Alsó légúti g fertőzések. Influenza
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos
Té ák Témák
Az alsó légúti fertőzések fertőzések, azok jelentősége jelentősége, az általuk okozott betegségteher A tüdőg tüdőgyulladások lladások típusai, típ sai etiológiája Az influenza Szezonális és pandémiás influenza Megelőzés, Megelőzés kezelés
Al ó lé Alsó légúti úti fertőzések f tő é k
Az alsó légutakat a légcső, a főhörgők, a hörgőcskék és a tüdő alkotják. j
A légcső és a hörgők gyulladása többnyire vírusfertőzés következménye. A légcső-, valamint hörghurutot általában légúti vírusok (Adenovírusok, Rhinovírusok, Parainfluenzavírusok) okozzák, amelyek a légutak nyálkahártyájában szaporodva gyulladást váltanak ki ki.
A tüdőgyulladást leggyakrabban bakteriális fertőzés okozza de vírusos vagy gombás eredetű is lehet okozza, lehet.
Mindkét betegség jellegzetes tünete a makacs köhögés.
Vezető halálokok és betegségteher a világon, 2004 Mortalitás Mortalit ás % 1. Ischaemi Ischaemiás ás szívbetegségek 12.2 2. Cerebrovascular Cerebrovascularis is betegségek 9.7 3. Alsó 3 só légúti égút fertőzések e tő ése 7.1 4. COPD 5.1 5. Hasmenéses betegségek 3.7 6 HIV/AIDS 6. 35 3.5 7. Tuberculosis 2.5 8. Trachea Trachea--, bronchusbronchus-, tüdőrák 2.3 9. Közúti Kö úti b balesetek l t k 22 2.2 10. Éretlen, és alacsony testsúllyal született csecsemők 2.0
Forrás: WHO
DALY Alsó légúti fertőzések 2. Hasmenéses betegségek 3. Depresszió Depres p szió 4. Ischaemi Ischaemiás ás szívbetegségek 5. HIV/AIDS 6 Cerebrovascular 6. Cerebrovascularis is betegségek 7. Éretlen, és alacsony testsúllyal született csecsemők 8 Születéskori asphyxia, születési 8. trauma 9. Közúti balesetek 10. Újszülöttkori j fertőzések 1.
% 6.2 4.8 4.3 4.1 3.8 31 3.1 2.9 2.7 2.7 2.7
Az 5 éven aluli halálozás okainak megoszlása a világon, 2004 akut légúti fertőzések (postneonatalis) hasmenéses fertőzések (postneonatalis) Malária
17% 37%
4% 4%
Kanyaró
16%
9% 2%
7% % 4%
HIV/AIDS Egyéb fertőző és parazitás betegségek Nemfertőző betegségek (postneonatalis) Balesetek Neonatalis halálozás
Forrás: WHO
Té Tények k
Világszerte a pneumonia a vezető halálok a gyermekek között; Ap pneumonia becslések szerint évente mintegy gy 1,8 , millió gyermek haláláért felelős a világon – ez több, mint amennyiért az AIDS, a malária és a kanyaró felelős összesen; Tüdőgyulladást okozhatnak vírusok vírusok, baktériumok és gombák; A tüdőgyulladások egy része megelőzhető védőoltással, megfelelő táplálkozással és megfelelő környezeti tényezők kialakításával; A tüdőgyulladások megfelelő antibiotikus antimikotikus, vagy antivirális kezeléssel gyógyíthatók gyógyíthatók, mégis a tüdőgyulladásban megbetegedett gyermekek kevesebb, mint 20%-a részesül a szükséges antimikrobiális kezelésben.
Forrás: WHO
PATHOGENEZIS
A microbiális patogének az alábbi módon léphetnek a tüdőbe: - A mediastinumból vagy a subphrenicus térből tö té ő közvetlen történő kö tl tterjedéssel. j dé l - Extrapulmonáris fókuszból történő haematogén tejedéssel. tejedéssel - A mikroorganizmusok inhalációjával az alsó légutakba. légutakba - Oropharyngeális tartalmak aspirációjával.
Az emberi szervezet védekező mechanizmusai
Mechanikai és strukturális - Orr - Köhögési reflex - Mucociliáris clearance - Normál oropharyngeális p y g flora
Celluláris - Macrophag - Epithelialis sejtek - Neutrophil granulocyták
Humorális / Molekuláris / Gyulladásos - IgG, IgA - Cytokinek - Kolónia stimuláló faktorok
PATHOLÓGIA Ó
BRONCHOPNEUMONIA
INTERSTITIÁLIS PNEUMONIA
MILIÁRIS PNEUMONIA
Foltokban konszolidáció egy vagy több lebenyben
Gyulladásos G ll dá folyamat f l az interstitiumban, az alveolusok falában és a kötőszövetben
Haematogén H é terjedés j dé következtében több diszkrét lézió
KLASSZIFIKÁCIÓ HAGYOMÁNYOS
ÚJ
Közösségben szerzett pneumonia Közösségben szerzett pneumonia (Community Acquired Pneumonia) (Community Acquired Pneumonia) Típusos Atípusos
Kórházban ó á ba sszerzett e e p pneumonia eu o a (Hospital Acquired Pneumonia) Korán
fellépő
Későn
fellépő
Lélegeztetéssel
összefüggő
Egészségügyi gés ségügy ellátással e á ássa öss összefüggő e üggő pneumonia (Health Care-Associated Pneumonia ) Kórházban Lélegeztetéssel
szerzett összefüggő
A közösségben szerzett pneumoniák iák leggyakoribb l k ibb kórokozói az ápolás helye szerint Kórházban kezelt betegek
Járóbeteg
Nem-ITO-n kezelt
Streptococcus pneumoniae Mycoplasma pneumoniae Haemophilus influenzae Chlamydia pneumoniae Légúti vírusok
S. pneumoniae S M. pneumoniae C. pneumoniae Gram negatív Gram-negatív baktériumok Legionella spp. H influenzae H. i fl Légúti vírusok
ITO-n kezelt S. pneumoniae S S. aereus Legionella spp. H influenzae H. Légúti vírusok
A közösségben szerzett tüdőgyulladások diagnosztikai megközelítése Mellkasröntgennel Megerősített pneumonia
Nincs extrapulmonális jellemző
Van extrapulmonáris Jellemző (atypusos pneumonia) Állattal való kontaktus az anamnézisben NINCS
Mycoplasma, Chlamydia pneumoniae pneumoniae, Legionellózis VAN
Psittachosis, Q-láz, Tularémia, Légúti vírusok
Vírusos megbetegedések, melyek tüdőgyulladáshoz üdő ll dá h vezethetnek h k Klinikai megbetegedés kezdetben influenzaszerű megbetegedés (ISZM) Az influenzaszerű megbetegedés (ISZM) esetdefiníciója (EU influenza esetdefiníció, a 28/IV/2008. Bizottsági határozat alapján): A tünetek tü t k hirtelen hi t l megjelenése j l é ÉS Az alábbi négy általános tünet legalább egyike:
Hőemelkedés, láz Hőemelkedés Rossz közérzet Fejfájás Izomfájdalom ÉS
Az alábbi három légzőszervi tünet legalább egyike:
Köhögés Torokfájás Légszomj
Etiológiai meghatározása: laboratóriumi megerősítéssel.
Vírusos tüdőgyulladást okozó mikrobiológiai ágensek
Influenzavírus
RSV
Adenovírusok
Parainfluenzavírus
Kanyaróvírus
Citomegalovírus
Varicella-zooster vírus
Herpes simplex vírus
SARS coronavírus
Hantavírus
Madárinfluenzavírus
A közösségben szerzett tüdőgyulladás kockázati faktorai
Alkoholizmus
Asthma
Veleszületett vagy szerzett immunhiány
Ápolást, gondozást nyújtó intézményekben Ápolást intézményekben, rehabilitációs intézményekben huzamosabb ideig történő ápolás/gondozás
Idős kor
Dementia
Eszméletvesztéssel járó kórképek
Dohányzás
Krónikus obstruktív tüdőgyulladás (COPD)
Terhesség
Klinikai tünetegyüttes és differenciál diagnózis
A klinikai tünetegyüttes az enyhétől a halálos kimenetelűig különböző súlyosságú lehet
Differenciáldiagnózis
Tüdőödéma
Láz
Tüdőinfarktus
Tachycardia y
Verejtékezés, hidegrázás
Acute respiratory distress syndrome d (ARDS)
Tüdővérzés
Tüdőrák
Produktív vagy nem-produktív köhö é köhögés
Dyspnoe
Atelektázia
Mellkasi fájdalom (a pleura érintettsége esetén)
Sugár pneumonitis
Kimerültség, elsettség, ét á t l étvágytalanság, á ffejfájás, jfájá
Extrinsic allergiás alveolitis
Pulmonáris vasculitis
izomfájdalom stb.
Bronchiolitis obliterans
Di Diagnosztikus tik vizsgálatok i ál t k
Tenyésztés: „gold standard” standard Megfelelő klinikai minta Gram festése és tenyésztése Szerológia PCR Vizelet antigén kimutatás Di kt antigén Direkt ti é ki kimutatás t tá
Rezisztens pathogének (MultiDrug Resistant - MDR) kialakulásának ki l k lá á k a k kockázati ká ti ffaktorai kt ia közösségben szerzett pneumoniák esetén
Széles körben történő antibiotikum felhasználás,
Az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása,
Korai elbocsátás a kórházból kórházból,
Egyre gyakoribbá váló kórházon kívüli iv. antibiotikus kezelések,
A társadalom elöregedése, g ,
Elterjedten alkalmazott kezelések, melynek kapcsán immunhiányos állapot alakul ki ki.
Egészségügyi ellátással összefüggő pneumoniák - Jelen fertőzés tüneteinek fellépését megelőző 90 napon belül előforduló, legalább két napig tartó kórházi kezelés. - Ápolást/gondozást nyújtó intézményben történő ápolás/gondozás. - Jelen J l ffertőzés tő é tü tüneteinek t i k ffellépését llé é ét megelőző lő ő 30 napon belüli b lüli iv. i antibiotikus kezelés, kemoterápia, vagy sebkezelés - Kórházi kezelés alatt álló, vagy hemodializált beteg
Lélegeztetéssel összefüggő pneumonia Az endotracheális intubációt követő 48-72 órán túl kezdődő pneumonia
Kórházban szerzett pneumonia A kórházi felvételt követő 48 órán túl jelentkező pneumonia (a felvétel idején nem tartózkodott inkubációs időben)
PATHOGENEZIS
Oropharynx p y kolonizációja j p pathogén g mikroorganizmusokkal,
A i á ió az alsó Aspiráció l ó lé légúti úti ttraktusba, kt b
Az emberi szervezet védekező mechanizmusainak gyengülése.
Egészségügyi g g gy ellátással összefüggő gg tüdőgyulladást okozó mikrobák Nem-MDR patogének
MDR patogének
Streptococcus pneumoniae gy Streptococcus p spp. pp Egyéb Haemophilus influenzae Ab érzékeny enterobacteriaceae E h i hi colili Escherichia Klebsiella pneumoniae Proteus spp spp. Enterobacter spp. Serratia marcescens
Pseudomonas aeruginosa MRSA Acinetobacter spp. Ab rezisztens enterobacteriaceae ESBL ESBL-positive i i strains i Klebsiella spp. Legionella pneumophila Burkholderia cepacia Aspergillus
A tüdőgyulladások megelőzése
A kórokozóval történő expozíció valószínűségének csökkentése - Kézmosás, kézfertőtlenítés - Egyszer használatos kesztyű használata - Sebészi maszk vagy részecskeszűrővel ellátott maszk használata - Negative nyomású izolációs szoba - Megfelelő antimikrobiális kezelés időben történő megkezdése - Aspiráció megelőzése - Megfelelő gyomor aciditás fenntartása
Az emberi szervezet fogékonyságának csökkentése, ellenálló képességének növelése - Chemoprophylaxis Ch h l i - Immunizáció
IMMUNIZÁCIÓ PNEUMOCOCCUS OLTÁS PNEUMOCOCCUS 3 éven aluliak 60 éven felüliek
INFLUENZAOLTÁS INFLUENZAOLTÁS Gyermekek y 65 éven felüliek Krónikus alapbetegségben 65 éven aluliak
szenvedők: cardiovascularis betegségek, tüdőbetegségek DM, tüdőbetegségek, DM alkohol abúzus, krónikus májbetegségek, asplenia Szerzett vagy veleszületett immunhiányos állapotok: HIV, malignus daganatok
Várandós nők, Krónikus alapbetegségben szenvedők, Immunhiányos állapotok esetén, Ápolást/gondozást nyújtó intézetben ápoltak, Egészségügyi dolgozók, M Magas kockázatú k ká tú személlyel éll l szoros kontaktusban lévők
A világjárványt ilá já á t okozó k ó H1N1 influenza 2009
2009. 10. 26.
I fl Influenzavírus í Neuraminidáz
N Haemagglutinin
H RNS
M2 protein (csak az A típusnál)
A felületi antigének szerkezetében bekövetkező változások Antigén „drift”
Jelentősége: az oltóanyagba kiválasztott és az emberek között cirkuláló vírustörzsek egyezősége vs. különbözősége
Szezonális influenza elleni védőoltás édő ltá hatásossága
Évente új oltóanyag gyártása
Antigén „shift”
Jelentősége: általános fogékonyság, világjárvány kialakulása Év
Altípus
A pandémia súlyossága
1889
H3N2
Mérsékelt
1918
H1N1
Súlyos
1957
H2N2
Súlyos
1968
H3N2
Mérsékelt
1977
H1N1
Enyhe
2009
H1N1
Enyhe/mérsékelt
Az influenza jelentősége j g A szezonális járvány néhány hete alatt több megbetegedést / halálesetet képes okozni, mint az összes ö többi bejelentendő b j l t dő fertőző megbetegedés egy egész év folyamán
Egy új ú influenzavírus f í világjárványt á á á okozhat, mely következményeit tekintve túlmutat a legnagyobb szezonális influenzajárványokén is. Az influenza pandémiának alapvetően háromféle hatásával kell számolni:
EGÉSZSÉGÜGYI: a megbetegedések és a halálozás magas előfordulása, az egészségügyi ellátórendszer fokozott igénybevétele;
TÁRSADALMI: a népesség megváltozott mobilitása, fennakadás az alapvető szolgáltatások nyújtásában, az infrastruktúra működésében;
GAZDASÁGI: kieső munkaerő, munkaerő a GDP csökkenése, a gyógyítás-megelőzés költsége és a táppénz költsége.
Influenza többlethalálozás
Becslések szerint az influenza többlethalálozásnak csak kevesebb kevesebb, mint egytizede jelenik meg influenza halálozásként a statisztikákban.
Szezonális influenzajárványok j y esetén a többlethalálozás több,, mint 90%-át 65 éven felüliek között regisztrálják.
Pandémiás influenza A(H1N1)v esetén a fiatal korosztályok érintettsége magas.
Pneumonia és influenza többlethalálozás a kockázati faktorral nem rendelkező 65+ népesség körében: 9/100 000
Egy kockázati faktor esetén: x20
Több kockázati faktor esetén: x30
Forrás: Barker and Mulloly: Pneumonia and Influenza Deaths during Epidemics. in Arch Intern Med 1982;142:85-9
Az 1918-as influenza pandémia okozta halálozás Magyarországon és hatása a születéskor várható átlagos élettartamra Az 1918-as influenza pandémia
Forrás: Józan Péter
WHO készültségi szintek az influenza világjárványra - fázisbeosztás Inter-pandémiás időszak 1. fázis
Állati eredetű influenza vírusok által okozott emberi megbetegedéseket nem jelentenek.
2. fázis
Házi, vagy vadon élő állatok között terjedő influenza vírus emberi megbetegedést idéz elő, és ezért lehetséges pandémiás fenyegetést jelent.
3. fázis fá i
Egy állati, E áll ti vagy emberi-állati b i áll ti reasszortáns tá iinfluenza fl vírus í szórványos ó á megbetegedéseket, b t dé k t vagy kisebb ki bb esett halmozódásokat okoz emberek között, de még nem képes olyan hatékonyan emberről emberre terjedni, hogy a lakosság körében folyamatosan járványokat okozzon. Pandémiás riasztás időszaka
4. fázis fá i
E meghatározott Egy h tá tt új, új állati, áll ti vagy emberi-állati b i áll ti reasszortáns tá iinfluenza fl vírus í bizonyítottan bi ít tt képes ké emberről b ől emberre b hatékonyan terjedni, és egy adott országban a lakosság körében folyamatosan járványokat okozni.
5. fázis
Ugyanaz az új influenza vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni egy adott WHO régió két, vagy több országában. P dé iá időszak Pandémiás idő k
6. fázis
Az 5. fázisra meghatározott kritériumokon túl ugyanaz az új vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni egy másik WHO régió legalább egy országában.
6. a.
Az új influenzavírus altípus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, melyek egyike sem a WHO Európai Régiója.
6. b.
Az új influenzavírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, ezek közül az egyik a WHO Európai Régiója.
6. c.
Az új influenzavírus Magyarországon a lakosság körében járványosan terjed.
6. d.
Az új vírus Magyarországon regionális járványt okoz.
6 e 6. e.
A új vírus Az ír s Magyarországon Mag arors ágon országos ors ágos járványt jár án t okoz. oko
A járvány csúcsát követő időszak
Az új vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő surveillance-szal rendelkező országok többségében a járvány csúcsán tapasztalt szint alá csökken.
Lehetséges következő járványhullám
A pandémiát okozó influenza vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő surveillance-szal rendelkező országok többségében újból emelkedik.
Pandémiát követő időszak
Az influenza előfordulása a megfelelő surveillance-szal rendelkező országok többségében a szezonális influenza előfordulási gyakoriságának alapszintjére tér vissza.
A 20092009-es influenza világjárvány gj y
2009. április 17-én az Egyesült Államok Á Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) lázas, légúti tünetekkel járó megbetegedésekről számolt be, amelyeket először két gyermeknél diagnosztizáltak diagnosztizáltak. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye szerint a megbetegedéseket egy új, korábban nem ismert H1N1 altípusú influenza A vírus okozta.[1] Hasonló eseteket jelentettek Mexikóból is.
A jelentős nemzetközi forgalom eredményeként a betegség gyorsan átterjedt az összes kontinensre számos halálesetet okozva. Sporadikus esetek jelentettek április 27-től Európában is is.
A vírus alapvető genetikai struktúráját rövid időn belül meghatározták y g hozták [[2]. ] és nyilvánosságra
[1] CDC Swine Influenza A (H1N1) Infection in Two Children. Southern California, March-April [2]
2009. MMWR April 21 2009/58 (Dispatch); 1-3. Garten RJ, Davis CT, Russel CA, et al. Antigenic and Genetic Characteristics of SwineOrigin 2009 A(H1N1) Influenza Viruses Circulating in Humans. Science 2009; 325(5937):197 - 201
Az új influenza vírus
Elfogadott Elf d tt megnevezések é k
A „sertésinfluenza” elnevezés helytelen és félrevezető. A megbetegedés nemzetközileg elfogadott elnevezése „pandémiás H1N1 influenza 2009”. A vírus hivatalos megnevezése helyesen influenza A(H1N1)v (v=variáns), de szakmai anyagokban egyre gyakrabban k bb h használják álják az influenza i fl A(H1N1)2009 megnevezést is. T ábbi megfogalmazások: További f l á k „új új iinfluenza fl vírus”, í ” „világjárványt okozó influenza vírus”.
Influenza A (H1N1)v H1N1)v ví vírus rus Genetikai stabilitás: a kimutatott pandémiás influenza A(H1N1)v vírusok eddig csak kismértékű genetikai variációt mutattak.
Neuraminidáz
Antivirális rezisztencia: a neuraminidáz
RNS
inhibitorok (oseltamivir, zanamivir) hatékonyak, az amantadin származékokkal szemben azonban rezisztens a vírus vírus. Profilaktikus vagy terápiás oseltamivir kezelést követően sporadikusan előforduló rezisztenciát leírtak.
Patogenitás: állatkísérletek, és humán
Hemagglutinin
M2 protein (csak az A típusnál)
megfigyeléses g gy vizsgálatok g szerint az influenza A(H1N1)v vírus által okozott megbetegedések kevésbe súlyosak, mint pl. a magas patogenitású (H5N1) madárinfluenza vírusé. A vírus patogenitása azonban kissé meghaladja a szezonális influenza vírusokét.
Menetrend szerinti repülőjáratok p j a világon
Védekezési édekezési stratégia g az influenza világjárvány során Az új esetek napi száma Beavatkozás nélkül
Beavatkozással
Napok
A couple wearing protective masks to avoid getting the H1N1 flu virus walk by on a Buenos Aires street, July 7, 2009. President Cristina Fernandez de Kirchner has sought to halt the spread of the new swine flu strain at the height of the southern hemisphere winter by closing schools and letting public sector workers take time off. (Enrique Marcarian/Reuters)
1918/1919-es influenza pand 1918/1919pandémia émia:: influenza A(H1N1) halálozás, halálozás, Anglia és Wales
16,00 0 14,000 12,000 10 000 10,000 8,000 6,000 4,000
1918
Év és hetek
1919
18
16
14
12
10
8
6
4
2
51
49
47
45
43
41
39
37
35
31
29
0
33
2,000 27
Halá álesetek szám ma
18,000
A múlt századi influenza pandémiákból l levonható h ó tanulságok lá k
• Az influenza világjárványok kiszámíthatatlanok; • A terjedési t j dé i ké képesség é é és a súlyos úl megbetegedések b t dé k előfordulása határozza meg elsősorban a világjárvány össztársadalmi következményeinek súlyosságát; úl á át • Epidemiológiai módszerekkel a járványhullámok azonosíthatók a o os t ató és jól jó követhetők; ö et ető ; • A járványügyi intézkedések lassíthatják a járvány terjedését, de nem állíthatják meg; • A járvány já á tterjedésének j dé é k llassítása ítá azonban b jjelentős l tő kedvező hatással bír.
Az influenza
Surveillance
Diagnózis
Megelőzés
Terápia
A megbetegedés jellemzői Szezonális influenza
Pandémiás H1N1 influenza 2009
Klinikai tünetek
A klinikai tünetek alapján a különböző influenzavírusok által okozott megbetegedések nem különíthetők el egymástól: hirtelen kezdet, láz, légúti tünetek mint pl pl. köhögés köhögés, torokfájás torokfájás, általános tünetek mint pl pl. rossz közérzet, izomfájdalom. Enterális tünetek előfordulhatnak, főleg H1N1 altípusú influenzánál.
Inkubációs idő
medián 1-2 nap
Komplikációmentes, enyhe lefolyás
Gyakori, az esetek többsége ilyen Gyakori, az esetek többsége ilyen
Súlyos lefolyású megbetegedés
primer
vírusos tüdőgyulladás – nem jellemző, ritkán előfordul bakteriális komplikációk j ll jellemző ő krónikus alapbetegség súlyosbodása – jellemző
primer
A tünetek fennállásának tartama
enyhe lefolyású megbetegedés esetén 3-5 nap, súlyos lefolyás esetén 7-10 nap
enyhe lefolyású megbetegedés esetén 2-4 nap, súlyos lefolyás esetén kb. 10 nap, de lehet ennél hosszabb is
1-7 nap, medián 3-4 nap
vírusos tüdőgyulladás -
jellemző bakteriális komplikációk j ll jellemző ő krónikus alapbetegség súlyosbodása –jellemző
A szezonális és pandémiás influenza kli ik i megjelenésének klinikai j l é é k és é a súlyos úl esetek t k előfordulásának összehasonlítása Halálos kimenetel
Halálos kimenetel
Kórházi kezelést igényel
Klinikai megbetegedés Tünetmentes
Szezonális influenza
Kórházi kezelést igényel
Klinikai megbetegedés
?
?
?
Tünetmentes
Pandémiás H1N1 influenza 2009
Forrás: ECDC Interim risk assessment. Pandemic H1N1 2009. http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/Documents/0908_Influenza_AH1N1_Risk_Assessment.pdf
Súlyos lefolyású megbetegedések kockázati faktorai Szezonális influenza
Főleg g az életkoruknál ((60 éven felüli, 3 éven aluli) és/vagy az alapbetegségüknél fogva kockázati csoportba tartozók között fordul elő súlyos lefolyás.
Pandémiás influenza
A 60 éven felüliek alulreprezentáltak p a súlyos lefolyású esetek között Kockázati faktorok Krónikus alapbetegség Kóros mértékű elhízás Terhesség 2 éven aluli életkor A súlyos lefolyású esetek mintegy fele-harmada nem tartozott kockázati csoportba.
Krónikus alapbetegségek, amelyek kockázati faktornak tekintendők: •Krónikus légzőszervi betegségek •Krónikus szív-érrendszeri betegségek •Krónikus metabolikus betegségek (különösen a diabetes) •Krónikus máj- és vesebetegségek •Immunhiánnyal járó veleszületett, vagy szerzett állapotok
Különböző klinikai lefolyás Gyakori
Az esetek súlyossága y g az enyhétől a közepesig; Az esetek mintegy felében nem tapasztalnak magas lázat; A szezonális influenzához hasonló ó lefolyás; f á Komplikációk a krónikus alapbetegségben szenvedők között várhatók.
Ritka Vírusos p pneumonitis;; Nehézlégzés, és korán szükségessé váló gépi lélegeztetés; Krónikus alapbetegséggel rendelkező vagy nem rendelkező fiatal felnőttek esetén gyakori; Magas halálozás.
Vírusos pneumonitis
A megbetegedések járványos terjedésének, a morbiditásnak biditá ké és mortalitásnak t litá k a csökkentése ökk té érdekében szükséges intézkedések
Egyéni szintű védelem •Köhögés, tüsszentés etikett tik tt INFLUENZA •Gyakori kézmosás ELLENI •A betegek ápolásakor VÉDŐOLTÁS ja asolt mas javasolt maszk k használat •Antivirális szerek alkalmazása stb…
Közösségi szintű védelem •Tanítási szünet oktatási intézményekben •Munkahelyi intézkedések •Tömegrendezvények korlátozása stb…
A védőoltás édő ltá által ált l nyújtott újt tt kö közösségi ö é i szintű i tű védelem éd l : A népesség é é ffogékony ék egyedeinek azon indirekt védelme, melyet az oltott személyek idéznek elő.
A védőoltás által nyújtott közösségi védelem szemléltetése. lélt té A Az iinfluenza fl tterjedése j dé – amennyiben a populáció 50%50%-a védett fogékony egyéni (direkt) védelem indirekt (közösségi) védelem
A ti i áli gyógyszerek Antivirális ó k alkalmazása lk l á
Egyéni szintű védelem
A várt hatás
Enyhébb lefolyás Gyorsabb gyógyulás (átlagosan 1 nappal rövidebb ideig tartó megbetegedés) Súlyos lefolyás, szövődmények kivédése (pl. otitis, bronchitis, pneumonia) H lál kimenetel Halálos ki t l kivédése ki édé Rövidebb ideig tartó vírusürítés
Az első tünetek megjelenését követően mielőbb, de maximum 48 órán belül el kell kezdeni.
Antivirális rezisztencia kialakulása sporadikusan előfordul, főleg profilaktikus kezelések kapcsán kapcsán, de terápiás alkalmazás mellett ritkább ritkább.
A rezisztencia elkerülése végett az ajánlások betartásával, az előírások szerint kell alkalmazni ezeket a szereket
Magyarországon az antivirális szerek elsősorban terápiás célra alkalmazandók!
A magyar pandémiás influenza vakcina
Teljes vírust tartalmazó, inaktivált, adjuvált;
Antigén összetétel: A/California/7/2009 (H1N1)-szerű NYMC X-179/A reassz.;
0,5 ml-es adagonként g 6 mikrogramm g tojáson j szaporított hemagglutinin; gg
Adjuváns: alumínium-foszfát gél 0,33 milligramm Al3+;
Egyéb segédanyagok: Alumínium-klorid-hexahidrát, trinátrium-foszfátdodekahidrát, kálium-klorid, tiomerzál, dinátrium-hidrogén-foszfátdihidrát kálium-dihidrogén-foszfát, dihidrát, kálium dihidrogén foszfát nátrium nátrium-klorid, klorid injekcióhoz való víz víz.
A pandémiás oltóanyag a szezonális influenza elleni védőoltástól csak az antigén minőségében és mennyiségében különbözik.
Az influenza vakcina előállítása A vírus izolálása, betegből származó mintából
Természetes törzs
Pl. Az új vírus izolálása sejtekből California A/H1N1/7/2009
Új influenza vírus
Gyorsan szaporodó dó
influenza vírus
Gyorsabban szaporodó törzs - reasszortáns
Tojásban j vagy gy sejtekben j szaporított p vakcina vírus a termeléshez
Embrionált tojásokat természetes vagy rekombináns vakcina vírussal í l oltanak lt k be b majd jd inkubálnak.
Sejteket természetes vagy rekombináns vakcina vírussal oltanak b majd be jd iinkubálnak. k bál k
Oltóanyag típusok
Inaktivált (elölt) vírusokat tartalmazó teljes j vírusvakcinák;;
Detergens kezeléssel feldarabolt, inaktivált vírus részecskéket tartalmazó l óh hasított í ((split) li ) vírusvakcinák.
Alapvetően tisztított hemagglutinint és neuraminidázt tartalmazó subunit vagy felszíni antigén vakcinák, amelyekből a többi vírus komponenst eltávolították (inaktivált).
Élő, legyengített (cold-adapted) vírus vakcinák, melyek gyengített (nem patogén) teljes vírust tartalmaznak
Source: http://www.ifpma.org, The I t International ti l Federation F d ti off Pharmaceutical Manufacturers & Associations
Thiomersal A thiomersal egy szerves vegyület, amely etil-higanyt tartalmaz. 1930 óta használják igen kis mennyiségben bizonyos oltóanyagok bakteriális és gombás fertőződésének megelőzésére megelőzésére. o
o Számos szervezet, köztük a WHO is megfogalmazta az élelmiszerekből származó metil-higany metil higany expozíciós határértékére vonatkozó javaslatokat amely napi 0,1 – 0,5 µg/kg közötti érték. o Az élelmiszerekre vonatkozó javaslatok tükrében az oltóanyag higanytartalmának a jelentősége csekély. o Az A ilyen il módon ód ttartósított tó ít tt oltóanyagokban ltó kb a hi higanytartalom t t l nagyon alacsony, a szervezetből gyorsan kiürül. o A gyerekeken k k és é ffelnőtteken l őtt k végzett é tt vizsgálatok i ál t k az oltóanyagokban ltó kb használt thiomersalnak sem korai, sem késői káros hatását nem mutatták ki.
Kockázat - előny y értékelés
AZ INFLUENZA KOCKÁZATA Á
A megbetegedési veszély megelőző intézkedések hiányában nagy Az egészséges g g személyek y kockázata alacsony – de néhányan meg fognak halni. A várandós anyák, az alapbetegségben szenvedők és a kisgyermekek a legveszélyeztetettebbek. Idősebbek: kicsi a kockázata a fertőzésnek, de fertőzés esetén a halálozás szempontjából a legnagyobb g gy kockázatú csoport. p
A VÉDŐOLTÁS KOCKÁZATA
Gyakori y mellékhatás: fájdalom, j , bőrpír, duzzanat az oltás helyén; fáradtságérzet, rossz közérzet. Nem gyakori: fejfájás, izületi fájdalom, verítékezés, láz, izomfájdalom. Ezek a reakciók mindegyike enyhe és rövid lefolyású volt volt, kezelés nélkül is 1-2 napon belül elmúltak. Egyéb súlyos reakciók csak nagyon ritkán fordulhatnak elő. elő Guillain-Barré szindróma: ha van is többlet kockázat, az sem több 1:1 000 000-nál allergiás reakció: 1:1 000 000 halál: nem bizonyított
Kö ö ö a fifigyelmet. Köszönöm l t
