Állami adóellenőröket a kártyaklubokba!

A Ráriyaprobléma

megoldása:

Állami adóellenőröket a kártyaklubokba!

Francia

mintára

40-45

százalékkal

kell megadóztatni

A belügyminisztérium, hír szerint, • A javaslat azt célozza, hogy ha tisztogató akcióra készül a pesti már nem lehet megakadályozni a kártyásvilágban, amely igen nagy kártyaszenvedély elharapódzásáit, riadalmat keltett már azért is, mert legalább az államkincstár is lássa számolni kell a vizsgálat során pro- hasznát annak a hatalmas. pénzfordukált adatok több — hír szerint galomnak, ámely a kártyaklubokr kilenc — kártyaklub játékjogának ban zajlik. Evégből — francia pélfelfüggesztésével, illetve bezárásá- dára — ahol mindenütt korlátok val. Ezzel azonban még mindig nem közé szorították a hazárdjáték-üzeoldódott meg kielégítő módon az a meket — azt ajánlja, hogy probléma, hogyan rendezzék véglegesen a kártyaklubok ügyét, hiszen az állam ültessen be állandó Pesten adóellenőröket a kártyaklubokba, még legalább 20—25 klub és kaakik megszakítás nélkül figyeszinó működik, ahol a hazárdlemmel kísérjék a játékot és a játék hivatásos vámszedői újra nyertes bankokból azonnal vonfelüthetik tanyájukat. j á k le adó címén azoknak legalább 40—45 százalékát. Most azután igen figyelemreméltó javaslat került az illetékes tényeKártyaadóellenőrök gyanánt kluzők elé .amely alkalmas arra, hogy bonként legalább kettő, összesen tea közre nézve kielégítő módon renhát 40—50 megbízható, diplomás dezze a kártyakérdést és lehetetlenné tegye, liogy egyes vállalkozók, fiatalembert lehetne alkalmazni igen jó fizetéssel és ezek váltott turnumint állandó bankadók illegitim sokban végeznék az ellenőrzés és vagyonszerzésre használják fel a hazárdszenvedélyt. Tudvalevő, liogy i adószedés munkáját. Franciaországban súlyos tízmilliókat jövedelmez az úgynevezett az állam részére ez az ellenőrzési rendszer, a pesti és balatoni kártyabankadótröszt egyes tagjai több klubok pénzforgalmát ismerve pedig százezres vagyont halmoztak fel, amelyek sajátos természetüknél fogva rejtve maradtak az adóévenként legalább másfél-kéthatóságok elől. millió pengőt, amelyet az utolsó

a kártya

jövedelmet!

fillérig közhasznú, jótékony célokra lehetne fordítani vagy abból idegenforgalmi beruházásokat eszközölni. Köztudomású, hogy a jelenlegi rendszer mellett, amikor az egyes kártyaklubok elenyészően csekély összegű vigalmi adót fizetnek csupán, a vagyonokat felhalmozó állandó bankadók pedig úgyszólvá teljesen eltitkolják horribilis jöve delmeiket, az államkincstárt, szinte' szisztematikusan megrövidítik. H a van totalizatőr, bukméker, sőt sorsjegynyereségadó, minden érv amellett szól, hogy a 40— 45 százalékos kártyaadó bevezetése is igazságos és célravezető lenne, mert egyrészt megszüntetné az illegitim vagyonszerzés lehetőségeit, másrészt közcélokra jelentékeny hasznot hajtana. Lehetséges ugyan, hogy a bankadó-tröszt közismert tagjait ez az adónem elriasztaná a kártyaklubokból, 'de helyettük (bőven akadnának alkalmi bankadók, akik megelégednének a nyereség háromötödrészével is. Ez a rendszer egyébként Francia-

1

A

országban, a baccarat őshazájában annyira bevált, hogy illetékes tényezőknek semmi okuk sem lehet az életrevaló javaslat elutasítására. Valószínű tehát, hogy a kártyaklubok általános megrendszabályozása után élctbeléptetik a kártyajüvedel-

mek

HÉT

fokozott ellenőrzését megadóztatását,

és

amely az egyedül alkalmas módszer a hazárdszenvedély üzletszerű kizsákmá nyo|Tásúnak. megakar' ályoziisára és az illegitim vagyonszerzési lehetőségek megszüntetésére.

Társadalmi formák a tanyán Válóperes disznótoros Ajánlatos volna, ha mindazok a hölgyek, akik az uraikat papucs alatt tartják és mindazok az urak, akik meg vannak győződve arról, hogy mindenki papucs, csak ők nem, figyelmesen elolvasnák azt a cikket, mert tanulságos. Érdekes, hogy ezt a tanulságot a vidék szállítja és olyan bepillantást enged a néplélek legrejtettebb odúiba is, ameyeket semmifle autócáros Ibusz kirándulás a bugaci tanyákra nem kezdeményezhet. A budapesti válóperek legnagyobb része zárttárgyátást igényel. Csak zárt ajtók mögött lehet világot deríteni arra, hogy miért akar X úr, Y asszonytól elválni és arra, hogy Y asszonyt mi késztette ura elhagyására. B. J. gazdálkodó bontópere alkalmából nem volt szükség zárt-tárgyalásra. A kereset értelmében B. J. gazdálkodót 1934 december 20-án elhagyta a felesége. B. J. az asszony ezen ténykedésében hűtlen elhagyást látott fennforogni és ez alapon kérte a házasságának felbontását. Ugy a férj, mint a feleség előadásából a bíróság egyöntetűen megállapította a következő tényállást: B. J. ifjú feleségével, annak édesanyjával a saját házában lakott, de ebben a házban lakott a férj édesanyja, valamint két nőtestvére is. Egy alkalommal B. J.-ék disznótoros vacsorára voltak hivatalosak a szomszéd határba. Ezen a vacsorán a fiatal B. J.-né kényelmetlenül érezte magát. Rájött ugyanis arra, hogy a vacsorán résztvevők — minthogyha összebeszéltek volna — egyetlen szóra sem méltatták a fiatal asszonyt.

bonyodalmak vacsora

egy körül

Az asszonyka nem törődött ezzel addig, amíg egy hónappal később nagy vendégség volt B. J.-ék házában. Ez alkalommal hozzájuk jöttek a vendégek ugyancsak "disznótoros vacsorára. Ezen a vacsorán történt, hogy a férj nővére kézen fogta a fiatai asszonyt és kivezette a konyhába, mondván: „a szobában nincsen hely számodra." A fiatalasszony, míg a szobában jóízűen vacsoráztak és kortyolva itták a karcost, a konyhaasztal mellett sírdogált. Hosszú idő múlva az egyik vendégasszony megszánta és egy tányér levest tett eléje. Vacsora végeztével a fiatal asszony édesanyjával együtt eltávozott a férje házából és így megszűnt az életközösség a házasfelek között. B. J. 1937-ben a Törvényszék előtt a házasság felbontására perelte a feleségét. A törvényszék elutasította B. J. keresetét, kimondván, hogy az asszony jogos okból hagyta el az ura házát. Ugyancsak elutasította a férj keresetét az ítélőtábla is és a legutóbbi napokban került tárgyalásra a per a K ú r i a Thébusz-tanácsa előtt. A Kúria megállapította, „hogy az alperes, tehát az asszony, a felperes férj ós hozzátartozói részéről vele szemben ismételten tanúsított megszégyenítő bánásmód miatt a házassági életközösséget jogos okból szakította meg, és hogy a mindezideig fennálló különélése is jogos. Megállapította a Kúria, hogyB. J. a házassági per beadása előtt levelet intézett az asszonyhoz, amelyben az életközösség visszaállítását k é r j te. Ez a levél azonban — mondja a Kúria —• „nemcsak az-őszinte és ko-

moly személyes közeledés hiányában, hanem a levél parancsoló jellegű tartalmánál fogva is az aszszony kiengesztelésére nem volt alkalmi as." A férj hibájául rótta fel a Kúria azt is, hogy nem tett eleget a feleségnek az életközösség helyreállítására vonatkozó feltételének, mely szerint, az asszony hajlandó visszatérni az urához, ha az elköltözik az anyjával közös lakásból és külön lakást bérel. Erre a felperes hajlandó nem volt. Előadta a felperes férj, hogy a feleségének kézenfogva történt kivezetése a vacsoraszobából nem az asszonynak megbántása, vagy kisebbítése volt a célja, hanem azért történt, mert a vacsorához váratlan vendégek érkeztek ós az asztalnál nui lévén elég hely, a paraszti életviszonyoknak és szokásoknak megfelelően a család nőtagjainak kellett az asztaltól felállniok. Az ezen a téren még tapasztalatlan és fiatal asszonyka azonban ennek ellenére is az asztalnál akart maradni. A férj ezen elődását a K ú r i a helyt illónak nem fogadta el, azért sem, mert rámutatott arra, hogy éppen a felperes mondja, hogy az asszony tapasztalatlan volt, tehát az asszony nem is tudhatta és nem is ismerhette ezt a vendégszokást. Ha ez a szokás tényleg általános ós közismert volna és csak a fiatalasszony nem ismerte volna, akkor a férjnek vagy a vele együttélő hozzátartozóknak kellett volna felvilágosítani az asszonyt erről a körülményről és ezt kellő tapintattal kellett volna megcselekedni. Nem fordulhatott volna elő ez alkalommal az, hogy a konyhában sírdogáló fiatalasszonynak míg a mellékszobában a vendégek nagyban lakmároztak, csak egy tányér kihűlt levest juttattak. A Kúria elutasította a férj azon indítványát, hogy a fennálló népszokásra vonatkozólag bizonyítékok szereztessenek be és ítéletében kimondja, hogy a férjet felülvizsgálati kérelmével elutasítja és a házasság felbontásához az asszony jogos okból történt távozásit elegendőnek nem tartja. B. J-nek tehát nem sikerült elválnia az asszonytól. i A történtekhez semmit sem kell hozzáfűzni. Lehet az eseten gondolkodni, van benne sok olyan, aipU bői a pesti ember tanulhat.

"'Á

A Tébe április 4-én tartotta Hegedűs Lóránt elnöklete alatt évi rendes közgyűlését, amelyen úgy a fővárosi, mint a vidéki pénzintézetek vezetői imponáló számban jelentek meg. Jelen volt Imrédy Béla közgazdasági miniszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, dr. ReménySehneller Lajos pénzügyminiszter, Iíalla Arél államtitkár Chorin Ferenc, Bíró Pál, Lúgos János, Erney Károly, Madarassy-Beck Marcell, dr. Liptbay Lajos, Fényes Artúr, dr. Hernádi Antal, dr. Borbóez Alfréd, Csikós Andor, Kelemen Ferenc és még sokan mások. Hegedűs Lóránt elnöki megnyitójában többek között a következőket mondotta: A kormány pénzügyi terve rendkívüli erőfeszítést kíván. Pénzpolitikánk egész sorsa azon fog megfordulni, hogy mennyiben sikerül egyrészt a közmunkára és katonai felszerelésre juttatandó összegeket a nemzet teherbíróképességével arányosítani, másrészt elkerüni minden olyan egyenlőtlenséget, akár a terhek elosztásában ingó- és ingatlanvagyon között, akár olyan intézkedéseket, amelyek a magángazdaság egyes szerveinek összhangzó működését veszélyeztetik. Csak így lesz lehetséges a nemzet gazdasági életének központját ké-

n

é t

pező és a pénzértéket megteremtő és fenntartó politikát folytatni, amely Szent István törvényei óta igaz alapja a magyarság létének." A nagysikerű elnöki megnyitó után Csikós Andor a Székesfehérvári ós Fejérmegyei Takarékpénztár vezérigazgatója „Szent T-tvAn államszerkezete és a magyar hitelélet" e. előadása következett: Csikós Andor előadásban, miután méltatta a Szent István jubileumi év jelentőségét, kifejtette, hogy Szent István államszervezésének az alapgondolata: központi irányító felügyelete mellett á decentralizáció volt. Az ő államszemléletével az állam nem szakadozott részekre, mint a későbbi hűbérállamok. mert nálunk a decentralizáltság mellett az erős központi hatalom mindig működött, de viszont az autokrácia, az önkényuralom sem fejlődhetett ki. mert azt az egészséges decentralizáció mindenkor megakadályozta, Ennek a gondolatnak kell érvényesülnie a hitelszervezőiben is és izedig úgy, hogy erők központi szervek: mint a Magyar Nemzeti Bank Pénzintézeti Központ és a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete irányítása mellett a fővárosi intézeteken kívül újból egészséges vidéki autonóm hitelszervezetnek kell kialakulni. Ettől a gondolattól áthatva meghívja a jelenlevőket a TÉBÉ-nek Székesfehérvárott az ősz

*

folyamán tartandó országos kon: gresszusára, ahol a.-TÉBE is kiveszi majd részét a jubileumi ünnepségekből. Majd Kálmán Henrik az AngolMagyar Bank rt. vezérigazgató-helyettese tartotta meg előadását „Számok és igazságok a. hiteléletben" címmel, ezt követőleg dr. Bátor Viktor, a Pesti M igyar Kereskedelmi Bank jogtanácsosa tartott előadást a „valutatartozásaink rendezéséről".

Láner Kornél a Máv. úf elnöliigazgafója Néhány nappal ezelőtt mint isme retes, Senn Ottó m. kir. titkos tanácsos, a MÁV. elnöke nyugalomba vonult és utódjául Láner Kornélt nevezték ki. Amennyire sajnálják mindazok, akik ismerték Senn Ottó elnököt, ugyanannyian őszinte örömmel köszöntik utódját, aki minden tekintetben érdemes eddigi munkásságával tette érdemessé m a g á i most kapotl dísze? pozeiójára. Az államvasútaknái történt elnökváltozás különben összefüggésben van a Darányi-féle országépítő tervvei, amelyek során mint ismeretes az Államvasútnál is jelentős beruházási program kerül megvalósításra. A kormánykörök intenciója az volt, hogy ennek a beruházási programnak keresztülvitelét mérnök-

4

A

ember i r á n y í t s a . A M Á V ú j elnöke L á n e r Kornél v a l ó b a n régi és k i v á l ó m é r n ö k szakember. A z ú j Máv-elnök é d e s a p j a orsovai L á n e r G y ő z ő altábornagy volt. L á n e r 1905-ben k e r ü l t a M Á V . szolgálatába, közvetlenül azután, hogy a műegyetemi tanulmányait befejezte, most tehát 58 éves. A M Á V - t ó l 1910-ben a vasúti és h a j ó z á s i felügyelőséghez helyezték át, ahol c s a k h a m a r fontos pozíciót töltött be és á l l a n d ó a n a gépészeti m o d e r n i z á l á s o k ügyeivel foglalkozott. E z e n k í v ü l elismerésremélté te-

AU

HÉT

vékenységet fejtett ki a Mérnöki K a m a r á b a n •OS 3 M a g y a r Nemzeti M é r n ö k Szövetségben is. E z é r t nemcsak a M Á V - n á l , h a n e m az egész m a g y a r gazdasági és m ű s z a k i életben örömet jetentett L á n e r kinevezése.

Az ú j e l n ö k i g a z g a t ó e d d i g a M Á V gépészeti főosztályának igazgatója volt. E b b e n az állásiban utódja Beöthy K á l m á n igazgatóhelyettes lett. L á n e r elnök helyettesévé a M Á V - n á l dr. I m r é d y K á l m á n igazgatót, Tmrédy B é l a gazdasági miniszter b á t y j á t nevezték ki.

a hanktisztviselönek

veszélyes megnősülni

6.

A )iái*ciii^Yei*ek€s c s a l a c l a p a s z ű m c r ú eseíe B e j e n y c í M t k l c « s a i 1 1. Kormánynyilatkozatokban, szociális előadásokon gyakran hallhatjuk, hogy minden eszközezl elő kell segíteni a esalád'alapítást és ezen keresztül az egészséges népszaparodást. Hiszen az országnak dolgos kezekre van szüksége, akik szükség esetén a fegyvert is forgatják. Ezért indult meg az országos küzdelem az egyke ellen is. 2.

Csodálatosképen mégis akadnak munkaadók, akik rossz szemmel nézik, sőt megakadályozzák alkalmazottaik családalapítását. Egy ilyen kirivó esetet hallottunk Bajáról. A Besenyői Miklós vezetése alatt álló Bajai Takarékpénztár egyik környékbeli fiókjának tisztviselője házasságra akart lépni egy úrileány nyal és szándékait bejelentette Besenyői vezérigazgatónak, aki azonban mereven ellenezte a házasságot. Amikor a tisztviselő mégis megnősült, ahelyett, hogy fizetésemeléssel javította volna az új pár anyagi helyzetét, járandóságát havi 200 pengőről 150-re csökkentette.

1-.™a nfiatal tininl asszony nvsynn-u kor elegetpll'flí't tett anyai hivatásának, még pedig kettőzött mértékben: egészséges ikreknek adott életet. Az örvendetes családi esemény természetesen jelentős kiadási többlettel járt, amelyt a csökkentett javadalmazásé tisztviselő alig vol képes előteremteni. Később, amikor még egy pufók aprósággal szaporodott a család, szorongatott helyzetében 250 pengős kölcsönt vett fel a bank ügyészétől. Kellett ez a pénz az immár öt tagból álló család ellátására. L Mikor Besenyői Miklós vezérigazgató tudomást szerzett a bankügy ésszel kötött kölcsönügyletről, azonali hatállyal felmondott a családalapításban és népszaporításban bűnös tisztviselőnek és — hat havi járandóságát kiutalva neki — szélnek eresztette állásából. A végkielégtíés fejében kapott néhány száz pengő természetesen hamarosan elfogyott és a háromgyerekes volt tisztviselő olyan súlyos nélkülözések közé került, hogy idegösszeroppanással vitték be a Bajai közkórház idegosztályára, míg családja az éhhalál küszöbére került.

3. Uekövelkezelt

az az időpont,

5. ami-

A fenti

rideg

tényálláshoz

sok hozzátenni valónk. Csak halkan megkérdeztük, amit már A HÉT hasábjain érintettünk is, vájjon helyénvaló-e, hogy amikor Besenyői Miklós vezérigazgató évi 36.000 pengős monstrejövedelmet élvez, emberséges eljárás-e a családalapító tisztviselő nyomorba juttatása. Ugyancsak utána kellene néznie az illetékes tényezőknek, vájjon a Bajai Takarék tisztviselői kara az országos átlagnak megfelelően van-e dotálva. A mi adataink szerint ezek a fizetések alatta vannak a vidéken szokásos mértéknek. Mi mindenesetre felhívjuk a Tébe és az illetékes tényezők figyelmét Besenyői Miklós vezér, igazgatónak a humanitással merőben ellenkező magatartására, amellyel valóban nem szolgál jó példával különösen a mai túlfeszült időkben.

Ezzel szemben felemelő és megható példáját hallottuk a valóban szociális és humánus szellemnek egy másik közgazdasági személyiség: Haidekker sodronyfonálgyáros részéről. Az előkelő fővárosi gyáros nemcsak tl'tt, nem igyekszik akadályokat gördíteni tisztviselői és alkalmazottai családalapítása elé, hanem azt áldozatkész, eléggé nem is dicsérhető módon előmozdítja. Férfialkalmazottait noiblis fizetésemelésben részesíti nősülésükkor, nőtiszfviselőinek pedig, ha férjhezmennek, 1000 pengőt utal ki | nászajándékként.

önkéntelenül is összehasonlításra ragadtat ez a kétféle eljárás és mentalitás. Az egyik, amelyet a dúsan dotált vidéki bankvezér követ, a másik, amivel Haidekker gyáros mulat oly gyönyör, követendő példát. Olvasóink megítélésére bízzuk, milyen kommentárokat fűzzenek ehhez a kétféle, egymással oly homlokegyenest ellentétes elbánáshoz.., Fleiner

Kesder Jó^sel épület és bútorasztalos iizeine

Ujpestf, Deák-u_ 6 0 Teleion

nincs

Jenő.

A

II É T

5

4 keliemeilentöl — az elviselhetetlenig Van egy jó magyar közmondás: Ugy szép az élet, lia zajlik. Régi meghatározás, de időálló. Hogy mennyi benne az igazság, azt most nem, akarjuk eldönteni. Még csak vitatni sem. Mindenesetre nézzük végig azokat a pillanatainkat, amikor — zajlik. A pesti polgárról és a pesti polgárnak írom ezt a cikket. Hadd lássa, hogy az ő bosszúságai másnak az életét is megkeserítik! Persze a mindennapos, apró hosszúságokat értem. Ma nem beszélünk nagy horderejű dolgokról. Bel ós külpolitikáról, fegyverkezésről, légitámadási lehetőségekről, bombabiztos betonpincékről és adóhátralékról. Ezek nagy horderejű dolgok és mi nem a „bajról" és „szerencsétlenségről" akarunk beszélni, még csak nem is a „kínosról" és az „érthetetlenről", hanem egyszerűen arról a vonalról, ami a kellemetlentől az elviselhetetlenig húzódik. Nem mondok új dolgokat. Régen mérgelődöm már rajta pesti polgár — sorstársammal együtt. Talán írtam is már róluk, de természetesen hiába. Viszont meggyőződésem, hogy erről nem lehet eleget írni. Nézzük meg közelebbről tehát, mik azok a kellemetlen és elviselhetetlen dolgok, amik ráadásnak jönnek, amúgy sem fenékig tejfel — életünk további zajlásának előidézésére. Kezetjiik a kellemetlenen. Kellemetlen például az, hogy mi, adófizető, robotoló és pénztkiadó pesti polgárok ki vagyunk szolgáltatva a — péknek. Igen, jól méltóztatott érteni. Péket mondtam. Vegyük például azt a cseppet sem ritka esetet, hogy dr. Pesti nagyon szereti reggeli kávéjához a brióst. Na. Ez csak nem olyan nagy luxus. Szereti a brióst, hát egyen brióst. Érdekes. Ezt csak nem sajnálják tőle. Mari szaladjon ki és hozzon egy brióst a nagyságos úrnak! Mari kiszalad. Rögtön vissza is jön. Nincs briós. Jaj, hát akkor lesz a másiknál. Na, egy-kettő, mert mindjárt be kell menni a hivatalba. Mari újból elrohan. Most már sokáig marad. A nagyságos úr nagybőgőnek nézi az eget és káromkodik. A kávé kihűl és ő elkésik a hivatalból. Végre! Mari megérkezett. Briós? Az nincs. Mi az, hogy nincs, a keservit?! Miért nincs? Mert a brióst csak tíz órára sütik ki. Aki reggelizni akar, az egyen zsemlyét Micsoda? Az én pénzemért? De a fűzfánfütyörésző rézangyalát... Na, hagyjuk.

Szomhathelyi

emlék

Az omber mindig bizonyos ölömmel és egy kis nosztagiával érkezik meg olyan helyre, ahol valamikor i f j ú korában hosszabb ideig élt. Egy kiosit örül a viszontlátásnak, fájdalommal, de egyben egy kicsit megmaradt lokálpatrotizmussal látja a fejlődóst, keresi az ismerősöket és az emlékeket. így voltam én Szombathellyel.

Edd azt, amit a pék engedélyez neked! Nézzük a másodikat. Ez az átmenet a kellemetlen és az elviselhetetlen között A rabiefai. Igen, a fal vékony. Privétél etedben élénk részt vesz a szomszédod. Ha a feleségedet megcsókolod odaát mosolyognak. Ha összeveszel vele odaát röhögnek. És vicaverza. Van azonban a dolognak még sajnálatosabb oldala is. Csendesen vacsorázol az asszonnyal, mikor odaát felcsendül egy női hang. — Te... te... piszok... hát nem csináltatod meg azt a tavaszi kosztümöt? Hát férj vagy te? Ó, csak soha ne ismertelek volna meg! Feleséged rád tekint. A szeme szikrázik. Bólint és szól: — Na látod! És nézzük meg végül az elviselhetetlent. A porolás. Én például emiatt egyszer ölni fogok. Vagyunk néhányan, főleg a szabad pályákon dolgozók, akik nagyon későn fekszünk és épp ezért később is kelünk, luszen aludni mégiscsak kell. Na, Erre hétkor, legkésőbb félnyolckor százegy ágyúlövést hallunk. Felriadunk. Mi az? Megszületett a trónörökös? Vagy bombák robbannak? Nem. Porolnak. Porolnak a keserves mindenségit. Porolnak. Ütik azt a nyomorult vacak szőnyeget valami szadista gyönyörűséggel. Ugy vágják, mint a répát. Na mármost. Belefúrod a fejed a párnába. Bedugod a fiiled. Az a szadista lassan elfárad, halkul, csendesedik. Elalszol. Bumm! Bumbumm! Bumbumbumni! Ujabb segédcsapatok érkeztek. Hagyd. Ne is próbálj elaludni. Neked véged van. Ez így megy tovább tíz óráig. A helyzet reménytelen. Ha csak néhányszor ki nem lősz az ablakon. Hölgyeim ós uraim! Porszívó is van a világon. Porszívó, a szentségit! Azért találták fel. Jó, nincs mindenkinek pénze rá. Hát akkor legyen minden házban egy, ami közös. Pár fillérért lehessen használni. Mint a mosókonyhát, meg a padlást. A szőnyeg se malik cafatokra. De ne poroljanak. Ne ágyúzzanak a fülembe korán reggel, könyörgöm. Ne akarják, hogy fegyházban végezzem, aránylag szépen indult életemet. Nagy Károly

Néha azonban a visszaemlékezés szép szinfoniájába disszonáns elemek vegyülnek Ez jelen esetben akkor történt, amikor beültem a kávéházba. Kiderült, hogy amíg a fővárosban mindenütt hatvan fillér a fekete, Szombathelyen 70. Ugyanez ismétlődött meg másnap a reggelinél. Pesten az Abbáziában két kenyérrel borravalóval 98 fillér a reggeli, Kis dolgok ezek, de mégis egy kis

ürümöt vegyítenek a régi várossal való viszontlátás örömébe. U. L Azért van Budapesten is drágább kávéház. Például a Buesinszkyban egy pengő huszonhat fillér ugyanaz a reggeli, ami a többi körúti nagykávéházban 98 fillér. Miért? Buesinszky úrnak talán nagyobb a rezsije mint az Abáizának, a Newyorknak vtgy z Emké-nekí

F. J.

A

6

Ravaszság

HÉT

Harpacskószajudáron Irta: Nagy Lajos

Már pakoltunk, elbúcsúztunk ven- Aztán ha sok az egy pengő harminc, déglátó rokonainktól, a csomagjain- mert nem lehet megfizetni, mégis kat a kezünkbe kapva elmentünk a csak kevés, mert a bolt forgalma Piac-térre. Onnan indul az autóbusz az elmúlt hónapokban csökkent. amely elvisz a K-ra, sebesebben Nem tud a nép vásárolni. (Mibű-ű!) mint a helyiérdekű, ott felszállunk De ahová csak néz az ember, ott a a gyorsvonatra s az egy óra alatt baj. Még azután a bor után is adót beröpít bennünket Pestre. kell fizetni, amit az ember maga Á Piac-téren betértünk Anosi né- iszik meg. (Jajjaj!) Hektóként hániékhez, a boltba. Hogy tőlük is elkö- rom pengőt, de csak két hektóig, szönjünk, meg, hogy ott üldögélve, azon felül még többet. És általában beszélgetve várjuk meg a D. felől az adó. A búza huszonkét pengő, érkező autóbuszt, volt már nyolc is, de — az adót an— Hát csakugyan mentek! Ejnye, nak idején harmincpengős búzaár ejnye, — így sajnálkozott miattunk után számították ám ki! Ancsi néni. — Tudod-e öcsém, hogy még a bá— Elűz bennünket az eső — felel- ba is tizet forgalmi adót. tem én. Ancsi néni már szerencsésebb ter— Az! — hagyta helyben Gradács mészet: vegyesen panaszkodik és dibácsi, az Ancsi néni férje. — Engem csekszik. Előzőnapi látogatásunk is kiűzne a világból. J)e énnekem alkalmával eleinte-panaszkodott, azitt kell lenni a boltban. után átcsapott a dicsekvésbe. Hogy — Mert a boltban nem esik — a pincében ott áll még hatvan hekmormogta Ancsi néni. — A szőlőben toliter bor. Most nincs ára, de nem meg esik. is adják el. Várnak vele. Nekik nem Feleségem az üvegajtónál állt s sürgős. Vagy ott van a posta mötürelmetlenül nézett ki a vendégek gött a Geresula-ház me'lett a telkük. felé, amely előtt kell majd az autó- Azt eladják. Volna is rá már vevő busznak megállnia. az igen-igen fájdítja rá a fogát, de — Van még idő! — legyintett Gra- csak ezer pengőt akar érte adni. ők dáos bácsi. meg ezerkétszázon alul néni adják. Elővette az óráját, megnézte s Inkább álljon ott üresen. Ők várhatfolytatta: nak. — Még harmincöt perc. — Az! — hagyja rá Gradács báFeleségem sóhajtott csi. De a gúny árnyalatával bor— Gyalázatos idő! — gyötrődtem ízű hangjában, tehát megint paén. naszkodik, mért tulaj donképen cá— Az! — hagyta helyben megint fol, illetve azt mondja, hogy ,fenét Gradács bácsi. — Nem lehet vetni. várhatunk!" Az őszi meg mind kiázik, vagy ott — Még jó húsz pere! — nyugtatrohad el a földben. j a Gradács bácsi az ajtón át szünGradáos bácsi minden dohogást, telenül leselkedő feleségemet. panaszt, dühöt helybenhagyott és Ancsi néni szeme fölragyog. Vamég tódított is. Egész négynapos lamit hát még hirtelenében kisüszajudári tartózkodásunk alatt igentött: igen rossz kedvnek örvendett. Jó— Ejnye, vigyetek már az útra kedve, már szinte örökre elszálltnak egy kis cspkoládét. tekinthető, .mert sehogy sem tudja Ezt olyan kedves előzékenységgel elfogadható egészbe illeszteni a viajánlja, mintha meg akarna benlág dolgait. Akárhogyan forgatunk nünket ajándékozni. Feleségem bái-mit, az valahogyan mindig csak rossz. Mert ott van például a nap- szól: — Ugyan, Anosi néni! szám. Az egy pengő harminc. Neki De én értem Anosi nénit s vásáugyan beszélhetnek, amit akarnak, rolok tőle t-iz deka csokoládé drazsét. már hogy az kevés, hogy abból nem ügyességgel kiképes a dolgozó ember megélni, az Ö szemfényvesztő mér nyolc és féldekát lekapja a mégis csak sok. mert nem lehet megmérlegről, behajtja a staniclit s a fizetni. Mj.bőlí.Sőt az ő dunatiszakezembe nyomja: közi jóízű kiejtése, sezrint; mibű-ű?

— Negyvenhárom fillér. Fizetek, egyfillérest nem tud viszszaadni; — Majd levásároljátok legközelebb. Azután a feleségemhez fordul: — Ejuye, van még időtök, ugyan gyertek át velem, megnézni azt a telket. — Minek, Ancsi néni! — kérdezem én. — Hisz nem veszünk mi Szajudáron telket. — De vehetnétek! Már ami azt a jó pesties külsőtöket illeti, a tiedet ebben az új felöltőben, meg a feleségedét azzal a drága kalappal. No, gyertek csak. Most meg a feleségem érti már Ancsi nénit, mosolyog s int nekem, hogy ne ellenkezzek, hanem csak menjünk. Megyünk Ancsi nénivel. Ő vezet bennünket. Átkelünk a sártengeren, befordulunk egy kanyarodó kis uceába, azután egy ház udvarán átvágunk s megérkeztünk a telekre. Ott megállunk, majd ebljebb megyünk a sárban, szemkézik az eső, Ancsi néni komoly képzzel beszélés széles mozdulatokkal mutogat: — Hát ez az. Kétszáz négyszögöl. Igen szép telek. A legjobb helyen, Vezet a telek másik szélébe: — Ez az utca innen a bejárat. Az utca is szép, csendes utca, itt nincs nyáron por. erre nem jár kocsi. Nézzük az utcát. Zöld pocsolyát látunk, azon túl sarat és benne mélységes láb- és keréknyomokat. Állunk, hallgatunk, nézünk. Szétnézünk a tájon. Nem messze tőlünk egy kerítés fölé bukkan egy asszonyi fej. Az utcán megy el valaki, megáll és viszszanéz. Az utcán túl egymás után búvik ki a házból egy férfi és e<>y nő. Állnak és dermedt ámulattal lesnek felénk. — No, mehetünk vissza! — mondja fölényes mosollyal Ancsi néni. No nézzetek most oda az az ember alkuszik a telekre. — Még ma meg is veszi — kacag a feleségem.

HIPÉRÓL

50 A

HÉT

1;

n y í l t Pósch

Gyula

a Pénzintézeti

levél Öméltóságához,

Központ tójához.

vezérigazga-

Budapest. Méltóságos

Uram!

Bocsásson meg, hogy bizonyára bokros elfoglaltsága között zavarni bátorkodom jelen soraimmal. De éppen azért, mert úgy tudom, hogy. nagyon sok a dolga és így nem igen jut ideje minden elintézésre váró üggyel sokat bíbelődni, mondom éppen azért gondolom, hogy elkerülte a figyelmét az is, amiről itt az alábbiakban szólni akarok. Röviden arról van szó, hogy van a Dunántúlon két intézet, az egyik a Somogymegyei Takarékpénztár a másik a Győr Városi és Vármegyei takarékpénztár amelyeknek liquidálása már régebben elhatároztatott. Régebben tulajdonképpen nem is helyes kifejezés. Inkább azt kellene írjuk: nagyon régen. Az egyik nyolc, a másik pdig már majdnem hét esztendeje van a. liquidálva és mégsem liquidálva állapotában. Közben — mint az Méltóságod bizonyára nálam is jobban tudja — már azt is elhatározták hogy a Somogymegyei Takarék a Dunántúli Bank és Takarékpénztárba olvad bele, sőt arról is szó volt liogy d győri intézet a Győri Első vagy a Győri Általános Takarékpénztárba olvad. tEzek a határozatok azonban mindmáig csak határozatok maradtak. Közben pedig a Győrvárosi élére máshonnan kellett igazgatót delegálni — nem tudni miért — aki úgylátszik nem túlságosan siet a felszámolással. Miért is sietne, mikor az állása busás javadalmazással jár. Nem lehetett volna az idegenből jött igazgató helyett valakit a takarék régi, érdemes tisztviselői közül megbízni az ügyvitellel? És egyáltalában mi szükség van az ilyen hosszas és sok költséget felemésztő likvidációkra? Az ilyen esetek teszik bizalmatlanná a vidéki közönséget és elkeseredettekké a felszámolandó intézetek alkalmazottjait, akiknek a feje felett éveken át függ az állás talanság gondja.

Csak ennyit akartunk közölni és kérjük méltóságod mielőbbi szíves intézkedését. Öreg Közgazdász.

*

Osztatlan örömet keltett Szombathely város gazdasági köreiben, de az egész város társasági életben is az, hogy a Vasmegyei Mezőgazdasági Takarékpénztár eddigi cégvezetőjét, vitéz Soós Gyulát igazgatóvá nevezték ki. A szombathelyi születésű és a város életébe begyökeresedett új igazgató, aki különben a vidéki pénzemberek egyik legszimpafikusabbja, igen sok gratulációt kapott kinevezése alkalmából. Mi is gratulálunk.

lőtt. A tenger melletti üdülés teljesen meggyógyította Visnya vezért, aki most már régi fiatalos frisseségében vette . át ismét vállalata ügyeinek intézését. • A Zalaegerszegi Takarékpénztár és Bank rt. vezérigazgatója, Kovács Károly súlyos műtéten esett át a szombathelyi kórházban. A műtét szerencsésen sikerült.

*

A pécsi Dunántúli Bank köszééetetnek örvendő cégvezetője Kaltenecker Pál békésen megvált az intézel kötelékéből és értesülésünk sze• rint a jövőben a Pénzintézeti Központnál fogja munkásságát kifejteni. 6. Moldoványi István, a SzombatheUgyancsak örülnek a szombat he lyi Egyházmegyei Takarékpénztár lyiek annak is, hogy a Vasmegyei Egyesület vezérigazgatója, aki égyik Takarékpénztár élére egy másik vaslegismertebb és legképzettebb tagja megyei származású pénzügyi tekina vidéki pénzpiacnak, nemrég ünnetélyt Vértessy Jánost állították. pelte 25 esztendős szolgálati jubileu* mát, mely alkalommal hívei és tiszVisnya Ernő felsőházi tag a Pécsi telői egész Vasvár megyéből elhalTakarékpénztár vzérigazgatója hoszmozták bensőséges szeretetnyilvániszas betegségének utókurájára San fásukkal. Bemóba utazott néhány héttel eze-

*

A

P.

K

A Pénzintézeti K ö z p o n t szombaton tartotta dr. Keresztes-Fischer Ferenc titkos tanácsos, ny. belügyminiszter elnöklete alatt X X I . rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen, amelyen a pénzügyminiszter dr. Iküódy Szabó A n d o r n y . á l l a m t i t k á r képviselte, a budapesti és vidéki pénzintézetek kiküklötjei n a g y számban jelentek meg. Elnöki megnyitójában KeresztesFischer u t a l t azokra a feladatokra, amelyek a m a g y a r hitelszei-vezetekre várnak. A z á t f o g ó nemzti p r o g r a m n a g y erőfeszítést jelent — hangsúlyozta — és ennek az erőfeszítésnek első sorába á l l í t o t t á k a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat, közöl ük a pénzintézeteket. A m a g y a r pénzintézetek teljes odaadással hozzák m e g azokat az áldozatokat, emlyeket ez a p r o g r a m követel tőlük. A k i p e d i g áldozatokat

hoz a n a g y cél érdekében, kell, hogy viszontlássa az áldozatok gyümölcsét. A m i k o r azt kérem az intézetektől, — m o n d o t t a végül, hogy a n a g y célok i r á n t i megértéssel hozzák m e g (az áldozatokat! e g y ú t t a l a r r a is kérem őket, hogy j á r u l j a nak hozzá az á l l a m ós a m a g y a r társadalom tényezőivél együtt a gazdasági, szoeájis n y u g a l o m h o z és békéhez. A z igazgatóság jelentését, amelyet dr. Pósch G y u l a vezérigazgató terjesztett e l ő és amelyhez Huszár M i h á l y apátplébános, országgyűlési képviselő, a S á r v á r i Első Takarékpénztár élnöko szólt hozzá, a közgyűlés tudomásul vette ós megállapította az 1937. évi december hó 31-i mérleget, a m e l y 1.555,650.91 pengő tiszta nyereséget, eredményezett. A közgyűlés a pénzintézeti üzletrészek u t á n az alapszabáilyszer maxim á l i s 6 százalékos osztalékot, a kincstári üzletrészek u t á n pedig 4 százalékos osztalékot á l l a p í t o t t meg.

8

A

PÁRISI I

Kimentek a villa rácsos kapuján. Gusztáv taxit hívott. — Én gyalog' megyek — mondta János — kicsit ki akarom szellőztetni a fejemet. — Jó. Holnap este itt találkozunk. Szervusz.. — Szervusz. János sokáig kószált az utcán. Elfáradt és megéhezett. Betért egy egyszerű vendéglőbe, vacsorát ós bort rendelt. — Hát most leszámoltam maammal. Most vége mindennek.

f [eddig

tarthat ez? Meddig bírom? Mikor jön a revolver ?... — gondolta. Ujabb üveg bort rendelt. Töltött és ivot. Ekkor felemelkedett g szomszéd asztaltól egy szürkeruhás férfi, akinek szúrós pillantása már előbb is feltűnt Jánosnak. Kifelé indult. Mikor János asztala mellett elment, leejtette a kalapját és míg utánahajolt, fojtott hangon súgta felé: — T.' 13. Aki sokat iszik, az sokat beszél... És elment. János teunbán bámult utána. Aztán elmosolyodottt. — Már vigyáznak rám. Nagyszerűen vigyázna! Fizetett és ment ő is. Mikor a lakása elé ért, hátranézett. Ugy rémlett neki, mintha a szürkeruhás férfit látná. De lehet, hogy tévedett A „T 13 indul. Egy hét telt el. Tamás János visszavedlett úrrá. Nagyszeréi ruhái voltak, arany cigarettatárcája, pazar nyakkendői és remek szabású frakkja. Beköltözött a Grand Hotelba és előkelő éttermekben vacsorázott. Várta áz első megbízatási Egy este öltözködés közben megcsendült a telefon. János felemelte a kagylót. — Halló. — Halló. Vegve fel a frakk-

KALAND

R E G E N Y .Jlllilllllllllllllllllll N A G Y K Á R O L Y

lllllllllllllllllllllllllli'.

(3)

HÉT

ját, azonnal üljön taxiba ós menjen ki a Bois de Boulogne-bn. Sétáljon, amíg nem lát egy zöld gépkocsit. Az autóhoz megy és anélkül, hogy a soffőrhöz egy szót szólna, beül... A telefon lecsengett. János egy percig kezében tartotta a kagylót, aztán elgondolkozva tette vissza a villára. — Elég röviden intézkednek — gondolta. Felvette a felöltőjét, rágyújtott ós lehallgatót a lépcsőn. Taxiba iilt és pár perc múlva a Bois de Boulogne-han volt. Csakhamar meglátta a zöld autó. Határozott léptekkel odament és kinyitotta az ajtót A kocsi azonnal elindult vele. Hátradőlt az ülésen. Szeme megakadt a hamutartón. — Egy levél — mondta. Utána nyúlt és habozás nélkül felbontotta. „T 13. La Vallier tábornok ma estélty ad. ön odamegy, mint a mellékelt igazolványon feltüntetett spanyol lap munkatársa. A tábornok dolgozószobájában tartja, egy újrendszerű tank terveinek másodpéldányát. A tervekre még az éj folyamán szükségünk van." János elővette az öngyújtóját ós elégette a levelet. A pernyét kiszórta az ablakon. Az igazolványt zsebre vágta. — Csak azt nem tudom, mi lesz akkor, ha az újságíró kollégák közt még egy spanyol akad — morogta bosszúsan, mikor a La Vallier palota előtt kiszállt a zöld autóból. Erre azonban nem került a sor. Csakhamar sikerült elvegyülni a vendégek közt. A hatalmas kápráztató fényekkel kilvilágítorf teremben elegáns férfiak és ragyogóan öltözött asszonyok csevegtek apró csoportokbn. János egy karosszékbe ült és

egy öregúrral kezdett beszélgetést. — Unatkozik? — kérdezte az öregú r. — Meglehetősen. — Hát akkor miért jött ide? — Újságíró vagyok. — Milyen laptól? János megmondta a spanyol lap nevét. — De úgy látom, hogy ön sem mulat valami túlzottan jól. — Nem. — Hát akkor miért nem szökik meg? —• Nem lehet. Én vagyok a házigazda. — La Vallier tábornok? — János felugrott. — Üljön csak le fiatalember. — Bocsánat... én... igazán .. —• Nincs semmi baj Megértem magát. Nem kellemes dotog egy idegen helyen, idegen emberek közt üldögélni. Az én kötelességem, hogy a vendégeimet mulattssam. Na, jöjjön csak velem. Mutatok magának valamit. Feláltak és végigmentek a termen. La Vallier tábornok nyitott egy ajtót ós előreenegdte Jánost. Tágas, bútorokkal zsúfolt szoba volt. — Ez a dolgozószobám — mondta a tábornok. János úgy érezte, mintha villanyáram szaladt volna át a gerincén. Kémlelődve nézett körül. — Hallott már valamit a tizenhárom kék gyémántról? — Hallottam. — Nos, ez a tizenhárom égszínkék csoda most az én birtokomban van. Megmutatom magának. Szeretném, ha írna róluk valamit. Nézze... Páncélszekrényéhez lépett és kinyitotta. Hosszú bőrtokot vett elő. János vizsgálódva nézett a szekrénybe. Pénz, ékszer... a tervek nem itt vannak... A tábornok az íróasztalhoz ment. (Folytatjuk.)

A

Végig

a

Most, hogy a politikai események sajnálatos módon maguk után vonták a gazdasági élet — remélhetően átmeneti —• pangását, időszerűnek láttam, hogy végigjárjam a magyar vidék egyik legdúsabb gazdasági erőgyűjtő medencéjét, a Dunántúlt: Székesfehérvártól, Győrön, Pápán, Szombathelyen. Zalaegerszegen, Kaposváron, Nagykanizsán és Pécsen át egészen Bajáig. Bizony majdnem mindenütt aggodalmas arcokat, hosszúra nyúlt orrokat ós kedveszegett tekinteteket láttam cs nem győztem eleget hangsúlyozni, hogy a pillanatnyi gazdasági megtorpanástól nem szabad elcsüggedni, s noha évtizedek óta nem volt példa ilyen nyomott helyzetre, mégis felül kell emelkedni az eseményken. Sajnos, csak kevés helyen találkoztam optimizmussal, bár én mindenütt igyekeztem átplántálni azt az optimizmust, amelynek jegyében egész életemen át szolgáltam a gazdasági életet. Legérdekesebb beszélgetésem egyikét a Pápai Takarékpénztár kitűnő vezérigazgatójávái, Karlovitz Adolf kincstári főtanácsossal folytattam. Ez a kiváló gazdasági szakférfiú, aki az ottani legnagyobb gyógyszertár tulajdonosa is, a következőket jelentette ki: — Azt üzenem a pestieknek, hogy kitartás, semmi komolyabb nem fog bekövetkezni.

baj

Megszívlelendőnek tartom Karlovitz őméltósága kijelentését, hiszen immár évtizedek óta áll egy igen tekintélyes vidéki pénzintézet élén, — melynek már békeidőkben is 14 millió koronás betétállománya volt. Tapasztalatai és szaktudása alapján megbízhatósággal ítéli meg tehát a helyzetet. Azt is igen érdekesen fejtegette előttem, miért nem képes a vidéki intézetek betétállománya olyan szín vonalra emelkedni, mint aminőre telnék a vidék erőforrásaiból. Ennek oka részben a túlmagais közterhekben, részben pedig abban keresendő, hogy a beszedett magas ÜTI és M ABT-díja.kat nem a vidéki, hanem u pesti pénzintézeteknél helyezik el.

HRT

Dunaniulon

Azonkívül óriási versenyt jelentenek a Postatakarékpénztárnál elhelyezett betéttételek, amelyeket jóformán mind a vidéki intézetek elöl vonnak el. Erős versenytársiak továbbá az Országos Központi Hitelszövetkezetek kirendeltségei, valamint a Hangya Szövetkezet fiókjai is, ahol szintén jelentős betételhelyezések történnek. — A kormány figyelmébe ajánlom — mondotta Karlovitz őméltósága, hogy ezeket a kommunizmus óta fennmaradt gazdasági akadályokat küszöbölje ki és tegye lehetővé, hogy a vidék pénzét a vidéki pénzintézeteknél helyezzék el, ha azt kivánjuk, hogy a vidék gazdasági élete ismét a régi békebeli meedrébe terelődjék. Igen fontos lenne továbbá. ha a gazda védelmi rendelkezéseket végre likvidálná a kormányzat, mert amíg ezek érvényben • maradnak, a vidéki hitelélet komoly fellendülése nem következhet be. Megjegyzendő, hogy a háború idején a Pápai Takarókpénztár tőkéjének 8 százalékát hadikölcsön céljaira áldozta, amely ezidőszerint ugyancsak holt tőke. Mindezek ellenére az intézet 100 pengő névértékű részvényei ellenében mégis 4 százalékos osztalékot fizet "ki. Ezek után áttérünk az egyes vezető dunántúli intézetek mérlegeinek ismertetésére. És pedig elsőnek kezdjük el a Pécsi Takarékpénztár 1937. üzletévéről szóló beszámolójával, amellyel kapcsolatban örömmel állaptíhatjuk meg, hogy az a fejlődés és prosperitás jeleit mutatja. A jelentés szerint az intézet 93-ik üzletévében is kitartott ama elhatározása mellett, hogy tekintettel az általános politikai és gazdasági helyzet, bizonytalanságára, üzletágai fejlesztése helyett azok kereteit az eddigi színvonalon tartja mindaddig, míg a gazdavédelmi rendelkezések végrehajtása Ibefejezést nem nyer. A vidéki intézetek nyugodt és egészséges fejlődése el sem képzelhető mindaddig, amíg az 5000 1937. számú rendelet Ifiljes végrehajtásá-

val ez a fontos kérdés nyugvópontra nem jut. A takarék életében mégis örvendetes változást jelent a betétállomány hatalmas növekedése, amely 1.660.000 pengős, tehát 15 százalékos emelke-dést tüntet fel cs az elmúlt üzletévben közel 12.5 millió pengőre emelkedett Az 1937. üzletév folyamán kiáLlítotit betétkönyvek száma 1766 darab s az 1937. év végén 8132 betétkönyv volt forgalomban. Az intézet ú j kölcsönöket közel 4 millió pengő összegben folyósított. A gazdavédelmi rendelet folytán elszenvedett veszteségek ellenére az eddigi 5 pengős osztalékot szelvényenkint 6.50 pengőre emelte fel az igazgatóság. Ez a kitűnő üzleteredmény elsősorban Visnya Ernő elnök-vezérigazgató és Siptár Lajos h. vezérigazgató körültekintő nagykonoepoiójú irányító munkájának köszönhető. Nagy mértékben hozzájárult a bizalom megnövekedéséhez Visnya Ernő főrendiházi tag általánosan tisztelt, népszerű személye, aki Pécs és Baranyavármegye gazdasági és társadalmi életének .leghivatottabb vezetője. A Dunántúli Bank Rt. a Pécs-Baranyai Központi Takarékpénztárral végrehajtott fúziója után a legtekintélyesebb vidéki pénzintézetek sorába emelkedett. Igazgatóságában a legkiválóbb pénzügyi szakemberek foglalnak helyet, köztük Milos György és Visnya Ernő alelnökök és Dusbaba Vilmos kincstári főtanácsos, vezérigazgató, akik mind a legmesszebbmenő bizalmat élvezik a város és a megye társadalma részéről. Az ő kezükben meggyőződésünk szerint a legjobb úton halad az intézet— fejlődése. Erre jellemző adat, hogy az elmúlt évban közel 1 milliós kölcsönnyújtással álltak a piac rendelkezésére. Meg kell emlékeznünk itt Pécs egyilke hatalmas iparvállalatáról, a Pécsi Bőrgyárról is, amely közel 500 munkást foglalkoztat és egyik legjelentősebb ipartelepe a magyar vidéknek. Vezérigazgatója, Róth Sándor szerény és

10

A

tartózkodó egyénisége mellett a legkiválóbb szakembereik egyike, aki a Peési bőrgyár mellett a Szombathelyf'"Bőrgyár irányítását ós kiválóan látja el. A Dunántúl egyik vezető pénzintézete a Székesfehérvári és Fejérmegyei Takarékpénztár Csikós Andor kormányfőtanáósos, vezérigazgató irányításával 1937. évi üzletévét js brilliáns eredménnyel zárta le é,s méltán foglal helyet a vidéki pénzintézetek első sorában. A betétkönyvecskékre elhelyezett tételek az'előző évi 6.302.835 pengővel szemben 7.035 056 pengőre emelkedtek. ami 732.222 pengős szaporodásnak felel meg. A folvószámlabetéfek összego 624.452.28 pengő emelkedést tüntet fel. Ezzel arányban áll az intézet kihelyezéseinek jelentős növekedése is Az elért tiszta nydreség az elmúlt üzletévben 143.595 pengőt tesz ki, amelyből részvényenként 3 pengőt meghaladó osztalékot fizet az intézet. A Székesfehérvári Takarék újonnan átalakított épülete maga is olyan atmoszférát nyújt, amely teljes mértékben hozzáidomul a Pesti Hazai Első Takarék reprezentáns szelleméhez. Csikós Andor vezérigazgató, akiről A Hót hasábjain már már megemlékeztünk, a közelmúltban ünnepelte 50-ik születésnapját. Az ő kongeniális vezetése alatt az intézet jövő fejlődése a legszebb reményekre jogosít. Igen bíztatóan fejlődik Székesfehérváron a

Magyar

Általános fiókja

Takarék

is, amely most a Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe került. Vezetője Freud Manó, a volt Gazdasági Bank vezérigazgatója ugyancsak számottevő tényezője nemcsak Székesfehérvár, hanem a megye gazdasági életének is. A Magyar Általános Hitelbank eddigi fiókja ugyancsak szépen fejlődik és szintén hozzájárul a többi székesfehérvári intézet kitűnő eredményéhez. A Székesfehérvári Kölcsönös Népsegélyzö Egylet a kisemberek érdekében tevékenykedik igen derekasan. A Bezdik Károly ügyvezetése alatt működő intézet betétállománya az elmúlt évben 324.307 pengőről 358.004 pengőre emelkedett és tiszta nyeresége 6716 pengő.

HÉT

A Pápai Hitelbank

boestásával 1 millió pengőre egészítette ki alaptőkéjét.

mérlege úgy betétállományában, mint kihelyezéseiben jelentős fejlődést mutat. Az intézet tiszta nyeresége 27.352 pengő, amelyből részvényenként 2.50 pengő osztalékot fizet Az intézet. Horváth Máté szakszerű ügyvezetése mellett igen örvendetenen prosperál.

Kőrútunk során Déldununátúl élénk forgalmú gazdasági centrumába, Nagykanizsába is ellátogattunk, ahol örömmel állapítottuk meg, hogy a város pénzintézetei bíztató fejlődés képét mutatják.

A Magyar Leszámitolóbanknak ugyancsak van Pápán egy leányintézete, amelyet nemrég alapítottak s amely máris bíztató módon fejlődik. Vezetője Steiner Andor, aki igen tekintélyes pénzügyi szakember és megyeszerte nagy népszerűségnek örvend. Meg kell még emlékeznünk a pápai Oels et Co. húsárúgyáráról is. amelyet egy volt isko'latársam vezet igen szép eredménnyel. Nemcsak belföldön vált versenyképessé húsáruival, hanem igen tekintélyes exporttevékenységet is fejt ki.

Szombathely Pápáról Szombathely felé vezetett utunk, ahol elsősorban is arról a hatalmas tranzakcióról számolunk be, amely á Pesti Hazai Első Takarék és a Pénzintézeti Központ közbenjöttével jött létre a szombathelyi úgynevezett „öreg takarékpénztár"-ral. Mindenesetre jelentékeny esemény, hogy ezt a régi, jónevű szombathelyi pénzintézetet sikerült ismét mobillá és likviddé tenni. Nagy érdeme van a tranzakció létrejöttében Milos Györgynek, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezérigazagtójának és dr. Póscli Gyulának, a P. IC. vezérigazgatójának. Igen jelentős pénzügyi tényezője Szombathelynek a Szombathelyi

Takarékpénztár Rt.

1937. évi mérlege is amelynek váltótárca állománya több mint 7.6 milliót, betét és folyószámlatétele 4 milliót tesz ki, míg kamat- és szelvényjövedelmi megközelítik a 600000 pengőt. A Katona József vezérigazgató által nagy körültekintéssel irányított pénzintézet 40.906 pengő tiszta nyereséget mutat ki. Az intézet nemrég hajtott végre egy nagyszabású tranzakciót, amennyiben alaptőkéjének 720.000 pengőre való leszállítása után újabb részvényki

Vasmegyei Mezőgazdasági Takarékpénztár is, amely a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete is. Ha mérlegszámláját megtekintjük, megállapíthatjuk, hogy kihelyezési állománya a 11 millió pengőt is meghaladja, betétállománya pedig 5 millió körül jár. Az intézetet immár évtizedek óta Weisz Mór ügyvezető igazgató irányítja, akit nemcsak a város, hanem az egész vármegye osztatlan bizalommal vesz körül. Az intézet 128.342 pengő tiszta nyereséget mutat ki, amelyből az 50 pengő névértékű részvények után 1.50 pengő osztalék jut a részvényeseknek. Impozáns fejlődést mutat a Szombathelyi

Leszámitolóbank Rt.

1937. évi mérlege is, amely számottevő eredményekről ad számot. Váltótárcaállománya 3.574.285 pengő, az adósok tétele pedig 1.397.860 pengő, amely már igen jelentékeny tétele a pénzintézeti életnek és kétségtélen prosperitás bizonysága. Betétállománya megközelíti a 3.5 millió pengőt úgyhogy likviditása elsőrangú, amennyiben a visszleszámitolt váltók összege mindössze 1.3 millió pengő. Az intézet élén a fiatalabb pénzügyi generáció kitűnő tagja, Párezer Géza ügyvezető igazgató áll, aki rátermettségével és népszerűségével jelentékeny tényezője Szombathely és Vasvármegye gazdasági életének. Ugyancsak impozáns fejlődésről ád számot a

Nagykanizsa A Nagykanizsai Takarékpénztár Rt. elmúlt üzletévének eredménye 37.436 pengő, amelyből részvényenként 1 pengő osztalék fizetését határozta el. A rendkívüli mobilitásáéi tanúskodó

A mérleg adatai szerint az intézet váltótárcaállománya 4.2 millió, takarék és folyószámlabetéteinek összege 1.1 millió pengő. Az intézet ügyvezetője a vidéki bankigazgatói kar egyik legjelesebbje, Kelemen Ferenc, akinek kiváló képességei biztos zálogát nyújtják a takarék jövőbeli fejlődésének. A Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Takarékpénztár 1937-es üzletévét több mint 200.000 pengő tiszta nyereséggel, zárta, melyből részvényenként 5 pengő osztalékot fizet. Az intézetnél elhelyezett betétek összege már túlhaladja az 1931. évi bankzárlatot megelőző legmagasabb állományt, amennyiben a takarék- ós folyószámlabetétek összege 2.7 millió pengőre emelkedett, míg a kölesön-kihelyezés meghaladja a 6 millió pengőt. A kiváló üzleteredmény Miklós Gyula ügyvezető-igazagtó páratlan agilitását dicséri. A Néptakarékpénztár Rt., amely a Kereskedelmi Bank affiliációja 33.535 pengő nyereséget mutat ki és részvényenkint. 6 pengő osztalékot fizet. Kihelyezési állománya 3.5 millió, betétállománya 1.7 millió pengő. Vitéz Bentzik Lajos ügyvezető igazgató az igazgatóság legnagyobb megelégedéssel látja el az intézet irányítását. Zalavármegye székhelyén, Zalaegerszegben ugyancsak kedvező jelenségekkel találkoztunk.

Zalaegerszeg A Zalaegerszegi Központi Taka rékpénztár 69-ik üzletéve biztató eredményekkel zárult. Az intézet tiszta nyeresége 23.848 pengő, amelyből részvényenként 80 filléres osztalék jut a részvényeseknek. A z intézet váltótárcaállománya 90.000, folyószámlakihelyezéso 54.000. betétállománya 120.000 pengővel emelkedett ami elsősorban Bogyay Elemér kormányfőtanácsos, elnök-vezérigazgató érdeme. A Vármegyei Bank és Takarékpénztár zárószámadása szerint az intézet fejlődése az elmúlt évben kedvező

HÉ T

II

képet mutat. A tiszta-nyereség 23.652 pengő, in lyből az osztalék 2.50 pengő részvényenként. A takarék- és folyószámlabetétek összege megközelíti a 2 millió pengőt. A kiváló üzleteredményért elsősorban Kováts Károly vezérigazgató ügybuzgalmát illeti az elismerés. Somogymegye székhelyén Kapos^ árott a Kaposvári Kereskedők és Iparosok Takarékpénztára a gazdaadósok helyzetének javulásával párhuzamosan kedvező eredményről számol be. Kihelyezési állománya közel 15 százalékkal javult és 1.194.626 pengőre emelkedtt. Betétállománya az előző évi 653.678 pengőről 869.508 pengőre emelkedett amire a bankzárlat óta nem volt példa. Az örvendetes eredmény Fodor Gyula iigyv. igazgató és Magyar- Sándor igazgató agilitását dicséri. Dunántúli beszámolónkat Bajával végezzük, ahol a Bajai Kereskedelmi és bank

Ipar-

örvendetesen javuló üzleteredményről számolhatunk be, amely tradiciózusan óvatos üzletpolitikája mellett az intézet jövedelmezőséget szilárdabb bázisokra helyezte. A tiszta nyereség 31.096 pengő, amelyből az előző évi 2 pengő osztalékkal szemben 250 pengőt fizet részvényenként az intézet Lakatos Jenő v.-igazgató körültekintő és hivatott irányításának tudható be ez a kitűnő eredmény.

Esztergom Az esztergomi vezető pénzintézetek 1937. évi üzletéve — hála a mezőgazdasági jövedelmezőség növekedésének, figyelemreméltó javulást mutat. A valóban békebelien patinásmúltú Esztergom i Takarékpénztár multévi mérlege az egyre fokozódó mobilitás ás likviditás örvendetes jeleit mutatja. Az intézet betéállománya 2.75 millió pengőre emelkedett, ami 200.444 pengős betétnövekedést jelent, visszleszámitolási kerete pedig 3.4 millió pengőre csökkent. Az intézet több mint egy millió pengőre rúgó újabb kölcsönt folyósított. Váltótárcaállománya megközelíti az 5.5 millió pengőt. Tiszta nyeresége 113.226 ixuigő, amelyből az előző' évi 2.80 pengős osztalékkal

szemben részvényenként 3 pengő osztalékot juttat részvényeseinek. A nagymultú takarékpénztári kedvező üzleteredménye elsősorban Éttér Ödön elnök-vezérigazgató óvatos és körültekintő üzletpolitikájának tudható l>e, aki — noha az utóbbi időbon sokat betegeskedik, mégis bejár az intézetbe és szívén viseli annak érdekeit. Az Esztergomi Takarékpénzár vezérigazgatójává egyébként most Reusz Feieneet nevezték ki. aki 35 esztendő óta áll az intézet szolgálatában s megbízhatóságával, rátermettségével méltán reprezentálja a takarékpénztár tradiciózus szellemét. Az Esztergomi Kereskededmi és Iparbank 1937-es üzletévéről szóló jelentése ugyancsak fejlődésről ad számot. A mérleg az előzq évi 17.109 pengővel szemben 18.780 pengő tiszta nyereséget mutat ki és így részvényenként 75 fillér dividendát fizet. Váltótáreaállománya meghaladja az 5 millió pengőt, takarék és folyószámlabetétei pedig a 3.1 milliót.

Vác A Váci Egyházmegyei Takarékpénztár hagyományosan Óvatos üzletpolitikája mellett is kedvező eredményekről számol be az 1937. üzletévről szóló jelentésében. Az intézőt erőteljesen kivette részét a termelési célokat szolgáló kölcsönök folyósításában és a mult évben összesen 800.000 pergőt helyezett ki. Tiszta nyeresége megfelelő tartalékolások mellett a multévi 49.651 pengőről 52.080 pengőre emelkedett és 25— 25.000 pengőt fordított osztalékfizetésre, illetve a kétessé vált követelések leírására. Az elélt üzleteredmény elsősorban Bayer János alelnök odaadó ügybuzgalmának és népszerűségének tudható he, aki egyike a vidéki pénzügyi világ legképzettebb szaktekintélyeinek. De óriási nyeresége a Takarékpénztárnak Horváth Kálmán iigyv. igazgató meghívása, akinek rövid idő alatt sikerült rendbehozni az intézetet. A Váci Takarékpénztár 74-ik üzletévéről szóló zárszámadása figyelemreméltó fejlődéséről ad számot. A takarékönyvecskékre elhelyezett betétek összege 235.000 pengővel 1.403.000 pengőre nőtt fel, ami 20 szá-

íí zalékos szaporulatnak felel meg. Az intézet az óv folyamán minden jogos hiteligényt kielégített ós 600.000 pengő újabb kölesönt folyósított. Az elért 40.145 pngő tiszta nyereségből részvényenként 2 pengő osztalékot juttat részvényeseinek. Nagy vesztesége volt az intézetnek Hitzigrath Lajos igazgatósági tag elhalálozása. Az intézet vezetői, dr. Trager Ignác elnök-vezérigazgató és Pető Bertalan ügyvezető-igazgató a hagyományoknak megfelelő körültekintéssel irányítják tovább a nagymultú takarékpénztárt. F. J.

Közgazdasági hírek A Hitelbank közgyűlése A Hitelbauk történetében minden bizonnyal korszakalkotónak számít az ezévi közgyűlés, amely március 30-án zajlott le. Mindenekelőtt azzá tette Fabinyi kegyelmes vezérigazgatói bemutatkozása. Az ú j vezér.,.székfoglalójában" ismerteit a Hitelbank történetét a kiegyezéstől napjainkig. Kitért azután azokra a kötelességekre, amelyek a Hitelbankra és konszernjéhez tartozó vállalatokra várnak a Darányi-féle gazdasági programmal kapcsolatban. Beszélt Fabinyi a Hitelbanknak a Magyar Általános Takarékpénztárral történt fúziójáról és kijelentette, hogy a bankhoz történt meghívását missziónak tekinti úgy az egész ország, mint a magyar közgazdaság szolgálatában. A közgyűlés különben azután jóváhagyta a mérleget, amely kétmilliónál nagyobb tiszta nyereséggel zárult és elhatározta, hogy asztalékot nem fized; hanem a nyereségből hétszázezer pengőt tartalékol, egymilliót a'/) alkalmazottak 'nyugdíjalapjára fordít, a többi — három milliónál nagyobb összeget — pedig átviszi a folyó 1938-as üzletévre. Az általános takarókkal való fúziót a már közismert módon hajtják végre. Több ú j igazgatósági és felügyelőbizottsági tagot választottak ezután. Fabinyit, Szcitovszky Tiborral együtt a vállalat alelnökeivé választották meg. Elnök ismét a nyolcvan éves Harkányi János báró lett. Itt említjük meg, hogy a Hitelbank konszernhez tartozó vállalatok az elmúlt évben 389 millió pengőt értek el, kiviteli forgalmuk pedig 75 millió pengőre emelkedett. A vállalatok 37 ezernél több munkást

A H É T és közel hétezer tisztviselőt foglalkoztatnak, 8.5 millió szociális terhet viselnek és 44.5 millió adót, illetéket és kincstári részesedést. A Magyar Általános Takarék fúziós közgyűlése A Hitelbank közgyűlésével egyidejűleg tartották meg a Magyar Általános Takarékpénztár közgyűlését is, amelyen Ripka Ferenc dr. volt főpolgármester elnökölt. A- közgyűlésen megjelentek a nagyrészvényesek képviselői, az intézet főtisztviselői, fiókvezetői és sok kisrészvényes is. Ripka elnök rámutatott, hogy a fúzió, amely kormányinteaicióra jött létre, közhiteli szempontból indokolt ós abszolúte biztosítja a vállalatnál akármilyen formában is érdekeltek minden jogát. Ezután Posch Gyula a P. K. vezérigazgatója ismertette az intézet életének azokat a fontos eseményeit, amelyek végül a fúzióhoz vezettek. Horváth vezérigazgató, majd az utóda is megbetegedett, végül februárban a P. K. állástfoglalt a fúzió mellett, amely a hitelezők szempontjából a legmegnyugtatóbb és legmegbízhatóbb megoldás. A fúzióhoz különben az intézet külföldi nagyrészvényesei is hozzájárultak. Több más felszólalán után a közgyűlés a fúziót egyhangúlag tudomásul vette, mire Ripka elnök bezárta az intézet utolsó közgyűlését.

Szerkesztői üzenetek Kártyások: Valóban igaza van, vésret kellene vetni már végérvényesen a kártyaklubokban folyó abnzusnak. Most legutóbb arról halottunk, hogy V I I . kerületi Polgári Kaszinó tisztes égisze alatt, de annak kártyatermében — nem tudni milyen okból — megtűrt hazárdjátéküzem — chemin, bakk, rulett — intézője ós titkos iránytíója Kornis Tibor fél év alatt 50 darab ezrest keresett. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy Kornis úr ezt a keresményét feltüntette-e adóbevallási ívén. Ez különösen most lenne érdekes megtudni, amikor mint ismeretes, az 50 ezer pengőn felüli vagyonokat külön is meg fogják adóztatni. Polgármester úr. Győr: Méltóztatik tudni arról, hogy az ország területén sehol nem olyan drága a taxi,

mint az ön igazgatása alatt álló városban. Sehol sincs a taxinak egy pengős alapdíja és sehol sem ugrik a gép nyomban 25 fillért Most, amikor a Szent István évben nagyobb idegenforgalmat várunk, amiből talán Győrnek is kijut a része, nem valami jó szolgálatot fog tenni sem a városnak, sem az országnak ez a túlzott taxidrágítás. Bonyhádi Valóban igaz Kreschka Frigyes, a kitűnő fiatal közgazdasági szerkesztő fia a Bonyhádi Gazdasági (Szövetkezet egykori vezérigazgatójának. Az idősebb Kroska azonban nem seh-val írta a nevét, hanem csak szimpla s-sal. Igaz, hogy a fia is így írta még a legutóbbi időben is ós csak rövid néhány hete tér át a másik írásmódra. Hogy ez már „gleichschaítoláet" jelent-e? nem tudjuk. Vidéki banktisztviselő. Mi is hallottunk Imrédy kegyelmes úr tervéről a vidéki pénzintézetek fúzióját illetőleg. Hogy a tervezett fúziókat valóban végrehajtják-e és ha igen. mikor, arról még nem szólt a fáma. Arról sem hogy mi történik az átalakulás következtében feleslegessé vált személyzettel. Reméljük a legjobbakat. Főszerkesztő: FLEINER JENŐ Felelős szerkesztő és kiadó: NAGY KÁROLY A HÉT szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI, Eötvös u. 29 Telefon: 1-278-19 Minden cikkért szerzője felel. Viktória-nyomda, Budapest MEGJELENT M A G Y A R K. F. T. K O M P A S Z mely tartalmazza a budapest és vidéki kft.-ék székhelyét, telepének címét törzstőkéjét, ügyvezetőség nevét és lakcímét, cégjegyzés módját, üzletkörét és egyéb adatait. Megrendelhető: a Magyar KFT. Kompasz kiadóhivatalánál Budapest, V. Zrínyi-u. 1. szám Árta: kötve 20.— fűzve 15.— P.

C

I

P Ó

Elegáns, olcsó és jó. D O M O N K O S cipőszaküzlete, VI, Teréz-körúi 27. 50 ÉVES CÉG