A lsó-Tisza- vidéki K ö rny ezetv éde lmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
H A T Á R O Z A T Szám: 45318-2-24/2008. Ea: Balatonyi Zsolt Bang Gyula dr. Fűz István dr. Jenei Mária Nagyné Korek Katalin
Tárgy: Central EU Biofuels Hungary Kft. IPPC-engedélye
A Central EU Biofuels Hungary Kft. részére 1133 Budapest, Gogol u. 26/III. Cg.: 01-09877301 részére - továbbiakban Kft. vagy engedélyes – a benyújtott IPPC-engedélyezési tervdokumentáció és kiegészítése alapján a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 1. 1. pontja szerinti „Tüzelőberendezések 50 MWth-ot folytatásához. az alábbiak szerint
meghaladó
hőteljesítménnyel”
tevékenység
egységes környezethasználati engedélyt adok. Engedélyes neve, székhelye: Central EU Biofuels Hungary Kft. 1133 Budapest, Gogol u. 26/III. Engedélyezett telephely: Hódmezővásárhely, 6502/16 hrsz. A Kft. cégjegyzékszáma: 01-09-877301 Környezetvédelmi ügyfél jele (KÜJ): 102 130 450 KTJ: 101 763 588 IPPC KTJ: 101 897 296 NOSE-P: 10102 A létesítmény egységes országos vetületi rendszer szerinti EOV koordinátái: X = 118 380 m Y = 751 300 m
Központ: 6721 Szeged, Felső Tisza-part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048 Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113 Tel.: (79) 521-960; Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás Központ: H - Sze 9.00-11.30 és 12.30-15.00 között, P 9.00-12.00; Kirendeltség: H - P 9.00-12.00 E-mail:
[email protected], Internet: http://atiktvf.zoldhatosag.hu
2 AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG - Megnevezése: tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó hőteljesítménnyel - Tüzelőberendezések hőteljesítménye : 3 db gázkazán, 9700 kW/db, összesen 29100 kW 1 db biomassza tüzelésű kazán, 46700 kW - Kapcsolódó tevékenység: növényi olaj gyártása - Folytatásának helye: Hódmezővásárhely, 6502/16 hrsz.
A TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE Tüzelőberendezések Fluidágyas biomassza-tüzelésű kazán (csatlakozó gőzturbina generátorral) Tüzelőanyag: napraforgóhéj, repcedara (amennyiben nem kerül takarmányként értékesítésre), Salixra (japán fűz) és faapríték. A fluidágyas tüzelési rendszerű, besugárzott tűzterű, membrán falakkal határolt 2 huzamú, egy dobos, függőleges elrendezésű tápvízelőmelegítővel, túlhevítővel ellátott gőzterelő berendezéshez 2 db gáztüzelésű gyújtó-felfűtő égő csatlakozik. A tűztér és a füstgázhuzamok depresszió alatt állnak. A kazánhoz nyomásalatti tápvízelőmelegítő, elgőzölögtető és túlhevítő rendszer kapcsolódik. Az alkalmazott turbulens fluidizációs tüzelési technológia kevéssé érzékeny a tüzelőanyag fűtőértékének változására. A fűtőanyag teljes kiégését a hosszú tartózkodási idő biztosítja. A turbulens fluidizáció a tűztérben jó hőátadást, a hőátadó felületeken egyenletes hőterhelést biztosít. A fluidágyból szakaszosan, ürítő-csonkokon eltávolított salak hűtőcsigán keresztül kerül a salakgyűjtő rendszerbe. Az égéslevegő rendszer úgy kerül kialakításra, hogy meg van a lehetősége a hideg füstgáz tűztérbe történő visszavezetésének is. A szilárd tüzelőanyag részleges kimaradása esetén a gázégők automatikusan pótolják a kiesett hőáramot. A szilárd tüzelőanyag fajtánként külön-külön egy-egy adagoló tartályból szállítócsigával kerül a kazánfalához csatlakozó surrantóba. Az adagoló rendszerhez 6 db egyenként 4 m3 térfogatú tartály tartozik. A tartályok fel vannak szerelve hőmérséklet érzékelővel és tűzoltóvíz befecskendezővel. A kazán részét képező 2 db gázégő a tüzelőanyag kimaradás esetén üzemel (egyenként 7,5 MW maximális teljesítménnyel), valamint a kazán indításakor biztosítja a fluidágy üzemi hőfokra történő felfűtését. A kazánból kilépő 300 °C hőmérsékletű hőmérsékletű füstgáz elektrofilteres tisztítást követően kerül a környezeti levegőbe. A tűztér szükséges depresszióját a egy 96.000 m3/h szállító kapacitású füstgáz elszívó ventilátor biztosítja. A kibocsátásra kerülő füstgáz határérték alatti szennyezettségét a tüzelőanyagok ellenőrzött összetételű adagolása (dara adagolása önmagában nem történik), NH3 és mészhidrát adagolás, porleválasztás biztosítja. A kazánból kikerülő salak, pernye, valamint az elektrofilterrel leválasztott por zárt konténerben kerül tárolásra az elszállításig.
3 A szilárd tüzelőanyag, illetve a fluid tüzelési rendszer alkalmazása miatt szükség van a fűtőfelületek üzem közbeni tisztítására. A tisztítást vizes mosó lándzsák és gőzös koromfúvók biztosítják. A kazánhoz csatlakozó gőzturbinával hajtott generátor villamos teljesítménye 10,9 MWe, 18 t/h gőzelvétel mellett. A kondenzációs gőzturbina egy szabályozott gőzelvétellel üzemel. Földgáz tüzelésű kazánok A 3 db, egyenként 9.700 KW hőtelejesítményű, földgáz tüzelésű kazán biztosítja a növényolaj előállító üzem hőellátását, a biomasszatüzelésű kazán karbantartása, esetleges meghibásodása esetén. Az alacsony tűzterhelésű, háromhuzamú kazánok gőzteljesítménye 12 t/h. A kazánokhoz automatikus üzemelésű sótalanító berendezés biztosítja a kazántápvizet. A hőhasznosítás hatékonyságát égéstermék-/víz-hőcserélő biztosítja. Növényi olaj gyártás (kapcsolódó tevékenység) Alapanyag Feldolgozásra kerülő olajos mag: repce, napraforgó. Olajos magvak fogadása Az olajos magvak beszállítása közúton, és a kiépítésre kerülő vasúton történhet. A közúton beérkező alapanyag mennyiségét hídmérlegen mérik, majd a beöntő garaton keresztül juttatják a tároló rendszerbe. A garathoz porelszívó, porleválasztó rendszer csatlakozik. A telepre beérkező vasúti kocsikat dinamikus tengelynyomás-méréssel mérlegelik. A vasúti kocsikat a fogadógaratba ürítik. A garathoz porelszívó, porleválasztó rendszer csatlakozik. Előtisztítás, szárítás A garatokból a magot 2 db 200 t/h teljesítményű szállító berendezés az előtisztítóba juttatja, ahol a szárítás és a központi tárolóba történő továbbítás előtt az alapanyag durva előtisztításon (rostálás) esik keresztül. A szállító és tisztító berendezésekből elszívott levegőt porszűrőn vezetik keresztül. Amennyiben az alapanyag víztartalma meghaladja a 9 %-ot, azt szárítják. Az olajos magból, a központi tároló rendszerbe történő betárolás előtt, leválasztják a fém és a nagy méretű szennyezéseket, a port és a méret alatti (tört) magokat. A leválasztott szennyeződéseket tranzittartályba gyűjtik. Olajos magvak tárolása Központi tároló A központi tároló kapacitása 12 x 6.000 t, összesen 72.000 t. A tároló silókban a betárolt mag beltartalmi értékének megőrzését szellőztetés, forgatás biztosítja. A silókban az óránkénti négyszeres légcsere biztosított. Az ellenőrző rendszer a siló 200 pontján méri és regisztrálja a hőmérsékletet. Az olajos mag túlhevülése esetén a rendszer fény- és hangjelzést ad. Az intenzív szellőztetés biztosítja a páralecsapódás megelőzését. A központi tároló rendszerből távozó levegő portatartalmát zsákos szűrővel választják le.
4 Napi tárolás A központi tároló rendszerből szállító szalag juttatja el az alapanyagot a 2 db napi tartályba. A napi tartályok szerepe, hogy biztosítsák a gyártás folyamatos anyagellátását a nagy teljesítményű, központi szállítószalagok használata nélkül. A rendszer zárt, melyhez porszűrők csatlakoznak. Előkészítés az olajkinyerésre Mérés, tisztítás A napi tartályból kikerülő olajos mag mágneses leválasztón keresztül, mérlegelésre, majd egy puffer tartályba kerül. A puffer tartály biztosítja a növényi olajgyártás egyenletes, igényszerinti alapanyag-ellátást. A tisztítás során 3 frakció kerül leválasztásra: · A durva frakció (száraz tokok) őrlésre kerül, majd a héjazásból származó héj közé keverik. · A tiszta frakcióból leválasztják a könnyű szemcséket, majd továbbítják a gyártási technológia következő fázisára. · Az apró frakció túlnyomó részt homokot, kavicsot tartalmaz. Ezt a frakciót a hulladéktárolóba ürítik. A tisztításból származó szennyeződéseket zárt rendszerben vezetik a tarnzitratályokba. Héjeltávolítás (héjalás), magtörés A héjalóban bordás törőhengerrel, illetve napraforgó esetén ütköztetéses törővel megbontják a magot és a héjat elkülönítik a magbéltől. A szeparátorban szétválasztják a magbelet a héjtól. A szeparátorban leválasztott frakciók közül a bontatlan magot visszavezetik a héjalóba, a magbél és a héj frakcióból a port leválasztják. A héjat az átmeneti tárolóban tárolják. A magtörésre és héjeltávolításra, csak napraforgó (esetleg szója) feldolgozása esetén kerül sor, repce esetén nem. Előhevítés, kondícionálás A művelet célja a magbél puhítása, 65 – 70 °C-ra történő felhevítéssel. Szükséges esetben ekkor kerül beállításra a magbél nedvességtartalma. Vízszintes elhelyezkedésű előhevítő gőzfűtésű. A rendszerből a keletkező gőzöket ventilátorral távolítják el. Pelyhesítés, lapkázás: A pelyhesítő, lapkázó berendezésben a magbelet egy sima hengerpár lapkákká, pelyhekké préseli. A művelet során a sejtfal felszakad és szabaddá válik az olaj a préselés és az extrahálás számára. Az egyenletes méretet a hidraulikus rendszerből származó magas hengernyomás biztosítja. A lapkázás után a szója közvetlenül az extraktorra, a napraforgó és a repce, kondícionálást követően a sajtolásra kerül. Olajkinyerés, oldószer- és darakezelés Hevítés, kondíconálás, sajtolás A gőzfűtésű főző-kondícionáló berendezésben a pelyhek 100 °C-ra hevülnek, nedvességtartalmuk 3,5 – 4 %-ra áll be. A megfelelően kondícionált anyagból a sajtolás során az olaj 75 – 80 %-a kinyerésre kerül. A pogácsát képező szilárd alkotó részek kb. 20 % olajtartalmát az oldószeres extraháló üzemben nyerik ki.
5 Extrahálás előtt a pogácsát törik, majd hűtik. A kinyert olajat vibrációs szűrőn szűrik, majd ülepítik, vákuum szárítóban szárítják és a finomító üzembe szállítják. Az olaj tárolására 6 db 4.000 m3 térfogatú tartály áll rendelkezésre. Az ülepítésből származó szilárd részeket visszavezetik a sajtolóba. Extrahálás A préspogácsa extraktorba történő betáplálása, a rendszer zártságát biztosító zárrendszeren keresztül történik. A zárrendszer biztosítja, hogy a rendszerből n-hexán oldószer gőzök ne kerüljenek a szabadba. A préspogácsával szemben áramoltatott felmelegítetett n-hexán kioldja a pogácsa maradék olajtartalmát. Az n-hexán-olaj elegyből a szilárd részeket hidrociklonnal leválasztják, majd az elegyet puffer tartályon keresztül desztillációra (lepárlásra) vezetik. A szilárd részeket visszavezetik az extraktorba. A pogácsával extraktorba került n-hexánnal szennyezett levegőt a berendezésből kondenzátoron és abszorberen keresztül elvezetik. Dara oldószer-mentesítése, szárítás, hűtés, Az oldószer-mentesítő berendezésben több fokozatban távolítják el a n-hexánt. A darát 67 – 70 °C-ra melegítik indirekt gőzfűtéssel. A következő lépcsőben, szintén indirekt gőzfűtéssel 95 – 100 °C-ra hevítik. Ekkor a pogácsa maradék n-hexán tartalma is távozik a pogácsából. Az oldószer-mentesítésből kikerülő gőz 90 % n-hexánt és 10 % vízgőzt, illetve kis mennyiségű szilárd részecskét tartalmaz. A szilárd részecskék leválasztása után a n-hexánt elválasztják a víztől és visszavezetik az extrakciós rendszerbe. A folyamatból kikerülő darát szárítják, hűtik, pelletezik és a daratároló tartályba továbbítják. Desztillálás Az extraktorból kikerülő olaj-n-hexán elegyből több fokozatba vákuum-desztillációval, illetve gőzzel történő sztrippeléssel kinyerik a n-hexánt. Az olajszárítóban az olaj n-hexán tartalmát 100 ppm-re csökkentik, majd hűtik. A desztillálóból kikerülő n-hexán elegyet kondenzálják, a benne lévő víztől elválasztják, hűtik és visszavezetik az extrakciós rendszerbe. Oldószer-visszanyerés Az extraktorból, a disztillálóból és a pogácsa oldószer-mentesítőből származó nhexántartalmú levegőt kondenzáció (hűtés) után egy abszorpciós toronyra vezetik, ahol a levegőárammal szemben vezetett ásványi eredetű olaj kimossa a maradék n-hexán gőzöket. A tisztított levegőt a környezeti levegőbe vezetik. A n-hexánt az olajból hevítéssel eltávolítják, kondenzálják, majd mindkét anyagot újra felhasználják. Növényi olaj finomítása Savas nyálkátlanítás A nyálkátlanítási művelet során az olajban található vízoldható foszfátok kerülnek leválasztásra. Foszforsav hatásra a foszfátok, nyálka állagú, olajban nem oldódó foszfátokká alakulnak és semlegesítést követően centrifugában leválasztásra kerülnek. A leválasztott nyálkaanyagot a darához keverik. Az olaj foszfát tartalmát vizes mosóban tovább csökkentik.
6 Derítés A derítési művelet során az olaj maradék szappan, foszfát és nehézfém tartalmát távolítják le. A porlasztva szárított olajhoz derítőföldet és szűrési segédanyagokat adagolnak. A felmelegítés és derítés után az olajat szűrik, majd az oxidáció megakadályozására vákuum alatt tárolják. A szűrőpogácsát dara oldószer-mentesítőben a darához adják. Winterizálás Az olaj fagyállóvá tétele érdekében az olajból a magas olvadáspontú olajokat, viaszokat és viasz jellegű anyagokat eltávolítják a három lépcsős winterizálási művelet során. Előhűtést követően lehűtött olajhoz kristályképződést elősegítő és egyéb szűrési segédanyagokat adagolnak, majd több órás pihentetést követően, melegítés után a kivált olajtartalmú viaszanyagokat szűréssel eltávolítják. A szűrőpogácsát dara oldószermentesítőben a darához adják. Az alkalmazásra kerülő hűtőrendszer alacsony áramfogyasztású, valamint kis mennyiségű hűtőközeget tartalmaz. Szagtalanítás A szagtalanítási művelet során a olajban lévő szabad zsírsavakat, valamint egyéb íz és szaganyagokat távolítanak el. A szaganyagokat vákuumban vízgőzzel kidesztillálják. A nagy nyomású vízgőzt ( 110 bar 318 °C ) földgáztüzelésű, 1.290 kW hőteljesítményű gőzfejlesztővel állítják elő. A rendszerből kikerülő gőzöket hűtik és a zsírsavakat egy mosóberendezésben leválasztják. Az olajat hűtik, szükség esetén nitrogénnel kezelik és elszállításig tároló tartályban tárolják Amennyiben az olaj étolajként kerül felhasználásra lehetőség van, tartósítószerként, citromsav bekeverésére. A növényi olaj tárolása A nyersolaj és a finomított olaj tárolását 6 db 4.000 m3 térfogatú tartály biztosítja. A tartályparkhoz 3 m maga 60 x 87 m alapterületű kármentő tartozik. Ez a kármentő 12.420 m3 olaj felfogását teszi lehetővé. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Tüzelőberendezések Fluidágyas biomassza-tüzelésű kazán A biomassza tüzelésű kazán faapríték és maghéj (esetenként présdara) tüzelőanyaggal üzemel. A maghéj és présdara tároló silókból kerül az adagoló silókba, majd a tűztérbe adagolásra. A faapríték tárolása 3 oldalról szélvédő fallal zárt 12.000 m3 tároló térfogatú tároló téren történik. A faaprítékot beszállító járművek speciális, zárt önürítő üzeműek. A betáplálás a halom aljából éklétrás, a kiporzást minimális szintre szorító technológiával történik. A betápláló rendszer zárt, melyhez porelszívó rendszer csatlakozik, melyből a levegő porleválasztást követően kerül a környezeti levegőbe. A biomassza tüzelésű kazánból 1 db légszennyező pontforráson, a kazánkéményen keresztül kerül kibocsátásra az elektrofilteren keresztül vezetett füstgáz. Az alkalmazott turbulens fluidizációs tüzelési technológia kevéssé érzékeny a tüzelőanyag fűtőértékének változására. A fűtőanyag teljes kiégését a hosszú tartózkodási idő biztosítja. A fluid rétegből távozó 850 – 900 °C hőmérsékletű égéstermék tűztér felső részében ég ki teljes mértékben, ami lehetővé teszi az alacsonyabb teljesítmény szinten is a stabil üzemet. Az égési folyamat jellege miatt alacsony hőmérséklet szint tarható, ami biztosítja a mérsékelt nitrogén-oxid képződést.
7 A tűztér felső harmadába történő ammónia adagolás az NOx képződést csökkenti, a mészhidrát adagolás a füstgáz sav komponenseit köti le. A kazánból kilépő füstgáz magas portartalmát 98 %-os hatásfokú elektrofilter választja le. Az elektrofilter poreltávolításáról automatikus működtetésű, pneumatikus porrázó rendszer gondoskodik. Amennyiben a gazdasági körülmények szükségessé teszik a repcedara tüzelőanyagként történő felhasználását, a repcedarát csak maximum 45 %-os arányban lehet a tűztérbe adagolni, mert csak így biztosítható a kibocsátásra kerülő füstgáz határérték alatti kén-dioxid koncentrációja. A repcedara eltüzelésére, a takarmánykénti értékesítése miatt, ritkán kerül sor. A kazánból kikerülő pernye és hamu elkülönítetten, zárt rendszeren keresztül kerül zárt gyűjtőkonténerbe, így biztosított a kiporzás elkerülése. A füstgáztisztító elektrofilteréből kikerülő hamu összetétele alapján kerül minősítésre. Kibocsátásra kerülő légszennyező anyagok: CO, NOx, SO2, szilárd, elégetlen szénhidrogén. Földgáz tüzelésű kazánok A 3 db, egyenként 9.700 KW hőtelejesítményű, földgáz tüzelésű kazán biztosítja a növényolaj előállító üzem hőellátását, a biomassza-tüzelésű kazán karbantartása, esetleges meghibásodása esetén. Az alacsony tűzterhelésű, háromhuzamú kazánok alacsony légszennyező anyag kibocsátást biztosítanak. Az alkalmazásra kerülő LoNOx égő alacsony NOx koncentrációjú füstgázkibocsátást biztosít. Kibocsátásra kerülő légszennyező anyagok: CO, NOx, SO2, szilárd. Növényi olaj gyártás (kapcsolódó tevékenység) A porkibocsátó források részben ciklonnal, illetve zsákos porszűrővel vannak felszerelve. A porkibocsátás forrásonként nem haladja meg a 10 mg/m3-t. A szilárd anyag szállító rendszerek zártak. A rendszerekből kikerülő levegő csak porleválasztást követően kerül kibocsátásra. Az extrakciós művelethez VOC (illékony szénhidrogén) kibocsátás kapcsolódik. A VOC kibocsátás nem haladja meg a 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet szerinti 1 kg oldószer/t feldolgozott mag értéket. Az extraktorból kikerülő darát több lépcsőben oldószer-mentesítik. A kinyert oldószert az extrakciós műveletbe vezetik vissza. Az extrakciós műveletből kikerülő levegő n-hexán tartalmát ásványolaj töltetű abszorberben mossák ki. A repcefeldolgozáskor képződő szaganyagot NORASYSTEM szagközömbösítő rendszer köti meg. A légszennyező forrásnál micronizált térszerkezetű adalékot juttatnak a légáramba, ami kombinált katalitikus módon, ionos kötéssel, kémiailag megköti a szaganyagokat, nitrogén tartalmúkra 79 %, kéntartalmúakra 87 % hatásfokkal. A létesítésre kerülő légszennyező pontforrásokon szabványos mérőhelyeket alakítanak ki. A növényi olaj winterizálásánál használt 770 kW teljesítményű hűtőberendezés kb. 300 kg tömegű, R134A ((1,1,1,2)-tetrafluoretán) típusú ózonréteget nem károsító hűtőközeget tartalmaz. A szekunder oldali hűtőközeg 30 % koncentrációjú etilén-glikol oldat. A rendszer 4/10 °C hőfoklépcsővel üzemel. Légszennyező pontforrások: a tüzelőberendezésekhez technológiához csatlakozó légszennyező pontforrások adatai:
és
a
növényi
olajgyártás
8
9
10 A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése: A tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékokat a telephelyen kialakított 2 db a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik. Az üzemi gyűjtőhelyről a veszélyes hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelő szállítja el. A nem veszélyes termelési (magtisztítási, hőenergia termelési, karbantartási, irodai) hulladékokat, a telephelyen kialakított hulladékgyűjtő helyeken szelektíven gyűjtik majd engedéllyel rendelkező kezelőnek – hasznosítható hulladékok esetében hasznosítóknak – adják át. A napraforgómag hántolásakor keletkező maghéjat a telephelyi erőmű üzembe helyezéséig a Bakonyi Bioenergia Kft.-nek – Ajka, Gyártelep 1961 hrsz. – adják át energetikai hasznosítás céljából. A telephelyi vízkezelés során keletkező As tartalmú csapadéknak dekantálás után a gyűjtése veszélyes hulladékként történik, majd engedéllyel rendelkező kezelőnek – ártalmatlanítónak – adják át.
Veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése: A tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékokat a telephelyen kialakított 2 db a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik. Az üzemi gyűjtőhelyről a veszélyes hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelő szállítja el. Nem veszélyes termelési (magtisztítási, hőenergia termelési, karbantartási, irodai) hulladékok, a telephelyen kialakított hulladékgyűjtő helyeken szelektíven gyűjtik majd engedéllyel rendelkező kezelőnek – hasznosítható hulladékok esetében hasznosítóknak – adnak át. A napraforgómag hántolásakor keletkező maghéjat a telephelyi erőmű üzembe helyezéséig a Bakonyi Bioenergia Kft. – Ajka, Gyártelep 1961 hrsz. – adják át energetikai hasznosítás céljából. A telephelyi vízkezelés során keletkező As tartalmú csapadék dekantálás után veszélyes hulladékként történik gyűjtésre, majd engedéllyel rendelkező kezelőnek – ártalmatlanítónak – adják át. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A telephelyen keletkező szelektíven gyűjtött szilárd települési hulladékokat 1,1 m3-es zárt, fedeles hulladékgyűjtő konténerben gyűjtik a telephely szilárd burkolatú udvarán, amely hulladékokat engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át kezelésre.
11 Telephelyen keletkező hulladékok Hulladék megnevezése Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok Nátrium- és kálium-hidroxid Halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Vizes mosófolyadékok és anyalúgok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Hulladékká vált toner, amely különbözik a 080317-től Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 080409-től Hamu, salak és kazánpor (kivéve 100104)
EWC kód
Helyszínen Telephelyen kívüli kezelés történő módja hasznosítás
020304 060204* 070103* 070104* 070401* 080317* 080318 080409*
080410 100101
Tőzegpernye és kezeletlen fa 100103 eltüzeléséből származó pernye Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Papír és karton csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Fa csomagolási hulladékok Fém csomagolási hulladékok Vegyes összetételű kompozitív csomagolási hulladékok Üveg csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok
További kezelés a helyszínen
130502* 140603* 150101 150102 150103 150104 150105 150107 150110*
nincs
nincs
átadás engedéllyel rendelkező kezelőnek
12 Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok Abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 150202-től Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 160209-től 160212-ig felsorolt tételektől Használatból kivont elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek 160209-től 160213-ig felsoroltaktól Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes tömény oldatok Egyéb elemek és akkumulátorok Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek Fizikai-kémiai kezelésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok Papír és karton Üveg Ruhanemű Textíliák Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Olaj és zsír, amely különbözik a 200125-től Elemek és akkumulátorok, amelyek között 160601, 160602 vagy a 160603 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 200133-tól Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 200121 és 200123 kódszámú hulladékoktól
150202*
150203
160213*
160214
161003* 160605 170503* 190205* 190207* 200101 200102 200110 200111 200121* 200126*
200133*
200134
200136
nincs
nincs
átadás engedéllyel rendelkező kezelőnek
13 Műanyagok 200139 Fémek 200140 Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési 20 03 01 hulladékot is Lom hulladék
nincs
nincs
Átadás engedéllyel rendelkező kezelőnek
200307 VÍZELLÁTÁS, VÍZHASZNÁLATOK
A telephely vízellátása A telepen jelentkező szociális vízigény és a tűzivíz-igény biztosítása közüzemi vízhálózatról történik, a technológiai vízigényeket mélyfuratú kutak létesítésével biztosítják. A növényi olaj présüzem termeléséhez nagy teljesítményű technológiai hűtés kiépítésére van szükség, a felmelegített sajtolt olaj visszahűtésére. A kiépítésre kerülő hűtőtornyok pótvíz ellátására 2 db technológiai vízigényt biztosító mélyfuratú kutat létesítenek. A tervezett kutak biztosítják a tervezett biomassza erőmű és a gőzkazán telep vízigényeit is. Jellemző vízhasználatok Kútvíz
Vízhasználat megnevezés Locsolás Tornyok I. ütem Tornyok II. ütem Kazán telep vagy erőmű vízigénye As+Fe mentesítő visszamosatás Használtvíz kezelő visszamosatás
m3/nap 7 700 242 370 80 30 1.429
Vízhasználat megnevezés Főporta Lágyvíz Erőmű Öltözők Irodai kazánház Iroda Labor Szennyvízkezelő
m3/nap 0,2 68,16 2 3 1,3 1 1,5 1 78,6
Összesen Városi víz
Összesen A kútvíz várható vízminősége Fe: Cl: As: Sótartalom: Metángáz tartalom:
0,2-0,4 mg/l 8-9 mg/l 0,07-0,08 mg/l 500 mg/l alatt 10 Nl/m3
14 A nyersvíz várható vízminősége ismeretében a teljes vízmennyiséget vas- és arzénmentesítik. A vas- és arzén eltávolítása fiziko-kémiai eljárással, szűrő technológia alkalmazásával történik. A hűtőtornyok pótvíz előállításához vízlágyítókat alkalmaznak. Regenerálásuk NaCl-al történik. A kazán pótvíz megfelelő minőségének biztosítására egy RO (fordított ozmózis) és egy EDI (elektron ionizációs) gépsort alkalmaznak. Szennyvízelvezetés, elhelyezés Keletkező szennyvizek Megnevezés
Mennyiség
Elhelyezés
I. A technológiai szennyvíztisztítóra vezetett szennyvizek Extrahálás szennyvize
72 m3/nap, 3 m3/óra
Nyálkátlanítás szennyvize
88,8 m3/nap, 3,7 m3/óra
Finomító mosóvize (CIP)
1 m3/nap, 0,04 m3/óra
Észterezés szennyvize 20,6 m3/nap, 0,9 m3/óra (távlati fejlesztés) Présüzem takarító vize
24 m3/nap, 1 m3/óra
Szennyvíztisztítóra összesen:
206,4 m3/nap
Technológiai közcsatorna Technológiai közcsatorna Technológiai közcsatorna Technológiai közcsatorna Technológiai közcsatorna
szennyvíztisztítószennyvíztisztítószennyvíztisztítószennyvíztisztítószennyvíztisztító-
II: Közcsatornába vezetett szennyvizek Kommunális szennyvíz Szelektív hulladékgyűjtők mosóvize Laboratóriumi szennyvizek Közcsatornába összesen:
10 m3/nap
közcsatorna
2 m3/nap
közcsatorna
0,5 m3/nap közcsatorna 3 3 218,9 m /nap, 27,36 m /óra, 7,60 l/s
III. Csurgalékvizek (A kútvíz minőségével megegyező szennyvizek, amelyek vas- és arzénmentesítés után ismét betöményednek, ezért a használtvíz kezelése után kerülnek elvezetésre)
Hűtőtornyok leürítése
210 m3/nap, 8,7 m3/óra
Kazánház leiszapolás
52 m3/nap, 2,2 m3/óra
Erőművi RO visszamosás
86 m3/nap, 3,6 m3/óra
Vas- és arzénmentesítés 1 m3/nap, 0,04 m3/óra visszamosatása Használtvíz-kezelő, szűrők 1 m3/nap, 0,04 m3/óra visszamosatása Csurgalékvizek össz.: 458 m3/nap
Használtvíz-kezelő-záportározóNyomásszéli csatorna Használtvíz-kezelő-záportározóNyomásszéli csatorna Használtvíz-kezelő-záportározóNyomásszéli csatorna Ülepítő dekanter-záportározóNyomásszéli csatorna Használtvíz-kezelő záportározóNyomásszéli csatorna
15 IV. Csapadékvíz Csapadékvizek összesen:
1.305 m3/nap
Záportározó- Nyomásszéli csatorna
A záportározóból a Nyomásszéli csatornába a következő EOV koordinátákkal megjelölt helyeken történik csurgalékvíz bevezetés: Bevezetés helye 630 m3-es tárolóból 1210 m3-es tárolóból
X 750 979,106 751 309,933
Y 118 450,818 118 092,219
Kommunális szennyvizek gyűjtése és kezelése A telepen keletkező kommunális szennyvizek befogadója a Makói úton üzemelő DN 300 ac. nyomóvezeték. A kommunális szennyvizeket előtisztítás nélkül, a technológiából távozó vizek egy részét (208,9 m3/nap) előtisztítás után (Rewox típusú szennyvíztisztító) vezetik a közcsatornába egy átemelő akna közbeiktatásával. A csúcs vízmennyiség: 220,0 m3/nap Szivattyú típusa: Flygt-NP-3102-MT-461 Technológiai szennyvizek gyűjtése és kezelése Az üzemben 220 m3/nap mennyiségű technológiából származó szennyvizet tisztítanak. Szennyvízkezelés technológiai lépcsői: -
Olajmaradékok és zsírok leválasztása (mechanikai fokozat) Direkt flotációs kicsapatás (elektro- és fiziko-kémiai fokozat) Elektrolízis és ózonoxidáció (elektro- és fiziko-kémiai fokozat) Ülepítés és felúsztatás (mechanikai fokozat) Biológiai lebontás (biológiai fokozat) Utóülepítés (mechanikai fokozat) Adszorpciós szűrés (mechanikai fokozat) Ózonos utóoxidáció (elektro- és fiziko-kémiai fokozat)
A kezelt technológiai szennyvizeket az üzem szennyvízcsatorna hálózatán, majd a telep északi szennyvízátemelőjén keresztül a közcsatornába vezetik. Várható szennyvízhozam: 206,4 m3/nap Mértékadó óracsúcs vízhozam: 22 m3/óra Tervezett műtárgyak és berendezések főbb műszaki paraméterei: A zsír-és olajfogó műtárgy Típusa: REWOX FS/MOS-8 Hidraulikai teljesítménye: 8,0 l/s Hasznos térfogata: 18,5 m3 Szennyvízátemelő akna Típusa: REWOX PSQ-3 Hasznos térfogata: 5 m3 A 2 db beépített feladó szivattyú típusa: CP 3057 HT
16 Előkezelő technológiai konténer −Direkt flotációs berendezés 2 db Hasznos térfogat: 3,5 m3-3,5 m3 Vegyszertartályok 2+2 db Hasznos térfogat: 3,5 m3-3,5 m3 −Elektrolizátor 2 db Típusa: E-T elektrolyser −Ózonoxidációs rendszer 2 db Ülepítő-felúsztató elektrokémiai reaktorműtárgy 2 db Hasznos térfogat: 65 m3 Flotátumtároló műtárgy 2 db Típusa: REWOX SR-8 Hasznos térfogat: 8 m3 Biológiai reaktor műtárgy Hasznos térfogat: 90 m3 Utóülepítő műtárgy 2 db Hasznos térfogat: 6 m3 Átemelő akna Típusa: REWOX PSQ-3 Hasznos térfogata: 7 m3 Beépített feladó szivattyú típusa: CP 3057 HT Utókezelő technológiai konténer 2 db Adszorpciós szűrés Ózonoxidációs rendszer Utószűrés Iszapszikkasztó műtárgy 2 db Teljes térfogat 15 m3 A tervezett biológiai tisztításból távozó szennyvíz minősége:
Szennyezőanyag
Növényi olaj maradék Zsír BOI5 KOI Foszfor Nátrium Nitrát Oldott anyag
Nyers szennyvíz (Mechanikai és kémiai előtisztítóra érkező szennyvíz minőség) mg/l 3560 1324 9760 15203 1466 1827 5 3556
Elfolyó csurgalékvizek adatai: Időszakos vízfolyásba vezetve: 458 m3/nap
%
Nyers szennyvíz (Mechanikai és kémiai előtisztításból távozó szennyvíz minőség) mg/l
%
Tisztított víz (biológiai tisztításból távozó szennyvíz minőség) mg/l
95 95 65 75 90 85 85 90
178 66,2 3416 3800 146,6 274,1 0,8 355,6
80 80 94 76 30 30 80
39,2 14,6 205,0 912 10,26 191,9 0,8 71,0
17 Vastalanító berendezés: Jellemzője: A kezelendő víz minőségével megegyező sóösszetétel Sókoncentráció: <500 mg/l pH: 8,1-8,2 lebegőanyagtartalom: <10 mg/l Arzéntartalom: határérték feletti, ülepítő tartályba vezetve, onnan vissza a berendezésbe RO I koncentátum Gyakorisága: víztermelés és öblítés alatt folyamatos Jellemzője: A kezelendő víz minőségével megegyező sóösszetétel Sókoncentráció: <2000 mg/l pH: 7,8-8,2 Arzéntartalom: határérték feletti, használt víz az arzénmentesítőre vezetve. Hűtőtornyok leiszapolása Gyakorisága: folyamatos, de mennyisége függ a külső hőmérséklettől Jellemzője: A kezelendő víz minőségével megegyező sóösszetétel Sókoncentráció: <2000 mg/l pH: 7-8 Arzéntartalom: határérték feletti, használt víz az arzénmentesítőre vezetve. Kazánok leiszapolása Gyakorisága: folyamatos Jellemzője: A kezelendő víz minőségével megegyező sóösszetétel Sókoncentráció: <2000 mg/l pH: 8-9 Arzéntartalom: határérték feletti, használt víz az arzénmentesítőre vezetve. Csapadékvíz elvezetés A tervezési területet DNy-i oldalról a Nyomásszéli csatorna határolja, melynek befogadója a Hódtó Kistiszai csatornán keresztül a Tisza folyó. Nyomásszéli csatorna kezelője a HMVH Polgármesteri Hivatal Hódtó Kistiszai csatorna kezelője az ATIKÖVIZIG-Szeged A telephelyen keletkező csapadékvizeket a területen visszatartják csillapítva a befogadó csatorna terhelését. A területen két vízgyűjtő öblözetet alakítanak ki, ahol gravitációs csatornákkal gyűjtik össze a tetőfelületi és az útburkolati csapadékvizeket. A zöldfelületen a csapadékvizek elszikkadnak. A csatornák által összegyűjtött vizeket HURATON típusú iszap olajfogó berendezéssel előtisztítják, majd átemeléssel a két kiemelt csapadékvíz-tározó műtárgyba vezetik. A tárolók fogadják a technológiából származó csurgalékvizeket is. A tározókból zsililippel ellátott tiltós aknákon keresztül, vezetik a vizeket a befogadóba, a befogadó csatorna korlátozott terhelésének biztosítására. A tározók fogadják az extrakciós épület kármentővályújának tisztítást nem igénylő vizét, valamint a téliesített nyersolajtárolók kármentővályújának előtisztított csapadékvizét. Havária esetén, e helyekről szennyezett vizek a csatornarendszerbe nem jutnak, automatikus érzékelők a motoros tolózárakat lezárják. A tározókat terhelő technológiai vizek mennyisége: 458 m3/nap, a tervezett tározók alkalmasak a csapadékvizek és a technológiai vizek egyidejű fogadására.
18 Műszaki adatok: Lefolyó csapadékvíz mennyiség: 1. terület: 2,5 ha. Csatorna hossz: 479 fm. Qcsm1=198 l/s. 2. terület: 4,2 ha. Csatorna hossz: 510 fm. Qcsm1=331 l/s. Záportározók: 1. vízgyűjtő terület hasznos térfogat: 630 m3 2. vízgyűjtő terület hasznos térfogat: 1210 m3 Csapadékvíz átemelők: 1. terület átemelője: Átemelendő vízmennyiség: 198 l/s Szivattyú típusa: Flygt-NP-3202-LT-617 2. terület átemelője: Átemelendő vízmennyiség: 331 l/s Szivattyú típusa: Flygt-NP-3202-LT-617 Iszap és olajfogó műtárgyak: 1. előtisztító műtárgya: Qcs=198 l/s HURATON SKGBP 060 tip. TPH<2 mg/l 2. előtisztító műtárgya: Qcs=331 l/s HURATON SKGBP 100 tip. TPH<2 mg/l 3. előtisztító műtárgya: Qcs=1,7 l/s HURATON SKPE 3/300 tip. TPH<2 mg/l 4. előtisztító műtárgya: Qcs=63,2 l/s HURATON SKG 065 tip. TPH<2 mg/l 5. előtisztító műtárgya: Qcs=2,4 l/s HURATON SKPE 3/300 tip. TPH<2 mg/l Csurgalékvíz átemelők: 1. hűtőtorony elfolyó vizének átemelője: Átemelendő vízmennyiség: 2,4 l/s Szivattyú típusa: Flygt-NP-3085-MT-461 2. ülepítő medence utáni átemelő: Átemelendő vízmennyiség: 5,3 l/s Szivattyú típusa: Flygt- NP-3085-MT-461
19 Monitoring A felszín alatti vizet kitermelő vízkivételek miatt (1429 m3/nap) a rétegvíz-készlet monitorozását a létesítésre kerülő 2 db mélyfuratú kút vízszintjének megfigyelésével biztosítják. A szenny- és használtvizek bevezetésével, valamint a potenciális szennyező forrásokkal kapcsolatban 7 db monitoring kutat létesítenek. Kút jele M1 M2 M3 M4 M5 M6 M7
Pozíció
EOV koordináták
630 m3-es záportározó-csatorna 1210 m3-es záportározó-csatorna 1210 m3-es záportározó Vasúti olajtöltő Olajtároló tartályok Olajfinomító épület Extrakciós épület-hexán tároló
X 750972,8 751317,9 751382,6 751410,6 751185,9 751105,8 751109,4
Y 118457,0 118105,9 118122,9 118394,9 118356,9 118577,7 118469,2
A Nyomásszéli csatornába való bevezetések ellenőrző figyelőkútjai az M1 és M2 jelű kutak. Az M3-M7 jelű kutak helyeit a potenciális szennyező források mellett jelölték ki. A Nyomásszéli csatorna tervezési területet érintő nyomvonalának két végpontján vízhozam, vízszint és vízminőség mérést végeznek. Tárolóegységek Hexán tárolás: 3 db 60 m3-es duplafalusított tartályban. Napraforgómag olajtartályok: 6 db 2000 m3-es tartály kármentővel ellátott 2000 m3 tározó kapacitást lehetővé tevő beton aljzaton. Valamennyi szennyezőanyagot tároló műtárgy a legjobb elérhető technikának megfelelő műszaki védelemmel épül meg.
ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM A telephely gazdasági területen, az összefüggő lakóterülettől távol helyezkedik el. Az üzem környeztében, kb. 200 m távolságban a szomszédos üzemek zajtól védendő épületei helyezkednek el. Az elszórtan elhelyezkedő tanyák távolsága az üzem zajforrásaitól 350 – 800 m. A növényi olaj előállító üzem telekhatárától, a legközelebbi, összefüggő, kisvárosias jellegű lakóövezet (Délibáb utca, Virradat sor) kb. 725m-re található. Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephelyhez kapcsolódó kiszolgáló út, valamint a telephely közvetlen környezetében található vasútvonal. A szállítási célforgalom a közúthálózat forgalmához viszonyítva nem jelentős mértékű, ezért a szállítási célforgalom csak minimális mértékben emeli meg a környezet – közvetett hatásterület – zajterhelését. A vasúti beszállítás irányvonatokkal történik, ezért az egyszerre nagy mennyiségben beszállított alapanyag biztosítja az időben ritkán előforduló beszállítást.
20 ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques, röviden BAT) összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. Az alkalmazott gázkazánok három huzamúak, alacsony tűztérterheléssel, ami biztosítja a káros anyagokban szegény égést alacsony nitrogén-oxid kibocsátással. A kazántest többrétegű szigetelésének köszönhetően csekély a sugárzási veszteség. A tápvíz előmelegítését a kibocsátásra kerülő füstgáz biztosítja. A kazán magas, kb. 90 % hatásfokú, ami takarékos tüzelőanyag felhasználást biztosít. A zajkibocsátást csökkenti, hogy a kazánberendezések zárt térben kerülnek telepítésre, zajgátló falszerkezetek kerülnek kialakításra, a szabadtérben telepítésre kerülő ventilátorok zajcsillapító burkolattal, valamint szívóoldali zajcsillapító berendezésekkel ellátottak. A biomassza-tüzelésű erőmű kapcsolt energiatermelése magas energia hasznosítási hatásfokot biztosít. A biomassza-tüzelésű kazánban megújuló tüzelőanyag (maghéj, faapríték, esetleg présdara) kerül felhasználásra. A faapríték három oldalról zárt tárolóban kerül betárolásra. Az elégetésre kerülő maghéj zárt rendszerben kerül a kazán tűzterébe. A maghéjszállító rendszerből kikerülő levegő porleválasztást követően kerül kibocsátásra. A biomassza-tüzelésű kazánból származó salak és pernye elkülönítve, zárt rendszerben kerül a zárt tároló konténerekbe. A fluidágyas technológiánál termikus NO x nem keletkezik az alacsonyabb üzemi hőmérsékletnek köszönhetően. Az NOx képződés további csökkentése érdekében a tűztér felső harmadába ammóniát adagolnak. A fluidágyba adagolt mészhidrát csökkenti a kéntartalmú szennyező anyagok kibocsátását. A kazánból kikerülő füstgáz magas portartalmát elektrofilter választja le. A fordított ozmózis rendszerű (RO) vízkezelés minimális vegyszerfelhasználás mellett 98 – 99 % só-visszatartást biztosít. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének feltételei 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Semmiféle olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak írásbeli hozzájárulása nélkül. 3. Minden olyan módosítást vagy átépítést, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti jelentős változtatásnak nem minősül, azonban az alkalmazott technológia megváltoztatásával, vagy épületek, vagy berendezések rekonstrukciójával jár, a módosítással kapcsolatos engedélyezési eljárások megindításával egyidőben az ATIKTVF-re be kell jelenteni.
21 4. Amennyiben az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatban építési engedély, illetve használatbavételi engedély kerül kiadásra, az engedély másolatát a kézhezvételtől számítva haladéktalanul az ATI-KTVF-nek be kell nyújtani. 5. Az engedélyes tevékenység, illetve a kapcsolódó tevékenyég megkezdésének időpontjától számítva 3 hónap időtartamú próbaüzemet kell tartani. A próbaüzem megkezdésének időpontját az ATI-KTVF-re írásban be kell jelenteni. Határidő: a próbaüzem megkezdése előtt 20 nappal. 6. A 3 hónap próbaüzem leteltét követően, a létesített technológiát felül kell vizsgálni annak megállapítására, hogy a technológia megfelel-e a jelen engedélyben szereplő műszaki adatoknak, előírásoknak. A felülvizsgálatról jelentést kell készíteni. A jelentést be kell nyújtani az ATI-KTVF-re. Az engedélytől való eltérés esetén mellékelni kell az engedély módosítási kérelmet. Határidő: növényi olaj gyártási technológia 3 hónap próbaüzemét követő 1 hónapon belül, a biomassza tüzelésű kazán 3 hónap próbaüzemét követő 1 hónapon belül. Szabályok a tevékenység végzése során Óvintézkedések 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. Felelősség 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a környezetvédelmi felügyelők számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A környezetvédelmi megbízott nevét és adatait minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni. Jelentéstétel 11. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-től december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig, és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, amely meg kell hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az „Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére” című táblázatban előírtakat.
22 Indokolás Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Értesítés 12. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 13. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 14. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: - az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17.; telefon: a 62/553-060, fax: 62/553-038): a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Szeged, Berlini krt. 16-18. telefon: 62/550-970, megyei ügyelet 62/550-977): tűz és katasztrófahelyzet esetén, - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézetét (Békéscsaba, Gyulai út 61.; telefon: 66/540-690, fax: 66/322-622): az emberi egészséget veszélyeztető veszély esetén. Indokolás Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését.
LEVEGŐVÉDELEM Védelmi övezetet a 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet (a levegővédelemmel kapcsolatos egyes szabályokról) 6. § (2) bekezdése alapján az alábbiakban jelölöm ki: A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése értelmében a Hódmezővásárhely 66502/16 hrsz. alatti (az üzem területét képező) ingatlanon a védelmi övezet, a légszennyező pontforrások által határolt terület körül, 300 m sugarú kör.
23 A védelmi övezetet az alábbi területek képezik: Hrsz 6493 6494 6496/1 6503/1 6503/2 6503/3 7717/1 7717/2 7717/9 7717/11 7717/14 7717/15 7717/17 7718 7719 7720 7722 6496/5 6500/1 6500/2 6500/3 6496/9 6497/4 7725/16 6496/11 6496/12 7703/1 6496/13 6496/14 6496/15 6496/16
012 013/5 013/6 013/7 013/8 013/9 013/10 013/11 013/12 013/13 013/14 013/15 013/16 013/17 013/18 013/19 013/20 013/21 013/22 013/23 013/24 014/3
megnevezés csatorna csatorna beépítetlen terület közút országos közút közút ipartelep ipartelep ipartelep ipartelep épület és udvar ipartelep ipartelep út ipartelep ipartelep közút út út út út ipartelep vetőmag kutató állomás út ipartelep ipartelep közforgalmú vasút ipartelep ipartelep ipartelep ipartelep kivett csatorna kivett út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó kivett út
Besorolás belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület belterület
külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület
Területnagyság (m2) 5120 4923 5282 1694 31278 205 4194 13548 365 1992 3529 540 243 1611 26776 32473 4138 16119 1614 3137 11106 6936 14381 1000 7000 13011 24141 3000 3800 2000 4800 16693 3217 10563 10603 10699 8626 4527 7274 10939 11044 11104 11110 11088 10991 10826 7104 10278 10239 10238 10241 10237 2787
Védelmi terület (m2) 1068 243 5282 507 9063 198 523 3503 350 267 3505 151 243 1201 10122 25147 11 7308 317 438 9602 6936 3520 16 7000 13011 vasút 3000 3800 1520 4800 csatorna 3217 2080 3167 4088 3797 1990 3373 4958 5173 5153 5195 5230 5307 5252 3483 5055 5021 4990 5210 8623 1283
24 016/11 016/12 016/13 016/14 016/15 016/16 016/17 016/18 016/19 016/20 016/21 016/22 016/23 016/24 015/6 015/8 015/9 015/10
kivett út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó kivett út szántó szántó szántó
külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület külterület
3723 8618 8732 9278 9387 7401 8967 9478 9467 9437 9396 9339 9284 9500 1635 11026 18441 67549
2102 4013 4054 4340 4282 3379 3962 4049 3861 3616 3327 2971 2552 1185 1635 9566 13822 7745
Indokolás - 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a rendelet 2. számú melléklet 1.1 pontjában megadott, „nagy tüzelőberendezések 50 MW-ot meghalad bemenő hőteljesítménnyel” tevékenység esetén. A védelmi övezett nagysága legalább 500, de legfeljebb 1000 m. - 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése értelmében a település jegyzőjének és a közegészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján a védelmi övezet 300 m-re csökkenthető. - 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (6) alapján, az ÁNTSZ Makó,- Hódmezővásárhelyi Kistérségi Intézete 5955-2/2008. számon, valamint a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzője 29-20835-4/2008. számon szakhatósági hozzájárulását adta a védelmi övezet 300 m-re történő csökkentéséhez. A telephelyen levegőterhelést okozó technológia: Technológia megnevezése Biomassza tüzelésű Gáztüzelésű kazánok Növényi olaj előállítása
Technológia azonosítója 1. 2. 3.
1. Biomassza-tüzelésű kazán
1. számú technológia: Pontforrás jele EP 18
Megnevezés Biomassza tüzelésű kazán kéménye
Magasság (m)
Átmérő (mm)
35
2.2 00
25 Technológiai határértékek tüzelőberendezésre Forrás
Határérték (mg/m3)
Légszennyező anyag
Kén-dioxid és kén1.000 trioxid Nitrogén-oxidok 200 Szén-monoxid 250 EP 18 Szilárd 150 Elégetlen szerves szénvegyület C-ben 50 kifejezve A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes) 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 11 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 2. Földgáztüzelésű kazánok 2. számú technológia: Pontforrás jele EP11A EP11B EP11C EP12
Megnevezés Gázkazán kéménye Gázkazán kéménye Gázkazán kéménye Gázkazán kéménye
Magasság (m) 10 10 10 32
Átmérő (mm) 1.200 1.200 1.200 350
Technológiai határértékek tüzelőberendezésre Forrás
Határérték (mg/m3)
Légszennyező anyag
Kén-dioxid és kén35 trioxid EP11A, EP11B, EP11C, Nitrogén-oxidok 350 EP12 Szén-monoxid 100 szilárd 5 3 A mg/m -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes) 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 3. Növényi olaj elállítása 1. és 2. számú technológia: Pontforrás jele EP7 EP8 EP9 EP10 EP1 EP2(A) EP2(B)
Megnevezés Ciklonkürtő Ciklonkürtő Ciklonkürtő Abszorpciós szűrő kürtője Ciklonkürtő 6 db ciklonkürtő 4 db ciklonkürtő
Magasság (m) 22 22 22
Átmérő (mm) 550 500 500
20
150
20 18 18
550 6x700 4x700
26 EP3 EP4 EP5 EP6 EP13 EP14 EP15 EP16 EP17A EP17B F1 F2 F4 F5 F6 F7 F8 F9 F10 F11 F12 F13 F14 F15 F16 F17 F19 F20 F21 F22 F23 F24 F25 F26 F27 F28 F29 F30 F31 F32 F33 F34 F35 F36 F37 F38 F39 F40 F41 F42 F43
Ciklonkürtő Ciklonkürtő Ciklonkürtő Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Ciklonkürtő Ciklonkürtő Ciklonkürtő Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője Zsákszűrő kürtője
11 22 11 20 17 17 10 10 10 10 6 6 6 2 2 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 2 2 8 2 8 8 4 4 10 4 8 8 8 8 30 30 8 2 30 25 25 30 30 30 2
375 650 700 750 50 75 475 475 225 225 450 375 375 125 125 225 475 175 175 175 175 150 158 160 129 80 80 80 150 175 225 125 125 100 75 75 100 75 100 150 150 125 125 125 125 125 125 175 150 175 100
27
Forrás
Technológiai határérték VOC kibocsátásra Légszennyező anyag Határérték
1 kg kibocsátott n- hexán/t feldolgozott napraforgó Normál-hexán 1 kg kibocsátott n- hexán/t feldolgozott repcemag A kibocsátási határérték a 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet 2. számú mellékletének 19. pontja szerint fajlagos alapanyag felhasználásra van megadva EP7, EP8, EP9, EP10 pontforrások +diffúz források
Forrás EP1, EP2(A), EP2(B), EP3, EP4, EP5, EP6, EP7, EP8, EP9, EP13, EP14, EP15, EP16, EP17A, EP17B, F1, F2, F4, F5, F6, F7, F8, F 9, F10 F11, F12, 13, 14, 15, F16, F17, F19 F20 F21, F22, F23, F24, F25, F26, F27, F28, F29, F30, F31, F32, F33, F34, F35, F36, F37, F38, 39, F40, F41, F42, F43, F44
Légszennyező anyag
Határérték
szilárd 0,5 kg/h tömegáramig
150 mg/m3
szilárd 0,5 kg/h tömegáram felett
50 mg/m3
Mérésekkel kapcsolatos előírás: 15. A légszennyező anyag kibocsátások megállapítására maximum 3 hónap időtartamig terjedő próbaüzemet kell tartani. A próbaüzem megkezdésnek időpontját az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre írásban be kell jelenteni. Teljesítési határidő (a próbaüzem bejelentésére): a próbaüzem kezdete előtt 20 nappal. 16. A létesített pontforrások légszennyező anyag kibocsátását a próbaüzem ideje alatt méréssel kell megállapítani, és a mérési jegyzőkönyvet be kell nyújtani az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. Teljesítési határidő (mérési jegyzőkönyv beküldésére): a próbaüzem megkezdését követő 4 hónapon belül. 17. A létesített pontforrások (EP18 jelű biomassza-tüzelésű kazán kéményének kivételével) légszennyező anyag kibocsátását 5 évente méréssel kell megállapítani, és a mérési jegyzőkönyvet az éves jelentéshez csatolva be kell nyújtani az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. Teljesítési határidő (mérési jegyzőkönyv beküldésére): 5 évente. 18. Az EP18 jelű biomassza-tüzelésű kazán kéményének légszennyező anyag kibocsátását évente méréssel kell megállapítani, és a mérési jegyzőkönyvet az éves jelentéshez csatolva be kell nyújtani az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. Teljesítési határidő (mérési jegyzőkönyv beküldésére): évente.
28 19. Az EP7, EP8, EP9, EP10 jelű n-hexánt kibocsátó kürtő légszennyező anyag kibocsátását évente méréssel kell megállapítani, és a mérési jegyzőkönyvet az éves jelentéshez csatolva be kell nyújtani az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. Teljesítési határidő (mérési jegyzőkönyv beküldésére): évente. Előírások 20. A létesítés és az üzemelés során a burkolt útfelületeket napi rendszerséggel a felhordott sártól takarítani kell. 21. A próbaüzem bejelentéséhez a létesített légszennyő pontforrások Levegővédelmi Alapbejelentő Lapjait (LAL) csatolni kell. A LAL bejelentés elektronikusan (CD-n) is teljesíthető. Teljesítési határidő (a próbaüzem bejelentésére): a próbaüzem kezdete előtt 20 nappal. 22. A légszennyező pontforrásra az éves adatszolgáltatási kötelezettséget (Légszennyezés Mértéke (LM) jelentés) a mérési eredmények alapján kell teljesíteni. Teljesítési határidő: tárgyévet követő március 31. 23. A VOC kibocsátásról minden évben anyagmérleget kell készíteni. Az anyagmérlegben az alapanyag felhasználást, valamint az alapanyagra vonatkoztatott fajlagos n-hexán felhasználást is meg kell adni. Az anyagmérleget az éves jelentéshez kell csatolni. 24. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 25. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról a felügyelőséget telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell. 26. A biomassza tüzelésű kazán fűtőanyagaként a telephelyre beszállított faaprítékot csak a három oldalról zárt faapríték tároló téren szabad tárolni. 27. A növényi olaj gyártás során képződő maghéjat és extrakciós darát, salakot, pernyét, és egyéb leválasztott porszerű légszennyező anyagot csak zártan szabad tárolni. 28. A kén-dioxidra vonatkozó kibocsátási határérték betartása érdekében a tüzelőanyagban a repcedara részaránya nem haladhatja meg a 45 %-ot. 29. A biomassza-tüzelésű kazán présdarával történő fűtése esetén olyan kontrolrendszert kell alkalmazni, mely biztosítja a betáplált dara-faapríték arány utólagos vizsgálatát. 30. A repce feldolgozás esetén, az engedélyezési dokumentációban megadott, vagy a szagcsökkentés szempontjából azzal egyenértékű, szagcsökkentő rendszert (micronizált térszerkezetű adalékanyaggal katalitikus reakcióban közömbösíti a szagot) működtetni kell. 31. A tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 32. A 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatos változásokról bejelentési kötelezettséget ír elő, amelyet maradéktalanul teljesíteni kell. A jogszabály 8. sz. mellékletének 2. pontja bírság kiszabását írja elő a változásjelentés elmulasztásának esetére. Az engedélynek a 9. § (5) bekezdés szerinti felülvizsgálatára vonatkozóan, melyet az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata tartalmaz, – az előbbiekben részletezett változásjelentéseken túl – az üzemeltetőnek kell nyilatkoznia legkésőbb az engedély jogerőre emelkedésétől számított öt év leteltéig arról, hogy az engedélyben, illetve a jogszabályban előírtakhoz képest volt-e változás vagy sem, külön kitérve a berendezés műszaki állapotára. 33. A légszennyező pontforráshoz csatlakozó berendezéseket rendeltetésüknek megfelelően kell üzemeltetni. 34. A berendezések hatékony működése érdekében biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 35. A közlekedő utakat szükség szerint takarítással, locsolással pormentesíteni kell.
29 Indokolás A fenti előírások a határérték alatti kibocsátások fenntartását és a határérték feletti kibocsátások megakadályozását hivatottak biztosítani. - Az 1. és 2. számú technológia esetében a berendezésekre megállapított technológiai határérték a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 1. sz. és 3. sz. mellékletében szereplő határértékek alapján kerültek megállapításra. - A 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 4. § 1) bekezdése szerint a 15 MWth-nál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseknél a füstgáz jellemzőit és a határérték-táblázatban megadott légszennyező anyagok kibocsátásátévente egyszer meg kell méretni. - A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 23. § (2) c) pontja szerint a környezetvédelmi felügyelőség a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét mérésre kötelezheti. - A 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet 6. § b) bekezdése szerint az 1 és 10 kg/h közötti karbonban kifejezett VOC véggáz kibocsátás esetén a évente egyszer szakaszos kibocsátásmérést kell végrehajtani, amely során legalább három méréssorozatot kell végezni. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások 36. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. §-ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon – gyűjteni. 37. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 38. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 39. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint. 40. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a 2000. évi XLIII. törvényben előírtakat kell betartani. 41. A kivitelezési munkálatok során keletkezett hulladékok építési hulladék nyilvántartó lapját, valamint a hulladékok kezelőinek átvételi igazolását a 45/2004. (VII. 26.) BMKvVM rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a használatbavételi eljáráskor meg kell küldeni felügyelőségünkre. 42. Az első éves beszámolónak tartalmaznia szükséges a telephelyen ténylegesen keletkező szelektíven gyűjtött hulladékok listáját és azok gyűjtésének módját, valamint helyét. Indokolás - A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). - Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. - A napraforgómag hántolásakor keletkező maghéjat a telephelyi erőmű üzembe helyezéséig a Bakonyi Bioenergia Kft.-nek – Ajka, Gyártelep 1961 hrsz. – adják át energetikai hasznosítás céljából. A növényolaj gyártási technológia során keletkező maghéjat fentiek alapján felügyelőségünk ezen időpontig 020304 EWC kódszámú hulladéknak sorolta be.
30 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME Előírások 43. Az üzem vízilétesítményeinek kivitelezése vízjogi létesítési engedély köteles tevékenység. Az engedélyezési tervdokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglalt tartalmi követelmény alapján össze kell állítani, és a felügyelőségnek be kell nyújtani. Az üzem használatbavételi engedélyezésének lezárásáig a telephelyre vonatkozó vízjogi üzemelési engedélynek rendelkezésre kell állnia. 44. A technológiáknál indokolt helyeken a vízhasználatok nyomon követésének ellenőrzésére, csökkentésére vízórákat kell felszerelni. 45. Az engedélyesnek üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, és a felügyelőségre benyújtani. Az elkészített üzemi tervben foglaltaknak megfelelően kell a szükséges beavatkozásokat elvégezni rendkívüli események esetén. A kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben jogszabályi változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. Határidő: Az üzem használatbavételi engedélyének megkérése. 46. A létesítendő kutak gáz-víz viszony vizsgálatát el kell végezni. Az eredmény alapján a kutak fajlagos összes metántartalma szerint lehet a kutak víztermelését a vonatkozó „A” „B” vagy „C” fokozatba sorolni a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 1. § alapján. 47. A tartálypark létesítéséhez a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság engedélyét be kell szerezni. 48. A vízhasználatokat és a vizek védelmét szolgáló tevékenységeket úgy kell végezni, hogy a felszíni vizek szennyezést megelőzzék, vagy a környezet terhelését a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék, illetve takarékos vízhasználatot és hatékony energiafelhasználást valósítsanak meg. 49. A csapadékcsatornák által összegyűjtött szennyezett csapadékvizeket HURATON típusú iszap olajfogó berendezéssel előtisztítják, majd átemeléssel a két kiemelt csapadékvíztározó műtárgyba vezetik. A tárolók fogadják a technológiából származó csurgalékvizeket is. A tárolókba és onnan a felszíni vízfolyásba vezetett vizek minőségének a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletében 3. időszakos vízfolyás befogadóra előírt határértékeknek kell megfelelni, az alábbiak szerint: Megnevezés Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIK) Szerves oldószer extrakt (SZOE) Összes só Összes lebegőanyag Arzén
Küszöbérték (mg/l) 75 5 2.000 50 0,01
50. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. § (1) bek. szerint a felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához a kibocsátó köteles e rendelet és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény vonatkozó előírásainak betartásával hozzájárulni. 51. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bek. rendelkezései szerint tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízilétesítményen bevezetett határértéknek megfelelő vagy határérték alatti, engedélyezett kibocsátások kivételével. 52. A szennyvízcsatorna-hálózatba bocsátott víz minőségére vonatkozóan a következőknek kell teljesülni:
31 A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. §-ban foglaltak szerint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete alapján megállapított határértékek figyelembevételével: Károsító anyagok küszöbértékei: Megnevezés pH Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIK) 5 napos biokémiai oxigénigény (BOI5) Szerves oldószer extrakt (SZOE) Ammónia-ammónium nitrogén 10’ ülepedő anyag Összes foszfor Összes nitrogén öN
Küszöbérték (mg/l) 6,5 alatt; 10 felett 1000 500 50 100 150 20 150
53. A vizsgálatot annak időpontjában hatályos, jogszabállyal kötelezővé tett szabvány szerint, vagy jogszabály előírása alapján kell végezni. Ennek hiányában olyan módon, ahogyan a bebocsátó és szolgáltató írásban megállapodott. 54. A mintavételi hely, a telekhatáron belüli utolsó szennyvízakna, ahol még nincs keveredés a szociális szennyvizekkel. 55. A 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésének értelmében „Az önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontokat, a tárgyévet megelőző év november 30-ig be kell jelenteni a felügyelőségnek.” Teljesítés: évenként. Határidő: a tárgyévet követő év november 30. 56. Az önellenőrzésre kötelezett az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok eredményét – azok tartalmától függetlenül – az önellenőrzési tervben rögzített időpontban, de legkésőbb a mintavételt követő 30 napon belül a közcsatornába bocsátott szennyvíz vizsgálata esetén a szolgáltatónak köteles megküldeni. A mintavételeket és a vizsgálatokat csak akkreditált szervezet végezheti. Határidő: folyamatos. 57. A technológiában felhasznált víz és a keletkező technológiai szennyvíz mennyiségéről mérésre alapozott nyilvántartást kell vezetni. A vízhasználat és a szennyvízkeletkezés mérlegét be kell nyújtani felügyelőségünkre. Határidő: a tárgyévet követő év március 31. 58. A kibocsátónak a szennyvízkibocsátás jellemzőiről és a technológiai folyamatok üzemviteléről üzemnaplót kell vezetni, amire alapozva az üzemnek adatot kell szolgáltatnia, valamint évente összefoglaló jelentést kell készítenie, és azt a kitöltött, a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szerinti vízminőség-védelmi alapbejelentő (VAL) lappal együtt be kell nyújtania a felügyelőségre. Az üzemnaplót helyszíni ellenőrzés során ellenőrzés céljából a hatóság részére rendelkezésre kell bocsátani. Határidő: a tárgyévet követő év március 31. 59. A szennyvíziszap kezeléséről olyan tartalmú nyilvántartást kell vezetni, amelyből az iszap mennyisége, a kezelés módja, az iszap minősítése, az elhelyezés módja és helye kiderül. A szennyvíziszap hasznosításra vagy ártalmatlanításra csak olyan személynek vagy szervezetnek adható át, aki rendelkezik a kezelésre vonatkozó hatósági engedéllyel.
32 60. A 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletének 3. számú mellékletében felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyezőanyag megnevezése TPH Arzén
mg/l µg/l
Szennyezettségi határérték (B)
Szennyezőanyag típusa (Ki)
250 500
K2 K2
A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke, vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttérkoncentráció. 61. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdésében megfogalmazottak szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. 62. A tisztított szenny- és használtvizek bevezetésével, valamint a potenciális szennyező forrásokkal kapcsolatban a tervezett 7 db monitoring kutat ki kell építeni, és üzemeltetni. Határidő: A telep használatbavételi engedélyének megkérése. 63. A talajvízből a kialakításra kerülő monitoring rendszer mintavételi pontjaiban akkreditált talajvíz mintavételt és akkreditált laboratóriumi vizsgálatot kell végeztetni évente egy alkalommal. Vizsgálandó komponensek: TPH, arzén. A kutak vízmintáinak alapállapot vizsgálatát általános vízkémiára és TPH komponensre kell elvégezni, a telep beüzemelése előtt. 64. A rétegvíz-készlet monitorozását a létesítésre kerülő 2 db mélyfuratú kút vízszintjének megmérésével kell elvégezni, évente egy alkalommal. 65. Folyamatosan üzemeltetni kell a létesítendő monitoring rendszert, az eredményeket és az azokon alapuló értékelést évi rendszerességgel kell megküldeni a felügyelőség részére a tárgyévet követő év március 31-ig. Indokolás A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés szerint: „A vízimunkák elvégzéséhez, vízilétesítmények megépítéséhez szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető köteles megszerezni. A bemutatott vízfelhasználási mérleget irodalmi adatok alapján határozták meg. Pontos számadatokat csak a technológiai vízigények mérésének bevezetésével lehet kapni, ezért a vízhasználatok nyomon követésének ellenőrzésére, csökkentésére vízórákat kell felszerelni. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. § (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel kell megállapítani. A vízmérőórák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6.§ (4) bekezdés szerint az üzem üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett.
33 Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése előírja, hogy időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén a jogszabályt a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakkal egyidejűleg kell alkalmazni. A tevékenységet úgy kell folytatni, hogy megfeleljen a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet illetve a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásainak. A szennyvízkibocsátó a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 27. §-a szerint önellenőrzésre kötelezett, az önellenőrzést a hatóság által jóváhagyott önellenőrzési terv alapján végezheti. Az önellenőrzési terv elkészítésének szabályait a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet tartalmazza. Az üzemnapló vezetését a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 3. § (2) bekezdése, az erre alapozott kötelező adatszolgáltatást és az éves összefoglaló jelentést pedig a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 30. §-a írja elő az önellenőrzésre kötelezett kibocsátó részére. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVMKHVM együttes rendelet 3. sz. mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Előírások 66. A létesítménytől ÉK-i irányban, gazdasági területen lévő zajtól védendő épületek irányába a zajkibocsátási határérték, LTH (nappal/éjjel) = 55/- dB. 67. A létesítménytől ÉNy-i irányban, gazdasági területen lévő zajtól védendő épületek irányába a zajkibocsátási határérték, LTH (nappal/éjjel) = 55/- dB. 68. A létesítménytől ÉNy-i irányban, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város DK-i részén található, kisvárosias beépítésű lakóövezetben, Délibáb u., Pásztor u., Virradat sor zajtól védendő épületeinek irányába a zajkibocsátási határérték, LTH (nappal/éjjel) = 55/dB. 69. A létesítménytől DNy-i irányban található tanyák zajtól védendő épületei irányába a zajkibocsátási határérték, LTH (nappal/éjjel) = 45/40 dB. 70. A létesítmény DNy-i telekhatárán a zajkibocsátási határérték, LKH (nappal/éjjel) = 70/70 dB. 71. A létesítmény DK-i telekhatárán a zajkibocsátási határérték, LKH (nappal/éjjel) = 70/70 dB. 72. A berendezések kiválasztásánál az alacsonyabb zajszintű berendezéseket kell előnyben részesíteni. 73. A hűtőberendezéseket, hűtőkompresszorokat akusztikailag méretezett gépházban kell elhelyezni. 74. A biomassza-tüzelésű kazán elszívó ventilátora köré zajcsökkentő burkolatot kell építeni. 75. A biomassza-tüzelésű kazán kéményébe akusztikailag méretezett hangtompítót kell beépíteni. 76. A próbaüzeme ideje alatt ellenőrző zajvizsgálatot kell végezni a 93/2007. (XII. 19.) KvVM r. 4. és 5. sz. melléklete szerint. Teljesítési határidő (mérési jegyzőkönyv beküldésére): a próbaüzem megkezdését követő 4 hónapon belül.
34 Indokolás A zajterhelési határértékek teljesülését számításokkal igazolták. A zajkibocsátási határértékek a dokumentációban megadott, fenti előírásokban szereplő intézkedések, feltételek megtartása esetén teljesülnek. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások 77. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról és az előállított termékekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatoknak biztosítani kell az egyes technológiai műveletek erőforrás felhasználás szempontjából történő elemzését. Határidő: Folyamatos 78. Az engedélyes köteles a biomassza-üzemelésű kazán üzemeltetését, valamint a növényi olaj gyártás energiahatékonyságát nyomon követni, nyilvántartani. A nyilvántartásban szükséges megadni az egyes fajlagos energiafelhasználásokat. Határidő: Folyamatos 79. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Az engedélyes köteles a belső energetikai audittal kapcsolatosan a felügyelőséggel folyamatosan egyeztetni. Határidő: 2 évente 80. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: Folyamatos Indokolás A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal csökkenteni az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket.
A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG SZÜNETELTETÉSE Előírások 81. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást vagy 6 hónapnál hosszabb leállást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni, biztonságossá tenni, illetve ártalmatlanítás/hasznosítás céljából eltávolítani a kezelt hulladékot, a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket, tárolt hulladékot, anyagokat, amelyek környezetszennyezést eredményezhetnek. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. Indokolás - A tevékenység felhagyására vagy szüneteltetésére vonatkozó előírásokhoz biztosított legyen a környezet védelme.
35 MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁS Előírások 82. Eleget kell tenni a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján elkészített biztonsági jelentésben, belső védelmi tervben, valamint a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján elkészített vízminőségi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. 83. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás - A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja az emberi egészség megóvása és a környezet védelmének biztosítása. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE 1. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 2. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 3. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszügyet részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 4. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formájának a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és annak minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetőnek kell lennie. 5. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 6. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 7. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával bármilyen lehetséges időpontban. 8. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre a minták elemzése alapján a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 9. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni: - KÜJ, KTJ; - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt.,…), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám/hrsz/Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám/hrsz); - A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); - TEÁOR ’03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); - A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás;
36 -
Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint; - Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); - A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek/ kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); 10. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.), 6701 Szeged, Pf.: 1048. Beszámoló Haváriák jelentése
Beszámolás gyakorisága Eseti beszámoló eseti
Panaszok (ha voltak)
eseti
A bejelentett események összefoglalója
eseti
Beadási határidő Haladéktalanul Panasz beérkezését követő 1 hónapon belül Az eseményt követő 1 hónapon belül
Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés, EPRTR jelentés LM (Légszennyezés Mértéke) bevallás VAL (Vízminőségi Alapbejelentő Lap) lap Önellenőrzési terv szerinti vizsgálati időpontok bejelentése
évente
március 1.
évente
március 31.
évente
március 31.
évente
Tárgyévet megelőző év november 30-ig
Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: - technológiánkénti anyagmérleg - keletkezett hulladékok Levegővédelem: - elvégzett mérések, és azok értékelése - BAT-(elérhető legjobb technika)-nak való megfelelőség vizsgálata Vízvédelem: Tényleges egyéb víz és anyagfelhasználás - Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége - Monitoring rendszer vizsgálat és értékelő jelentés (talajvíz, rétegvíz vizsgálati beszámoló - FAVI adatlapok változás esetén történő benyújtása
évente
március 31.
37 Környezetvédelemhez képzések
kapcsolódó
Panaszok (ha voltak) összefoglaló jelentése
éves
évente
március 31.
Bejelentett események (ha voltak) éves összefoglaló jelentése Indokolás - Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.
SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK, ELŐÍRÁSOK Körzeti Földhivatal Hódmezővásárhely: (10585-2/2008); 11028-2/2008.; A Central EU Biofuels Hungary Kft. 1066 Budapest, Teréz krt. 46., Mark Center 4. em. Hódmezővásárhely, 6502/16. helyrajzi szám alatt tervezett tárgyi tevékenység egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához a Hódmezővásárhelyi Körzeti Földhivatal részéről termőföldvédelmi szempontú szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi kikötések betartása mellett megadom: A kérelem mellékletét képező NATURAQUA Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. 1031 Budapest, Nánási út 65. szám által 2008. október hónapban Msz: 37/2007. munkaszámon elkészített HÓDMEZŐVÁSÁRHELY NÖVÉNYI OLAJ ELŐÁLLÍTÓ ÜZEM ÉS TECHNOLÓGIAI EGYSÉGKÉNT CSATOLT ERŐMŰ Egységes Környezethasználati Engedélyezési Dokumentációból Hiánypótlás megállapítottam, hogy a tervezett beruházás érinti a hódmezővásárhelyi 6503/2. helyrajzi számú, 3 ha 1278 m2 nagyságú, kivett - országos közút, - a 6502/16. helyrajzi számú 10 ha 5899 m2 nagyságú, kivert - ipartelep -művelési ágú, belterületi a 014/4. helyrajzi számú, 1645 m2 nagyságú, kivett - út -, a 015/2. helyrajzi számú, összesen 5756 m2 nagyságú, kivett - tanya - gyep (legelő) és szántó, a 015/5. helyrajzi számú, 4 ha 5395 m2 nagyságú, szántó, a 015/6. helyrajzi számú, 1653 m2 nagyságú, kivett - út - és a 015/7. helyrajzi számú, 1 ha 5030 m2 nagyságú, szántó művelési ágú külterületi ingatlant. A fenti beruházás megvalósítása során az érintett külterületi termőföldek végleges más célú hasznosítását Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város önkormányzat nevében Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Dr. Lázár János Polgármester, Országgyűlési képviselő kérelmére - termőföld belterületbe vonása, iparterület kialakítása céljából - engedélyezte hivatalom a 2008. július 29. napján kelt 10.484-10/2008. iktató számú határozatával. A határozatban megállapított földvédelmi járulék megfizetésre került. Amennyiben a tervezett beruházás a fenti termőföldeken kívül termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosítását igényli, abban az esetben az ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Termőföld más célú hasznosításának minősül: a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A tervezett létesítmény az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatja.
38 Szakhatósági hozzájárulásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44-45. §-ai, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 1. § (1), (2) és (3) bekezdése, 2. § a), d), e) pontjában 8. § (2) bekezdésében és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet 20. § (2) bekezdésében foglaltak alapján adtam ki. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Hatóság: (-); 2676-2/2008. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet 4. §. (1) bekezdésében meghatározott jogkörömben eljárva a Central Biofules Hungary Kft. Hódmezővásárhely, 6502/16 hrsz. alatti növényolaj gyártás és 50 MWth bemenő hőteljesítmény feletti erőmű létesítmény egységes környezethasználati engedélyéhez szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Jelen szakhatósági hozzájárulás nem helyettesíti a más rendeletek által előírt engedélyezési eljárásokat, és nem mentesít a biztonságtechnikai előírások be nem tartásából eredő esetleges jogkövetkezmények alól. Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság: (154/2008/B); 249/2008/B Hivatkozással 45318-2-12/2008. iktatószámú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmükre, TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGALÁS-t az alábbiakban adjuk meg Kérelmező: Central EU Biofuels Hungary Kft. (1066 Budapest, Teréz krt 46.) megbízásából, a Naturaqua Kft. által 2008. októberében készített „A Hódmezővásárhelyi növényolaj présüzem és biomassza kiserőmű, Egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció, hiánypótlás" áttanulmányozása alapján az „Egységes környezethasználati engedély" kiadásához az alábbi kikötés mellett járulok hozzá: • Az üzemelés során keletkező hamu, és melléktermék termőterületre csak a hatóságunk által kiadott engedély birtokában helyezhető ki, a dokumentációban leírtak szerint A dokumentáció elfogadását talajvédelmi szempontból a fenti kikötések mellett javaslom. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek nincs helye, csak az érdemi határozat elleni fellebbezéssel támadható
39 Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: (3601/110/2008); 3601/110/2008. Értesítem, hogy a Central EU Biofuels Hungary Kft. Bp. Hódmezővásárhely, 6502/16 hrsz.-ú ingatlanon tervezett növényi olaj gyártása 40 ezer t/év késztermék előállításától tevékenységhez technológiai egységként csatolt erőmű 50 MWtt,-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel tevékenység egységes környezethasználati engedélyezés hiánypótlása ügyében, mint polgári védelmi szakhatóság a tárgyi engedély megadásához hozzájárulok A szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzője: (29-20835-2/2008.); 29-20835-6/2008. 2008. október 17.-én kelt, 45318-2-12/2008. számú megkeresése a Central EU Biofules Hungary Kft. Bp. által a Hódmezővásárhely, 6502/16 hrsz-ú ingatlanon tervezett növényi olaj gyártása 40 ezer t/év késztermék előállításától tevékenységhez technológiai egységként csatolt erőmű 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel tevékenység egységes környezethasználati engedélyezéséhez a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20.§ (2) bekezdése alapján, illetve a 12. sz. melléklet 2. a), továbbá 2. i) pontjai szerinti elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és elsőfokú építéshatósági jogkörömben szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-Alföldi Iroda: 490/3245/003/2008.; (490/3245/005/08.) A Hódmezővásárhely, 6502/16 hrsz.-ú ingatlanon tervezett növényi olaj gyártása 40 ezer t/év késztermék előállításától tevékenységhez technológiai egységként csatolt erőmű 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel tevékenység egységes környezethasználati engedélyezésére vonatkozó kérelem, a mellékelt tervdokumentáció (Msz: 37/2007) és a beruházó (Central EU Biofuels Hungary Kft. 1066 Budapest, Teréz krt. 46.) által már korábban benyújtott nyilatkozat felülvizsgálása során a kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadom az alábbi kikötésekkel: 1. A régészeti örökség védelme érdekében a beruházáshoz kapcsolódó földmunkák csak régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetők. Az engedélyes tartozik a munkák megkezdése előtt 15 nappal, írásban dokumentálható módon (fax, levél) értesíteni a régészeti szakszolgálatot (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, 1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 13-17., tel: (06-1-430-6000), hogy a munkálatokat figyelemmel kísérhessék. 2. Az engedélyes tartozik továbbá a munkakezdés és a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáról a kulturális örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni. Ezen állásfoglalásom ellen jogorvoslattal csak az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni.
40 ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete: (3668-2/2008.); 3868-4/2008. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére, a Central EU Biofuels Hungary Kft. (1066 Budapest, Teréz krt. 46. Mark Center, 4. em.), Hódmezővásárhely növényi olaj előállító üzem és technológiai egységként csatolt erőmű egységes környezethasználati engedélyének kiadásához környezet-egészségügyi szempontból - az alábbi kikötésekkel járulok hozzá: 1. A tervezett tevékenységet úgy kell végezni, hogy a lehető legkisebb mértékű környezetterhelést és környezet-egészségügyi kockázatot idézzen elő. 2. A tevékenységből származó szennyezőanyag kibocsátás mérséklését szolgáló intézkedésekkel biztosítani kell a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzített légszennyezettségi határértékek teljesülését. 3. A 25/2000.(IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet előírásainak betartásával biztosítani kell a rendelet 1. számú mellékletében rögzített veszélyes anyagok munkahelyi levegőre vonatkozó határértékeinek teljesülését. A munkahelyi levegőben határértékkel szabályozott veszélyes anyagok koncentrációját - a rendelet 7 § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével megállapított gyakorissággal - ellenőrizni kell. 4. A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését közegészségügyi kockázatot, környezetszennyezést kizáró, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő módon kell végezni. 5. Maradéktalanul be kell tartani, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet vonatkozó előírásait. 6. Az üzemi létesítményekből és a tevékenységből származó zajterhelés a védendő létesítmények homlokzatánál nem haladhatja meg a 8/2002. (111.22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott határértéket. 7. A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen. 8. A veszélyes anyagokról és készítményekről, illetőleg azok változásairól a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően bejelentést kell tenni az ÁNTSZ területileg illetékes Kistérségi Intézete felé. 9. A veszélyes anyagokat és készítményeket úgy kell tárolni és felhasználni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák. 10. A 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM rendelet 5.§ és 6.§-ai alapján kockázatbecslést kell végezni, melynek 1 pld-át a munkavégzés helyszínén kell tartani. 11. A munkavállalók részére biztosítani kell a vonatkozó jogszabály - jelenleg a 65/1999. (XII.22.) EüM. rendelet - előírásainak megfelelő, a munkaköri kockázatokkal szemben adekvát védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket és-azok elkülönített tárolásénakfeltételeit. 12. A foglalkoztatottak számára biztosítani kell az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi feltételeit (ivóvíz, étkezőpihenőhely, szociális helyiség, stb.).
41 A védelmi övezet megállapításához adott szakhatósági hozzájárulások: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzője (29-20835-4/2008.) „A Central EU Biofuels Hungary Gyártó és Szolgáltató Kft. (1133 Budapest, Gogol u. 26. 3. em.) kérelemmel fordult a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez, hogy a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a levegővédelmi védelmi övezetet a forrásponttól számított 300 méterben állapítsa meg. A NATURAQUA Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. (1031 Budapest, Nánási út 65,) által készített, - a CEB Hódmezővásárhelyre tervezett napraforgó olaj sajtoló, extraháló, finomító és erőmű beruházás elővizsgálata, a tevékenységből származó légszennyező anyagok légköri terjedését vizsgáló és hatásterület meghatározó- „Hódmezővásárhely növényi olaj előállító üzem és technológiai egységként csatolt erőmű egységes környezethasználati engedélyezési tervdokumentáció (levegővédelmi védőövezet meghatározása)" vizsgálata alapján megállapítottam, hogy forráspontoktól mért 300 méteres védőövezet előírásával valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. A fentiek alapján, a tárgyi létesítmény levegővédelmi védelmi övezetét 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva 300 méterben állapítottam meg.” ÁNTSZ Makói, Hódmezővásárhelyi Kistérségi Intézete Hódmezővásárhelyi Kirendeltsége (5955-2/2008.) A Central EU Biofuels Hungary Gyártó és Szolgáltató Kft. (Székhely: 1133 Budapest, Gogol utca 26/III.) kérelmére közegészségügyi szempontból hozzájárulok ahhoz, hogy Hódmezővásárhely, Ipari Park 6502/16 hrsz-ú ingatlanon a növényi olaj előállító üzem és technológiai egységként csatolt erőmű védelmi övezetét 300 m-ben jelöljék meg. * Az engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély a jogerőre emelkedéstől számított 5 évig érvényes. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, mint elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye, 1.050.000,- Ft összegű jogorvoslati eljárási díj befizetése mellett. A jogorvoslati eljárási díjat az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10028007-01711875-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára kell befizetni. A határozat - fellebbezés hiányában - a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik.
42 I N D O K O L Á S A Kft. 2008. 06. 19-én nyújtotta be Hódmezővásárhely, 6502/16 hrsz.-ú ingatlanon tervezett „Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó hőteljesítménnyel” tevékenység egységes környezethasználati engedélyezési kérelmét és tervdokumentációját, amit 2008. 08. 08-án kelt felhívásomra 2008. 10. 15-én kiegészített. Az engedélyes kérelmére 2.100.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat átutalt. Az engedélyezéshez a megkeresett szakhatóságok a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájárultak. A szakhatóságokat a felügyelőség által kért hiánypótlással is megkerestem. Az eredeti tervdokumentációra, és a hiánypótlásra adott szakhatósági állásfoglalások számai a rendelkező részben egymás után szerepelnek. A szakhatósági állásfoglalások érdemi tartalmuk szerint szerepelnek a rendelkező részben. Az örökségvédelmi szakhatóság esetében, mivel a hiánypótlásra fenntartotta az előzőleg megadott állásfoglalását, az első, a többi szakhatóság esetében, mivel azok aktualizált állásfoglalások, a második állásfoglalást tartalmazza a rendelkező rész. Az érdemi döntéshozatalnál figyelembe vett, a rendelkező részben szereplő szakhatósági állásfoglalások száma a szakhatóság neve mellett kiemelten szerepel. Természetvédelmi szempontból megállapítottam, hogy az érintett ingatlan nem országos jelentőségű védett természeti terület, védett természeti érték előfordulási helyeként nem ismert. A tervezett beruház természet- és tájvédelmi szempontból nincs jelentős hatással az élővilágra. A szakhatóságok indokolásai: Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Osztálya a 45318-2-12/2008. ikt. számú megkeresésében kérte a „Central EU Biofuels Hungary Kft hódmezővásárhelyi telepének (Hódmezővásárhely Ipari Park, 6502/16 hrsz, művelés alól kivett terület) egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció hiánypótlására vonatkozóan a talajvédelmi hatóság állásfoglalását. A dokumentációt áttanulmányoztam és az alábbiakat állapítottam meg: A tervezett munkálatok termőföldet nem érintenek. A benyújtott dokumentum részletesen foglalkozik az üzem környezetre és a talajra gyakorolt hatásaival, üzemelés feltételeivel. Részletezi, hogy milyen technológiával lehetséges az üzemelés során keletkező melléktermékek szakszerű tárolása, mezőgazdasági felhasználása. Ennek megfelelően az egységes környezethasználati engedélyezés dokumentáció hiánypótlás elfogadása ellen, a fenti feltételek betartása mellett talajvédelmi szempontból kifogást nem emeltem. A talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a 2004. évi CXL. Törvény, a 2007. évi CXXIX. Törvény, 90/2008 (VII. 18) FVM rendelet, a 314/2005 (XII.25) Kormány rendeletalapján adtam ki, az engedélyezési eljáráshoz.
43 Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szakhatósági állásfoglalásom az alábbi tényálláson alapul: Az egységes környezethasználati engedélyezési hiánypótlási dokumentációban foglaltak megfelelnek a hatályos polgári védelmi jogszabályoknak. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET) szabályai alapján folytattam le az eljárást. A KET 45. §-ának (2) bekezdése tartalmazza a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket. Hatásköröm és illetékességem az 1999. évi LXXIV. törvény 25. § (2) bekezdése, valamint a 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet 11. § (1) bekezdés k) pontja és a 314/2005 (XII.25.) Kormány rendelet 20. § (2), 12. sz. melléklet 2. (ia) pontján alapul. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalást kért Regionális Intézetünktől a Central EU Biofuels Hungary Kft., Hódmezővásárhely növényi olaj előállító üzem és technológiai egységként csatolt erőmű egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában. A szakhatósági véleményezésre megküldött - módosított - dokumentációt áttanulmányoztam és az engedély kiadásához fenti kikötésekkel hozzájárultam. Szakhatósági közreműködésem során figyelembe vettem a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a 213/2001.(XI. 14) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI15.) Korm. rendelet, a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, a 8/2002. (111.22.) Köm-EüM együttes rendelet, a 25/2000. (IX.30.) EüMSzCsM rendelet, a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, a 65/1999. (XII.22.) EüM. Rendelet, a 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet, valamint a 2000. évi XXV. törvény vonatkozó előírásait. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdésére figyelemmel, a környezeti hatásvizsgálati és az egyes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése, valamint 12. számú melléklet 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII.28.) Kormányrendelet 21 § (2) bekezdés (a) pontjában biztosított hatósági jogkörben, a 2. számú mellékletben megállapított illetékességgel adtam ki, alkalmazva a KET vonatkozó előírásait. A Ket. 78. § (1) bekezdése alapján kérem, hogy az engedélyező határozat 1 példányát Intézetünknek megküldeni szíveskedjenek! Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-Alföldi Iroda Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kezdeményezésére a Hódmezővásárhely, 6502/16 hrsz.-ú ingatlanon tervezett növényi olaj gyártása 40 ezer t/év késztermék előállításától tevékenységhez technológiai egységként csatolt erőmű 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel tevékenység egységes környezethasználati engedélyezése ügyében szakhatósági eljárás indult Hivatalomnál.
44 A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet (továbbiakban Rendelet) 14/B. § (2) bekezdése alapján a beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett beruházás nagyberuházásnak számíte. A nyilatkozat, valamint nagyberuházás esetén az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete. A tárgyi beruházás a beruházó nyilatkozata (iktatószáma: KÖSZ 1784/07) alapján nagyberuházás. Az előírt örökségvédelmi hatástanulmány 2008-ban készült el, azt a beruházó a jelenlegi engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó dokumentáció részeként benyújtotta. A Rendelet 14/C § alapján a földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken pedig megelőző feltárást kell végezni. A Rendelet 14/D § (1) bekezdése alapján a nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is - a kulturális örökség védelméről szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. Hozzájárulásom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosító 201/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésén, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényen alapul. * A védelmi övezet csökkentéséhez adott szakhatósági állásfoglalások Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzője (29-20835-4/2008.) Az IPPC-engedélyezésben a védelmi övezet megállapítási hatáskört a 21/2001.(II. 14.) Korm. sz. rendelet 6. § (6) bekezdés szerint a felügyelőség gyakorolja. A 29-20835-4/2008. sz. jegyzői szakhatósági állásfoglalást a szakhatósággal egyeztetve ennek megfelelően tartalma szerint a szakhatósági hozzájárulás megadásának tekintettem. ÁNTSZ Makói, Hódmezővásárhelyi Kistérségi Intézete Hódmezővásárhelyi Kirendeltsége (5955-2/2008.) A benyújtott dokumentációban leírtak alapján valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet - a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról - 6. § (6) bekezdés alapján. A szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos hatáskörömet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló1991. évi XI. törvény 12. §-a, illetékességemet „az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 362/2006. (XII. 28.) sz. Kormány rendelet 4. § (4) bekezdése valamint a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése határozza meg.
45 A kérelem a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § rendelkezései szerint hirdetményezésre került A hirdetményre a mai napig észrevétel nem érkezett. A határozatot a 314/2005. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet 19. § (2) bekezdése alapján, a környezetvédelmi jogszabályokat figyelembe véve hoztam meg. A felügyelőség hatáskörét és illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Kormány számú rendelet állapítja meg. A fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) bekezdése és a 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezés jogorvoslati eljárási díját a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján állapítottam meg. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzőjét kérem a határozat 15 napon át történő közszemlére tételére, és a határozat jogerősítéséhez a kifüggesztés és a levétel napját tartalmazó záradék megküldésére. (A Ket. 78. § (6) bekezdése szerint a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.) Kapja: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Central EU Biofuels Hungary Kft. Budapest, Gogol u. 26/III. 1133 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármestere Hódmezővásárhely, Pf.: 23. 6801 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzője Hmvh. Pf.: 23. 6801 ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, Pf.: 77. 5601 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-Alföldi Iroda 6701 Szeged, Pf.: 902. Körzeti Földhivatal, Hódmezővásárhely, Petőfi u. 6. 6800 Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged, Berlini krt. 16-18. 6721 Csm-i Mg-i Szakig. Hiv. Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Hmvh., Rárósi út 110. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Szeged, Tisza Lajos krt. 47. 6721; 6701 Szeged, Pf.: 28. 10. ÁNTSZ Makói, Hódmezővásárhelyi Kistérségi Intézete Hódmezővásárhelyi Kirendeltsége Hódmezővásárhely, Pf.: 204 11. Hatósági nyilvántartás 12. Irattár
Szeged, 2008. december 4.
Kardos Sándor igazgató megbízásából:
Csókásiné dr. Király Anikó s. k. hatósági igazgatóhelyettes
