„ALMa” – Acces to the Labour Market ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ --------------------------
„ALMa” – Acces to the Labour Market Komplex szociológiai kutatási program a Hargita megyei nyolcadik osztályos tanulók körében 2003.DECEMBER 12.Csíkszereda Szakmai tanácskozás vitaindítója, munkaanyag
A kutatás kiindulópontja, témaköre: a. A lemorzsolódás, a képzési rendszerből való idő előtt kilépés Romániában, Hargita egyaránt fontos társadalmi jelenség. A kérdés különös hangsúllyal vetődik fel az általános iskola befejezése után. b. A kutatás tervezése, az elővizsgálatok során arra figyeltünk fel, hogy ebben a térségben az igazán fontos kérdés nem is a végleges kimaradás jelenségköre, hanem egy jóval szélesebb körű, „társadalmi támogatottságot” is élvező másik jelenség: az iskolai életpálya, illetve a tanulási életpálya „alultervezése”. Lényege: a gyerekek képességeihez, személyes terveihez viszonyítva a családi környezet, a helyi közösség az iskolai és tanulási életpályát visszafogja, rövidre zárja. Azt tapasztaljuk, hogy a családok egy jelentős része „elfordul az iskolától”. Ez paradox jelenség, mert: a világ ma azt üzeni, hogy tanulni kell. c. Az iskolai és a tanulási életpálya alultervezése támogató környezetet jelent az intézményrendszerből való idő előtti kilépés számára is. Ez többek között azt jelenti, hogy az intézményrendszerből való idő előtti kilépés jelenségkörét nehéz megnyugtató módon kezelni, mert – a támogató társadalmi környezet hatására folyamatosan újratermelődik. d. A kutatás terepét jelentő vidék nagyobb részben rurális jellegű és a gazdasági tartalékok tekintetében erőforrás hiányos. A humán erőforrás hasznosításnak ebben a helyzetben kiemelt fontossága van. Az iskolai és a tanulási életpálya tervezése a térség jövője szempontjából fontos (lenne). e. Azok számára, akik a tanulási életpályát alultervezik, még ebben a térségben is csak korlátozott mértékű munkaerőpiaci esély adódik.
1
„ALMa” – Acces to the Labour Market ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ --------------------------
A kutatás megszervezése, munkafázisok: 1. előzetes tájékozódás, adatgyűjtés 2. családi háztartások adatbázisának feldolgozása (nehéz anyagi helyzetben lévő családok) 3. szociológiai adatfelvétel tervezése és kivitelezése (minden Hargita megyei nyolcadikos tanuló lekérdezése) 4. mélyinterjúk készítése pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, szakértőkkel 5. esettanulmányok készítése olyan családokról, amelyek alultervezik a gyerek tanulási pályáját. 6. Sikeres modellek leírása (eredményes kitörési kísérletek): 7. Összegző tanulmány készítése 8. Javaslatcsomag összeállítása megyei intézmények számára Szakmai eredmények - Összetett szociológiai adatbázis (tematikus és regionális elemzések lehetősége) - A teljeskörű adatfelvétel későbbi megismétlése (4-5 év múlva) longitudinális elemzésre ad lehetőséget. - Publikációra alkalmas szakmai anyag, amely támogatja a vizsgált témakör társadalmi megjelenítését (adatfeldolgozás, esetelemzés, mélyinterjú) - Döntéshozatal során fölhasználható kutatási eredmények - Tematikus szakmai rendezvények számára hasznosítható kutatási anyagok - A kutatási eredmények alapján összeállított szakmai javaslatcsomag Tervek az iskola befejezése után, térségi-külföldi érvényesülés - A térség nyolcadikos tanulóinak egy jelentős részét foglalkoztatja a külföldi (döntően magyarországi) érvényesülés lehetősége. A megkérdezettek 70%-a fogalmazott meg pontosan definiált érveket amellett, hogy nem érdemes az iskolarendszerben maradni. Ezek 30%-a azzal érvelt, hogy jobban megéri külföldön dolgozni, mint itthon iskolába járni. - Az előbbi adat ismeretében természetesnek tekinthető, hogy a középiskola utáni időszakban is sokan külföldi érvényesülést terveznek. A megkérdezettek 21,2%a még nem tudja, hogy mit tenne, ha befejezné a középfokú képzést. Ezzel szemben több mint 25% külföldön szeretne tanulni vagy dolgozni, a többiek (53,8%) itthon maradnának.
2
„ALMa” – Acces to the Labour Market ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ --------------------------
- A külföldi érvényesülést tervezők körében a városi tanulók szerepelnek nagyobb arányban, őket követik a községközpontokban élők, a sort a falusi (nem községközpont) környezetben élők zárják. - Sokkal markánsabb eltéréseket kapunk, ha a külföldi tartózkodás célját vizsgáljuk. A külföldön tanulni vágyók körében a városiak aránya már 65,8%! Külföldi munkavállalást ezzel szemben főleg a falusi környezetben élők terveznek. - Ami viszont nagyon feltűnő: minél magasabb a szülők képzettségi szintje, annál inkább terveznek a gyerekek külföldi érvényesülést és fordítva. - A középfokú képzés utáni terveket illetően a szülők véleménymegoszlása a tanulók választásainak szerkezetét tükrözi. Részletek az elemzésből I. A választott szakmák elemzése alapján 3 alapvető képzési és foglalkozási modell körvonalazódik A. MODELL - Alapszintű, alsó középfokú képzési forma, rövid távú tervezés pontosan definiált kimenettel, lokális vagy mikroregionális dimenziók figyelembe vétele, fizikai jellegű munkavégzés B. MODELL - Középfokú, felsőközépfokú képzési forma, térségi (alapvetően városi) dimenziók előtérbe helyezése, rövid távú tervezés pontosan definiált lezárással, „hivatali” középszintű munkakörök C. MODELL - Felsőfokú képzési szint, potenciálisan a térségen túlmutató életpálya terv, magas társadalmi státusz elérésének terve. A megkérdezettek majdnem 60%-a fogalmaz meg alsó és középfokú képzést igénylő modellt (36,3%, illetve 23%). A felsőfokú szintet 38,9% jelöli meg. Ezek az arányok azonban csak az első opcióként megjelölt szakmákra vonatkoznak. A 2. És a 3.opcióként megjelölt szakmák rendszerint „alacsonyabb” rangúak mint az első opciónál említettek. Tehát: ha a választás nem sikerül, akkor a visszalépés, az igények szintjének csökkentése a legjobbnak ítélt stratégia. Ez arra utal, hogy a valóságos esélyek az elképzelések alatt vannak. 3
„ALMa” – Acces to the Labour Market ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ --------------------------
II. A megkérdezettek 70%-a talált jól megfogalmazott, konkrét érveket arra, hogy miért nem érdemes az iskolarendben maradni. Ez kétségkívül arra utal, hogy ezek az érvek a családban, a tanulók közvetlen környezetében markánsan jelen vannak. III. A 8.osztály utáni továbbtanulási tervek még mindig az elméleti középiskolák vonzerejét mutatják. Hol szeretne továbbtanulni a 8.osztály elvégzése után: Iskolatípus Százalékos arány Elméleti gimnázium 43,3% Tanítóképző 4,4% Vallásos iskola 2,5% Szaklíceum 22,9% Szakiskola 16,4% Nem tudja, nem válaszolt 10,5% IV. A továbbtanulást illetően a 8.osztályos tanulók körében két pólus körvonalazóik. Egyfelől azok, akik hosszabb távra tervezik a tanulást, magas szintű és magas társadalmi presztízsű szakmákat választanak. Többnyire városi környezetben laknak, szüleik általában magasabb képzettséggel rendelkeznek. Másfelől azok, akik már most pontosan tudják, hogy meddig fognak a képzési rendszerben tartózkodni, az iskolai képzés idejét mint szükséges átmeneti időszakot kezelik, többségükben falusi térségben élnek, szüleik alacsonyabb iskolai képzettséggel rendelkeznek. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy: - a két csoport közti arány kedvezőtlen (a második csoporthoz tartozók többen vannak) - a két csoport (két pólus) egyre markánsabban körvonalazódik - a két csoport közti távolság növekszik. V. Az iskolához való viszonyulást, az iskolai tanulás tervét, általában a tanulásoz való viszonyt alapvetően a család és a baráti, rokoni kör határozza meg. Az iskola, a pedagógus szerepe ma mindebben nagyon kicsi. Érvényes ez az információszerzésre, az érvek rendszerére, általában a témával kapcsolatos beszélgetési alkalmakra egyaránt. Tekintettel arra, hogy a családok közel 80%-a a térségben egyik napról a másikra él, nem tud megtakarítani (lásd: a térségben 4
„ALMa” – Acces to the Labour Market ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ --------------------------
végzett kutatások eredményeit), a családoknak az iskolához, a tanuláshoz való viszonya kedvezőtlen irányba alakul. SZAKMAI JAVASLATOK A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ALAPJÁN 1. Egyetértés kialakítása a vizsgált társadalmi jelenség vonatkozásában Szereplők: - oktatási intézmények és oktatók - megyei hatókörű intézmények - térségi döntéshozók - szakmai elemzők Az egyetértés 3 alapvető dimenziója: ALAPHELYZET ÉRTELMEZÉSE - térségi szinten jelentős folyamat az iskolai, tanulási életpálya alultervezése - a jelenség eseti, egydimenziós kezelése nem vezet megnyugtató eredményre CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA - hatékony oktatási intézmények létrehozása - piacképes tudás előtérbe helyezése - a képzés/képzettség magas társadalmi presztízse - a térségi szakmai tudás magas szintje Ezeket a célokat megyei humán erőforrás politikai koncepció foglalhatja össze. Ennek kidolgozása célszerű. FELADAT - az iskolai, tanulási életpálya alultervezésének, mint a térségre jellemző társadalmi gyakorlatnak a csökkentése/felszámolása 2. Az alultervezés, mint társadalmi jelenség rendszeres szakmai elemzése, szakmai és társadalmi vitája 3. Az iskola szerepének növelése a helyi közösségben Példák: 4. Az iskola befolyásának növelése az iskolai, tanulási életpálya kialakításban (intézményi keretekben) 5
„ALMa” – Acces to the Labour Market ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ --------------------------
5. Törekvés a családi értelmezési keret módosítására Példák: 6. A végleg kimaradók helyzetének kezelése - rehabilitációs program - megelőzés A MÉLYINTERJÚK TAPASZTALATAI - A megkérdezettek szívesen beszélnek ezekről a kérdésekről. Ezt azt jelzi, hogy ez a téma „kibeszéletlen”. - Úgy tűnik, hogy a megkérdezettek szerint az iskolarendben ma túlságosan sok gond, megoldatlan kérdés van. Ezért az egyes résztémák megbeszélése, értelmezése nehézkes, gyakran a „semmi nem jó”, „nincs mit tenni, sodródunk” típusú alapálláshoz térnek vissza. - A térségben a magyar iskolák legfontosabb kérdése – az oktatók szerint – az, hogy „legyen elég” gyerek. Ez megélhetés kérdése, a kisebb iskolák esetében az intézmény megszűnésének kérdése. Ehhez képest a minőség, az „alultervezés” nem igazán téma. A pedagógusok optikájából nem az alultervezés vagy a gyenge teljesítmény az alapvető kérdés, hanem a végleges kimaradás. - A lemorzsolódás, az alacsony teljesítmény fő okát az anyagi természetű nehézségekben látják. Egyfelől gond van a családi háztartások oldalán. Ez különösen akkor érezteti hatását, ha a családnak a gyerek bentlakásos ellátását kell finanszíroznia. Másfelől gond van a támogatási rendszerrel. Nincs vagy csekély a szociális jellegű támogatás. - A megkérdezettek nem utaltak olyan elképzelésekre, programokra, amelyek megyei vagy kisebb térségi szinten a lemorzsolódás ellen, a teljesítmény fokozása érdekében szerveződnének. A helyzet javításának – a megkérdezettek szerint - ma is csak két „klasszikus” szereplője van. Az egyik a helyi „lelkes” pedagógus, igazgató. A másik: az országos központi szabályozás. Az előbbiből – úgy tűnik – egyre kevesebb van. Az utóbbi hiányzik vagy kaotikus.
6
