ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA GYÖRTELEK
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2004-2008
Györtelek 2004
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1 .1 .Jogi státusz Az intézmény neve: Általános Iskola és Óvoda Györtelek Az intézmény alapitó és fenntartó szerve: Györtelek Község Önkormányzata Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely szervezetileg egységes és szakmai tekintetben önálló Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, önálló bérgazdálkodási Alaptevékenységek: - Óvodai nevelés - Általános iskolai nevelés és oktatás - Enyhe értelmi fogyatékosok gyógypedagógiai nevelése, oktatása Képzési idő: Óvoda 3 év Általános iskola 8 év
A képzés szakaszai: 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam Kimenet: - a szakaszok végén tudásszint mérés - a 8. évfolyam végén biztosítja a tanulók számára a 9-10. évfolyamon történő továbbtanulást bármely iskolatípusban Cím: Általános Iskola és Óvoda 4752 Györtelek, Kossuth út 133/c. Rendelkezésre álló ingatlanok: Györtelek, Kossuth út 133/c. Györtelek, Kossuth út 78/80.
A település jellemzői, története
Györtelek község az ecsedi láp északi sarkán fekvő, kedvező földrajzi helyzetű település. Mátészalka körzetközponttól 10 km távolságra fekszik a 49. sz. főút mellett. Ez kedvezően befolyásolja a lakosság foglalkoztatási helyzetét, valamint a középfokú oktatás igénybevételének lehetőségét. A munkavállalási lehetőségek azonban az utóbbi években beszűkültek. Középfokú oktatás szempontjából ugyancsak kedvező Fehérgyarmat közelsége. A megyeközpont 70 km távolságra van. A településről Nyíregyháza és Mátészalka közvetlen autóbuszjáraton és vonaton, Fehérgyarmat pedig közvetlen autóbuszjáraton közelíthető meg. A telefonhálózat kiépítettsége lehetővé teszi a kapcsolatot az ország bármely településével. Györtelek önálló közigazgatási egység, kisebbségi önkormányzata és civilszerveződése nincs. A népessegadatok 1991 -től emelkedő tendenciát mutatnak, 1996. január 1-ig 11%-os a növekedés. Oktatási szempontból elsősorban a cigánygyermekek létszámnövekedése a figyelemreméltó tendencia, jelenleg az összes tanulói létszám 70%-a. Az inaktív lakosok aránya közel 50%. A lakosság munkalehetőségei a környezö településekhez hasonlóan mininálisak, sok család küzd megélhetési gondokkal. Györteleken üzem nem működik, helyileg 110 fő foglalkoztatására van lehetőség. A felsoroltakból következően a családok nagy többségének szociális helyzete rossz. Ha a község múltjába tekintünk láthatjuk, hogy a jelenlegihez hasonló nehéz helyzet nem először fordul elő, az ecsedi vár közelsége miatt a település állandó csatározások helyszíne volt. A környék földjeinek tulajdonosa a XIV. században a Csaholyi - család volt. Írásos emlékek szerint az 1333. esztendőben Csaholyi Sebestyén György fiának adta a települést, és az akkori szokások szerint Györgytelkének nevezte el. 1477-ben a község nevét Gyertheleknek írták. A mohácsi vész idején Peökri Pál a település birtokosa, később Kapy Klára. Az ő halála után ismét a Csaholyi család tulajdonába került vissza a falu, egészen az 1800-as évek elejéig. Ettől számítva 1945-ig a gróf Károlyi, Ilosvai, Jékei, Újfalusi család a tulajdonos.
Iskolánkról
Iskolánk Györtelek község egyetlen közoktatási intézménye. Az első feljegyzés az iskoláról 1794-ből származik. Intézményünk őse hosszú ideig a református egyház népiskolájaként működött, majd a XIX. századtól állarni iskola lett. Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű, etnikumű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója Györtelek Község Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles koru- normál és gyógypedagógiai foglalkozást igénylő - gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskolai képzés folyik normál és enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára. Az iskola két telephelyen működik: az 1-3 évfolyam és egy enyhe értelrni fogyatékos összevont csoport a Kossuth u. 78-80.sz. alatt (un. régi iskola), a 4-8 évfolyam és a részben integrált enyhe értelmi fogyatékos tanulók a Kossuth u. 133.sz. alatt tanulnak. Az általános iskola összesen tíz tanteremmel rendelkezik, van tornaterme, valamint szertárakból lett átalakítva kiscsoportos terem illetve számítástechnika terern. A régi iskola épületei elavultak (több mint száz éves épület is van itt), a rnegnövekedett feladatok valamint a kétlakiságból adódó egyéb problémák miatt a két telephely egyesítése, új iskolaépület építése lenne szükséges. Az iskola nevelőtestülete 14 fő, 7 tanító, 6 tanár, 1 fő gyógypedagógus végzettségű. A szakos ellátottság 73%. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi, kulturális helyzete és etnikai hovatartozása miatt nevelő-oktató rnunkánkat a helyzethez kell igazítanunk: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő györteleki nemzedékeknek! Iskolánk-elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:
-rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, -igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életét, tevékenységét, eredményeit minél jobban megismerhessék a szülők, valamint községünk lakói, -ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községben található intézményekkel, vállalkozókkal, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományainkhoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a kozos családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: — humánus, — erkölcsös, — fegyelmezett, — művelt, — kötelességtudó, — érdeklődő, nyitott, — kreatív, alkotó, — becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, — képes a problémák érzékelésére és megoldására, — gyakorlatias, — képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, — jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) — van elképzelése jövőjét illetően, — becsüli a tudást, — öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban, — ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, — képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, — tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, — képes értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, — a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, — ismeri, tiszteli, ápolja: • nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, • a természet, a környezet értékeit, • más népek értékeit, hagyományait, • az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, — társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a terrnészeti környezetben, — ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, — ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalorn) együttélését biztosító szabályokat, — ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, — viselkedése udvarias,
— beszéde kulturált, — társaival együttműkodik, — szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, — képes szeretet adni és kapni, — szereti hazáját, — megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, — szellemileg és testileg egészséges, edzett, — egészségesen él, — szeret sportolni, mozogni, — megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehetô legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korában minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
2.
Az ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI
2.1 .Pedagógiai alapelvek Nevelő - oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Pedagógiai alapelvünk, hogy: — iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át; — kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; — pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; — a nevelés két alapvetô tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; — a nevelő vezető, irányító, kezdeményezô szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, szernélyiségük fejlesztésében; — a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; — az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; — minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; — iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; — alkotó pedagógiai klírnát teremtünk az eredményes munka érdekében; — emberléptékű követelménytámasztás mellett minden tanulónak biztosítjuk az egyéni
adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; — megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; — hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; — iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; — az általános társadalmi modernizaciót követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; — az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; — a nevelési- oktatási folyamatokban következetes ,,emberléptékű” követelményeket támasztunk; — megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét; — a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét; — reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; — alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; 2.2. Értékek Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajatítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásanak igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem, önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a
megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és az önértékelés, valamint az önálló tanulás képességének kialakítására. 8. A szülőfőld és Magyarország megismerése, szeretete és megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élö magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 1O.Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
2.3.Célok Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi- erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. (Az általános- egész iskolára érvényes-célok mellett ,,a célok az alapfokú nevelés- oktatás első szakaszára: (1-4. évfolyam) és célok a alapfokú nevelésoktatás második szakaszára (5 — 8. évfolyam). Ennek érdekében célunk: Célok az alapfoká nevelés-oktatás első-szakaszára (1—4. évfolyam): — az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; — vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; — tegye fogékonnyá. a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, rnajd a társadalom értékei iránt; — az iskola adjon teret a gyermekjáték- és mozgás iranti vágyának; — az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; — az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; Célok az alapfoká nevelés-oktatás második szakaszára (5—8. évfolyam,): — folytassa az elsö szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; — a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülőníthető periódusra tagolódik;
— vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kőtödik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz; — vegye figyelembe, hogy 13 — 14 éves kortól (serdulőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás; — a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; — a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; — alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; — magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; — a tanítási- tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; — tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; — segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes es emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; — a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéletiés szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; — fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; — a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; — a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; - jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; — a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; — a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; — a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény-és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; — a ,,tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, — az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;
2.4.Feladatok Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első- szakaszára (1— 4. evfolyam): — a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; — a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; — adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; — alapozza meg a tanulási szokásokat; — támogassa az egyéni képességek kibontakozását; — működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; — törödjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemü éréséből fakadnak; — tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; — erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat; — a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5—8. évfolyam): • fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek; - a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttmüködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; — olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét; — tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosanjellemző szabályát; — tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; — a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra — a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kulturák iránti igényt; — erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kulturájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; — fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására; — tegye fogékonnyá a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt; — a test és a lélek harmonikus fejlesztése; — a szocializáció folyamatainak elősegítése; — az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése; — a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; — a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; 2.5.Az iskolánkban folyó nevelő- oktató munka pedagógiai eljárásai:
— fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; — mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémarnegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; — az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fej lesztésére; — a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; — az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; — az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; — a tanulási stratégiak megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív utjának bemutatása; — a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; — a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; — a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; — a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az művelés alapozásával; — az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztö értékelés; — fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; — növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; — heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési ékményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; — az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyöződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; — a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák,döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; — az iskolában folyó nevelő — oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és
minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rendszerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; 2.6.Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei: — minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi eel] ainak megfelelö programokat, tevékenységi formákat; — a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; — személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; — a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; — az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; — a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk; — nevelési célzatú (nyilt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; — a nevelési - oktatási eljárások pedagógiai eszközei: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C: a magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (p1: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás...); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; jutalmazás). A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák,sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíj mentesség...) b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás; • a nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával, az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő...). • a nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik, ezek a következők lehetnek: - nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján:
egyéni vagy csoportos), interjú; - nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések, - szociális technikák (ezeket a teehnikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben), ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában, - technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztö interjú, fejlesztő beszélgetés, - szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység; 2.7 .A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkö1csi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyöződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmüködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátItása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 2.8 .Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelöi fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm
- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm-önmagát irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktivan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósításat szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és a szervezeti formák segítik: • Az első évfolyamon a szociálisan hátranyos helyzetű, beilleszkedési, magatartási,
tanulmányi problémakkal küzdő tanulók részére kis létszámú elsö osztályt szervez az iskola. • A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, Így-elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél- a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Diák Önkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. b) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előirásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni idôszakban az 1-4 évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. c) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára- igény esetén- ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkoztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 1-4 évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról- a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével — minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegűket tekintve lehetnek művészetiek,
technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról — a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével — minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy szaktanárok végzik.
h) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kivül szervezett több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, rnelyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes. j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgalják a külonféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel- ha az költségekkel is jár- önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (p1. túrák, kirándulások, táborok, színház-és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülö költségeket a szülőknek kell fedezniük. 1) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók- tanári felügyelet mellett — egyénileg, vagy csoportosan hasznalják.
n) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak — az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül — hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: • szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; • a kis létszámű első osztály; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a napközi otthon; • a tanulószoba; • a fejlesztő foglalkozások; • a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; • a családlátogatások; • a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása; • a tehetséggondozó foglalkozások; • az iskolai sportkör; • a szakkörök; • versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); • a szabadidős foglalkozások (p1. színház-és múzeumlátogatások); • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás segítése. 5. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűntetésében. b) Az iskolában a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik külünösen: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
• családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatnak. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműkődik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval, • gyermekjóléti szolgálattal, • családsegítő szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • gyermekorvossal, • továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. • Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes tanácsadás, • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre nevelés, • a napközis és tanulószobai foglalkozások, • az iskolai étkezési lehetőségek, • az egészségügyi szűrővizsgálatok, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek), • a tanulók szociális helyzetének javítása, • a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: • kis létszámú első osztály, • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, • napközi otthon, tanulószoba, • egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, • a továbbtanulás irányítása, segítése. 7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • kis létszámú első osztály, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, napközi otthon, tanulószoba, a diákétkeztetés, • egyéni foglalkozások, • felzárkóztató foglalkozások, • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, • a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, • családlátogatások, • a továbbtanulás irányítása, segítése • az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, • a tankönyvvásárláshoz nyújtott segély, • az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segély, • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal, hogy a szociális hátrányt szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 3. A KÉPZÉS RENDJE 3.1 .Képzési formáink Iskolánkban kétféle képzési irányt valósítunk meg: általános iskolai képzést, és enyhe értelmi fogyatékosok általános iskolai képzését. Általános iskolai képzés: Évfolyamonként önálló osztályokban valósítjuk meg. Az első és a második évfolyamon kisfelmenő rendszerben, a harmadik évfolyamon osztálytanító jelleggel. A negyedik
évfolyamtól kezdve szaktanítást alkalmazunk (itt elsősorban a készségtárgyak tekintetében). A felső tagozaton teljes szaktanítás valósul meg. Iskolánk speciális feladata - enyhe értelmi fogyatékosok nevelése, oktatása: Az értelmi fogyatékos tanulók nevelését és oktatását iskolánk azért vállalja fel, mert a fogyatékos tanulók nagy részének iskoláztatása - a szülői háttér miatt - jelenleg csak így oldható meg. A tanulói létszám miatt egy összevont csoportban tanulnak az 1-5. évfolyamos tanulók, a 6-8. évfolyamon részben integrált nevelést valósítunk meg. Az összevont csoport szervezését, az összevonás mértékét az adott évfolyamok létszáma határozza meg. 3 .2.A képzés szakaszai Iskolánkban alapfokú nevelést-oktatást folytatunk. A képzési szakaszok: Bevezető szakasz: az elsőtől a második év végéig tartó szakasz Kezdő szakasz: a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó szakasz Alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam szakasza Fejlesztő szakasz: hetedik évfolyammal kezdődő, nyolcadik évfolyammal záródó szakasz 3.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben ,, A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az ,,elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló 4-8. évfolyam végén egy vagy két tantárgyból szerez ,,elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három, vagy több tantárgyból szerez ,,elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.
5. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. 6. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: — az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; — az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; — egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; — magántanuló volt. 7. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret. 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázás körzetéből- melyet a fenntartó határoz meg- minden jelentkező tanköteles tanulót felvesz. 2.Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: — a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; — a szülő személyi igazolványát; — a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményét (ha a gyerrnek nern volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); — a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; — szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: — a tanuló anyakönyvi kivonatát, — a szülő személyi igazolványát, — az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, — az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak — az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított — szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket elöző iskolájában — a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elöző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanu1ó elöző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása, vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása, vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevetelével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesiteni kell. 3.5.Az iskolai élet munkarendje Minden tanuló köteles úgy elindulni otthonról, hogy legkorábban 7 óra 30 perckor, legkésőbb 7 óra 45 perckor érkezzék az iskolába. A délutáni szakköri foglalkozásokra 5 perccel a kezdés előtt kell megjelenni a foglalkozás helyén. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások idötartama 45 perc. A foglalkozások kezdetét és végét csengőszó jelzi. Csengetési rend (Alsó tagozat, Kossuth u. 78-80) 1. óra
8:00
8:45
2. óra
8:55
9:40
3. óra
10:00
10:45
4. óra
10:55
11:40
5. óra
11:50
12:35
Csengetési rend (Felső tagozat, Kossuth u. 133.) 1. óra
8:00
8:45
2. óra
8:55
9:40
3. óra
9:55
10:40
4. óra
10:50
11:35
5. óra
11:40
12:25
6. óra
12:30
13:15
A szünet végét jelző csengőszóra a tanulók a tanteremben helyükön ülve várják a nevelőt. A hosszú szünetben minden tanuló a helyén ülve tízóraizzon, a szalvéta használata kötelező! Valamennyi tanulónak legyen saját ivópohara! A szüneteket a tantermen kívül kell tölteni, kivéve a hetesek. A folyosón, aulában, vagy az udvaron tartózkodásról az idöjárás figyelembevételével az ügyeletes nevelő dönt. A szünetek ideje alatt a tanulók kerüljék a rohangálást, dobálást, ne szemeteljenek, a galériára kimászni, túlzottan kihajolni, bármit ledobálni szigorúan tilos! Az iskolába érkezéskor, távozáskor a napszaknak megfelelően köszönni kell! Az osztályba érkező, valamint az osztályból távozó hivatalos látogatót a tanulók felállással és a napszaknak megfelelő köszönéssel köszöntik. A község területén pedagógus vezetésével gyalogosan közlekedő csoport a napszaknak megfelelő köszönéssel köszönti a felnőtteket. Az utolsó tanítási óra után a tanulók a tantermet csak akkor hagyhatják el, ha a nevelő meggyőződött arról, hogy a tanulók a tőlük elvárható módon kitakarítottak. A tanulók a tanterem ajtaján belül rendben sorakozva köszönnek el a nevelőtől, és a távozás során az iskola területén illetve közvetlen környezetében nem tanusíthatnak rendzavaró, megbotránkoztató magatartást. Az iskola területét tanítási időben engedély nélkül senki sem hagyhatja el. Engedélyt az ügyeletes nevelőtől vagy a következő órát tartó nevelőtől kell kémi! Az iskolából csak kivételesen indokolt esetben lehet hiányozni. Indokolt esetben egynapos távolmaradásra az osztályfőnökök, több napos távolmaradásra az igazgató adhat engedélyt. Az előzetes engedély nélkuli iskolai hiányzást másnap mindenképpen igazolni kell. (A szülő három napot igazolhat.) A KRESZ szabályai alapján tizenkét év alatti tanuló kerékpárral nem járhat iskolába. A kerékpárral érkezők fokozottan ügyeljenek társaik testi épségére. A kerékpárt tanítási idö alatt a tanuló nem használhatja. A kerékpár biztonságos elhelyezése a tanuló feladata, ezért az iskola felelősséget nem vállal.
3 .6.Hagyományok, rendezvények
Tanévnyitó Október 6. Október 23. Györtelek II. Világháborús áldozatairól való megemlékezés Mikulás Karácsony Farsang Alapítványi bál Nőnap Március 15. Majális Anyák napja Föld napja Nyílt napok Diáknap Tanulmányi versenyek Házi bajnokságok Tanulmányi kirándulás Tanévzáró, ballagás Iskolánkban 1993 óta működik a Diákönkormányzat. 1998. szeptemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik az iskolarádió adása, melyet nagyrészt gyermekek szerkesztenek, működtetnek. Hagyományosan jó kapcsolatot ápolunk a református egyházzal, a hitoktatás feltételeit mintegy tíz éve biztosítjuk.
4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 4.1. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése Az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat. Kivételt képeznek ez alól az 1-2-3. évfolyam tanulói, valamint a 4. osztályosok az első félévben. A magatartás, a szorgalom és a tantárgyak tanulásával kapcsolatos teljesítmények értékelésére az alábbiak használhatók:
A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3) elégséges (2,), elégtelen (1) A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Az első három évben és a negyedik évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: — a tanév végén a tanulók a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanűbizonyságot tesznek, — a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, — az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát ás fő követelményeit átfogó dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: — az ének-zene, a rajz, a számítástechnika és technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, — a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén
ellenőrízzük.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. Az első évfolyamon a félév és a tanév végén a tanulók munkáját az alábbi értékelő lap segítségével értékeljük: Szöveges értékelés:
Magatartás:
példás, jó, változó, rossz
Szorgalom:
példás, jó, változó, hanyag
Beszéd:
választékosan fejezi ki magát - rövid mondatokkal, kevés szóval fejezi ki magát - szavakban fejezi ki magát - kérdésre is csak szavakkal válaszol
Olvasás: Betűfelismerés: gyors - jó - lassú - hibás Összeolvasás:
hibátlan - kicsit lassú - nagyon lassú - nem kielégítő
Megértés:
mondatokat megért - szavakat ért meg - 2-3 betűs szavakat ért meg - nem érti meg amit olvas
Írás: Betűalak:
szabályos - némely betűje egyéni - nem tetszetős – torzított
Betükapcsolás:
szabályos - betű távolság hibás - kevés kapcsolási hiba -
sok hiba, rossz Írás használat:
szavakat önállóan ír - diktálás után ír - nyomtatottról írottra másol írottról sok hibával másol - írottról sem másol
Matematika:
eszközökkel és azok nélkül is önállóan jól dolgozik - eszközök használatával, kevés nevelői segítséggel dolgozik - sok nevelői segítséget igényel - segítséggel sem oldja meg a feladatot
Környezetismeret: jól tájékozott - kevésbé tájékozott - ismeretei hiányosak Technika:
tisztarendes munka - kevés nevelői segítséget igényel - nehézkes eszközhasználat
Rajz:
szín- és formaérzéke nagyon jó - szín- és formaérzéke jó - segítséget igényel
Ének:
teljesen hibátlan - bizonyos dallam vagy ritmikai elemek hibásak általában hibás
Testnevelés:
nagyon ügyes - ügyes - lassabban reagál
Dicséret ...............................................................tantárgyból. Gyenge ................................................................tantárgyból.
Általános szabályok a tanulók értékeléséhez 1. A tanulmányi munka, előmenetel folyamatos értékelése érdekében a tanulót minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 2. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzet (ellenőrző) segítségével. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
3. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók pontozható írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok figyelembe vételével végzik el a szaktárgyat tanítónevelők: Teijesítmény Erdemjegy 0-33%
elégtelen (1)
34-50%
elégséges (2)
51-74%
közepes (3)
75-90% 91-100%
jó(4) jeles(5)
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja, • tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, • kötelességtudó, feladatait teljesíti, őnként vállal feladatokat és azokat teljesíti, • tisztelettudó, • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, • óvja és védi az iskola felszereléseit, környezetét, • nincs írásbeli büntetése. b) Jó (4) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja, • tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt, • nincs írásbeli büntetése. c) Változó (3) az a tanuló, aki: • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartj a be, • a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon többször fegyelmezetlenül viselkedik, • feladatait nem minden esetben teljesíti, • eőöfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, • igazolatlanul mulasztott, • enyhébb írásbeli büntetése van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: • a házirend előírásait sorozatosan megsérti, • feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti, • magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, • több alkalommal igazolatlanul mulaszt,
• súlyosabb írásbeli büntetése van. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte, vagy megsértése szükséges. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelötestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példas (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; • munkavégzése pontos, megbízható; • a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; • a tanórákon többnyire aktív; • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson, vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; • taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: • tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; • feladatait többnyire nem végzi el; • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; • a tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
• félévi, vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez, a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 4.2.Az iskolai jutalmazás, büntetés elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, vagy • folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy • az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy • iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret, • napközis nevelői dicséret, • osztályfőnöki dicséret, • igazgatói dicséret, • nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén • szaktárgyi teljesítményért, • példamutató magatartásért, • kiemelkedő szorgalomért, • példamutató magatartásért és kiemelkedö szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzaró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai színtű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett egytüttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki: • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy • a házirend előírásait megszegi, vagy, igazolatlanul mulaszt, vagy
bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Az iskolai büntetések formái: • szaktanári figyelmeztetés; • napközis nevelői figyelmeztetés; • osztályfőnöki figyelmeztetés; • osztályfőnöki megrovás; • igazgatói figyelmeztetés; • igazgatói megrovás; Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben — a vétség súlyára való tekintettel — el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomásara kell hozni.
5. ISKOLAHASZNÁLÓK A KÖZÉLETBEN 5.1. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: a) Családlátogatás Feladata, a gyermekcsaládi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet Feladata: — A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, — A szülők tájékoztatása • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, • az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásáról, • a helyi tanterv követelményeiről, • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, • az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, — A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes
eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.). d) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskola nevelő és oktató munkájába, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszíntű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: — az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy iskolai szintű szülői értekezleten, — az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5.2. Kapcsolat a tanulókkal Iskolánk kis mérete, tanulólétszáma miatt a tanulókkal a nevelők, az iskolavezetés szinte napi kapcsolatot tudnak tartani, a z információáramlás így igen közvetlen. Együttműködési formák: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnök tájékoztatják: — az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, — a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, — az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban és írásban) tájékoztatják.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 5.3. Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel Óvoda Tanulóink a helyi óvodából érkeznek. A két intézményegység napi kapcsolatban van, az esetleges kérdések, problémák kezelése könnyen végrehajtható. Együttműködési formák: - óvodások látogatása az első osztályban, - elsős tanító néni látogatása a nagycsoportban, - értekezleteken óvónői, pedagógusi részvétel, -napi kapcsolattartás. Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat Eseti jelleggel segítenek a felmerülő problémák megoldásában, vagy az iskolához jelzést juttatnak el családi problémák esetén. Együtműködési formák: - Heti rendszerességgel megbeszélés a szervezetek képviselői és az iskola gyerrnekvédelmi felelőse, igazgató-helyettese között. - Esetjelző lap küldése esetén azonnali konzultáció Középiskolák Iskolánk végzősei általában középiskolában folytatják tanulrnányikat. Munkájuk figyelernmel kísérése érdekében kapcsolatot tartunk a környék középiskoláival Együttműködési formák: - Pályaválasztási tájékoztatók - Nyílt napok - Továbbtanulókról történő visszajelzés szóban vagy írásban Nevelési Tanácsadó és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság A nevelők jelzései alapján e testületek végzik tanulóink vizsgálatát, indokolt esetben más képzési formában történő áthelyezését. Egytüttrnűködési formák: - Vizsgálatok - Tanácsadás Az iskola külső és belső partnerei
Külső partnerek: A szülő és a fenntartó az iskola két megrendelője. Az egyik szolgáltatást igényel az iskolától, a másik ezt finanszírozza. Az eredményes együttműködés miatt nagyon fontos a velük való jó kapcsolat kiépítése és működtetése. a. ,Fenntartó Iskolánk Fenntartója Györtelek Község Képviselő Testülete. Az iskola feladata, hogy a testület helyi oktatáspolitikáját szakmai önállósának megőrzésével megvalósítsa, biztosítsa az önkormányzati feladatellátásból fakadó képzési kötelezettséget. Együttműködési formák: - Napi kapcsolat jegyzővel, polgármesterrel - Igazgató részvétele a képviselő-testületi üléseken az iskolát érintő ügyekben - Vezetői értekezlet - Beszámolók, adatszolgáltatás - Polgármester, képviselők részvétele iskolai ünnepségeken, értekezleteken - Fenntartói ellenőrzés szakértő igénybevételével - Iskolai részvétel községi rendezvények lebonyolításában b., Szülők A nevelés és oktatás nagyon fontos tényezője a szülő, hiszen gyermekén keresztül részese az iskolai folyamatoknak. A velünk együttműködő szülő: - Beíratja gyermekét iskolánkba, ezáltal hozzájárul a működéshez - Gyermekét korszerű és elegendő tudáshoz szeretné juttatni, ezért igényli a nevelési folyamat ellenőrzését, igényli a folyamatba való beleszólást - Saját részéről mindent megtesz, hogy gyermeke az oktatási folyamatban részt vehessen, biztosítja ehhez a feltételeket. Együttműködési formák: - A szülőkkel történő kapcsolattartás testülete a Szülői Munkaközösség, mely egyrészt az iskola és a szülő információs kapcsolatát biztosítja, másrészt a rendezvények lebonyolítását segíti. Tagjai az osztályok szülői értekezletein felkért szülők, elnökük választott. - A napi munka során a szülők jelentős részével a nevelők kapcsolatot tartanak. - Iskola által szervezett fórumok (fogadóóra, szülői értekezlet, nyílt nap) - Rendezvényeken történő részvétel - A szülők, a fenntartó és nevelők képviselői alkotjak az SzMK mellett a másik nagyon fontos testületet, az Iskolaszéket, mely a törvényi elöírások és működési szabályzata alapján tevékenykedik. Belső partnerek a. Tanulók A nevelő-oktató munka legfontosabb tényezője a gyermek, a velük való törődés
legfontosabb teendőnk. Elégedettségük munkánk minőségének mércéje. Az iskola az azonos évfolyamaiba járótanulók osztálykozösséget alkotnak. Vezetőjük az osztályfőnök, akit az igazgató bíz meg. Együttműködésük legfőbb színtere az osztályközösség, ahol mindennapos ügyeiket intézhetik. A megfelelő kapcsolatok kialakításában, a tanulói ügyek intézésében az osztályfőnök biztosítja a kapcsolatot a diákok és a nevelők között. A különböző feladatok megoldására felelősöket választhatnak, akik eljárnak az őket érintő problémák megoldásában. Intézményi szinten a legfőbb érdekvédelmi lehetőség és képviseleti fórum a Diákönkormányzat. Osztály- és iskolai szintű megbeszélések, gyűlések szolgálnak a felmerült kérdések megválaszolására, a gyermekeket érintő változásokba ennek keretében szólhatnak bele a tanulók. Ezt a tevékenységet a diákönkormányzatot segítő nevelő támogatj a. b. ,Dolgozók Az intézmény különböző területein dolgozó munkavállalók közösségeket alkotnak: - Óvodai dolgozók (óvónők, dajkák) - Általános iskolai pedagógusok - Gondnoksági dolgozók (konyhai dolgozók, karbantartók, takarítók) Az iskola nevelő-oktató munkája csak a dolgozói kollektívák megfelelő együttműködésével valósulhat meg. Együttműködési formák: - Közalkalmazotti tanács - Vezetői testület - Intézményi értekezlet - Területi értekezlet Nevelőtestület Iskolánk nevelőtestülete kis létszámú, jelenleg 14 főből áll. Igyekszünk olyan kollégákkal dolgozni, akik jó szakmai felkészültséggel rendelkeznek, szemléletük gyermekközpontú, s nem csak elfogadják, hanem kihívásnak tekintik a hátrányos tanulói összetételből adódó nehézségeket. Nevelőink kisebb része helybeli, többséguk a szomszédos településekről jár át. A pedagógusok többsége már több éve a pályán van, többen évtizedek óta itt dolgoznak. A pedagógusok együttműködését hátrányosan befolyásolja a két telephelyből adódó távolság. A nevelőtestület alsós és felsős munkaközösségeket hozott létre, melyek a munkaközösség-vezetők irányításával végzik a szakmai munkát.
Együttműködési formák: Munkaértekezletek Nevelési értekezletek Eseti megbeszélések Személyes kapcsolat a napi tevékenységben Az érdekérvényesítő és jogorvoslati formákat az intézmény szabályzatai tartalmazzák. A nevelőtestület névsorát a melléklet tartalmazza. A fejezetben említett kapcsolatrendszerek részletes szabályozása az intézményi SZMSZ—ben található. 6. A TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIBVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 6.1. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők munkaközösségei illetve a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelöző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: — A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! — Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. — A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. — A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyen használhatják.
6.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segitő eszközök és felszerelések jegyzéke 1. Műlveltségi terület: Anyanyelv és irodalom Dia: szóbeli szövegalkotás Mágneslemez: Dinamikus olvasástanításhoz Fólia: Főnévi oktatócsomag Hangkazetta: Vers és prózamondás Kirakható betűsorozat Nagy írott betűs ABC Fólia: Olvasástanulás I. Fólia: Olvasástanulás II. Fólia: Olvasástanulás III. Fólia: Olvasástanulás IV. CD-ROM:: Petőfi: CD-ROM: Révay Lexikon Hangkazetta: Tematikus zörej Hangkazetta: Verbális kommunikáció Videofilm az általános iskola irodalom tanításához Videofilm: Írás-, olvasászavar felismerése CD-ROM: Micsoda: Regék, mondák (Petőfi, Benedek, Arany) Activity játék magyarul NYIK módosított egységcsomag CD-ROM: Verstár ‘98 CD ROM: A 8. évfolyam témaköreihez Kis írott betűs ABC Betűsín fából Falikép: Betűtábla (sorozat) Kirakható betűsorozat (tanári) Kép és szókártya gyűjtemény a Helyesírás fejlesztéséhez 2-4. Osztály Szókártya, applikációs készlet Tanítói eseményképek a szófajok tanításához Falitáblák a 2. osztály nyelvtan tanításához Magyar nyelvtan garnitúra NYIK falitáblak 1-4. Szókártya készlet Fali tábla:A jelzők rendszer Fali tábla A szava alakja és jelentése Fali tábla Az állítmány fajtái Fali tábla Az ok- és célhatározó Fali tábla Nyelvi oktatótáblák Fali tábla A beszéd hangjai CD-ROM: Magyar nyelvtan helyesírási ismeretek Fali tábla A mondat Fali tábla A szó Fali tábla A szófajok
2 2 1 2 2 4 2 2 2 2 1 1 2 2 1 sorozat 1 1 2 2 1 10 2 2 2 2 4 4 1 2 1 garn. 1 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2
Fali tábla Egyszerű mondat részei Fali tábla Helyesírási
2 2
Helyesírási ism. Gyakorlati eszközök Képes applikáció mesékhez Nyelvtan oktatótábla: A hangtan Nyelvtani oktatótábla sorozat Fali tábla :Teljes hasonulás
2 2 2 5 2
CD-ROM: Irodalmi lexikon A színház, a dráma, a dramatikus népi játékok szemléltetésére alkalmas eszköz Arcképsorozatok — Magyar írók, költők Oktató diasorozat magyar nyelv- és irodalom
1 1
CD —ROM: Művészeti lexikon Himnusz fali tabló Szózat fali tabló
2 sorozat 1 1 1 1
2. Műveltségi tertület: német nyelv Videofilm: Késztülünk a nyelvvizsgára Szemléltető kártyák az alsó tagozatos nyelvtanításhoz Hordozható CD lejátszó Mini nyelvi labor CD-ROM:Manó Német CD-ROM :Mo Bi Dic - szótár CD-ROM :Talk to Me Deutsch 1.2.3. Kasperth ea teer - báb Videoflim: Top Songs 1. Képsorozat: Egyszerű történet elbeszélése Képsorozat: Társalgási témákhoz (42 db) Kiegészítő eszköz: Lesebogen Videofilm: London Videofilm : Project 1,2,3. Hangkazetta: Sprechanlässe für die Partnerarbeit CD ROM: Német szótanító CD ROM Wörter német szókirakós CD ROM Zielpunkt Deutsch Hangkazetta Deutsch mit Peter und Petra 1-2. Hangkazetta Deutschmobil 1-2-3 Hangkazetta: Kasperth ea teer rund ums Jahr Hangkazetta Pingpong 1-2-3 Activity társasjáték Falitábla: Alphabet 1. Falitábla-Igeragozás;Az idő; Szóalkotás;ABC-s
2 db 1 csomag 1 db 1 1 1 1 1 1 db 10 1 sor, 1 1 db 1-1 db 1 1 1 1 1 sorozat 1 sorozat 1 1 sorozat 1 db 1 db 5
Falitábla :Irregular Verbs Video CD-ROM Beszélő Szótár CD-ROM : The Grammar CD-ROM Level 2 CD-ROM Level 3 CD-ROM Level 4
1 db 1 db 1 1 1 1 1
CD-ROM Level 5 CD-ROM Level 6
1 1
3. Műveltségi terület: matematika Geometriai falikép garn.: Pitagorasz tétel Geometriai falikép gam Párhuzamos szárú szögek Geometriai falikép garn Merőleges szárú szögek Geometriai falikép garn A négyszögek Geometriai falikép gam A kör Geometriai falikép garn A hasábok Geometriai falikép garn Az egyenes henger, a gömb Geometriai falikép garn Az egyenes körkúp, a gúla Geometriai falikép garn Terület és kerületszámítások Geometriai falikép garn Testek felszíne és térfogata Számegyenes Matematika IV. számolás millióig Matematika V. terület- és űrmértékszámítás műveletek az idővel Nagy matematikusok arcképei Méterrúd fából deciméteres beosztással Méterrúd műanyag dm és cm beosztással Tanári demonstrációs óra Mágneses törtek táblával Szétszedhető köbdeciméter Üreges mértani testsorozat Űrmértéksorozat Matematika falikép garnitúra 10 db-os Halmazok Mértékegységek Területszámítások Lineáris függvények Abszolút értékfüggvény Másodfokú függvény Eltolás Elforgatás Tükrözés Algoritmus folyamatábra
2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 2 sorozat 6 db 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 1
Műanyag henger Műanyag négyzetalapú gúla Műanyag téglalapalapú gúla Műanyag háromszög alapú hasáb Síkgeometria oktatótáblák Alapfogalmak Háromszögek Négyszögek Kör Terület, kerület Nevezetes szögek Nevezetes szorzatok (oktatótábla) Műveletek törtekkel (oktatótábla) Kéttányéros asztali mérleg Közforgalmi súly 10 gr. réz Közforgalmi súly 20 gr réz Közforgalmi súly 50 gr réz Közforgalmi súly 100 gr réz Közforgalmi súly 200 gr réz Közforgalmi súly 500 gr öntöttvas Közforgalmi súly 1 kg öntöttvas Közforgalmi súly 2 kg öntöttvas Közforgalmi súly 5 kg öntöttvas Sokszögeket tartalmazó csomag Alakzatok élvázainak modellezésére használható eszköz Demonstrációs tábla Tanulói lyukastábla Ferde testek Térgeometriai elemek UBIM — multimath Számjel kártya készlet Törtek korong készlet Demonstrációs óra Táblai rajzeszközök fából Matematika II. számolás 100-ig Matematika III. szorzás százig Matematika IV. Matematika V. Mágneses törtek táblával Szorzótabla Alsós matematika garnitúra Abakusz mágnestáblával, jelkártyával Méterrúd fából Űrmértékek Tanulói karosmérleg 4. Műveltségi terület: ember és társadalom
2 db 2db 2 db 2 db 1 sorozat
1 db 1 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2 db 2db 2 db 3 db 30 db 2 sorozat 2 sorozat 1 db 1 sorozat 1 1 db 2 db 1 készl. 1 db 1 db 1 cs 1 2 1 1 4 2 2
Térkép: Az Ókori Kelet Térkép A Trianoni béke következményei Koronázási jelvények Tablók: Állampolgári ismeretek tanításához Térkép: Magyarország régiói Fóliasorozatok írásvetítőhöz (újak) Hanganyag osztályfőnöki órákhoz 3-8 osztályig A családi életre nevelés Falitábla az AIDS-ről és megelőzéséről Falitábla a szexuális felelősségtudatról Hangkazetta a szexuális nevelésről CD ROM: Képes krónika CD ROM: Magyar kódex CD ROM: Honfoglalás CD ROM: Pannon enciklopédia CD ROM: Tolnai világlexikon CD ROM: Szabadságharc Videoflim: Magyar évszázadok 4/2 rész Térkép: Forradalom és szabadságharc Magyarországon Térkép: Amerika független államainak kialakulása Térkép: Gyarmati rendszer Térkép: Osztrák-magyar monarchia Térkép: Európa az I. világháború idején Térkép: Európa az I. vh. Után Térkép:Polgárháború és intervenció a Szu-ban Tabló: Legújabb kor 1930-1999 Térkép: Európa a II. vh-ban Videoflim: Vilagtörténet Térkép: Magyarország gazdasága és társadalma Térkép: Holocaust Magyarországon Térkép: Az emberiség az őskorban Fali tabló: Őskor — Egyiptom Térkép: A Szentföld Térkép: Ókori Görögország Térkép: Római birodalom Tabló: Görögország — Róma Videofilm: Spartacus Földgömb Videoflim: Szentföld (Jézus élete) Térkép: Európa a népvándorlás után Térkép: Európa Nagy Károly korában Térkép: A Föld népei a XIV-XV. században Térkép: Európa Szent István korában Térkép: Európa 1000 körül Videofllm: Világtörténelem Térkép: Európa a XI. század végén Tabló: Középkor Térkép: A magyar nép vándorlása — Honfoglalás Videoflim: Honfoglalás Videofilm Magyar évszázadok I. rész
1 1 1 1 1 1 sorozat 1-1 1 2 2 5 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1
Térkép: A feudális Magyarország a XIII. szd-ban Térkép: Magyarország a Hunyadiak és Jagellok korában Arcképcsarnok: Magyar királyok arcképei Videofilm” Magyar évszázadok II.-III. rész Térkép: Magyarország a XVII. Században Térkép Magyarország 1526 — 1606 Tabló: A magyar történelem áttekintése a Honfoglalástól 1945 -ig Falikép: Magyarország vármegyéi Tabló: Újkor (1440-1800) Európa a XVIII. Század végén Videoflim Magyar évszázadok IV. rész
1 1 18 1 1 1 1 1 1 1 1
5. Műveltségi terület: ember és természet Botanikai oktatótábla garnitúra B-01 -B07-ig Alsós oktatótáblák Fokozottan védett növények Védett madarak Környezetismereti faliképek 1-4 osztaiy SI mértékrendszert bemutató táblázat Tanulói karos mérleg Rugós erőmérő 2,5 N méréshatár Mechanikai I. tanulói kisérleti eszköz Hőtani egységcsomag (tanulókisérlet) Gázok hőtágulása hő hatására Folyadékok áramlása hő hatására Mérőhenger 150 ml méréshatárig Mágnestű műanyag állványon Bimetálos hőérzékelő Kazetták fizika tanításához Elektromosságtani tanulói kisérleti egységcsomag Generátor elve (falikép) Motorok (falikép) Mozgási indukció (falikép) Eszköz Lenz — törvény vizsgálatára Áramjárta vezető kölcsönhatása Elektrosztatikus mező erővonalainak bemutatása A periódusos rendszer 1-20 atomjának Elektronszerkezete PH mérő digitális kijelzéssel Vagy CHECKEER 1 db 23.700.- Ft Labor elektronikus mérleg Kémiai tanulókísérleti készlet AQVADVR vízkeménység tesztpapír Elemek periódusos rendszere fadobozban Német nyelvű Applikációs kártyák a vegyjelek és a képletek Tanításához
1 db 1 sorozat 4 db 1 15 2 25 25 25 25 1 1 25 5 1 10 25 1 1 1 1 1 1 2 1 2 2 10 1 2
Kék lakmuszpapír Piros lakmuszpapír Elektrokémiai kisérleti eszköz Labor mechanikai taramérleg (1000 gr) Súlysorozat Qvantofix nitrat-nitrit tesztpapír
5 5 1 5 5 10
VISOCOLOR ECO analizáló mérőkoffer Fólia, vagy CD- ROM A tápanyagoknak a szervezetben betöltött szerpe Háztartási vegyszerek környezeti hatása A levegő és víz szennyezése Ionvegyületek
1 1
Vízbontó készülék CD ROM: Kémiai kalauz CD ROM szervetlen anyagok hatását bemutató interaktív eszköz — Tudományos encikiopédia A szervetlen anyagoknak nehezen vizsgálható tulajdonsagait bemutató eszközsorozat Az anyagok élettani és környezeti hatásárajellemző piktogramokat bemutató eszköz A kémia történetének kiemelkedő személyiségei A magyar vegyészek életét bemutató eszközsorozat A fémek különböző típusú korrózióját és védekezést bemutató modellező készlet
1 1 1 1 1 1 1 1
A meújuló és meg nem újuló energiaforrásokat bemutató eszköz
1
Zárvatermők megtermékenyítése
1
Bab csirázása
1
Fotoszintézis, a levél részsei (falikép)
1
Csigolya
1
Szabvány fülmodell (4 részes) A hormonrendszer (falikép) Idegsejt Veteményborsó virága Kukorica csirázása A termések — botanikai falikép A virág részei, megtermékenyítés (falikép) Kecskebéka — hím Vízisikló Keresztcsont Térdizület
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Szem (alapmodell) 6 részes Vesemetszet Vesetestecske A dohányzás veszélyei (falikép) A kábítószerek (falikép) Az alkohol káros hatásai (falikép) Az AIDS (falikép) Pohár-kaloriméter Tanulói ampermérő Tekercsek Transzformátor modell Ebonitrúd, üvegrúd Demonstrációs mérőműszer Demonstrációs váltóáramú műszer AV Írásvetítő fólia 6. Osztály Írásvetítő fólia 7. Osztaly Írásvetítő fólia 8. Osztály Hőtágulást szemléltető eszköz (rudak) Hőmérő tanulói 100°C-ig Demonstrációs elektrovaria Akasztós súlysorozat Áram átalakító Műanyagkád Literes mérőedény Pohár kaloriméterbe meríthető ellenallás Termosz Fizika fejlődése falikép Videokazetta: Hő Videokazetta: Optika Videokazetta: Elektromosság Videokazetta: Mágneses jelenségek Mérőszalag Hőmérő 250°C-os Négyütemű motor - modell Kétütemű motor - modell Mengyelejev-féle periódusos rendszer Tanulói periódusos rendszer Laboratóriumi vegyszerek Kőzetgyűjtemény tanári Kőzetgyűjtemény tanulói Indikátor (fenolft. Lakmusz, PH papír) Anyagok csoportosítása (falikép) Mágneses applikációs képlet Kalotta model! Pálcika model! Kristályrács modell (tanári) Falikép: sav-bázisreakció Falikép: Fémek reakciói savval Falikép: Fémek reakeiói vízzel
1 1 1 1 1 1 1 2 15 15 1 1 2 2 1 1 1 1 25 2 2 2 15 15 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 30 Kísérlet számnak megfelelően 1 6 6 cs 1 10 1 25 7 1 1 1
Falikép: Közömbösítés Fa!ikép: Redukció a redukáló sorban Falikép: Peptidkötés Videofilmek : Kémiai egyensúly reakciók II. r. Videofilmek: Sav — bázis reakciók Videofilmek : Kémiai átalakulások (8.o.) Fólia: Avagadro szám szemléltetése Fólia: Írásvetítői transzparens (7.o) Videofilm: Láss, ne csak nézz! Videofilm: Kénsav a felhőből és a gyárról Videofilmek : Nátriumklorid elektrolizise, szuperfoszfát gyártása Kisérletekhez szükséges laboratóriumi eszközök Magyar vegyészek (falikep) Atomok, elektronvonzó képessége falikép Fémekjellemerősségi sora (falikép) Szemléltető doboz és fólia: Vas- és acélgyártás Szemléltető doboz és fólia: Aluminiumgyártás Videofilm: Lidércfény és nitrátos vizek Videofilm: Ismeretlen ismerős: a víz Videofilm: A tűzijátéktól a házépítésig Falikép — szén, oxigén, nitrogen körforgása Szemléltető doboz földgáz és a kőolaj felhasznalasa Videofilm: Timföld olvadék elektrolizise, timföldgyártás Az év féme a vas A magyar ezüst; az alumínium Szemléltetődoboz: Cukorrépa feldolgozása A választott tankönyv, munkafüzet Ellenőrző dolgozat Olvadás, oldódás, égés, bemutató eszközkészlet Ásványkészlet doboz Mágneses applikációs készlet Tellúrium Modell: Búza virága Modell: Salátaboglárka virága Modell: Burgonya virága Modell: Vadrepce virága Modell: Napraforgó virága Dobozos készítmények: Házi méh Dobozos készítmények: Közönséges denevér Dobozos készítmények: Gabonafélék Dobozos készítmények: Haszonállatok Dobozos készítmények: Rénszarvas zúzmó Dobozos készítmények: Párnás erdei mohák Dobozos készítmények: Lombos mohák Folyadékos készítmények: Fekete kagyló Folyadékos készítmények: Galandféreg Kitömött készítmények: Pisztráng
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Osztálylétszámnak megfelelően 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Az oszt.létsz. Az oszt.létsz. 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Kitömött készítmények: Vakond Kitömött készítmények: Hörcsög Kitömött készítmények: Görény Kitömött készítmények: Ürge Diasorozat: Ház körül élő növények és állatok Diasorozat: Élet az erdőben Diasorozat: Mezők, vizek vízpartok Diasorozat: Idegen tájak élővilága A Föld domborzata (térkép) Terepasztal Metszetkészlet 7. Osztály Biológiai metszetkészlet Tanulói mikroszkóp Tanári mikroszkóp Fólia: Emberi test I., II. Falikép: Az ember vérkeringése Falikép: Légzőszerv rendszer Diasorozat: Az emberi szervezet Diasorozat: Biológia fóliasorozat 7-8. 0. Emberi csontváz Modellek: Emberi fül Modellek: Emberi agy Modellek: Emberi gége Modellek: Emberi szív Modellek: Emberi tüdő Modellek: Tüdő belső szerkezete Modellek: Emberi bőr Folyadékos készítmény: orsóféreg Zoológia metszetkészlet Halcsontváz Házimacska csontváz Folyadékos készítmények: Szívtípusok Folyadékos készítmények: Gerincesek légzőszervei Folyadékos keszítmények: Madár belső szervei Folyadékos készítmények: Gyík belső szervei Folyadékos készítmények: Kérődzők gyomorrészei Folyadékos készítmények: Ponty belső szervei Folyadékos készítmények: Kecskebéka belső szervei Modell: Növényi sejt Metszetkészlet: Botanika I-Il. Modell: Gyökércsúcs Modell: OLevél szerkezete Modell: Egyszíkű szár Metózis készlet Meiózis készlet Számtartó sejtosztódás modell Fali kép: Védett növények Fali kép: Védett madarak Emberi torzó Emberi koponya (tanulói)
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 15 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 15
CDROM: Az emberi test CD-ROM: Magyarország vad növényei CD-ROM: Révay nagy lexikon CD-ROM: Magyarország növényei CD-ROM: Az állatok világa
1 1 1 1 1
6. Műveltségi tertület: földünk és környezetünk Magyarország domborzati térképe Magyarország megyéinek térképe Iskolai iránytű Karszt jelenségek oktatótábla Brit-szigetek domborzati térkép Franciaország domborzati térkép Észak-Európa domborzata Csillagászat — Naprendszerünk oktatótábla Földrajzi fokhálózat oktatótábla Felszínt alakító külső erők oktatótábla A Föld természetes növényzete A Föld felszíne dombortérkép Magassági növényövek oktatótábla Skandinávia domborzata térkép Földgömb nagy Földgömb - tanulói Falikép: Kőzettan Tellúrium Ásványgyűjtemény Kőzetgyűjtemeny tanári Kőzetgyűjtemény - tanulói Térkép: Föld domborzata Térkép A Föld éghajlata Térkép: Európa éghajlata Térkép: A Föld népsűrűsége Térkép: USA gazdasága Térkép: Észak-Amerika gazdasága Térkép: Európa domborzata Térkép: Afrika domborzata Térkép: Ázsia domborzata Térkép: Ausztrália domborzata Térkép: Észak-Amerika domborzata Térkép: Dél-Amerika domborzata Térkép: Dél-Ázsia domborzata Térkép: Németország domborzata Térkép: Szlovákia domborzata Térkép: Magyarország domborzata Térkép: Magyarország megyéi Diapozitív: Amerika Diapozitív: Afrika es Ausztrália
1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 15 1 1 1 3 15 2 2 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4 4 1 1
Diapozitív: Ázsia Diapozitív: Magyarország Térkép: Észak-Európa domborzata Térkép: Nyugat-Európa domborzata Térkép: Közép-Európa domborzata Térkép: Kelet-Európa domborzata Térkép: Dél-Európa domborzata Diapozitív: Európa Térkép: A Föld népsűrűsége Térkép: Mo. védett természeti területei Térkép: Mo. természetvédelme CD-ROM: Fedezd fel a Föld országai CD-ROM: Európa ‘98 atlasz CD-ROM: Magyarország-Ungard atlasz
1 1 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1
7. Műveltségi tertület: művészetek Minitorony NSX-116 (CD lejátszó) Kétkazettás magnó, hangfalak Hangzó zenetörténet CD-ROM: Magyar zenetörténeti kalauz Üres magnókazetták Ritmus és dallamkirakó Zeneszerzők arcképcsarnoka Metallofon Philips AZ 1010 CD-s rádiómagnó Pianino CD-ROM: New Beat zeneszerkesztő CD-ROM: Mono Muzsika CD-ROM: Orfeusz hangzó zenetörténet Metronom Sima és ötvonalas tábla Mágnesestábla Kézi dobok Csörgők Cintányér Fém háromszögek Xilofonok Ritmus hangszerek Falikép — Zenei alapismeretek Falitáblák”A vonalrendszer a violin F kulcs a hangok ABC-s nevei módosító jelek szemléltetése Falikép: Orff hangszercsalád bemutatása Falikép: Zenetörténeti korok Falikép: Zeneszerzők
1 1 1 sorozat 1 10 2 2 sorozat 2 2 1 1 1 1 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 sorozat
Ritmus betűolvasó készlet 333-as olvasógyakorlat Ötfokú zeneolvasás Diasorozat 4-8 osztályig(kiegészítés modemizálas) Térbeli geometrikus nagyméretű modellek Posztamensek, csonkolt testek Drapéria színsarok Poszterek: Színes műalkotas Vetületi ábrázoláshoz kihajtható képsíkrendszer Modell átlátszó kocka, hasáb Videofilm Műhelytitkok I Videofilm: Műhelytitok II. Nagyképernyős tv, Videokamera Filmtár CD-ROM: Grafikai progr. Segédanyag 1. CD-ROM: Grafikai progr. Segédanyag 2. CD-ROM: Grafikai segédanyag Kézműves eszközök: linózás Kézműves eszközök: szövés, agyagozás Diasorozat a műalkotások elemzéséhez Műalkotások elemzése 1 -4.osztály Hangkazetta: Magyar néptánc Bábkészlet 1-4 osztály Diasorozat: Műalkotások 3. osztály Diasorozat: Műalkotások 4. osztály Írásvetítő Írásvetítő vászon Diavetítő Táblai körző Táblai vonalzó: háromszög Táblai vonalzó: egyenes Táblai szögmérő Mértani testek (kis-, nagyméretű) Műalkotások elemzése diasor 1-8 Televízió Videó lejátszó
2 db 2 2 1 1 1 1 1 2 1 sorozat 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 sorozat 1 1 1
8. Műveltségi terület: informatika Kerámia felületű falitábla 2 x 1 méteres Windows ‘95 licensz Több számrendszert ismerő számológép Comenius logo prg. nyelv I Norton comander prg license F-secure víruskereső program Víruskan license Arj. Windows változat
2 15 15 1 15 1 1 15
WinZip7.0 CORELdRAW 9.0 Corel Draw 9.0 licensz Falikép Alapfunkciót, működést bemutató készl. Írásvetítő LCD kivetítő Magyar-angol, Angol-magyar szótár Számítástechnikai szótár program Norton utility program Partition Magic program Office 1997 profesional Office 1997 profesional licensz Turbo Pascal PRG nyelv Turbo Pascal PRG licensz TINA áramkörtervező prg. Edison áramköri oktató prg. Page-Maker kiadvány szerkesztő Laser nyomtató hálózati DVD ROM (6x) CD író és újra író Monopoly készlet ETO katalógusrendszer Személyi számítógép PC kategória CD ROM olvasó a számítógépekhez Sound Blaster v. vele kompatíbilis hangkártya és hangszóró Micsoda sorozat irodalmi szövegek, történetek feldolgozására Használaton kívüli számítógép, alkatrészek Számítógép történetét feldolgozó szoftver Iskolai könyvtári adatbázis nyilvántartó prg. Számítógépes hálózati topológia kialakítása Hálózatot üzemeltető szoftver (szerver) Hálózatot üzemeltető szoftver (user) Számítógépes oktatást segítő szoftverek (billentyűzet gyakorló, adatbázis) Könyvtárhasználat : ETO katalógusrendszer Betűrendes elhelyezés - polcrendszer Televízió Videomagnó TV műsorújság HIFI-torony
15 1 14 1 sorozat 1 1 1 2 1 1 1 14 1 14 1 1 1 1 1 1 10 1 15 15 15 1 2 1 1 15 1 15 15 1 5 1 1 1 1
9. Műveltségi terület: életvitel, gyakorlati ismeretek Szerelőkészlet 1. Osztály Szerelőkészlet 2. Osztály
2 2
Szerelőkészlet 3. Osztály Gyermekollók Elsősegélyláda Rajztábla Írásvetítő Írásvetítő vászon Satuasztalok (17 fős csoportra) Szerelőkészlet gépelemekhez Elektrotechnika I. tan.kis. 6. o Elektrotechnika II. tan.kis. 8. o Tervező KRESZ oktató lexikon (CD) Írásvetítőhöz fólia Falitábla kéziszerszámok használatának bemutatása Kalapács Fémfűrész Falitábla motorok működése CD ROM — Úton: Kerékpáros közlekedés KRESZ könyvek, tesztek KRESZ: táblák, rendőri jelzések Tolómérő Falitábla háztartási gépek Fólia: Hasábok Fólia: Famunkálatok Camping kerékpár Talajvizsgáló doboz Fólia: műszaki rajz ábrázoláshoz Szabványos ábrázolás tábla Anyagvizsgálati eszközkészlet Fólia: Használati tárgyak összehasonlítása Videoflim: Vasgyártás Kéziszerszámok: Kézifúró (csigafúráshoz) Kéziszerszámok: Forrasztópáka 24 V-os Kéziszerszámok: Krovakészlet 6-tól Kéziszerszámok: Imbusz kulcssor Videofilm: Audivizuális eszközökjavítása CD-ROM: Technikai lexikon Falikép: Elsősegélynyújtás szabályai CD ROM: Közlekedési szimulátor Videofilm: Kulturált közlekedés Talajhőmérő Fali kép: Kerti munkák Kéziszerszámok kerti munkához: Ásó Kéziszerszámok kerti munkához: Gereblye Kéziszerszámok kerti munkához: Lapát Kéziszerszámok kerti munkához: Hagymakapa Kéziszerszámok kerti munkához: Négyágú villa Kéziszerszámok kerti munkához: Kapa Kéziszerszámok kerti munkához: Metsző olló Kéziszerszámok kerti munkához: Palántázó fa Falikép: Rovarkártevők
2 20 1 20 1 1 4 4 4 4 1 1 1 16 8 1 2 2 1 sorozat 8 2 1 sorozat 1 sorozat 2 db 2 1 1 1 1 1 8 8 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16 16 16 16 5 16 1 8 1
Videofilm: A biokertészet titkai Fólia: Műszaki ábrázolás szabványa Falitábla: Villamosenergia előállítása Falitábla: Energia átalakítás CD ROM: Az eszközkészítés lehetősége Videofilm: A közlekedés szabályai Falitábla: Közlekedés szabályai Kerékpáros akadálypálya Videofilm: A kulturált közlekedés Videofilm: A biogazdálkodás Falitábla: A vegyszeres növény védekezése Videofilm: Talajerózió Falitábla: Kert tervezés, kertépítés Videofilm: Lakásunk rendje Terítési gyakorlathoz eszközök: evőeszköz készlet Terítési gyakorlathoz eszközök : étkészlet Videofilm: A helyes terítés Szereptájékhoz: Gazdálkodj okosan társasjáték Videofilm: Az egyéni higiénia fontossága Falikép: A helyes fogápolás bemutatása Falikép: A korszerű hajápolás Videofilm: az asztal terítés és diszítés formái A hidegtál készítéshez szükséges eszközök Fém tálalótálca Jénai tál Háztartási reszelő Fanyelű kés Fakanál Elektromos habverő Mikrohullámn sütő Műanyag tál Konzervnyitó Videofilm: Az öltésfajták alkalmazása Videofilm: A kulturáltan berendezett lakás Videofilm: A modern konyhatechnikai eszközök Konyhatechnikai felszerelések: mákdaráló Konyhateehnikai felszerelések: Kelesztő tál Konyhatechnikai felszerelések: Húsdaráló Konyhatechnikai felszerelések: Diódaráló Konyhatechnikai felszerelesek: Zománcozott lábas Konyhatechnikai felszerelések: tésztaszűrő Konyhatechnikai felszerelések: Teflon serpenyő Konyhatechnikai felszerelések: Teflon tepsi Konyhatechnikai felszerelések: burgonyanyomó Konyhatechnikai felszerelések: Konyhai mérleg Konyhatechnikai felszerelések: Gyúrótábla Konyhatechnikai felszerelések: Nyújtófa Konyhatechnikai felszerelések: Lisztszita Konyhatechnikai felszerelések: Mü.a tölcsér Konyhatechnikai felszerelések: Tésztakészítő gép
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16 készlet 16 készlet 1 4 1 1 1 1 1 4 4 4 10 10 1 1 8 4 1 1 1 1 1 1 1 4 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Konyhatechnikai felszerelések: üvegmosó kefe Videofilm: Textil anyagok csoportosítása Szabás-varrás eszközei: Varrógép Szabás-varrás eszközei: Szabó olló Szabás-varrás eszközei: Centiméter Szabás-varrás eszközei: Kézi varrótű Szabás-varrás eszközei: Cérnakészlet Szabás-varrás eszközei: Kőtőtű Szabás-varrás eszközei: Horgolótű Falikép: Méretmintát szemléltető sorozat Szabásminták Videofilm: a szelektív hulladékgyűjtés Asztalterítő Konyharuha Kiadvány: Recepttár
1 1 4 8 8 8 csomag 8 8 8 1 8 1 8 16 1
10. Műveltségi terület: testnevelés és sport Műanyag labda Futball Teremfoci Kézilabda Junior Kézilabda női Kosárlabda Röplabda Medicinlabda 1, 2, 3 kg-os Pingpong asztal Kézilabdakapu Húzószkodó Kosárlabda palánk Kosárgyűrű Tornazsámoly Mászókötél Kézilabdakapu-háló Röplabda-háló Tornakarika Egykezes súlyzó 1 kg-os Egykezes súlyzó 2 kg-os Rajttámla Vax Labdafúvó kompresszor Ugrókötél Futógát Gumikötél Kondicionáló gép Stopperóra Dobbantó gyakorló
20 db/év 10 db/év 3 db 10 db 15 db/év 15 db/év 15 db/év 30 db 2 4 8 2 2 15 4 db 2 pár 2 db 50 db 15 db 15 db 6 db 10db 1 db 80 db 6 db 30 db 1 6 1
Hátizom pad Hasizom pad Bírói síp Szöges cipő Rövid ujjú mez Sportnadrág Melegítő Sportcipő Televízió Videó Sünilabda (kislabda dobáshoz) Súlygolyó (2, 3, 4 kg-os)
1 1 10 12 pár 30db 30 db 12 db/év 2 pár/év 1 1 45 6
7. HELYI TANTERV A györteleki Általános Iskola helyi tanterve a következő egységekből áll: - Általános iskolai helyi tanterv - Enyhe értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve - Cigány kisebbségi oktatás helyi tanterve Az új kerettanterv bevezetésének ideje iskolánk évfolyamain: (1 .sz.táblázat) Tanév/Évf
1.
2.
3.
4.
ÚJ 2003/2004
6.
7.
8.
Keret
Keret
78-as
ÚJ KERET
Keret
Keret
ÚJ
ÚJ
ÚJ
KERET
KERET
KERET
ÚJ KERET
ÚJ KERET
ÚJ Keret
Keret
NAT
KERET ÚJ
5.
KERET ÚJ
2004/2005
ÚJ Keret
KERET
KERET
ÚJ
ÚJ
KERET
KERET
ÚJ
ÚJ
KERET
KERET
2005/2006
2006/2007
Keret KERET
ÚJ KERE T ÚJ KERE T
Keret
Keret
ÚJ
ÚJ
KERET
KERET
1. sz. táblázat
A heti időkeret kiszámítása a Kerettanterv szerint: (2. sz. táblázat)
ÚJ KERET
52.§ (3) Kötelező tanórai folglalkozás
52. § (7)nem kötelező foglalkozás
Régi esetén a 80%
52. §(6) Gyógyp. Habilitációs, rehab.
52.§ (4) etnikai nevelésre ford.
heti
heti
heti
heti
heti
15%
10%
10-25-30% 1. Évf.
20
2
1,6
3
2
2. Évf.
20
2
1,6
3
2
3. Évf.
20
2
1,8
3,375
2,25
4. Évf.
22,5
2
1,8
3,375
2,25
5. Évf.
22,5
2
5
3,75
2,5
6. Évf.
22,5
2
5
3,75
2,5
7. Évf.
25
2
6,6
4,125
2,75
8. Évf.
25
2
6,6
4,125
2,75
2. sz. táblázat A heti időkeret kiszámítása az új Kerettanterv szerint: (3 .sz.táblázat)
52.§(3)
52.§(7)
52.§(6)
52.§(4)
52.§(11/c)
Kötelező tanórai foglalkozás heti
Gyógyp. etnikai 129.§(10) Habilitációs, nevelésre Egyeni fogl. rehab. ford.
nem kötelező foglalkozás heti
heti
Régi * 10-25-30% esetén a 80%
heti
heti
Heti
15%
10%
6% **
1.Évf.
20
2
3
2
1,2
2.Évf.
20
2
3
2
1,2
3.Évf.
20
2
1,8
3
2
1,35
4.Évf.
22,5
2,25
1.8
3.38
2,25
1,35
5.Évf.
22,5
5,63
3,38
2,25
1,35
6. Évf.
22,5
5,63
3,38
2,25
1,35
7.Évf.
25
7,5
6,6
3,75
2,5
1,65
8.Évf.
25
7,5
6,6
3,75
2,5
1,65
Össz:
177,5
34,51
-
26,64
17,75
11,1
3. sz. táblázat A teijes idökeret: 267,5 * A KT. 124.§(24) alapján a 2004/2005 tanévben a teljes időkeret nyolcvan százalékát kell biztosítani a harmadik, negyedik, hetedik, nyolcadik évfolyamon. A teljes időkeret a 2006/2007 tanévtől vehető igénybe. ** KT. 129§ (10) alapján évenként egy százalékkal emelkedik ez az időkeret a tizenkét százalék eléréséig.
7.1 .Általános iskolai helyi tanterv Az általános iskolai képzés 1-8. évfolyamára a Nyíregyházi Tantervcsaládot adaptáltuk. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A tanterv óratervét a 4.sz.táblázat mutatja:
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom
1. 8
2. 8
3. 8
4. 8
5.
6.
7.
8.
4,5
4
4
4
1
1,5
2
2
2
2,5
3
3
3
4
4
3
3
3
Informatika
1
1
1
1,5
Természetismeret
2
2
1
1,5
Biológia
1
1
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1
1
Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika
Környezetismeret
4
1
4
1,5
4
1,5
2
Fizika
1
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1,5
1
Testnevelés és sport
3,5
3
3
3
2,5
2,5
2,5
2,5
Osztalyfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
Tánc és dráma (modul)
0,5
0,5
Hon és népismeret (modul)
0,5
0,5
Informatika (modul) Ember és társadalomism., etika (modul) Mozgókép és médiaismeret (modul)
1
0,5
Egészségtan (modul)
0,5
Kötött óraszám összesen
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
Kötelező óraszám a törvény alapján
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
4. sz. táblázat A szabadon tervezhető órakeret1-4 évfolyamon a tantárgyakba beépítve.
Választható (nem kötelező) órák A kötelező és választható órakeret elosztása a következő célokat szolgálja: - A magyar, matematika tantárgyak óraszámának emelése a tantárgyi fejlesztést, az ismeretanyag elmélyítését, tehetséggondozást; - A 6. évfolyamon Egészségtan tantárgyat vezetünk be a serdülőkor testi-lelki problémáinak megismertetése, az egészséges életmódra nevelő szokások kialakítása, a környezet és saját hygiénés igényesség kialakítása rniatt; - A mindennapos testnevelés biztosítását Választható órakeret felhasználását a 5. sz.táblázat mutatj a: Tantárgy/évfolyam Magyar irodalom
nyelv
1. és
1
2.
3.
4.
0,5
0,5
0,5
5.
6.
7.
8.
0,5
0,5
0,5
0,5
Történelem és állp.ism. Német nyelv Matematika Informatika Természetismeret Környezetismeret Fizika
0,5 0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport
0,5 0,5
1
1
1
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
Tánc és dráma (modul) Hon és népism. (modul) Informatika (modul) Ember és társism,, etika (modul) Mozgókép és médiaismeret (modul) Egészségtan (modul)
0,5
Összesen
2
2
2
2
2
2
2
2
Maximálisan adható óra
2
2
2
2
2
2
2
2
5. sz. táblázat
A kerettantervhez igazított helyi tantervünk 2004/2005-ös tanévtől kötelező és választható óraszámainak alakulása: (6. sz. táblázat)
Tantárgy/évfolyam 1.
2.
Magyar nyelv irodalom
és
8+0,5 8+0,5 8+0,5
Történelem államp. ism.
és
8+1
3.
4.
5.
4,5+0,5 4+0,5 1+0,5
Német nyelv
2
6.
7.
8.
4+0,5
4+0,5
1,5+0,5 2+1
2
2,5+0,5 3
3
3
4+0,5
3.
3+0,5
3+0,5
1
1.
1
1,5
2
2 1
1,5
Biológia
1
1
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1
1
Matematika
4+0,5
4+0,5 4+0,5 4+0,5
Informatika Környezetismeret
1
1,5
1,5
2
Természetismeret Fizika
1
Enek-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1
1
1+0,5
1
1
1
1
1
1+0,5
1,5
1
3+1
3+1
2,5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5
Technika életvitel
és
Testnevelés és sport
3,5+0,5 3+1
Osztályfőnöki
0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5
Egészségtan (modul) Kötelező óraszám a 20+2 törvény alapján
0,5 20+2
20+2
22,5+2 22,5+2
6.sz.táblázat
22,5+2
25+2
25+2
Modulok beépülése a kötelező órákba: 7.o: Ember és társadalom, etika modul: történelem és állampolgári ismeretek anyagába épül be, óraszám 1 órával megnövelve 8.o: Mozgógép és médiaismeret modul a rajz tantárgy anyagába épül be 5-6.o: Tánc és dráma modul: az irodalom tantárgyba épül be (+0,5 és +0,5 óra) 5-6.o: Hon és népismeret modul: a történelem és állampolgári ismeretek anyagába épül be (+0,5 és +0,5 óra) 6.o: Egészségtan modul: önálló tantárgy, óraszáma a választható órakeretből 0,5 órával megnövelve.
7.2.Enyhe értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez, oktatasához a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat, Budapest, Üllői út 76. által készített tantervet adaptáltuk. A tanterv óratervét mutatja az 7.sz.táblázat Műveltségi terület
Tantárgy
Osztály 1.
Magyar nyelv Beszédfejlesztés és irodalom Olvasás-írás elők. Olvasás-írás Matematika Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés Ember és Játékra nevelés társadalom Társadalmi ismeretek és gyakorlatok és Ember a Környezet egészségvédelem természetben Földünk környezetünk Életvitel és Önkiszolgálás gyakorlati Életvitel és ismeretek gondozási ismeretek Testnevelés és Mozgásnevelés sport Testnevelés Művészetek Ének-zene Ábrázolás – alakítás Táncés drámajáték Informatika Számítástechnika Összesen
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
4 2 2
4 2 2
4 3 -
4 4 -
4 3 -
4 3 -
3 -
3 -
2 -
2 -
1 2 -
4 -
3 -
3 -
2 2
2 2
-
-
-
-
2
2
2
2
2 -
2 -
2 -
2,5
2,5
2,5
6
6
3 2 2+1
3 2 2+1
3 2 2+1
3 2 2
3 2 2
3 2 2
3 2 3
3 2 3
-
-
-
1
1
1
1
1
20
20
20
22,5
22,5
22,5
1 25
1 25
7. sz. táblázat A választható órakeretet a 8.sz.táblázat mutatja: Műveltségi terület
Tantárgy
Magyar nyelv Beszédfejlesztés és irodalom Olvasás-írás elők. Olvasás-írás Matematika Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés Ember és Játékra nevelés társadalom Társadalmi ismeretek és gyakorlatok és Ember a Környezet egészségvédelem természetben Földünk környezetünk Életvitel és Önkiszolgálás gyakorlati Életvitel és ismeretek gondozási ismeretek Testnevelés és Mozgásnevelés sport Testnevelés Művészetek Ének-zene Ábrázolás – alakítás Táncés drámajáték Informatika Számítástechnika Összesen
Osztály 1.
2.
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
2
3.
4.
5.
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
6.
7.
8.
0,5
0,5
1
1
1
1 2
1,5
1,5
0,5
0,5
0,5
2
0,5
0,5
2
0,5
0,5
0,5
0,5
2
2
8.sz.táblázat A választható órakeret felhasználásának indoklása: - Magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakban képességfejlesztés - Életvitel és gyakorlati ismeretekben a tanuló önellátási képességének fejlesztése - A testnevelés tantárgyban a rendszeres mozgás megszerettetésére, egészséges életrnód fejlesztésére - Informatika: a részben integrált képzés miatt a tanuló részt vehet a többi (nem fogyatékos) tanulóval a képzésben - Földönk - környezetünk műveltségterületben a környezetkímélő, takarékos magatartást, a természeti és épített környezet szeretetét és megóvásának igényét fejlesztjük.
A kerettantervhez igazított helyi tantervünk 2004/2005-ös tanévtől kötelező és választható óraszámainak alakulása: (9. sz. táblázat) Műveltségi terület
Tantárgy
Osztály 1.
2.
3.
4.
5.
Magyar nyelv Beszédfejlesztés és irodalom Olvasás-írás elők. Olvasás-írás Matematika Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés
4 2+0,5 2+0,5
4 2+0,5 2+0,5
4 3+0,5 -
4 4+0,5 -
4 3+0,5 -
4 3 -
3 -
-
-
-
1+0,5
4+0,5
3+0,5
3
Ember társadalom
2 -
2 -
2 -
-
-
-
2+0 ,5 2
2+0 ,5 2
-
-
-
-
2
2+1
2+1
2+1
2+0,5 -
2+0,5 -
2+0,5 -
2,5+0,5
2,5+0,5
2,5
6
6
3+0,5 2 3
3+0,5 2 3
3+0,5 2 3
3+0,5 2 2
3+0,5 2 2
3 2 2
3 2 3
3 2 3
-
-
-
1
1
1
1
1
20+2
20+2
20+2
22,5+2
22,5+2
1 22,5+ 2
1 25+ 1,5
1 25+ 1,5
és Játékra nevelés Társadalmi ismeretek és gyakorlatok és Ember a Környezet egészségvédelem természetben Földünk környezetünk Életvitel és Önkiszolgálás gyakorlati Életvitel és ismeretek gondozási ismeretek Testnevelés és Mozgásnevelés sport Testnevelés Művészetek Ének-zene Ábrázolás – alakítás Táncés drámajáték Informatika Számítástechnika Összesen
6.
7.
8. 3 -
9.sz.táblázat
7.3 .Cigány kisebbségi oktatás A györteleki Általános Iskolában a jelenlegi 164 tanulóból 129 a roma kisebbséghez tartozik. Iskolánkban a nevelő — oktató munka jellegét évek óta meghatározza a hátrányos helyzetű roma gyerekekkel történő foglalkozás. Ezért is választottuk pedagógiai programunk mottójául: ,,Együtt az esélyért”, és ezért indokolt, hogy helyi tantervünkbe beépítettük a cigány kisebbségi oktatási programot. Pedagógiai munkánk elsődleges célja a tanulók iskolai integrációjának megteremtése, a tanulmányi munka sikerességének elősegítése, ezáltal továbbhaladásuk biztosítása.
Az iskolában olyan felzárkóztató program működik, amely a családi szocializációból adódó különbségek kezelését tartja elsődlegesnek. A pedagógusok által alkalmazott tanítási módszerek alapja, hogy a családi szocializációs értékek az iskolai oktatás során is értékként jelennek meg, s a tantárgyi képességek fejlesztése erre támaszkodva történik. Iskolánkba egyaránt járnak roma és nem roma tanulók, ezért nagyon fontos feladat egymás elfogadtatása, egymás kultúrájának megismerése. A képzés nyitottsága lehetővé teszi a nem roma tanulók számára is a roma kultúra értékeinek megismerését, elősegítve ezzel a másság elfogadását. Az iskolai nevelés a család támogatása nélkül nem lehet sikeres. Nagyon fontos tehát az iskola és a család közötti megfelelő kapcsolat kialakítása és fenntartása. A szoros napi kapcsolattartás, a különböző fórumok mindezt lehetővé teszik. A megfelelő szokások kialakításával és elfogadtatásával pedig az iskola a gyereken keresztül is képes pozitív hatást gyakorolni az otthoni környezetre, a családra. Véleményünk szerint a roma gyerekek iskolai sikertelenségét az alábbi tényezők okozzák: Eltérő családi szocializáció, motiváció: a szülők számára nem ugyanazok a fontosak, mint az iskola számára, az iskola nem képes befogadni, és nem képes kezelni a roma gyerekek másságát, eltérő szubkultúráját. Szociális hátrányok: az otthoni tanuláshoz szükséges feltételek hiánya, sok esetben nélkülözés. Nyelvi hátrány: az iskolába érkező roma gyerek nem ismeri az iskola nyelvezetét, mert otthon nem használják azokat a kifejezéseket, amiket az iskolában. Előítélet: a pedagógusok egy része a romákhoz kapcsolódó negatív sztereotípiákon keresztül kezeli a gyerekeket. Pedagógiai gyakorlat: elavult és hatástalan pedagógiai eljárások, érdektelenség és alulmotiváltság. Tárgyi, személyi feltételek: A györteleki Általános Iskola és Óvoda többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely szervezetileg egységes és szakmai tekintetben önálló. Intézményegységei: Óvoda, Általános Iskola. Gazdálkodási feladatait Önkormányzati Gondnokság segíti. Az általános iskolai intézményegységben normál és enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelése — oktatása is folyik. Az oktatás két telephelyen történik, összesen 10 tanteremben. Ezen kívül rendelkezünk meg torna-, technika- és számítástechnika teremmel. A tantestület létszáma 14 fő. A vázolt feladatok és a lehetőségek figyelembe vételével iskolánk az alábbiakat tudja felvállalni: - a cigány tanulók tantárgyi fejlesztését, - a cigány tanulók szocializációs, kommunikációs hátrányainak csökkentését, - a tehetséges cigány tanulók gondozását, továbbtanulási esélyeik növelését, - a cigány népismeret oktatása keretében: a roma tanulók nevelését kulturális
örökségük, értékeik megbecsülésére, a nem roma tanulók megismertetését a cigányság kultúrájával. Tevékenységünket két szinten valósítjuk meg: - Bemenet — indulási esélyek megteremtése - Szinten tartás, fejlesztés, továbbtanulás — rendszerben tartás I. Bemenet — indulási esélyek megteremtése Az iskolába érkező gyermekek hátrányainak csökkentésére, az alapvető viselkedési szokások és kommunikációs készség kialakítására, a képességek szintre hozására és a későbbi integrálódás érdekében egyéni haladási tempót biztosítunk. Munkaforma: (egyéni személyre szóló feladat) A munkaforma megválasztását a korosztályi valamint az egyéni képességek eltéréséből adódó különbségek határozzák meg. Terhelhetőségük fejlődésével párhuzamosan növelhető az egyéni és a kiscsoportos differenciálás gyakorisága.
II. Szinten tartás, fejlesztés, továbbtanulás — rendszerben tartás Ezt a fejlesztési formát a 32/1997. MKM rendelet, a Nemzeti, etnikai, kisebbség iskolai oktatásának irányelve szerint az alábbi formában szervezzük meg: Kötelező a cigány népismeret oktatása, melyet iskolánkban tantárgyi integráció keretében valósítunk meg. Ez lehetőséget biztosít a nem roma tanulók számára a cigányság kultúrájának megismerésére is. A cigány népismeret tartalmának megjelenését az egyes tantárgyakban a 1O.sz. táblázat mutatja: Tantárgy
1.évf 2.évf 3.évf 4.évf 5.évf 6.évf 7.évf 8.évf
Magyar irodalom lOó
lOó
lOó
13ó
15ó
lOó
14ó
7ó
Magyar nyelvtan Környezetism.
3ó
2ó
2ó
Ének-zene
5ó
3ó
3ó
3ó
3ó
Rajz és viz.kult.
5ó
11ó
9ó
11ó
8ó
Történelem Összesen
10ó
18ó
18ó
18ó
18ó
37ó
10ó
8ó
10ó
10ó
15ó
37ó
37ó
37ó
10.sz. táblázat A rendeletben felsorolt területek közül: - tantárgyi fejlesztést, - szocializációs és kommunikációs fejlesztést, - egyéni tehetséggondozást választottunk. E feladatok az alábbiak szerint teljesülnek: a., A 2-6.évfolyamon kiemelten kezeljük a tanulók tantárgyi fejlesztését elsősorban matematika és magyar tantárgyakból b., Az 1 -4.évfolyamos tanulók szármára képzőművészeti szakkört szervezünk, ahol a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása valósul meg. c., Az informatikai ismeretek oktatásával korszerű ismeretek birtokába juthatnak tanulóink. Mivel csak kevés családban van számítógép, az oktatás hatékonyságát a gyakorlási lehetőség biztosításával is növeljük. Ezért az 5- 8.évfolyamon tanórai keretben, a 4-8.évfolyamon szakköri keretben kapnak lehetőséget a gyermekek az informatikai-számításteehnikai tananyag elsajátítására, gyakorlására, a tehetségesek egyéni fejlesztésre. d., Nagyon fontos terület a tanulók egészségre nevelése, a mozgás megszerettetése. Az 1 2.évfolyam tanulóinak heti rendszerességgel játékfoglalkozásokat, a 3-8. évfolyam tanulóinak sport foglakozasokat szervezünk. e., A 7-8 .évfolyamon a tantárgyi fejlesztésen túl matematika és magyar szakkört szervezünk a továbbtanuló gyermekek számára. A jobb tanulmányi eredmény elérésén túl növelni kívánjuk tanulóink középiskolai bejutási és bennmaradási esélyeit. A pályaválasztás sikerességét, a továbbtanulás eredményességét a tanulók pályaorientációs foglalkozásain túl a szülők személyes rneggyőzésével is kiegészítjük. f., A tanulók szocializációs, kommunikációs fejlesztése megjelenik a tanórai foglalkozások témaköreiben, de ezen túl fejlesztő foglalkozások keretében is. g., A napközis és tanulószobai foglalkozások keretében lehetőségük van tanulóinknak a tananyagból történő felkészülésre, de emellett egyéni fejlesztésben is részesülnek. h., Cigány tanulóinknak iskolai rendezvényeken, tanulmányi versenyeken lehetőséget biztosítunk arra, hogy megmutathassák tehetségüket, értékeiket, mind az iskolai, mind a nagyobb közösség előtt. A felkészítést a fejlesztő foglalkozások, valamint az irodalmi színpad, énekkar keretében valósítjuk meg. Cigány népismeret a tanórai foglalkozásokon évfolyamonként (11.sz. táblázat)
Évfolyam
1.
2.
3.
4.
Népismeret 0,5
0,5
0,5
0,5
5.
6.
7.
8.
Óra 1
1
1
1
K K K 1-3 4-5 6-8 0,5
1
1
11.sz. táblázat Tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, egyéni tehetséggondozás) Az irányelvekben a tehetséggondozásra és a szocializációs, kommunikációs fejlesztésre előírt heti 3 óra az alábbiakban valósul meg: (12. sz. táblázat) Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Óra Számítástechnika Játék
1 1
1
1
K
K
1-3
4-5
6-8
1
1
1
1
1
1
Sport
K
1 1
1
1
1
1
1
Képzőművészet
1
1
1
1
1
Szocializáció, kommunikáció
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Összesen:
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
12. sz. táblázat
8. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 8.1. Alapok Mi az egészség? Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható. Az egyszerű megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális felfogások is. Másképp gondolkodnak az egészségről a laikusok és másképp az egészségügyben dolgozók, de különböző kultúrákban, társadalmakban ugyancsak eltérő módon vélekednek és beszélnek róla. Az egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, az élethez szükséges erőforrásnak tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. Fontos, hogy az egészségfogalom kiterjed jelentéstartalma miatt az adott helyzethez igazodó szempontok kerüljenek előtérbe, melyek meghatározzák az elsődleges feladatokat is. Az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki.
Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag új keletű, ennek ellenére gyökerei sok-sok évre nyúlnak vissza. Kezdetben fő célkitűzés a megfelelő higiénés szokásos bevezetése és elterjesztésével volt. Később a környezeti és biológiai tényezők változása által okozott betegségek kerültek előtérbe. Így a figyelem központjába az életmód változás, az átfogó védőoltási és szűrési rendszerek kerültek. Ezekkel az intézkedésekkel a járványok kezelhetőkké váltak. A krónikus megbetegedések megjelenésével és elterjedésével, különböző egészségnevelési kampányok jöttek létre. Bebizonyosodott azonban, hogy a nevelési folyamatba illeszthető ismeretátadás, az ismeretek bővítése önrnagukban nem eredményezik az egyes ember szintjén az életmód tartós megváltozását. Az ismeretcentrikus megküzelítések egymagukban nem értek el kedvező eredményt. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök, bevonásával válhat valóban hatékonnyá az egészségnevelési munka. Így napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrolt szervezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé válik, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitika változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. Az életmód szerepe A népegészségügy mérései kedvezőtlen életkilátási képet mutatnak. Az okokat két témaköré csoportosítják. - az egészségre ártalmas viselkedési módok gyakoriságának alakulása, - a gazdásági — társadalmi környezet minősége. Az életmód nem kiváltó oknak kell tekintenünk, hanem okozatnak. Az életmód meghatározza az egészségi állapot alakulását. Az egészségi állapot viszont csak akkor változik, ha az életmód megváltozásában szerepet, játszó okokat megszüntetjük. Az egészségi állapotban pozitív változásokat szeretnénk elérni, akkor meg az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtani. A beavatkozására legeredményesebb időszak az általános iskolában eltöltött nyolc év, mert ebben a korban legintenzívebb a tanulási időszak. Ebben a munkában a család és azt iskolai környezet támogatását is el kell nyerni. A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a közösséghez való tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelősséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a pótszerekben, pótcselekvésekben. A
megfelelő prevenció tartalmát a képességek és készségek határozzák meg. Az iskola szerepe és lehetősége Az egészségnevelés egyik legfontosabb színtere az iskola, de közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségfejlesztésben. Különböző elvi megfontolások teszik az iskolát elsődleges fontosságúvá az egészségnevelési munkában. Ezen elvi megfontolások következőkben foglalhatók össze: - Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolát. - Az alapfokú iskolák tanulóinak személyiségfejlődése, az értékek és az ismeretek elsajátítása szempontjából meg olyan periódusban vannak, amelyek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Ennek a korosztálynak egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosság egészségi állapotát. - Az iskola gyerekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának kitüntetett színtere az iskola. - Az iskola nem elszigetelten tevékenykedik, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így egészségnevelésével hatást gyakorol az iskola szűkebb és tágabb környezetére. Az iskola tehát olyan keretet adhat, melynek segítségével mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Az egészségnevelés a NAT közös követelményeiben áthatja az iskolai élet valamennyi színterét. Az egészségnevelés: - a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja, - tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység, - tömegméretű, mert kiterjed a lakosság minden rétegére, - tudományosan megalapozott, - helyes cselekvésre serkentő 8.2. Alapelvek - Minden tanuló joga és vágya, hogy egészséges boldog életet éljen. - Érjük el, hogy az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi és szociális fejlődését. - Váljon az egészségügyi kultúra az általános műveltség szerves részévé, mert az egészséges életmód ismerete éppen olyan fontos, mint bármely más tudomány ismerete. - Tudatosuljon, hogy az egészség, mint meghatározó társadalmi és személyi erőforrást biztos befektetést a társadalom számára. - Váljon egyértelművé, hogy az egészség segíti a tanulók céljaik megvalósításában, igényeik nagyobb fokú kielégítésében, a környezethez való alkalmazkodásukban, valamint a teljesítményük növelésében.
- Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, mert az egészség nélkülözhetetlen eszköze, a kiegyensúlyozott, boldog és sikeres életnek. - Ismerjék fel a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapotokokozati összefüggéseit. - Rendelkezzenek elegendő tudással és ismerettel, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is. - Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. - Legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. - Életkoruknak megfelelően ismerjék meg az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatását, a betegségek, sérülések elkerülését, az egészség megőrzését. - Legyenek ismereteik a prevenciós eljárások fő formáiról. - Alapvető igénnyé váljék a szellemi tevékenységhez szükséges tanulási módszerek elsajátítása, a munka, a pihenőidő megfelelő arányának, és a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet kialakítása. - Álljon az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli szabadidős programok középpontjában. 8.3. Az egészségnevelés célja - Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges képességekkel, jártasságokkal a egészségük védelem érdekében. - A tanulók bővítsék az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket. - Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés az egészségi állapot között. - Alakuljon ki a tanulókban az önmagukkal szembeni felelősségérzet. - Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése. Lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játsszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldás, megküzdési technikák. - A tanulók értelmezzék helyesen azt a fényt, hogy az egészséges megőrzés egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolatok minőségén múlik. - A beidegzett rossz szokásokkal szemben ismerjék fel a tanulók az egészégi állapot szempontjából fontos viselkedésmód, szokásos kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. - A tanulók készség szintjén alkalmazzák azokat a stratégiákat, amelyek segítségével megőrizhetik életük egyensúlyát. - Szerezzenek elegendő tudást és ismeretet, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is. - Ismerjék meg a tanulók önmagukat, saját fejlődésüket. - Alakuljon ki a tanulókban az a tudat, hogy ők is részei a természetnek, az életnek és a helyi környezetnek. - A tanulók ismerjék az egészség szempontjából leginkább kritikus területeket: a táplálkozást, az alkohol —és kábítószer fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életrnódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést. - Ismerjék a társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit. - Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek
megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. 8.4. Az egészségnevelés feladatai A legalapvetőbb, egészségnevelési ismeretek megismertetése, ismeretközlés, oktatás egyéb információ útján. Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi. lelki és szociális fejlődését Adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészségnevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a tanulókat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Az egészségnevelés feladata, hogy a gyermeket — különösen a serdülőket — a káros függőséghez vezető szokások (p1. dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásánál megelőzésre nevelni. Foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi élet, a felelős örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Építeni kell a tanulók előismereteire, tájékozottságra. Figyelembe kell venni a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit. 8.5. Az egészségnevelés területei: Egészség — betegség, Táplálkozás — mozgás, Napirend — a szabadidő helyes felhasználása, Testápolás — személyi higiéné- és az öltözködés, Családi élet jelentősége, Kortárskapcsolatok, Káros szenvedélyek- helyes döntések, Szexualitás, Egészséges környezet és védelme, Balesetek megelőzése-elsősegélynyújtás, 8.6. Módszerek, eszközök -Előadás hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Soha ne legyen hosszú, de legyen érthető, világos, a tanulók életkorának megfelelő.
-Tegyük mozgalmassá a tanulást, az ismereterjesztést. Építsünk a tanulók kíváncsiságára, az ismerkedés és együttműködés sokféleségére. - Témától fűggően rendezzünk játékos formában kerekasztal — vitákat- orvos, védőnő, jogász, rendőr, szülő, pedagógus közreműködésével. - A vita —módszere fejleszti a vitakultúrát, a helyes szép beszédet, a meggyőző érvelés technikáját és az együttélés szabályainak betartását. - Illemtani ismeretek bővítésére, a viselkedési kultúra javítására is lehetőség nyílik. - Az elbeszélés —legyen színes, motiváló és élményszerű. - A megfigyelés,- a fejlesztési követelményekben hangsúlyos szerepet kap. A tanulók tudjanak ismeretekhez jutni a jelenségek, folyamatok megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, az ismeretterjesztő irodalom és könyvtár használata révén. Ha a megfigyelés hosszabb időn át tart, akkor megfigyelési naptár készíthetnek a tanulók. A közvetlen tapasztalás erősíti a bevezetést, ahol lehet, ezzel színesítsük a tanulást. - A szerepjátékok lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Segít a tanulóknak az önmegismerésében, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik tetteik mozgatórugói. - Kísérletezés — segíti a tanulókat az ok — okozati összefüggések felismerésében. A felismerés világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. - Az egészségnevelő plakátok — jelentős információhordozó, a mozgósító hatásuk sem elhanyagolható. - A faliújság - alkalmas arra, hogy az ügyes gyűjtőmunkákat, a jó feladatmegoldásokat a tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhassák, Így mód nyílik az adott osztály egészségügyi témáinak, problémáinak konkrét leírására. - Az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok segítik az ismeretszerzést, a tanítást. - Az adott témához, a tanulók aktív részvételével rendezett kisebb-nagyobb kiállítások gazdagabb szemléltetést, és erős értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé. - A felsoroltak mellet használhatók a biológia szertár szemléltető anyagi környezetünkben előforduló egyszerű eszközök, diaképek, videó filmek, applikációs képek, folyóiratok, Internet WEB — oldalak transzparensek, CDRomok, stb.. 8.7. Fejlesztési követelmények - Támaszkodjunk minden korcsoportban a tanulók meglévő ismereteire. - Folyamatosan értelmezzük egészségnevelés fogalmát. - Az egészségnevelésre vonatkozó fogalomkészletüket bővítsük, tegyük egyre differenciáltabbá. - Az egészség és a magatartás szempontjából kritikusnak mondható területekkel (táplalkozás, mozgás, biztonság, alkohol, kábítószer, dohányzás, családi, kortársi kapcsolatok, környezetvédelem, személyes higiéné, szexualitás) nem egymástól elszigetelten, összefüggéseiből kiragadva, hanem kölcsönös kapcsolatrendszerükben foglalkozzunk. - Törekedjünk a test és a lélek harmonikus fejlődésére, a szocializáció folyamatainak elősegítésére, az alapműveltség továbbépítésére, a tanulási stratégiák fejlesztésére. - Fejlődjön magabiztosságuk, a jövővel szembeni pozitív beállítódottságuk. - Fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, ezzel együtt állóképességük.
- Helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése (társadalmi, nemi, családi élettel kapcsolatban) - Fejlődjön szociális érzésük 8.8. Ellenőrzés, értékelés A tanulókat az egészségnevelési programokban végzett munkájuk alapján értékelni kell. Az ellenőrzés rendszeres munkára ösztönzi a tanulókat. Ismereteik és képességeik fejlődnek. Az ellenőrzés önellenőrzésre, kötelességtudásra nevel, és fejleszti a tanulók önértékelő képességét. Az értékelés történhet: szóban, írásban, iskolarádión és iskolai újságon keresztül, faliújság segítségével, oklevéllel stb. 8.9. Egészségügyi prevenció az iskolában - Elsődleges prevenció: az egészségügyben támogató életmód gyakorlása, a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló tevékenységek. (Akkreditált programok alkalmazása: Egészséges élet, Drog prevenció -DADA program, Életvezetési ismeretek és készségek, táplálkozási programok, stb.) -Másodlagos prevenció: az egészséges emberek közötti végzett időszakos szűrővizsgálatok. Az iskolában végzett szürővizsgálatok A gyermekkori szürővizsgálatok különböznek a felnőttkoritól. Mivel a gyermeknél dinamikusan fejlődő szervezetről van szó, náluk nemcsak az egészség állapot, hanem a gyermek testi, mozgási — mentális, pszichés és szociális fejlődését vizsgáljuk és értékeljük. Az egyedi fejlődési ütem miatt az orvos dönt a vizsgalatok rendjéről. Minimális követelmények a vizsgálatok rendjéről: Az iskolás gyermeket kétévente és a védőoltások beadása előtt meg kell vizsgálni - A testnevelési csoportbeosztások elkészítése előtt - Táborozás előtt - Az iskolába lépést megelőzően - Amikor a pályaalkalmasságot véleményezik A szűrővizsgálatok rendje, mely kiterjed a következő területekre: - A növekedés és a testi fejlődés mérése és minősítése - Vérnyomásmérés - Mozgásszervek vizsgálata - Látás, hallás vizsgálata - Beszédhibák vizsgálata - pajzsmirigy vizsgálat, - nemi fejlettség,
- fogászati szűrővizsgálat, 8.10. A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei A tanulók iskolai környezetének alakításában, a közegészségügyi feladatok teljesítésében meghatározott feladatkörrel rendelkeznek: - az ÁNTSZ munkatársai, - az iskola — egészségügyi szolgálat szakemberei (iskolaorvos, védőnő), - az iskola pedagógusai, - a szülők közössége, - Nevelési tanácsadó, - Logopédia hálózat, - Gyermekjóléti szolgálat, - Gyermekpszichiátriai rendelések. Az ANTSZ feladata: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló Törvény a Tisztiorvosi szolgálat feladatkörébe rendeli a gyermekintézmények telepítésével es ellenőrzésével kapcsolatos közegészségügyi tevékenységet. Az iskolai-egészségügyi szolgálat közegészségügyi feladatai: - Az iskolai — egészségügyi szolgálat jogszabályban rögzített feladatai közé tartozik a közegészségügyi követelmények működés közbeni teljesítésének figyelemmel kísérése, az észlelt hiányosságok jelzése, - Az életkornak megfelelő szűrővizsgálatok szervezése, lebonyolítása - Szülői értekezleten tájékoztatást adnak a tanulók körében végzett vizsgálatok eredményeiről - Bekapcsolódnak a prevenciós munkába A pedagógusok közegészségügyi feladatai: A közegészségügyi szabályok betartatása elsősorban az intézményben dolgozók feladata. A nevelőknek nemcsak a gyermekek érdekében, de saját érdekükben is törekedniük kell a tárgyi környezet, valamint a napirendből adódó felesleges terhelések megelőzésére, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésére. A szülők közössége: Az iskola a gyermek egészséges testi és lelki fejlődésének elősegítését, a gyermeket nevelő családokkal együttműködve tudja csak eredményesen megvalósítani. Nevelési tanácsadó: A gyerekek tanulási képességeit vizsgálja. A tanácsadó feladata, hogy a tanulási zavarokban, részképesség zavarokban szenvedő gyerekek komplex vizsgálatát, a speciális igények felmérését elvégezzék. A továbbhaladás érdekében tanácsokkal látja el a szülőket, nevelőket.
Figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését. Logopédiai hálózat: A különböző eredetű beszédhibák korrigáiását végzik. Gyerekjóléti szolgálat: A nehéz szociális körülmények között élő gyerekeknek nyújtanak segítséget. Feladatuk a családok segítése a gyereknevelésben, a gyerekek veszélyeztetésének megelőzése, a bántalmazott elhanyagolt gyerekekkel kapcsolatos nehézségek megoldása. Gyerekpszichiátriai rendelés: A gyerekek és a serdülők pszichés zavarait, betegségeit vizsgáló, kezelő egészségügyi intézmények. Feladatuk a gyerekek pszichés problémáinak, fejlődészavarainak és ezek komplex oki hátterének tisztázása, majd ennek megfelelő terápia végzése. 8.11. Az egészségnevelés szakmai programja Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok: - iskolai étkeztetés, - mindennapos testmozgás, - személyiség fejlődése. Az egészségnevelési feladatok megoldása: - a tanórai programon belül (szaktárgyi órák: környezetismeret, biológia, egészségtan modul, osztályfőnöki óra, testnevelés, stb.) - a tanórai programon kívüli tevékenységek, - akkreditált programok alkalmazása, - egészségnapok, egészséghetek, sportprogramok szervezése, - balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása, - a szülők bevonása a programokba. Az egészségnevelési rendszer havi mükodése:
Szeptember A tevékenység megnevezése:
Balesetek megelőzése-elsősegélynyújtás Alsó tagozat: A gyalogos és a kerékpáros közlekedés Szabályainak megismerése. Az iskola berendezésének Megfelelő használata. Mit kell tenni játék közben A biztonságért? Felső tagozat: Személyi biztonság. Egyedül A közlekedésben. A szabályok szerepe és fontossága. Az Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek gyakorlása.
Célcsoport:
1 -8.osztály
Időskála:
Szeptember első hete Az iskola különböző tevékenységeivel folyamatosan végzett feladat. (kirándulások, erdei iskola, tanítási órák stb.)
Értékelési módok:
Gyermekrajzok bemutatása, a közlekedéssel kapcsolatos feladatok értékelése iskolarádión keresztül.
Felelősök:
Osztályfőnökök, szaktanárok az intézmény technikai dolgozói.
Várt eredmények:
Tudja a pontos címét, telefonszámát és szüleinek elérhetőségét. Ismerje fel és értse a közlekedésijelzéseket. Ismerje a segélyhívó telefonszámokat és azt, hogy mit kell közölni. Játék közben egymás és saját testi épségére vigyázni kell. Tudja, hogy a segítségnyújtás és a segélykérés alapvető kötelesség. Ismerj e az elsősegélynyújtás alapvető követelményeit. Meg kell tanulniuk a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerését és kezelését.
Október _ Tevékenység megnevezése
Testápolás-személyi higiéné-öltözködés
Célcsoport:
1-8. osztály Alsó tagozat: Ismerjék meg az évszakoknak megfelelő öltözködési szabályokat. Tisztálkodás fontossága. A tisztálkodás eszközei: Felső tagozat: A testápolás alapja a tisztaság. A bőr, a haj, a köröm ápolásának módjai. A kozmetikai szerek használatának veszélyei. A bőrbetegségek. Az életkorának megfelelő öltözködés. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás
Időskála:
Október második hetében egy témanap.
Módszerek:
Beszélgetés, kiselőadás az öltözködés kultúrájának változásairól, testápoló szerek bemutatása, könyvek ajánlása.
Értékelési módok:
Rajzok, képek, tréfás plakátok az osztályok faliújságján.
Felelősök:
Osztályfőnökök, szaktanárok.
Várt eredmény:
A bőr, mint a külvilág és a belső szervezet határa kettős szerepet tölt be. Mint bármilyen határ, ez is elválaszt és összeköt. Az egészség nem lehet közömbös senki számára. Az öltözködés ne a szépségideáloknak való megfelelés motiválja, hanem a célszerűség. A személyi higiéné szabályok betartásával betegségeket előzhettünk meg.
November Tevékenység megnevezése:
Személyi higiéné-fogak ápolása
Célcsoport:
1- 8. osztály Alsó tagozat: Védd meg a fogat! Mese a fogról. ,,Vendégségben” a fogorvosnál. Miért olyan fontos, hogy fogaink egészségesek legyenek? A lyukas fog. Felső tagozat: Fogászati problémák. Néhány szó a fluoridokról. A táplálkozás és a szájhigiéné.
Időskála:
Témahónap. A tevékenységekkel kapcsolatos feladatok megoldása egy hónapot vesz igénybe.
Módszerek:
A fogászati szűrővizsgálatok lebonyolítása. Plakátok, faliképek az egészséges fogakról. Mese írása az első tejfog elvesztéséről. ,,Első élményem a fogorvosnál” címmel rajz készítése. Feladatlap megoldása, melynek témája a száj ápolás. Kiselőadások szervezése osztályszinten. Plakátok készítése a fogak védelmével kapcsolatban.
Értékelési módok:
Az elkészült művekből kiállítás készítése. A legeredményesebb munkák jutalmazása
Felelősök:
Osztályfőnökök, szaktanárok, védőnő
Várt eredmények:
A megfelelő táplálkozási szokások kialakítása: sok rágni való, édességek minél ritkább fogyasztása, édes üdítők kerülése. Gondos fogápolás. Fluoridok alkalmazása, Legyen az iskolában fogmosási lehetőség.
December Tevékenység
Megnevezése: szenvedélyek — helyes döntések
Célcsoport:
1-8. osztály Alsó tagozat: Önismeret. Tükör rólam Egészséges és biztonságos élet. Veszélyeztető tényezők: élvezeti szerek, környezeti hatások, reklámok hirdetések. Felső tagozat: Önismert: Változásaim, pozitív én bemutatás, helyem az iskolában, az osztályban. Kísértésnek kitéve:
Dohányzás, alkohol, veszélyes és tiltott szerek. A legális és illegális szerek, függőség, hozzászokás, fogalma, törvényi szabályozása.
Időskála:
Káros szenvedélyek-helyes döntések Alsó tagozat: témahét. December első hete. 5-8. osztályig témahét, mely a későbbiekben tovább folytatódik.
Módszerek:
Előadások, videó film, szakkönyvek, beszélgetés.
Értékelési módok:
Kérdőív kitöltése: véleményed a veszélyeztető tényezőkről
Felelősök:
Szaktanárok, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos.
Várt eredmények:
Az önnevelésre való képesség kialakítása. A változatos nyomon követése és tudatosítása, önjellemzés. Az egészség megőrző szokások kialakítása. A függőség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. Ismerjék fel azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben — legális vagy tiltott —,, anyagokkal” kínálhatják Őket, és hogy ilyen esetekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.
Időskála:
December 2. 3. hete
Módszerek:
Anekdota gyűjtés a család életével kapcsolatban. Ötletbörze: Mi a család szerepe? Szituációs játék: hogyan oldható fel az összeütközések? Rajz készítése: Milyen a családod? Milyen családot szeretnél? Mikor érzed jól magad a családban? Címmel. Családfa készítése.
Értékelési módok:
Leírások készítése az ideális családról. Kérdőívek szerkesztése.
Felelősök:
Osztályfőnökök.
Várt eredmények:
A családi életre szóló háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelésfontosságának hangsúlyozása. Legyenek képesek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát. Legyenek képesek újraépíteni és karbantartani széttöredező kapcsolataikat.
Január Tevékenység megnevezése:
Táplálkozás- mozgás
Célcsoport:
1-8. osztály Alsó tagozat: Az étrend és a mozgás szerepe az egészség megőrzésében. A mozgás = élet! A gyermek alapvető igénye. Felső tagozat: Mitől függ az étrendünk? ( anatómiai és élettani sajátosságok) Az étrend összeállítás követelményei: a tápanyagok mennyisége és aránya. A mozgás és a sport szerepe: erőnövelő, állóképesség és légzésjavító, személyiségfejlesztő. A rendszeres testmozgás megtervezése.
Tevékenység megnevezése:
Táplálkozás-mozgás
Célcsoport:
1-8 osztály Alsó tagozat: Az étrend és a mozgás szerepe az egészség megőrzésében. A mozgás= élete! A gyermek alapvető igénye. Felső tagozat: Mitől Függ az étrendünk? (anatómiai és élettani sajátosságok). Az étrend összeállítás követelményei: a tápanyagok mennyisége és aránya. A mozgás és a sport szerepe: erőnövelő, állóképesség és ügyesség fokozó, keringés és légzésjavító, személyiségfejlesztő. A rendszeres testmozgás megtervezés.
Időskála:
Témahét.
Módszerek:
Kiállítás egészséges ételek receptjeiből .Táplálkozási tanácsok. Előadás: A táplálkozás és a mozgás összefüggéseiről. A rendszeres sportolók beszámolója a mozgás pozitív hatásairól. Helytelen táplálkozással kapcsolatos betegségek gyűjtése. Táplálkozási napló készítése.
Értékelési módok:
Táplálkozási kérdőívek kitöltése, eredmények összesítése. Ételreceptek értékelése. Versenyek szervezése.
Felelősök:
Szaktanárok, osztályfőnökök
Várt eredmények:
A tanulóknak meg kell ismerni az egészséges táplálkozási szokásokat. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek. A tanulók legyenek fittek. A fittség olyan testi —lelki állapot, amely rendszeres testedzéssel, célszerű táplálkozással és kedvező életmóddal lehet megszerezni.
Február Tevékenység megnevezése:
Napirend-szabadidő helyes felhasználása
Célcsoport
1-8. osztály A helyes napirend kialakításának módja a tanulás, pihenés, a kötött munka és a kötetlen foglalkozások váltakozás. A napirend tervezésének alapvető feladata az időmérleg betartása, a különböző tevékenységek időigenyeinek összehangolása.
Időskála:
Témanap.
Módszerek:
Beszélgetés, a tanulók tapasztalatainak csoportosítása. Pihenési módok. Napirendek készítések.
Értékelési módok:
Helyesen összeállított napirendek az osztály faliújságjára kerülnek ki.
Felelősök:
Osztályfőnökök.
Várt eredmények:
A helyes napirend lehetőséget ad a mozgásra, a tanulásra, a szórakozásra és háttérbe szorítj a az egyoldalú informatikai eszközök használatát. Tudatosítjuk, hogy az ember nem csak alvással pihen. Az idő okos kitöltése, a tevékenységváltás pihenteti a testet és a lelket.
Március Tevékenység megnevezése: Célcsoport:
Kortárskapcsolatok-szexualitás 1-8. osztály Alsó tagozat: Az önismeret fejlesztése az osztály támogató légkörében. A csoportba tartozás, befogadás, kölcsönös megbecsülés. Helyük a kortáscsoportban: lehetőségek, kilátások. Az érzelmi kapcsolatok tudatosítása. A barátság és szerelem ismérvei, azonosságok és különbségek. Felső tagozat: A kortársak pozitív befolyásoló szerepének hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás formáira. A megfelelő ellenállókészség kialakítása. Nemi szerepek vállalása. A testi kapcsolatok kölcsönös felelőssége. A választás ízles- és értéktükröző mivoltának megláttatása.
Időskála:
Témahónap
Módszerek:
Beszélgetés, irodalmi szöveg, idézetgyűjtemény, előadás, szerep és szituációs játékok.
Értékelési módok:
Önismereti feladatlapok megoldása.
Felelősök:
Iskolaorvos, védőnő, szaktanárok, osztályfőnökök.
Várt eredmények:
A nemi érés tudatosulása, a nemi identitás kialakulása. Ismerjék a serdülőkor biológiai aspektusa mellett a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is. Nemi szerepek = viselkedési programok tudatosulása.
Április Tevékenység megnevezése:
Egészséges környezet és védelme
Célcsoport
1-8. osztály Alsó tagozat: A környezet állapota és az egészség közötti összefüggés megláttatása. A természeti és az épített környezet védelme. Az érintetlen környezet szépségeinek megláttatása. A szűk környezet megóvása, ápolása. Természeti értékeink. Felső tagozat: A jelen hatása a jövőre. ,,Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”
Időskála:
Témahónap. Folyamatos tevékenység.
Módszerek:
Ha én képviselő lennék kiselőadás készítése, poszter készítése a jövő ,,beteg Földjéről”, kiállítás szervezése, ötletbörze ,,Tudsz-e tenni valamit a közös jövőnkért”, feladatlap kitöltése, környezetünk parkosítása.
Értékelési módok:
A legjobb munkák értékelése könyvjutalommal történik.
Felelősök:
Szaktanárok, osztályfőnökök.
Várt eredmények:
Az egészség megőrzése. A közvetlen környezetünk megóvása. A saját jövőnk a környezettel kapcsolatos magatartásunktól függ.
Május Tevékenység megnevezése:
Egészség - betegség
Célcsoport:
1-8. osztály Alsó tagozat: Az egészség ismérvei. A betegségek tünetei. A testi — lelki változások. Felső tagozat: Az egészség feltétele az egészséges mód.
Időskála:
Témanap. Május 8. Vöröskeresztes Világnap
Módszerek:
Beszélgetés, kiselőadás, a vöröskereszt működésének megismerése, rejtvények megfejtése.
Értékelési módok:
A megoldott rejtvények összegyűjtése, jutalmazása.
Felelősök:
Osztályfőnökök, szaktanárok.
Várt eredmények:
Az egészség, mint érték épüljön be az iskola mindennapjaiba.
9. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM 9.1 .Törvényi háttér ,,Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil es megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; - összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére.,, ,,A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében.”
Környezetvédelmi törvény: ( 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól) A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás. A helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint ,, minden állampolgárának joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” A nevelés állami és önkormányzati feladat. Természetvédelmi törvény: (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szféranak, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszervező csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Közoktatási jogszabályok: (1995. evi LXXIX. Törvény) A 41. §.6. pontja szerint az iskola ,,felderíti a gyerekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez.” 9.2. Erőforrások Személyi erőforrások: Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók iskolaorvos, védőnő, Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív hulladék gyűjtés segítése, programok segítése Tanulók: hulladékgyűjtés, tisztasági ellenőrzések, szemétgyűjtés Külső: szülők, a település lakói, egyéb partnerek Szülők: programok segítése Anyagi erőforrások: Pályázatok Önkormányzati támogatás 9.3. Alapelvek, célok Az iskola hitvallása A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében
kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Általános célok értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben - Az egyetemes természetnek ( a Világegyetem egészenek), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése - a testi-lelki egészség megőrzése Hosszú távú pedagógiai célok - az általános célokra vonatkozó érték-és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - fenntarthatóságra nevelés - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi kömyezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia kialakítása - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése - az állampolgári - egyéb közösségi — felelősség felébresztése - az életminőség fogyasztáson tú1ra mutató alkotóinak keresése - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása - ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. - helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - globális összefüggések megértése - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása - az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás - a családi életre nevelés fejlesztése - az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Konkrét célok és feladatok - természeti — épített- szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - helyi értékek és problémák feltérképezése - helyi célok megfogalmazása ( pl: öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség) - lakóhely megismerése (értékek, gondok) - hagyományok védelme: család — iskola — település — nemzet szinteken
- a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése - legalapvetőbb egészségvédemi ismeretek megismerése - az egészségre káros biológiai — élettani - pszichés összetevőinek megismerése - mindennapi testedzés
Célok:
Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill, a folyamatos tevékenységek kiemelése)
Nagy forgalom
Közlekedési biztonság növelése. A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése
-,,fekvőrendőrök” megléte - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - biztonsági felszerelések használata - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló
Zaj
Csökkentés
- fák cserjék ültetése
Csökkentés
- zöldesítés az iskola környékén - gyomtalanítás, parlagfű irtás - tantermekben légtisztítók
Szemét
Tiszta egészséges környezet
- szeméttárolók sűrítése - szelektív hulladékgyűjtés felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata
Játszótér
A gyerekek mozgásigényének kielégítése
- az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, homok cseréje
Tiszta meghitt környezet
- festések felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, a mellékhelyiségekben szappan, wc papír - dohanyzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák — allergia) - gyakori szellőztetés - lábtörlők alkalmazása
Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők:
Légszennyezés
Az iskola belső
Energia felhasznalás
Takarékos fűtés
- gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése
Világítás
Egészséges, takarékos
- neonok cseréje energiatakarékos izzókra
Vízfelhasznalás
Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése
- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása
Csatorna
A csatorna karbantartása
- biológiai lebontók alkalmazása - ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása
Udvar
Biztonságos aljzat
- az aszfaltozott rész felújítása
Egészséges ételek, italok
- gyülmölcslevek és teák, friss és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek
A tanítás- nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztéseegészséges személyiség
- a tantermekben írásvetítő, TV, videó és számítógép - esztétikus dekoraciók, falitáblák, szemléltetőanyagok - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek
Iskolabüfé
Az iskola eszközellátottsága
9.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 9.4.1. Tanórai keretek: - Tantárgyakba beépítve - Tanulmányi kirándulás - Sportnap - Egészségtan modul
- Osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák - Testnevelés A környezeti nevelés tantárgyi lehetőségei: Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - sajátítsanak el régi magyar mozgást igénylő népijátékok (karikahajítás, zsákba futás); Magyar nyelv és irodalom - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, nép dalokat, verseket) - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; - törekedjenek az anyanyelv védelmére; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával; Történelem - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; Idegen nyelv - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;
- ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; Matematika - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - legyenek képesek reális becslésekre; Fizika - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosító hatását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - mérjék fel annak a fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; Földrajz - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit; Biológia
- ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szerkezeti — működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megörző életviteli technikákat; - alakuljon ki ökológiai szemléletmód; Technika - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - értsék meg a különböző tecbnológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait;
Ének-Zene - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - tudják hogy az élő és élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; Rajz és vizuális kultúra - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket; 9.4.2. Tanórán kívüli lehetőségek - környezet és természetvédő szakkör - tantermek zöldítése - iskolarádió, iskolaújság - versenyek vetélkedők - DÖK—napok - Telepü1és szépítése - Akciók (takarítási világnap, papírgyűjtés) A környezet- és egészségvédelem jeles napjai: a természet- környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Árilis 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31.
Vized Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Világnapja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és Növényszeretet Napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap
Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.
Környezetvédelmi Világnap Óceánok Vilagnapja Világnap az elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS Elleni Világnap Biodiverzitas Védelmének Napja
9.5. Módszerek Szempontok a módszerek kiválasztásakor: - alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz - vonjanak be minél több tanulót - az iskola keretein túl is legyenek hatással - a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen - alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek - nyújtsanak sok élményt a tanulónak - az érzelmeken át hassanak - a személyes megtapasztaláson alapuljanak - együttműködésen alapuljanak (tantestület, szülők, külső szövetségesek) - alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére - legyen bennük sok játékos elem Módszerek - játékok - modellezés - riport módszer - terepgyakorlati módszer
- aktív, kreatív munka - közösségépítés - művészeti kifejezés 9.6. Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálodásokhoz: - víz és talajvizsgáló készlet - mérőhenger - Petri-csészék - kémcsövek - határozók - mikroszkópok - tárgylemezek - fedőlemezek - indikátorok 9.7. Az iskolai környezet Példamutató iskolai környezet tényezői - termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága - növények, élősarok - anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés - egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé - gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése - szelektív hulladékgyűjtés - pedagógus és technikai dolgozók példamutatás 9.8. Kommunikáció Iskolán belül: - munkaértekezletek - faliújság - egyéni beszélgetések -DÖK Iskolán kIvul: - Tájékoztató füzet - Szülői értekezlet
- Iskolaszék - SZMK - Önkormányzati Ülések - Elektronikus levelek - Faxok 9.9. Minőségbiztosítás / Minőségellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.
A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével: Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőségeket és kommunikációs helyzetet Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazására Lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása - a szociális képességek alakulása - a beállítódások és értékorientáció fejlődése - a csoporthelyzet megismerése - a konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében - a csoportok alakulása - a közvélemény, a morális gondolkodás változása - az informális kapcsolatrendszerek alakulása - a tevékenységrendszer megismerése
9.10. Továbbképzések Belső: - nevelési értekezletek - tanfolyamok
Külső: - területi, városi konferenciákon, rendezvényeken való részvétel - akkreditált továbbképzéseken való részvétel
10. FOGYASZTÓVÉDELEM 10.1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog b. a veszélyes termékek és eljárasok ellen való tiltakozásjoga c. a különböző termékek és szolgaltatások közötti választás joga d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismereténekjoga e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g. a kormány irányelveinek meghatarozásába és végrehajtásába való beleszólás joga h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17. § -a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az Érdekvédelmi szervezetek egytüttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe.
A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 10.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításaról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a
gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: • a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése • az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, • a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: • a tájékozódás képessége, • a döntési helyzet felismerése és • a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:
Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei — és egészsége — ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztovédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 10.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei - Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba az alábbiak szerint épülnek be a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: Technika — áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika — banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika — mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia — génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia — élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika — elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói
veszélyforrások, telefónia Történelem — EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai - Tantárgyközi projektek (p1. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) - Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) - Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok latogatása) - Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) - Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások 10.4. Módszertani elemek Készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztés elemei: az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.
Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. • Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól • Riportkészítés az eladókkal • Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika • Egyéni és csoportos döntéshozatal • Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása • Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában • Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel • Szimulációs játék, esettanulmány • Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piac magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
1O.FELÜLVIZSGÁLAT, ZÁRADÉKOK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első, második és ötödik, hatodik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre — azaz 2004. szeptember 1. napjától 2008. augusztus 31. napjáig — szól. II.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általanos célok és követelmények megvalósulását. 2. A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulasát a 2005/2006. tanév lezarását követően elemezze. III. A pedagógiai program módosítása
1. A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója; • a nevelőtestület bármely tagj a; • a nevelők szakmai munkaközösségei; • az iskolaszék; • az iskola fenntartója; tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóvahagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános. minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola fenntartójánál; • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelői szobájában; • az iskola igazgatójánál;
1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat .............. év .......................hó . .............................napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ........... ............................................. iskolai DÖK vezető 2. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség vezetősége............ év...................... hó ..............................napján tartott ülésén véleményezte es elfogadásra javasolta. Kelt: .......................................................... szülői munkaközösség elnöke 3. A pedagógiai programot az iskolaszék.............. év.......................... hó................... napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ......................................................... iskolaszék elnöke 4. A pedagógiai programot a nevelőtestület ..............év ..............................hó ...................napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: .................................................. igazgató 5. A györteleki Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programját Györtelek Község Képviselőtestülete ..........év .......................hó ....................napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ................................................ polgármester
