A széttagolódás elmélyülése. A Capetingek felemelkedése Erős (Merész) Róberttől Capet Hugóig. A norman hercegség keletkezése. Feudális "anarchia": tartományok, territoriumok, magánháborúk. A királyi hatalom leépülése. Az utolsó Karolingok Keleten: Arnulf és Gyermek Lajos. I. Konrád: átmenet a frankok királyságától Németországig. Törzsi hercegségek keletkezése. A szász (Liudolfing) dinasztia uralma (918-1024): I. Henrik, Ottó császár, II. Ottó, III. Ottó, II. (Szent) Henrik. Harc a magyarok, szlávok ellen és Itáliában. A császárság, III. Ottó és a Renovatio imperii Romanorum programja. Az ottói egyházpolitika. A száli dinasztia (1024-1125) kezdetei: II. Konrád és III. Henrik. A másodvazallusok és miniszteriálisok szerepének növekedése. Hódítások. III. Henrik: a német hatalom csúcspontján. III. Henrik szövetsége az egyházreform híveivel, szerepe a sutri zsinaton (1046). Az itáliai királyság 888-962 között: őrgrófságok. A friauli, spoletói és ivreai dinasztiák harca a királyságért. 951: Ottó itáliai király, 962: Ottó császár. A városok és püspökök Itáliában. A városok növekedésének kezdetei. Az olasz városok harcának kezdetei a communa -jogért. Itália bizánci (Velence, Nápoly, Amalfi stb.), longobárd (Benevento és utódállamai: Benevento, Salerno, Capua), arab hercegségei és territoriumai a norman egyesítésig Dél-Itáliában. A muzulmán Hispánia a berber-arab hódítástól a kalifátus megszűnéséig (1031), I. Abd-el Rahman kordovai emirátusa, III. Abd-el Rahman kalifátusa. Intézmények története, kultúra. A taifák keletkezése. A hispániai keresztény államok létrejötte: Pelayo és az aszturia-leoni királyság, Kasztília kiválása ebből, majd Aszturia-Leon egyesülése Kasztíliával. A hispániai őrgrófság feltagolódása és de facto önállósodása: a pamplonai-navarrai királyság, a barcelonai grófság és Aragónia kezdetei.
Szigorlati szóbeli tájékoztató Nagy Sancho király (1035) örökségének felosztása. Navarra, Kasztília és Aragónia királyság. A reconquista kezdetei. Az egyesített angolszász királyság Egberttől az 1066-os norman hódításig. A skót állam kialakulása. Az ír államalakulatok kezdetei. A dán királyság kialakulása a jellingi királyi dinasztia alatt. Norvégia kezdetei az oslofjordi Ynglingar dinasztia alatt. A svéd királyság kezdetei (12. század) a skandináviai fejlődés sajátosságai. A tengermelléki horvátok fejedelemsége I. Trpimirtől Tomislav királyságán (910-928) keresztül a magyar királysághoz való csatlakozásig. Nagy-Morávia. Csehország egyesítése a Przemysl-dinasztia alatt. Függése a német királyságtól. A lengyel állam kezdetei I. Mieszkótól a királyság felosztásáig. 4. "Klasszikus" középkor: a középkor virágzása (11-13. század, 1066-1270) A szerzetesi és kolostorreform indulása: Brogne, Gorze, Cluny, stb. jelentősége. Az itáliai kolostorreform formái: Camaldoli, Cava dei Tirreni. Hirsau, Citeaux, Grande-Chartreuse, Prémontré, a reguláris kanonokrendek. Cél: az eredeti, Nursiai Szt. Benedeki regula megvalósítása, a magánegyházi és magánkolostori rendszer felszámolása, az egyház libertas-ának biztosítása. 13. század: új típusú és szervezetű rendek létrehozása. A koldulórendek: domonkosok, ferencesek, ágostonrendi remeték és karmeliták. Az egyházreform indulása a sutri zsinat után: IX. Leó, VII. Gergely, II. Orbán, IV. Hadrián, III. Sándor, III. Ince, IX. Gergely, IV. Ince és VIII. Bonifác működése. A római pápai kúria kialakulása. Európa szellemi fellendülése: önálló irodalmi műfajok és önálló korstílusok kialakulása a művészetben. Az új teológia-filozófia: a skolasztika. Európa alkotása: az egyetem korporatív, privilegizált jogi személy és felsőoktatási intézmény. Általános, nagyméretű fellendülés az élet minden területén. Politikai konszolidáció. A mezőgazdasági termelés növekedése, a termőterületek bővítése (irtások stb.) és a termelési technika fejlődése révén. A lakosság számának emelkedése, a társadalmi csoportok és rétegek helyzetének javulása, emelkedése és egységesülése: a középkori társadalomszemlélet általánossá válása: oratores, bellatores, laboratores (mercatores). Európa terjeszkedése: keresztesháborúk Hispániában, Baltikumban, muzulmánok kiűzése Szicíliából és Máltáról, hadjáratok a Szentföldre: a jeruzsálemi királyság európai mintájú felépítése. Az észak-itáliai városok lesznek a Földközi tengeri, az északnémet városok az északi és keleti tengeri kereskedelem urai. A városi önkormányzatok kivívása. Az európai pénzrendszer kiteljesedése: a dénár után a garas (12. század), majd az önálló aranypénz (Firenze: fiorino, Velence: ducato ) megjelenése. Politikai konszolidáció: az Isten békéje és a Treuga Dei elterjedése. Új fajta hűbéri viszony: a ligesse.
Szigorlati szóbeli tájékoztató A norman államok (Anglia, Dél-Itália) sajátosan erős központosítása. Franciaország I. Fülöptől IV. (Szép) Fülöpig. A királyi dominium, majd az ország egyesítése. Új intézmények a kormányzatban. II. Fülöp Ágost, IX. (Szent) Lajos és IV. (Szép) Fülöp központosítási eredményei. IV. Henrik: a pápaság-császárság első harca - az invesztitúraharc - meggyöngíti a német királyságot. 1125: Németország gyakorlatilag választott királyság. A törzsi hercegsége feldarabolódása, territoriális fejedelemségek kialakulása. Barbarossa Frigyes harcai az északolasz városok fölötti hatalomért és a pápasággal. A keleti terjeszkedés. A német hűbériség: a Heerschild. A Hohenstaufenek és a pápaság. II. Frigyes Németországban és Dél-Itáliában. A választófejedelmi curia kialakulása. Interregnum: két király de iure, de facto egy sem. A Habsburgok eredete. Rudolf király. A Babenberg-örökség megszerzése. A Hanza-szövetség és Svájc kezdetei. Az északolasz városok de facto önálló városállamokká válása. Győzelem a környező feudálisok fölött. Gazdasági növekedés és politikai pártharcok. III. Ince pápa állammá változtatja a Patrimonium Sancti Petri-t. A "recuperationes ". A normanok 1090-re birtokba veszik egész Dél-Itáliát + Máltát. Centralizált államok. II. Roger egyesíti és királyi címet vesz föl. Latin, görög és arab népelemek együttélése. Három kancellária: görög, arab, latin. Nyugati és keleti kormányzati intézmények együttes megléte. A keleti és nyugati kultúrjavak kicserélődésének színhelye Dél-Itália. Öröklés révén VI. Henrik Hohenstaufen német királyra száll. Első tervek egy nagy Mediterrán birodalom létrehozására Konstantinápoly elfoglalása révén. II. Frigyes centralizált hivatalnok-állama. A melfi konstitúciók. Harc a pápasággal. DélItália pápai hűbér a melfi hűbéreskü (1059) óta. Frigyes után a pápa Anjou Károly provence-i grófnak, a francia királyi család tagjának adja. A Hohenstaufenek veresége és kiírtása. A "szicíliai vecsernye": Péter aragón király behívása, harc az Anjouk és Aragóniaiak között. Dél-Itália megosztása (1442-ig): Nápoly: Anjou, Szicília: Aragón. A reconquista nagyméretű előtörése Hispaniában (1064: a Barbastro-háború, az első igazi kereszteshadjárat, francia részvétellel, 1085: Toledo bevétele). Aragónia egyesül Barcelona-Katalóniával és elfoglalja Valenciát, tengeri hatalom lesz. Kasztília nagy területeket hódít, de a portugál grófság, majd királyság kiszakad belőle. A muzulmán taifákat ideiglenesen előbb az Almoravidák, majd az Almohádok fegyveres szektája fogja össze, de a Las Navas de Tolosai csata véget vet az ibériai muzulmán területszerzési kísérleteknek. A félsziget keresztény államainak sajátos társadalmi szerkezete. Első rendi gyűlések Európában: cortes -ek, behetriá -k, hidalgo -k. Lovagrendek. Hermandad -
Szigorlati szóbeli tájékoztató ok. Santiago de Compostela, mint európai fő zarándok-cél, Róma mellett. Az arab nyelv ismerete. Hódító Vilmos és I. Henrik norman Angliája: az angolszász arisztokrácia kicserélése francia-normanra. Birtokadományozás különálló részekben, a másodvazallusok is a király vazallusai első fokon (Franciaország: "Vasallus vasalli mei non est meus vasallus "), az erdők és vizek királyi birtok. A Danegeld fenntartása. Polgárháborúk a 12. század közepén. Az angol társadalom sajátosságai, eltérések a kontinentálistól. II. Henrik uralma, újabb központosítás. Becket Tamás működése és vértanúhalála. Földnélküli János: a franciaországi birtokok elvesztése, Magna Charta Libertatum. Harcok Skóciáért, Írországban, Wales megszerzése. Simon Monfort, s az első angol parlament. A juhtenyésztés, gyapjútermelés fellendülése. A skandináv államok konszolidációja, Dánia és Svédország terjeszkedési kísérletei Németországban és a Baltikumban. A középkori város. A városjog. Városszövetségek. Az ipar és a kereskedelem szervezete: céhek, gildák, hanzák, compagniák. Területi súlypontok és régiók: az itáliai és flandriai városok. Az észak-balti-tengeri és földközi-tengeri hajózás: a fő kereskedelmi utak a középkorban. A központi hatalom gyengülése a makedon dinasztia utolsó uralkodói alatt. Az egyházszakadás. Új külső veszélyek: normanok a Balkánon, besenyők és kunok a Dunánál, a szeldzsuk törökök Kis-Ázsiában. A mantzikerti csata. I. Alexiosz Komnénosz megszilárdítja az államot. Az arisztokrácia az új hatalom támasza. Egyházi és világi nagybirtok: kiváltságok. Velence befolyása. A keresztes hadjáratok, keresztes államok a Közel-Keleten. I. Mánuel császársága. Az Angelosz dinasztia: Bizánc hatalma megrendül. A bolgár lázadás és a második bolgár cárság létrejötte. A negyedik keresztes hadjárat és következményei. Partitio Romaniae. A latin császárság gyengesége. A görög utódállamok és a bolgár cárság versengése a birodalom helyreállításáért. A bizánci restauráció: VIII. Mihály uralkodása. A lyoni unió. A tatárok Kelet Európában és a Közel-Keleten. A második bolgár cárság. Szerbia nagyhatalom: Dusán István cár. A szeldzsukok eredete: KözépÁzsia. Bagdad birtokukban. A nagyszeldzsuk névleges fősége alatt önálló fejedelemségeket hoznak létre a Közel-Keleten és Kis-Ázsiában (Ikoniumi szultánság). 5. A válság időszaka: kései középkor (14-15. század, kb. 1270-1480) A szerzetesség és egyház válsága a 14-15. században. A pápaság a nápolyi Anjouk (13. századvége), a francia királyok (az ún. avignoni pápaság), az olasz hatalmi viszonyok befolyása alatt. A reneszánsz pápaság. A nagy nyugati egyházszakadás. A konciliarizmus tanának keletkezése. A nemzeti egyházak kezdetei. Zsinatok. Az eretnekségek és a heterodoxia újramegerő-
Szigorlati szóbeli tájékoztató södése (Wycliff, husziták stb.). A középkori eszmények, intézmények, gondolatok, eszmerendszerek megkérdőjeleződése: a pápa egyházkormányzati plenitudo potestatis-a, a skolasztika rendszere, a királyi hatalom eredete, a társadalmi és jogi egyenlőtlenség. Polgárháborúk, parasztháborúk, városi harcok. Demográfiai apály, jelentős népességcsökkenés. A várossá fejlődés megállása. Szelekciós folyamat a városok között. A magánföldesúri jövedelmek csökkentése. Pénzromlás. Pestisjárványok. A "pusztásodás": a mezőgazdasági termőterület csökkenése. A céhek "bezárkózása". A 14. század: a rendiség intézményeinek általánossá válása Európában, a rendi gyűlések szervezetének megszilárdulása, részvételi jog az adókivetésben és törvényhozásban. A 15. század végére: eltolódás az uralkodói hatalom javára, a rendek hatalmának csökkenése. Zsoldosseregek és állandó hivatalok (kancellária, kamara). Az újkori állam kezdetei. Az újkori nemzetek kezdetei. Új szellemi irányzat a humanizmus, a misztika megerősödése. Franciaország és Anglia a százéves háborút vívja: ugyanakkor belső problémák mindkét országban. Németország: politikai patthelyzet a királyság és a territorialis hatalmak ("Territorialstaaten ") között. Itália: a városköztársaságokból signoriák lesznek. A 15. század: öt itáliai nagyhatalom egyensúlya: Velence, Milánó, Firenze-Toscana, Egyházi Állam, Nápoly (1442 óta aragón, de külön uralkodóval). Politikai harcok a hispániai királyságokban: utolsó mór állam: Granada 1492-ig. Portugál "felfedezések" kezdetei (Afrika partvidéke, stb.). Az ún. kalmari unió a skandináv államok között. Lengyelország: Lokietek Ulászló, majd Nagy Kázmér egyesíti a szétdarabolódott országot. Hedvig (Jadviga) Nagy Lajos lánya és Jagelló fejedelem házasságával létrejön a lengyellitván állam, amelyben azonban döntő és meghatározó szerepet kap a nemesség. A válság ellenére új felfedezések és találmányok (a Föld gömbalakúsága, gazdasági tanok, stb.), ezeket csak az új filozófia (Nicolaus Cusanus) és az új vallásosság (devotio moderna ) kísérli meg rendszerbe foglalni, illetve az oktatásban érvényesíteni. Az oszmán török szultánság kialakulása. Bizánc kiszorul KisÁzsiából. Polgárháború. V. Palaiologosz János és VI. Kantakuzénosz János között. Az oszmán törökök Európában. Szerb államalakulatok Dusán István halála után. Timur Lenk az ankarai csatában megveri Bajazidot. Az oszmán hatalom újjászervezője: II. Murád. A ferrara-firenzei zsinat, az egyházi unió. Bizánc eleste. A késő bizánci korszak szellemi élete, műveltsége. Az ortodox egyház szerepe. A bolgár és szerb pat-riarkátus. A hészükhaszta mozgalom. Görög tudósok Itáliában.
Szigorlati szóbeli tájékoztató Kötelező forrásismeret Rövidítések: * Bev = Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba. A feudális jog forrásai. Szerkesztette: Horváth P. Budapest 1966. Állam és Jogtudományi Karok. Egységes jegyzet. * EKK = Európa és a Közel-Kelet IV-XV. század. Egyetemes történeti szöveggyűjtemény, középkor. 1/1-2. Szerkesztette: Sz. Jónás I. Budapest 1971. * KK = Középkori Krónikások I-XVI. Szerkesztette Gombos F. A. Brassó Budapest 1901-1913. * Krón = Krónikások, krónikák. Szemelvények középkori krónikákból. Összeállította Mezey L. I-II. (Európai Antológia, Középkor) Budapest 1960. * KTChr = Gracianszkij, N. P. - Szkazkin, Sz. D.: Középkori Történeti Chrestomathia 1-3. Budapest 1952-1956.. * Mika = Mika S.: Történelmi olvasókönyv IV. rész: A közép-kor és az újkor történelme 1648-ig. Budapest 1909. * NKVT = Nagy Képes Világtörténet 1. Gelasius pápa levele Anastasius császárhoz (494). EKKI/2, 723-732. 2. Prokopiosz: Részlet a Gót háború c. munkájából. (A keleti gótok). KTChr I, 83-84. 3. A száli frankok törvénykönyve. EKK I/2, 470-490. 4. A frank birodalom évkönyveiből (749, 750, 801). KTChr. I, 112, 117. 5. Capitulatio de partibus Saxoniae (775/790). Részletek. Bev. I, 33-34. 6. Hincmarus: De ordine palatii (részletek). Bev. I, 46-50. 7. A strassburgi eskü (842). Krón. I, 153-165. 8. Precaria (Formula). KTChr. I, 127. 9. Immunitás (Formula). KTChr. I, 133-134. 10. I. Ottó német királlyá választása és megkoronázása (936). EKK I/2, 517-518. 11. Német királyválasztás. Krón. II, 9-15. 12. I. Ottó kiváltságlevele a római egyház számára. EKK I/2, 730-734. 13. Isten békéje: a Touloujesi zsinat határozataiból. KTChr. I, 209-211. 14. A tüzes vas próbája. Perdöntő párbaj a 9. századból. Mika 32-36. 15. Házasság és család a 10-11. században. EKK I/1, 143-144. 16. Guiscard Róbert hűbéreskűje (Melfi, 1059). EKK I/2, 753. 17. Pápaválasztási dekrétum (1059). KTChr. I, 252-254. 18. Lucca város kiváltságlevele (1081). EKK I/1, 224-225. 19. A homagium. EKK I/2, 527-530.
Szigorlati szóbeli tájékoztató 20. Hűbéri kötelezettségek. KTChr. I, 199-206. 21. Manegold von Lautenbach a királyi hatalomról. KTChr. I, 274-275. 22. A wormsi konkordátum (1122). KTChr. I, 276-277. 23. A műveletlen földek termővé tétele (12. sz. Frigyes hamburgi érsek oklevele). EKK I/1, 174-175. 24. A clarendoni konstitúciók (1164). EKK I/2, 560-564. 25. A jeruzsálemi királyság szervezete. KTChr. I, 299. 26. Hamburg újjáalapítása (1189). KTChr. I, 329. 27. Saint-Omer város kiváltságleveleiből (1127, 1165). KTChr. I, 336-339. 28. A párizsi takácsok határozatai (13. század). KTChr. I, 350-352. 29. Henrici Bracton: De legibus et consuetudinibus Angliae. Bev. I, 113135. 30. VIII. Bonifác pápa Unam Sanctam kezdetű bullája (1302). EKK I/2, 798-800. 31. Firenze városának rendelete a jobbágyfelszabadításról (1289). Bev. 2, 20-24. 32. IX. Lajos rendelkezése a párbaj eltörléséről. KTChr. II, 21. 33. X. Lajos rendelete a jobbágyok felszabadításáról (1315). KTChr. II, 4142. 34. A Magna Charta részletei. KTChr. II, 70-72. Kiegészíti: Mika 134-144. 35. Zarándoklás a Szentföldre (1064/1065). Mika 39-46. 36. A behetriák. KTChr. II, 230-231. 37. A Hanza. Első közös határozatok. 1260-1265. KTChr. II, 109. 38. Padovai statutumok (13. század). Bev. II, 9-18. 39. A firenzei igazságszolgáltatás ordinamentumai (1293). EKK I/1, 260284. 40. Nagy Kázmér statutumainak gyűjteménye. Bev. II, 117-131. 41. Majestas Carolina (1355). Bev. II, 68-82. 42. Don Alfonz bölcs király hét partidája (1348). Bev. II, 29-46. 43. A német Aranybulla (részletek), (1356). Bev. I, 325-339. 44. Modus tenendi Parlamentum. Bev. I, 186-199. 45. Bíborbanszületett Konstantínosz: A birodalom kormányzásáról. Kiadta Moravcsik Gy. Budapest 1950. 46. Paulus Diaconus: A longobárdok története. KK 1. Brassó 1901. Vagy: 47. Jordanes: A gótok eredete és tettei. KK. 3. Brassó 1904.47. Jordanes: a gótok eredete és tettei. KK 3. Brassó 1904. 48. Liudprand: Nagy Ottó császár viselt dolgai. Történelmi munkái 211226. KK. 6-7. Budapest 1908. Vagy:
Szigorlati szóbeli tájékoztató 49. Einhard: Nagy Károly élete. Fordította: Dékáni K. Budapest 1901.50. Eugippius: Szent Szeverin élete. Antik Tanulmányok 1969, 291320. 50. Rimbertus élete. (Rimbertus Anskariusa KK. 10. 107-128.) 51. Giovanni Villani Krónikájából. Részletek (4-12. könyv). (A három Villani Krónikájából KK. 8-9.) Budapest 1909, 59-192. 52. Dino Compagni Krónikája korának eseményeiről. Fordította Kiss A. Bkarest (Kriterion) 1989. Ajánlott források 53. Freisingeni Ottó Krónikája. KK. 12-14. Budapest 1912. 54. Freisingeni Ottó: Frigyes császár tettei. KK. 15-16. Budapest 1913. 55. Hadzisz Dimitriosz (- Kapitánffy István): A bizánci irodalom kistükre. Budapest 1974. 56. Prokopios: Titkos történet. Fordította, az utószót és a jegyzeteket írta Kapitánffy István. Budapest 1984. 57. Menander Protector történeti művének fennmaradt töredékei. KK. 4. Brassó 1905. 58. Froissart krónikájából. Froissart krónikája. Válogatás. Válogatta Kulcsár Zs. Budapest 1971. 59. Geoffroy de Villehardouin: Bizánc megvétele. Fordította és a jegyzeteket írta Szabics Imre. Az utószót Kozma Béla írta. Budapest 1985. 60. Sevillai Izidor: A gótok története. Székely Melinda gondozásában. Szeged 1998. 60. Az első és a második keresztes háború korának forrásai. Gesta Francorum. Keresztesek levelezése. Szent Bernát: Az új lovagság dicsérete. Ford.: Veszprémy László. (Középkori Keresztény Írók 1.) Budapest 1999. Irodalom Általános bevezető: * Csató T. - Gunst P. - Márkus L.: Egyetemes történeti kronológia. Budapest 1984. (A megfelelő időszak: 89-211.) * Moravcsik Gy.: Bevezetés a bizantinológiába. Budapest 1966. Kézikönyvek, tankönyvek: * Váczy P.: A középkor története. (Egyetemes történet II.) Budapest 1936 (1991), 1944. * Halecki, O.: Európa millenniuma. Budapest 1993.
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Bréhier, L.: Bizánc tündöklése és hanyatlása. I-II. Budapest 1997. * Cahen, Cl.: Az iszlám. Budapest 1989. * Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Budapest 1983. * Adriányi G.: Az egyháztörténet kézikönyve. München 1975. * Jedin, H.: A zsinatok története. Budapest 1998. * Fináczy E.: A középkori nevelés története. Budapest 1926. (Repr.: 1985). * Kádár Z.: Bizánci művészet. Budapest 1987. * Steven Runciman: A szicíliai vecsernye. Budapest 1999. * Dimitri Obolensky: A Bizánci Nemzetközösség. (Varia Byzantina III.) Budapest 1999. * Angi János - Bárány Attila - Orosz István - Papp Imre - Pósán László: Európa a korai középkorban (3- 11. század): Debrecen 1999.
Szigorlati szóbeli tájékoztató Egyéb használható kézikönyvek: * Borovszky S.- Goldziher I.: A népvándorlás és az iszlám NKVT 4. Budapest, Franklin-Révai é.n. * Csuday J. - Schönherr Gy.: A középkori intézmények bomlása és a reneszánsz. NKVT 6. Budapest, Franklin-Révai, é.n. * Dawson, Chr.: Európa születése. Budapest, Athenaeum é.n. * Mika S.: Hűbériség és kereszteshadjáratok. NKVT 5. Budapest, FranklinRévai, é.n. * Világtörténet 3. (A megfelelő részek. Erősen ideológikus beállítottságú). Budapest 1963. Idegen nyelvű kézikönyvek: * Brooke, Chr.: Europe in the Central Middle Ages 962-1154. London New York 1987. * Handbuch der Europäischen Geschichte 1-2. Hrsg. von Theodor Schieder, Ferdinand Seibt. Stuttgart 1976-1987. * Hay, D.: Europe in the Fourteenth and Fifteenth Centuries. London - New York 1994.Histoire universelle 1-2. Sous la direction Grousset, R. et Léonard, E. G. Paris 1956-1957. * Mundy, J. H.: Europe in the High Middle Ages 1150-1309. London - New York 1994. * Ostrogorsky, Georg: A bizánci állam története. Budapest 2001. * Vasiliev, A. A.: A History of the Byzantine Empire. Madison 1952. Országok, ill. részterületek történetei: * Balanyi Gy.: A szerzetesség. Budapest 1931. * Bronsted, J.: A vikingek. Budapest 1983. * Halecki, O.: A nyugati civilizáció peremén. Budapest 1995. * Jirecek, K.: A bolgárok története. Nagybecskerek 1894. * Kazsdan, A. P.- Litavrin, G. G.: Bizánc rövid története. Budapest 1961. * Morton, A. L.: Az angol nép története. 1-2. Budapest é.n. * Perényi J.: Lengyelország története. Budapest 1962. * Platonov, S. F.: Oroszország története. Budapest, Athenaeum, é.n. * Price, R.: Franciaország története. Budapest 1994. * Salvatorelli, L.: Olaszország története 1-2. Budapest 1943-1944. * Seignobos, Ch.: A francia nemzet őszinte története. Budapest, Athenaeum, é. n. * Southern, R. W.: A nyugati társadalom és egyház a középkorban. Budapest 1987. * Vilar, P.: Spanyolország története. Budapest 1984.
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Zarnecki, G.: Kolostorok, szerzetesek, barátok. Budapest 1986. Részfeldolgozások: * Epperlein, S.: Nagy Károly. Budapest 1982. * Koltay-Kastner J.: Cola di Rienzo. Szeged 1949. * Runciman, S.: A keresztes hadjáratok története. Budapest 1999., 2002. Magyar történelem - Középkor Összeállította: Solymosi László - Rácz György - Szovák Kornél Témakörök 1. A magyar nép eredete, vándorlása és honfoglalása 2. Kalandozások és beilleszkedés Európába: állam- és egyházszervezés 3. Trónharcok és konszolidáció: Szent László és Kálmán kora 4. Magyarország a 12. században 5. Királyi szerviensek és az Aranybulla 6. IV. Béla 7. Az utolsó Árpádok 8. Anjou Károly 9. Nagy Lajos uralkodása 10. Zsigmond király 11. Hunyadiak kora 12. A Jagelló-kor 13. Az egyház és intézményei a középkori Magyarországon 14. A királyi és a nemesi vármegye 15. A jogilag egységes jobbágyság kialakulása és sorsa Mohácsig 16. Falu, mezőváros, város a középkori Magyarországon 17. A középkori igazgatás és írásbeliség központi és helyi intézményei 18. Művelési rendszerek, üzemformák és adózás 19. A Kárpát-medence etnikai képének változása a középkorban 20. A "nemzeti" tudat és a szentkorona-eszme a középkorban 21. A török elleni küzdelem alakulása Mohácsig 22. Rendiség a középkori Magyarországon Kötelező forrásismeret Rövidítések: * ÁrpTörv = Árpádkori törvények. Latinból fordította Szilágyi L. Budapest 1964. * Békeszerződések = Köblös József - Süttő Szilárd - Szende Katalin: Magyar békeszerződések 1000-1526. Pápa 2000.
Szigorlati szóbeli tájékoztató * III. Béla = III. Béla emlékezete. Szerk.: Kristó Gy. - Makk F. Bibliotheca Historica. Budapest 1981. * Bertényi = Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000-1526. Szerk.: Bertényi Iván. Budapest 2000. * Bolla-Rottler = Szemelvények az 1526 előtti magyar történelem forrásaiból. Szerk.: Bolla I. - Rottler F. I-II. Budapest 1982 * Ch: kéziratos szöveggyűjtemény a Mályusz-könyvtárban * Chartae = Árpád-kori oklevelek 1001-1196. Főszerkesztő Györffy Gy. Chartae antiquissimae Hungariae. Budapest 1997. * Csongrád = A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig. Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv I. Szerk.: Blazovich L. Szeged 1985. * Források = Szent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Magyarországról. Szerk.: Blazovich L. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 6. Szeged 1994. * Fraknói = Fraknói V.: A Hunyadiak és a Jagellók kora. 1440-1526. Budapest 1896. * Gerics = Gerics J.: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. (METEM Könyvek 9.) Budapest 1995. * Gyöngyösi = Gyöngyösi Gergely: Arcok a magyar középkorból. Magyar Ritkaságok. Budapest 1983. * HKIF = A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk.: Kristó Gy. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7. Szeged 1995. * Julianus = Julianus barát és Napkelet fölfedezése. Magyar Ritkaságok. Szerk.: Györffy Gy. Budapest 1986. * Károly Róbert = Károly Róbert emlékezete. Szerk.: Kristó Gy., Makk F., Marosi E. Budapest 1988. * Korona = A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról. Szerk.: Katona T. Pro Memoria. Budapest 1979. * Kun László = Kun László emlékezete. Szerk.: Kristó Gy. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 5. Szeged 1994. * Legendák = Árpád-kori legendák és intelmek. Szerk.: Érszegi G. Budapest 1983. * Lederer = Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész 1000-1526-ig. Szerk.: Lederer E. Budapest 1964. * Levéltárak = Levéltárak - kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000-1686). Közreadja Blazovich László, Érszegi Géza, Turbuly Éva. Budapest - Szeged 1998. * Madas = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor (1000-1530). Szerk.: Madas E. Budapest 1992.
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Magyar középkor = A magyar középkor irodalma. Szerk.: V. Kovács S. Magyar Remekírók. Budapest 1984. * Makkai - Mezey = Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI-XIV. század. Nemzeti Könyvtár, Levelestár. Szerk.: Makkai L. - Mezey L. Budapest 1960. * MEH = A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Szerk.: Györffy Gy. Nemzeti Könyvtár, Tör-ténelem. Budapest 1958, 21975, 31986. * Mons Sacer = Mons Sacer. Pannonhalma 1000 éve. Szerk.: Takács I. Szovák K. - Monostori M. I-III. Pannonhalma 1996. * Százd = A Százdi Alapítólevél 1067. Szerk.: Csorba Cs. Miskolc 1986. * Tatárjárás = A tatárjárás emlékezete. Szerk.: Katona T. Pro Memoria. Budapest 1987. * Tripartitum = Werbőczy István Hármaskönyve. Ford.: Kolosvári S. és Óvári K. Magyar Törvénytár. Budapest 1897. * Vitéz = Vitéz János levelei és politikai beszédei. Szerk.: Boronkai I. (Magyar Ritkaságok) Budapest 1987. I. Árpád-kor A) A honfoglalás és kalandozások kora 1. A Dzsajháni-hagyomány. HKIF 29-48. l. 2. Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. MEH115-124. l. 3. Regino Évkönyve. MEH 204-209. l. 4. Ibn Hajján: A kivonatoló könyve Andalúzia státusférfiainak krónikájából. HKIF 61-66. l. 5. Liudprand: Antapodosis. MEH 223-233. l. 6. Theotmár salzburgi érsek: Levél IX. János pápához 900 tavaszán. MEH 217-222. l. 7. A Sankt Gallen-i kaland. MEH 1958,177-185. 1975 és 1986, 234-243. B. A keresztény királyság kora a.) Törvények 1. Szt. István I. törvénykönyve. Bolla-Rottler I, 3-14. * Szt. István II. törvénykönyve. Bolla-Rottler I, 14-18. 2. Szt. László III. törvénye. Bolla-Rottler I, 20-29. * Szt. László II. törvénykönyve. Bolla-Rottler I, 30-35. * Szt. László I. törvénykönyve. ÁrpTörv. 29-36. Bolla-Rottler I, 36-41. 3. Kálmán törvénykönyve. ÁrpTörv. 36-50. = Bolla-Rottler I,43-61.
Szigorlati szóbeli tájékoztató 4. Az esztergomi zsinat határozatai 1100 körül. Bolla-Rottler I, 61-65. 5. Az Aranybulla. Bolla-Rottler I, 90-98. = ÁrpTörv. 59-65. * Az Aranybulla megújítása. Bolla-Rottler I,102-107. ÁrpTörv.6571. 6. Az 1267. évi törvény. Bolla-Rottler I,129-132. = ÁrpTörv. 77-79. 7. 1279. évi kun törvény. Bolla-Rottler I,141-145. 8. A budai zsinat végzései. Kun László 141-184. 9. Az 1290-1291. évi törvény. Bolla-Rottler I,149-159. * Az 1298. évi törvény. Bolla-Rottler I,162-184. b.) Oklevelek 1. A pannonhalmi kiváltságlevél 1002-ből. Chartae 103-105. 2. A pécsi püspökség alapítólevele 1009-ből. Források 29-30. 3. A Tihanyi alapítólevél 1055-ből. Chartae 106-110. Madas 19-21. 4. A százdi alapítólevél 1067-ből. Százd 5-9. 5. VII. Gergely pápa levelei Géza herceghez (1074, 1075), Salamon királyhoz (1074), I. László királyhoz (1079). Makkai-Mezey 87-88, 88, 89, 89-90, 92-93. 6. Guden oklevele 1080 körülről. Bolla-Rottler I, 35. 7. A pannonhalmi összeírás 1090 körülről. Chartae 119-122. 8. I. László király levele Oderisius montecassinói apáthoz. Makkai-Mezey 93-94. 9. II. Orbán pápa Kálmán királyhoz (1096). Makkai-Mezey 94-95. 10. A dömösi összeírás 1138-ból. Bolla-Rottler I, 65-78. 11. Színes úrnő végrendelete 1146-ból. Bolla-Rottler I, 78-79. 12. II. Géza király VII. Lajos francia királyhoz. Makkai-Mezey 102-3. 13. III. István király Farkas soproni várjobbágyot nemesíti (1162). Chartae 137. 14. III. Béla jóváhagyja Caba adományát (1177 k.). III. Béla 85. 15. Froa asszony oklevele (1181). Lederer 330-332. 16. Imre király levele III. Ince pápához (1199). Makkai-Mezey 121-3. 17. A Váradi Regestrum (1208-1235). Bolla-Rottler I, 84-90. 18. A zalai serviensek kehidai oklevele (1232). Bolla-Rottler I, 108-10. 19. A beregi egyezmény. ÁrpTörv. 72-76. Bolla-Rottler I, 116-122. 20. Albericus összeírása (1238). Bolla-Rottler I, 123-126. 21. IV. Béla hat trencséni várszolgának. (1243). Tatárjárás 401-402. 22. IV. Béla a nyitrai hospeseknek (1248). Tatárjárás 424-428. 23. IV. Béla IV. Ince pápához (1250). Tatárjárás 437-442. 24. IV. Béla kiváltságlevele az esztergomi Szt. Adalbert főszékesegyház számára (1256). Korona 47-50.
Szigorlati szóbeli tájékoztató 25. IV. Béla Locsmánd megyére vonatkozó adománya (1263). Bolla-Rottler I, 126-127. 26. Pál veszprémi püspök oklevele a pálosoknak (1263). Gyöngyösi 43-45.) 27. A kazsoki hospesek kiváltságlevele (1270). Bolla-Rottler I,134-135. 28. V. István kiváltságlevele a győri hospeseknek (1271). Bolla-Rottler I, 136-138. 29. IV. László nemesítő oklevele (1273). Bolla-Rottler I, 138-139. 30. Esztergom vámtarifa (1288). Bolla-Rottler I, 146-149. 31. Lodomér esztergomi érsek IV. Miklós pápához (1288). Makkai-Mezey 200-210. 32. III. András adománylevele Tengerdi Tivadar fehérvári prépostnak (1293). Korona 53-56. 33. Soltészoklevél (1295). Bolla-Rottler I, 159-160. c.) Elbeszélő források 1. Képes Krónika. Ford.: Bellus I. Pro Memoria. Budapest 1987. 2. Szt. István király Intelmei Imre herceghez. Legendák 54-61. 3. Szemelvény Gellért püspök munkájából. (Gerics 98, valamint Madas 2829.) 4. Szt. István király legendája Hartvik püspöktől. Legendák 34-53. 5. Szt. Gellért nagyobb legendája. Legendák 74-94. 6. Szt. László király legendája. Legendák 95-102. 7. Anonymus Gestája. Anonymus, Gesta Hungarorum. Hasonmás kiadás. Szerk.: Györffy Gy. Bibliotheca Historica. Budapest 1977. (= Magyar középkor 9-64.) 8. Julianus barát két jelentése. (Julianus barát és Napkelet fölfedezése. Magyar Ritkaságok. Szerk.: Györffy Gy. Budapest 1986, 61-82.) 9. Rogerius Siralmas éneke. Tatárjárás 137-191. 10. Kézai Simon Hun-története. Magyar középkor 115-141, 161-163. II. Anjou-, Zsigmond-, Hunyadi- és Jagelló-kor a.) Törvények 1. Nagy Lajos 1351. évi törvénye. Bolla-Rottler I, 213-224. 2. Zsigmond 1397. évi dekrétuma. Bolla-Rottler II, 6-19. * Zsigmond 1405. évi I-II. törvénye. Bolla-Rottler II, 22-43. * Zsigmond 1435. évi I-II. törvényéből. Bolla-Rottler II, 45-52. 3. Albert király 1439. májusi dekrétuma (Ch) 4. Az országrendek 1446. évi dekretuma. Bolla-Rottler II, 74-75. 5. Az 1485. évi nádori cikkelyek. Bolla-Rottler II, 129-132. * Mátyás 1486. évi törvényéből. Bolla-Rottler II, 133-145.
Szigorlati szóbeli tájékoztató 6. II. Ulászló 1492. évi törvénye. Bolla-Rottler II, 145-149. * II. Ulászló 1498. évi törvénye. Bolla-Rottler II, 200-204. * II. Ulászló 1514. évi dekretuma. Bolla-Rottler II, 213-225. 7. Werbőczy István Hármaskönyve (Tripartitum, I. rész 1-14. és 88-110. cím) b.) Oklevelek. 1. 1308. november 27. A pesti országos gyűlés jegyzőkönyve. Károly Róbert 79-82. 2. 1338. Egyházi vezetők panaszlevele a pápához. Károly Róbert 186-189. 3. 1381. augusztus 24. Torinói békeszerződés Magyarország és Velence között (Békeszerződések 138-157.) 4. 1387. március 31. Zsigmond brandenburgi őrgróf királlyá választásának feltételei. (Levéltárak 283-285) 5. Zsigmond király intézkedése az egyházi javadalmak és pápai bullák ügyében. Bolla-Rottler II, 19-22. 6. 1437. július-október. A kolozsmonostori konvent oklevelei az erdélyi parasztfelkelés ügyében. Bolla-Rottler II, 61-71. 7. 1438. december 18. Habsburg Albert királlyá választásának feltételei. (Ch) 8. 1440. július 17. A magyarországi rendek a Szent Korona joghatóságának átruházásáról. (Ch) 9. 1446. június 6. Pozsony város követeinek jelentése az 1446. évi országgyűlésről. Bolla-Rottler II, 75-77. 10. 1448. szeptember 17. Hunyadi János levele a pápához. Vitéz 128-137. 11. 1457. március 21. V. László ítéletlevele a Hunyadiak ellen. Levéltárak 323-329. 12. 1458. január 12. A szegedi egyezség (Hunyadi-Garai liga). Levéltárak 329-333. 13. 1463. július 19. A bécsújhelyi békeszerződés. Békszerződések 190-197. 14. 1505. október 13. A rákosi végzés. (Ch) 15. 1525-1526. Burgio pápai követ jelentései a magyarországi helyzetről. Bolla-Rottler II, 249-261. 16. királyi kinevezés-királyi felmentés: * 1328. október 9. I. Károly Druget Jánost ungi ispánná nevezi ki. * 1437. december 6. Zsigmond felmenti tisztségéből Csáki László erdélyi vajdát (Ch) 17. királyi új adomány:
Szigorlati szóbeli tájékoztató * V. László Hunyadi Jánosnak. Csongrád 75-79. és Ch. 18. nemesítőlevél: * 1478. május 22. Mátyás király Nagylúcsei Orbánt megnemesíti. (Ch) 19. várépítési engedély: * 1334. március 13. I. Károly Bátori Bereck fiainak kővár építését engedélyezi. Károly Róbert 173-174. 20. nádori közgyűlés: * 1364. július 1. Kont Miklós nádor Bodrog megye közgyűlésén ítélkezik. Bolla-Rottler II, 231-232. 21. vizsgálati oklevél: * 1364. március 17. Pál országbíró parancslevele a kálvölgyiek nemessége ügyében Bolla-Rottler II, 207-210. 22. plébánosválasztási kérelem: * 1379-80. A hodosi parasztok kérelme papválasztás ügyében. Bolla-Rottler II, 235-236. 23. búcsúengedély: * 1400. október 11. IX. Bonifác pápa bullája a szentkirályi egyház számára. Csongrád 64. és Ch. 24. megyei kiadvány: * Vas megye ítéletlevele (Zsigmond-kori Oklevéltár IV. 710. sz. és Ch) 25. hiteleshelyi kiadvány: * 1356. november 30. A vasvári káptalan oklevele a Hahótiak birtokosztályáról, határjárással. (Ch) 26. tizedjegyzék: * 1332-1337. Részletek a pápai tizedlajstromból. Csongrád 55-56. és Ch. 27. káptalani statútum: * 1374. A váradi káptalan jogszabályainak 17. fejezete. Bolla-Rottler II, 233-235. 28. városi jogkönyv: * 15. század első fele. Részletek a Budai jogkönyvből. BollaRottler II, 53-56. 29. urbárium: * 1492. Kanizsai György sárvári és kapuvári uradalmainak úrbáriumai. Bolla-Rottler II, 149-194. 30. céhszabályzat: * 1433. A pozsonyi pékek céhszabályzata. Bolla-Rottler II, 43-45.
Szigorlati szóbeli tájékoztató c.) Elbeszélő források: 1. Küküllei János: Lajos király viselt dolgai. 1-10. fejezet. Magyar középkor 332-345 2. Thuróczy János: A magyarok krónikája. Fordította Horváth János. Pro Memoria. Budapest 1980. Az Albert királytól Mátyásig terjedő időszak. 3. Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Fordította Kulcsár Péter. Budapest 1997. Mátyás és II. Ulászló története. 4. Ludovicus Tubero: Kortörténeti feljegyzések (Magyarország). Közreadja Blazovich L. és Galántai E. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 4. Szeged, 1994. I. könyv. 5. Szerémi György: Magyarország romlásáról. Budapest 1979. A parasztháborúról írt fejezet. Irodalom Bibliográfiák, folyóiratrepertóriumok: * Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történet forrásaiba és irodalmába. I-III. Budapest 1951-1958. * Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1. Általános rész I-II. Budapest 1970. * A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája 1945-1968. Budapest 1971. * A Századok repertóriuma 1867-1975. Szerk.: Pamlényi Ervin. Budapest 1987. * A Történelmi Szemle repertóriuma 1958-1982. Összeállította Dippold Péter. Budapest 1988. * Levéltári Közlemények. Mutató 1923-1993. Összeállította Szabó Anikó. Budapest 1995. * Stoll Béla - Varga Imre - V. Kovács Sándor: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. (A magyar irodalomtörténet bibliográfiája I.) Budapest 1972. * Borzsák István: A magyar klasszika filológiai irodalom bibliográfiája 1926-1950. Budapest 1952. * Ritoók Zsigmond (főszerk.): A magyar ókortudomány bibliográfiája 1951-1975. Budapest 1986. * Bellus Ibolya (szerk.): A magyar ókortudomány bibliográfiája 1976-1990. Budapest 1996. Egyéb segéd- és kézikönyvek, lexikonok, szótárak
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Bartoniek Emma: Magyar történeti forráskiadványok. Budapest 1929. (Reprint: A magyar történettudomány kézikönyve. Bartoniek Emma, Nagyar történeti forráskiadványok, Gárdonyi Albert, A történelmi segédtudományok története Magyarországon, Dézsi Lajos, Magyar történeti tárgyú szépirodalom. [Tudománytár, Könyvértékesítő Vállalat]. Budapest 1987). * Glossarium mediae et infimae Latinitatis regni Hungariae. Condidit Antonius Bartal. Lipsiae 1901. (Reprintek: Olms Verlag, Hildesheim 1971; ÁKV reprint sorozata, Budapest 1983). * Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. Budapest 1899. * Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. Budapest 1900-1901. (Reprint: Nap Kiadó, Budapest 1995). * Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Negyedik, bővített és javított kiadás. I-II. Budapest 1988. * Korai Magyar Történeti Lexikon. (9-14.század.) Főszerk .: Kristó Gyula, szerk.: Engel Pál és Makk Ferenc. Budapest 1994. * Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I-II. (História Könyvtár) Budapest 1996. * Kumorovitz L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkorban. Budapest 1993. * Magyar Néprajzi Lexikon. I-V. Főszerk.: Ortutay Gyula. Budapest 19771982. * A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk . Benkő Lóránd. IIV. Budapest 1967-1984. * Magyar oklevél-szótár. Legnagyobb részüket gyűjtötte Szamota István. Szerk.: Zolnai Gyula. Budapest 1902-1906. (Reprint: ÁKV reprint sorozata, Budapest 1984). * Magyar történelmi fogalomtár. Szerk.: Bán Péter. Budapest 1989. * Magyarország történeti kronológiája. Főszerk.: Benda Kálmán. I. kezdetektől 1526-ig. Szerk.: Solymosi László. Budapest 1981. (1983, 1986.) * A magyarországi középkori latinság szótára. Kiadásra előkészítette Boronkai Iván, Bellus Ibolya, Szovák Kornél. I-V. Budapest 19871999. * Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Budapest 1930. (Reprint: Antikvártár, Budapest 1995).
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Szentpétery Imre: Oklevéltani naptár. Budapest 1912. (Reprint: Akadémia Kiadó, Budapest 1974). Követelmény: a művek ismerete, használata Történeti földrajz, topográfia, térkép: * Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I-III. V. Budapest 1890-1913. (Reprint: ÁKV reprint sorozata, Budapest 1985). * Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I-IV. Budapest 1963-1998. * Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Szerk.: Ortvay Tivadar. I-II.+ térképfüzet. Budapest 1891-1892. * Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950ig. + Példatár Magyarország történeti topográfiájához. (História Könyvtár, Monográfiák 9/I-II.) Budapest 1997. * Magyarország helytörténeti lexikona * Magyarország műemléki topográfiája * Magyarország régészeti topográfiája * Történelmi atlasz a középiskolások számára * Történelmi Világatlasz. (Kartográfiai Vállalat). Budapest 1991. * Virágkor és pusztulás. A kezdetektől 1606-ig. (Magyarország története térképeken elbeszélve 1. História Könyvtár, Atlaszok Magyarország történetéhez). Összeállította és szerkesztette Glatz Ferenc. A szövegeket írta Engel Pál, Szakály Ferenc. Budapest é.n. [1996]. * Großer Historischer Weltatlas. Zweiter Teil: Mittelalter. Red.: Josef Engel. (Bayerischer Schulbuch-Verlag) München 1978. Követelmény: a művek ismerete, használata Forráskiadványok és fordításgyűjtemények * Szemelvények az 1526 előtti magyar történelem forrásaiból. I-II. Szerk.: Bolla Ilona, Rottler Ferenc. Budapest 1984. * Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. Szerk.: Lederer Emma. Budapest 1964. * Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Sajtó alá rendezte Makkai László és Mezey László. Budapest 1960. * Árpád-kori legendák és intelmek. Vál. stb. Érszegi Géza Budapest 1983.
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere. Ford. Bellus Ibolya és Szabó Zsuzsanna. Budapest 1999. * A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk.: Györffy György Budapest 1975. * Az Árpád házi királyi okleveleinek kritikai jegyzéke. I-II./4. Szerk.: Szentpétery Imre, Borsa Iván. Budapest 1923-1987. * Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Összegyűjtötte stb. Moravcsik Gyula. Budapest 1984. * Anjou-kori oklevéltár. I-V (1301-1320), VII-VIII (1323-1324), XI (1327), XXIII (1339). Főszerk.: Kristó Gyula. Budapest- Szeged 19901999. * Chartae Antiquissimae Hungariae ab anno 1001 usque ad annum 1196. Composuit Georgius Györffy. Budapest 1994. * Decreta regni Hungariae 1301-1457. Ed.: Franciscus Dőry, Geor-gius Bónis, Vera Bácskai. Budapest 1976. * Decreta regni Hungariae 1458-1490.Ed.: Franciscus Dőry, Georgius Bónis, Geisa Érszegi, Susanna Teke. Budapest 1989. * Diplomata Hungariae antiquissima I.Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapest 1992. * Erdélyi okmánytár. Codex Diplomaticus Transsylvaniae. Oklevelek, levelek, és más írásos emlékek Erdély történetéhez. I. 1023-1300. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Jakó Zsigmond. Budapest 1997. * Kóta Péter: Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212-1526. (Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban I. Vas megyei levéltári füzetek 8.) Szombathely 1997. * Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXIV. Edidit Fekete Nagy A., Kenéz Gy., Solymosi L., Érszegi G. Budapest 1979. * Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Edendo operi praefuit E. Szentpétery. Budapest 1937-1938. (Reprint: Nap Kiadó, Budapest 1999). * Veszprémi regeszták. 1301-1387. Összeállította Kumorovitz L. Bernát. Budapest 1953. * Zsigmondkori oklevéltár. I-V (1387-1416). Összeállította Mályusz Elemér, Borsa Iván. Budapest 1951-1997. * A veszprémi egyház 1515. évi zsinati határozatai. Constitutiones synodales ecclesiae Vesprimiensis anni MDXV. Közzéteszi / Edidit Solymosi László. Budapest 1997. Követelmény: a művek ismerete, használata Összefoglaló munkák, jegyzetek
Szigorlati szóbeli tájékoztató Kötelező: *Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Budapest 1998. *Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története 13011526. Budapest 1998. * Az Árpádok világa. Magyar művelődéstörténet a kezdetektől 1301-ig. Főszerk.: Szentpéteri József. (Magyar Kódex 1.) Budapest 1999. * Lovagkor és reneszánsz. Magyarország művelődéstörténete 1301-1526. Főszerk.: Szentpéteri József. (Magyar Kódex 2.) Ajánlott: * Bogyay Tamás: Magyarország története távlatból. Budapest 1993. 1-62. * Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet. Második bővített kiadás. I-V. Budapest 1935-1936.(Reprint: 1989) * Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Második, javított kiadás I-II. Budapest 1899. (Reprint: 1984.) * Magyarország története. Főszerk.: Székely György. Szerk.: Bartha Antal. I/1-2. Budapest 1984. * Erdély rövid története. Budapest 1989. 101-214. * Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig. Budapest 1990. * Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás. 1440-1711. Budapest 1990. * Magyar Művelődéstörténet. I-V. Szerk.: Domanovszky Sándor Budapest é. n. (Reprint: 1990.) * Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet. (A honfoglalás korától a XIX. század végéig.) Budapest (1980.) 11-185. * Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. I-II. Budapest 1987. * A magyar irodalom története. I. A magyar irodalom története 1610-ig. Szerk.: Klaniczay Tibor. Budapest 1964. 13-266. * Magyarország zenetörténete.I. Középkor. Szerk.: Rajeczky Benjamin. Budapest 1988. * Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Budapest 1981. 17-208. * Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest 1996. 1997. * Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. (Magyarország története 1301ig). Debrecen 1997. Követelmény: a művek ismerete, használata. Monográfiák, tanulmányok, cikkek Különösen ajánlott:
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. (Értekezések a történeti tudományok köréből, új sorozat 100). Budapest 1983. (Új kiadása: Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyságról Magyarországon. Nap Kiadó, Budapest 1998). * Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest 1946. * Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Budapest 1987. * Györffy György: István király és műve. Budapest 1977. 20003 * Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München 1973. 7-206. * Kubinyi András: Mátyás király. Budapest, 2001. * Mályusz Elemér: Az egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. * Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Budapest 1984. * Solymosi László: A földesúri járadékok új rendszere a 13. századi Magyarországon. Budapest 1998. * Szabó István: A középkori magyar falu. Budapest 1969. * Szabó István: A magyarság életrajza. Reprint: 1990. 7-81. * Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Budapest 1993. Követelmény: két választott mű alapos ismerete. Ajánlott: * Barta Gábor-Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben. Budapest 1973. * Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest 1965. * Belényesy Márta: A fölművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethnographia 55. (1954), 387-415, 56. (1955) 57-98. * Bertényi Iván: A magyar szent korona. Magyarország címere és zászlaja. Budapest 1996. * Bogyay Tamás: Stephanus rex. Budapest 1988. * Bolla Ilona: A jobbágytelek kialakulásának kérdéséhez. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sect. Hist. tom. III. Budapest 1961. 97-120. * Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest 1971. * Bónis György: Középkori jogunk elemei. Római jog, kánonjog, szokásjog. Budapest 1972.
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Deér József: Szent István székhelye. Székesfehérvár és Aachen. Katolikus Szemle 23 (1971) 1-18. * Demény Lajos: Parasztfelkelés Erdélyben 1437-1438. Budapest 1972. * Engel Pál: Honor, vár, ispánság. Századok 116. (1982), 880-922. * Engel Pál: Vár és hatalom. Az uralom territoriális alapjai a középkori Magyarországon. 1-2. Világosság 25 (1984) 288-295, 367-375. * Farkas Zoltán: Bölcs Leó Taktikája mint bizánci történeti forrás. In: Studia Varia. Tanulmányok Szádeczky-Kardoss Samu nyolcvanadik születésnapjára. Szerk.: Makk F. - Tar I. - Wojtilla Gy. Szeged 1998, 51-55. * Fodor István: Verecke híres utján. Budapest 1975. (1979) * Fügedi Erik: Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor. Századok 125 (1991), 53-67. * Fügedi Erik: Uram királyom... Budapest 1974. * Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Budapest 1977. * Gerics József: Szent István királlyá avatásának körülményei. Művészettörténeti Értesítő 33 (1984), 97-101. * Gerics József - Ladányi Erzsébet: Nemesi jog - királyi jog a középkori magyarországi birtoklásban. Agrártörténeti Szemle 30 (1988), 119. * Györffy György: Gyulafehérvár kezdetei, neve és káptalanjának registruma. Századok 117 (1983), 1103-1134. * Hajnal István: Írástörténet az írásbeliség felújulása korából. Budapest 1921. * Holub József: Zala megye története a középkorban. I. Pécs 1929. * Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. Budapest 1932. * Kiss Gábor - Tóth Endre - Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria-Szombathely története a város alapításától 1526-ig. (Szombathely története 1.) Szombathely 1998. * Köblös József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. (A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan adattárával.) Budapest 1994. * Körmendy Adrienne: A soltész ("more Scultetorum") telepítette falvak a Szepességben. Agrártörténeti Szemle 16. (1974), 305-348. * Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest 1988. * Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején. Századok 122 (1988), 147-215.
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Kubinyi András: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. In: Mohács... 59-99. * Kubinyi András: Királyi kancellária és udvari kápolna a XII. század közepén. Levéltári közlemények 46. (1975). 59-121. * Kubinyi András: A középkori anyagi kultúra kutatása és néhány módszertani problémája. Aetas 1990/3, 51-68. * Kubinyi András: Plébánosválasztások és egyházközségi önkor-mányzat a középkori Magyarországon. Aetas 1991/2, 26-45. * Kulcsár Péter: A Jagelló-kor. Budapest 1981. * Kumorovitz L. Bernát: A középkori magyar "magánjogi" írásbeliség első korszaka. (XI-XII. század). Századok 96 (1963), 1-31. * Kumorovitz L. Bernát: Osztályok, címek, rangok és hatáskörök alakulása I. Lajos király kancelláriájában. In: Eszmetörténeti tanulmányok... 293-330. * Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században. Budapest 1988. * Ladányi Erzsébet: Az oppidum fogalom használata a középkori Magyarországon. Az oppidumok jogléte. Levéltári Szemle 42 (1992 /4. sz.), 3-12. * László Gyula: A "kettős honfoglalás". Budapest 1978. * Magyarok a Kárpát-medencében. Szerk.: Glatz F. Budapest 1988. 31-70. * Makk Ferenc: Magyarország a 12. században. Budapest 1986. * Makkay János: A magyarság keltezése. Budapest 1993. * Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Budapest 1971. * Mályusz Elemér: 1526 előtti okleveleink forrásértéke. Történelmi Szemle 10 (1967), 416-429. * Mályusz Elemér: A magyar medievisztika forráskérdései. (Medievisztika és oklevélkiadás.) Levéltári Közlemények 38 (1967) 3-29. * Mályusz Elemér: A Thuróczy-krónika és forrásai. Budapest 1967. * Mályusz Elemér: Az első Habsburg a magyar trónon. Aetas 1994/1, 120150. * Mezey László: Deákság és Európa. Budapest 1979. * Rácz György: Az Anjou-ház és a Szentszék (1301-1387). In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának 1000 éve. Szerk.: Zombori I. Budapest 1996, 55-81. * Solymosi László: A helytörténet fontosabb középkori forrásainak kutatása és hasznosítása. Történelmi Szemle 19 (1976), 125-155. * Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. század). Budapest 1966. * Szabó István: A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. Budapest 1975.
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Szabó István: A prédium. Agrártörténeti Szemle 5. (1963) 1-49, 301-337. = in: Jobbágyok- parasztok, 51-122. * Szakály Ferenc: A mohácsi csata. Budapest 1975. * Szakály Ferenc: A török-magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt (1356-1526). In: Mohács... 11-57. l. * Székely György: Földesúri törekvések a jobbágyság költözési jogának felszámolására Magyarországon - kelet-európai típusú társadalmi folyamat az 1514 előtti évtizedekben. Agrártörténeti Szemle 14 (1972), 261-278. * Szekfű Gyula: Serviensek és familiárisok. Budapest 1912. * Szovák Kornél: Horatius magyarországi utóéletének kérdéséhez. Magyar Könyvszemle 106 (1990), 1-13. * Szovák Kornél - Veszprémy László: Krónikák, legendák, intelmek. Utószó. Scriptores rerum Hungaricarum reprint kiadása, Nap Kiadó, Budapest 1999, 721-799. * Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest 1955. * Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Szeged, 1992. * Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest 1979. * Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk.: Csukovits E. Budapest 1998. 291-318. * Zágorhidi Czigány Balázs: A domonkos rend megtelepedése Vasváron. III. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 1991/1. sz. 6169, 2. sz. 42-50. * Zsoldos Attila: A szolgabíró tisztségnév kialakulásának kérdéséhez. Levéltári Szemle 38 (1988/4. sz.), 12-19. Követelmény: 6 szabadon választott: két monográfia, két tanulmány és két cikk alapos ismerete. Tanulmánykötetek * Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk.: Kristó Gyula. Budapest, 2001. (Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok 27.) * Athleta Patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. Szerk.: Mezey László. Budapest 1980. * Doctor et apostol. Szent István tanulmányok. Szerk.: Török József. Budapest 1994. (Studia Theologica Budapestinensia 10.) * Egyházak a változó világban. Szerk.: Bárdos István és Beke Margit. (Esztergom 1992.)
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Székely György. Budapest 1984. * Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Budapest 1981. * Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Budapest 1995. * Honfoglalás és régészet. Szerk.: Kovács László. Budapest 1994. * Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk.: Koszta László. Szeged 1995. * Hunyadi Mátyás Emlékkönyv. Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk.: Rázsó Gyula, V. Molnár László. Budapest 1990. * Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk.: Horváth János és Székely György. Budapest 1974. * Kristó Gyula: Tanulmányok az Árpád-korról. Budapest 1983. * Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM Könyvek 22.) Budapest 1999. * Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Szerk.: Zombori István. Budapest 1996. * Makk Ferenc: A turulmadártól a kettőskeresztig. Tanulmányok a magyarság régebbi történelméről. Szeged 1998. * Mályusz Elemér emlékkönyv. Szerk.: H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Budapest 1984. * Mátyás király emlékezete. Szerk.: Barta Gábor Budapest 1990. * Mohács. Tanulmányok. Szerk.: Ruzsás Lajos, Szakály Ferenc. Budapest 1986. * Mons Sacer. 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. I-III. Szerk.: Takács I. – Szovák K. - Monostori M. Pannonhalma 1996. * Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Fügedi Erik. Budapest 1986. * Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk.: Draskóczy István. Budapest 1994. * Szabó István: Jobbágyok - parasztok. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Für Lajos. Budapest 1976. * Szent István és kora: Szerk.: Glatz Ferenc, Kardos József. Budapest 1988. * Szűcs Jenő: Nemzet és történelem. Budapest 1974. * Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. Szerk.: Szelestei N. László. Budapest 1989. * Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk.: Székely György. Budapest 1953.
Szigorlati szóbeli tájékoztató * Váczy Péter: A magyar történelem korai századaiból. Budapest 1994. * R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk.: Tusor Péter. Budapest 1998. Követelmény: Két választott tanulmánykötet középkori vonatkozású részének alapos ismerete.
ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ, TÖRTÉNELEM SZAK, II. ÉVFOLYAM
3
TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK
3
1. Bevezetés a középkortudományba
3
2. Egyetemes történelem
3
3. Magyar történelem
3
SZIGORLATI KÖVETELMÉNYEK
4
1. írásbeli 2. szóbeli Egyetemes történelem Magyar történelem
4 4 4 4
ad 1. szigorlati írásbeli tájékoztató Egyetemes történelem Fogalmak Évszámok Történeti földrajzi nevek Magyar történelem Fogalmak Évszámok Történeti földrajzi nevek
4
11 11 15 15
ad 2. szigorlati szóbeli tájékoztató Egyetemes történelem - Középkor (4-15. század) Témakörök Kötelező forrásismeret Ajánlott források Irodalom Magyar történelem - Középkor Témakörök Kötelező forrásismeret Irodalom
16 16 16 23 25 25 28 28 28 35
4 4 9 9
