ÁLLAMI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (ÁMB) A NATO TAGORSZÁGOK HADFELSZERELÉSEINEK BESZERZÉSÉBEN

NATO/PFP NYILT

AQAP – 2070 1. kiadás

SZÖVETSÉGI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KIADVÁNY

ÁLLAMI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (ÁMB) A NATO TAGORSZÁGOK HADFELSZERELÉSEINEK BESZERZÉSÉBEN

AQAP-2070

NATO/PFP NYILT - 1/77 -

NATO/PFP NYILT


AZ ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO KÖZZÉTÉTELI KÖZLEMÉNY

2004. január

1.

Az AQAP-2070 (1. kiadás) – „Állami Minőségbiztosítás a (ÁMB) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben egy NYILT NATO/PFP kiadvány. Az érdekelt országoknak a kiadvány alkalmazására vonatkozó megállapodása a STANAG 4107-ben került rögzítésre.

2.

Az AQAP-2070 (1. kiadás) a kézhez vételkor lép hatályba. Az AQAP-170-t váltja fel, amelyet helyben kell megsemmisíteni.

3.

Megengedett a kiadvány példányainak terjesztése a vállalkozók és szállítók között. A kiadvány ilyen értelmű terjesztését bátorítjuk.

J. MAJ Dandártábornok, PLAR Igazgató, NSA


NATO/PFP NYILT


TARTALOMJEGYZÉK Old al

Fejezet 1.

BEVEZETÉS 1.1 Általános útmutató 1.2 Hivatkozások

5 5 5

2.

TÁRGYKÖR ÉS CÉL

5

3.

ALKALMAZÁSI ELV 3.1 Általános elvek 3.2 Az ÁMB folyamatábrája

5 5 6

4.

AZ ÁMB FOLYAMATA 4.1 A Felkérés elkészítése 4.1.1 Folyamatábra 4.1.2 A Megbízó részéről a szerződéses követelmények átvizsgálása 4.1.3 Hiányos vagy ellentmondásos szerződéses követelmények 4.1.4 A Megbízói kockázatok azonosítása

7 7 7 7 8 8

4.1.5 Döntés az ÁMB átruházásáról 4.1.6 A Felkérés elkészítése 4.1.7 A Felkérés elektronikus úton történő továbbítása 4.1.8 Kiegészítő információk 4.2 A felkérés elfogadása és az ÁMB megtervezése 4.2.1 Folyamatábra 4.2.2 A Felkérés visszaigazolása 4.2.3 A Megbízott részéről a Felkérés és a szerződés átvizsgálása 4.2.4 Megbízotti kockázat azonosítás 4.2.5 Ellentmondásos Felkérés és szerződéses követelmények 4.2.6 A Felkérés elfogadása, vagy részleges elfogadása 4.2.7 A Felkérés visszautasítása 4.2.8 Az ÁMB felügyelet megtervezése 4.2.9 Szerződéskötés utáni minőségbiztosítási értekezlet 4.2.10 ÁMB végrehajtása az Alvállalkozó telephelyén

8 8 9 10 11 11 11 11 12 12 12 13 13 14 15

4.2.11 Az ÁMB felügyeleti terv 4.3 Az ÁMB végrehajtása 4.3.1 Folyamatábra 4.3.2 Az ÁMB felügyeleti tevékenységének végrehajtása 4.3.3 A Szállító minőségirányítási dokumentációjának átvizsgálása 4.3.4 Nem-megfelelőségek 4.3.5 Az ÁMB feljegyzései és ezek elemzése 4.3.6 Az ÁMB befejezése 4.3.7 Jelentős kockázat-változások és a Megbízó értesítése ezekről 4.3.8 Az ÁMB- terv módosítása 4.4 Értesítés a Felkérés teljesítéséről (befejezéséről) 4.4.1 Folyamatábra 4.4.2 Felkészülés a termék kibocsátásra 4.4.3 A Megfelelőségi Igazolás (MI) 4.4.4 A termék-kibocsátás

15 16 16 16 17 17 17 18 18 18 19 19 19 19 19


NATO/PFP NYILT

5.


4.4.5 Értesítés a Felkérés teljesítéséről 4.5 Az ÁMB kockázatok visszacsatolása 4.5.1 Folyamatábra 4.5.2 Megbízói kockázat-azonosítás 4.5.3 A kezdeti kockázati információk visszacsatolása 4.5.4 A kockázati információk megőrzése 4.5.5 A kockázatok folyamatos visszacsatolása 4.5.6 Alapvető változások a kockázatban 4.5.7 A kockázat visszacsatolása a Felkérés-teljesítés befejezésekor 4.5.8 Kiegészítő információk a folyamathoz

20 20 20 21 21 21 21 21 22 22

AZ ÁMB KIEGÉSZÍTŐ ELEMEI 5.1 Eltérési engedélyek és engedmények 5.1.1 Folyamatábra 5.2 Vevői reklamációk kivizsgálása 5.2.1 Folyamatábra 5.3 Az alvállalkozói ÁMB folyamata 5.3.1 Folyamatábra

22 22 22 26 26 28 28

MELLÉKLETEK „A”-Melléklet – Rövidítések és fogalmak

31

„B” Melléklet – Formanyomtatványok

36

-

Felkérés és Kockázati információ visszacsatolási minta

-

Eltérési engedély/engedmény kérelem minta

-

Megfelelőségi Igazolás minta

„C”-Melléklet – Kockázat- azonosítás és osztályozás

50

„D”-Melléklet – Módszerek és Technikák

64

„E”-Melléklet – Elektronikus úton történő Felkérés

74


NATO/PFP NYILT


1.

BEVEZETÉS

1.1

Általános útmutató

1.1.1

A NATO tagországok beszerzéseiben az ÁMB (továbbiakban: ÁMB) az a folyamat, amelyben a NATO tagországok és NATO szervezetek kölcsönösen biztosítják egymás számára a védelmi szerződésekben előírt minőségbiztosítási szolgáltatásokat. A Szállító ország nemzeti hatósága (szervezete), saját országában biztosítja az ÁMB-i felügyeletet és szolgáltatásokat a beszerző ország, vagy NATO szervezet nevében és felkérésére.

1.1.2

A ÁMB biztosítja a bizalmat a beszerző ország számára azt, hogy a minőséget illetően a védelmi termékek Szállítója megfelel az ÁMB-t előíró szerződéses feltételeknek. Az ÁMB-t azokra a szerződéses követelményekre vonatkozóan végzik el, amelyek kockázatot hordoznak, vagy a beszerző ország törvényei azt előírják.

1.2

Hivatkozások a) STANAG 4107 Szabványosítási Egyezmény – Az állami minőségbiztosítás (ÁMB) kölcsönös elfogadására és a Szövetségi Minőségbiztosítási Normatív Dokumentumok használatára. b) ISO 9000:2000 Minőségirányítási rendszerek – Alapok és szótár. c) AQAP szerződéses dokumentumok.

2.

TÁRGYKÖR ÉS CÉL

2.1

Ennek a dokumentumnak az a célja, hogy egységesítse az ÁMB-i szolgáltatás átruházásának folyamatát a NATO tagországok között.

2.2

Ebben a normatív dokumentumban leírt ÁMB a STANAG-4107 (NATO Szabványosítási Egyezmény) alapján kerül bevezetésre, amelyet minden tagország ratifikált. A tagországok elvárása az, hogy az ÁMB átruházásakor a tagországok követik az ebben az AQAP-ban definiált kölcsönös ÁMB-i előírásokat, ha a STANAG 4107-ben fenntartást nem jeleztek.

2.3

A ÁMB kiemeli a kockázatok azonosítását és osztályozását az ÁMB-i felügyeleti tevékenység megtervezésén keresztül.

2.4

Az ebben a dokumentumban ismertetett ÁMB az állami, vagy Szállítói szerződés megkötése után alkalmazható, ott ahol a kockázatok figyelemmel kísérése és csökkentése szükséges.

3.

ALKALMAZÁSI ELV

3.1

Általános elvek

3.1.1

A kockázat alapú ÁMB-i tevékenység hatékony eszköz arra, hogy a programek vagy a szerződések teljesítésekor jelenlevő kockázatok menedzseléséhez megfelelő erőforrásokat rendeljenek hozzá. A cél az, hogy az azonosított kockázati területekre koncentrálva végezzék a szükséges ÁMB-i tevékenységeket, annak érdekében, hogy a termék iránt a kellő bizalmat még a beszerzőnek történő átadás előtt megteremtsék.

3.1.2

Az ÁMB speciális jellegéből adódóan, a kockázatok azonosításához a Megbízótól és a Megbízottól egyaránt szükség van információra. Mindketten rendelkeznek és hozzáférnek azokhoz a kockázatra vonatkozó adatokhoz (információkhoz), amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ÁMB-t azokra a rendszerekre, folyamatokra és termékekre tervezzék és koncentrálják, amelyek kockázatot jelentenek a Beszerző számára..


NATO/PFP NYILT 3.2


Az ÁMB folyamatábrája

Az ÁMB-i folyamat áttekintése

Megbízó

Szerződés (Input az ÁMB elvégzéséhez)

Felügyeleti terv kidolg.

Szerződés átvizsgálás

Kockázat azonosítás

A Felkérés elkészítése

A Felkérés elküldése

A FelkA érés elfogadá egtervezése vevői rekl. sa és az ÁMB mEltérési eng. (4.2 fejezet) kivizsg. /engedmények ÁMB felügy. tervezés

A Felkérés elfogadása

Kockázat azonosítás

A Felkérés és szerz. átvizsg.

Az ÁMB végrehajtása (4.3 fejezet) Felügyelet végrehajtás

Megbízott

Kommunikáció

Az alvállalkozónál ÁMB végzése

A Felkérés elkészítése (4.1 fejezet)

Észrevételek dokumentálása

Helyesbítő tevékenység

Adatok elemzése

Felügyelet módosítása

Az ÁMB támogatásának folyamata (5.0 fejezet)

Az Állam bizalma a megfelelő termékben (Folyamat output)

Az ÁMB kockázati információk visszacsatolása (4.5 fejezet)

Értesítés az ÁMB befejezéséről (4.4 fejezet)

3-1. ábra. Az ÁMB folyamata 3.2.1

A 3-1. ábra az ÁMB folyamatát mutatja be. A folyamat tartalmazza a kockázatok Megbízó általi azonosítását és a döntését arról, hogy ezekre indokolt-e az ÁMB-i tevékenységet végrehajtani.. Ha szükséges az ÁMB, akkor a Megbízó elkészíti a Felkérést és továbbítja a Megbízotthoz. A Megbízott a Felkérés átvételekor szintén kockázat-azonosítást végez. Ez biztosítja, hogy az összes -a Megbízó és Megbízott által- ismert kockázatot azonosítsanak és felhasználjanak a szükséges ÁMB megtervezéséhez, a beszerző szerződéses érdekeinek védelmére. Az ÁMB tevékenység tartalmát a Felkérés és a szerződés határozzák meg.

3.2.2

A kockázati információk -Megbízó és Megbízott közötti- visszacsatolása az ÁMB folyamat kulcseleme. A kockázati információk folyamatos követésével és visszacsatolásával a Megbízónak és a Megbízottnak egyaránt nagyobb rálátása lesz a termék vagy Szállító kockázataira, és az ÁMB a fentiek figyelembe vételével kerül végrehajtásra.

3.2.3

Az ÁMB-ra vonatkozó Felkérést a STANAG 4107 „A” Mellékletben megnevezett Nemzeti Hatóságoknak, Állami/katonai Minőségbiztosítási Szervezeteknek kell megküldeni.


NATO/PFP NYILT


3.2.4

A NATO tagországok felelősek a saját ÁMB tevékenységük működtetéséért, és állandóan mérik, elemezik és folyamatosan tökéletesítik azt.

4.

AZ ÁMB FOLYAMATA

4.1 4.1.1

A Felkérés elkészítése Folyamatábra

Szerződés (Folyamat input)

Hiányos v. ellentmondás -os szerződéses követelmény

Megbízói szerződés átvizsgálás

1.

Igen

A megbízó a Szerződés korrekcióját kezdeményezi

Nem Folyamat output: Felkérés

A Felkérés továbbítása a Megbízotthoz

Megbízói kockázat-azonosítás 4.

Folyamat vége

8.

Megbízó elkészíti a Felkérést 7.

Igen

Szükséges az ÁMB-i Felkérés? 5.

Nem

A kockázatok alapján nem igényel ÁMB-t. Nemzeti eljárások alkalmazása 6.

4-1.ábra. A Felkérés elkészítésének folyamatábrája 4.1.1.1 A 4-1.ábrán bemutatott folyamatábra a Megbízó feladatait szemlélteti a Felkérés elkészítésének folyamatában. A folyamat inputja (bemenő adata) a szerződés, a folyamat outputja (kimenő adata, eredménye) pedig az elkészített Felkérés. Az egyszerűség érdekében a „szerződés” szó „védelmi szerződést jelent, amely magában foglalja az alvállalkozói szerződést is. 4.1.2 Megbízó részéről a szerződéses követelmények átvizsgálása (1) 4.1.2.1 A Megbízó feladata a szerződés alapos átvizsgálása -a Felkérés kiadása előtt- annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy az ÁMB-hoz megfelelő információk álljanak rendelkezésre, és hogy ne legyenek benne hiányos vagy ellentmondó szerződéses követelmények. Továbbá feladata, hogy gondoskodjon arról, hogy a szerződés tartalmazza a következőket: a) A Katonai Minőségbiztosítási Szervezet (KMSZ) képviselőjének jogát ahhoz, hogy a Szállítóvagy az Alvállalkozó telephelyén ÁMB feladatokat végezhessen. b) A szükséges szerződéses AQAP, vagy ISO követelményeket. c) A szükséges műszaki követelményeket, vagy az ezekre történő hivatkozást. d) A megfelelőség igazolására vonatkozó követelményeket. e) A Szállító által kiadott, a termékre vonatkozó használati utasításokat. f) Az eltérési engedélyekre és/vagy engedményekre vonatkozó követelményeket. g) A Szállító által készített tervekre vonatkozó követelményeket. Pl.: Minőségtervek, kockázatkezelési tervek, konfigurációkezelési tervek, stb.


NATO/PFP NYILT


h) A tervezés átvizsgálására, a mintadarab ellenőrzésre és/vagy a speciális vizsgálatokra vonatkozó követelmények. i ) A szállítási határidőkre vonatkozó szerződéses követelményeket. j ) Törvényi / jogszabályi követelmények, melyek a szerződést érinthetik. 4.1.3 Hiányos vagy ellentmondásos szerződéses követelmények (2 és 3) 4.1.3.1 A Megbízó feladata, hogy korrigálja (helyesbítse) a hiányos vagy ellentmondásos szerződéses követelményeket. Amennyiben ezt nem tudja megtenni a Felkérés kezdeményezése előtt, akkor a hiányos vagy ellentmondásos követelményekre vonatkozó részleteket, -és a megteendő (eddig megtett) lépéseket (intézkedéseket) az ügy megoldására- bele kell foglalni az Felkérés-be. 4.1.4 A Megbízói kockázatok azonosítása (4) 4.1.4.1 A Megbízó feladata, hogy azonosítsa a kockázatokat, a „C”- Mellékletben szereplő útmutatások felhasználásával. 4.1.4.2 Ajánlatos, hogy a Megbízó és a Megbízott kommunikáljon egymással, hogy megtervezhessék az ÁMB-t a kockázatok alapján. 4.1.5 Döntés az ÁMB átruházásáról (5 és 6) 4.1.5.1 A Megbízó határoz arról, hogy az azonosított kockázatok alapján szükséges-e az ÁMB. A Megbízó dönti el, hogy a STANAG 4107 korlátozás nélkül alkalmazható-e, vagy hogy a nemzeti fenntartások speciális kétoldalú megállapodást igényelnek-e, vagy más eljárás szükséges. 4.1.5.2 Általában nem kell ÁMB-t végezni egyszerű, kis kockázattal járó termékek beszerzésénél, vagy amikor a termék minősége kielégítően megállapítható az átvételkor. Ilyenkor, a Megbízó felveszi a kapcsolatot a Beszerzővel, és tájékoztatja, hogy az átvétel helyben megvalósítható. Az ÁMB-t nem igénylő kockázatokat az országon belül követett gyakorlatnak megfelelően kell kezelni. Ha a fentiek után nem marad olyan kockázat, amely ÁMB-t igényel, akkor a folyamat befejeződik. 4.1.6 A Felkérés elkészítése (7) 4.1.6.1 A Megbízó az ÁMB-ra vonatkozó felkérést a „B” Melléklet formanyomtatvány I. részének kitöltésével kezdeményezi. 4.1.6.2 A Megbízónak, értelemszerűen, figyelembe kell vennie a következőket: a) El kell juttatnia a „ÁMB felügyeleti terv” egy másolati példányát. b) A KMSZ képviselőjét fel kell hatalmaznia az eltérési engedély kérelmek és engedmények kezelésére, valamint a Szállítónál a szerződéses feladatok végrehajtásánál a kockázat-alapú ÁMB felügyelet elvégzésére. (Az eltérési engedélyekre és engedményekre vonatkozó részleteket lásd az 5.1pontnál) c) A KMSZ képviselője által kiadott Megfelelőségi Igazolás (MI) szükségességére. d) A termékátvétel módszerére vonatkozóan utasítások (Technológiai/technikai Utasítások) kiadására. e) A kockázati információk visszacsatolására, vagy a KMSZ képviselőjétől az időszakonkénti jelentések elküldésének szükségességére. f) A KMSZ képviselőjének szerepére a mintadarab ellenőrzésénél, vagy speciális vizsgálati követelményeknél. g) A KMSZ képviselő részvételének a szükségességét a műszaki- vagy tervezési átvizsgálásokban (PCA, FCA, stb.). h) A figyelem felhívásának szükségességét azokra a repülésre való alkalmassággal-, tengeralattjáróstb. biztonsággal kapcsolatos kockázatokra, amelyek hatása katasztrofális lehet.


NATO/PFP NYILT


i) Az alacsonyabb-szintű dokumentációk: minőségtervek, stb. példányaival való ellátás szükségességét. j) Az előszerződés Megbízott részére történő biztosításának szükségességét. k) A Megbízott értesítésének szükségességét arról, hogy a szerződés feljogosította a Szállítót arra, hogy a Beszerző nevében elfogadjon kisebb nem-megfelelőségeket. 4.1.6.3 A kockázat azonosítási folyamat során minden olyan kockázatot, amely figyelemmel kísérést igényel a ÁMB-i felügyelet folyamán, dokumentálni kell a Felkérés I. részében. Ahol lehetséges, a Megbízó határozza meg, hogy a szerződés vagy a műszaki specifikáció melyik része kapcsolatos azzal a kockázattal, amely a Felkérésben szerepel. Azonosítás után, a kockázatot minősíteni kell az „A”Mellékletben megadott definícióknak megfelelően (osztályba sorolás). 4.1.6.4 A Megbízónak nem szükséges meghatároznia az ÁMB végrehajtása során alkalmazandó módszereket és technikákat. A kockázatok figyelemmel kísérését és kezelését a Megbízott fogja meghatározni., az ÁMB terv alapján. A Felkérés űrlap kitöltésére vonatkozó részletes utasítások a „B” Mellékletben találhatók meg. 4.1.6.5 A Megbízó határozza meg a Megbízott által készített jelentések tartalmát. A jelentési terjedelmet minimális szinten kell tartani. 4.1.6.6 A Megbízó határozza meg, hogy a Megbízott állítson-e ki Megfelelőségi Igazolást (MI), amelyet a szerződésnek tartalmaznia kell. A MI-ra vonatkozó további információk a 4.4 pontban találhatóak. 4.1.6.7 Több szerződés azonos Szállítóval történő megkötése esetén, a Megbízó igényelheti a ÁMB-t a Szállító minden folyamatára kiterjedően, amelyek a Megbízó minden szerződésére vonatkozni fog a Szállító telephelyén. A Megbízó és a Megbízott feladata megegyezni a Felkérés teljes körű lefedéséről. Ilyen esetekben a Megbízónak és a Megbízottnak gondoskodnia kell arról, hogy az összes bejövő szerződést átvizsgálják, hogy eldöntsék, hogy a korábban azonosított kockázatok megváltoztak-e, és további kockázatok megjelentek-e? Ennek az átvizsgálásnak az alapján, a „teljes körű” Felkérést szükség szerint felül kell vizsgálni. Ha eltérő rendelkezés nem történik, akkor a Megbízott használhatja a Szállító szerződés példányát is. 4.1.7

A Felkérés elektronikus úton történő továbbítása (8)

4.1.7.1 A Megbízó lehetőleg elektronikus úton továbbítsa az Felkérést-t, a szerződéssel és a szükséges információkkal együtt, annak a megfelelő Nemzeti Hatóságnak/Szervezetnek az e-mail címére, amelyet a STANAG 4107 „A” Melléklete tartalmaz. A Felkérés elektronikus úton történő továbbítására vonatkozó utasítások az „E” Mellékletben találhatóak. 4.1.7.2 Abban az esetben, ha papír-alapú a Felkérés, akkor a STANAG 4107 „A” Mellékletében megadott címre kell postázni. Minkét esetben a Felkérés-t időben kell elküldeni, hogy lehetővé tegye a Megbízott számára a felkészülést és az ÁMB végrehajtását. 4.1.7.3 Sürgős esetekben, amikor az ÁMB azonnali szükségessége eleve kizárja a Felkérés elkészítését, a Megbízó e-mailen, vagy fax útján is igényelhet ÁMB-t. A Megbízónak azonban, amilyen hamar csak lehet, a Felkérést hivatalosan is továbbítania kell.


NATO/PFP NYILT 4.1.8


Kiegészítő információk

4.1.8.1 Általában a Megbízó nem követeli meg a Szállító teljes minőségirányítási rendszerének (MIR) értékelését, azonban ha a Megbízó a MIR meghatározott elemeivel kapcsolatos kockázatokat azonosít, akkor az ÁMB felügyelet megtervezésénél és végrehajtásánál a Megbízottnak ezt figyelembe kell vennie. 4.1.8.2 Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor bizonyos minőségi problémák elfogadhatatlan szintű kockázatokat eredményezhetnek a programek vagy a szerződések teljesítésénél. Ilyen esetekben a Megbízónak koordinálnia kell a Megbízottal a kiegészítő (többlet) kockázatokról. A Felkérést ennek megfelelően kell felülvizsgálni és módosítani. 4.1.8.3 Amennyiben a Megbízó azt kívánja, hogy az alvállalkozóra is vonatkozzon az ÁMB, akkor ez a követelmény egyértelműen legyen kinyilvánítva a Megbízó által kiadott Felkérésben. 4.1.8.4 A Megbízó ne vonja vissza a fennálló Felkérést anélkül, hogy először ezt meg ne konzultálná a Megbízottal. A nem megfelelő egyeztetés, vagy a koordináció hiánya egy Felkérés visszavonása esetén, kedvezőtlen kihatással lehet a program vagy szerződés teljesítésére. 4.1.8.5 Hacsak másképpen nem kívánatos, az eltérés engedélyekkel kapcsolatos eljárások ÁMB-i felügyelete a kockázatokon kell, hogy alapuljanak. Ha a Megbízó nemzeti követelményei máson alapulnak, akkor a részleteket a Felkérésben meg kell adni. 4.1.8.6 Abban az esetben, amikor a Megbízó másolatot kér a nem-megfelelőségekről, vagy más minőségi feljegyzésekről, akkor ezt a követelményt is fel kell tüntetni a Felkérésben. 4.1.8.7 Ha a szerződés biztonsággal kapcsolatos kritikus követelményeket támaszt, akkor a Megbízónak is tüntetnie ezeket a Felkérésben. A Megbízó és a Megbízott egyezteti a szükséges nemzeti gyakorlatot (ÁMB-i módszereket és technikákat), annak érdekében, hogy kielégítse a Beszerző igényét. 4.1.8.8 A termék átvétele és a repülésre való alkalmasságának igazolása nem biztos, hogy része az ÁMBnak. Például bármely ezzel kapcsolatos követelményt a Megbízottal előre kell egyeztetni a Felkérésben.


NATO/PFP NYILT

4.2


A Felkérés elfogadása és az ÁMB megtervezése

4.2.1

Folyamatábra

A Felkérés átvétele (Folyamat input)

ÁMB megtervezése, 9.

A Felkérés beérkezése a Megbízotthoz 1.

Megbízó értesítése a Felkérés elfogadásáról 8.

Igen

Megbízott átvizsgálja az Felkérést és a szerződést 2.

A Felkérés elfogadása (teljes, vagy részleges)

A Megbízott azonosítja a kockázatokat 3.

Nem

6.

Minőségbiztosítási megbeszélés megtartása a Szállítóval, ha szükséges 10.

Az alvállalkozói ÁMB-i igények meghatározása 11.

Folyamat vége

Hiányos, vagy ellentmondó Felkérés, kockázat, vagy követelmény 4.

Nem

Igen

A Megbízó hivatalos értesítése írásban 7.

A követelmények tisztázása a Megbízóval 5.

Az ÁMB-i terv megküldése a Megbízónak, ha az igényli 13.

ÁMB-i felügyeleti terv kidolgozása 12.

Folyamat output: Felkérés elfogadása és az ÁMB felügyeleti terv

4-2. ábra A Felkérés elfogadás és az ÁMB tervezési folyamata. 4.2.1.1 A 4-2. ábra. bemutatja a Megbízottnak a Felkérés elfogadására és a ÁMB-i felügyelet megtervezésére vonatkozó tevékenységét. A folyamat bemeneti adata a Megbízó Felkérése, a folyamat kimeneti adata (eredménye) pedig az elfogadott Felkérés és az ÁMB-i felügyeleti terv. 4.2.2

A Felkérés visszaigazolása (1)

4.2.2.1 A KMSZ képviselője igazolja a Felkérés beérkezését, egy e-mail válaszüzenet küldésével. A visszaigazolás azt jelenti, hogy a Felkérés beérkezett. 4.2.3

Megbízott részéről a Felkérés és a szerződés átvizsgálása (2)

4.2.3.1 A Felkérés alapján az ÁMB megfelelő tervezése érdekében, a Megbízott feladata, hogy átvizsgálja a Felkérést és a hozzá tartozó szerződéses dokumentációt. Az átvizsgálás biztosítja, hogy a KMSZ képviselője megismerje azokat a szerződéses követelményeket, amelyek a Felkérés követelményeivel kapcsolatosak, és segíti az ÁMB terv kidolgozását.


NATO/PFP NYILT


4.2.3.2 Ez az átvizsgálás a Megbízott (KMSZ képviselője) kötelessége. Különös hangsúlyt kell helyezni: a) Annak biztosítására, hogy a KMSZ képviselője rendelkezzen a szükséges hozzáférési jogosultságokkal a Szállító és az alvállalkozó telephelyein, abból a célból, hogy a szükséges ÁMB-t elvégezze. b) Arra, hogy a KMSZ képviselőjének legyen hatáskörére az eltérési engedélyek elfogadására.. c) A Szállító hatáskörére, amely az eltérési engedélyekkel kapcsolatos. d) Arra, hogy a megfelelő AQAP minőségbiztosítási normatív dokumentumokat vagy a MIR-el szembeni követelményeket beemeljék a szerződésbe. (utalás a STANAG 4107-re). e) A termékre vonatkozó műszaki követelményekre. f) A KMSZ képviselőjének a Megfelelőségi Igazolás kiadásával kapcsolatos felelősségére. g) A Szállító telephelyén végzett végátvételnél a Megbízott részvételének biztosítására, ha a Megbízó adott ilyen utasítást a Felkérésben. h) A Szállító által készített tervekre vonatkozó követelményekre, pld.: minőségtervek, kockázatkezelési tervek, konfigurációkezelési tervek, stb. i) Az mintadarab ellenőrzési követelményeire és az esetleges speciális vizsgálati követelményekre. j) A kockázatok visszacsatolásának követelményeire. k) A KMSZ képviselőjének hatáskörérére a műszaki és tervezési átvizsgálásokkal kapcsolatosan során. l) A speciális jelentési követelményekre. m) Az előszerződésekkel kapcsolatos információkra. n) A speciális termék jelölésekre. 4.2.3.3 Amikor több különféle szerződést kötöttek ugyanazzal a Szállítóval, a Megbízónak lehet olyan kívánsága, hogy minden szerződésre terjedjen ki az ÁMB-i felügyelet. 4.2.4

Megbízotti kockázat-azonosítás (3)

4.2.4.1 A Megbízott feladata, hogy a Felkérés űrlap II. részét használja fel azoknak az ÁMB felügyelet során feltárt kockázatoknak az azonosítására, amelyeket nem azonosított a Megbízó a Felkérés-űrlap I. részében. Az adott kockázat szerződéses kapcsolatát a Felkérésbe be kell jegyezni. Ha ilyen kapcsolat nem áll fenn, akkor a kockázat keletkezésére magyarázatot kell találni. 4.2.4.2 A Megbízott feladata továbbá, hogy a „C” Melléklet útmutatásainak és az „A” Melléklet definícióinak felhasználásával azonosítsa és osztályozza a kockázatokat. 4.2.4.3 A Megbízott feladata, hogy tegye meg észrevételeit és javaslatait a Felkérés I. részében a Megbízó által azonosított kockázatokra vonatkozóan. Nem szükséges, hogy a Megbízott és a Megbízó egyetértsenek a kockázat-azonosítása és/vagy a kockázat osztályozása tekintetében, mivel nézőpontjuk és a rendelkezésükre álló kockázati információk rendszerint eltérnek egymástól. Mindazonáltal, amikor a Megbízott olyan kockázati információ birtokában van, amely ellentétes a Megbízói kockázat azonosításával és/vagy osztályozásával, akkor a Megbízottól elvárják, hogy kapcsolatba lépjen a Megbízóval, és szolgáltasson olyan objektív bizonyítékokat, amelyek igazolják, alátámasztják az azonosított kockázatokat, vagy indokolttá teszik a kockázati osztálybesorolás növelését vagy csökkentését. A pontos kockázati információk fontosak a program- és szerződés menedzserek számára. 4.2.5

Ellentmondásos Felkérés és a szerződéses követelmények (4 és 5)

4.2.5.1 A Felkérésnek és a kapcsolódó szerződéses követelményeknek világosnak, teljesnek és érthetőnek kell lenniük a Megbízott számára. Ha tisztázás szükséges, akkor a Megbízott feladata, hogy azonnal vegye fel a kapcsolatot a Megbízóval. Ahol lehetséges, a Megbízó és a Megbízott elektronikus eszközöket használjon a problémák (kérdések) megoldásának gyorsítása érdekében. 4.2.6

A Felkérés elfogadása, vagy részleges elfogadása (6 és 8)


NATO/PFP NYILT


4.2.6.1 A Felkérés, a szerződés és az együttes kockázatok átvizsgálása alapján, a Megbízott dönti el, hogy a Felkérés teljesen, vagy részlegesen elfogadható-e. A Megbízott a Felkérés- űrlap II. részének kitöltésével fogadja el az ÁMB-i felkérést, és késedelem nélkül visszaküldi a Megbízónak. A Felkérés elfogadásával a Megbízott egyetértését fejezi ki az ÁMB végrehajtásáról a Felkérés I. és II. részében azonosított kockázatokra vonatkozóan. A Felkérés- űrlap, a kitöltési útmutatóval együtt, „B” Mellékletben található. 4.2.6.2 Amikor a Megbízott csak részlegesen tudja elfogadni a Felkérést, akkor a Megbízott feladata, hogy azonnal értesítse a Megbízót, hogy megvitassák a lehetséges alternatívákat azokra a követelményekre vonatkozóan, amelyeket nem lehetett elfogadni. Miközben a problémás kérdések megoldása folyik, nem késleltethető az ÁMB végrehajtása azokra a Felkérési követelményekre vonatkozóan, amelyek elfogadhatóak a Megbízott számára. A Felkérés részleges elfogadása csak kivételesen történhet, ha a STANAG 4107-ben fenntartások rögzítve lettek. 4.2.6.3 A Megbízónak tájékoztatnia kell a Szállítót az ÁMB-ről a Felkérés alapján. Az ÁMB ne legyen megszakítva a Megbízóval való egyeztetés és a Megbízó egyetértése nélkül. 4.2.7

A Felkérés visszautasítása (7)

4.2.7.1 Amennyiben a Megbízott nem tudja elfogadni a Felkérést, akkor az a feladata, hogy erről írásban, hivatalosan értesítse a Megbízót, amilyen hamar csak lehetséges, és adjon magyarázatot arra, hogy miért nem lehet a Felkérést elfogadni. Ezt a hivatalos magyarázatot csatolni kell a Felkéréshez, amikor azt visszaküldi a Megbízónak. A Felkérés visszautasítása csak kivételes esetben lehet. 4.2.8

Az ÁMB-i felügyelet megtervezése (9)

4.2.8.1 A kijelölt KMSZ képviselő feladata, hogy rendelkezzen a szükséges szakismeretekkel és kompetenciával arra, hogy szakszerűen megtervezze és végrehajtsa a szükséges ÁMB-i felügyeletet. A KMSZ képviselőjétől elvárható, hogy ismerje a releváns ipari és szakmai gyakorlatot, az AQAPkat, valamint a Szállító által a szerződéses követelmények teljesítése során alkalmazott technológiákat. Ahol a Megbízott szervezet nem tudja biztosítani a szükséges szakértelmet és kompetenciát, ott a Megbízott a Megbízó közreműködését (segítségét) kéri. 4.2.8.2 A Felkérés követelményeinek kielégítéséhez szükséges tevékenységeket a KMSZ képviselője fogja megtervezni. A KMSZ képviselője felelős azért, hogy meghatározza azokat az ÁMB-i területeket, módszereket és technikákat, amelyek a legmegfelelőbbek a Felkérésben azonosított kockázatok csökkentésére vagy figyelemmel kísérésére. Az ÁMB-i felügyelet tervezésére vonatkozó fogalmakat a 4-2-2. ábra illusztrálja. Az ábra azokat az ÁMB-i felügyeleti technikákat mutatja be, amelyek a felügyeleti területtől és a vele járó kockázattól függően használhatók. Amíg a magasabb szintű kockázatok megkövetelhetik a rendszer-, folyamat- és termékfelügyelet kombinációját, a közepes szintű kockázatok esetleg csak folyamat és/vagy termékfelügyeletet igényelnek, az alacsonyabb szintű kockázatok pedig, esetleg csak esetenkénti termék-átvételeket igényelnek. Az elvárás az, hogy az ÁMB-i Felügyeleti Tervben minden, a KMSZ képviselője által a Felkérés támogatásában végzendő ÁMB felügyeleti tevékenység dokumentálva legyen.


NATO/PFP NYILT


Megbízó és Megbízott által azonosított kockázatok ÁMB felügyeleti területek

MIR felügyelet

Folyamat felügyelet

Termék felügyelet

ÁMB felügyeleti technikák

Hivatalos minőség-auditok

Folyamat átvizsgálás és elfogadás

Termék-átvétel

4-2-2. ábra. Az ÁMB-i felügyelet tervezésével kapcsolatos fogalmak

4.2.8.3 Az ÁMB megtervezésekor a KMSZ képviselője vegye figyelembe a Szállító minőségirányítási rendszerének (MIR) állapotát. Ha a Szállító MIR-ének első- vagy második- fél által végrehajtott testületi átvizsgálása nemrég fejeződött be, vagy ahol a Szállító MIR-ének ÁMB-i felügyeletét lefolytatták, akkor általában nincs szükség arra, hogy a KMSZ képviselője elvégezze a minőségdokumentáció kezdeti átvizsgálását. A KMSZ képviselőjének a feladata, hogy a Szállító MIR-ének folyamatos minőség-auditjaira és átvizsgálásaira tervezzen úgy, hogy biztosítva legyen a szerződéses követelmények folyamatos kielégítése. Az ÁMB felügyeleti tevékenységek általában azokra a specicifikus rendszer-elemekre korlátozódnak, amelyeket kockázat-hordozóként azonosítottak. 4.2.8.4 Az alább meghatározott ÁMB-i tevékenységeket a KMSZ képviselőjének el kell végeznie anélkül, hogy szükséges lenne külön feladatként megszabni ezeket a Felkérésben: a) b) c) d) e) f) g) h)

A Felkérés és a szerződés átvizsgálása (4.2.3); Az ÁMB-i felügyeleti tervek elkészítése (4.2.11); Az ÁMB végrehajtása (4.3.2); A Szállító minőség-irányítási dokumentációjának átvizsgálása (4.3.3); Az ÁMB felügyeleti feljegyzések elkészítése és megőrzése (4.3.5); Az ÁMB felügyeleti tevékenység eredményeinek átvizsgálása (4.3.5); Az ÁMB felügyelethez kapcsolódó tervek módosítása a kockázat változásakor (4.3.8); Kezdeményezni a felmerülő minőségproblémák (nem-megfelelőségek) feldolgozását, beleértve a megelőző és helyesbítő tevékenységet (5.2), i) ÁMB kezdeményezése az alvállalkozónál, szükség esetén (5.3); j) A kockázattal kapcsolatos információk megosztása és visszacsatolása a Megbízóhoz (4.5); k) A szerződéskötés utáni minőségbiztosítási (MB) értekezletek lefolytatása a Szállítóval. l) A Szállító objektív minőség-bizonyítékainak igazolása és jóvá hagyása.

4.2.9

Szerződéskötés utáni minőségbiztosítási (MB) értekezlet (10)

4.2.9.1 Amikor azt állapították meg, hogy a Szállító számára esetleg nem világosak a szerződés minőségi vagy műszaki követelményei, akkor nélkülözhetetlen, hogy kezdeményezzenek egy un.„ szerződéskötés utáni minőségbiztosítási (MB) értekezletet” a szerződéses követelmények tisztázására és a félreértések tisztázására. Az értekezletet akár a Megbízó, akár a Megbízott javasolhatja. Ez az értekezlet lehetővé teszi a KMSZ képviselője és a Szállító számára, hogy megvitassanak, egyeztessenek és tisztázzanak bármilyen félreértést, ami kötelezettségeik


NATO/PFP NYILT


tekintetében fennállhat közöttük. Az értekezlet lehetővé teszi a KMSZ képviselője számára, hogy meghatározza a szerződéses folyamatok auditálási /átvizsgálási szakaszait. Ha szükséges, akkor a KMSZ képviselője kérjen információt a Beszerzőtől. 4.2.9.2 Az értekezlet felhasználható olyan kérdések felvetésére és /vagy tisztázására, mint: a) A MIR-re vagy az ellenőrzésekre vonatkozó követelmények b) Minőségtervek, Konfiguráció-irányítási (KI) tervek, szoftver-tervek, megbízhatósági és karbantarthatósági (R&M) tervek, vagy más, szerződés által megkövetelt MB-i dokumentációk és leszállítandó (átadandó) adatok. c) A Felkérés teljesítésére vonatkozó ÁMB felügyeleti tevékenységek. d) Az eltérések és/vagy engedmények eljárás rendje. e) A megfelelőség igazolására (MI) vonatkozó követelmények. f) Azonosítani a szerződésben a kritikus biztonsági jellemzőket. g) A KMSZ képviselőjének részvétele a tervezés felülvizsgálatában, a KI tevékenységben, a vizsgálatokban, a termékátvételben, stb. h) Az mintadarab ellenőrzése. 4.2.10 ÁMB végrehajtása az Alvállalkozó telephelyén (11) 4.2.10.1 Az alvállalkozói ÁMB-i folyamatra vonatkozó részletes információk a dokumentum 5.3 pontjában vannak megadva. 4.2.11

ÁMB Felügyeleti Terv (12 és 13)

4.2.11.1 A Megbízott feladata, hogy készítsen ÁMB-i felügyeleti tervet. A tervben fel kell dolgozni a Felkérés minden követelményét, és meg kell határozni mindazokat a felügyeleti tevékenységeket, amelyeket a KMSZ képviselőjének el kell végezni az azonosított kockázatok csökkentése/figyelemmel kísérése érdekében. Az ÁMB felügyeleti terv elkészíthető minden egyes kézhez kapott Felkéréshez, vagy lehet egy közös (egyesített) terv valamely programre, vagy a Szállító lehetőségeinek teljes körére vonatkozóan. Az ÁMB-i tervben meghatározott felügyeleti tevékenységek legyenek visszavezethetők a Felkérésben azonosított kockázatokra. 4.2.11.2 Egy ÁMB-i felügyeleti terv tipikusan a következőket tartalmazza: a) A Felkérés I. és II. részében szereplő összes kockázat azonosítását. b) Azoknak a specifikus rendszereknek (vagy elemeiknek), folyamatoknak és/vagy termékeknek az azonosítását, amelyek ÁMB felügyeletet igényelnek. c) Az alkalmazandó ÁMB felügyeleti módszereket vagy technikákat. d) A felügyeleti tevékenységek ütemezett dátumait. e) A felügyeleti tevékenység mélységének mértékét, pld. mintavételes, 100 %-os, stb. f) Egyéb, a Felkérésben foglaltak szerint elvégzendő ÁMB tevékenységeket. 4.2.11.3 Az ÁMB felügyeleti terv tartalma nincs korlátozva csak a fenti információkra. Az ÁMB Felügyeleti Terv egy olyan dokumentum, ami dinamikusan alakul, ahogy a kockázat változik, és ahogy új Szállítói tevékenységek merülnek fel az adott szerződés élettartama során. Lásd a 4.3.8.1 pontot. 4.2.11.4 Ha igényelték, akkor az ÁMB felügyeleti terv egy példányát biztosítani kell a Megbízó, vagy meghatalmazott képviselője számára.


NATO/PFP NYILT 4.3 4.3.1


Az ÁMB végrehajtása Folyamatábra

ÁMB-i Felügyeleti Terv (Folyamat input)

Tervezett ÁMB felügyeleti tevékenység elvégzése 1.

ÁMB folytatódik

Igen

Volt Nem-megfelelőség ? 3.

A Szállító minőségirányítási dokumentumainak átvizsgálása 2.

Jelentés a nemmegfelelőségekről 4.

Szállító vagy az alvállalkozó helyesbítő és megelőző tevékenységet kezdeményez 5.

ÁMB lezárása (Folyamat output) 10.

Felügyeleti terv felülvizsgálata / módosítása a kockázat-változás miatt 13.

Nem Igen

A Megbízó értesítése a Kockázat vált.ról, vagy nemmegfelelőségről 11.

Jelentés Megbízónak: kockázati info. vált.. és/vagy nem kielégítő feltételek visszajelzése a Felkérés III. részének felhasználásával 12.

Nem

Nem

Nem

A Felkérés teljesítve 9.

Igen

Igen ÁMB felügyeleti feljegyzések dokumentálása 7.

Az ÁMB feljegyzések elemzése 8.

Szállítói helyesbítő és megelőző intézk. hatékony megvalós. igazolása 6.

4-3. ábra. Az ÁMB végrehajtási folyamata

4.3.1.1 A 4-3.ábra az ÁMB végrehajtási folyamatát illusztrálja. A folyamat bemenete (inputja) az ÁMB felügyeleti terv, és a folyamat eredménye (kimenete, outputja) a ÁMB teljesítése. 4.3.2

Az ÁMB felügyeleti tevékenységek végrehajtása (1)

4.3.2.1 A KMSZ képviselője az szerint fogja végezni az ÁMB-i felügyeleti tevékenységeket, ahogy azok megtervezésre kerültek és dokumentálva lettek az ÁMB-i Felügyeleti Tervben (4.2.11). Az ÁMB végrehajtása olyan tevékenységeket foglal magában, mint a Szállítói minőségirányítási rendszer (MIR) dokumentáció átvizsgálása, a minőség auditok, a folyamatok átvizsgálása és/vagy verifikálása, a termékek igazolása, és egyéb, a Felkérésben feladatul szabott tevékenységek. A „D”


NATO/PFP NYILT


Melléklet további információkkal szolgál az ÁMB-i felügyeleti módszerekre és technikákra vonatkozóan. 4.3.3

A Szállító minőségirányítási dokumentációjának átvizsgálása (2)

4.3.3.1 Ha a szerződés előírja, a Szállítók kidolgozzák a MIR-el kapcsolatos dokumentumokat. Ezek a dokumentumok magukba foglalhatnak Minőségügyi kézikönyvet, Minőségtervet, Konfigurációkezelési tervet, Szoftver-minőségtervet, vagy más, szerződésileg megkövetelt, a Szállító által kidolgozandó dokumentumot vagy specifikációkat. 4.3.3.2 A KMSZ képviselőjének az a feladata, hogy átvizsgálja a Szállító minőségrendszerének dokumentációját és meggyőződjön arról, hogy az kielégíti a szerződéses követelményeket. Az átvizsgálás biztosítja a KMSZ képviselője számára szükséges bizalmat abban, hogy a minőségirányítási rendszer (MIR), a dokumentáció alapján nézve, megfelel a szerződéses követelményeknek, és ha a Szállító hatékonyan működteti, akkor el kell, hogy érje a tervezett eredményeket. Ha az átvizsgálás azt mutatja, hogy a dokumentáció nem elégíti ki a szerződés követelményeit, akkor az észlelt nem-megfelelőséget a Szállító tudomására kell hozni, a helyesbítő tevékenység elvégzésére. 4.3.3.3 Az átvizsgálást, jellemzően, a Felkérés elfogadását követően, gyakorlatilag a lehetséges legkorábbi időpontban végzik el, és a szerződés teljesítése alatt újra le kell, hogy folytassák, ha a Szállító módosításokat végez a dokumentációkban. Az átvizsgálást kezdetben, a Felkérésben azonosított kockázatok kell végeznie, de a dokumentáció-átvizsgálás nem zárhatja ki az ÁMB-i Felügyeleti Tervben meghatározott ÁMB-i felügyeleti tevékenységek foganatosítását. 4.3.3.4 Ahol a szerződés előírja a MIR dokumentáció Beszerző részéről való elfogadását vagy jóváhagyását, ott a dokumentációt meg kell küldeni a Beszerzőnek. 4.3.4

Nem-megfelelőségek (3, 4, 5 és 6)

4.3.4.1 Ha a Szállító a MIR rendszerrel, a folyamatokkal vagy a termékkel kapcsolatos nem-megfelelőséget észlelt, a KMSZ képviselője helyesbítő intézkedést kezdeményez a Szállítónál a nemzeti gyakorlat szerinti előírt formátumon (űrlapon). A szerződéses követelmények általában megkövetelik a Szállítótól, hogy helyesbítő és megelőző intézkedésekkel reagáljon az azonosított nemmegfelelőségre. A KMSZ képviselőjének jóváhagyni kell, hogy a Szállító hatékonyan érvényre juttatta-e a megfelelő helyesbítő és megelőző tevékenységeket, a nem-megfelelőség megismétlődésének megakadályozására. 4.3.4.2 Az alvállalkozónál feltárt nem-megfelelősségeket is a Szállítóval szemben kell érvényesíteni. Minden elkészített nem-megfelelőségi jelentés (NMFJ) egy példányát továbbítani kell a Megbízóhoz, hacsak más megállapodás nem szerepel a Felkérésben. A Megbízott felhasználhatja a Felkérés III. részét is arra, hogy értesítse a Megbízót a nem kielégítő állapotról. 4.3.5

Az ÁMB feljegyzései és ezek elemzése (7 és 8)

4.3.5.1 A Felkérésre elvégzett minden ÁMB-i felügyeleti tevékenység eredményét a KMSZ képviselője feljegyzésben rögzíti. A feljegyzésekben fel kell tüntetni az auditált, átvizsgált vagy megvizsgált rendszert, folyamatot vagy terméket, a végrehajtás dátumát, eredményét, és tartalmaznia kell a kiadott NMFJ-ekre vonatkozó részleteket. A feljegyzések megőrzési ideje a nemzeti gyakorlatnak megfelelő legyen. 4.3.5.2 A KMSZ képviselőjének feladata, hogy esetenként elemezze az ÁMB feljegyzéseit, hogy meghatározza (azonosítsa) a Szállító MIR rendszerével, folyamataival vagy termékével kapcsolatos kedvezőtlen tendenciákat vagy állapotokat. A kedvezőtlen trendekre vonatkozó információkat a Szállítóval meg kell osztani azért, hogy a megfelelő helyesbítő és megelőző intézkedéseket a Szállító


NATO/PFP NYILT


elvégezze. Az elemzés eredményével kapcsoltban teendő, hogy a KMSZ képviselője használja fel ezeket a kockázati szintek és a folyamatban lévő ÁMB felügyeleti tevékenységek pontosítására (módosítására, beállítására). Ahol célszerű, az elemzés eredményére vonatkozó információkat meg kell osztani Megbízóval. 4.3.6

Az ÁMB befejezése (9 és 10)

4.3.6.1 A KMSZ képviselője értesíti a Megbízót arról, hogy az igényelt ÁMB-i folyamat befejeződött. A KMSZ képviselője a Felkérés űrlap III. részét fogja használni a folyamat befejezésére vonatkozó értesítéshez, hacsak a Felkérésben ettől eltérően nem intézkedtek. 4.3.7

Jelentős kockázat változások és a Megbízó értesítése ezekről (11 és 12)

4.3.7.1 Amennyiben a KMSZ képviselője, az ÁMB tevékenység folyamán bármikor, szignifikáns (jelentős) változást állapít meg (azonosít) az adott programmal, vagy szerződéssel kapcsolatos kockázatok szintjében, akkor a Megbízót azonnal értesíti a Felkérés-űrlap III. részének felhasználásával. Jelentősnek kell tekinteni azt a változást a kockázatban, ami az adott kockázat osztálybesorolásának megváltozását eredményezi. Az ilyen változások módosításokat (kiigazításokat) eredményezhetnek az ÁMB felügyeleti tervben. 4.3.8

Az ÁMB-i terv módosítása (13)

4.3.8.1 Az ÁMB felügyeleti terv egy folyamatosan változó dokumentum. A tervet és a hozzátartozó ÁMB-i tevékenységet módosítani kell, amint a kockázati osztálybesorolások megváltoznak, és amint megváltozik a bizalom mértéke abban, hogy a Szállító képes megfelelni a szerződéses követelményeknek. Az ÁMB felügyeleti tevékenységek intenzitását és gyakoriságát megfelelő módon változtatni kell. A terv módosítását a következők figyelembe vétele után kell fontolóra venni: a) Az ÁMB-i feljegyzések elemzése kedvező/kedvezőtlen trendeket jelez. b) A Szállítóról nyert adatok elemzése kedvező/kedvezőtlen trendeket jelez. c) Olyan rendszer-, folyamat-, vagy termék nem-megfelelőség azonosítása, ami NMFJ kiadását eredményezte. d) A vevői panaszok (reklamációk) kivizsgálásának eredményei. 4.3.8.2 Ahol a Megbízó megkérte az eredeti ÁMB-i tervet, ott a felülvizsgált (módosított) terv egy példányát is biztosítani kell a Megbízó számára. A KMSZ képviselője értesítse a Megbízót, ha a minőségirányítási rendszer (MIR), egy folyamat, vagy termék ÁMB-i felügyelete a továbbiakban már nem szükséges, mivel a velük kapcsolatos kockázat elhanyagolható vált (megszűnt). A döntést alátámasztó adatokat a Megbízó rendelkezésére kell bocsátani. Amikor így cselekszik, akkor tegyen javaslatot egy alkalmas figyelemmel kísérési stratégára, ami biztosítja a kockázat elhanyagolható szinten tartását.


NATO/PFP NYILT 4.4

Értesítés a Felkérés teljesítéséről (befejezéséről)

4.4.1

Folyamatábra

Megbízott felkészül a termék-kibocsátásra (átvételre) 1.

Folyamat bemenet A befejezett vagy a folytatódó ÁMB


Megbízó igényelt Megfelelőségi Igazolást a Felkérésben? 2.

Igen

Megbízott elkészíti a MI-t 3.

Igen Nem

A Felkérés teljesítve, Megbízó értesítése 6.

Nem

Többszöri kiszállítás lesz a szerződésre?

Termék-kibocsátás 4.

5.

4-4. ábra. Értesítés a Felkérés teljesítéséről.

4.4.1.1 A 4-4. ábrán lévő folyamatábra az ÁMB teljesítéséről (befejezéséről) történő értesítés folyamatát illusztrálja. A folyamat inputja (bemeneti adata) a befejezett ÁMB tevékenység, vagy abban az esetben, ha többszöri kiszállítás történik a szerződésre (rész-szállítások) a folytatódó ÁMB tevékenység, a folyamat outputja (kimeneti adata) pedig a kockázati információk visszacsatolása a Megbízó részére (Értesítés). 4.4.2

Felkészülés a termék-kibocsátásra (1)

4.4.2.1 A Megbízottnak át kell vizsgálni a Felkérésben megadott, a Megbízottnak a Szállító üzeméből történő termék-kibocsátásban való részvételére vonatkozó instrukciókat, ha voltak ilyenek. 4.4.3

Megfelelőségi Igazolás (MI) (2 és 3) (a hazai gyakorlattól eltérő nyomtatvány)

4.4.3.1 A kölcsönös ÁMB viszonylatában a MI egy kettős célt szolgáló formanyomtatvány, amelynek használata szerződéses követelmény. Arra használják, hogy a Szállító megerősítse a Beszerző felé azt, hogy a termékek megfelelnek a szerződés követelményeinek, az azonosított és jóváhagyott eltérési engedélyek és engedmények kivételével. A MI-t a Szállító állítja elő és tölti ki. 4.4.3.2 A MI ellenjegyzésre kerül az KMSZ képviselője által, annak igazolására, hogy a MI-ban azonosított (szereplő, felsorolt) hadfelszerelések ÁMB tárgyát képezték, a STANAG 4107, az AQAP-2070 és a vonatkozó Felkérésben foglaltak szerint. 4.4.3.3 Egy erre a célra alkalmas MI formanyomtatvány található a „B” Mellékletben. 4.4.3.4 Mivel számos NATO tagországban a MI -t a Szállítónak történő díjkifizetés engedélyezéséhez használják fel, ezért a KMSZ képviselője csak a következők fennállása esetén jegyezze ellen a MI-t: a) A Szállító számára szerződéses követelmény, hogy mellékelje a MI-t. b) A KMSZ képviselőjétől igényelték a MI ellenjegyzését a Felkérésben. 4.4.4

Termék-kibocsátás (4)


NATO/PFP NYILT


4.4.4.1 A KMSZ képviselőjének az a feladata, hogy teljesítse az elfogadott Felkérésben foglaltakat, a termék-kibocsátásra vonatkozóan. 4.4.5

Értesítés a Felkérés teljesítéséről (6)

4.4.5.1 Amikor a Felkérést teljesítették, a Megbízott a Felkérés űrlap III. részének felhasználásával értesíti a Megbízót, és megadja azokat a kockázatokat, amelyeket az ÁMB felügyeleti tevékenység során figyelemmel kísért. Ezek azok a kockázatok, amelyek korábban a Felkérést űrlap I. és II. részében azonosítva lettek. A Megbízott javaslatokat is tehet a Megbízó felé azokkal a jövőbeni ÁMB kérelmekkel kapcsolatosan, amelyek ugyanarra a Szállítóra és/vagy ugyanarra a termékre vonatkoznak. A Felkérés űrlap kitöltésével kapcsolatos további instrukciók a „B” Mellékletben találhatóak. Az itt szereplő követelmények kiegészítői a Megbízótól kapott minden egyéb instrukciónak, ami a többszöri kiszállítást tartalmazó szerződések termék-kibocsátására, és/vagy a MI-al kapcsolatos követelményekre vonatkozott. 4.5

Az ÁMB kockázatok visszacsatolása

4.5.1

Folyamatábra

Megbízott

Megbízó

A kockázati információk visszacsatolásának folyamata

Kockázatok azonosításának elvégzése, és a kezdeti vagy módosított Felkérés I. rész továbbítása a Megbízotthoz 1.

Megbízottól kapott kockázati információ visszacsatolások megőrzése és felhasználása 3.

Kockázatok azonosításának elvégzése, és a Felkérés II. rész továbbítása a Megbízónak a Felkérés elfogadásáról 2.

Folytamatos kockázati információ visszacsatolás biztosítása Megbízónak a Felkérésben igényeltek szerint 4.

A pontosított kockázati információ visszacsatolása a kockázatok alapvető változásakor az ÁMB-i felügyelet végzése során. (pld. nemmegfelelőség azonosítása bármelyik forrásnál) 5.

Kockázati információk visszacsatolásának biztosítása, és a Felkérés III. rész továbbítása a Megbízónak a Felkérés teljesítésének befejezésekor. 6.

4-5. ábra. A kockázati információk visszacsatolási folyamata.

4.5.1.1 A Megbízó és a Megbízott közötti ÁMB kockázati információ visszacsatolási folyamatot a 4-5. ábra illusztrálja. A folyamat bemeneti adata (inputja) a Felkérés kitöltött I. része, a folyamat kimenő adatai (outputja) pedig a visszacsatolt kockázati információk. Az űrlap kitöltésére vonatkozó további információkat lásd a „B” Mellékletben. 4.5.1.2 Az azonosított kockázatokkal kapcsolatos információk visszacsatolása a Megbízott és Megbízó között rendkívül fontos ahhoz, hogy a kölcsönös ÁMB-i folyamat tartósan sikeres legyen. Ezek nélkül az információk nélkül a programeket és szerződéseket nem lehet megfelelően menedzselni.


NATO/PFP NYILT


4.5.1.3 A Megbízott a kockázati információk visszacsatolását a Felkérés kitöltésével, vagy a Megbízóval történő folyamatos egyeztetéssel biztosítja, a Felkérés űrlap III. részének felhasználásával. A kockázati információ visszacsatolás szolgáltatja az azonosított kockázatok státuszára (helyzetére, állapotára) vonatkozó adatokat. Ha a kockázati információ visszacsatolás alapvető változást jelez egy fennálló Felkérés kockázataiban, akkor a Megbízó vizsgálja felül a Felkérést. A Megbízónak meg kell őrizni a kockázati információkat, hogy segítsék a Felkérés megtervezését a jövőben ugyanazzal a Szállítóval kötendő szerződéseknél. Ha megfelelő a kommunikáció, akkor a kockázatok visszacsatolásának folyamata megakadályozza, hogy pontatlanul elkészített Felkérések kerüljenek ismételten kiadásra. 4.5.2

Megbízói kockázat-azonosítás (1)

4.5.2.1 Szükség esetén a Megbízó a Felkérés kezdeményezését megelőzően lépjen kapcsolatba a Megbízottal, hogy megbeszéljék a Felkérésbe foglalandó kockázatokat. Általában, az ÁMB információk kicserélése a Megbízó és Megbízott között első alkalommal akkor történik, amikor a Felkérést kezdeményezték és továbbították Megbízotthoz. A kockázatok a Felkérésben történő kezdeti azonosításakor a Megbízó vegyen figyelembe minden kockázati információt, amit a Megbízott szolgáltathatott ugyanannak a Szállítónak korábbi szerződéseire vonatkozóan. A Megbízó kockázat-azonosító tevékenységére vonatkozó információk a „C” Mellékletben találhatók. 4.5.3

Kezdeti kockázati információ visszacsatolás (2)

4.5.3.1 A Felkérés elfogadásának folyamatában a Megbízottnak lehetősége van arra, hogy kockázati információ visszacsatolást biztosítson a Megbízó felé. A Felkérés II. részének felhasználásával a Megbízott további olyan kockázatokat adhat meg, amelyek figyelemmel kísérése ÁMB során szükséges, és megadhatja észrevételeit, javaslatait is a Megbízó által azonosított kockázatokra vonatkozóan. 4.5.4

A kockázati információk megőrzése (3)

4.5.4.1 A Felkérés élettartama során a Megbízó különböző időpontokban kaphat kockázati információkat a Megbízottól. A Megbízó köteles megőrizni a Megbízottól kapott ÁMB-i kockázati információkat és javaslatokat. Az ÁMB kockázati információkat a Megbízó arra használja fel, hogy felülvizsgálja és módosítsa, ha szükséges, az aktuálisan érvényben lévő Felkérésbe foglalt követelményeket, és hogy javítsa a Szállítóval kapcsolatos kockázatra alapozott, későbbi felkérések minőségi színvonalát. A Megbízó és a Megbízott között megosztott kockázati információk nem közölhetők az ÁMB-i folyamatban résztvevő érdekeltek körén kívül. 4.5.5 4.4.5.1

4.5.6

A kockázatok folyamatos visszacsatolása (4) A Megbízott, a Felkérésben igényelteknek megfelelően, folyamatos kockázati információ visszacsatolást biztosít a Megbízó számára. A Felkérés űrlap III. részének felhasználásával, a Megbízott megadja azoknak a kockázatoknak a pillanatnyi állapotát, amelyeket a ÁMB során figyelemmel kísérnek. Ezek azok a kockázatok, amelyeket a Felkérés űrlap I. és II. részén korábban azonosítottak. A Megbízónak csak a hosszú távra szóló ÁMB-i felkéréseknél kell folyamatos kockázati státuszjelentést igényelni. Alapvető változások a kockázatban (5)

4.5.6.1 Tipikusnak mondható, hogy a kockázatok megváltoznak, vagy új kockázatok kerülnek azonosításra az ÁMB tevékenység folyamata során. Ezek a változások származhatnak a megállapított (azonosított) nem-megfelelőségekből, a Szállító teljesítményének javulásából vagy romlásából, a szerződéses követelményekben bekövetkezett változásokból, stb. Amikor a Megbízott az ilyen változásokat alapvetőnek tekinti, akkor értesítenie kell a Megbízót az eseményről, és az ÁMB tevékenység bármilyen változtatásáról is, amelyet a kockázati szintekben bekövetkezett változás


NATO/PFP NYILT


eredményez. Ott, ahol alapvetően új kockázatokról van szó, a Megbízó vizsgálja felül (módosítsa) a Felkérést a szükséges mértékben. Ehhez az értesítéshez a Felkérés űrlap III. részét használják. A KMSZ képviselője ennek megfelelően vizsgálja felül (módosítsa) az ÁMB-i felügyeleti tervet. 4.5.7

A kockázatok visszacsatolása a Felkérés teljesítés befejezésekor (6)

4.5.7.1 Legalább a Felkérés teljesítés befejezésekor biztosítsák a kockázatok visszacsatolását. A Felkérés űrlap III. részének kitöltésével a Megbízott értesíti a Megbízót arról, hogy a Felkérést teljesítették, és megadja azoknak a kockázatoknak az állapotát, amelyeket az ÁMB felügyeleti tevékenységgel figyelemmel kísért. Ezek azok a kockázatok, amelyeket a Felkérés űrlap I. és II. részében korábban azonosítottak. A Megbízott javaslatokat is tehet a Megbízónak a későbbi ÁMB kérelmekre vonatkozóan. 4.5.8 Kiegészítő információk a folyamathoz 4.5.8.1 Amikor csak lehet, a kockázati információk továbbítása a Megbízó és Megbízott között elektronikus úton történjen. Ahol azonban megfelelő, ott a visszacsatolás lehet verbális (szóbeli), lehet írott jelentés kivonata, stb. is.

5.

AZ ÁMB KIEGÉSZÍTŐ ELEMEI

5.1

Eltérési engedélyek és engedmények

5.1.1

Folyamatábra

Szállító eltérési engedélyt vagy engedményt kér (Folyamat input) 1.

Igen A KMSZ kapott hatáskört a Felkérésben? 2.

Nem

Folyamat vége a KMSZ számára 3.

Folyamatoutput az elfogadott és visszautasított kérelmeknek.

Kisebb Értékelés 4.

Igen Egyezik a kérelemmel? 5.

Nagyobb Nem A Felkérésben szereplő követelményekhez javaslatok nyújtása 6.

Dokumentum átadása Szállítónak hogy továbbítsa a Beszerzőhöz. 7.

Feljegyzések elkészítése és/vagy a másolatok elküldése a Megbízónak 8.

Az ÁMB felügyeleti terv módosítása 10.

A Szállító eltérési engedélyeinek és engedményeinek az igazolása 9.

5-1. ábra. Az eltérés engedélyezés és engedményadás folyamata.

5.1.1.1 Az 5-1. ábrán lévő folyamatábra az eltérések engedélyezésének és az engedmények megadásának folyamatát illusztrálja. A folyamat bemenő adata (input) a Szállító által kitöltött eltérési engedély-,


NATO/PFP NYILT


vagy engedmény kérelem; a folyamat kimenő adata (output) pedig az elfogadott vagy elutasított, (kevesebb, vagy több) kérelem. A folyamatot az alábbiakban részletesen ismertetjük. 5.1.1.2 A Beszerző Tagországok törvényeinek, szabályainak különbözősége miatt a Megbízónak fel kell hívni a figyelmet a Felkérésben arra, hogy vajon a KMSZ a Szállító milyen eltérési kérelmeivel és engedményeivel foglalkozhat és vajon a KMSZ ellenőrizze a Szállító gyártási folyamatait a szóba jöhető kockázatok szempontjából. Ahol a jogi szabályozás, az elvek és a gyakorlat támogatja a KMSZ-t a gyártási folyamatok ellenőrzésében, akkor a Megbízó irányítja a KMSZ tevékenységét. 5.1.1.3 Ha a Megbízott ország nemzeti gyakorlata nem írja elő a KMSZ-nek a Szállító gyártási folyamatainak értékelését nagy nem-megfelelőségek beazonosításához, ott az ellenőrzéseket a folyamatokban keletkező kockázatok kezelésére kell összpontosítani. 5.1.1.4 Azoknál a NATO tagországoknál, ahol a törvények és jogi szabályozások tiltják az eltérési engedmények és eltérések elfogadását, a Megbízónak világosan kell megfogalmazni a Felkérésben a tiltást. Ez a követelmény biztosítja, hogy a KMSZ véletlenül sem kerül az Alvállalkozónál elfogadhatatlan helyzetbe. 5.1.2

A Szállító beterjeszti az eltérési engedély vagy engedmény kérelmet (1)

5.1.2.1 Az eltérési engedély és engedmény kérések feldolgozását a szerződéses követelményeknek megfelelően kell megtervezni és megvalósítani. A folyamat akkor indul el, amikor a Szállító átadja, (beterjeszti) a KMSZ képviselőjének az eltérési engedélyre, vagy az engedmény kérésére vonatkozó kérelmet. 5.1.2.2 Ha szerződés írja elő a Szállító vagy az alvállalkozó kérelmének tartalmi és formai elemeit, akkor a Megbízó ezt előírja a Felkérésben. Ha a Felkérésben nem határozták meg, akkor a megfelelő mintát és az elintézés módját a Szállítóval egyeztetni kell. Egy erre a célra alkalmas formátum (űrlap) a „B” Mellékletben található. 5.1.2.3 Amennyiben a szerződésben másképpen nem határozták meg, akkor a Szállítók általában a következőkért felelősek: a) A nem-megfelelőség szakszerű dokumentálásért. b) A nem-megfelelőség szakszerű besorolásáért a „kisebb”, illetve „nagyobb” kategóriába. c) A következmények feltárásáért és leírásáért, ha az eltérések és engedmények alkalmazása nincs engedélyezve. d) A termékek beazonosíthatóságáért. e) A szokásostól eltérő szolgáltatási igény beazonosításáért. f) A szokásostól eltérő idő tényezők beazonosításáért. g) Annak meghatározásáért, hogy a nem-megfelelőség korábban előfordult-e; h) A termék korlátozott alkalmazásával kapcsolatos nem-megfelelőségek következményeinek beazonosításáért. i) A megfelelő helyesbítő és megelőző tevékenység kezdeményezéséért; j) A nem megfelelőség rendezésével kapcsolatos intézkedések és javaslatok megadásáért. 5.1.2.4 Ha a fentiekben előírtak szerződéses követelmények, akkor a KMSZ képviselőjének verifikálni kell, hogy a Szállító megtette-e a megfelelő intézkedéseket. 5.1.3

A KMSZ képviselőjének a hatásköre (2 és 3)

5.1.3.1 A szerződések megkövetelik a Szállítótól, hogy olyan termékeket szolgáltassanak, amelyek teljes mértékben megfelelnek a szerződéses követelményeknek. Azonban, lehetnek olyan helyzetek, amikor a Beszerzőnek jól felfogott érdekében áll, hogy elfogadjon egy nem-megfelelő terméket. A Szállító „kisebb” eltérésekre és engedményekre vonatkozó kérelmének elbírálási hatáskörét (egyetértés, vagy elutasítás) általában átadják a Beszerzőtől a Szállító telephelyén lévő KMSZ


NATO/PFP NYILT


képviselőjének. A kölcsönös ÁMB-i folyamat keretében a hatáskör a tagországok között átruházható. 5.1.3.2 A Megbízó világosan határozza meg a Felkérésben, azt a Megbízottnak átadott hatáskört, ami a Szállító vagy alvállalkozó eltérési engedélyeire, vagy engedményeire vonatkoznak. Akár Szállítói, akár alvállalkozói szinten, a Megbízottnak átadott hatáskör a „kisebb” nem-megfelelőségekre van korlátozva. (lásd az „A” Mellékletben lévő meghatározásokat), Az ÁMB-i kapcsolatban a Beszerző megtarthatja magának a jóváhagyási hatáskört a „nagyobb” nem-megfelelőségekre vonatkozóan. 5.1.3.3 Ahol a Szállítót a Beszerző szerződésben feljogosította a „kisebb” nem-megfelelőségek kezelésére, ott ezt világosan kifejezésre kell juttatni a Felkérésben. 5.1.3.4 Ahol a Beszerző kifejezetten megvonta a Szállítótól a „kisebb” vagy „nagyobb” nemmegfelelőségek elfogadásának jogkörét, ott ezt világosan kifejezésre kell juttatni a Felkérésben. Ebben az esetben minden eltérési engedély- vagy engedmény kérelmet a Szállító, vagy alvállalkozója fogják benyújtani a Beszerző részére az elfogadásról való döntéshez. Ilyen esetben a KMSZ képviselőjének részvétele a folyamatban általában arra korlátozódik, hogy a fentieket véleményez,i és javaslatot tesz a Beszerzőnek. 5.1.3.5 A Megbízónak világos utasításokat kell adni a Felkérésben az eltérési engedélyekkel és engedményekkel kapcsolatos KMSZ hatáskört illetően, amelyek az alvállalkozókra vonatkoznak. 5.1.3.6 Ha a „kisebb” vagy „nagyobb” eltérési engedély vagy engedmény kérelmek feldolgozása folyamán, bármilyen szempontból, a KMSZ képviselője úgy érzi, hogy a szükséges teendők meghaladják műszaki szakértelmét/kompetenciáját, akkor tájékoztassa vezetőit. Ha szükséges, értesíteni kell a Megbízót, annak érdekében, hogy a megfelelő támogatást meg tudják részére adni. 5.1.4

Értékelés (4)

5.1.4.1 A KMSZ képviselőjének igazolni kell, hogy a Szállító a nem-megfelelő termék jellemzőit világosan és pontosan írta-e le a kérelmében, és hogy a nem-megfelelőséget szakszerűen minősítették-e. Az igazolási tevékenység gyakorisága a Megbízótól kapott utasításoktól függ. A Megbízótól kapott külön instrukciók hiányában az igazolás gyakoriságát az adott Szállítói folyamattal kapcsolatos kockázatok alapján kell meghatározni. Abban az esetben, ha a kérelmet pontatlanul minősítette a Szállító, vagy egyéb információi (adatai) helytelenek, a KMSZ képviselője utasítsa el és küldje vissza helyesbítésre a Szállítónak, vagy kérje a Szállítót, hogy a Beszerzőhöz továbbítsa intézkedésre. Ebben az esetben a KMSZ képviselője teljes részletességgel ismertesse a körülményeket a Beszerzővel, és tegyen javaslatot. 5.1.5

A „kisebb” eltérésekkel való egyetértés/egyet nem értés (5)

5.1.5.1 Miután a KMSZ igazolta a nem-megfelelőség „kisebb” kategóriába tartozását, és a kérelmet a teljesség szempontjából is átvizsgálta, a KMSZ képviselője feltünteti egyetértését vagy egyet nem értését és aláírja a Szállító dokumentumát. Ha a Felkérésben másként nem rendelkeztek, akkor ez az eljárás vonatkozik a Szállító által beterjesztett összes kérelemre. 5.1.5.2 Ahol a Megbízó felhatalmazást adott a Szállító eltérési engedély és engedménykérési folyamatának ÁMB felügyeleténél a kockázat-alapú kezelésre, ott az egyetértési vagy egyet nem értési (véleményezési) tevékenység „mennyiségi alapon” történhet, és magában foglal minden eltérési engedélyt és engedményt, ami egy meghatározott és limitált időtartamon belül felmerült. Az egyetértés vagy egyet nem értés jelzésére (véleményezésre) használt dokumentumban meg kell hivatkozni azokat a konkrét kérelmeket, amelyeket a vizsgált „ mennyiség”-et tartalmazott. 5.1.6

Észrevételek és/vagy javaslatok tétele a „nagyobb” eltérésekhez (6 és 7)


NATO/PFP NYILT


5.1.6.1 Ha a Felkérésben igényelték, akkor a KMSZ-nek át kell vizsgálnia a „nagyobb” kategóriába tartozó eltéréseket a teljesség és az ismertetett következmények szempontjából, igazolni kell a nemmegfelelőség osztályba sorolását (minősítését), és ha lehet, meg kell tennie a kérelem elfogadását vagy elutasítását érintő észrevételeit és javaslatait. A javaslatok a szerződésben specifikált formátumon készüljenek, vagy szerződéses előírások hiányában, a „B” Mellékletben javasolt formátumon (űrlapon). 5.1.6.2 A kérelmet vissza kell juttatni a Szállítóhoz, hogy a feldolgozást tovább folytassa a Beszerzővel, a szerződéses követelményeknek megfelelően. Bizonyos körülmények között megfelelőbb lehet a KMSZ képviselője számára, ha észrevételeit és javaslatait közvetlenül a Beszerzőnek adja meg, a Szállítótól függetlenül. A Beszerző felelőssége, hogy a „nagyobb” kategóriába tartozó eltéréseket elfogadja (jóváhagyja), vagy elutasítsa. 5.1.7

Feljegyzések megőrzése (6)

5.1.7.1 Az eltérési engedélyekre és engedményekre vonatkozó minden KMSZ tevékenységről készült feljegyzést meg kell őrizni, az adott országban követett nemzeti gyakorlat szerint. A feljegyzéseket a Megbízó rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben ezt igényli. 5.1.7.2 A KMSZ képviselőjének értesítenie kell a Megbízót, amikor a Szállító által benyújtott eltérési engedélyek vagy engedmények tekintetében kedvezőtlen tendenciák alakulnak ki. Ugyancsak étesíteni kell a Megbízót, amikor a folyamattal kapcsolatos kockázatok elhanyagolhatónak tűnnek. 5.1.8

A Szállító helyesbítő/megelőző intézkedéseinek igazolása (7)

5.1.8.1 A KMSZ képviselője győződjön meg arról, hogy az eltérésekben azonosított helyesbítő és/vagy megelőző intézkedéseket a Szállító hatékonyan megvalósította. 5.1.9

Az ÁMB-i Felügyeleti Terv módosítása (9)

5.1.9.1 Az ÁMB felügyeleti terv KMSZ-nél lévő példányát ki kell javítani, hogy az megfelelően tükrözze a Szállító eltérési engedélyek és engedmények feldolgozási folyamatával kapcsolatos kockázati szintek változását.


NATO/PFP NYILT 5.2

A vevői panaszok (reklamációk) kivizsgálása

5.2.1

Folyamatábra Megbízó értesíti a KMSZ Képviselőjét a vevői reklamációról (Folyamat input)

ÁMB-i szolgáltatás biztosítása a garanciaigénnyel kapcsolatban 7.

ÁMB feljegyzések megőrzése 8.

KMSZ Képviselője koordinálja a kivizsgálást a Szállítóval, a kapott utasítások szerint 2.

A nemmegfelelő termék visszaszállításra került?


Igen

A hibás termék állapotának igazolása átvételkor a Szállító telephelyén 4.

Nem

A kivizsgálás eredményének és a KMSZ képviselőjének igazoló és jóváhagyó összegző megállapításainak bíztosítása a Megbízó számára. 6.

KMSZ képviselője igazolja és jóváhagyja a Szállító felülvizsgálatát és helyesbítő intézkedéseit 5.

Az ÁMB felügyeleti terv megfelelő módosítása 9.

Folyamat output: jelentés a Megbízónak

5-2. ábra. A vevői panaszok kivizsgálása

5.2.1.1 Az 5-2. ábrán látható folyamatábra illusztrálja a vevői panasz kivizsgálási folyamatát. Azt a nemmegfelelő terméket, amely már kiszállításra (átadásra) került a vevőnek, általában egy szállítás utáni NMFJ (nem-megfelelőségi jelentés), vagy jegyzőkönyv csatolásával jelentik be. A folyamat bemeneti adata (inputja) a Megbízótól kapott értesítés arról, hogy a vevő reklamációt vagy szállítás utáni NMFJ-t nyújtott be; a folyamat kimenő adata (output) pedig az elkészült jelentés a Szállítótól a Beszerző vagy a Vevő számára. A folyamatot az alábbiakban részletesen ismertetjük. 5.2.2

Értesítés a Megbízótól (1)

5.2.2.1 A Megbízó értesíti a Megbízottat arról, hogy nem-megfelelő terméket kaptak a Szállítótól, és kéri, hogy igazolja és hagyja jóvá a Szállító reklamáció-kivizsgálását és helyesbítő/megelőző intézkedéseit. A Megbízó biztosítson a Megbízott számára egy példányt abból az értesítő levélből, amit a Szállítónak küldött, és amelyben a Szállítót informálta a nem-megfelelő termékről. 5.2.2.2 Annak ellenére, hogy a Megbízó és a Megbízott közötti közvetlen kommunikációt szorgalmazzuk, a hivatalos értesítést a szállítás utáni NMFJ útján bejelentett vevői reklamációról egy új, vagy felülvizsgált (módosított) Felkérés segítségével kell megtenni. Az értesítés a Szállító ország Nemzeti Központján keresztül történjen. 5.2.3

A Szállítóval történő együttműködés (2)

5.2.3.1 A beszerző ország feladata, hogy írásban értesítse a Szállítót arról, hogy vevői reklamáció történt. A beszerző országnak kell igényelnie a Szállítótól, hogy indítson vizsgálatot és tegye meg a szükséges helyesbítő/megelőző intézkedéseket. A beszerző ország határozza meg a speciális feldolgozási követelményeket a Szállító számára. A Szállítót értesíteni kell arról, hogy a Megbízott részt fog venni a Szállító reklamáció kivizsgálási folyamatának és az ezt követő helyesbítő/megelőző intézkedéseknek az igazolásában és jóváhagyásában.


NATO/PFP NYILT


5.2.3.2 Amikor a Megbízó a vevői reklamációról értesítette a Megbízottat, az koordinálja (egyezteti) a kivizsgálást a Szállítóval. A Megbízó biztosítja, hogy a Szállító tudatában legyen az olyan speciális feldolgozási követelményeknek vagy instrukcióknak, mint például a kivizsgálás sürgőssége, a vevő által megszabott határidők a kivizsgálás befejezésére, illetve a jelentés a Beszerző számára történő beterjesztésére. 5.2.4

A nem-megfelelő termék visszaküldése (3)

5.2.4.1 Sok esetben a nem-megfelelő terméket visszaküldik a Szállítónak, hogy segítségre legyen a kivizsgálásban. A Megbízónak értesítenie kell a Megbízottat arról, hogy a nem-megfelelő terméket visszaszállítják-e a Szállítóhoz, és hogy a Szállító a csomagot a KMSZ képviselőjének jelenlétében nyithatja-e fel. 5.2.5

A termék állapotának igazolása (4)

5.2.5.1 Ha a nem-megfelelő termék a KMSZ képviselője jelenlétében bontandó fel a Szállító által, és ha a KMSZ képviselője nélkül nyitották fel, akkor a KMSZ képviselője értesítse a Megbízót és kérjen intézkedést a további teendőkre vonatkozóan. 5.2.6

A Szállítói kivizsgálás igazolása és jóváhagyása (5)

5.2.6.1 A Megbízott függetlenül, vagy a Szállítóval egyetértésben igazolja és jóváhagyja a Szállító kivizsgálását, hogy meghatározza a nem-megfelelőséget kiváltó okot. Ahol bizonyítást nyer, hogy a Szállító felelős a nem-megfelelőségért, ott a Megbízott igazolja a nem-megfelelőség ismételt előfordulásának megakadályozására a Szállító által kidolgozott helyesbítő/megelőző tevékenységeket, és jóváhagyja a megállapított helyesbítő intézkedések Szállító által történt megvalósítását. A Megbízó gondoskodjon arról, hogy a Szállítói kivizsgálás kiterjedjen más, korábban kiszállított termékekre, és a még gyártásban lévő termékekre is. 5.2.7.

A Megbízott jelentése a Megbízónak (6)

5.2.7.1 A Megbízott a Felkérésben előírt formátumon (űrlapon) tesz jelentést a Megbízónak. Ha nincs előírt formátum, akkor a Megbízott egy összefoglaló jelentést készítsen a Megbízónak, amiben összegzi az igazolási és jóváhagyási tevékenységeket, az ÁMB felügyeleti terv kiigazítása (módosítása) tekintetében tett intézkedéseket, és a témához tartozó egyéb információkat, a vevői reklamációt érintően. 5.2.8

A garanciális igények támogatása (7)

5.2.8.1 Tekintet nélkül a pénzügyi szempontokra, a Megbízó kérheti, hogy a Megbízott ÁMB tevékenységgel segítse a garanciális igények kielégítését. A segítségnyújtás magában foglalhatja annak biztosítását, hogy a kicserélt darab vagy tétel ÁMB tárgyát képezze, és/vagy, hogy a kicserélt darab vagy tétel nem tartalmaz a korábbi vevői reklamációkban jelentetthez hasonló nemmegfelelőségeket. 5.2.9

Az ÁMB-i feljegyzések megőrzése (8)

5.2.9.1 A Megbízottnak meg kell őriznie minden feljegyzést, amelyek a nem-megfelelő termékekre vonatkozó jelentések kivizsgálásával kapcsolatosak, a nemzeti gyakorlatnak megfelelően. A feljegyzéseket az ÁMB során figyelemmel kísérendő kockázatok meghatározására kell felhasználni. 5.2.10 Az ÁMB-i felügyeleti terv módosítása (9)


NATO/PFP NYILT


5.2.10.1 Ha a termék, vagy hasonló termékek még gyártásban vannak a Szállítónál, akkor a Megbízottnak mérlegelnie kell a nem-megfelelőség (vevői reklamáció) eredményeként befolyásolt (érintett) kockázatokat, és az ÁMB-i felügyeleti tervet ennek megfelelően módosítania kell. 5.2.11

Kiegészítő információk a folyamathoz

5.2.11.1 A kivizsgálás folyamán a Szállítónál felmerült költségek (vizsgálati díjak, termékkel kapcsolatos kiadások) rendezésének módját a Beszerző és a Szállító fogja megállapítani. A Megbízott ne jogosítsa fel a Szállítót arra, hogy magára vállalja a költségeket, a Beszerző kifejezett és írásos felhatalmazása nélkül. Minden költséggel kapcsolatos ügyet a Megbízóhoz kell irányítani a Beszerzővel való egyeztetésre.

5.3

ÁMB folyamat az alvállalkozónál

5.3.1

Folyamatábra

„A” NATO Ország (Eredeti Megbízó) Felkérés kezdeményezés „B” Ország NQAA Központhoz 1.

Nem NATO ország

„B” NATO Ország (Megbízó képviselője) Meghatározza a alvállalkozónál az ÁMB szükségességét 2.

„B”tagország KMSZ-e értesíti a Megbízót („A”) a nem NATO ország ÁMB-i szükségességéről. Ha a Megbízó igényli, akkor a Megbízó megteszi a szükséges lépéseket az ÁMB megbízás kiadására. 4.

Az alvállalkozó NATO országbeli? 3.

igen

„B” NATO ország (Megbízott) A Felkérés elkészítése és elküldése a NATO alvállalkozó NQAA központjába 7.

nem

Az alvállalkozó „B” tagországbeli ? 5.

5-3. ábra. Alvállalkozói ÁMB-i folyamat


igen

„B” NATO ország (Megbízott) Az ÁMB a nemzeti eljárások szerint történik 6.

NATO/PFP NYILT


5.3.1.1. Az 5-3.ábrán látható folyamatábra csak példaként szolgál a NATO alvállalkozói ÁMB-ra vonatkozó folyamatára. Az alábbiakban rövid magyarázatot adunk ehhez a példához. 5.3.2

Az alvállalkozói szinten történő ÁMB-ra vonatkozó kérelem kezdeményezésének lehetősége azokra a NATO tagországokra korlátozódik, akik ratifikálták a STANAG 4107 jelzetű szabványosítási megállapodást.

5.3.3

Az Alvállalkozó felügyeletét kizárólag a Szállító látja el. Az alvállalkozónál végzett ÁMB-i tevékenységnek nem az a célja, hogy ezt a felügyeletet kiváltsa vagy helyettesítse. A Szállítóinál végzett ÁMB-i tevékenységben kell eldönteni, hogy mely kockázatokat lehet kielégítően figyelemmel kísérni a Szállító telephelyén és melyeket az alvállalkozónál.

5.3.4

Ha a Megbízó igényli azt, hogy a Megbízott tájékoztassa őt további alvállalkozókra vonatkozó ÁMB kiterjesztéséről, és ezekről a kiterjesztésekről másolati példányt is kapjon, akkor ezt a követelményt a Felkérésben egyértelműen meg kell határozni.

5.3.5

Az Alvállalkozóra vonatkozó ÁMB-i követelmények tervezését és kiadását a Felkérés érvényességi idején belül kell elvégezni, és nem lehet befejezni az ÁMB felügyeleti terv kidolgozása előtt. A Megbízott felelős az alvállalkozói, kockázati alapú ÁMB-i tevékenységért.

5.3.6

Ha a Szállító telephelyén települő KMSZ képviselő megállapítja, hogy ÁMB szükséges a alvállalkozó telephelyén, akkor értesíti erről a követelményről a Szállítót. A KMSZ képviselője meggyőződik arról, hogy a szerződés vagy a megrendelés tartalmazza az ÁMB-ra vonatkozó követelményt, és hogy a megfelelő minőségbiztosítási (MB) követelmény szerepel az alvállalkozói szerződésben. Ennek biztosítania kell, hogy a KMSZ képviselő hozzáférhessen az alvállalkozó telephelyén végzett tevékenységhez, és megkapjon minden segítséget az ÁMB-i tevékenység végrehajtásához.

5.3.7. Az alvállalkozói szinten keletkezett minden nem-megfelelőségi jelentésről (NMFJ) azonnal készüljön másolat a Megbízó (a Felkérés kezdeményezője) számára, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a Szállító felé, hogy megtegye a szükséges hibajavító intézkedéseket. 5.3.8.

Az eredeti Megbízó (1)

5.3.8.1 A fenti példában az „A” országban lévő, eredeti Megbízó előírta, hogy szükséges az ÁMB a „B” ország Szállítójánál. A Megbízó elkészíti a Felkérést ennek az AQAP –nak az útmutatása alapján. Ezt a Felkérést a Megbízó a „B” ország Nemzeti Központjának/Szervezetének küldi meg. 5.3.9

A „B” ország KMSZ-e (2 és 3)

5.3.9.1 Az ábrából kiindulva a „B” ország KMSz-e megállapítja, hogy az alvállalkozóknál ÁMB szükséges. 5.3.10. Az alvállalkozó nem-NATO országbeli (3-4) 5.3.10.1. Ha az alvállalkozó nem NATO országbeli, akkor a KMSZ-nek jeleznie kell a Megbízó felé, hogy igényli-e az ÁMB-t. Ha a Megbízó szükségesnek tartja, akkor a Megbízó ezt a Felkérésben megküldi, kiegészítésként. 5.3.11. Az alvállalkozó ugyanabban a NATO országban van, mint a Megbízott (5-6) 5.3.11.1. Ebben az esetben a „B” országban lévő Megbízott a nemzeti gyakorlatnak megfelelően intézi a delegálást.


NATO/PFP NYILT


5.3.12. Az alvállalkozó egy másik NATO országbeli (5-7) 5.3.12.1. Ebben az esetben, ha a másik NATO ország ratifikálta a STANAG 4107-et, akkor a „B” országban lévő Megbízott elkészíti a kockázati alapú Felkérést, felhasználva a 4.1. fejezet útmutatásait. A Megbízott elküldi a Felkérést az alvállalkozó NATO országának NQAA szervezetéhez. 5.3.13. Minden további alvállalkozói Felkérés a fenti folyamatot kell, hogy kövesse.


NATO/PFP NYÍLT

„A” Melléklet

Állami Minőségbiztosítás (ÁMB)

Fogalmak és meghatározások

NATO/PFP NYÍLT - 31/77 -

„A” Melléklet AQAP-2070 1. Kiadás

NATO/PFP NYÍLT A.1


Ebben az AQAP-ban a következő rövidítéseket használjuk: MI/MI FAI FCA ÁMB KMSZ KÉPVISELŐJE PCA NMFJ MIR FELKÉRÉS

Megfelelőségi Igazolás Minta-darab ellenőrzés Funkcionális konfiguráció audit Állami Minőségbiztosítás Katonai Minőségbiztosítási Szervezet képviselője Fizikai configuráció audit Nem-megfelelőségi jelentés Minőségirányítási rendszer Állami Minőségbiztosítási kérése

Certificate of Conformity First Article Inspection Functional Configuration Audit Government Quality Assurance Government Quality Assurance Representative Physical Configuration Audit Quality Deficiency Report Quality Management System Request for Government Quality Assurance

A.2

Az ISO 9000:2000 „Minőségirányítási rendszerek – Alapok és szótár”-ban meghatározásokat (definíciókat) ez az AQAP is felhasználja . Az ebben az AQAP-ban alkalmazott további meghatározások tartalma az alábbi:

A.2.1

Beszerző

szereplő

Állami vagy NATO szervezet, amelyek szerződést kötnek egy Szállítóval és/vagy meghatározzák a szerződés tárgyát képező termékre és a minőségre (a hazai gyakorlat szerint ezt a KMSZ teszi meg) vonatkozó követelményeket. Megjegyzés: Ez általában egy beszerzői szervezet, amely kidolgozza a szerződéses feltételeket, un.: alkalmazási, műszaki, ár, ütemezés, minőség, stb. A.2.2

Megfelelőségi Igazolás (nem a magyar gyakorlatnak megfelelő nyomtatvány) A Szállító által aláírt dokumentum, amely azt tanúsítja, hogy a termékek minden tekintetben megfelelnek a szerződés követelményeinek. 1.

Megjegyzés: A MI kiadása szerződéses követelmény kell, hogy legyen.

2.

Megjegyzés: Ahol a KMSZ képviselőjétől megkövetelték, hogy ellenjegyezze a MI-t, ott a Megbízónak a szerződésben elő kell ezt írnia és mellékelni kell a megfelelő MI mintát (az MI minta a B mellékletben található). Megjegyzés: Ahol a KMSZ az MI-t a Felkérés alapján ellen jegyzi, ez azt jelenti, hogy a Szállítónál ÁMB lett végrehajtva a STANAG 4107, az AQAP-2070 és a jóváhagyott Felkérés alapján.

3.

A.2.3 Megbízó Egy NATO országnak az a szervezete, amely rendelkezik a megfelelő hatáskörrel az ÁMB előírására a Szállító NATO országában. Ez a szervezet lehet: a) b) c) d) e) f)

Beszerző, Szerződéskötő hivatal, Beszerző hivatal, Program iroda, Katonai Minőségbiztosítási Szervezet (magyar gyakorlat), Egyéb kijelölt hatóság.


NATO/PFP NYÍLT


A.2.4 Megbízott Egy NATO tagország megfelelő hatósága (szervezete), amely a Felkérés elfogadása után elvégzi az Állami Minőségbiztosítást (ÁMB). A.2.5

Minta darab ellenőrzés/vizsgálat Szerződés által megkövetelt ellenőrzések vagy vizsgálatok, amelyeket olyan termékeken kell elvégezni, mint a gyártást megelőző modellek, minták, első tételek, próbadarabok, próba-modellek, stb., hogy igazolják a Szállító folyamatainak és eljárásainak képességét a szerződéses műszaki követelményeinek megfelelő teljesítésére, és/vagy, hogy jóváhagyják a szerződés szerinti gyártási szabványokat.

A.2.6 Állami Minőségbiztosítás Az a folyamat, amely alatt a kijelölt Nemzeti Minőségbiztosítási Hatóság/Szervezet (NQAA/KMSZ) garantálja a minőségre vonatkozó szerződéses követelmények teljesülését. A.2.7

Az Állami Minőségbiztosítás képviselője (KMSZ képviselője) A Beszerző nevében eljáró személy, aki az ÁMB végrehajtásáért felelős.

A.2.8

ÁMB-i felügyelet A Szállító rendszereinek, folyamatainak és termékeinek szisztematikus és folyamatos (állandó jellegű) figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy biztosítsák a Megbízót abban a meggyőződésében, hogy a Szállító tejesíti a szerződés követelményeit. Habár minden országban a nemzeti ÁMB-i gyakorlat és terminológia lehet eltérő, vagy más megnevezést is használhatnak, az ÁMB-i felügyeleti módszerek és technikák általában auditokból, vizsgálatokból, ellenőrzésekből, kiértékelésekből, kivizsgálásokból, stb. állhatnak. A vizsgálati módszerek tartalmazhatnak tesztelést (vizsgálatot), ellenőrzést, szemrevételezést, igazolást, jóváhagyást, vagy más olyan eljárásokat, amelyek objektív bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a szerződés követelményeit kielégítették. Ebben az AQAP-ban, a „minőségügyi audit”, a „folyamat átvizsgálás” és a „termék-igazolás” kifejezéseket általános értelemben, mintegy gyűjtő fogalomként használjuk a Szállító rendszereire, folyamataira illetve termékeire vonatkozó ÁMB-i felügyelet azonosításához. Tekintet nélkül a KMSZ képviselője által alkalmazott felügyeleti módszer vagy eljárás elnevezésére, a felügyeleti tevékenység elvárt eredménye annak meghatározása, hogy a Szállító által tervezett (a rendszerekkel, folyamatokkal, és termékekkel kapcsolatos) tevékenységei milyen mértékben realizálódtak, és érték el a tervezett eredményeket (minőséget).

A.2.9 ÁMB-i felügyeleti terv Az Állami Minőségbiztosítási képviselő (KMSZ képviselője) tervezési dokumentuma, amely előírja az Állami Minőségbiztosítási kérelemben (Felkérés) foglalt feladatok tartalmát. A.2.10 Nem-megfelelőség (Kisebb/Nagyobb) „Nagyobb” – Az a nem-megfelelőség, amely az előírt műszaki vagy funkcionális követelményektől oly mértékben tér el, amelynek kihatása lehet: a) a biztonságra,


NATO/PFP NYÍLT b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)


a megbízhatóságra, a karbantarthatóságra, a csereszabatosságra, az üzemeltetési / tárolási időre, az alkalmazhatóságra / működésre, a költségekre, az egészségre / környezetre, a kivitelre, ahol fontos, az időre, ahol fontos, vagy olyan egyéb területre, ami csökkentheti az előírt követelményeknek való megfelelés képességét.

„Kisebb” - Az a nem-megfelelőség, amely nem meríti ki a nagyobb nem-megfelelőség kritériumait. A.2.11 A termék A szerződés szerinti tevékenység eredményeként megvalósult hadfelszerelési anyag. A termék jelenthet szolgáltatást, hardwert, feldolgozást, szoftvert vagy ezek kombinációit. Lehet kézzelfogható (pld.: komplex anyag vagy folyamat végeredmény) és nem (ismeret vagy elvek), vagy ezek kombinációja. A termék lehet tervezett (pld.: ajánlat a vevőnek) vagy véletlen (pld.: szennyező vagy akaratlanul keletkező anyag). A.2.12 A termék átadása Jelen normatív dokumentum szerint azt a tevékenységet jelenti, amellyel a Szállító szerződés szerinti termékeket a Beszerző rendelkezésére bocsátja, a szerződésben megállapított helyen. A.2.13 Nem-megfelelőségi jelentés (NMFJ) Állami személyzet által feltárt, nem-megfelelőséget azonosító feljegyzés vagy jelentés. Lásd az ISO 9000:2000 3.6.2 „Nem-megfelelőség” pontját. A.2.14 Minőségterv A Szállító olyan dokumentuma, amelyben meghatározza azokat az eljárásokat (folyamatokat) és erőforrásokat, amelyeket alkalmazni fog a szerződés szerinti feladatok teljesítésére meghatározott program, termék vagy folyamat- követelmények teljesítésével. A.2.15 Állami Minőségbiztosítási Kérelem (Felkérés) A Megbízónak a Szállító NATO ország megfelelő hatóságához/szervezetéhez intézett hivatalos Felkérése, amelyben ÁMB elvégzését igényli védelmi szerződés teljesítésére vonatkozóan. A.2.16 Kockázat A kockázat két részből áll: 1) annak a valószínűségéből, hogy egy meghatározott eredményt nem sikerül elérni, és 2) a meghatározott eredmény elmaradásának következményéből vagy hatásából. A.2.17 A Szállító Az a Szervezet, amely a szerződés szerint biztosítja a Beszerző számára a terméket. A.2.18 Alvállalkozó A Szállító részére termékeket biztosító szervezet.


NATO/PFP NYÍLT

Beszerző

Szállító Alvállalkozó

(Alvállalkozó) alvállalkozója



NATO/PFP NYÍLT

AQAP-2070 „B” Melléklet 1. kiadás

„B” melléklet

Állami Minőségbiztosítási (ÁMB) nyomtatványok

-

NATO Állami Minőségbiztosítási Felkérés – használata kötelező

-

Eltérési engedély / engedmény kérelem – a tartalma változtatható

-

Megfelelőségi Igazolás - a tartalma változtatható


NATO/PFP NYÍLT


NATO Állami Minőségbiztosítási Felkérés és Kockázatok visszacsatolásának nyomtatványa I. RÉSZ – Felkérés, Megbízói kockázat azonosítás, és speciális feladatok Állami Minőségbiztosítás (ÁMB) kérelem az alábbiakban hivatkozott hadfelszerelésre, a STANAG 4107 előírásai alapján. 2. Kitől: (Megbízó)

1. A Megbízói felkérés száma: Módosítás száma: 3. Kinek: (Megbízott) (A STANAG 4107-ben felsorolt Nemzeti Hatóság/Szervezet, vagy Központ) Név: Szervezet: Postacím:

Név: Szervezet: Postacím: Telefon-szám: Fax-szám: E-mail cím: 4. Beszerző:

Telefon-szám: Fax-szám: E-mail cím: 5. Szállító:

Név: Postacím:

Név: Postacím:

6. A beszerzési szerződés száma:

7. Alvállalkozói/beszállítói szerződés száma:

8. Szerződés-módosítás száma:

9. Becsült szállítási véghatáridő:

10. Szerződéses minőségbiztosítási követelmények / szabványok: 11. Termék/Hadfelszerelés leírása:

12. Mellékletek: Az ÁMB tárgyát képező Szerződés / alvállalkozói szerződés / beszállítói megbízás: □ Műszaki adatok és minőségbiztosítási szabványok:

Mellékelve:

□

Szállító biztosítja:

□

Egyéb mellékletek:


NATO/PFP NYÍLT


13. A Megbízói kockázat azonosítása: A következő kockázatokra ÁMB-t igényelnek. (Ahol lehet, utaljunk a kockázattal kapcsolatos szerződéses követelményre, előírásra.) (a) A kockázat megnevezése: A kockázat mértéke: (b) A kockázat megnevezése:

Nagy □

Közepes □

Kicsi □

A kockázat mértéke: (c) A kockázat megnevezése:

Nagy □

Közepes □

Kicsi □

A kockázat mértéke: (d) A kockázat megnevezése:

Nagy □

Közepes □

Kicsi □

A kockázat mértéke: (e) A kockázat megnevezése:

Nagy □

Közepes □

Kicsi □

A kockázat mértéke: (f) A kockázat megnevezése:

Nagy □

Közepes □

Kicsi □

A kockázat mértéke:

Nagy □

Közepes □

Kicsi □

Használjon további lapokat, ha szükséges 14. Speciális ÁMB-i feladatok: Ellenőrizze az alábbi területeket és adja meg a szükséges instrukciókat, ha szükséges: (a) ÁMB felügyeleti terv Tájékoztató példány biztosítása az ÁMB-i Felügyeleti Tervből:

□

A szükséges instrukciók megadása: (b) Eltérési engedélyek / Engedmények A KMSZ képviselője jogosult a kisebb eltérési engedélyek /engedmények Szállítóval közös minősítésének / besorolásának □

elbírálására:

A KMSZ képviselője adja meg észrevételeit és/vagy javaslatait a Szállító által a Beszerzőhöz elfogadásra beterjesztett nagyobb □

eltérési engedélyekre /engedményekre vonatkozóan: Szerződési hivatkozás, és a szükséges instrukciók megadása: (c) Megfelelőségi Igazolás A KMSZ képviselő ellenjegyzésének igénylése a Megfelelőségi Igazoláson (MI) Résszállításnál:

□

végszállításnál:

□.

□

MI kitöltve, aláírva mellékelve □ A MI használatára vonatkozó szerződéses követelmények megadása: (d) Termékátvétel Külön instrukciók a termék átvételre (ha az MI nem követelmény)

□

A termék átvételre vonatkozó követelmények: (e) Jelentés A kockázat helyzetének folyamatos jellegű jelentése a jelen űrlap III. részének használatával A Felkérés befejezése után csak

□

Külön jelentés, az alábbi követelmények szerint (Megjegyzés: A külön jelentéseket minimum szinten kell tartani a vevői igény alapján)

□

(f) Egyéb követelmények:

15. A Megbízó aláírása (aláírás nem szükséges, ha elektronikusan küldik el)


Dátum

NATO/PFP NYÍLT


II. RÉSZ – Megbízotti kockázat azonosítása, javaslatai, és döntése a Felkérésről 16. A Megbízotti kockázat azonosítása: A Megbízó által az I. részben azonosított kockázatokon túl, a Megbízott által azonosított következő kockázatokra is ÁMB kerül végrehajtásra. Ahol lehet, utaljon a kockázattal kapcsolatos szerződéses követelményre vagy előírásra. (a) A kockázat megnevezése: Nagy □

Közepes □

Kicsi □

A kockázat mértéke: (c) A kockázat megnevezése:

Nagy □

Közepes □

Kicsi □

A kockázat mértéke: (d) A kockázat megnevezése:

Nagy □

Közepes □

Kicsi □

A kockázat mértéke: (e) A kockázat megnevezése:

Nagy □

Közepes □

Kicsi □

A kockázat mértéke: (f) A kockázat megnevezése:

Nagy □

Közepes □

Kicsi □

A kockázat mértéke:

Nagy □

Közepes □

Kicsi □

A kockázat mértéke: (b) A kockázat megnevezése:

Használjon további lapokat, ha szükséges 17. A Megbízott javaslatai vagy észrevételei a Megbízó által az I. részben azonosított kockázatokra vonatkozóan:

Megjegyzés: Ha az I. részben azonosított bármely kockázat helyett, alternatív kockázatokra / feladatokra tesznek javaslatot a Megbízónak, akkor ezt egyeztetni kell a Megbízóval. 18. A Megbízott döntése a Felkérésről: A Felkérés ELFOGADVA □. Az ÁMB a jelen FELKÉRÉS I. és II. részében azonosított kockázatokra lesz végrehajtva. A Felkérés ELUTASÍTVA □. A hivatalos válasz külön lapon megadva. 19. A Megbízott KMSZ adatai: Név: Szervezet: Postacím: Telefonszám: E-mail cím: Fax-szám: 20. A Megbízott aláírása (aláírás nem szükséges, ha elektronikusan küldik el)


Dátum

NATO/PFP NYÍLT


III. RÉSZ – A Megbízott kockázati helyzet jelentése, visszacsatolása, és javaslatai 21. Kockázatok visszacsatolása az #………….nyt. számú, #………..változatszámú Felkéréshez: 22. A kockázati állapotjelentés típusa: ÁMB tájékoztatói jelentés ÁMB folyamatban ÁMB befejezve

□ □ □

23. Csatolt mellékletek: MI mellékelve, a Megbízó kívánsága szerint Jelentés mellékelve, a Megbízó kívánsága szerint ÁMB Felügyeleti Terv mellékelve, a Megbízó kívánsága szerint

□ □ □

24. Az I. és II. részben azonosított minden kockázat változatlan maradt □, kivéve az alábbiakban jelzetteket □: (a) A Felkéréssel kapcsolatos #……jelű kockázat mértékét Nagynak □, Közepesnek □, Kicsinek □ tekintem. Megjegyzés: (b) A Felkéréssel kapcsolatos #……jelű kockázat mértékét Nagynak □, Közepesnek □, Kicsinek □ tekintem. Megjegyzés: (c) A Felkéréssel kapcsolatos #……jelű kockázat mértékét Nagynak □, Közepesnek □, Kicsinek □ tekintem. Megjegyzés: (d) A Felkéréssel kapcsolatos #……jelű kockázat mértékét Nagynak □, Közepesnek □, Kicsinek □ tekintem. Megjegyzés: (e) A Felkéréssel kapcsolatos #……jelű kockázat mértékét Nagynak □, Közepesnek □, Kicsinek □ tekintem. Megjegyzés: (f) A Felkéréssel kapcsolatos #……jelű kockázat mértékét Nagynak □, Közepesnek □, Kicsinek □ tekintem. Megjegyzés: (g) A Felkéréssel kapcsolatos #……jelű kockázat mértékét Nagynak □, Közepesnek □, Kicsinek □ tekintem. Megjegyzés: (h) A Felkéréssel kapcsolatos #……jelű kockázat mértékét Nagynak □, Közepesnek □, Kicsinek □ tekintem. Megjegyzés: (i) A Felkéréssel kapcsolatos #……jelű kockázat mértékét Nagynak □, Közepesnek □, Kicsinek □ tekintem. Megjegyzés: (j) A Felkéréssel kapcsolatos #……jelű kockázat mértékét Nagynak □, Közepesnek □, Kicsinek □ tekintem. Megjegyzés: (k) A Felkéréssel kapcsolatos #……jelű kockázat mértékét Nagynak □, Közepesnek □, Kicsinek □ tekintem. Megjegyzés: Használjon további lapokat, ha szükséges


NATO/PFP NYÍLT


25. További kockázatok és javaslatok:

26. Javaslat az eredeti Felkérés Megbízó általi felülvizsgálatára

□

27. Minőségbiztosítási jelentés: □ Hivatkozással a STANAG 4107-ben foglaltakra, a fenti szerződéssel és Felkéréssel kapcsolatos nem kielégítő Állami Minőségbiztosítási körülményekre (feltételekre) vonatkozóan az alábbiakat jelentem:

28. Megbízott KMSZ képviselője: (Ugyanaz mint a # 19. feladat-blokknál □ )

29. Megbízott KMSZ képviselőjének aláírása

Név: Telefon: Dátum:

E-mail cím:


NATO/PFP NYÍLT

B.1.


NATO Felkérés I. Rész kitöltési útmutató – Felkérési adatok, Megbízói kockázatok azonosítása, és külön feladatok A Megbízó meghatározza a feladatokat az I. Részben

B.1.1

#1. Feladatblokk – A Megbízó Felkérésének száma, és az azonosító szám. Minden Felkérésnek rendelkeznie kell a Megbízó által adott egyedi azonosító számmal. Felülvizsgált Felkérésnél, írja be a módosítás (változat) számát a Felkérésbe. Az eredeti Felkérésnél a módosítás szám üresen marad. Az eredeti Felkérés első felülvizsgálata (módosítása) az 1. sorszámot kapja, stb.

B.1.2

#2. Feladatblokk – Kitől: (Megbízó) – Magától értetődik.

B.1.3

#3. Feladatblokk – Kinek: (Megbízott) – Magától értetődik.

B.1.4

#4. Feladatblokk – Beszerző – Magától értetődik.

B.1.5

#5. Feladatblokk – Szállító és postacím Annak a Szállítónak vagy alvállalkozónak a neve és címe, ahol a ÁMB ténylegesen elvégzendő.

B.1.6

#6. Feladatblokk – A beszerzési szerződés szám Írja be annak a beszerzési szerződésnek a számát, amelyre az ÁMB-t kéri.

B.1.7

#7. Feladatblokk – Az Alvállalkozói/beszállítói szerződés szám Írja be a alvállalkozói/beszállítói szerződés számát. Ha a szerződés egy alap- vagy keretszerződés (BOA= Basic Ordering Agreement), akkor írja be a keretszerződést érintő szállítási megbízás (megrendelés) számát. Ahol ismert az ÁMB szerződés számot is adja meg a #6.alapján

B.1.8

#8. Feladatblokk – A szerződés módosítás száma Ha az FELKÉRÉS a szerződés módosítása miatt felülvizsgálatra kerül, akkor írja be a módosítás számát.

B.1.9

#9. Feladatblokk – Szerződés teljesítés becsült dátuma Írja be azt a becsült időpontot, amikor a szerződés teljesítve lesz. Ez az információ a Megbízottat segíti az ÁMB megtervezésében.

B.1.10 #10. Feladatblokk – Szerződéses minőségbiztosítási követelmények /szabványok listája Írja be azokat a szerződés-specifikus MIB követelményeket és/vagy szabványokat, amelyek a szerződésben azonosításra kerültek, pld. AQAP, ISO, Katonai szabványok, stb., és adja meg a szerződéses hivatkozást (oldal /bekezdés). B.1.11 #11. Feladatblokk – Termék / Hadfelszerelés leírása Adja meg a beszerzésre kerülő termék/ hadfelszerelési anyag rövid leírását. Ha több hadfelszerelés kerül beszerzésre, akkor egyszerűen hivatkozza meg azt a szerződés-oldalt, ahol a teljes felsorolás megtalálható. B.1.12 #12. Feladatblokk – Csatolt mellékletek A helyzetnek megfelelően jelezze, hogy a szerződés, alvállalkozói szerződés és beszállítói megrendelés példányai csatolva vannak-e a Felkéréshez. Jelezzék azt is, hogy bármilyen műszaki adatot és szerződéses MIB szabványt csatoltak-e, vagy a Szállító fogja ezeket biztosítani.


NATO/PFP NYÍLT


B.1.13 #13. Feladatblokk – A Megbízó kockázatazonosítása Írjon be minden kockázatot, amit figyelemmel kell kísérni a ÁMB-i felügyelet során. Ha lehet, akkor hivatkozza meg az adott kockázattal kapcsolatos részleteket tartalmazó szerződéses bekezdést, vagy műszaki specifikációt. A kockázat azonosítás után minősítse (osztályozás, besorolás) a kockázatot „Kis”, „Közepes” és „Nagy” szerint. Lásd az „A” Mellékletben lévő definíciókat. B.1.14 #14. Feladatblokk – Különleges feladatok A Megbízó válassza ki azokat a speciális feladatokat, amelyeket szükségesnek tart a követelmények kielégítéséhez vagy a szerződés jobb teljesítéséhez. Rövid magyarázatot adunk az egyes feladattételekhez. a) Ezt a tételt az ÁMB-i Felügyeleti Terv másolati példányának igénylésére használják. Ezt jelezze az ellenőrző kockában. b) Ezt a tételt a KMSZ képviselője hatáskörének kiterjesztésére használják, a Szállító által beterjesztett kisebb vagy nagyobb eltérési engedélyek és /vagy engedményekre vonatkozóan. Meg kell nevezni a hivatkozott dokumentumokat és a szükséges speciális utasításokat. c) Ezt a tételt arra használják, hogy azonosítsák a KMSZ képviselőjének azt a kötelezettségét, hogy ellenjegyezze akár a részszállításhoz, akár a végszállításhoz tartozó Megfelelőségi Igazolást (MI). Hivatkozzák meg a Szállító MI beterjesztési kötelezettségére vonatkozó szerződéses követelményt. A KMSZ képviselőjétől ne követeljék meg a MI aláírását, ha a Szállító számára nem szerződéses követelmény a MI aláírása. d) Ezt a tételt arra használják, hogy instrukciókat adjanak a KMSZ képviselőjének a termék kiszállítására vonatkozóan. Ha nem használnak MI-t, akkor a Megbízónak meg kell adnia a KMSZ képviselője számára a termék vagy hadfelszerelés kiszállítására (átvételére) vonatkozó utasítást. e) Ezt a tételt arra használják, hogy megadják a KMSZ képviselőjének a kockázatok. visszacsatolására vonatkozó instrukciókat, az űrlap III. részének felhasználásával. Az ÁMB befejezésekor mindig igényelni kell ezt a kockázat-visszacsatolást, a III.-ben. Ha erre az információra folyamatos jelleggel szükség van, akkor a Megbízó részletesen adja meg a jelentés tételre vonatkozó határidőt. A vevő által igényelt bármely egyéb, speciális jelentési követelményt el kell készíteni. A jelentéseket mennyiségét minimumon kell tartani, és erre a célra maximálisan használják ki az űrlap III. része által biztosított lehetőséget. f) Ezt a tételt bármilyen más, speciális ÁMB feladat megszabásához használják. B.1.15

#15. Feladatblokk – A Megbízó aláírása és dátum A Megbízó érkezteti a Felkérést aláírásával és dátummal. Ha a Felkérés elektronikusan továbbítják, akkor a Megbízó nevét kell begépelni ebbe a blokkba. A dátumot minden körülmények között be kell írni.

B.2

KITÖLTÉSI UTASÍTÁS a FELKÉRÉS II. RÉSZ-hez – A Megbízott kockázatazonosítása, és a FELKÉRÉS elfogadása Ebben a részben a Megbízott (KMSZ) szolgáltatja az információkat.

B.2.1

#16. Feladatblokk – A Megbízotti kockázatazonosítás Írjon be minden további kockázatot, aminek a figyelemmel kísérése szükséges az ÁMB-i felügyelet során. Ha lehet, akkor hivatkozza meg az adott kockázattal kapcsolatos részleteket tartalmazó (megadó) szerződéses pontot, vagy műszaki specifikációt. A kockázat azonosítása után kategorizálja


NATO/PFP NYÍLT

AQAP-2070 „B” Melléklet 1. kiadás azokat „Kis”, „Közepes” vagy „Nagy” kockázatok szerint. A vonatkozó instrukciókat lásd az „C” mellékletben. B.2.1.1 Szükség esetén a Megbízott kockázatazonosítása-elvégezhető a Felkérés hivatalos elfogadása után is, és az űrlap módosított, II. részének Megbízó részére történő megküldésével. B.2.2. #17. Feladatblokk – Javaslatok és észrevételek a Megbízó által, az I. részben azonosított kockázatokra vonatkozóan Írja le észrevételeit és javaslatait azokkal a kockázatokkal kapcsolatban, amelyeket a Megbízó a Felkérés I. részében azonosított. B.2.3

#18. Feladatblokk – A Megbízott döntése a Felkérésről Írja be az elfogadásra vagy elutasításra vonatkozó döntését.

B.2.4

#19. Feladatblokk – A Megbízott KMSZ neve és adatai Írja be az ÁMB elvégzéséért felelős KMSZ képviselőjére vonatkozóan kért adatokat.

B.2.5

#20. Feladatblokk – A Megbízott aláírása és dátum A Megbízott aláírja és dátumozza a Felkérést. Ha a Felkérést elektronikus úton küldik vissza, akkor a Megbízottnak a nevét be kell gépelnie ebbe a blokkba.

B.3

KITÖLTÉSI UTASÍTÁS a FELKÉRÉS III. részéhez – Megbízott kockázati helyzetjelentése Ebben a részben a Megbízott (KMSZ) szolgáltat adatokat.

B.3.1

#21. Feladatblokk – FELKÉRÉS szám, és verziószám. Ugyanaz, mint az #1. blokknál.

B.3.2

#22. Feladatblokk – Kockázati állapotjelentések típusai Töltse ki a megfelelő kockát annak jelzésére, hogy a III. részben szolgáltatott információk az „ÁMBi tanácsadói jelentés”, az „ÁMB folyamatra vonatkozó kockázati helyzetjelentés” vagy az „ÁMB befejezésére vonatkozó kockázat-helyzetjelentés” kategóriába tartoznak-e?

B.3.3

#23. Feladatblokk – Csatolt mellékletek – Magától értetődő.

B.3.4

#24. Feladatblokk – Kockázatok visszacsatolása Ezt a blokkot használják fel azoknak a kockázatoknak a visszacsatolására, amelyek az „I.RÉSZ #13. Feladatblokk – A Megbízói kockázat-azonosítása” részben, illetve a „II.RÉSZ #16. Feladatblokk – A Megbízotti kockázat-azonosítás” részben azonosítottak. Az I. és II. részben azonosított minden kockázat szám-és betűjellel van ellátva, pld. 13a, 13b, 16a, 16b, stb. A Megbízott által a #24. blokkban megadott kockázati számok (jelölések) a #13. és #16. blokk kockázatainak számozásával (jelölésével) egyezőek.

B.3.4.1 Amennyiben a Felkérés kézhezvétele és az igényelt ÁMB végzése óta, az I. és II. részben azonosított valamennyi kockázat változatlan maradt, akkor töltse ki a „változatlan” kockát. Azonban, ha a KMSZ képviselőjének a szakmai véleménye szerint az I. és II. részben azonosított kockázatok bármelyike is megváltozott a Felkérés kézhezvétele és az igényelt ÁMB végzése óta, akkor töltse ki a „kivéve az alábbiakban jelzetteket” kockát. B.3.4.2 Ha a kockázatok megváltoztak, akkor ezek akár nagyobbak akár kisebbek lehetnek ahhoz képest, mint amilyenek akkor voltak, amikor a megbízott KMSZ képviselője a Felkérést elfogadta. Írja be a kockázat számát (jelét), töltse ki a kockázat státuszának megfelelő kockát (Nagy, Közepes, Kicsi kockázat), és az ÁMB felügyeleti adatok alapján kommentálja (magyarázza meg), hogy az


NATO/PFP NYÍLT

AQAP-2070 „B” Melléklet 1. kiadás azonosított kockázatok miért változtak meg. Például: Kicsi ⊠ — Ennek a kockázatnak a folyamatos ÁMB felügyelete azt jelzi, hogy a Szállítóval kapcsolatos folyamatok jól szabályozottak és megfelelő hadfelszerelést produkálnak. Az ÁMB-i felügyelete során rendszer-, folyamat- vagy termék nem-megfelelőséget nem regisztráltunk. Egy másik példa: Nagy ⊠ — Ennek a kockázatnak a folyamatos ÁMB felügyelete azt jelzi, hogy a Szállító tevékenységi rendje nem mindig jól szabályozott és a végtermék nem mindig megfelelő. Az ÁMB felügyelete során nemmegfelelőségeket és/vagy hibákat regisztráltunk. B.3.5

#25. Feladatblokk – További kockázatok és javaslatok Írja be azokat a további kockázatokat, amelyek a Felkérés elfogadása vagy az utolsó jelentés óta lettek azonosítva. Az ÁMB teljesítés eredményei és/vagy a kockázatokban bekövetkezett, a #24. feladatblokkban jelzett változások alapján tegye meg a módosítási javaslatait az érvényben lévő Felkérésen, illetve a jövőben aktuális ÁMB kérelmeken. Ebben a blokkban bármilyen más javaslat is megtehető a Megbízó számára.

B.3.6 B.3.7

#26. Feladatblokk – Javaslat az eredeti Felkérés Megbízó általi felülvizsgálatára. – Magától értetődő. #27. Feladatblokk – Minőségbiztosítási tanácsadói jelentés Írja le az ÁMB felügyelete során feltárt nem megfelelő körülményeket és nem-megfelelőségeket. A #24.feladatblokkot és a „kockázatok visszacsatolását” mindig módosítani szükséges, ha a körülmények változnak és ez jelentve lett..

B.3.8

#28. Feladatblokk – Kiegészítő megjegyzések Magától értetődő.

B.3.9

#29 Feladatblokkok – A megbízott KMSZ képviselő neve/telefonszáma/Email címe. Magától értetődő.

B. 3.10. #30 és #31 Feladatblokk - A KMSZ képviselője aláírja és ellátja dátummal a Felkérést. Ha a Felkérést elektronikus úton továbbítják a Megbízónak, akkor a Megbízott géppel írja be a nevét.


NATO/PFP NYÍLT B.4


PÉLDA: az Eltérési engedély/engedmény kérésre alkalmas formanyomtatványra.

ELTÉRÉSI ENGEDÉLY / ENGEDMÉNY KÉRELEM

Szállító hivatkozási száma: Alvállalkozó hivatkozási száma:

1.

Ennek az eltérési engedélynek vagy engedménynek a megadása szigorúan erre az esetre korlátozódik, és nem tekinthető általánosnak. 2. Ha egy Alvállalkozó készíti a kérelmet, akkor a Szállítónak alá kell írnia, és neki kell előterjesztenie, hacsak más megállapodás nincs. 3. Ha az eltérési engedély vagy engedmény miatt bekövetkezett bármely költségváltozás az Megbízót terheli, akkor teljes térítés jár a selejtes vagy feleslegessé vált anyagokra is.

1. RÉSZ : A Szállító tölti ki 1. Szállító (Név és cím):

2. Alvállalkozó (Név és cím):

3. Szerződés száma:

4. Alvállalkozói szerződés száma:

5. Az anyag vagy alkatrész leírása (tétel számmal együtt) 6. Specifikáció /Rajz szám:

7. (a) Mennyiség / Időszak:

(b) Tétel / Sorozat / mennyiség szám :

8. A nem-megfelelőség és következményéi leírása (helyesbítő és/vagy megelőző intézkedések) (Folytatás a #18. Blokkban) 9. Hivatkozás korábbi eltérési engedélyekre és/vagy engedményekre:

10. A nem-megfelelőség oka:

11. A Beszerző költsége : emelkedett □ csökkent □ változatlan □

12. A nem-megfelelőség minősítése: Nagyobb □ Kisebb □

13. Érintett jellemzők:

14. Szerződésmódosítás szükségessége □

Ha nagyobb, akkor jelölje be az érintett termékjellemzőket a #13. Blokkban.

Teljesítés □ Biztonság □ Megbízhatóság □ Üzemidő □

15. Kihatás a szerződéses szállítási határidőre:

17. Műszaki jóváhagyás:

Környezetállóság □ Csereszabatosság □ Karbantarthatóság □ Kivitel □ 16. A tervező szervezet azonosítása:

17. Termelési jóváhagyás:

Aláírás, dátum

18. Minőségbiztosítási jóváhagyás:

Aláírás, dátum

19. A tervező szervezet a Szállító?: Igen □ Nem □

Aláírás, dátum

20. A Szállító képviselője:

Aláírás, dátum

Aláírás, dátum


NATO/PFP NYÍLT


21. A nem-megfelelőség leírása és hatása (A #8. Blokk folytatása):

2. RÉSZ : KMSZ képviselője tölti ki 22. Megjegyzések és javaslatok:

23. A KMSZ képviselője:

Aláírás, dátum 24. Az Alvállalkozónál települő KMSZ képviselője (amennyiben szükséges):

Aláírás, dátum

3. RÉSZ : DÖNTÉS 25. A KMSZ képviselőjének vagy a Beszerzőnek a döntése:

Dátum:…………………….. Aláírás: …………………………………………..… Beosztás/Rendfokozat:………………………………


NATO/PFP NYÍLT B.5


PÉLDA: a Megfelelőségi Igazolás (MI) formanyomtatványra.

(nem a magyar gyakorlatnak megfelelő nyomtatvány)

1. A Szállítói sorozatszám:

Megfelelőségi Igazolás I. Rész 2. A Szállító (Név, cím, stb.)

3. A szerződés száma:

4. A szerződés módosítás száma:

5. Elfogadott eltérések és/vagy engedmények:

6. A Beszerző (Név, cím, stb.)

7. Szállítási cím:

8. Vonatkozik: Rész-szállítás száma: Vég-szállítás száma:

8. Szerződési tétel #

9. Termék-leírás vagy rész #

10. Mennyiség

11. Szállítási dokumentum

12. Elszállítatlan mennyiség

13. Megjegyzések vagy magyarázatok:

14. A Szállító Megfelelőségi Nyilatkozata: Tanúsítjuk, hogy a # 5. Blokkban feltüntetett jóváhagyott eltérésektől / engedményektől eltekintve, a fentiekben felsorolt termékek megfelelnek a szerződés követelményeinek.

Dátum:

A Szállító neve és címe:

Aláírás:


NATO/PFP NYÍLT


1. A Szállító MI száma:

Megfelelőségi Igazolás – II. Rész 2. A Szállító:

4. A szerződés módosítás száma:

3. A szerződés száma:

5. Megjegyzések vagy magyarázatok:

6. A KMSZ képviselőjének nyilatkozata: Igazolom, hogy a fent hivatkozott hadfelszerelés ÁMB tárgyát képezte, a STANAG 4107, az AQAP-2070 és az elfogadott Felkérésben foglalt követelmények szerint.

Dátum:

A KMSZ képviselője:

Aláírás:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:


NATO/PFP NYÍLT

„C” Melléklet

Állami minőségbiztosítás (ÁMB)

Kockázat- azonosítás és osztályozás


AQAP-2070 „C” Melléklet 1. kiadás

NATO/PFP NYÍLT


C.1

A MELLÉKLET FELADATA

C.1.1

Ez a Melléklet egy segédeszköz, amit arra terveztek, hogy segítse a Megbízót és a Megbízottat azoknak a kockázatoknak az azonosításában, amelyek ÁMB-i felügyeletet igényelnek. A Melléklet a tagországok közötti ÁMB folyamatában a kockázatok-azonosításával kapcsolatos kérdésekre koncentrál. Célja az ÁMB kérelmek (Felkérés) minőségének javítása és az ÁMB folyamatának tökéletesítése.

C.1.2

A Melléklet figyelembe veszi, hogy a Megbízó számára rendelkezésre álló információk a kockázatokról függ a Felkérés tartalmától és a Megbízó ország nemzeti, beszerzési gyakorlatától.

C.1.3

A kockázatokon alapuló ÁMB egy hatékony eszköz arra, hogy a megfelelő mennyiségű és típusú állami erőforrást rendeljék hozzá azokhoz a kockázatokhoz, amelyeket az adott programnél, szerződésnél vagy Szállítónál jelentkeznek. A cél az, hogy a szükséges felügyeleti tevékenységeket az azonosított kockázati területekre koncentrálva végezzék el, annak érdekében, hogy a szükséges bizalmat a termék iránt elérjék, még azelőtt, hogy a terméket átadnák a vevőnek (termékkibocsátás).

C.1.4

Azzal kell számolni, hogy a Megbízott kikényszeríti a Szállítótól, hogy megfelelő terméket szállítson. A Megbízónak abban kell bíznia, hogy a Megbízott által elvégzett ÁMB kielégíti a Felkérésben előírt követelményeket. A felhasználónak pedig, amelyeket a program-irodák vagy szerződéskötő Hivatalok képviselnek, az ÁMB folyamatok iránt kell bizalommal lenniük.

C.2

A FELKÉRÉS ALAPJA ÉS A KOCKÁZATI INFORMÁCIÓK

C.2.1

A védelmi beszerzési eljárások és a követett gyakorlatok országról-országra eltérők, és az egyes országokon belül is változók lehetnek, a beszerzés típusától függően. A védelmi beszerzések indulhatnak a programek formájában vagy a szerződéskötéssel, így a beszerzés menedzselése (kezelése, irányítása) vagy felügyelete történhet programekben, szerződésekben, szervezeti szinten, funkcionális (működtetési, üzemeltetői) szinten, vagy ezek bármely kombinációjában.

C.2.2

A különböző nemzeti beszerzési gyakorlat következtében az ÁMB-ra vonatkozó kérelmet kezdeményezhetik programirodák, nemzeti beszerzési hivatalok, nagykövetségi beszerzési irodák, szerződés-menedzselő (-kötő) irodák, minőségbiztosítási irodák, stb. A Megbízó számára rendelkezésre álló kockázati információk mértéke vagy mennyisége a Felkérés különbözősége alapján változik.

C.2.3

Tény, hogy bizonyos helyzetekben a Megbízónak nem állnak rendelkezésre kockázati információk, vagy, hogy a Megbízónak nincs meg a szükséges műszaki szakértelme ahhoz, hogy azonosítsa a kockázatokat. Ezekben a szituációkban a kockázati információ hiánya - párosulva egyéb nemzeti érdekekkel - jelentheti a valódi kockázatot a Beszerző (Megbízó) Ország számára.

C.2.4

Annak ellenére, hogy nem állnak rendelkezésére kockázati információk és/vagy nincs birtokában a kockázat-azonosításhoz szükséges szakismereteknek, a Megbízó számára mégis megengedett, hogy kérjen ÁMB-t azon az alapon, hogy a legjobb belátása szerint valószínűsíti azt, hogy egy ismeretlen kockázat fennállhat / jelentkezhet később, vagy ha egy lehetséges hiba (tévedés) kihatását „nagy”mértékűnek tartja. Bármelyik esetben a Megbízó kérheti, hogy megkapja a Megbízottól a kockázat fennállásának megerősítését vagy érvénytelenítését, különös tekintettel a Szállító teljesítésével kapcsolatos kockázatokra.

C.2.5

Ha a Megbízó nem állapít meg specifikus kockázatokat, és egyidejűleg a Megbízott sem határoz meg (azonosít) specifikus kockázatokat, akkor a Megbízó és a Megbízott megállapodhatnak abban, hogy nem, vagy alacsonyabb szinten végzik a ÁMB felügyeletet. Hosszabb távú szerződéseknél tanácsos az ÁMB-i felügyeletet egy olyan beszabályozott szinten végezni, ami alkalmas legalább arra, hogy a „kis” kockázatok megnövekedését detektálja, vagy, hogy azonosítsa az esetleg jelentkező új kockázatokat.


NATO/PFP NYÍLT


C.3

KOCKÁZAT

C.3.1

Az ÁMB viszonylatában a kockázat: - a fennálló bizonytalanság arra, hogy a program vagy a szerződés céljait elérjék a meghatározott teljesítés-, határidő- vagy költség követelmények keretein belül. A kockázatok általában két részből áll: 1) annak a valószínűségéből vagy lehetőségéből, hogy egy bizonyos eredményt nem sikerül elérni, és 2) az eredmény el nem érésének következményéből vagy hatásából.

Kockázat 1) Valószínűség vagy lehetőség.

2) Következmény vagy hatás.

C-1. ábra. A kockázat elemei C.3.2

Az ÁMB folyamat különlegessége miatt a programtel, a szerződéssel vagy a Szállítóval kapcsolatos kockázatok azonosítása rendszerint igényli a Megbízó és a Megbízott ez irányú bemenő adatait. Általában a Megbízónak nagyobb hozzáférési lehetősége és rálátása kell, hogy legyen a programtel és szerződéssel kapcsolatos kockázatokra, miközben a Megbízottnak nagyobb hozzáférési lehetősége és rálátása kell, hogy legyen a Szállító teljesítésével kapcsolatos kockázatokra. A kockázati információk folyamatos megosztásával (kicserélésével) mind a Megbízó, mind a Megbízott betekintést nyer a szerződéssel és a Szállítóval kapcsolatos kockázatokba, rendszer, folyamat és termék szinten egyaránt.

C.4

KOCKÁZATI INFORMÁCIÓ CSERE

C.4.1

Az a tény, hogy a kockázat azonosításhoz a Megbízó és a Megbízott ez irányú bemenő adataira egyaránt szükség van, aláhúzza a korai és folyamatos információ csere és kockázati visszacsatolás szükségességét a Megbízó és a Megbízott között. A Megbízó és a Megbízott közötti információcsere közvetlen befolyást gyakorol a kölcsönös bizalom elnyeréséhez.

C.4.2

Kockázati információ csere a Megbízó és a Megbízott között minimum az alábbiak szerint történik: a) A Felkérés kezdeményezésekor, a Megbízó által; b) A Felkérés elfogadásakor, a Megbízott által; c) A Felkérés teljesítésekor, a Megbízott által.

C.5

AZ ÁMB-i KOCKÁZAT-MENEDZSELÉS ELVE

C.5.1

A kockázat-menedzselés a kockázattal kapcsolatos tevékenységeket jelenti. Miként a C-2. ábra mutatja, ez magában foglalja az azonosítást, a tervezést, a kezelést, a figyelemmel kísérést és a kockázat-kezelés módosítását a kockázatok megváltozásakor.


NATO/PFP NYÍLT


ÁMB kockázat-menedzselési elv

Kockázatazonosítás

Megbízó kockázat azonosítása

Megbízott kockázat azonosítása

Kockázattervezés

Kockázatkezelés

ÁMB-i felügyelet tervezése

ÁMB végrehajtása

Kockázatfigyelés

ÁMB-i program módosítás és kockázat visszacsatolás

Kockázati dokumentáció

C-2. ábra. Az ÁMB kockázat-menedzselés elve

C.5.2

Sokféle kockázat-menedzselési modell használatos, és minden ország vagy szervezet modellje eltérhet kissé a fent bemutatott modelltől. Néhány modellben más elnevezéseket használhatnak a kockázat-menedzselés elemeire vonatkozóan, másokban esetleg kijelölik a felelősségeket meghatározott szervezetekre vagy személyekre vonatkozóan, azonban a kockázatok menedzselésének alapelve hasonló. A C-2. ábrán bemutatott kockázat-menedzselési modell általánosnak tekinthető több hasonló modell között. A kockázat-menedzselés elve megvalósítható (bevezethető) a beszerzési ciklus bármelyik fázisában, függően attól, hogy az egyes országok milyen gyakorlatot követnek programjeik vagy szerződéseik menedzselésében.

C.5.3

Kockázat-azonosítás: A program, a szerződés és a Szállító átvizsgálásának folyamata – beleértve a kapcsolódó rendszerek, folyamatok és termékek átvizsgálását is – abból a célból, hogy meghatározzák és dokumentálják a velük kapcsolatos kockázatokat. Az ÁMB keretében a kockázatokra vonatkozó ismeretek adatbázisa megosztott a Megbízó és a Megbízott között, ezért a kockázatok azonosításáért viselt felelősség hasonlóképpen megoszlik a Megbízó és a Megbízott között. Lásd a C-3. és C-4. ábrákat a kockázat-azonosítás fogalmára vonatkozó további részleteknél.

C.5.4

Kockázat-tervezés: Szervezett, átfogó stratégia, és a kockázat-menedzselés végrehajtásának és dokumentálásának folyamata, amely magában foglalja az erőforrások kijelölését is. A kockázati alapú ÁMB-on belül, a stratégia és a kockázat-menedzselés a Felkérés űrlap kitöltésén, a Megbízott ÁMB-i felügyeleti terve elkészítésén, és a kockázatok, Megbízó részére történő visszacsatoláson keresztül valósul meg.

C.5.5

Kockázat-kezelés: Az a folyamat, amelyben megvalósítják (realizálják) a stratégiát és a módszereket, annak érdekében, hogy a kockázatot elfogadható szintekre állítsák be, adott program vagy szerződéses célok elérése érdekében. Az ÁMB-i folyamaton belül, az ÁMB tényleges teljesítése, az ÁMB eredményeként nyert információk, és az ÁMB eredményeként azonosított kockázatok csökkentésére a Szállító által megtett intézkedések, mind egy-együttes kockázat-kezelési erőfeszítést képeznek. Általában a Megbízott határozza meg a Megbízó és a Megbízott által azonosított kockázatok kezelésére vagy figyelemmel kísérésére leginkább megfelelő ÁMB-i felügyeleti módszereket és technikákat.

C.5.6

Kockázat-figyelés: Az a folyamat, amelyben szisztematikusan nyomon követik és kiértékelik a kockázat-kezelési intézkedések eredményeit, a megállapított követelményekhez képest. A folyamat magában foglalja a kockázati szintek változásához illeszkedő különböző kockázatkezelési lehetőségeket, vagy új kockázat-kezelési lehetőségek alkalmazását akkor, ha a jelenlegiek nem hatékonyak. Az ÁMB folyamat keretében a Megbízottnak feljegyzéseket kell készíteni, amelyek


NATO/PFP NYÍLT


igazolják az ÁMB-i tevékenység eredményeit, ezeket a Megbízottnak meg kell őrizni, és az adatokat elemeznie kell. Az eredmények alapján az ÁMB felügyeleti tevékenységet folyamatosan korszerűsíteni kell. Az új kockázatkezelési módszereket, vagy az érvényben lévő ÁMB-i felügyeleti tevékenységben bekövetkezett változásokat fel kell tüntetni az ÁMB-i felügyeleti tervben. C.5.7

Kockázat dokumentálás: az a folyamat, amelynek keretében a különböző kockázat-menedzselési tevékenységekről elkészítik és megőrzik a szükséges feljegyzéseket és jelentéseket. Az ÁMB-i folyamatban ezt az azonosított kockázatoknak a Megbízó és a Megbízott által, a Felkérés űrlapon történő dokumentálásával; a kockázatkezelési módszereknek az ÁMB-i felügyeleti tervben való dokumentálásával; az ÁMB-i felügyeleti tevékenység eredményeinek dokumentálásával; a kockázatok visszacsatolásával a Megbízó számára; a Megbízó vagy a vevő számára szükséges jelentések biztosításával valósítják meg.

C.6

A MEGBÍZÓ KOCKÁZAT-AZONOSÍTÁSA

C.6.1

A C-3. ábra a Megbízó kockázat-azonosításának elvét ábrázolja. A megadott információk segítik a Megbízót a kockázatok azonosításában a Felkérés elkészítése során. A Megbízó számára rendelkezésre állóként feltüntetett információforrásokat ne úgy tekintsék, mintha ezek magukba foglalnának minden kockázati információforrást, ami a Megbízó számára hozzáférhető. A Megbízónak átvizsgálásra javasolt információk legyenek könnyen hozzáférhetők, és ne kelljen kiterjedt vizsgálódás ahhoz, hogy megszerezzék és elemezzék őket.

Vevői visszacsatolás Vevőktől, felhasználóktól nyert kockázati információk a Szállító korábban gyártott termékeiről, pld. vevői reklamációk. Szerződéskötés előtti felmérés Kockázati információk (vagy hiányuk), amit a szerződéskötés előtt minőségügyi felmérés vagy minőségügyi audit során azonosíthattak.

Szerződés átvizsgálás Lásd a 4. fejezetet

Megbízói kockázat-azonosítás

Megbízott kockázat visszacsatolása Megbízottól kapott kockázati információk és javaslatok a korábban teljesített, vagy folyamatban lévő Felkérésekre vonatkozóan.

A Felkérés elkészítése Azonosított kockázatok, a szerződési követelmények alapján

Projekt Iroda Ha a szerződést projekt-iroda menedzseli, akkor a projekt kockázati információk megkaphatók a projekt kockázat-menedzsertől. Kulcsfontosságú termékjellemzők Termék-elemek vagy tulajdonságok, amelyek ha nem megfelelően kontroláltak, negatív hatással lehetnek a termékre, vagy a szerződésteljesítésre, a határidő és költség követelményekre.

Kulcs-folyamatok és rendszerek Rendszerek és folyamatok, amelyek ha nem megfelelően kontroláltak, negatív hatással lehetnek a termékre, vagy a szerződésteljesítési, a határidő és költség követelményekre.

C-3. ábra. A Megbízói kockázat-azonosítási elve

C.6.2

Szerződés-átvizsgálás. A szerződés a legfontosabb (legátfogóbb) követelmény dokumentum, és mint ilyen, (lásd a STANAG 4107-et), tartalmaznia kell, vagy meg kell hivatkoznia a műszaki követelményeket és a megfelelő MIR követelményeket. A szerződésnek biztosítania kell, akár közvetlenül, akár megfelelő hivatkozás útján a Megbízott hozzáférési jogát a Szállító telephelyéhez (gyárához, üzeméhez). A Megbízónak át kell vizsgálnia a szerződést, hogy azonosítsa azokat a kockázatokat, amelyeknek negatív kihatása lehet a programre vagy szerződésre, ha a nemmegfelelőség bekövetkezik. A szerződés-átvizsgálásra vonatkozó további információk találhatók ennek a dokumentumnak a 4. fejezetében.


NATO/PFP NYÍLT


C.6.3

Program-iroda. Ha a szerződést egy program-iroda menedzseli, akkor a Megbízó lépjen kapcsolatba a program-menedzserrel, vagy a program kockázat-menedzserrel, hogy meghatározza vannak-e olyan program-szintű azonosított kockázatok, amelyek figyelemmel kísérendők az ÁMB-i felügyelet során.

C.6.4

Kulcsfontosságú termék-jellemzők. Ha lehet, akkor a program-irodától kapott információk, a szerződés-átvizsgálás eredménye, vagy a termék ismerete alapján a Megbízó azonosítsa a legfontosabb termék-jellemzőket. Ezek azok a termék-elemek vagy tulajdonságok, amelyek, ha nem megfelelően kontroláltak vagy esetleg nem valósulnak meg, negatív hatással lehetnek a termékre, a szerződés-teljesítésre, a határidőre vagy a költség-követelményekre. A kockázatok lehetnek magában a termékben rejlő kockázatok, vagy a termék előállítási folyamatában (gyártásában) rejlő kockázatok. A kulcsfontosságú termék-jellemzők megtalálhatók a szerződés műszaki követelményeiben, általában a műszaki specifikációkon és/vagy rajzokon keresztül.

C.6.5

Kulcsfontosságú folyamatok és rendszerek. Ha lehet, akkor a program-irodától kapott információk, a szerződés-átvizsgálás eredménye, vagy a termék ismerete alapján a Megbízó azonosítsa azokat a legfontosabb folyamatokat, amelyek, ha nem megfelelően szabályozottak, negatív hatással lehetnek a termékre, a szerződés-teljesítésre, a határidőre vagy a költség-követelményekre. A kulcsfontosságú folyamatok és rendszerek megtalálhatók a szerződés követelményeiben, a MIR követelményekben, vagy a műszaki specifikációkban.

C.6.6

Megbízott kockázat-visszacsatolása Minimális követelményként, a Megbízott biztosítson információ-visszacsatolást a Megbízó számára a kockázatok helyzetére vonatkozóan a Felkérésen. Ahol rendelkezésre állnak, a Megbízó vizsgálja át azokat a kockázat-visszacsatolási információkat, amelyeket a Megbízottól a korábbiakban kapott a Szállítóra vonatkozóan. Az összegyűjtött kockázati információk és javaslatok felhasználhatók arra, hogy azonosítsa a kockázatokat a jelenlegi Felkérésben.

C.6.7

Szerződéskötés előtti felmérések Ha rendelkezésre állnak, a Megbízó vizsgálja át a szerződéskötés előtti auditok tapasztalatait, hogy megállapítsa, hogy azonosítottak-e a kockázatok, amelyeket figyelemmel kell kísérni az ÁMB-i felügyeletnél.

C.6.8

Vevői visszacsatolások Ha rendelkezésre állnak, akkor a Megbízott vizsgálja át a Szállító által korábban gyártott azonos vagy hasonló termékekre vonatkozó, beszerzőktől vagy vevőktől kapott összes információt. A Beszerzők vagy Vevők termékreklamációi olyan kockázati információkkal szolgálhatnak, amelyek relevánsak a jelenlegi szerződéshez is.

C.7

A FELKÉRÉS ELKÉSZÍTÉSE

C.7.1

A Felkérés elkészítésére vonatkozó információkat a 4.1 fejezetrész tartalmazza.

C.8

A MEGBIZOTT KOCKÁZAT-AZONOSÍTÁSA

C.8.1

A C-4. ábra a Megbízotti kockázat-azonosítás elvét ábrázolja. A megadott információk, segítik a Megbízottat a kockázatok meghatározásában (azonosításában) a Felkérés elfogadása során. A C-4. ábrán megadott információkat ne úgy tekintsék, mintha ezek magukba foglalnának minden kockázati információforrást, ami a Megbízott számára rendelkezésre áll. Az ábra szerint a Megbízottnak átvizsgálásra javasolt információknak könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük, és ne igényeljen kiterjedt vizsgálódást, hogy megszerezzék és elemezzék őket.


NATO/PFP NYÍLT

Vevői visszacsatolás Vevőktől vagy felhasználóktól nyert információk a Szállító korábban gyártott termékeiről, pld. vevői reklamációk Rendszer, vagy folyamat tanúsítás 2. vagy 3. fél általi igazolással/tanúsítással, termék vagy folyamattanúsítás, termékvizsgáló laboratórium használatával, stb. kapcsolatos kockázati információk

Kulcsfontosságú termékjellemzők Termék-elemek vagy tulajdonságok, amelyek ha nem megfelelően kontroláltak negatív hatással lehetnek a termékre, a szerződésteljesítésre, a határidő vagy költségkövetelményekre.


Felkérés a Megbízótól Megbízótól kapott kockázati információk a Felkérésben. Szerződés-átvizsgálás Lásd a 4. Fejezetben.

Megbízott kockázat azonosítása

Szállító korábbi teljesítése A Szállító korábbi szerződéseinél alkalmazott rendszerek vagy folyamatok, amelyek negatív hatással lehetnek a termékre, a szerződésteljesítésre, a határidő vagy költségkövetelményekre.

ÁMB Felügyeleti Terv Az azonosított kockázatok figyelemmel kisérésére használt, Megbízó által meghatározott ÁMB-i módszerek és technikák

Szállító tapasztalatlansága A Szállító által működtetett rendszerek vagy folyamatok, amelyek nem tökéletesen kiforrottak (gyakorlatlanság), így negatív hatással lehetnek a termékre, a szerződésteljesítésre, a határidő vagy költségkövetelményekre.

C-4. ábra. A Megbízotti kockázat-azonosítás terve

C.8.2

Szerződés-átvizsgálás. A szerződés a legátfogóbb követelmény-dokumentum, és mint ilyen, tartalmazza vagy meghivatkozza a műszaki követelményeket és a szükséges MIR követelményeket. A szerződésnek akár közvetlenül, akár megfelelő hivatkozás útján biztosítania kell a Megbízott hozzáférési jogát a Szállító telephelyéhez (gyárához, üzeméhez). A Megbízott által végzett minden ÁMB-i felügyeleti tevékenység legyen visszavezethető szerződéses követelményekre. A Megbízott vizsgálja át a szerződést, és a szerződés műszaki specifikációs csomagját, amikor rendelkezésre áll, hogy megismerkedjen a szerződés azon műszaki követelményeivel, amelyek a Felkérésben azonosított kockázatokkal kapcsolatosak. A szerződés-átvizsgálásra vonatkozó további információk megtalálhatók ennek a dokumentumnak a 4. fejezetében.

C.8.3

A Megbízótól kapott Felkérés. A Felkérésben azonosítani kell azokat a kockázatokat, amelyeket a Megbízó úgy ítélt meg, hogy csökkentésük érdekében ÁMB szükséges.

C.8.4

A Szállító korábbi teljesítése. A Szállítóval kötött korábbi szerződések ÁMB-i felügyeletének tapasztalatai alapján, a Megbízottnak ismernie kell a Szállító rendszereinek és folyamatainak képességeit. A Megbízott használja fel ezeket az ismereteket és információkat azoknak a további rendszer- és folyamat kockázatoknak az azonosítására, amelyek, a Szállító korábbi teljesítése alapján, valószínűen negatív hatással vannak a termékre, a szerződésteljesítésre, a határidő vagy költségkövetelményekre.

C.8.5

A Szállító tapasztalatlansága. Korábban elvégzett ÁMB tevékenységekből nyert tapasztalatok alapján, a Megbízottnak ismernie kell a Szállító képességeit, így könnyen azonosíthatja azokat a szerződéshez kapcsolódó rendszereket, folyamatokat és termékeket, amelyekkel kapcsolatosan a Szállítónak kevés tapasztalata van. A tapasztalatlanság vagy a képességek hiánya kockázatot jelent, és negatív hatással lehet a termékre, a szerződésteljesítésre, a határidőre vagy a költségekre.

C.8.6

Kulcsfontosságú termékjellemzők. Ugyan olyan, vagy hasonló termékekre vonatkozó más szerződéseknél végzett ÁMB-ból nyert tapasztalatok alapján, a Megbízottnak ismernie kell azokat a legfontosabb termék-jellemzőket, amelyek, ha nem megfelelően kontroláltak vagy nem teljesülnek, negatív hatással lehetnek a termékre, a szerződésteljesítésre, a határidőre vagy a költségekre. A kockázatok lehetnek a termékben rejlő kockázatok, vagy a termék előállítási folyamatában rejlő kockázatok. A kulcsfontosságú termék-jellemzők megtalálhatók a szerződés műszaki követelményeiben, általában a műszaki specifikációkon és/vagy rajzokon keresztül.


NATO/PFP NYÍLT


C.8.7

Rendszer vagy folyamat tanúsítás. A Szállítóval kötött más szerződéseknél végzett ÁMB-kból nyert tapasztalatok alapján, a Megbízottnak ismernie kell azokat a rendszer-, vagy folyamat eredményeket, amelyekkel a Szállító esetleg rendelkezik. A 2. vagy 3. fél által végzett igazolásokra/tanúsításokra, a termék vagy folyamat-tanúsításokra, a termékvizsgáló laboratóriumokra stb. vonatkozó adatok hasznos információ forrásként szolgálnak a további (kiegészítő) kockázatok azonosításához és az ÁMB-i felügyelet megtervezéséhez.

C.8.8

Vevői visszacsatolás. Ha rendelkezésre állnak, akkor a Megbízott vizsgálja át a Szállító által korábban gyártott azonos vagy hasonló termékekre vonatkozó, beszerzőktől vagy vevőktől kapott összes információt. A Beszerzők vagy Vevők termék-reklamációi olyan kockázati információkkal szolgálhatnak, amelyek relevánsak a jelenlegi szerződéshez is.

C.9

AZ ÁMB-i FELÜGYELETI TERV

C.9.1

Az ÁMB-i felügyeleti tervre vonatkozó információkat a 4.2 fejezetrész tartalmazza. Megjegyzés: Ha a szerződés megköveteli, akkor a Szállító Kockázat Menedzselési Tervében azonosított kockázatok forrásul szolgálhatnak a kockázati információk összehasonlításához és - a megfelelő mértékig - alapját kell, hogy képezzék a tevékenységeknek az ÁMB-i Felügyeleti Tervben.

C.10 A KOCKÁZATOK OSZTÁLYOZÁSA C.10.1 A kockázatok osztályozása egy eszköz annak kimutatására, amely egy adott kockázattal kapcsolatos valószínűség és a következmény mértékére vonatkoznak. A Megbízó és a Megbízott kommunikációjának eredményeként határozzák meg az adott kockázathoz alkalmazandó felügyelet megfelelő szintjét, és dolgozzák ki az ÁMB-i Felügyelet tervet. C.10.2 A kockázatok osztályozását bizalmasan kell kezelni, és csak az ÁMB-i tervezés céljára használhatók. Ezek az információk az ÁMB résztvevőin kívül nem oszthatók meg másokkal. C.10.3 A Megbízó és a Megbízott a következők szerint osztályozza a kockázatokat: Nagy kockázat Nagyon valószínű, hogy egy rendszer-, folyamat-, vagy termék nem-megfelelősége bekövetkezik. A rendszer vagy folyamat nincs kézben tartva (nem szabályozott), vagy a teljesítés körülményei (ÁMB-nál, vagy a Szállítónál) olyan szinten állnak, amely alapján a rendszer vagy folyamat nem képes megfelelni a követelményeknek. A rendszer-, folyamat-, vagy termék nem-megfelelőségének következménye vagy hatása veszélyes vagy nem biztonságos körülményeket teremtene az üzemeltető (felhasználó) és karbantartó személyzetre, vagy egyéb a Szállítóval szerződéses kapcsolatban lévőkre, vagy a nem-megfelelőség kihatása, következménye az lenne, hogy a Szállító nem tud megfelelni a program és/vagy szerződés teljesítésének, a határidőnek, vagy az árnak. Közepes kockázat Valószínű, hogy egy rendszer-, folyamat-, vagy termék nem-megfelelősége bekövetkezik. Jelentős a folyamat ingadozása, vagy a trend ellentétes. A teljesítési adatok (ÁMB-nál, vagy a Szállítónál) alapján a rendszer vagy folyamat nem képes következetesen megfelelni a szerződéses követelményeknek. A Szállítói rendszer-, folyamat-, vagy termék nem-megfelelőségének következménye vagy hatása kedvezőtlenül (negatívan) befolyásolná a szerződésben szereplő hadfelszerelés használhatóságát, megbízhatóságát vagy karbantarthatóságát; vagy a nem-megfelelőség kihatása, következménye az lenne, hogy a Szállító nem tud megfelelni a program és/vagy a szerződés teljesítési, határidő, vagy költség követelményeinek.


NATO/PFP NYÍLT


Kis kockázat Nem valószínű, hogy egy rendszer-, folyamat-, vagy termék nem-megfelelőség bekövetkezik. A rendszer eltérés elfogadható és nincsenek negatív trendek. A teljesítési adatok (ÁMB-nál, vagy a Szállítónál) alapján a rendszer vagy folyamat képes következetesen megfelelni a szerződéses követelményeknek; és/vagy A rendszer-, folyamat-, vagy termék nem-megfelelőségének következménye vagy hatása csak kis mértékben, de negatívan nem befolyásolná a szerződésben szereplő hadfelszerelés használhatóságát, megbízhatóságát vagy karbantarthatóságát; vagy a nem-megfelelőség kihatása, következménye csak kismértékben vagy nem befolyásolná a Szállító azon képességét, hogy megfeleljen a program és/vagy szerződés-teljesítés-, határidő-, vagy költség követelményeinek. C.10.4 Egy kis kockázat, definíció szerint, általában nem fog folyamatos ÁMB-i felügyeletet igényelni, de a Megbízottnak tudomása kell, hogy legyen a kockázatról. A kis kockázatokat a Felkérésben azonosítani kell, azért, hogy a Megbízott esetenként figyelemmel tudja kísérni és jóváhagyja azokat,törekednie kell, hogy ezen a szinten maradjanak. Ez a megközelítés ajánlott a hosszabb távra szóló szerződéseknél, a teljes körű (az egész létesítményre, vállalatra kiterjedő) felkéréseknél, vagy az ismétlődő/folyamatos felkérések esetén ugyanazzal a Szállítóval, ahol az esetenkénti jóváhagyás megfelelő.

C.11 DÖNTÉS A FELKÉRÉSRŐL C.11.1 A Felkéréssel kapcsolatos döntésre ( elfogadás vagy elutasítás) vonatkozó információkat a 4.2 fejezetrész tartalmazza.

C.12 KOCKÁZATOK VISSZACSATOLÁSA C.12.1 A kockázati információ visszacsatolásra vonatkozó információk a 4.5 fejezetrészben találhatók.

C.13 AZ ÁMB FOLYAMATÁBAN A KOCKÁZAT AZONOSÍTÁS ÉS OSZTÁLYOZÁS FOLYAMATÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA C.13.1 A C-5. ábrán az ÁMB kockázat azonosítás és osztályozás folyamatát ábrázolja. A folymatábra felosztásra került, hogy áttekinthetően mutassa a Pojekt-iroda, a Megbízó, a Megbízott és a Szállító vonatkozó tevékenységeit.


NATO/PFP NYÍLT


Állami Minőségbiztosítás (ÁMB) – Kockázat azonosítás- és osztályozás

Program csoport

Megbízó

Megbízott KMSZ

Projekt szerződés (Kockázati információk hozzáférhetők) 1.

Nem projekt szerződés (Nincs hozzáférhető kockázati információ) 1.

Projekt-iroda biztosítja a kockázati információkat a Megbízónak 2.

Átvizsgálja a projekt kockázatokat (ha rendelkezésre áll), és elvégzi a szerződés átvizsgálást a z ÁMB alkalmazhatóságára nézve. (Kockázat azonosítás) 3.

Szállító

Átvizsgálja a Megbízó kockázati információját, és elvégzi a szerződés átvizsgálását az ÁMB-i felügyeleti terv elkészítése céljából (Kockázatazonosítás) 7.

Kockázat-azonosítás és osztályozás elvégzése 8.

A felkérés elfogadása 9. Elvégzi a Megbízói kockázatazonosítást és osztályozást 4.

Ismeretlen kockázat vagy kritikus hatás valószínűsége 5.

Elkészíti, kiadja, vagy felülvizsgálja a Felkérést (Kockázat tervezés) 6.

Fogadja a kockázatok visszacsatolását a Megbízótól (Projekt szerződés esetén) 16.

Az ÁMB megtervezése és a felügyeleti terv elkészítése (Kockázat tervezés) 10

Az ÁMB végrehajtása (Kockázat-kezelés) 11.

Az ÁMB folyamat befejezve 17

ÁMB terv aktualizálása (Kockázat-figyelés) 13.

Fogadja az értesítést a Felkérés teljesítéséről és a kockázatok visszacsatolását, vagy, folyamatos Felkérés esetén a folyamatközi helyzetjelentésekről. (Kockázat-figyelés) 15.

Értesítés a Felkérés teljesítéséről és a kockázatok visszacsatolása, vagy, folyamatos elkérés esetén folyamatközi helyzetjelentésekről. (Kockázat-figyelés) 14.

C-5. ábra. Az ÁMB kockázat-azonositási folyamata


Szállító megtervezi és megvalósítja a helyesbítő intézkedéseket, szükség szerint (Kockázat-figyelés) 12.

NATO/PFP NYÍLT


C.14 PROGRAM-MENEDZSELÉS C.14.1 Program szerződések. Ha a szerződés, amelynél ÁMB-i felügyeletet terveznek megvalósítani, egy program szerződés, akkor a Megbízó vegye fel a kapcsolatot a programot menedzselő irodával, vagy a program kockázat-menedzserével (ha van erre kijelölt személy), hogy megtudja azonosítottak-e program vagy szerződéses kockázatokat. A program-irodának meg kell tudni adni azokat a releváns kockázati információkat, amelyek a szerződéses rendszerekkel, folyamatokkal vagy termékekkel kapcsolatosak és ÁMB-i felügyeletet igényelnek. A projek irodának fogadókésznek kell lenni az ÁMB-i tevékenység során keletkezett információk feldolgozására is. Ezeket az információkat bele kell foglalni a Felkérésbe. A Felkérés, vagy a szerződés teljesítésekor, a Megbízott által szolgáltatott minden kockázat-visszacsatolást biztosítani kell a program-iroda számára is. C.14.1.1 Ha a program-menedzselés folyamatában nem áll rendelkezésre kockázati információ, akkor a Megbízó folytassa tovább a kockázat-azonosítást a C.6 bekezdésben leírtak szerint, hogy megállapítsa jelen vannak-e más olyan kockázatok, amelyeket figyelemmel kellene kísérni ÁMB útján. A program-szintű kockázati információkhoz való azonnali hozzáférés hiánya nem zárhatja ki a Felkérés elkészítését és kiadását, ha a Megbízó ezt szükségesnek tartja. Szükség esetén a Felkérés felülvizsgálható egy későbbi időpontban, amikor a program kockázati információkat hozzáférhetővé tették. C.14.2 Nem program szerződések. Ha a szerződés, amelynél ÁMB felügyeletet terveznek megvalósítani, nem program szerződés, hanem például nemzeti beszerzési hivatal, nagykövetségi beszerzési iroda, szerződés-menedzsment iroda, minőségbiztosítási iroda, stb. által menedzselt szerződés, akkor átfogó (mindenre kiterjedő, részletes) program szintű kockázati információk nem fognak rendelkezésre állni. Ilyen esetben a Megbízó folytassa a kockázat-azonosítást, a C.6 bekezdésben leírtak szerint, hogy megállapítsa jelen vannak-e más olyan kockázatok, amelyeket figyelemmel kellene kísérni ÁMB útján.

C.15 A MEGBÍZÓ FELADATAI C.15.1 Program kockázatok átvizsgálása A Megbízó vizsgálja át a program-iroda kockázati információit, ha rendelkezésre állnak, hogy eldöntse, mely kockázatokat lehet figyelemmel kísérni az ÁMB alkalmazásával. A Megbízónak meg kell határozni a jelentési elvárásokat, a kötelező felügyeleti előírásokat, és bármilyen olyan követelményt, amely a Felkérésben megfogalmazásra került. Azokat a program-kockázatokat, amelyek az ÁMB-i tevékenységen kívül esnek, hozzák a program-iroda tudomására, és ne delegálják a Megbízotthoz. C.15.2 Szerződés átvizsgálása. A szerződést alaposan át kell vizsgálni, hogy azonosítsák azokat a szerződéses követelményeket, amelyek kockázatot jelentenek. Az átvizsgálás rávilágíthat olyan rendszer és folyamat kockázatokra, valamint termék-jellemzőkre, amelyeket figyelemmel kell kísérni az ÁMB során. A szerződés átvizsgálására vonatkozó további információk a 4.1 fejezetben és a C.5.2 bekezdésben találhatóak. C.15.3 Kockázat azonosítás és osztályozás. A Megbízó vizsgáljon át minden, a C-3. ábrán meghatározott kockázati forrást, hogy beazonosítsa azokat a kockázatokat, amelyeket figyelemmel kell kísérnie az ÁMB keretében. A kockázat azonosításra és osztályozásra vonatkozó részletes információk megtalálhatók a C.6 és C.10 bekezdésben. C.15.4 Ismeretlen kockázat vagy nagymértékű (jelentős, kritikus) kihatás valószínűsége. Különleges körülmények között lehetséges, hogy a C-3. ábrában kiemelt kockázatok nem állnak a Megbízó rendelkezésére, vagy a Megbízónak nincs meg a műszaki szakértelme ahhoz, hogy azonosítani tudja a kockázatokat. Ezekben a helyzetekben, ha a Megbízó úgy gondolja, hogy nagy a valószínűsége az ismeretlen kockázatok fennállásának vagy, hogy a nem-megfelelőség következménye vagy hatása negatívan befolyásolná a programet vagy szerződést, akkor a Megbízó kiadhatja a Felkérést anélkül, hogy megadná a Megbízottnak a kockázatokat. Ilyen esetben kérje fel a Megbízottat a kockázatazonosítás végrehajtására és az ÁMB szükség szerinti elvégzésére.


NATO/PFP NYÍLT


A Megbízott végezze el a kért kockázat-azonosítást, és a Felkérést azokkal a kockázatokkal fogadja el, amelyek az FELKÉRÉS II. részében (általa) meghatározásra kerültek. C.15.5 A Felkérés elkészítése, kiadása vagy módosítása. A Felkérés elkészítésére és kiadására vonatkozó instrukciók megtalálhatók a 4.1 fejezetben.

C.16 A MEGBIZOTT FELADATAI C.16.1 A Felkérés kockázatainak átvizsgálása. Az ÁMB-i felügyeleti módszerek és technikák megfelelő megtervezése érdekében a Megbízott vizsgálja át a Megbízó által a Felkérésben megadott kockázatokat. Nagy figyelmet kell fordítani a jelentési kötelezettségekre, a kötelező felügyeleti követelményekre vagy a különleges ÁMB-i követelményekre. Az ÁMB tárgykörét (rendeltetését) meghaladó felügyeleti igényt azonnal a Megbízó tudomására kell hozni. C.16.2 Szerződés-átvizsgálás. A szerződést alaposan át kell vizsgálni, hogy azonosítsák azokat a szerződéses követelményeket, amelyek az ÁMB folyamatában kockázatosak. Az átvizsgálás rávilágíthat a rendszer vagy folyamat kockázatokra, valamint a kulcsfontosságú termék-jellemzőkre. A szerződés-átvizsgálásra vonatkozó további információk a 4.2 fejezetben találhatók. C.16.3 Kockázat azonosítás és osztályozás. A Megbízott vizsgáljon meg minden kockázatot, amely a C-4. ábrában meghatározásra került, hogy azonosítsa a kockázattal járó és ÁMB útján figyelemmel kísérendő rendszereket, folyamatokat vagy kulcsfontosságú termék-jellemzőket. A kockázat azonosításra és osztályozásra vonatkozó részletes információk a C.8 és C.10 bekezdésben találhatók. C.16.4 A Felkérés elfogadása. Az elfogadására vonatkozó részletes információk a 4.2 fejezetben találhatók. C.16.5 Kockázatok visszacsatolása. A kockázat visszacsatolására vonatkozó részletes információk a 4.5 fejezetben találhatók.

C.17 PÉLDÁK A KOCKÁZATRA C.17.1 A C-3. és C-4. ábrák megadják azokat a kockázati fajtákat, amellyekkel a Megbízó és a Megbízott találkozhat. Ennek a fejezetnek (C. 17) az a célja, hogy a kockázatokról információkat adjon az ábrában szereplő menden egyes területhez. A megadott példák csupán példaként szolgálnak, és semmi módon nem korlátozzák a Megbízót és a Megbízottat. A példákat azért adtuk meg, hogy segítsük a Megbízót és Megbízottat a kockázatok-azonosításban. A legkülönbözőbb típusú vagy fajtájú kockázatok merülhetnek fel egy programnél vagy szerződésnél, és a lehetőségek száma túlságosan nagy ahhoz, hogy egyetlen átfogó, mindenre kiterjedő listában bele lehessen foglalni. C.17.2 Program / Szerződéses kockázatok. — Ezek olyan kockázatokat tartalmazhatnak, amelyek a következőkkel állnak kapcsolatban: √ A Szállító vállalat üzleti tevékenységével; √ A program vagy szerződéses határidőkkel; √ Környezeti szempontokkal; √ Rosszul vagy hibásan meghatározott program vagy szerződéses követelményekkel; √ A program-felülvizsgálat bizonyítékaival; √ Nagyobb tőkeberuházással; √ Politikai érdekekkel vagy átláthatósággal; √ Multinacionális érdekekkel; √ Közös fejlesztéssel és gyártással; √ Teljesítési szakaszok vagy a kulcsra-kész programek hiányával;


NATO/PFP NYÍLT


√ Kormányzati-szervezeten belüli többszöri döntéshozatallal; √ Nagyszámú külföldi Szállítóval; √ Program és/vagy program hivatali párhuzamosságokkal; √ Integrált logisztikai támogatási követelményekkel. C.17.3 Kulcsfontosságú termék-jellemzői kockázatok — Ezek olyan kockázatokat tartalmazhatnak, amelyek a következőkkel állnak kapcsolatban: √ √ √ √ √ √ √ √ √ √ √ √ √ √ √

Hardverrel /Szoftverrel kapcsolatosak; Szoftver fejlesztéssel; Speciális anyagokkal; Kritikus körülményekkel; Hardver /Szoftver újra-felhasználással — A képességek újra-verifikálásával; Kulcsfontosságú teljesítési jellemzőkkel; Kulcsfontosságú fémekkel; Speciális vizsgálatot igénylő termékkel; Nyomásra vonatkozó követelményekkel; Súly és egyensúly követelményekkel; Követelmények és teljesítőképesség ellentmondása a tervezés alatt; Kereskedelmi /katonai felhasználhatóság; Speciális állagmegóvási követelményekkel; Speciális csomagolási követelményekkel; Speciális anyagok öntési követelményeivel.

C.17.4 Kulcsfontosságú rendszerek, folyamatok, és felülvizsgálatok kockázatai — Ezek olyan kockázatokat tartalmazhatnak, amelyek a következőkkel állnak kapcsolatban: √ Minőségirányítási rendszer (MIR) elemekkel; √ Alvállalkozó ellenőrzésével; √ Speciális vagy különleges gyártási folyamat követelményekkel (Hegesztés, hőkezelés, roncsolásmentes vizsgálat, forrasztás, stb.); √ Személyzeti szakképzettséggel; √ Tanúsítványok hiányával (rendszerekre és/vagy termékekre); √ Értékesíthető adatok és tervek kombinációja és/vagy szállítása; √ Kereskedelemben kapható eszközök használatával; √ Tisztaságra vonatkozó követelményekkel; √ Speciális kalibrálási követelményekkel; √ Szerszám ellenőrzési (beállítási, beszabályozási) követelményekkel; √ Repülőgép vontatási vagy mozgatási követelményekkel; √ Szerződéses repülési feladatokkal vagy berepüléssel. C.17.5 Kezdeti kockázatok visszacsatolása. — Ezek olyan kockázatokat tartalmazhatnak, amelyek a következőkkel állnak kapcsolatban: √ A Megbízott által, a korábbi felkérések alkalmával, ugyanarra a termékre és/vagy Szállítóra vonatkozóan feltásrt kockázatok, pontosítások, és/vagy javaslatok (Tartalmazhatnak rendszer, folyamat vagy termék kockázatokat) C.17.6 Szerződéskötés előtti feltárt kockázatok — Ezek olyan kockázatokat tartalmazhatnak, amelyek a következőkkel állnak kapcsolatban: √ A szerződéskötés előtti minőségügyi felmérések vagy auditok során azonosított kockázatok. (Tartalmazhatnak rendszer, folyamat vagy termék kockázatokat)


NATO/PFP NYÍLT

C.17.7 Vevői kockázatok tartalmazhatnak: √ √ √ √ √ √ √

visszacsatolása

—

Ezek

a

következőkkel

AQAP-2070 „C” Melléklet 1. kiadás kapcsolatos

kockázatokat

Vevői reklamációkat; Termék meghibásodási jelentéseket; Független laboratóriumi jelentéseket; Prototípus meghibásodási jelentéseket; Garancia igényeket; Szállító együttműködési készségének a hiányát a Beszerzővel vagy más Vevőkkel szemben; Ipari forráshiányból származó termék-problémák.

C.17.8 A Szállító korábbi teljesítéseiből származó kockázatok — Ezek a következőkkel kapcsolatos kockázatokat tartalmazhatnak: √ Korábbi szerződések teljesítése során szerzett ismeretek vagy tapasztalatok alapján megállapított kockázatokat (tartalmazhatnak rendszer, folyamat vagy termék kockázatokat); √ Korábbi, helyesbítő intézkedésre vonatkozó kérelemek szakszerű megvalósításának elmulasztását. C.17.9 Szállító tapasztalatlansága — Rendszerekben és folyamatokban elkövetett hibák, amelyek a Szállító tapasztalatlansága miatt negativ hatással lehetnek a termékre vagy a szerződés teljesítésre, a határidőkre és a költségekre.


NATO/PFP NYÍLT

„D” Melléklet

Állami Minőségbiztosítás (ÁMB)

ÁMB-i Felügyeleti Módszerek és Technikák


AQAP-2070 „D” Melléklet 1. kiadás

NATO/PFP NYÍLT


D.1

A MELLÉKLET CÉLJA

D.1.1

Ennek a Mellékletnek az a célja, hogy informatív jellegű támogatást biztosítson és olyan példákat adjon meg a KMSZ képviselője számára az ÁMB-i felügyeleti módszerekre és technikákra vonatkozóan, amelyek segíthetik őt a Felkérés alapján az ÁMB megtervezésében és vérehajtásában. Bár minden országban más terminológiát használhatnak (Lásd az “A” Mellékletet) a bemutatott módszerekre és technikákra vonatkozóan, arra számítunk, hogy az elvi megközelítés az e fejezetben leírtak szerint fog történni.

D.2

FOLYAMATÁBRA

Az ÁMB tervezése és végrehajtása

Termék igazolás/verifikálás jóváhagyás

Folyamat átvizsgálás és igazolás/jóváhagyás

Minőségügyi audit

A termék megfelelőség bizonyítékának igazolása

Folyamat bemeneti adatok átvizsgálása

Audit tervezés és felkészülés

Folyamat-kimeneti adatok átvizsgálása

Audit nyitó-értekezlet

Szállítói vizsgálatok és ellenőrzések igazolása vagy felügyelete

Függetlenül, vagy párhuzamosan

Dokumentumok nyomon követése

Folyamatok és eljárások átvizsgálása.

Audit végrehajtása

Folyamat megfelelőségének verifikálása

Audit záró-értekezlet

Dokumentumok nyomon követése

Audit jelentés

Egyéb ÁMB tevékenységek

ÁMB-i feljegyzések

Szállító helyesbítő intézkedései és az ÁMB felügyeleti tervek módosítása, szükség szerint (Lásd a 4-3. ábrát)

Nem-megfelelőségi jelentés (NMFJ) kiadása, szükség szerint

D-1. ábra. ÁMB módszerek és technikák

D.2.1

A D-1 ábrán lévő folyamatábra ÁMB felügyeleti módszereket és technikákat illusztrál, amelyeket a KMSZ képviselője felhasználhat a Felkérésben azonosított kockázatok csökkentésére vagy figyelésére.


NATO/PFP NYÍLT


D.3

AZ ÁMB TERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

D.3.1

Az ÁMB-i felügyelet végrehajtásának a célja, hogy a KMSZ megállapítsa, hogy a Szállító tervezett tevékenységei (rendszerek és folyamatok) milyen mértékben valósultak meg, és hogy a tervezett erdményeket (minőségi termékek) elérték-e. Az ÁMB-i felügyelet tárgykörét, a lehető legnagyobb mértékig összhangba kell hozni a Megbízó és a Megbízott által a Felkérésben azonosított kockázatokkal.

D.3.2

Az ÁMB-i felügyeleti területek tipikusan a Szállító minőségirányítási rendszerére (MIR), folyamataira és termékeire terjednek ki. Az alkalmazandó ÁMB felügyeleti módszerek és technikák magukban foglalják a hivatalos minőségügyi auditot, a folyamat átvizsgálást és igazolást, és/vagy a termék jóváhagyást. Az ÁMB-i tevékenység - a Szállító által igazolt és jóváhagyott objektív bizonyítékokon keresztül - a biztosítékot és bizalmat ad a KMSZ képviselőjének és a Beszerzőnek arra, hogy a Szállító a szerződésnek megfelelő termékeket gyárt (állít elő). Elvárás, hogy az alkalmazott módszereket belefoglalják az ÁMB-i Felügyeleti Tervbe.

D.4

HIVATALOS MINŐSÉGÜGYI AUDITOK VÉGREHAJTÁSA

D.4.1

Auditor szakértelme és felelőssége Az auditortól azt várják el, hogy az auditokat szakszerűen vezesse le. Az auditornak olyan személyes tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amelyek képessé teszik a minőségügyi auditok levezetésére, és hogy az audit során megfelelően és szakszerűen járjon el. Az auditorok kerüljék el az audit lejáratását (kompromitálását) azzal, hogy audit közben beszélik meg a részleteket a Szállítóval. Az auditornak a következőkkel kell rendelkeznie: a) b) c) d)

Személyi függetlenség és objektivitás. Felhatalmazás a feladat elvégzéséhez. Megfelelő auditori képzettség. Kompetens vezető auditor felügyelete mellett szerzett audit-tapasztalat.

D.4.1.1 Az auditortól elvárt, hogy rendelkezzen ismeretekkel, szaktudással és tapasztalattal a következő területeken: a) b) c) d)

MIR alapelvek, módszerek , eszközök és terminológia. Audit alapelvek, eljárások és technikák. A folyamatok és termékek alapvető műszaki jellemzői (ágazat specifikus). Specifikus szerződéses követelmények ismerete.

D.4.2 Tervezés és felkészülés D.4.2.1 A minőségügyi audit hatékony módszer a Szállító minősébiztosítási rendszere (MIR), a MIR elemei, vagy nagymennyiségű, egymással összefüggő (kereszt-funkcionális) folyamat megvalósításának igazolására. Az eljárás tervszerű, egymástól független és dokumentált folyamatokat feltételez. Az audit előfeltétele egy sikeres MIR vagy folyamat-dokumentáció értékelés. Ha az értékelés azt mutatja, hogy a MIR vagy folyamat-dokumentáció hiányos vagy nem megfelelő, akkor az auditot általában fel kell függeszteni addig, amíg a hiányosságot vagy nem-megfelelőséget megszüntetik. A MIR vagy a folyamatok auditjának ütemezésekor kapjanak nagyobb prioritást (elsőbbséget) a nagyobb kockázattal járó rendszerelemek vagy folyamatok és a Megbízó által igényelt auditok. A jelentős változáson átment folyamatokat auditálni kell a változtatások elvégzése után. A nagyterjedelmű és összetett folyamatok a működtető erőforrások elmélyültebb megtervezését és koordinálását igénylik. D.4.2.2 A KMSZ képviselőjének kell kezdeményezni az audit megtervezését és egy auditterv elkészítését. A tervet a KMSZ képviselőjének vagy egy vezető auditornak kell elkészíteni és az ÁMB-i szervezeten belül, a megfelelő hatáskörrel rendelkező személynek kell jóváhagyni. A Szállító szervezeten belüli kijelölt személlyel folytatott kezdeti kommunikáció során tisztázzák az esetleges problémákat, és a


NATO/PFP NYÍLT


lehetséges mértékig állapodjanak meg az audit-tervben. Az audit megtervezésekor a következő szempotokat kell figyelembe venni, ha alkalmazhatók: a) Az audit tárgyának és céljának meghatározása. b) Az audit egyes fázisai időtartamának megbecsülése. c) Az audit helyszínek és időpontok meghatározása. d) A vezető auditor és a team tagjainak meghatározása. e) Az auditálandó MIR elemeinek /folyamatainak meghatározása. f) Az átvizsgálásra kerülő dokumentumok és feljegyzések meghatározása. g) Az auditálandó feladatok meghatározása. h) A Szállító azon felelős személyeinek a meghatározása, akik jelenlétét elvárják az audit során. i) A Szállító felső vezetőségének részvételével tartandó értekezletek idejének meghatározása. j) Annak meghatározását, hogy mikor készül el a végleges audit-jelentés, és kik kapják meg. k) A részfeladatok meghatározását az auditor-team tagjai számára (ha több auditor van, a KMSZ képviselője/vezető-auditor vezetésével). l) A munkaokmányok elkészítése, mint például: ellenőrzési listák (amelyeket a MIR elemek és folyamatok megvalósításának igazolásához és jóváhagyásához használnak) és űrlapok (amelyeket az észrevételek rögzítésére és a bizonyítékok gyűjtésére használnak). Az olyan szükséges információk összegyűjtése, mint például: eljárások, tervek, jelentések, dokumentumok, stb. másolati példányai. D.4.3

Nyitó értekezlet

D.4.3.1 Az auditot azzal kezdjék, hogy nyitó értekezletet tartanak, a Szállító vezetésének és felelős személyzetének részvételével. Ezt az értekezletet a következőkre kell felhasználni: a) b) c) d) e)

Az audit team bemutatására.. A Szállító menedzsmentjének, és a Szállító MIR-ének a bemutatására. Az audit tárgyának, céljainak, programjának és ütemezésének tisztázására. Az audit végrehajtási módjának tisztázására. Annak megerősítésére, hogy a Szállító készen áll az audit-folyamat támogatására.

D.4.4 Az audit végrehajtása D.4.4.1 Gyűjtsenek audit bizonyítékokat, a személyzettel készített interjúkkal, a dokumentumok elolvasásával, a kézikönyvek átvizsgálásával, a feljegyzések tanulmányozásával, a jelentések elolvasásával, a fájlok átnézésével, az adatok elemzésével, a tevékenységek megfigyelésével, a körülmények megvizsgálásával, stb. Az interjúk útján nyert bizonyítékot erősítsék meg objektívabb eszközökkel. D.4.4.2 Pontosítsák azt a szakterületet, amelynél a lehetséges nem-megfelelőséget alaposan és teljesen ki kell vizsgálni. D.4.4.3 Az auditorok tanulmányozzák át a bizonyítékokat, és észrevételeiket dokumentálják. Az auditoroknak a következőket kell elvégezni: a) Tanulmányozzák át az észrevételeiket, és készítsenek listát a legfontosabb nem-megfelelőségekről. Gondoskodjanak arról, hogy a nem-megfelelőségek objektív bizonyítékokkal legyenek alátámasztva, és visszavezethetők legyenek az átvizsgálás alatt álló dokumentumhoz (kereszthivatkozás). b) Vonják le a következtetéseket arra vonatkozóan, hogy a MIR irányelveit és folyamatait mennyire jól alkalmazzák, és annak célkitűzéseit milyen mértékben érik el. c) Bizonyítékaikat, észrevételeiket, következtetéseiket és a feltárt nem-megfelelőségeket mutassák be a Szállító menedzsmentjének, az auditjelentés elkészítése előtt.


NATO/PFP NYÍLT


D.4.5 Záró értekezlet D.4.5.1 Folytassanak le egy záró értekezletet a Szállító vezetésének és felelős személyzetének részvételével. Ezen az értekezleten a következőket kell megtenni: a) Be kell mutatni a nem-megfelelőségeket és az észrevételeket. b) Meg kell adni az auditjelentés elkészítési határidejét. c) Meg kell adni a helyesbítő válaszintézkedések határidejét. d) Meg kell adni a következtetést arra vonatkozóan, hogy általában mennyire jól juttatják érvényre, valósítják meg a minőségirányítási rendszert (MIR). D.4.6

Minőségügyi audit-jelentés

D.4.6.1 Készítsék el a végleges auditjelentést. Az auditjelentést a KMSZ képviselő/vezető-auditor írja alá és dátumozza. A jelentésnek minimálisan a következő elemeket kell tartalmaznia: a) b) c) d) e) f) g)

A részletes audit-tervet. Az auditori team tagjainak azonosítását. Az audit során jelenlévő Szállítói személyzet azonosítását. Az összegyűjtött bizonyítékok azonosítását. A levont következtetések azonosítását. A megállapított nem-megfelelőségek azonosítását Annak megállapítását, hogy a MIR mennyire jól felel meg a szerződéses és/vagy a MIR-re vonatkozó követelményeknek. h) A MIR képességének meghatározását a minőségpolitika és a minőségcélok megvalósítására. i) A nem-megfelelőségi jelentéseket egyrészt át kell adni a Szállítónak, másrészt csatolni kell a jelentéshez.

D.4.6.2 A vezető-auditor hivatalosan terjessze be a jelentést a Szállítónak, igényelve egyidejűleg egy javasolt megelőző és/vagy helyesbítő intézkedési terv elkészítését, a megegyezés szerinti határidőn belül. D.4.6.3 A kiegészítő követelményeket az audittal kapcsolatosan az ISO 19011 szabvány tartalmazza. D.4.7

A megelőző és/vagy helyesbítő intézkedések kezelése

D.4.7.1 A Szállítótól megkövetelik, hogy tegye meg a szükséges megelőző és/vagy helyesbítő intézkedéseket annak érdekében, hogy megfeleljen a szerződés követelményeinek. A KMSZ képviselőjének ki kell értékelnie a Szállító által javasolt helyesbítő intézkedési tervet és a határidőket. Az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy a nem-megfelelőségnek lehet-e negatív kihatása vagy következménye a javasolt intézkedések megvalósításának időpontjára. D.4.7.2 A KMSZ képviselőjének utóauditok végrehajtásával, vagy szükség szerint más módszerek alkalmazásával igazolni és jóváhagyni kell, hogy a megállapodás szerinti intézkedéseket megtették-e és azok hatékonyak-e. A KMSZ képviselőjének feladata, hogy a „C” Mellékletben részletezettek szerint vizsgálja át a kockázati információkat, és vizsgálja felül (módosítsa) az ÁMB-i felügyeleti tervet a kockázat változásának megfelelően.

D.5

FOLYAMAT ÁTVIZSGÁLÁSOK ÉS/VAGY IGAZOLÁSOK

D.5.1

Sok folyamatnál a KMSZ képviselője számára megfelelőbb vagy praktikusabb, ha a mindennapi tevékenység részeként végezi a folyamat-átvizsgálásokat és/vagy igazolásokat, mint formális auditokat végrehajtani. Ez a felügyeleti módszer egy hatékony technika a Szállító folyamatai hatékonyságának meghatározásához. Ez a technika betekintést biztosít a KMSZ képviselőjének a folyamat bemenő adataiba, a folyamatszabályozásokba, és a folyamat kimenő adataiba. Ez a módszer nem igényel audit-tervet, nyitó- és záró értekezletet és hivatalos auditjelentést.


NATO/PFP NYÍLT

D.5.2


Az átvizsgálás vagy az igazolás a következőket foglalja magába: a) A tevékenység megkezdése előtti egyeztetést a Szállítóval. b) Annak igazolását, hogy a szerződéses műszaki követelmények vagy a Szállító által megszabott követelmények megfelelően vannak továbbadva az üzemi szintre, és a megfelelő műszaki, gyártási, ellenőrzési és vizsgálati dokumentációkba. c) A folyamat eredményeket és a kapcsolódó szabályozások összehasonlítását a szerződéses vagy a Szállító által megszabott követelményekkel, hogy biztosítsák azt, hogy a folyamat a kívánt eredményeket produkálja. A folyamat kimenő adatai magukba foglalhatják a következőket: berendezéseket, anyagokat, a személyzet szakismeretét, a környezetvédelmi szabályokat, és különféle módszereket. d) Igazoló ellenőrzés lefolytatását annak megállapítására, hogy a termék vagy a folyamat eredménye megfelel-e, vagy sem, a megállapított elfogadási kritériumoknak, és hogy a folyamatszabályozások alkalmasnak tűnnek-e megfelelő termékek vagy eredmények eléréséhez. e) A KMSZ képviselőjének az eredmények, és a feljegyzések átvizsgálása során tett észrevételeinek rögzítését.

D.5.3

Az adott folyamattól függően, az átvizsgálásnál nem szükségszerűen igazolják egyidejűleg minden elemét a folyamatnak. A KMSZ képviselője esetleg hatékonyabbnak találhatja a folyamat részelemekre bontását. Az egyes részelemek külön-külön átvizsgálhatók úgy, hogy az egész folyamat átvizsgálásra kerül egy bizonyos időtartamon belül, annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy a Szállító szabályozottan tartja-e az azonosított kockázatokat.

D.5.4

A Szállító azon folyamatai, melyeken elvégezhető az átvizsgálás, és/vagy igazolás: a) b) c) d) e) f) g)

Gyártási folyamatok A nem-megfelelőségek kezelése (folyamat és osztályozás) A szerződéses követelményekre vonatkozó folyamatok elemzése A folyamatra vonatkozó működést vizsgáló és fizikai auditok A folyamatra vonatkozó végellenőrzés és dokumentáció ellenőrzés A folyamatra vonatkozó minta darab felülvizsgálata A folyamatra vonatkozó speciális ellenőrzések/próbák és ezek feljegyzései.

D.6

TERMÉK IGAZOLÁS/JÓVÁHAGYÁS

D.6.1

A termék-igazolásokat/jóváhagyásokat azért végzik, hogy biztosítékot kapjanak, hogy a termék következetesen megfelel az előírt követelményeknek; hogy igazolják azt, hogy a Szállító képes mérni, ellenőrizni, vagy megvizsgálni a terméket és/vagy a folyamat eredményeket; és hogy megerősítsék azt, hogy a Szállító megfelelő módon feltárja és kizárja a nem-megfelelő terméket. A termék-igazolásokat rendszerint a Szállító ellenőrzése, vizsgálata, és a tevékenységek (eredményeinek) rögzítése után hajtják végre.

D.6.2

A termék-igazolások magukban foglalhatnak vizsgálatot, ellenőrzést, szemrevételezést (megfigyelést) és egyéb, a termék szerződéses követelményeknek való megfelelés igazolásához és jóváhagyásához alkalmas módszereket. A KMSZ képviselője bármelyik ponton vagy területen alkalmazhat igazolást a gyártási folyamat során, hogy meggyőződjön a követelményeknek való megfelelésről. A termék-igazolásokat általában a Szállító ellenőrzéseitől és vizsgálataitól függetlenül végzik. Bizonyos körülmények között azonban előnyösebb lehet a KMSZ képviselőjének részt venni (jelen lenni) a Szállító tényleges ellenőrzésein és/vagy vizsgálatain. Ahol a Szállító adatait (feljegyzések) használják elsődleges igazolási eszközként, ott a KMSZ képviselőjének feladata, hogy esetenként igazolja és hagyja jóvá a teljesítési adatokat.

D.6.3

Habár az alábbi felsorolás nem mindent ölel fel, termék igazolására az alábbiak is használhatók: a) Szállító által végzett vizsgálatok, és ezek feljegyzései (jegyzőkönyvek). b) A termék jellemzőinek és adatainak Szállító általi ellenőrzése, és ezek feljegyzései.


NATO/PFP NYÍLT


c) d) e) f)

A Szállító gyártási és előállítási folyamatai. Független, harmadik fél által végzett laboratóriumi vizsgálat. Szállítói folyamat kimenő adatai (eredményei), és ezek feljegyzései. Nem-megfelelőségek Szállító általi minősítése /diszponálása (eltérési engedélyek és engedmények. g) Folyamat vagy specifikáció változtatások Szállító általi bevezetése (érvényesítése). h) Szállító által végzett fizikai és funkcionális konfiguráció auditok, és ezek eredményei. i) Szállító átvételi ellenőrzése, és dokumentációja. j) Szállító „első-darab” ellenőrzése, ha kifejezetten feladatul szabták. k) Szerződés-specifikus vizsgálatok és a kapcsolatos dokumentációk /feljegyzések (gyári átvételi vizsgálatok, helyszíni átvételi vizsgálatok, repülési átvételi vizsgálatok, stb).

D.6.4

A KMSZ képviselőjének feladata, hogy a termék-igazolás végrehajtása során keresse az összefüggést, és a nyomon-követhetőséget, a dokumentáció és/vagy feljegyzések és a termék tényleges teljesítési adatai között. Általában a Szállító felelőssége, hogy bemutassa azt, hogy a termék jellemzői, és a termékkel szemben támasztott követelmények, a megadott elfogadási (átvételi) kritériumokon belül vannak. Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a Szállító végzi a vizsgálatokat, ellenőrzéseket, igazolásokat, stb., és hogy a KMSZ képviselője felügyeli a Szállító vizsgálatát. Ez a megközelítési mód biztosítja, hogy a Szállító a megfelelő mérőberendezéseket és személyzetet alkalmazza, az eredményeket pontosan rögzítse, és hogy ezek az eredmények a szerződéses követelményeken vagy paramétereken belül vannak.

D.6.5

Az olyan bemenő adatokat, mint például a működőképességi követelmények, rajzok, specifikációk, stb., alaposan át kell vizsgálni az igazolás megkezdése előtt. Az olyan kimenő adatok tekintetében, mint a feljegyzések, jelentések, nem-megfelelőségek, stb., elvárás, hogy átvizsgálásra kerüljenek a megfelelő tartalom és eredmények szempontjából. A kimenő adatoknak kell objektív bizonyítékkal szolgálni arra, hogy a termékjellemzők a megadott tűréseknek megfelelnek. Általában a Szállítói termék vizsgálatokat kalibrált mérőberendezések, szerszámok, vizsgálóberendezések alkalmazásával, jóváhagyott dokumentációk és eljárások szerint, kompetens kezelőszemélyzettel stb. kell elvégezni.

D.7

NEM-MEGFELELŐSÉGEK

D.7.1

A nem-megfelelőségeket legalább egy, a Szállítónak helyesbítő és/vagy megelőző intézkedésre benyújtott „nem-megfelelőségi jelentésben” dokumentálni kell. Audit jelentést is lehet írni, ha további információkra is szükség van, vagy ha azt igényelték, hogy továbbítsák a Szállítóhoz. A KMSZ képviselője hajtsa végre a helyesbítő és/vagy megelőző intézkedések visszaellenőrzését (nyomon-követését), és zárja le a témát, amikor ezeket a Szállító kielégítő módon megvalósította. További információkat lásd a 4.3 fejezetben.

D.8

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Fajta /Módszerek

Minőségügyi rendszer Folyamatok Termékek Dokumentáció

Hivatalos Minőségügyi audit

Folyamat átvizsgálás és igazolás

X

X

X

X

X

X

Termék igazolás

A minőségügyi dokumentáció értékelése (Lásd a 8.1 pont, MEGJEGYZÉS-t) X

X X X

X

D-2. táblázat. A megfelelő módszer kiválasztása D.8.1

A D-2. jelű táblázat azt illusztrálja, hogy a különféle felügyeleti módszereket és technikákat hol alkalmazhatják az ÁMB-i felügyeleti tevékenységek során. A ténylegesen alkalmazott módszert


NATO/PFP NYÍLT


vagy technikát befolyásolni fogja az adott rendszerrel, folyamattal vagy termékkel kapcsolatos kockázat is. Megjegyzés: A „minőségügyi dokumentáció” értékelését a 4.3 fejezet tartalmazza, és általában előfeltétele az (ÁMB felügyeletként definiált) auditok, átvizsgálások és igazolások végrehajtásának.

D.9

ÁMB TEVÉKENYSÉG A TERVEZÉS ÉS FEJLESZTÉS SORÁN

D.9.1

Ennek a fejezetnek az a célja, hogy segédletként szolgáljon a KMSZ képviselője számára az ÁMB-i felügyeleti tevékenységek elvégzéséhez, a rendszerek és termékek tervezése és fejlesztése során. A komplex védelmi rendszerek és termékek megtervezése és kifejlesztése a legtöbb esetben nagy kockázatokat hordoz magában a Beszerző számára. Ezért, ebben a fejezetben néhány tanácsot szeretnénk adni a KMSZ képviselőjének, azokkal a területekkel és folyamatokkal kapcsolatban, amelyeket a tapasztalatok alapján fontosnak kell tekinteni a Szállító teljesítése iránti bizalom elérése céljából. Ennek érdekében, a nagy kockázattal járó területek és folyamatok széleskörű ÁMB-i felügyelet tárgyát kell, hogy képezzék a tervezés és fejlesztés folyamán.

D.9.2

Termék igazolás/jóváhagyás

D.9.2.1 A Szállítói folyamatoknak az a három területe, amelyeket a különböző alap-dokumentációkon keresztül ÁMB-i felügyelet tárgyává kell tenni, a következők: a) Specifikáció /Dokumentáció átvizsgálások (Lásd a D-3.ábra „a” jelű pontjait). b) Konfiguráció menedzsment folyamat (Lásd a D-3.ábra „b” jelű pontjait). c) Vizsgálati és elfogadási folyamat (Lásd a D-3.ábra „c” jelű pontjait).


NATO/PFP NYÍLT


Rendszer-fogalmak (I.)

Rendszer jóváhagyás (V.)

- Rendszer követelmények meghatározása Rendszer követelmény átvizsgálás (a) - Rendszer terv meghatározás Rendszer követelmények átvizsgálása (a) Rendszer terv átvizsgálása (a)

- Rendszer jóváhagyás (c) Rendszer jóváhagyás átvizsgálása (a) - Rendszer vizsgálat (c) Előzetes jóváhagyás átvizsgálása (a) - Felmérések (c) Vizsgálati alkalmasság átvizsgálása (a)

Követelmény iránya

Termék útja

Rendszer tervezés (II.)

Rendszer igazolás (IV.)

- Alrendszerek követelményei Elő-terv Elő-terv átvizsgálása (a) - Részletes rendszer követelmények Részletes rendszer-terv Terv átvizsgálás bizonytalanságai (a) Részletes terv átvizsgálás (a) Szoftver követelmény átvizsgálás (a) - Vizsgálati követelmények

- Felülvizsgálat Funkcionális konfiguráció-audit (b) Rendszer igazolás átvizsgálása (a) Rendszer integrációs átvizsgálás (a) - Gyártás Gyártási készenlét átvizsgálása (a) Első-darab ellenőrzés (c) - Integrációs vizsgálat (c)

Működtetési irány

Megvalósítás (III.) - Alrendszer kifejlesztése Rendszerek integrálása Fizikai konfigurációs audit (b) - Alrendszer vizsgálat (c)

D-3. ábra. A tervezési és fejlesztési tipikus koncepciója

D.9.3

A D-3. ábra a tervezés és fejlesztés tradicionális V-modelljének koncepcióját illusztrálja. Fontos tudatában lenni annak, hogy a szükséges vizsgálatok, konfiguráció-menedzsment követelmények, valamint a vizsgálatokra és a jóváhagyásra vonatkozó követelmények szerződésenként különbözők lehetnek. Az alkalmazott terminológia szintén eltérő lehet a különböző szerződéseknél.

D.9.4 A specifikáció /dokumentáció átvizsgálások igazolása/jóváhagyása D.9.4.1 A műszaki tervezési folyamat során fontos, hogy a KMSZ képviselője igazolja, hogy a Szállító bevezeti és megvalósítja ezeket a folyamatokat. A KMSZ képviselőjének a feladata, hogy igazolja, hogy a különböző, előírt átvizsgálásokat (Lásd a D-3.ábrát.) végrehajtják, hogy azok megfelelően dokumentáltak, és hogy a Szállító megfelelően látja el az egyes tevékenységeket. Fontos, hogy


NATO/PFP NYÍLT


(mintavételes alapon) igazolják azt, hogy a különböző műszaki tervezési folyamatok kimenő adatai, eredményei megfelelnek és vissza-vezethetők a Felkérés követelményeire. Az egyik alapdokumentációból származó kimenő dokumentumok a következő alap-dokumentáció bemenő adataivá válnak, és így tovább. A „Kritikus terv átvizsgálás” egy tipikus átvizsgálási példa arra, amit el kell végezni a „Részletes rendszer specifikáción” a funkcionális alap-dokumentáció jóváhagyása (elfogadása) és kiadása előtt. A cél annak igazolása, hogy a „Specifikációs alap-dokumentációban” előírt követelményeket teljesítették. D.9.5

Konfiguráció-menedzselés (CM)

D.9.5.1 A műszaki tervezési folyamat során fontos, hogy a KMSZ képviselője igazolja, hogy a CM-t bevezetik és megvalósítják. A KMSZ képviselőjének a feladata, hogy igazolja azt, hogy a konfigurációs egyedeket (CI) megfelelően azonosítják és dokumentálják, a specifikációs alap dokumentációtól kezdve, a funkcionális alap dokumentáción át, a termék alapdokumentációig (Lásd a D-3. ábrát). A KMSZ képviselőjének feladata, hogy igazolja, hogy a konfiguráció-szabályozás (műszaki változtatások, eltérési engedélyek és engedmények) kizárólag a jóváhagyott alapdokumentációhoz visszavezethetően történik, és hogy a hivatalos konfiguráció állapot nyilvántartás naprakész. Feladata továbbá, hogy igazolja, hogy a CM tervben részletezett konfigurációs auditokat végrehajtják, dokumentálják, és hogy az egyes tevékenységeket megfelelően végzik el. Például, ha ez megfelelő, akkor a KMSZ képviselője igazolja vagy figyelemmel kísérheti a Szállító által végzett fizikai konfigurációs auditot a rendszer-integrálásnál, és/vagy a funkcionális konfigurációs auditot a telepítésnél. D.9.6

Vizsgálati és jóváhagyási folyamat

D.9.6.1 A műszaki tervezési folyamat és a gyártás során fontos a KMSZ képviselője számára annak igazolása, hogy a dokumentáció tartalmazza-e a vizsgálati előírásokat (specifikációkat) minden alapdokumentációnál, amit a Szállító kifejlesztett és jóváhagyott a vizsgálat előfeltételeként. A tipikusan igazolandó, vagy, ha ez megfelelő, figyelemmel kísérendő vizsgálatok (Lásd a D3.ábrát) a következők: -

integrálási vizsgálat annak igazolására, hogy a termék megfelel a „Részletes rendszertervnek”; rendszer-vizsgálat annak igazolásra, hogy a termék megfelel a „Rendszerkövetelményeknek”; hivatalos jóváhagyási vizsgálat annak igazolására, hogy a termék megfelel a „Követelmény specifikációknak” (szerződési szint).


NATO/PFP NYÍLT

AQAP-2070 „E” Melléklet 1. kiadás

„E” Melléklet

Állami minőségbiztosítás (ÁMB)

Az elektronikus úton történő Felkérés folyamata


NATO/PFP NYÍLT


E-1.

A MELLÉKLET CÉLJA

E.1.1

Az Állami Minőségbiztosítási kérelem (Felkérés) elektronikus úton történő továbbítása jelentősen lecsökkenti a teljes ÁMB feldolgozási ciklusának átfutási idejét. Ennek az eljárásnak az célja, hogy definiálja és szabványosítsa az Elektronikus Felkérés („E-Felkérés”) folyamatát.

E.1.2

NATO tagországok részvételével végrehajtásra került az E-Felkérési teszt-program. A résztvevők egyöntetű javaslata az volt, hogy az elektronikus Felkérés használatát folytatni kell, mint az ÁMB-i folyamaton belüli szabványosított gyakorlatot. A tesztprogram eredményei alapján, ez a gyakorlat az AQAP-2070 közzétételével hatályba lép. A Felkérések elektronikus úton történő továbbítása a szabályszerű gyakorlata a Felkérések elküldésének. A hagyományos postai rendszeren keresztül történő Felkérést megküldési gyakorlat alternatív módszerként használható.

E.1.3

Az elektronikus megbízási tesztprogram részeként, minősített információk cseréje nem folyhat. Az ilyen információk cseréje továbbra is a jelenleg érvényes nemzeti gyakorlat szerint történik.

E.2

AZ ELEKTRONIKUS FELKÉRÉS STRUKTÚRÁJA

Email üzenet a Megbízott Katonai Minőségbiztosítási Szervezetének központjához (STANAG 4107)

Csatolt fájl-melléklet # 1.

Csatolt fájl-melléklet # 2.

Elektronikus Felkérés (Microsoft Word vagy PDF fájl)

Elektronikus szerződés (Microsoft Word vagy PDF fájl)

E-1.ábra. Az elektronikus Felkérés struktúra.

E.2.1

Az E-1.ábra az „E-felkérés” szerkezeti felépítését mutatja. Az E-Felkérés egy elektronikus üzenetből (E-mail), és az E-mailhez csatolt mellékleteként, a Felkérés elektronikus példányából, valamint a szerződés elektronikus példányából áll. Az elektronikus delegálást a STANAG 4107-ben felsorolt megfelelő Nemzeti Hatósághoz/Szervezethez, vagy Központhoz küldik. Minden ország felelős a saját Központja E-mail címének érvényben tartásáért. Az E-mail üzenet „tárgy” (Subject) blokkját a következők szerint kell értelmezni: „NATO Felkérés (irja be az ország nevét) for Contract Number (írja be a szerződés számot).

E.3

AZ „E-FELKÉRÉS” ELKÉSZÍTÉSE

E.3.1

Az E felkérést az elektronikus Felkérés űrlap felhasználásával kell elkészíteni. Az űrlap kitöltésére vonatkozó útmutatások megtalálhatók ennek az AQAP-nak a „B” Mellékletében. Az elsődleges, és előnyben részesítendő alkalmazói szoftver az elektronikus Felkéréshez a Microsoft Word. Az elektronikus Felkérést ne védje le, mivel a Megbízott a formátumot még fel kell, hogy használja a jóváhagyás (elfogadás) és a kockázati információk Megbízónak való visszacsatolására céljából. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre Microsoft Word, akkor az Adobe Acrobat szoftver jelenti az alternatív alkalmazást a Felkérés beolvasására. más szoftvert ne használjanak. Az Adobe


NATO/PFP NYÍLT

AQAP-2070 „E” Melléklet 1. kiadás Acrobat használatának hátránya, hogy ennél a Megbízott nem tudja beírni válaszát az elektronikus Felkérés űrlapba, az űrlap Megbízónak való visszaküldése előtt. E.3.2

A minimális szoftver követelmény a Microsoft Word 97 és az Adobe Acrobat 4.0.

E.3.3

A Felkérést nem szükséges ellátni elektronikus aláírással, csupán ki kell jelenteni, hogy az eredeti anyagot a Megbízó aláírta, és be kell gépelni a Megbízó nevét. A Megbízó (az a személy, akinek a neve a Felkérés űrlap alján szerepel) meg kell, hogy adjon egy E-mail címet is, ahol kapcsolatba lehet lépni vele. Ez nagymértékben javítani fogja a Felkérés speciális részleteivel kapcsolatos megfontolások vagy problémák kommunikálását.

E.3.4

Ha lehet, akkor csatolják a szerződés egy elektronikus másolatát. Az elsődleges, és előnyben részesítendő szoftver alkalmazás a szerződés vagy a vásárlási megbízás elektronikus példányához az Adobe Acrobat. Abban az esetben, ha Adobe Acrobat nem áll rendelkezésre, akkor az alternatív szoftver-alkalmazás a Microsoft Word. Más szoftvert-alkalmazásokat ne használjanak. A szerződés elektronikus másolása esetén, a Microsoft Word használatának hátránya, hogy ennél a dokumentum, hacsak nem védett, megváltoztatható.

E.3.5

A fájl-méret korlátozások befolyásolhatják a szerződés elektronikus másolatának csatolási lehetőségét az E-mail üzenethez. A színes papíron írt, vagy nagymennyiségű grafikát tartalmazó szerződés nagyon megnöveli a fájl-méretét. Ha szükséges, akkor a szerződés részekre bontható, beolvasható és elküldhető külön E-mail üzenetekkel, folytatásos mellékletként. Ha a szabványos fehér papírt alkalmazzák grafikák nélkül, akkor egy 100 oldalas szerződés E-mailen való továbbítása sem okozhat problémát.

E.3.6

Ha a szerződést nem lehet elektronikus úton továbbítani, akkor azt a Megfelelő Nemzeti Hatóságnak/Szervezetnek vagy Központnak a hagyományos postai rendszeren keresztül kell elküldeni. A Felkérést azonban elektronikus úton továbbítani kell a KMSZ képviselője számára, amelyben fel kell kérni arra, hogy a Szállító szerződés-példányát használja addig, amíg a szerződés papír-példánya meg nem érkezik a postán keresztül. Ha ez problémát okozna, akkor a Megbízót a lehető leghamarabb tájékoztatni kell. Az eljárás megismétlésének elkerülése érdekében fontos, hogy a Megbízó egyértelműen hivatkozza meg az előzőleg beterjesztett E-Felkérést. Az előzőleg beterjesztett E-Felkérés egy példányát mellékelni kell a szerződéshez.

E.4

AZ E-FELKÉRÉS ÁTVÉTELÉNEK ELISMERÉSE (VISSZAIGAZOLÁS)

E.4.1

Az E-Felkérés kézhezvételekor a Megbízott vizsgálja át, és győződjön meg arról, hogy minden mellékletet megkapott. Ha az E-Felkérés nem teljes, akkor azonnal értesítse a Megbízót egy válasz E-mail üzenettel.

E.4.2

A Megbízott, minden felesleges késedelem nélkül, adjon elektronikus visszaigazolást az E-Felkérés átvételéről. A visszaigazolás azt jelenti, hogy a Felkérést megkapták és továbbították a Megbízott KMSZ képviselőjéhez intézkedésre és/vagy a Felkérés jóváhagyására (elfogadására).

E.4.3

A Felkérést a Megbízott saját hatáskörén belül dolgozza fel, a szokásos nemzeti gyakorlatnak megfelelően. Az elektronikus kommunikáció lehetősége a nemzeti MB szervezeten belül jelentősen csökkenteni fogja az ÁMB-i folyamat teljes ciklusidejét, és elősegíti a problémák, szempontok és a kockázati információk közvetlen kommunikációját a Megbízott és a Megbízó között. Az E-maillel történő kommunikálás biztosítja a kommunikációk rögzítését is.

E.4.4

A Megbízott ne tartsa függőben a Felkérést a szerződés kézhezvételéig. A KMSZ képviselőket utasítani kell arra, hogy a Szállító példányát használják addig, amíg a papír-példány megérkezik a postán keresztül. Amikor a Megbízott ezt átvette, akkor a lehető leggyorsabban küldje meg a KMSZ képviselőjének.


NATO/PFP NYÍLT


E.5

DÖNTÉS AZ E-FELKÉRÉSRŐL

E.5.1

A Felkérés elfogadására vonatkozó döntésről a Megbízót az elektronikus Felkérés űrlap felhasználásával kell értesíteni. Az elfogadásra vonatkozó döntést a lehető leghamarabb meg kell hozni az elektronikus Felkérés kézhezvételét követően. Az elfogadás azt jelenti, hogy a Felkérést átvizsgálták, azt elfogadták, és az ÁMB-t az AQAP utasításainak megfelelően fogják végrehajtani. A Felkérés elfogadását nem szükséges postai úton elküldött papír-példánnyal megerősíteni (lekövetni).

E.5.2

Az E-Felkérés elutasítását azonban, egy postai úton elküldött hivatalos levélben is meg kell erősíteni.

E.5.3

Bizonyos esetekben nem lehet néhány munkanap alatt az E-Felkérés elfogadásáról dönteni. Ez a nagyméretű szerződéseknél fordulhat elő, amelyek kiterjedt ÁMB-i tervezést igényelnek. Ilyenkor a Megbízott elektronikus úton értesítse a Megbízót a késedelemről és a fennálló körülményekről.

E.5.4

Rendkívül fontos, hogy annak a KMSZ képviselőjének az E-mail címét, aki a tényleges ÁMB-i felügyeletet végzi megadják. Ez elősegíti a közvetlen kommunikációt és a kockázati információ visszacsatolást a Megbízott és a Megbízó között.

E.6

ÉRTESÍTÉS A FELKÉRÉS TELJESÍTÉSÉRŐL (BEFEJEZÉSÉRŐL)

E.6.1

A Felkérés teljesítésére (az ÁMB befejezése, végrehajtása) vonatkozó értesítést az elektronikus Felkérés űrlap felhasználásával kell biztosítani a Megbízó számára. A teljesítésről történő értesítésben meg kell adni az igényelt kockázati információ visszacsatolást az elektronikus Felkérés űrlap III. részében. Ha lehet, akkor az igényelt jelentéseket csatolják a Felkéréshez. Ha a jelentéseket külön küldik meg postai úton, akkor ezt jelezni kell az elektronikus Felkérésben.


ÁLLAMI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (ÁMB) A NATO TAGORSZÁGOK HADFELSZERELÉSEINEK BESZERZÉSÉBEN

Recommend Documents