2012.03.12.
Az előadás tartalmi felépítése
Államháztartási ismeretek 2. A diasort készítette: Szász Ágnes 2007. Átdolgozta: Dr. Lantos Ottó 2009.
1. Az államháztartás fogalma,
funkciói
2. Az államháztartás alrendszerei 3. A költségvetési szervek
Átdolgozta: Csorba László (2012) Simor András (2012) és Bihary Zsigmond (2012) alapján)
1. Az államháztartás fogalma és funkciói 1.1. Az államháztartás fogalma
1.1. Az államháztartás fogalma • Állam funkcióit ellátó gazdálkodási rendszer • Magában foglalja:
Közpénzek, közvagyon
Ezekkel való gazdálkodás
Mindezek jogi szabályai
1.2. Az államháztartás funkciói Központi kormányzat TB alapok
1.2. Az államháztartás funkciói Szociális
Tradicionális • állami lét velejárója, pl.: ― jogalkotás
Gazdaságpolitikai • gazdaság
― jogalkalmazás egészének ― belső rend befolyásolása fenntartása ― külső védelem • gazdasági
növekedés
• állami gondoskodó szerep • redisztribúció • jövedelemkülönbségek mérséklése
Helyi önkormányzatok
Elkülönített állami pénzalapok
2. Az államháztartás alrendszerei 2.1. Közbevételek, közkiadások 2.2. A központi kormányzat alrendszere 2.3. A társadalombiztosítási alrendszer 2.4. Az elkülönített állami pénzalapok alrendszere 2.5. A helyi önkormányzatok alrendszer
1
2012.03.12.
2. Az államháztartás alrendszerei Központi szint
Helyi szint
Központi Elkülönített kormányzat állami Társadalom- pénzalapok biztosítás
• adójellegű bevételek • díjjellegű bevételek • szankciójellegű bevételek
Helyi önkormányzatok
Kiemelkedő szerep: közbevételek MÁK
Szabályozási garancia
közkiadások
Az államháztartás anyagi alapja • Az államháztartás alrendszereinek költségvetéseibe befolyt bevételek. • Az államháztartás alrendszereinek vagyona.
Fizetési kötelezettség formái • • • • • •
2.1. Közbevételek, közkiadások
adó illeték járulék hozzájárulás bírság díj
= Költségvetési mérleg:
• közhatalmiközigazgatási kiadások • közszolgáltatási kiadások • beruházási kiadások • támogatások • tartalékok egyensúlyi deficites szufficites
Befizetések az államháztartásba
• Befizetésre kötelezhető: - a Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; - a jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnal rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy. • Befizetések rendeltetése: - hozzájárulás az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz.
A hozzájárulásra kötelezés legfontosabb szabályai • Fizetési kötelezettséget előírni;fizetésre kötelezettek körét,fizetés mértékét,kedvezmények,mentességek körét és mértékét,előlegfizetési kötelezettséget megállapítani csak törvényben és törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet. • A törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább 45/40 napnak kell eltelnie. • Nincs hatálybalépési moratórium,ha a fizetési kötelezettség mérséklődik és nem bővül a fizetési kötelezettségek,valamint a fizetésre kötelezettek köre. • A fizetési kötelezettség részletes szabályait a Kormány állapítja meg.
2
2012.03.12.
A központi költségvetés bevételei • • • • • • • • • •
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft. % millió Ft. % Gazd. szerv. befiz. 1 063 946,9 13,5 1 282 594,1 15,5 Fogy.-hoz kapcs. adók3 246 100,0 41,1 3 471 421,2 41,9 Lakosság befizetései 2 051 200,0 26,0 1 452 773,1 17,6 Ktv.-i szervek és fej. kez. elői. bev. 1 296 804,1 16,4 1 794 661,3 21,7 Befiz. áht. alrendsz.-iből 9 500,0 0,1 28 631,6 0,3 Áll.-i vagy.-al kapcs.befiz101 439,7 1,3 43 499,4 0,4 Ad.szolg.-al kapcs.és egyéb bev. 118 168,3 1,5 83 599,1 1,0 Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel 0,0 0,0 94 540,4 1,2 Egyéb uniós bevételek 10 827,1 0,1 29 196,5 0,4 Mindösszesen : 7 897 986,1 100,0 8 280 916,7 100,0
Az állami költségvetéssel kapcsolatban feladattal bíró szervezetek
• • • •
Országgyűlés Kormány Államháztartásért felelős miniszter A fejezetet/a helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervet irányító szerv • Elkülönített állami pénzalappal rendelkező miniszter • A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter és az egészségbiztosítási szerv vezetője,illetve a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője • Az állami vagyonnal összefüggésben az annak felügyeletéért felelős miniszter
A Kormány feladatai(1) • •
Felelős a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és az Országgyűlés elé terjesztéséért. A költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor - előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek; - tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairól; - teljes körűen bemutatja a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatait; - a várható előirányzatokat a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a tervezett feladat ellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági előrejelzések szerint kell megállapítania; - bemutatja a költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait; - értékeli a költségvetési évet megelőző időszak gazdasági, költségvetési folyamatait; - köteles az Országgyűlést tájékoztatni arról, hogy legalább három évre vonatkozóan milyen részletes kötelezettségvállalási korlátozásokat kíván érvényre juttatni a tárgyév során.
Az államháztartási törvény • •
•
•
Az államháztartás működésének és ellenőrzésének legfontosabb szabályait határozza meg. Ezen belül a költségvetés tervezésével is összefüggésben: - az államháztartás gazdálkodását érintő fogalmakat, - az állami költségvetéssel kapcsolatos - hatásköri és - eljárási szabályokat határozza meg. Előírja,hogy az alrendszerek költségvetésének tervezése, végrehajtása, valamint a zárszámadás során a bevételeket, a kiadásokat és a finanszírozási műveleteket a költségvetési gazdálkodásra feljogosított, előirányzattal rendelkezők szerinti adminisztratív, valamint funkcionális és közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani, illetve bemutatni. Meghatározza a költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegeket és kimutatásokat.
Az Országgyűlés feladatai • A költségvetési törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg. • Az államháztartás központi alrendszerének költségvetésről törvényt alkot. • A költségvetési törvényben felhatalmazza a Kormányt az előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.
A Kormány feladatai(2) • A költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg a helyi önkormányzatokra vonatkozó adatokat és a szabályozási elgondolásokat a Kormány a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátja. • Az Országgyűléssel egyidejűleg tájékoztatja a köztestületeket, valamint az országos kisebbségi önkormányzatokat a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányairól, a rájuk vonatkozó pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásairól. • Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt január 1-jéig nem alkotta meg, köteles haladéktalanul az átmeneti gazdálkodásról törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni.
3
2012.03.12.
Az államháztartásért felelős miniszter feladatai • Előkészíti a költségvetési törvény tervezeteit • Szabályozza a költségvetési tervezés eljárási rendjét
A felelős költségvetési politika alapvető céljai • Az államadósság hosszú távon fenntartható szintjének elérése. • A költségvetés tartósan egyensúly közeli állapotának biztosítása. • Hosszú távon szolgálja az ország regionális és globális versenyképességét. • Az állami újraelosztás mértékét az előző célok eléréséhez szükséges szintre korlátozza.
Az Alaptörvény a közpénzekről • Meghatározza az Országgyűlés költségvetési jogát • Korlátot állít az államadósság növekedésének • A közpénzekkel átlátható és ellenőrizhető módon,a törvényesség,célszerűség és eredményesség követelményeinek szem előtt tartásával kell gazdálkodni
A fejezetet irányító szerv feladatai • közreműködik a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek elkészítésében; • irányítja az irányítása alá tartozó fejezet és a hatáskörébe utalt alap tervezését; • megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek kincstári költségvetését; • elkészíti a fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését; • jóváhagyja a fejezethez tartozó alapok elemi költségvetését; • jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatát;
A Költségvetési Tanács • Tagjai: - a Magyar Nemzeti Bank elnöke, - az Állami Számvevőszék elnöke, - a köztársasági elnök által hat évre kinevezett,kiemelkedő közgazdász. • Feladatai: - véleményt nyilvánít az Országgyűlésnek benyújtani tervezett költségvetési törvényjavaslat tervezetéről 10,ismételt véleményezés esetén 5 napon belül; - véleményét a törvényjavaslat benyújtását követően közzé kell tenni az Országgyűlés honlapján.
Az Alaptörvény az Állami Számvevőszékről • Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. • Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. • Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. • Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. • Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. • Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
4
2012.03.12.
Az Alaptörvény a Költségvetési Tanácsról
A tervezési tájékoztató
• A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. • A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. • A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.
• Az államháztartásért felelős minisztérium készíti el. • Kötelező érvénye van az államháztartás központi alrendszerében. • Meghatározza a tervezésben résztvevő államháztartási és államháztartáson kívüli szervezeteket.
A 2012. évi tervezési tájékoztató tartalma(1)
A 2012. évi tervezési tájékoztató tartalma(2)
I.
II.
III.
A központi költségvetési fejezetek A.) Általános szempontok a tervezéshez B.) Az irányítószerv szervezési és tervezési feladatai Az Európai Uniós tagsággal összefüggő kapcsolatok tervezése A.) Általános tervezési szempontok B.) Részletes tervezési szempontok A nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő módszertan A.) Az állam által közvetlenül felvett és fejlesztési célra továbbkölcsönzött hitelek fejezeti felhasználásának tervezése B.) Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenysége
A 2012. évi költségvetés alapvető céljai
IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.
Növekedési kilátások a fiskális konszolidáció időszakában •
• A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvényben előírt adósság csökkentési kötelezettség teljesítése. • A Széll Kálmán Tervnek megfelelően - az ország megújításának elősegítése; - az állami működés egészének átszervezése; - a munka becsületének visszaállítása. • A konvergencia Programban szereplő 2,5 %-os GDP arányos hiánycél megalapozása. • Szakítás a bázis alapú tervezéssel.
Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésére vonatkozó tervezési szempontok A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére vonatkozó tervezési szempontok Az állami kezesség-,garancia- és viszont-garanciavállalással kapcsolatos tervezési feladatok Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások tervezése A kormányzati szektor egyéb elszámolásai Egyéb tervezési információk A tervezési tájékoztató mellékleteinek jegyzéke
Számos empirikus tanulmány vizsgálta a fiskális konszolidáció és a növekedés összefüggéseit (McDermott and Wescott 1996; Alesina and Perotti 1995; Alesina and Ardagna 1998; Giavazzi, Jappelli and Pagano 2000; Von Hagen, Hughes Hallett, and Strauch 2001; Ardagna 2004; Giudice, Turrini, int’t Veld 2007; Alesina 2010)
•
A fiskális konszolidáció rövidtávon visszafogja a növekedést –
•
Hosszabb távon a fiskális konszolidációk sikeresebbek: – – – – –
•
Kivételek: Írország (86-89), Dánia (83-86)
Kedvező nemzetközi környezetben Ha kiadásoldali intézkedésekre épülnek Ha induló helyzetben negatív a kibocsátási rés Ha strukturális intézkedésekkel jár együtt Ha előtte tartósan magas az ország-kockázati felár
Kevésbé sikeresek: –
A pénzügyi válságok után
5
2012.03.12.
Mi kellene ahhoz, hogy gyorsan megérkezzenek a nem-keynesi hatások A kockázati felárak gyors csökkenése elősegíti a hosszabb kamatok mérséklődését:
•
A jövedelem-kilátások tartós javulása ösztönzi a beruházás és foglalkoztatás bővülését
• …de a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől.
–
Törékeny globális kilábalás Alapvető exportpiacainkon várható fiskális konszolidáció Hazai mérlegkiigazítás (deleveraging): • fogyasztás középtávon alacsonyabb pályán • beruházási aktivitás tartósan alacsonyabb: építőipar, nontradable szektor Szabályozási és adózási környezet bizonytalansága
• A nettó export növekedési hozzájárulása csökken, de végig erős marad. • A belföldi kereslet a fiskális impulzusok ellenére is csak lassan kezd élénkülni.
%
• A növekedés idén és jövőre is 3 százalék körül alakulhat,
– – –
•
Az éves GDP változás szerkezete
A nemzetközi tőkepiaci helyzet, különösen az európai adósságválság hátráltatja Implementációs kockázatok a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban
– –
%
•
Összkép: csak lassan javuló növekedési kilátások
8
10
6
8
4
6
2
4 2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
-8
-8
-10
-10
-12
-12 2004
2005
A bankszektor támogatja a termelés bővítését –
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Nettó export Készletváltozás és hiba Bruttó állóeszköz-felhalmozás Közösségi fogyasztás Lakossági fogyasztás
A régióban már mindenütt bővül a vállalati hitelezés, csak nálunk nem
Folyamatosan mérséklődik a vállalati és lakossági hitelezés
A bizonytalan kilátások egész Európában visszafogják a foglalkoztatás bővülését A foglalkoztatás és a GDP változása a válság első és második szakaszában
(A vállalati és lakossági szektor belföldi hitelállományának változása – árfolyamszűrt)
Mrd Ft
Vállalati hitelek
II.
III.
IV.
2010.I.
II.
III.
IV.
IV.
2009.I.
II.
III.
2008.I.
II.
III.
IV.
2007.I.
II.
III.
IV.
2006.I.
II.
III.
IV.
2005.I.
500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300
Lakossági hitelek
Forrás: MNB.
A költségoldali inflációs nyomás alappályánk szerint lecseng, de jelentősek a kétirányú kockázatok
A laza munkaerő-piac a következő években is visszafogja a bérnövekedést
•
•
•
•
A foglalkoztatottság csak késve követi a fellendülést, a munkanélküliség végig 10% fölött maradhat A várhatóan alacsony bérnövekedéshez az szja-terhek csökkenése is hozzájárul A reálbér-növekedés végig elmaradhat a termelékenység bővülésétől A visszafogott bérdinamika mérsékli a költségemelkedésből fakadó inflációs nyomást
•
A reálgazdaságból adódó dezinflációs nyomás mérsékli a tovagyűrűző hatásokat
•
Költségsokkok jövőbeli pályáját jelentős bizonytalanság övezi
•
Kormányzati intézkedések jelentős bizonytalanságot jelentenek az inflációs pálya szempontjából: • Negatív keresleti hatás • Ártámogatások leépítése • Ármoratórium kivezetése • Aktivitást növelő intézkedések hatása
A maginfláció és a maginfláción kívüli tételek éves árváltozása 12
%
%
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0 2006
2007
2008
Maginfláció
2009
2010
2011
2012
Maginfláción kívüli tételek
6
2012.03.12.
A középtávú államháztartási pozíció historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése
Az MNB márciusi költségvetési előrejelzése
A ciklikusan igazított SNA-egyenleg 2006 óta folyamatosan javult a kiigazítások hatására. 2011-ben azonban ez a trend megtörik. 0%
2010
2012 szabályalapú
2012 alternatív
-1% Alternatív szcenárió 2012 Középtávú államháztartási pozíció
-2%
Az államháztartás eredmény-szemléletű (ESA) egyenlege a GDP százalékában
2.5
-4.6
-3.6
-3% -4% -5% -6%
Márciusi szabályalapú előrejelzésében az MNB a Széll Kálmán Terv várt egyenlegjavító hatásának még csak nagyjából hatodát vette figyelembe a kellő részletezettség hiánya miatt.
-7% -8% -9% -10% 2000
Az államadósság historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Az állami újraelosztás historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése
58 56 54 52 50 48 46 Alternatív pálya 44 GDP arányos kiadások 42 40 2000
A Konvergencia Program
Előrelépés a Széll Kálmán Terv részletezettségéhez képest, mert • • •
konkrétabb és jobban számszerűsíthető intézkedési tervekre bontja a Széll Kálmán Tervet további egyenlegjavító intézkedéseket tartalmaz az SZKT-n felül; mindezzel növeli a gazdaságpolitika hitelességét, hozzájárul az ország befektetői megítélésének javulásához.
Az intézkedések teljes körű megvalósításával, valamint a kockázatok kezelésével elérhetővé válhat, hogy a hiány ne haladja meg a GDP 3%-át 2012-ben.
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Kockázatok
•
A stabilitási tartalék beépülése a jövő évi bázisba csak akkor valósítható meg, ha tartós intézkedéseken, és nem a kiadások évek közötti átcsoportosításán alapul.
•
Ezért fontos, hogy a Kormány a stabilitási tartalék elvonásának végrehajtását transzparens módon és kellő részletezettségben tegye közzé.
•
A tervezett intézkedések egy részének a költségvetési hatása továbbra sem vagy csak nagy bizonytalansággal becsülhető meg a tartalmi és eljárási részletek hiánya miatt.
7
2012.03.12.
Kockázatok
Munkapiaci intézkedések – rokkantnyugdíjasok aktivizálása
Bár a Széll Kálmán terv meghirdetése óta csökkentek, de továbbra is érezhetőek a megvalósíthatóságot érintő – részben adminisztratív kapacitásokkal összefüggő, részben politikai természetű – kockázatok.
•
A rokkantnyugdíjasok több mint 40%-a legfeljebb 8 általánost végzett
•
Elhelyezkedési esélyeik minimálisak • Az alacsony végzettségű rokkantnyugdíjasok a múltban sem találtak állást • A válságban elhelyezkedési esélyeik tovább romlottak
-Várakozásoktól elmaradó kiadáscsökkenés – A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatának, a határozatok elleni fellebbezések feldolgozásának ütemezése; ismételt eladósodás a közösségi közlekedésben. -Várakozásoktól elmaradó bevételnövekedés – Orvoslátogatói díjak emelésének hatása az orvoslátogatói létszámra. -Pótlólagos kiadások - Az intézkedések hatására potenciálisan több százezer ember szorulhat ki a szociális ellátásból, miközben a munkaerőpiaci keresletre vonatkozó feltételezések igen optimisták.
Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései
•
A foglalkoztatás növeléséhez aktív munkaerő-piaci programokra is szükség lesz
•
Ez költségvetési forrásokat igényel
A rokkantnyugdíjasok végzettség szerinti megoszlása 2010-ben
5% 21%
32% 8 általános vagy kevesebb
szakképesítéssel rendelkező
érettségizett
Felső fokú végzettségű
Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései Középtávú kitekintés
Az Alaptörvény 43. cikkéből a legfontosabb feladatok a következők: • •
I. A Költségvetési Tanács a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja; II. A KT közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében; • III. A költségvetési törvény elfogadásának szükséges feltételeként megjelölt előzetes hozzájárulását megadja vagy megtagadja, az adósságszabály érvényesülésének függvényében. (Vétójog!)
Rendkívül erős jogosítványok
függetlenség
átlátható, részletesen szabályozott működés szakmai megalapozottság célszerűség: jogalkotás támogatása Szakmai megalapozottság: elemzések • megismerhető, világos elemzési módszerek elemzések tematikája és időhorizontja a jogalkotó számára releváns
•
42%
(2012-től)
Cél: A következő költségvetés stratégiai megalapozása. i) Elfogadott költségvetés és szaktörvények hatásvizsgálata; ii) Segítség a szaktörvény módosítások szükségességének megítéléséhez;
Tartalom:
i) Elfogadott költségvetési törvény és az azt megalapozó szaktörvények középtávú (4-5 éves) hatása, különös tekintettel az alkotmányos adósságszabályra és az EU tagságból fakadó követelmények érvényesülésére; ii) A demográfiai, foglalkoztatási trendek és a szaktörvények késleltetve érvényesülő hatásainak bemutatására;
Tervezési keretek
(június/július)
Cél: Tárgyévi várt teljesülések becslése alapján a jogalkotó tájékoztatása a tervezési bázisról és az áthúzódó bázishatásokról;
Tartalom:
i) Költségvetési folyamatok értékelése a tényadatok tükrében; ii) Éves teljesülésre vonatkozó prognózis; iii) Tervezés során figyelembe veendő kockázatok;
Célszerűség: időzítés, összevethetőség, világos iránymutatás
Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései A Kormány költségvetési törvénytervezetének véleményezése
Cél:
(szeptember)
Felhívni a Kormány és a jogalkotó figyelmét a benyújtás előtt kezelendő tervezési problémákra
Tartalom:
i)A makrogazdasági előrejelzés megalapozottsága; ii)A bevételek és a kiadások összhangja a ténylegesen várható makrogazdasági pályával és a kapcsolódó jogszabályokkal (törvényekkel, rendeletekkel) iii)Az ebből adódó hiány összhangja az Alkotmányban foglalt adósságszabállyal; iv)A javaslat megfelel-e a költségvetési felelősségi törvény és az államháztartási törvény átláthatósággal és ésszerű részletezettséggel kapcsolatos előírásainak; v)A költségvetés strukturális pozíciójának értékelése; vi)Összhangban áll-e a költségvetés az Európai Uniós tagságból eredő követelményekkel; vii)Melyek a költségvetést érintő főbb kockázatok?
A költségvetési törvényjavaslat véleményezése
Cél:
A 2012. évi költségvetés tervezésének ütemterve
(november)
Annak vizsgálata, hogy a KT zárószavazásra bocsáthatónak tartja-e a benyújtás óta módosult törvényjavaslatot (figyelemmel a szaktörvények esetleges változásaira is);
Tartalom:
Ugyanaz, mint a benyújtáskor.
8
2012.03.12.
A Költségvetési Tervezési Tájékoztató 1. Július 25-ig a Tervezési Tájékoztató és a tervezési keretszámok kiadása Július 26 - augusztus 9 között tárcaegyeztetések Július 25 – augusztus 9 között a 2012. évi keretszámok visszatervezése,normaszöveg javaslatok Augusztus 18 – 23 között vezetői szintű egyeztetések Augusztus 25-én a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet tárgyalja a törvényjavaslatot Augusztus 29-ig kitekintő keretszámok,paraméterek, szabályok kiadása Szeptember 5 – 30 között 2013 – 2015. évi keretszámok visszatervezése Október 3 – 7 között szöveges fejezeti indoklások
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Megalapozó törvényjavaslat • • • • • • • • • • •
A törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása • Október 17-ig az Állami Számvevőszék és a KT benyújtja véleményét a törvényjavaslatról • Október 19-21 között bizottsági ülés az alkalmasságról • Október 26 - november 1 között általános vita • November 15-16-án részletes vita • November 28-29-én szavazás az elsőkörös módosításokról és a főösszegekről • December 7-én újra megnyitott részletes vita • December 12-13-án határozathozatal a módosító javaslatokról • December 19-20-án az Országgyűlés elfogadja a költségvetési törvényt • December 28-án a törvény kihirdetése sürgősséggel
Július 25-ig normaszöveg-javaslatok beérkezése a tárcáktól(részletes indoklással) Julius 26 – augusztus 5 között javaslatok beérkezése a szaktárcáktól Augusztus 26 – szeptember 2 között közigazgatási egyeztetés Augusztus 31-ig a Kormány jóváhagyja a törvényjavaslatot és szeptember 1-ig megküldi a Költségvetési Tanácsnak Szeptember 5 – 9 között egyeztetések a fennmaradt észrevételekről Szeptember 15-én a KÁT megtárgyalja az előterjesztést Szeptember 5-16 között a KT véleményezi a törvényjavaslatot Szeptember 21-én a Kormány megtárgyalja az előterjesztést Szeptember 23-29 között a KT ismételt véleménye Szeptember 30-ig a Kormány az Országgyűlés részére benyújtja a törvényjavaslatot Október 14-ig a Kormány az OGY részére benyújtja a fejezeti és kitekintő köteteket
A költségvetési tervezésbe bevont államháztartáson kívüli szervezetek(1) • • • • • • • • • • •
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Államadósság Kezelő Központ Zrt. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Állami Autópálya Kezelő Zrt. MTI Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. Magyar Televízió Nonprofit Zrt. Magyar Rádió Zrt. Duna Televízió Nonprofit Zrt. Nemzeti Filmharmónia Ingatlanfejlesztő Kft. Magyar Turizmus Zrt. BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.
A költségvetési tervezésbe bevont államháztartáson kívüli szervezetek(2) • • • • • • • • • • •
MÁV Magyar Államvasutak Zrt. MÁV START Zrt. Nemzeti Szinház Zrt. Regionális Fejlesztési Holding Zrt. Nitrokémia Zrt. Művészetek Palotája Kft. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap Közszolgálati Közalapítvány
1. Az Országgyűlés törvénnyel szabályozza a költségvetés elkészítését, elfogadását, ellenőrzését. 2. A Kormány az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján részletesen szabályozza a költségvetés elkészítésének, elfogadásának, ellenőrzésének rendjét. 3. Az államháztartásért felelős miniszter az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján szabályozza és irányítja a költségvetés tervezését. 4. A felügyeleti szerv az Országgyűléstől és a Kormánytól kapott felhatalmazás alapján szabályozza és irányítja a fejezet költségvetésének tervezését.
9
2012.03.12.
5. A költségvetési szerv vezetője – létrehozza, működteti és fejleszti a folyamatba épített,előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerét(FEUVE) : – elkészíti a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatának leírását (ellenőrzési nyomvonal); – szabályozza a szabálytalanságkezelés eljárásrendjét; – működteti a kockázatkezelés rendszerét; – belső ellenőrt foglalkoztat.
8. Az államháztartásért felelős miniszter kiadja a tervezési tájékoztatót. 9. A felügyeleti szerv – meghatározza a tervezési követelményeket, módszereket, előírásokat; – tájékoztat a keretszámokról (bevétel, kiadás létszám); – rendelkezik a feladatokról, feladatok és előirányzatok átcsoportosításáról.
12.
13.
Az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a költségvetési törvényjavaslat tervezetét és benyújtja a Kormánynak (augusztus 31ig/október 15-ig). A Kormány a törvényjavaslat tervezetét átadja véleményezésre az Állami Számvevőszéknek és a Költségvetési Tanácsnak.
6.
Az államháztartásért felelős miniszter kidolgozza a gazdaságpolitikai elgondolásain alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket (április 15-ig/június 30-ig). 7. A Kormány meghatározza a gazdaságpolitika és a költségvetés-politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.
–
10. A költségvetési szerv a felügyeleti szerv által meghatározottakra, valamint feladataira és eszközeinek hasznosítására figyelemmel megtervezi a bevételeket és kiadásokat; – összeállítja költségvetési javaslatát és megküldi a felügyeleti szervének. 11. A felügyeleti szerv – felülvizsgálja a költségvetési javaslatokat; – elkészíti az előírt összesítéseket; – egyeztet az NGM-mel; – véglegezi a költségvetési javaslatot és szöveges indoklással együtt átadja az NGM-nek.
14. A költségvetési Tanács 10/5 napon belül átadja véleményét a Kormánynak A Kormány megtárgyalja a törvényjavaslat tervezetét és a törvényjavaslatot benyújtja az Országgyűlésnek (szeptember 30-ig/október 31-ig). 16. A Költségvetési Tanács véleményét közzéteszik az Országgyűlés honlapján. 15.
10
2012.03.12.
17.
A Kormány a fejezeti részletező táblákat és szöveges indoklásaikat benyújtja az Országgyűlésnek (október 15ig/november 15-ig). 18. Az Állami Számvevőszék benyújtja véleményét az Országgyűlésnek. 19. Az Országgyűlés bizottságai döntenek a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. 20. A törvényjavaslat általános vitája – módosító indítványok benyújtása – általános vita lezárása.
21. A törvényjavaslat részletes vitája – bizottsági és képviselői kapcsolódó módosító indítványok benyújtása – a Kormány kialakítja álláspontját a módosító indítványokkal kapcsolatban – szavazás a módosító indítványokról – a költségvetés fő számainak és a fejezetek kiadási bevételei főösszegeinek meghatározása határozattal,november 30./ december 15. – részletes vita folytatása – szavazás a fejezeten belüli átcsoportosításokról – a koherencia zavarok feloldása – zárószavazás. 22. A törvény aláírása, majd kihirdetése a Magyar Közlönyben.
A zárszámadás 23. A kincstári ügyfél január 15-ig elkészíti a kincstári költségvetést és feldolgozásra átadja a Kincstárnak. 24. A költségvetési szerv elkészíti elemi költségvetését. 25. A felügyeleti szerv - február 28-ig nyújtja be a NGM-hez, illetve a Kincstárhoz a felülvizsgált, feldolgozott elemi költségvetéseket; - március 31-ig hagyja jóvá az elemi költségvetéseket. 26. Az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv a részjogkörű költségvetési egysége költségvetését, szakmai szervezeti egységének költségvetési keretét április 30-ig hagyja jóvá.
A költségvetés zárszámadásának ellenőrzési folyamata 1. Parlamenti kontroll 2. Külső ellenőrzés 3. Kormányzati kontroll
– a zárszámadás a különböző szintű, a költségvetés végrehajtásáról készült elemi beszámolók és elszámolások halmaza – a zárszámadással teljesül az elszámolási kötelezettség – a zárszámadás, mint konszolidált beszámoló elkészítése nincs szabályozva
Parlamenti kontroll Szabályozás Beszámoltatás Ellenőrzési albizottságok létrehozása ÁSZ jelentések napirendre tűzése
Külső ellenőrzés (ÁSZ) Évente ellenőrzi a zárszámadást
11
2012.03.12.
Kormányzati kontroll Irányítás Szabályozás Ellenőrzés
A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata (folytatás) –
–
5. A költségvetési szerv vezetője A belső kontrollrendszeren belül létrehozza, működteti és fejleszti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerét (FEUVE) – elkészíti a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatának leírását (ellenőrzési nyomvonal); – szabályozza a szabálytalanságkezelés eljárásrendjét; – működteti a kockázatkezelés rendszerét; – belső ellenőrt foglalkoztat. 6. A Kincstár elkészíti a kincstári beszámolót és január 30-ig megküldi egyeztetésre a költségvetési szervnek és a felügyeleti szervnek – az egyeztetett kincstári beszámolót február 15-ig megküldi a költségvetési szervnek és az Állami Számvevőszéknek
A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata (folytatás) 10. A felügyeleti szerv április 30-ig felülvizsgálja a beszámolókat, – elkészíti a fejezeti szintű beszámolót. 11. Az államháztartásért felelős minisztérium elkészíti a zárszámadási törvényjavaslat tervezetét. 12. A Kormány – megtárgyalja a törvényjavaslat tervezetét; – június 30-ig a törvényjavaslatot átadja az Állami Számvevőszéknek; – augusztus 31-ig a törvényjavaslatot benyújtja az Országgyűlésnek. –
A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata 1. Az Országgyűlés törvénnyel szabályozza a költségvetés végrehajtását, a végrehajtásról való beszámolást, az ellenőrzést. 2. A Kormány az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján részletesen szabályozza a költségvetéssel való gazdálkodást, beszámolást és ellenőrzést. 3. A pénzügyminiszter az Országgyűléstől és a Kormánytól kapott felhatalmazás alapján szabályozza és irányítja a zárszámadást, és koordinálja a belső ellenőrzési rendszert. 4. A felügyeleti szerv az Országgyűléstől és a Kormánytól kapott felhatalmazás alapján szabályozza, irányítja a fejezet költségvetésének végrehajtását, beszámolását, ellenőrzését.
A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata (folytatás)
7. Az államháztartásért felelős minisztérium január 31-ig gondoskodik a nyomtatványgarnitúráról és a számítástechnikai programokról. 8. A felügyeleti szerv – meghatározza az éves elemi beszámolók beküldésének határidejét, – kitűzi az éves beszámoló felülvizsgálati időpontját, – előírja az éves beszámoló szöveges indoklásának részletes tartalmi, formai követelményeit, – előírja a FEUVE rendszer működésének értékelését és megküldését. 9. A költségvetési szerv – december 31-i fordulónappal elkészíti az éves elemi költségvetési beszámolót, – az éves beszámolót megküldi a felügyeleti szervnek (legkésőbb február 28-ig), – az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a belső kontrollrendszer működéséről.
A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata (folytatás) 13. Az Állami Számvevőszék augusztus 31-ig benyújtja az Országgyűlésnek a zárszámadás ellenőrzéséről szóló jelentését. 14. Az Országgyűlés bizottságai döntenek a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. 15. A törvényjavaslat általános vitája – módosító indítványok benyújtása – általános vita lezárása. 16. A törvényjavaslat részletes vitája – a bizottsági és képviselői kapcsolódó módosító indítványok benyújtása – a Kormány kialakítja álláspontját a módosító indítványokkal kapcsolatban – szavazás a módosító indítványokról – a koherencia zavarok feloldása – zárószavazás. 17. A törvény aláírása, majd kihirdetése a Magyar Közlönyben.
12
2012.03.12.
A zárszámadás számvevőszéki ellenőrzése Az ellenőrzés célja, annak értékelése, hogy –
a költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkező szervek a törvényekben kapott felhatalmazásuk keretei között, az előírásoknak megfelelően jártak-e el; – az állami költségvetés teljesítését bemutató adatok valósághűen tükrözik-e a pénzügyi folyamatokat és az egyes pénzügyi műveletek miként befolyásolták a költségvetés pozícióját; – a megbízhatóságot tanúsító pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések alapján a törvényjavaslat adatai megbízható és valós képet mutatnake; – a zárszámadási dokumentum előterjesztése megfelel-e a vonatkozó törvényi előírásoknak, adattartalma segíti-e a költségvetési év lezáráshoz szükséges rendelkezések meghozatalát.
A kincstár feladatai(1) • Nyilvántartja: - a költségvetési előirányzatokat, azok változását és teljesülését; - a jogszabályi körben meghatározott kötelezettségvállalásokat. • Ellátja: - a költségvetési előirányzatok felhasználásához, a folyamatok végrehajtásához kapcsolódó pénzforgalmi műveletek előkészítését; - a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat; - az előirányzati fedezetvizsgálatot; - a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat.
A kincstár feladatai(3) •
•
Vezeti: - a kincstári kör, - a pénzforgalmi számlatulajdonosok számláit; - a külön jogszabály vagy a Kormány által meghatározott feladatok pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlákat; - a helyi önkormányzat megbízása alapján a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, - a települési, területi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a települési, területi kisebbségi önkormányzat és költségvetési szervei, - a többcélú kistérségi társulás megbízása alapján a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei pénzforgalmi számláját. Számlát vezet a nemzetgazdasági elszámolásokról, a központi költségvetés bevételeiről és kiadásairól.
Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítását végző szervezetek • Magyar Államkincstár • Államadósság Kezelő Központ Zrt.
A kincstár feladatai(2) • Ellátja a költségvetési törvényhez kapcsolódó államháztartási információs rendszerek működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint az információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat. • Végzi a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatából adódó feladatokat. • Vezeti a törzskönyvi nyilvántartást. • Nyilvántartja az elkülönített állami pénzalapokat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, a fejezeti kezelésű előirányzatokat, illetve azok adatait kezeli. • Nyilvántartja a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek tartozásállományát, működteti a kincstári biztosi rendszert.
A kincstár feladatai(4) • Végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a kiadásokhoz kötődően likviditási fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez. • Biztosítja a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok és a kincstárnál értékpapírszámlával rendelkező ügyfelei készpénzellátását. • Ellátja a hatósági letétekkel kapcsolatos kezelői feladatokat.
13
2012.03.12.
A kincstári körbe tartoznak • • • •
a központi költségvetés a központi költségvetési szervek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei (társadalombiztosítási költségvetési szervek) • a rendelkezésükbe utalt előirányzatok • az elkülönített állami pénzalapok • a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei
A pénzforgalmi számlatulajdonosok • A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni: - a jogi személyiségű területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik működési és fejlesztési célú pénzeszközeik kezelésére, - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogi személyiségű Médiatanácsa, - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., - a hallgatói hitelt nyújtó Diákhitel Központ. • A számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával - lakásépítés munkáltatói támogatása számla és a devizaszámla kivételével - nem rendelkezhetnek. • A pénzforgalom a kincstári egységes számlán bonyolódik le.
A kincstári finanszírozás rendje • A kincstár a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása érdekében előirányzatfelhasználási keretet nyit. • A kincstár a havi időarányos keretet automatikusan állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlákon keresztül az ügyfelek előirányzat-felhasználási keret számlájára. • A közterhek és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak befizetési kötelezettségek teljesítését a kincstár végzi. • A kincstár az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az esedékes időarányos előirányzat-felhasználási keretet (legfeljebb annak 50 %-át) zárolja. • Fizetési megbízás alapján teljesít a kincstár kifizetést. • A kincstár előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.
Fizetések teljesítése • A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) átvezetéssel kell elszámolni. • Pénzforgalmi tételként kell teljesíteni és elszámolni a kincstári körön kívüli kiadásokat és bevételeket. • A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. • A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat.
Az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközök • Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok,valamint azon nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik - az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközeiket azok felhasználásáig a kincstárban vezetett pénzforgalmi számlán kötelesek tartani ; - ezen pénzeszközökből származó, átmenetileg szabad pénzeszközeiket kizárólag a kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatják; - egyéb forrásból származó pénzeszközeiket is kezelhetik a kincstárban vezetett pénzforgalmi számlájukon.
A központi költségvetési szervek előirányzat-felhasználási terve • A várható bevételek figyelembevételével tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, beleértve a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségeket. • Úgy kell elkészíteni, hogy - az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának, - fedezetet nyújtson a rendszeres kiadásokra, a folyamatos működés biztosítására. • A költségvetési szerv vezetőjének kell aláírnia.
14
2012.03.12.
2.2. A központi kormányzat alrendszere
Pénzügyi terv
• Meghatározó alrendszer • Központi költségvetés:
Pénzügyi alap
Költségvetési törvényjavaslat Előkészítés: államháztartásért felelős miniszter
Költségvetési törvény
• • • • • • • • •
11,6 31,1 3,5 3,6 0,3 44,8 5,0 0,0 0,1 100,0
154 058,6 443 013,8 40 433,2 35 916,1 3 360,0 642 370,0 51 345,4 15,0 424,6 1 370 936,7
Munkáltatói nyugdíjbizt. jár. 1 867 260,0 Biztosítotti nyugdíjjárulék 326 013,7 Egyéb járulékok és hozzájár. 120 053,9 Késedelmi pótlék, bírság 12 120,0 Központi költségv.hozzájár. 595 018,7 Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek 12 024,7 Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel 0,0 Járuléktart. fejében átv. vagyon 10,0 Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok bevételei 1 900,0 Mindösszesen : 2 934 401,0
63,6 11,1 4,1 0,4 20,3 0,4
1 830 884,7 722 594,5 61 911,9 10 310,5 412,6
59,6 23,5 2,0 0,3 0,0
12 385,4
0,0 0,0
434 281,5 5,0
0,1 100,0
1 860,0 3 074 646,1
0,4 14,1 0,0 0,1 100,0
2.4. Az elkülönített állami pénzalapok • Egyes állami feladatok finanszírozása • Államháztartáson kívüli források felhasználása • Jelenleg működő pénzalapok: ― Központi Nukleáris Alap
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. %
• •
OEP
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. %
Egészségbiztosítási Alap bevételei Munkáltatói egészségbizt.jár. 159 923,0 Biztosítotti egészségbizt.jár. 428 087,0 Egyéb járulékok és hozzájár. 48 369,5 Egészségügyi hozzájárulás 49 100,0 Késedelmi pótlék, bírság 4 000,0 Központi költségvetési hozzájár. 617 271,0 Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 68 364,4 Járuléktartozás fejében átvett vagyon 44,0 Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok bevételei 936,1 Mindösszesen : 1 376 095,0
ONYF
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
Járulékok Hozzájárulások Késedelmi pótlék Bírság
• • • • • • •
Nyugdíjbiztosítási Egészségbiztosítási Alap Alap
Zárszámadás
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak bevételei • • • •
• Fogalma: a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló, kötelező biztosítási rendszer • 2 működési elve: - biztosítási - szolidaritási
TB alapok: Országgyűlés
Kormány
2.3. A társadalombiztosítási alrendszer
11,2 32,3 2,9 2,7 0,2 46,9 3,8 0,0 0,0 100,0
― Munkaerőpiaci Alap ― Kutatási és Technológiai Innovációs Alap ― Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap ― Nemzeti Kulturális Alap ― Szülőföld Alap
15
2012.03.12.
Az elkülönített állami pénzalapok bevételei • • • •
Munkaerő-piaci alap 2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. bevételei %
adójellegű befizetés hozzájárulás járulék bírság
• •
• • • • • •
Bethlen Gábor alap bevételei Megoszl.
TÁMOP int. Bev. 33 570,0 10,1 30 588,1 9,1 Egyéb bevétel - Területi egyéb bevétel 1 000,0 0,3 800,0 0,2 - Központi egyéb bevétel 4 500,0 1,3 2 600,0 0,8 - Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel 700,0 0,2 1 000,0 0,3 Rehabilitációs hozzájár. 62 393,0 18,8 0,0 0,0 Szakképzési hozzájárulás 49 000,0 14,8 49 000,0 14,5 Bérgarancia támogatás törl. 1 000,0 0,3 1000,0 0,3 Egészségbiztosítási- és munkaerő piaci járulék MPA-t megillető hányada 180 000,0 54,2 187 700,0 55,7 Költségvetési tám. 0,0 0,0 64 000,0 19,0 Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól befolyó bevétel 0,0 0,0 550,0 0,1 Mindösszesen : 332 163,0 100,0 337 238,1 100,0
Központi nukleáris pénzügyi alap bevételei
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv millió Ft
%
%
%
millió Ft. •
•
Önk. befiz., adom. 0,1 0,0 0,0 • Költségvetési támogatás - Rendszeres támogatás 6,0 0,4 - Eseti támogatás 594,0 37,3 • Szakképzési hozzájárulás Alapot megillető része 980,0 61,4 • Szakképzési egyéb bevétel Alapot megillető része 14,0 0,9 Mindösszesen : 1 594,1 100,0 100,0
Nukleáris létesítmények befizetései - Paksi Atome. Zrt. 23 127,5 65,3 Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése 6,5 0,0 0,0 • Költségvetési tám. 12 305,0 34,7 • Egyéb bevételek 1,1 0,0 0,0 Mindösszesen :35 440,1 100,0 100,0
0,1 0,0 375,3 980,0 20,0 1 375,4
•
0,0 27,3 71,3 1,4
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft
%
• Egyéb bev. 115,0 1,1 • Játékadó NKA-t megillető része
100,0
millió Ft.
%
73,8
6,5 8 194,8 1,1
26,2
31 329,9
116,0
1,3
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. %
millió Ft
10 000,0
98,9
8 691,8
• Rendsz. befiz.
6,6
10 115,0
100,0
8 807,8
• Ktségv. tám.
14,8
98,7
23 127,5
Wesselényi Miklós ár- és belvízvédelmi kártalanítási alap bevételei
Nemzeti kulturális alap bevételei
Mindössz. :
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft.
Mindösszesen : 21,4 100,0
%
30,8
millió Ft.
5,4
27,8
69,2
14,0
72,2
100,0
19,4
16
2012.03.12.
Kutatási és technológiai innovációs alap bevételei 2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. % • • •
Innovációs jár. 23 635,9 54,1 Költségv. tám. 20 000,0 45,8 Visszterhes támogatások törlesztései 10,0 0,0 • Egyéb bevétel 50,0 0,1 Mindösszesen:43 695,9 100,0
22 797,7 23 179,0
49,6 50,4
1,2 0,0 0,0 0,0 45 977,9 100,0
2.5. A helyi önkormányzat alrendszere Helyi önkormányzatok
Helyi kisebbségi önkormányzatok
• részesedés az állami (központi) költségvetésből • saját bevételek • működés önálló alakítása • pénzeszközökkel önálló rendelkezés • költségvetés: rendeletben, többlépcsős folyamat
2.5.1. A helyi önkormányzat költségvetési bevételei Állami költségvetési források • Átengedett központi bevételek • normatív állami hozzájárulás • Normatív, kötött felhasználású támogatások • címzett- és céltámogatások • Egészségbiztosítási Alaptól támogatásértékű bevétel • egyéb támogatások
Saját források
• helyi adók • intézményi működési bevételek • átvett pénzeszközök • hitel
A helyi adók • vagyoni típusú adók - építményadó - telekadó • kommunális jellegű adók - magánszemély kommunális adója - idegenforgalmi adó • helyi iparűzési adó
Saját bevételek • helyi adók; • saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj; • illetékek; • átvett pénzeszközök; • környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság megállapított hányada; • vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; • egyéb bevételek;
A helyi adó megállapítása • települési önkormányzat képviselő testülete • önkormányzati rendelettel • illetékességi területén
17
2012.03.12.
A helyi adó megállapítása a fővárosban • A kerületi önkormányzat állapítja meg - az építményadót, - a telekadót, - a magánszemély kommunális adóját, - az idegenforgalmi adót. • A fővárosi önkormányzat állapítja meg - a helyi iparűzési adót , - a kerületi önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi adót, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja.
A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó
Átengedett központi adók • a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része • Gépjárművek súlyadója • egyéb megosztott adók
A 32% felosztása
• A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2009. évre bevallott – az APEH által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg(632 130,9 millió forint): - a települési önkormányzatot a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-a illeti meg(126 426,2 millió forint); - a helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 32%-a illeti meg.
• a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaihoz átengedett személyi jövedelemadó(405 542,4 millió forint); • a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadórészesedése(6 322,9 millió forint) : - ebből minden megyei önkormányzatot megillet: - a megye 2010. január 1-jei lakosság száma után 140 forint/fő, - a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 23 800 forint/fő; • a települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése(93 839,4 millió forint);
A helyi önkormányzatokat megillető illeték
Az 50 % felosztása
• A NAV által 2011. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést,50 %-a a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg . • Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.
• A megyei jogú városi önkormányzatot az előzőek szerint illeti meg az illetékbevétel. • A fennmaradó rész 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. • A fennmaradó rész 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egy-huszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2010. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat,valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
18
2012.03.12.
3.1. A költségvetési szervek fogalma
3. Költségvetési szervek 3.1. A költségvetési szervek fogalma 3.2. Költségvetési szervek alapítása, típusai 3.3. A költségvetési szervek gazdálkodása 3.4. A költségvetési szervek ellenőr-zése
3.2. Költségvetési szervek alapítása, típusai
Közfeladat ellátása, ellátási kötelezettség
Önálló jogi személy
Nincs haszonszerzési cél
Fogalom Közérdek szolgálata
Éves költségvetés Irányítás, vagy (költségvetési keret) felügyelet alatt áll
3.2. Költségvetési szervek alapítása, típusai Költségvetési szervek típusai tevékenység szerint
Költségvetési szervet alapíthatnak: • • • • •
Országgyűlés Kormány Fejezetet irányító szerv Helyi önkormányzat Települési, területi kisebbségi önkormányzat • Országos kisebbségi önkormányzatok • Köztestület
Közhatalmi költségvetési szerv
központi
helyi
3.3. A költségvetési szervek gazdálkodása
1. Alapja
2. Költségvetés végrehajtása
Éves költségvetés vagy költségvetési keret Feladatok megvalósítása, egymásra épülő gazdasági műveletek sorozata. 1. Köt.vállalás 2. Teljesítés
3. Beszámoló elkészítése
Költségvetési szervek
2 fő típusuk alapítás szerint
4. Utalványozás 3. Érvényesítés
féléves és éves költségvetési beszámoló
Közintézmény
Közszolgáltató költségvetési szerv
Közintézet
Vállalkozói közintézet
Közüzem
3.4. Államháztartási kontroll „Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás.” [Áht. 120. § (1)] Az államháztartás kontrollja kiterjed: – a pénzgazdálkodásra, a vagyongazdálkodásra – a jogszerűségre, a szabályozottságra, – a gazdaságosságra, a hatékonyságra és az eredményességre
19
2012.03.12.
3.4.1. Az államháztartási kontroll rendszere
Külső ellenőrzés Állami Számvevőszék
Belső pénzügyi ellenőrzés 1. Belső kontrollrendszerek
(FEUVE, belső ellenőrzés) 2. Belső kontrollrendszerek központi harmonizációja és koordinációja
3.4.2. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése Nem mindenhol van Könyvvizsgáló
ÁSZ
4 fő terület
FEUVE Belső ellenőrzés
Belső Kontroll rendszerek
Legszélesebb jogosítvány
Pénzügyi bizottság
Képviselőtestület szerve
Köszönjük figyelmüket és sikeres felkészülést kívánunk! Források: • Simor András (2012) „A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései” MNB, Budapest • Bihary Zsigmond (2012) „A magyar államháztartás” BGF, Budapest
20
