Opponensi vélemény: Keresztes Balázs: „Növényvédelmi technológiák hatása pók (Araneae) együttesekre, fás szárú kertészeti kultúrákban”című PhD értekézésének nyilvános védéséhez Általános értékelés: A szerző hosszú éveken át végzett faunisztikai és agrár-ökológiai kutatásai vezettek el oda, hogy mostanra egy sokoldalúan képzett kutatóként vállalkozott egy viszonylag hosszú távú, továbbá földrajzi és agrár élőhely-típusok szempontjából egyaránt heterogén vizsgálati adatsor disszertációkénti feldolgozására. Az elkészült dolgozatot alkalmasnak tartom a jelölt minősített kutatói alkalmasságának megítéléséhez. A téma aktualitása, indokoltsága: Az agroökoszisztémák kutatása európai-, és világviszonylatban egyaránt aktuális téma. Az utóbbi 2-3 évtizedben nagy számban készültek olyan publikációk, melyek eredményei meggyőzőek az agrárterületeken folytatott kutatások fontosságára vonatkozóan. Értelemszerűen a figyelem előterében állnak azok a munkák, melyek a hagyományos növényvédelem alternatíváit jelentő technológiák megismerésére és széles körű elfogadtatására irányuló eredményeket tudnak felmutatni. A jelölt közreműködésével végzett kutatási programok kivétel nélkül erről az oldalról közelítenek az agroökoszisztémákhoz, így a munka indokoltságához és aktualitásához nem férhet kétség. A szakirodalom feldolgozásának színvonala: (A tudományos előzmények ismerete. A feldolgozás kritikai és elemző megvalósítása) A dolgozat bevezetőjének részét képező szakirodalmi feldolgozás rendkívül széleskörű áttekintést ad a mezőgazdasági élőhelyek arachnológiai kutatásáról. E fejezeten belül több esetben nem csupán az agrárterületeket érintő témákkal is fogalakozik a szerző. Ez a fejezet teszi ki a dolgozat 25%-át. A hivatkozott irodalmak listája alig kevesebb ennél oldalterjedelemben (a dolgozat mellékletek nélküli részének 20%-át teszi ki az irodalomjegyzék. A fenti adatokból önmagában is következik, hogy a hivatkozott irodalmak jelentős része, csupán felsorolásszerűen jelenik meg a dolgozatban. A szakirodalom feldolgozásának mélysége természetesen változó, annak fontosságától függően. A bevezetőben több olyan fejezet is van, amit a megvalósult terjedelemben nem tartok indokoltnak. Erre vonatkozó kritikai észrevételt a házi védés opponensei is megfogalmaztak már. A dolgozat (kutatási téma) szempontjából valóban releváns előzményeket dolgoznak fel a 2.6., 2.7., 2.8, és 2.,9 fejezetek. Ezeknek az altémáknak a feldolgozása kifejezetten jól sikerült. A 2.1-től a 2.5 alfejezetekig döntően olyan szakirodalmakat dolgoz fel, melyek nem tartoznak – legalábbis ilyen részletességgel – a vizsgálati témához. Például a pókok táplálkozásbiológiájának, Európában elő nem forduló taxonoknak és itt nem jellemző mezőgazdasági kultúrákban élő pókok táplálékspektrumának tárgyalása (stb.) indokolatlan. (Nem kötelező érvényűek a házi védés opponensi ajánlásai, de megfontolandóak, főleg akkor, ha egyik témavezető sem a vizsgált taxon kutatója.) A kutatási célok megfogalmazása (Mennyiben támaszkodott a meglévő ismeretekre?) A dolgozat négy egymástól független (téma, terület, idő, módszer) kutatási projektet prezentál. Érthető módon, e témáknak egymástól független önálló célkitűzés fejezeteit tartalmazza a dolgozat. (Ebből következően a módszerek, az eredmények és az értékelés fejezetek is külön-külön szerepelnek a dolgozatban.)
A célkitűzések fejezetek (3.1.- 3.4.) indokolatlanul tartalmaznak szakirodalmi előzményeket is, különösen a 3.2 és 3.3-as fejezetek esetében. (A házi védés opponense ezt szintén kifogásolta már!) A célkitűzések általában világosan megfogalmazottak, de többnyire elég általánosak (pl. hogyan hat az ökológiai szőlőtermesztés a talajfelszíni pókegyüttesekre?”) A tudományos kérdésfelvetésben szerencsés a lehető legkonkrétabban megfogalmazás. A kutatási módszerek korszerűségéről, alkalmasságáról A dolgozat négy különálló kutatási programjából következően a kutatási módszerek tekintetében is sokszínű a dolgozat. Elsőként kiemelném, hogy minden esetben adekvát módszerek kerültek alkalmazásra, de számos objektív körülményből következően eltérő volt a megvalósítás. Az objektív körülmények hatása különösen igaz az első témára, ahol sem metodikailag, sem területileg, sem a személyi feltételekben nem volt a mintavétel egységes. Ez természetesen korlátozza az eredmények felhasználását. Az eredmények megfelelő értékelése esetén ez a vizsgálat is fontos, és hiánypótló eredményeket szolgáltat. A tényleges agrárterületeken végzett adatgyűjtések jól megtervezett kísérletek formájában reprezentatív és statisztikai elemzésekre alkalmas mintavételeket eredményeztek. A mintavételek, és azok feldolgozása precíz és körültekintő volt. A körülmények szükséges mértékű dokumentálása (hely, idő, mintaméret, gyakoriság stb.) szintén dicséretes. A feldolgozás színvonala, az eredmények matematikai-statisztikai értékelése Az adatelemzések során alkalmazott statisztikai módszerek modernek, teljes mértékben helytállóak és alkalmasak az adatok feldolgozásához. Az eredményekből levont következtetések színvonala, a diszkusszió minősége A szerző törekedett az eredményeik és a szakirodalomból meríthető ismeretek összevetésére és a jelenségek értelmezésére. Már a szakirodalom ismeretében is látható, hogy sokszor egymásnak ellentmondó eredmények születnek látszólag azonos kísérleti feltételek mellett végzett vizsgálatok során is. Nem véletlen, hogy sokszor csak valószínűsíthetők a tényleges háttér okok. A jelölt következtetései általában logikusak és további kutatások problémafelvetéséhez alkalmas hipotéziseknek tekinthetők. Sajnos a szerző nem épít néhány olyan publikációra, melyek a vizsgált fajok nagy adatbázisokon alapuló ökológiai jellemzőit rögzítik, különös tekintettel a fajok antropogén hatásokra vonatkozó toleranciáját illetően. Ezek alkalmazása esetén több esetben is kevéssé spekulatív jellegű volna az eredmények értékelése. Közép-Európa pókfaunájára nézve kiváló lehetőséget kínál Buchar és Ruzicka (2002) munkája, melyet hazai arachnológusok is eredménnyel alkalmaztak már több a szerző által is idézett munkában. A dolgozat szerkezete, felépítése, tagoltsága A doktori iskola opponensek számára javasolt bírálati szempontjainak sorrendjét betartva, itt fogalmazom meg egyik legfontosabb kritikai észrevételemet a dolgozattal kapcsolatban. A már említett négy kutatási projekt szétdarabolása kifejezetten nehezen kezelhetővé teszi a disszertációt. Résztémánként a szerző is könnyebben, és feltételezhetően adekvátabban használta volna például a szakirodalmat is, akár a bevezetőben, akár a diszkussziók esetében. „Felhasználóként” (opponensként) a dolgozat folyamatos előre-hátralapozásával lehet csak egy-egy témát érdemben áttekinteni. Az önálló tanulmányok (cikkek) arra is lehetőséget adtak volna, a szerzőnek, hogy a disszertáció végén olyan következtetéseket fogalmazzon meg melyek több tanulmány eredményein alapulnak. Így ezekkel adós is maradt, pedig a mostanra hosszú idejűnek tekinthető kutatói működése alapján már ez is elvárható lett volna.
2
A dolgozat táblázatai, ábrái A disszertáció táblázatai és ábrái megfelelő színvonalúak. Precízek és esztétikusak. Szerencsés, hogy a terjedelmes táblázatok a mellékletekben szerepelnek. A dolgozatban szereplő egyes fényképek esetében szerepel a „saját forrás”(?). Ha a szerző a kép készítője, akkor világosabb, ha a nevét, vagy a „szerző felvétele”, avagy az „eredeti” „ megjelölés fűzi a képhez. Egyes táblázatok esetében használja a gyakorisági % megfogalmazást. (Például 89. oldal 2. táblázat.) Vagy dominancia, vagy relatív gyakoriság, ami az előző századrésze. A 95. oldal 3. táblázatában eleve keveri a két fogalmat. A relatív gyakoriságot nem százalékosan fejezzük ki (5., 6. táblázatok!). Az irodalmi hivatkozások megvalósítása A hivatkozások precízek. A dolgozat korábbi verziójában észrevételezett hiányosságokat javította a szerző. Ilyen számú irodalmi hivatkozás esetén minimális a dolgozatban maradt pontatlanság (pl. irodalomjegyzékben Kolosváry 1935b, szövegben Kolosváry 1935). A dolgozat stílusa, fogalomhasználata, nyelvezete és helyesírása A dolgozat stílusa a disszertációktól elvárható minőségű. A már említett szerkesztési körülmények ellenére olvasmányos. A már fentebb pozitívumként kiemelt 2.7.-2.9. fejezetek esetében ez különösen igaz. Hiányolom, hogy a nem ad a dolgozat egy a szerző által követett funkcionális csoportosítást a pókokra. Bár szerepelnek a „Vadász, Vadászó fajok, Rejtőzködők, Lesből támadó, Térhálós és Kerekhálós” megnevezések, de a fogóhálót nem készítő családok esetében szerencsésebb és jóval elterjedtebb a gyors zsákmányüldözésre alkalmas stratégiát folytató például Clubionidae, Miturgidae, Lycosidae stb családokat futóként, a lesből támadó, speciális zsákmányejtési módokat együttkezelő lesből támadókra tagolni. Ez utóbbiak közé a Karolópókok és az Ugrópókok sorolhatók. Az már döntés kérdése, hogy a karolókhoz roppant hasonló habitusú, de más mozgási viselkedésű fürgekarolókat (Philodromidae család fajait) hová soroljuk. Az irodalmi áttekintésben említ néhány publikációt, de nem derül ki, hogy igazából mit/kit követ. A Salticidae család képviselőinek „Vadászó fajokkal” való azonosítása szokatlan és félrevezető! (10. táblázat). Erőltetett (bár lehet praktikus) a „nem Carrhotus xantogramma pók” kategória használata is. Megállapítható, hogy a szerző örvendetes módon nem törekszik idegen szakkifejezések használatára. Mindössze néhány idegen szakkifejezést használ talán többször a „kelleténél”, bár ebben lehet, hogy csupán követ más hazai szerzőket (pl. prediktor). Javaslom a szerzőnek, hogy magyar nyelvű publikációkban bátran használjon magyar fogalmakat (pl. multivoltin helyett többnemzedékes, juvenilis helyett fiatal, vagy ivaréretlen, prediktor helyett előrejelző). Egyes fogalmakat több formában, illetve írásmóddal is használ, ez egy sorban már egyértelműen zavaró (juvenil, juvenilis, génusz, genusz). A helyesírási hibák, melyek leginkább csupán betűelütések üdítően ritkák. A dolgozat külső megjelenése A dolgozat kivitelezése igényes. (Néhány ábra halvány, de nem zavarja az értelmezést!) A jelölt értekezéssel összefüggő publikációs tevékenysége A szerző a publikációs tevékenységét a benyújtott tézisfüzetben mutatja be. Ebből jól megállapítható, hogy a jelölt az elmúlt 10-15 évben folyamatosan résztvevője volt olyan kutatási programoknak, melyek eredményeiről hazai és nemzetközi szinten egyaránt számos publikáció született. Megjegyzendő, hogy a feltüntetett közlemények túlnyomó többsége
3
összefoglalóként jelent meg konferencia-kiadványokban. Az értekezés témaköréhez közvetlenül kapcsolódó tanulmányait két hazai és egy nemzetközi referált folyóiratban megjelent cikkben publikálta. Az értekezés témájához nem közvetlenül kapcsolódó, de szintén növényvédelemmel kapcsolatos, lektorált folyóiratban, illetve konferencia kötetekben teljes terjedelemben megjelent közleményeinek a száma kellően magas ahhoz, hogy publikációs tevékenységét a fokozatszerzés szempontjából elégségesnek értékeljük. Mindemellett hangsúlyozottan javasolható, hogy a továbbiakban nagyobb figyelmet fordítson a szakterületéhez kapcsolódó nemzetközi folyóiratokban való önálló publikálásra. Kritikai észrevételek összegzése Az eredmények és értékelésük esetében A szerző több olyan eredményt is újnak értékel (tézisfüzet 10. oldal 4. pont), melyek többnyire általánosan ismert jelenségek. Ilyen például a pókegyüttesek éves dinamikája Közép-Európában, a tavaszi ivarérett és őszi fiatal alakokban megmutatkozó denzitási csúcsok. Mindemellett ő maga is számos irodalom azonos megállapítására utal. A rozsdás ugrópóknak (Carrhotus xantogramma), mint az almáskertek domináns ugrópókjának fenológiája a hazai és nemzetközi irodalomban (akár ismeretterjesztő művekben is) szintén régóta ismert. Új tudományos eredmény megfogalmazásában nem szerencsés a „valószínűleg kedvezően hat” (10.pont) megfogalmazás. Egy–egy kísérlet esetében érdemes mértéktartónak lenni a kapott eredmények értékelésével, ha azok, az adott szituációban statisztikailag alátámasztott eredményeket is hoznak. Országos léptékű vizsgálatok által alátámasztottan agrobiont faj (pl. Xysticus kochi) esetében, egyedi esetnek tekinthető, hogy az un. biológiai ültetvényhez első helyen „kapcsolt” fajnak találta egy kísérlet esetében. Ilyenkor különösen hasznos az eredmény megvitatása, mielőtt új tudományos eredményként prezentáljuk. Az egyes vizsgálati évek pókegyütteseinek karakterisztikái, (a döntően egy éves életciklusú pókok esetében is) még változatlannak tűnő külső körülmények esetén (pl. azonos kezelés) is jelentős változásokat (ingadozásokat) mutathatnak. Ez természetközeli élőhelyeken is igaz, nem csak a mezőgazdasági területeken. Ennek alapján óvatosan kell kezelni a vizsgálati évek összevonásait, mert a ténylegesen vizsgálni kívánt háttértényezők hatásai követhetetlenekké válnak. Bár értékelhető eredményeket hoztak az eltérő sorközművelésű parcellák hat éves összevont fogásaiból végzett elemzések, jó (lett) volna ábrákon látni az egyes vizsgálati évek eredményeit is a fentiekben megfogalmazottak okán. Apróbb pontatlanságok, hibák: A dolgozat 2.3-as fejezetében az eurikrón fajok példájaként említett Meta mengei rossz példa. (a M. merianea, illetve a M. menardi megfelelő lett volna). Pongyola fogalomhasználat a vegetációs idő helyett vegetáció szó használata (pl. 24. oldal) több esetben is. Dícséretes, hogy a szerző nem hallgatja el a „negatív” eredményeket. (pl. integrált, illetve hagyományos védelem esetén, éves szinten nem tapasztalható különbség a pókok fajegyüttesének egyes karakterisztikáiban; almakártevők és pókok tömegviszonyaiban között nem talált összefüggést).
4
A dolgozat legfontosabb eredményei Az opponens által elismert legfontosabb eredmények: 1. Megállapította, hogy hárs-, és juharfajok lombkoronájában élő pókegyüttesek nagy hasonlóságot mutatnak az almagyümölcsösök lombozati fajegyütteseivel. Ennek alapján e fafajok alkalmasak lehetnek a pókok visszatelepülését biztosító erdősávok kialakítására, anélkül, hogy taxon-specifikus kártevő veszélyét hordoznák. 2. Reprezentatív faunisztikai felmérést végeztek angliai almaültetvényeken. Egyúttal kimutatták, hogy a vizsgálati területen alkalmazott két növényvédelmi technológia hatásai esetében csak szezonálisan mutathatók ki eltérések a pókfauna viszonylatában. 3. A vizsgált angliai ültetvények esetében megállapította, hogy a peszticid kezelések viszonylag rövid ideig hatnak a pókokra. A peszticid terhelés csökkenésével a zsákmányellátottság szabályozza az almaültetvények pókegyütteseit . 4. A hazai almások sorközeinek talajtakarási rendszereit vizsgálva, megállapította, hogy a sorközök borítása az ugrópókokra hat elsősorban. 5. Megállapította, hogy a pókok egyedszáma nem követte az almakártevők egyedszámát és a pókok magasabb egyedsűrűsége sem eredményezett a kártevők egyedszámában csökkenést. Mindemellett pozitív korrelációt mutatott ki a parazitoid darazsak, a kétszárnyúak, a kabócák valamint a pókok egyedszáma között. 6. A szőlőültetvények eltérő sorközművelési technológiák esetében kimutatta, hogy a sorközök gyepesítése egyértelműen pozitívan hat a talajfelszíni pókegyüttesekre, azok mind mennyiségi, mind pedig a minőségi tulajdonságaira. Kérdések: 1. A hazai almagyümölcsösök esetében melyik növényvédelmi technológiának az alkalmazását látja alkalmasnak és reálisan megvalósíthatónak, ahhoz, hogy a gyümölcstermesztés gazdasági érdekei és a gyümölcsöskerteket spontán benépesítő úgynevezett hasznos szervezetek (pókok, parazitoidok, futóbogarak, recésszárnyúsk stb.) érdekei egyaránt érvényesüljenek? 2. A Dél-Angliában végzett vizsgálatok során korrelációkat mutattak ki egyes kabóca fajok, valamint lombozati pókfajok mennyiségi viszonyaiban. A statisztikailag korrekten alátámasztott számszerű összefüggéseken túl, vannak e megfigyeléseik a vizsgált domináns pókfajok adott kabócákat érintő ragadozására a vizsgált gyümölcsösben? 3. Mit ért a szerző a Carrhotus xantogramma intraguil predációján? A dolgozat egésze alapján támogatom annak nyilvános védésre bocsátását. A jelöltet alkalmasnak látom a fokozat elnyerésére, annak odaítélését támogatom. Dr. Szinetár Csaba főiskolai tanár Szombathely, 2014. 02. 20.
5
