Állami Számvevőszék Dr Kovács Árpád úr, elnök Apáczai Cs.J.u.10. Budapest 1052 Tisztelt Elnök úr! Alulírottak, közöttük Várhalmi Miklós, mint a bajai önkormányzat egyik képviselője (egyben a Gazdaságfejlesztési Bizottság tagja, az Ellenőrzési Munkacsoport vezetője, a Kórház Felügyelő Tanácsának tagja) fordulunk Önhöz. Várhalmi Miklós közel 12 év óta, 1994-től elnöke volt és ma is tagja a Gazdaságfejlesztési és Költségvetési Bizottságnak, így viszonylag jól ismeri a városi költségvetés szerkezetét, a gazdálkodást, a lehetőségeket és a problémákat. A csatolt, a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatalnak írt anyag jellemzi a Bajai Önkormányzat 2006 évi költségvetési koncepciójához kapcsolódó törvényességi problémákat, mint formai dolgokat. Viszont a törvényességi problémák alapját a 2006 évi költségvetési koncepció képezi. Emiatt keressük meg Önt, az ÖTV.92.§.(1) alapján, miszerint az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az Önöket érintő, közgazdasági és költségvetési törvényi hivatkozások (például ÁHT és a kapcsolódó 217-es kormányrendelet) megtalálhatók a mellékelt KÖZIG Hivatalos levélben, ezért nem ismételjük meg itt külön is. Megkeresésünk célja az a képviselői felelősségtudat, hogy az ÖTV.19.(1) alapján települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit. A mellékelt anyagok alapján számunkra alapos a gyanú arra, hogy a 2006 évi költségvetési koncepciónk és az erre épülő bajai önkormányzati költségvetésünk csődveszélyes vagy fejlődésellenes költségvetés lesz, így beavatkozást igényelhet Önöktől is. Az önkormányzati csőd fogalma pontosan törvényben rögzített. Ezt még nem értük még el valószínűleg, de a gazdálkodás a csődkockázatos! Idézve a csatolt dokumentumból a fő gondolatokat(dőlt betűvel): Várhalmi Miklós a Gazdaságfejlesztési és Költségvetési Bizottság tagjaként, az Ellenőrzési Munkacsoport vezetőjeként sem tudja, hogy mit is tartalmaz pontosan a költségvetési koncepció, csak azt sejti, hogy a várhatóan 14 milliárdos költségvetési főösszeg mellett az eddigi költségvetési hiány ilyen időszakokhoz képest négyszeres (500 millió helyett 2 milliárd), az adósságszolgálat 50-100%-kal nagyobb (1 milliárd helyett 1.5-2 milliárd), a hitelképességünk teljesen beterhelve (a hitelképességünk 700 millió, ami kb. 500-600-ra beterhelt, tehát nincs 2006-ra mozgásterünk a hitellehetőségek szempontjából sem), a városüzemeltetés gondokkal küszködik, felújításra, fejlesztésre, pályázatokra alig marad önerő(pedig az EU források pályázati formában történő elérése létszükséglet a 2007-2013 közötti időszakban kiemelten), a lakótelep felújítási kormányprogramból felújításokra a 600 pályázóból csak 245-öt támogatott a városvezető koalíció, tehát nincs biztosítva a közép és hosszú távú jövője a városnak! A kiszivárgott vízmű és fűtőmű eladási terv legfeljebb csak 2006-ot oldaná meg, de utána ellehetetlenülhet a gazdálkodás, nem marad mozgástér! Prognosztizálható, hogy a jelenlegi szűkebb vezetői kör kudarcot fog vallani az eddigi gazdálkodási elveivel és gyakorlatával, így egyrészt a folyamatokat tekintve időhúzóan, másrészt egyes egyedi ügyekben kapkodva, a reális költségvetési gondokat elfedően, hatalmi visszaélésekkel kívánja megoldani a választások előtti utolsó évének költségvetési egyensúlyát. Ezzel igyekszik megelőzni a következő ciklusra vonatkozó esélytelenségét, kockáztatva a város megfelelő üzemeltetésének és fejlesztésének realitásait. Vélelmezhető az is, hogy csőd közeli állapotban lehet az önkormányzat, ha ilyen nagy a titkolódzás! Baján feltétlenül mielőbb vissza kell állítani a törvényes működési rendet, mert a jelenlegi költségvetési helyzet nemkívánatos kiszámíthatatlan lépésekre késztetheti a 3-5 fős, szűk körű városvezetést, melynek egyik markáns példája a költségvetési koncepció lényegének eltitkolása, a törvénysértések gyanújának sokasága mellett. 1/6
Kiemelem az alábbi, az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzéséhez kapcsolódó főbb törvényhelyeket, melyek helyi alkalmazását aggályosnak véljük, így ellenőrzésre figyelmükbe ajánljuk: 1. az ÖTV 92.§. alapján az ellenőrzésről: 1.1. (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi (megjegyzés: emiatt fordulunk Önökhöz!) 1.2. (2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján (megjegyzés: egy jól működtetett belső ellenőrzés és ennek nyílt, őszinte értékelése megelőzhette volna, de legalábbis jelezhette volna a költségvetési katasztrófa veszélyét!) 1.3. (3) A pénzügyi bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél: 1.3.1. a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;(megjegyzés: a Bizottság egyértelműen azonosíthatóan, tudatosan akadályozva volt a felelősségteljes feladatához szükséges információk elérésében, többszörösen, így a szakjavaslatának meghozatalában is!) 1.3.2. b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; 1.3.3. c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. 1.4. (4) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek (megjegyzés: pénzügyi bizottság nem tudott vizsgálati megállapításokat sem tenni, mert tudatosan akadályozva volt a vizsgálódásban is, emiatt jelzünk most mi) 2. az ÁHT 121/A.§. a belső ellenőrzésről (megjegyzés: kértem, hogy a belső ellenőrzésünk adjon szakvéleményt számunkra a jelenlegi költségvetési helyzetről és a koncepcióról, melyet nem kaptam meg és ígéretet sem, hogy megkapom): 2.1. (1) A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát (megjegyzés: a Polgármester egyszemélyi felelőssége, ha a belső ellenőrzés anyagait tudatosan nem hozta a képviselőtestület tudomására, mivel ezt sem lehet gondatlanul elkövetni. Továbbá az is csak tudatos lehet, hogy a belső ellenőrzést nem használta fel a költségvetési problémák vizsgálatára, kockázatelemzésre és az ebből levonható következtetések hasznosítására!) 2.2. 2) A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. 2.2.1. A hatékony belső ellenőrzés nagymértékben segíti az önkormányzatot, ezen belül elsősorban a költségvetés végrehajtása és a gazdálkodás jogszerűsége szempontjából alapvető felelősséggel rendelkező polgármestert.(megjegyzés: aki tudatosan ezt nem veszi észre és nem él vele, az igen súlyos cselekményt valósít meg!) 3. a 217.es kormányrendelet 145/A.§. szerint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezető ellenőrzésről című szabályozás ellenére tudomásunk szerint a Polgármesteri Hivatalnak nincs FEUVE szabályzat csomagja - ez tartalmazza a kockázat kezelési szabályzatot - pedig a 217/1998. korm. rend. 145.§. szerint már lennie kellene és 2005.04.02-tól ezt az ÁSZ-tól is lehet kérni. Ennek hiánya is törvénysértő, a közpénz jelleg kezelése miatt: 2/6
3.1. (1) A költségvetési szerv vezetője a szerv gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét. 3.2. (2) A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. 3.3. (3) A FEUVE rendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. 3.4. (4) A FEUVE fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat. 3.5. (5) A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely e rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében foglalt szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. 4. az ÖTV. 92/C. §.: 4.1. (1) A könyvvizsgáló betekinthet a helyi önkormányzat könyveibe, a polgármestertől és az önkormányzat költségvetési szerveinek dolgozóitól felvilágosítást kérhet. Feladata különösen a helyi önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálata. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület nyilvános és zárt ülésén. A könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban a képviselő-testület ülésére a polgármester köteles meghívni szerint (megjegyzés: a könyvvizsgáló nem vett részt sem a pénzügyi bizottsági ülésen, sem pedig a testületi ülésen. Nincs tudomásom arról, hogy meghívták és nem jött el vagy milyen más okból volt távol. Kértem a könyvvizsgáló véleményének alapjául szolgáló anyagot, hogy értelmezni tudjam a véleményét, de ezt is megtagadták!) 4.2. (2) A 92/A. § (1) bekezdésében foglalt helyi önkormányzatok körében a könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a képviselő-testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá a pénzügyi helyzetet elemezni, különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében. 5. A 27/2003 korm. rend. és 217/1998 Korm.rend által megfogalmazott pályázat beadás és pályázat felhasználás szabályainak betartása azért fontos, nehogy nagy értékű beruházások esetén (például a Szentháromság tér 600 milliós felújítása) olyan probléma merüljön fel, mely visszafizetési kötelezettséget keletkeztet, különösen ha a visszafizetés más önkormányzati időszakot terhelne. Az elmúlt tizenév gazdálkodási problémái, melyekről évente figyelmeztettük a Polgármestert és aki nem igazán hallgatott a pénzügyi bizottsági tagokra. Egyúttal a megoldásokra, a jövő kezelési alapelveire is utalunk, a teljesség igénye nélkül: 1. az elmúlt tizenévben, kivéve a 2002-2005 időszakot, a költségvetési koncepció, volt, amikor a költségvetés, hiánnyal indult (200-700 millió indulási hiány, az 1994-től kb. 3 milliárdról 13-14 milliárdra nőtt költségvetési főösszeghez képest), de év végékre a költségvetés általában egyensúlyba került. Ebben szerepet játszottak a tudatos intézkedések, váratlan bevételek, kiadás csökkenések, átmeneti hitelek, pályázatok és a szerencse is. 2002-től azonban 2005-re tetőzően az év eleji költségvetési hiányok mind nagyobb kockázatokkal kezelődtek év közben és 2005-ben már nem rendeződnek jelentős hitel nélkül év végre. Sőt 2006-ra a 14 milliárdra prognosztizálható költségvetési főösszeghez képest a költségvetési koncepcióban érzékelhető hiány elérheti a 2 milliárdot is, de ehhez minden meghatározó adat tudatosan eltitkolt előlünk! 2. az év eleji költségvetési hiányok megoldásában a saját, megtakarítást célzó intézkedések kisebb arányban vettek részt, mivel a megtakarítások a szolgáltatási kereslethez képest, szolgáltatási túlkínálatot jelentő intézményrendszer jelentős karcsúsítását igényelték volna. Ezt a Polgármester, az Alpolgármester, Jegyző hármas vezetésével többen nem 3/6
3.
4.
5.
6.
7.
akarták megfelelő mértékben. Emiatt évente csak a legkisebb, a költségvetési hiányt éppen kicentiző, kiegyensúlyozó csökkentéseket hajtották végre, év végeken borotvaélen táncolva és a költségvetés megfelelő teljesülésekor fellélegezve. A költségvetési hiányokban az ingatlanértékesítésekből, volt, amikor az ÖNHIKI-ből, a pályázatokból, a VÍZMŰ számára végrehajtott csatornaértékesítésből(200-300 millió) befolyó bevételek, stb voltak a meghatározóbbak. Egyértelműen besegítettek a hiányok kezelésébe az év végi számláknak a következő évek elején történő kiegyenlítése, ami „legális költségvetési játék”, de egyben struccpolitika is, hiszen csak görgetjük magunk előtt annak kockázatát, ha majd egyik év végén már nem lesz erre mód, megfelelő mértékben. a vagyongazdálkodást alapjában véve az ingatlanértékesítés jellemezte, ami általában megoldotta a működési kiadások hiányát is. Viszont így a forgalomképes illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok száma jelentősen csökkent. A vagyonvesztési kritikákkal szemben az az indok hangzik el, hogy épültek nagy értékű létesítmények(szennyvíztelep, kórház, utak, csatornák, épületek, stb) és ezek értéke kompenzálja az eladott ingatlanokat az összvagyonon belül, sőt növeli. Tehát ez is torz kép, ami nagy önbecsapás! Az ingatlan vagyonnal való tényleges gazdálkodás fontos feltétele lett volna egy ilyen költségvetési szerkezetű településnek már tizenéve. az adósságszolgálat kezelése is sajátos. Egyrészt hangoztatott elv itt Baján, hogy minden cég manapság hiteleket is használ a működéséhez, ami igaz, de egy önkormányzatnál, a közösségi szolgáltatások stabilitása és minden más felelősség miatt eltérő kezelést igényel. Az is hangoztatott elve a város szűk körű vezetésének, hogy a költségvetési főösszegünk 10%-a körüli hitel(kb. 1.3 milliárd) szinte kívánatos is, ami kb. 1 milliárd volt eddig. 2005-ben viszont ez valószínűleg megnőtt kb. 1.5 -2 milliárdra. Ugyanekkor a kb. 700 milliós hitelképességünk 500-600 millióra beterhelődött, tehát ebben sem maradt sok mozgástér. A hiteleinket részben fizetgetjük vissza, másrészt adósságszolgálatunk kvázi folyamatos átütemezésben van, szinte évente, ami ismét egy előregörgetést jelent, de az is struccpolitikai lenne, ha nem gondolnánk arra: ezt egyszer valakinek vissza kell adnia, jó lenne lassacskán csökkenteni! Persze a hitelek szerkezete sem közömbös, hiszen más a működési célú hitel, más a fejlesztési célú. Más az éven belüli, a középtávú és a hosszú távú hitel is. Viszont egy önkormányzati gazdasági program például azt is szolgálná, hogy áttekinthessük a hitelek megnyugtató kezelésének, visszafizetésének esélyeit, biztosítékait. tizenév óta hangsúlyozza Várhalmi Miklós, hogy ne bázis alapú tervezést csináljunk, hanem nullbázisút, hiszen ez mutatná meg a tényleges kiadásokat. Ezzel a módszerrel nem konzerválnánk, nem göngyölnénk be a nemkívánatos és felesleges kiadásokat. Sajnos nem sikerült ezt elérni, hiszen ez ellene lett volna a „város szűk körű gazdálkodóinak”! egy önkormányzat bevétel-kiadás egyensúlyának megteremtéséhez a bevételi és kiadási tételeket egyenként kell elemzés alá venni, azaz minden tétel kiszámításához egy külön kis fejezet szükséges, a tételek jellegétől függő mértékben. Az elemzések alapján meg kell határozni a bevétel növelési és a kiadás csökkentési lehetőségeket, ezek hatásának leírásával együtt. Ezután ezeket súlyozni is célszerű, abból a szempontból, hogy milyen mértékben hatnak egyes költségvetési tételekre és a környezetre, a lakosságra, a városra. meg kell vizsgálni, hogy a működési célú kiadásokat mennyire fedezik a működési célú bevételek(működési egyenleg) és lehetőleg ezeket össze kell „kényszeríteni” első közelítésben. Ez később kereszt finanszírozható más forrásból is, de erre csak nagyon „kemény források” használhatók, például: helyi adók, ingatlan vagy értékpapír érékesítés, hitel, stb). A működési célú kiadásoknál szigorúan vizsgálandók: az önkormányzati szolgáltatás, az intézményrendszer iránti kereslet (például oktatási intézmények esetén a demográfiai adatok. Baján például a gyermeklétszámok feleződése adott idő alatt), konkurens szolgáltatók(nem állami iskolák, nem állami egészségügyi szolgáltatók, csökkenő lakos szám, stb), a gazdaságosabb működtetés feltételei(ingatlan, létszám, szervezés, stb), a kötelező és az önként felvállalt feladatok aránya-költségvonzata, stb. Kétségtelen, hogy az esetleges korlátozó intézkedések az intézményrendszer szűkítésével, a bajai köztisztviselők, közalkalmazottak munkahelyének megszűnésével 4/6
járnának, ami nemkívánatos dolog(ez végkielégítésekkel is együtt jár, ami ma már természetes, de ezt is kezelni kell majd valakinek!). Viszont a tizenéve őrzött és óvatosan karcsúsított intézményrendszer a város többi lakójának életminőségét befolyásolja: egyrészt pozitív érzetet keltve azokban, akik közvetlenül vagy közvetve igénybe veszik az intézményrendszert. Másrész negatív érzetet keltve azokban, akik nem veszik igénybe ezt. Összességében, minden érzet mellett a gazdasági egyensúly a lét feltétele, mint a családi költségvetésekben és ez kell, hogy meghatározó legyen egy bármilyen város vezetés számára! Különben megközelíthetjük a csődhelyzetet, ami után a csődbiztos évekig visszafoghatja a város minden területét, törvényi felhatalmazás alapján. 8. a felhalmozási célú bevételek és kiadások arányossága is fontos a költségvetésen belül. Célszerű lenne a felhalmozási célú bevételeket felhalmozási célú beruházásokra fordítani. Például az ingatlanértékesítésből nem működést finanszírozni, hanem út-járdacsatorna-épület építések,felújítások-stb jellegű fejlesztéseket. 9. a bevételi forrásoknál számba kell venni a központi juttatásokat, forrás elemenként (normatívák, átengedett adók, támogatások, stb). Tudni kell, hogy az elmúlt tizenév alatt egyik kormány sem volt olymértékben önkormányzat barát. Vannak reálérték tartást közelítő központi kiegészítések, kompenzációk, stb, de vannak leadott feladatok, köztisztviselő juttatás növelések, melyeknek csak egy részére nyújtanak fedezetet azzal, hogy a többit az önkormányzat gazdálkodja ki vagy adókivetés útján szedje be. A központi kormányzatok szorongatják az önkormányzatokat, ami a helyi gondokat növeli! A központi forrásokon túlmenően a helyi bevételi források veendők számba. Ennek egyik elemét alkotják a helyi adók. Ezek mértékét törvény maximálja és van egy helyi beállási szint. Mérlegelni kell a gazdaságilag nem virágzó helyi gazdaság miatt a lakosság és a cégek adóképességét, adóterhelhetőségét. A helyi bevételek további eleme az ingatlan értékesítésből (vagyonhasznosításból) származik, de itt is számba kell venni, hogy hosszútávon mit lehet még értékesíteni egyáltalán (erre is szolgálhatna például a gazdasági program és egy hiteles vagyonkataszter). Első közelítésben megvizsgálandó, hogy mire elég az össz. központi támogatás, ezzel mennyire közelíthetők meg a kiadások, megfelelő és elégséges megtakarítási intézkedésekkel (hatásvizsgálatok mellett) és csak ezután célszerű a helyi forrásokat bevonni. Mindezekhez kalkulálni kell az adósságszolgálattal, a hitel lehetőségekkel(hitelképességünkkel is), a pályázatokkal. 10. városfejlesztés szempontjából az EU pályázati rendszer jelent nagy lehetőségeket, hiszen 5-50%-os önerőkkel komoly fejlesztéseket lehet elérni. Ilyenek jelenleg is folynak. Viszont ehhez pályázati alapot célszerű létesíteni. Ennek nagyságrendje 100 milliós, de inkább 1 milliárd nagyságrendben szükséges, hogy ne maradjunk le nagyon ebben is, mert fejlesztések nélkül kiürülhet a város. 11. meg nem erősített források szerint a mintegy 2 milliárdos költségvetési hiányt a „szűk körű városgazdálkodó 3-5 fő” a vízmű, a fűtőmű és a Kommunális és Szolgáltató KHT értékesítésével, vállalkozásba vitelével kívánják megoldani. Ezt várhatóan az előző évek gazdálkodási szakszerűtlenségének, bizonyos mértékű felelőtlenségének elfedésére, kompenzálására kívánják fordítani, ezzel megoldva 2006 rövid távú egyensúlyát. Kivédve a 2006-os választásokra a jelenlegi városvezető koalíciónak a költségvetési problémák miatti esélytelenségét és ha megoldanák ezzel a 2006-so költségvetési egyensúly problémáját, úgy utána esetleg elegánsan el is távozhatnának, hátra hagyva a következőknek egy gazdaságilag ellehetetlenült, csődbevivő helyzetet. Mindenképp hosszú távú gazdasági program keretében engedhető meg két ilyen, a közszolgáltatásban fontos szerepet betöltő és népszavazást is maga után vonzó közműnek az értékesítése, hogy átlátható legyen mi lesz az értékesítés után. Milyen lesz várhatóan 2007-2008 költségvetése, hogyan hat ezekre. Ezek az utolsó nagyobb vagyonelemeink, ha most rövid távú szemlélettel „eladjuk” őket, akkor csak az ellehetetlenülés veszélye marad, mert csodára várni nem lehet. A rövid távú, „szerencsejátékos” stílusú önkormányzati gazdálkodás felelőssége óriási, kérjük ne hagyják, mert ezúton most már Önök is tudnak róla! 12. minden bajai igénye a térség gazdaságfejlesztése, ami munkahelyeket teremthetne, a fiatalokat itt tarthatná. Sajnos ezen a területen nem javul a helyzet. Ehhez hatékony városmarketing, városfejlesztés, legalább szinten tartott város üzemeltetés, 5/6
infrastruktúrális fejlesztések, intenzívebb vállalkozásbarát módszerek, stb. kellenének, amelyek szinte mind pénzügyi vonzatot igényelnek. Az igen súlyos mélypontot, tehát az jelenti, hogy a tizenév gazdálkodása nem követte évenként érzékenyen a gazdálkodás feltételeinek megváltozását és most mélypontra kerültünk, ami eltitkolt, város-lakosságellenes, közellenes! Kérjük és javasoljuk, hogy legalább ezen kormányciklus könyvvizsgálói jelentéseit ismerjék meg, az ezek figyelembevételére vonatkozó intézkedésekkel együtt és vonják le a következtetéseket. Ugyanígy javasoljuk, hogy az Önök által ezen időszakban végzett két utóbbi vizsgálatuk jegyzőkönyveit, az azok hatására ténylegesen és érdemben végrehajtott intézkedéseket is vizsgálják felül egy alapos utóellenőrzés keretében. A bajai belső ellenőrzés éves munkaterveit (amióta megalakult) és az ezek során elkészült jegyzőkönyveket, vizsgálati jelentéseket is érdemes áttanulmányozni, hasznos információkat szolgáltathatnak. Külön sajátos ezekből a Kórház 400 milliós pénzügyi veszteségével kapcsolatos eljárás és a témának a kezelése. Kérjük és javasoljuk, tartsanak átfogó ellenőrzést annak érdekében, hogy Baja város működtetése, fejleszthetősége, a még itt élő, de már csökkenő lakosok számára élhető maradjon(40.000-ről 38.000-re). A vizsgálat eredményét szíveskedjenek közölni, a hatáskörükbe tartozó és szükséges intézkedéseket megtenni. Az összes jogkövetkezményt a felelősökkel együtt tételesen és személy szerint nevesíteni! A vizsgálatot oly módon célszerű lefolytatni, hogy január során érdemben a képviselők be tudjanak kapcsolódni Baja jövőjét meghatározó költségvetési koncepcióba illetve majd a február 15.-ig aktuális költségvetés előkészítésébe. Tehát január során kell számukra a költségvetési gondokat befolyásoló szakmai támogatást megadni! Továbbá kérjük a határozatukkal és a jogorvoslattal kapcsolatos fellebbviteli fórumomat meghatározni. A fenti adatainkért csak olyan mértékben vállalunk felelőséget, amilyen mértékben, formában birtokunkba kerülhettek, így nem biztos, hogy ezek megfelelő pontosságúak, de bizonyosan orientáló jellegűek, azaz nem tévedünk nagyon. Baja, 2005.12.27. üdvözlettel Várhalmi Miklós önkormányzati képviselő 6500 Baja, Szarvas G.u.3. www.varhalmi.hu
Kernyáné Patarcsity Barbara önkormányzati képviselő
6/6
