Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola tanrendje a 2013-2014. tanév tavaszi szemeszterében II. ALTERNATÍV KURZUSOK (részletezésüket ld. a táblázatok után) (A sárga színnel kiemelt kurzusok az alapképzésben, a nappali tagozaton is meghirdetett órák, a szürke színnel jelzettek a Kriminológus MA képzésen is meghirdetett kurzusok.)
II. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Vass János: Alkotmányossági – felelősségi kérdések az agrárjogban Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Állam- és jogelmélet alternatív szeminárium 2. Szilágyi Péter: A Weimari Köztársaság államelméleti vitáinak tanulságai napjainkban, különös tekintettel a szuverenitás, a jogállam valamint a módszertan kérdéseire Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Gellér Balázs: Individual Liability and Collective Guilt Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Zamencsik– Dezső- Galgóczi – Gellér: A büntetőjog és büntetőeljárási jog határterületei II. I. és II. évf. létszámkeret: Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Erdei Árpád: A büntetőeljárást meghatározó tényezők (I. és II. évf. létszámkeret Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Hack Péter – Fleck Zoltán: Az igazságszolgáltatás szervezte és működése (I. és II. évf. létszámkeret: Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Kabódi Csaba: A büntetéstan és a büntetésvégrehajtás történeti íve (I. és II. évf létszámkeret: Filozófia alternatív szeminárium 2. (201) Karácsony András: Bevezetés a „Politikai teológiá”-ba 2. Filozófia alternatív szeminárium 2. (202) Cs.Kiss Lajos: Államelmélet és politikai filozófia Jogszociológia alternatív szeminárium 2. Fleck Zoltán: A jogtudat szerkezete Társadalom és jogelméleti alternatív szeminárium 2. Fleck Zoltán: Elméleti Műhely, szakszöveg-olvasás Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (201) Lőrinczi Gyula: A vállalkozások gazdaságtana Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2.(202) Lőrinczi Gyula: Vállalati pénzügyek Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Bándi Gyula: Környezetjog
IV. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 4. Vass János: Alkotmányossági – felelősségi kérdések az agrárjogban Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Állam- és jogelmélet alternatív szeminárium 4. Szilágyi Péter: A Weimari Köztársaság államelméleti vitáinak tanulságai napjainkban, különös tekintettel a szuverenitás, a jogállam valamint a módszertan kérdéseire Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) Gellér Balázs: Individual Liability and Collective Guilt Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) Zamencsik – Dezső- Galgóczi – Gellér: A büntetőjog és büntetőeljárási jog határterületei II. létszámkeret: 10 fő Kedd: 17-19 Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) Erdei Árpád: A büntetőeljárást meghatározó tényezők 10 fő) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) Hack Péter – Fleck Zoltán: Az igazságszolgáltatás szervezte és működése 10 fő) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) Kabódi Csaba: A büntetéstan és a büntetésvégrehajtás történeti íve 10 fő) Filozófia alternatív szeminárium 4. (401) Karácsony András: Bevezetés a „Politikai teológiá”-ba 2. Filozófia alternatív szeminárium 4. (402) Cs.Kiss Lajos: Államelmélet és politikai filozófia Jogszociológia alternatív szeminárium 4. Fleck Zoltán: A jogtudat szerkezete Társadalom- és jogelméleti alternatív szeminárium 4. Fleck Zoltán: Elméleti Műhely, szakszöveg-olvasás Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) Lőrinczi Gyula: A vállalkozások gazdaságtana Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) Lőrinczi Gyula: Vállalati pénzügyek Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (401) Bándi Gyula: Környezetjog 1
Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Müller György: Magyar kormányzati rendszer Közigazgatási jog alternatív szeminárium 2. (203) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2 (204) Forgács Imre: Globális pénzügyek – európai közigazgatás Közigazgatási jog alternatív szeminárium 2. (205) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Kriminológia alternatív szeminárium 2. (201) Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll I. és II. évf: létszámkeret Kriminológia alternatív szeminárium 2. (202) Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója I. és II. évf: létszámkeret Kriminológia alternatív szeminárium 2. (203) Lévay Miklós: Alkoholfogyasztás, kábítószerprobléma és bűnözés I. és II. évf: létszámkeret Kriminológia alternatív szeminárium 2. (204) Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés és fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása I. és II. évf: létszámkeret Kriminológia alternatív szeminárium 2. (206) Kerezsi Klára: Kutatási módszerek a kriminológiában I. és II. évf: létszámkeret Kriminológia alternatív szeminárium 2. (207) Kerezsi Klára: Áldozatsegítés I. és II. évf: létszámkeret Magyar Állam- és Jogtörténet alternatív szeminárium 2. Máthé Gábor: Jogállam – jogtörténeti aspektusok
Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (402) Müller György: Magyar kormányzati rendszer Közigazgatási jog alternatív szeminárium 4. (403) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (404) Forgács Imre: Globális pénzügyek – európai közigazgatás Közigazgatási jog alternatív szeminárium 4. (405) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Kriminológia alternatív szeminárium 4. (401) Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll 5 fő Kriminológia alternatív szeminárium 4. (402) Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója 8 fő: 6 jogász és 2 politológus PhD-hallgató Kriminológia alternatív szeminárium 4. (403) Lévay Miklós: Alkoholfogyasztás, kábítószerprobléma és bűnözés 5 fő Kriminológia alternatív szeminárium 4. (404) Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés és fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása 5 fő Kriminológia alternatív szeminárium 4. (406) Kerezsi Klára: Kutatási módszerek a kriminológiában 3 fő Kriminológia alternatív szeminárium 4. (407) Kerezsi Klára: Áldozatsegítés 5 fő Magyar Állam- és Jogtörténet alternatív szeminárium 4. Máthé Gábor: A jogállamiság kérdései Magyarországon Munkajogi alternatív szeminárium 2. Munkajogi alternatív szeminárium 4. Horváth István: A közszolgálat munkajoga Horváth István: A közszolgálat munkajoga Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Nemzetközi és európai magánjogi alternatív Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. szeminárium 4. Szabados Tamás: The mobility of companies in the Szabados Tamás: The mobility of companies in the EU EU Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 2. Frans Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 4. Frans Vanistendael: European Tax Law Vanistendael: European Tax Law /blokkszeminárium: 2014. április 23-25.; 9-13 óra/ /blokkszeminárium 2014. április 23-25.; 9-13 óra/ Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 201. Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 401. Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal II. bírókkal II I. és II. évf: létszámkeret 10 fő Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 202. Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 402. Kapa Mátyás: Elektronikus kommunikáció a polgári Kapa Mátyás: Elektronikus kommunikáció a polgári eljárásokban eljárásokban I. és II. évf. létszámkeret 10 fő 2
Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 203. Kapa Mátyás: Bírósági végrehajtás – ha az adós nem fizet I. és II. évf: létszámkeret Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 204. Varga-Berger-Pabst: The Law of European Civil Procedure blokkszeminárium 2014. ápr.28-máj.7. létszámkeret. Polgári jogi alternatív szeminárium 2.(201) Harmathy Attila: Változások a polgári jogban Polgári jogi alternatív szeminárium 2.(202) Harmathy Attila: Összehasonlító polgári jog a bírói gyakorlat alapján
3
Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 203. Kapa Mátyás: Bírósági végrehajtás – ha az adós nem fizet 5 fő Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 404. Varga-Berger-Pabst: The Law of European Civil Procedure 10 fő Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (401) Menyhárd Attila: Polgári jogi felelősség
III. FAKULTATÍV SZEMINÁRIUMOK (részletezését ld. az alternatív szemináriumok részletes ismertetése után) (A létszámkeretek – ahol nincs külön jelölve – a jogász PhD hallgatókra vonatkoznak.) Pozsár-Szentmiklósy Zoltán – Somogyvári István: Hogyan írjunk Alkotmányt? Az alkotmányozás elméleti kérdései (5 fő: jogász és politológus PhD hallgatók) Holló András: Alkotmánybíráskodás Magyarországon (5 fő) Bodnár Eszter – Dezső Márta: Választás és népszavazás – politikai részvételi jogok a gyakorlatban (5 fő) Hack Péter: Transitional Justice Holé Katalin: Büntető eljárásjogi jogesetmegoldás Holé Katalin: A jogállami büntetőeljárás modellje Holé Katalin: Az Európai Unió büntetőpolitikája Finszter Géza: Bizonyításelméletek a jog világában Fleck Zoltán: Sociology of Human Rights (Erasmus) (5 fő) Rozsnyai Krisztina: Közigazgatási bíráskodás (2 fő) Kereszty Éva: Egészségügyi jog (5 fő) Balogh Zsolt: E-közigazgatás ( 5 fő) Gönczöl Katalin: Helyreállító igazságszolgáltatás és mediáció (5 fő) Gönczöl Katalin: Bűnmegelőzés (10 fő) Lévay Miklós: Gazdasági, korrupciós és szervezett bűnözés (5 fő) Kardos Gábor: A gazdasági, szociális es kulturális jogok nemzetközi védelme Jeney Petra: The role of EU institutions in the protection of fundamental rights Valki László-Kajtár Gábor: Külügyi vitakör (5 fő) Papp Mónika: A tagállamok gazdasági szerepvállalásának EU versenyjogi keretei Simon István: Taxbaseerosion and profit shifting Horváth Jenő: A Polgári perrendtartás az ügyvéd gyakorlatában (5 fő) Szőke Irén: Komplex gyakorlat - A polgári anyagi és eljárási jog kapcsolódási pontjai II. Széchényi-Nagy Kristóf: Pénzbehajtás jogszerűen (4 fő) Földi András: Római jogi forrásszövegek elemzése VI. (5 fő) Bánóczi Rozália: Bevezetés az ógörög jogi nyelvbe I. (5 fő) Bánóczi Rozália: Bevezetés az ógörög jogi nyelvbe III. (5 fő) Ferge Gábor: Bevezetés a héber és az ógörög jogi gondolkodásba II.
4
ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Agrárjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmányossági – felelősségi kérdések az agrárjogban A kurzusért felelős oktató: Dr. Vass János Cs.C. habil. egyetemi docens
1. A termőföld tulajdonszerzés korlátozásának alkotmányossága 2. Az elővásárlási jogok és azok sorrendjének változásai a termőföld tulajdon megszerzése körében és az Alaptörvény szabályai 3. A természetvédelem szabályozhatósága, a tulajdonosok jogainak korlátozása az Alaptörvény rendelkezéseinek tükrében 4. A szövetkezeti üzletrésztulajdon részbeni megszüntetésének megfeleltethetősége az Alaptörvény normáinak 5. A szövetkezeti jogi felelősség magánjogi alapjai 6. A szövetkezeti jogi felelősség hatályos szabályai 7. Agrár-környezetvédelmi felelősség 8. Felelősségi kérdések a természetvédelem körében 9. Felelősség a vizek védelméért 10. A vadkárokért való felelősség kérdései Előadók: Dr. Réti Mária PhD egyetemi docens Dr. Kurucz Mihály PhD egyetemi docens Dr. Vass János CsC habil. egyetemi docens Az előadások kettő óra időtartalmúak. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Időpont, hely: külön megbeszélés szerint
5
Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmánykommentárok A kurzusért felelős oktató: Dr. Kukorelli István egyetemi tanár - Dr. Sári János professor emeritus
A kurzus résztvevői hétről-hétre szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében vitatják meg az alkotmányos rendszer aktuális kérdéseit, elsősorban az alkotmányozás, az alkotmányvédelem és alkotmánybíráskodás, a hatalommegosztás és a kormányzati rendszer, valamint az alapvető jogok védelmét biztosító garanciarendszer kérdéseit állítva a vizsgálat középpontjába. A rendszeres, aktív hallgatói közreműködésre építő munka elsődleges módszere az alkotmánybírósági és más bírói fórumok fenti kérdésköröket érintő, legújabb döntéseinek, valamint az adott kérdésekre reflektáló, aktuális jogirodalmi források elemző feldolgozása és közös megvitatása. A kurzus 10 alkalomból áll. A kurzus az Alkotmányjogi Tanszékhez kapcsolódó I., és II. évfolyamos hallgatók számára kötelező. Más doktoranduszok számára felvehető. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Időpont, hely: pénteki napokon 15.45 – 17.15-ig a Tanszéken
6
Állam- és jogelméleti alternatív szeminárium 2. Állam- és jogelméleti alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: A Weimari Köztársaság államelméleti vitáinak tanulságai napjainkban, különös tekintettel a szuverenitás, a jogállam valamint a módszertan kérdéseire A kurzusért felelős oktató: Dr. Szilágyi Péter egyetemi tanár Heti 2 óra Előfeltétel nélkül felveheti minden doktorandusz. Értékelés: ötfokozatú kollokvium Helyszín, időpont: külön megegyezés szerint
7
Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Individual Liability and Collective Guilt A kurzusért felelős oktató: Dr. Gellér Balázs, egyetemi tanár, ügyvéd Felvehetik a PhD hallgatók Időpont, hely: külön megegyezés szerint
Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A büntetőjog és büntetőeljárási jog határterületei II. A kurzusért felelős oktató: Dr. Gellér Balázs, egyetemi tanár, ügyvéd hetente 2 óra időpontja: kedd 17-19 helye: létszámkeret: 10 fő
8
Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A büntetőeljárást meghatározó tényezők A kurzusért felelős oktató: Dr. Erdei Árpád prof. emeritus hetente 2 óra időpontja: szerda 14-16 helye: VII. tanterem létszám: 10 fő A kurzus leírása: A kurzus áttekinti a büntetőeljárási rendszerek és a magyar büntetőeljárás működésének főbb jellemzőit, továbbá a büntető eljárásjogi szabályozás alapkérdéseit. Bemutatja a büntetőeljárás képét formáló legfontosabb tényezők, így a büntetőeljárás jogalkotás, a büntető eljárásjog tudománya, a joggyakorlat, valamint az alkotmánybírósági határozatok befolyását a büntető felelősségre vonás rendjére. A kurzus tematikája: 1. A büntetőeljárás általános bemutatása és az eljárási rendszerek áttekintése. 2. A eljárási alapelvek kialakulása és jelentősége. 3. A büntetőeljárással szemben támasztott követelmények és elvárások. 4. A büntető jogalkotás folyamata. 5. A jogalkalmazás, különös tekintettel a bírói gyakorlatra. 6. A büntető eljárásjog tudományának hatása. 7. Az Alkotmánybíróság jogalakító szerepe. Ajánlott irodalom: Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntetőeljárás tudományában. Eötvös Kiadó, Budapest, 2011. Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris, Budapest, 2008. A számonkérés formája: Választás szerint zárthelyi dolgozat a félév végén, vagy házi dolgozat leadása 10.000-11.000 leütés terjedelemben. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Az igazságszolgáltatás szervezte és működése A kurzusért felelős oktató: Dr. Hack Péter habil. egyetemi docens – Dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár hetente 2 óra időpontja: csüt. 12-14 helye: I. tanterem létszám: 10 fő Kurzusleírás: A büntetőeljárás folyamatának, és alanyainak megismerése, a büntető igazságszolgáltatás szervezeteinek bemutatása. A tantárgy a büntetőeljárás és az igazságszolgáltatás szervezeteinek jogi keretein túl bemutatja azokat a szervezetszociológiai törvényszerűségeket, amelyek alapvetően befolyásolják az igazságszolgáltatás működését. 9
Előadások: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Bevezetés. Az igazságszolgáltatás alkotmányos szabályai, az igazságszolgáltatás társadalmi funkciói. Az igazságszolgáltatást érintő reformok az elmúlt ötven évben. Európai kitekintés A rendőrség szervezete, és jogosítványai. A rendőri intézkedések, és titkos eszközök. 1. zh. (1994. évi XXXIV tv. a rendőrségről 1-74 §§, 2011. CLXIII. tv. az ügyészségről 1-41. §§) Az ügyészség alkotmányos helyzete és szervezete. Az ügyész feladatai a büntető igazságszolgáltatásban, az ügyészi mérlegelési jogkörök. Az ügyészség és társadalom. A bíróság alkotmányos szabályozása szervezete és igazgatása. A bírói függetlenség európai sztenderdjei és a magyar szabályozás. A bírói jogállás Az ügyvédekről szóló törvény szabályozási elvei. Az ügyvédek jogi helyzetének sajátosságai, a kirendelt védő intézménye. 2. zh. 2011. CLXI. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról. 1- 159. § 1998. XI. az ügyvédekről 1-115. § Pót zh. Összefoglalás, konzultáció.
Kötelező jogszabályok: 1994. évi XXXIV tv. a rendőrségről 1-74 §§, 2011. CLXIII. tv. az ügyészségről 1-41. §§ 2011. CLXI. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról. 1- 159. § 1998. XI. az ügyvédekről 1-115. § Ajánlott irodalom: Fleck Zoltán: Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében. 2010. Kormányzati rendszer a parlamenti demokráciában. 2009. Fleck Zoltán: Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban jogszociológiai vizsgálódások. 2008. Fleck Zoltán: Bíróságok mérlegen. 2008. Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége. 2008. Kádár András Kristóf–Tóth Balázs–Vavró István: Védtelenül. Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára. 2007. Krémer Ferenc: Rossz döntések kora. 2010. Krémer Ferenc: A rendőri hatalom természete társadalmi szerep és foglalkozási kultúra. 2003. Krémer Ferenc: A rendőrség társadalmi szerepe szociológiai szempontból. http://www.mtapti.hu/mszt/19981/kremer.htm
Számonkérés formája: írásbeli beszámoló. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: A büntetéstan és a büntetés-végrehajtás történeti íve A kurzusért felelős oktató: Dr. Kabódi Csaba habil. egyetemi docens hetente 2 óra időpontja: szerda 18-20 helye: I. tanterem létszám: 10 fő A kurzus lényegében három – összefüggő témakört – mutat be. A mondanivaló címszavakban: 1.) a bűnt értelmező gondolatok: hagyomány, szokások, isteni parancsok, filozófia, jogbölcselet, majd a Felvilágosodás után: jogtudomány, kriminológia, pönológia, resztoratív teória….2.) a bűnösök és a 10
büntetések párhuzamos történte: a bosszú (vérbosszú), talio, compenzáció (compozíció), megfélemlítés, semlegesítés, társadalomba visszavezetés, jóvátétel… 3.) A büntetési nemek történeti változatai: a halálbüntetés, testi büntetések, szabadságbüntetések, vagyoni büntetések, erkölcsi büntetések… Kötelező irodalom: Földvári József: A büntetés tana, KJK, Bp. 1970. Gláser István: A szabadságvesztés büntetés végrehajtása, KJK, Bp. 1975. Hajdu Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Magvető, Bp.1985. Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdete, Osiris-Századvég, Bp. 1995 Kabódi Cs. – Lőrincz J. – Mezey B.: Büntetéstani alapfogalmak, Rejtjel, Bp. 2005. A számkérés formái: két formában teljesíthetik a kurzus: egyezetett témából írásbeli esszé készítése (cca. 10 oldal) az ajánlott irodalom alapján (50%), illetve bv. intézeti látogatásról készített részletes szakmai beszámoló (50%)
11
Filozófia alternatív szeminárium 2. (201) Filozófia alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Bevezetés a „Politikai teológiá”-ba 2. A kurzusért felelős oktató: Dr. Karácsony András egyetemi tanár Helye: Jog és Társadalomelméleti Tanszék (III. emelet 315.) A félév óramegbeszélése: 2014. február 25. (kedd) 15.00 óra (amennyiben nem tud részt venni, akkor jelezze a
[email protected] email címen) Témák: 1. Molnár Tamás: szakralitás - hatalom 2. A szekularizáció 3. A modern jog vallási gyökereiről (Weber, Berman) 4. Karl Löwith: üdvtörténet és történelemfilozófia 5. Carl Schmitt: demokrácia – jog - politika 6. Walter Benjamin: jog és erőszak 7. Agamben: szakralitás és erőszak 8. Jacob Taubes: Pál politikai teológiája 9. A Habermas – Ratzinger vita 10. Vallás és politika a modern társadalomban (Luhmann) Irodalom De Bonald, Louis-Gabriel-Ambroise: A politikai és a vallási hatalom elmélete. (Fordította Saly Noémi.). in: Kontler László (szerk.): A konzervativizmus. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. De Maistre, Joseph Marie: Gondolatok Franciaországról. (Fordította Kontler László.) in: Kontler László (szerk.): A konzervativizmus. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. Leo Strauss: Az üldöztetés és az írás művészete. Budapest, Atlantisz Politikai teológia történeti perspektívában (szerk.: Boros Gábor). Világosság könyvek 2. Budapest, 2006. Bultmann, Rudolf: Történelem és eszkatalógia. Budapest, Osiris 1994 Joseph Ratzinger – Johann Baptist Metz: Isten, a szenvedés és a politikai teológia (http://www.vigilia.hu/2006/6/ratzinger.html) Paksi Máté: Videte miraculum…Csodák, paradoxonok és az ember-alkotta jog (http://web.295.ca/~gondolkodo/talalkozo/irasok/PaksyHU05.html)
Filozófia alternatív szeminárium 2. (202) Filozófia alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Államelmélet és politikai filozófia A kurzusért felelős oktató: Dr. Cs. Kiss Lajos egyetemi tanár Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Tematika 1. Politikafilozófia és államtudományok 2. Társadalomelméleti előfeltevések: paradigmák és helyzetdiagnózisok 3. Totalitárius kihívás: a totális állam elmélete és mítosza 4. A megértő szociológia államelmélete (Max Weber) I 5. A megértő szociológia államelmélete II 6. A „politikai” jogtudomány államelmélete (Carl Schmitt) I 7. A „politikai” jogtudomány államelmélete II 12
8. A „tiszta” jogtudomány államelmélete (Hans Kelsen) I 9. A „tiszta” jogtudomány államelmélete II 10. A szociológiai rendszerelmélet államelmélete (Niklas Luhmann) 11. A jogállam mítosza és elmélete 12. A magyar jogtudomány helyzete és a szinoptikus államelmélet lehetősége Az oktatás módja: Előadás; referátum-korreferátum (szövegelemzés, probléma-kidolgozás) Felveheti minden doktorandusz Számonkérés: Tanulmány írása. Jogszociológia alternatív szeminárium 2. Jogszociológia alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: A jogtudat szerkezete A kurzusért felelős oktató: Dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár Kutatószeminárium A kurzust felveheti minden doktorandusz. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Társadalom és jogelméleti alternatív szeminárium 2. Társadalom és jogelméleti alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Elméleti Műhely, szakszöveg-olvasás A kurzusért felelős oktató: Dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár Kutatószeminárium A kurzust felveheti minden doktorandusz. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint
13
Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (201) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A vállalkozások gazdaságtana A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens A kurzus keretében a hallgatók megismerkedhetnek a vállalat felépítésével, az egyes vállalati területek működésével, egymás közötti kapcsolataival. A vállalati stratégia alapján az egyes funkcionális területek (marketing, termelésmenedzsment, innováció) látják el a vállalati működésből fakadó egyes feladatokat. A termelésmenedzsment koordinálja a vállalkozás egyes gazdálkodási területeit (tárgyieszköz-gazdálkodás, emberierőforrás-gazdálkodás, forgóeszközgazdálkodás). Az egész vállalatot átfogja monetáris oldalról a pénzgazdálkodás. A hallgatók a fenti területeket elemzik, mindig ügyelve arra, hogy a vállalatot, mint egységes egészet lássák, és láttassák. A megközelítés mindig gazdaságtani, a könyvelési, pénzügyi kérdésekbe nem megyünk bele. A kurzuson a megajánlott jegy feltétele egy kiselőadás megtartása, valamint egy-egy írásbeli és szóbeli teljesítmény-felmérésen való megfelelés. hetente 2 óra időpontja: szerda 14-16 helye: B/10. gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (202) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Vállalati pénzügyek A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens Hetente 2 óra Időpontja: csütörtök 16-18 Helye: Közgazdasági gyakorló Tematika 1. A pénzügyek helye és szerepe a vállalati és az állami gazdálkodásban 2. A vállalati pénzügyek megközelítésének módjai (a stock és a flow jellegű elemzések) 3. A vállalati tőke eredete, összetétele, változása (a saját és az idegen tőke) 4. A részvénykibocsátás és a kockázati tőke 5. A hitelezés formái és eszközei (kötvény, lízing, mikrohitelek, hitelgarancia, stb.) 6. Tőkeszerkezet és vállalatértékelés. A tőkeáttétel és gazdasági hatásai 7. A nyereség-visszaforgatás és az osztalékpolitika feltételrendszere 8. A beruházások finanszírozásának pénzügyi tervezése (nettó jelenérték, stb) 9. Forgótőke-menedzsment. Cash flow elemzés és likviditás 10. A fúziók és a vállalatfelvásárlások (mergers & acquisitions) 11. A csődelőrejelzés modelljei és buktatói 12. Konzultáció Kötelező irodalom Pálinkó Éva – Szabó Márta: Vállalati pénzügyek, Typotex, Bp, 2008.
14
Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Környezetjog A kurzusért felelős oktató: Dr. Bándi Gyula Csc. egyetemi tanár A környezetvédelmi jogalkotás történeti forrásai, a mai jogalkotási tendenciák A környezetjog elvei A környezethez való jog Európában és Magyarországon. Szabályozás és esetjog Az állami befolyásolás eszközei (tanácsadás és ellenőrzés, indirekt gazdasági eszközök, önszabályozás) 5. A jogi szabályozás rendszere 6. A közigazgatási megelőzés eszközei 7. A direkt beavatkozás eszközei: kötelezések, korlátozások 8. Gazdasági eszközök 9. Önszabályozás 10. Ellenőrzés és monitoring 11. A közigazgatási felelősség 12. Az EU környezetpolitikája, akcióprogramok. Elsődleges környezetvédelmi szabályozás 1. 2. 3. 4.
A kurzus szabadon felvehető. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló kollokvium. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Magyar kormányzati rendszer A kurzusért felelős oktató: Dr. Müller György CSc. habil címzetes egyetemi tanár Témakörök: 1. A kormány felépítése: a) a kormány helyzete az 1989-90 évi alkotmánymódosítások után, b) az elvetett megoldások: a kormány felépítése az 1980-as évek szocialista államszervezetében és az 1989. őszi alkotmánymódosítás, c) a rendszerváltás utáni helyzet, az Országgyűlés szerepe a kormányszerkezet meghatározásában. 2. A kormány szervezetalakítási jogköre, a kormány és a miniszterelnök eszközei a kormányszerkezet alakításában: a) a kormány szervezetalakítási jogkörének, illetve szervezetalakítási szabadságának alkotmányos kérdései, b) tárca nélküli miniszterek, c) minisztériumi szint alatti főhatóságok szervezése, d) kormánybiztos, kormánymeghatalmazott kormány- és miniszterelnöki megbízott, e) a Miniszterelnöki Hivatal, illetve államtitkárai. 3. A kormányfő jogállása, a miniszterelnöki hatalom, a kormányfői jogok: a) a rendszerváltás előtti helyzet, a jelenlegi alkotmányos helyzethez vezető út, a miniszterelnök helyzetéről, illetve a kormányfői jogokról általában, b) az egyes kormányfői jogok vizsgálata: a kormányprogram összeállítása, a kormányalakítás, az államtitkári kar kialakítása, a kormánypolitika irányának 15
meghatározása, az utasítási jog, a kormányfő helyettesítése, szervezetirányítási jogok, szabályozási jogkör és a kormányt helyettesítő jogkör. 4. A miniszterek helyzete: a) a miniszterek egyenjogúságának kérdése, b) a kormányon belüli erőviszonyok alakulásának tényezői (a tárcák súlya, politikai háttér, személyiség, miniszterelnökhöz fűződő viszony, koalíciós szempont, kabinettagság és kabinetvezetés). 5. A kormány testületi működése: a) miniszterelnöki hatalom – testületi döntéshozatal, a döntéshozatali eljárás, b) a döntések előkészítésének folyamata és intézményei: államtitkári értekezlet, kabinetek, szakmapolitikai egyeztetés, illetve az informális fórumok. 6. Állami vezetői modellek a rendszerváltás utáni Magyarországon: a) politika és közigazgatás szétválasztásának kísérlete (1990-2006), a szabályozási eszmény, a modell kudarcának okai, b) az egységes állami vezetői modell 2006-tól a státustörvényben, a modell lényege, az új államtitkári rendszer értékelése, c) módszerek a közigazgatási vezetők, illetve elit elmozdításának megnehezítéséhez (a főtisztviselői kar és a határozott időre szóló megbízatás). 7. A kormányzati szervezeti viszonyok átalakítása 2006-ban: a) a kormány szervezetalakítási jogkörének újraértelmezése, b) a státustörvény szemlélete és a túlzások: államtitkári, szakállamtitkári létszámkeret, a tárca nélküli miniszterek és a kormánybiztosok helyzete, c) különös államtitkárok, a miniszterelnök kabinetfőnöke, a kormány által létrehozható testületek, d) a kormány által létrehozható testületek 8. A minisztériumi szint alatti főhatóságok: a) országos hatáskörű szerv és központi hivatal, a ’92-es szabályozás kudarca, b) újabb törekvés a szervezeti rend megteremtésére: kormányhivatal és központi hivatal a státustörvényben. Tananyag: Müller György: Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon. Antalltól Gyurcsányig. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2008 Előadás Alkotmány VII. fejezet /Alaptörvény 2006. évi LVII. törvény ill. 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról Ajánlott irodalom: Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal. Századvég. 2000 ősz, új folyam, 18. szám. Körösényi András: Parlamentáris vagy „elnöki” kormányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító perspektívából. Századvég, 2001. tavasz, új folyam 20. szám. Sárközy Tamás: Államszervezetünk potenciazavarai. (A betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai.) HVG-ORAC, Budapest, 2006 Vadál Ildikó: A közigazgatási jog kodifikációja. Stabil kormányzás, változó közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2006 Számonkérés: Írásbeli vizsga vagy a tárgyhoz kapcsolódó témakör írásbeli feldolgozása Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Összehasonlító önkormányzati jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Hoffman István PhD egyetemi adjunktus
16
A kurzus célja: A kurzus az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája II. (III.) és IV. szemeszterében a közjogi érdeklődésű hallgatók számára szervezett összehasonlító közigazgatási szemléletű alternatív szeminárium, amely jelentős mértékben épít a hallgatók aktivitására is. A kurzus I. (tavaszi szemeszter) alkotmányjogi és közigazgatási szervezeti jogi részét követően a kurzus II. (őszi szemeszter) az önkormányzatok által ellátott feladatokat és ezek ellátásának módozatait tárgyalja. A két kurzus tematikusan egymásra épül ugyan, de külön-külön is felvehetők. Kötelező irodalom: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió Kiadó, Budapest 2008 (az egyes államok önkormányzati rendszerei tekintetében) Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs 2002 Ajánlott irodalom: Hans-Georg Wehling (hrsg.): Kommunalpolitik in Europa. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart – Berlin – Köln 1994 A foglalkozásokon megjelölt szakirodalom. A tantárgy értékelése: ötfokozatú – a referátumok vagy/és a félév végén leadott dolgozat alapján. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Tematika (tavaszi szemeszter): 1. Az önkormányzatok helye a fejlett államok közigazgatási rendszereiben. Az önkormányzatiság meghatározásának modelljei: a kontinentális és az angolszász modellek áttekintése Az alapképzésben megszerzett ismereteikre építve a helyi-területi önkormányzatisággal kapcsolatos fontosabb történelmi és jelenkori modellek áttekintése, az önkormányzatiság nemzetközi dokumentumokban és a különféle nemzeti alkotmányokban rögzített meghatározásai alapján, különös figyelemmel az angolszász rendszerek ultra vires elvének értelmezésére, valamint a kontinentális alkotmányok generális klauzulával történő szabályozására. 2-4. A helyi önkormányzati rendszerek általános felépítése I-IV. Az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint az önkormányzati igazgatás egyes szintjei közötti feladatmegosztás általános elvei -
az angolszász és a skandináv államok önkormányzati rendszereiben,
-
a latin (francia) modellben,
-
német-osztrák önkormányzati rendszerekben, államszocializmus egységes államigazgatási modelljeiben, valamint a rendszerváltó kelet-, továbbá kelet-közép-európai országok szabályozásaiban. 5. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése I. Az önkormányzati testületek helye és szerepe 6. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése II. Az önkormányzatok egyszemélyi vezetőinek (polgármesterek) helye és szerepe 17
7. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése III. Az önkormányzatok igazgatási apparátusai; az igazgatási szervezet vezetése 8. Az önkormányzatok társulásos együttműködései 9. Az önkormányzatok gazdálkodása és vagyona Az önkormányzatok bevételeinek, kiadásainak, finanszírozásának, valamint vagyonjogi jogállását meghatározó szabályok alapján felvázolható modellek. 10. Az önkormányzatok tevékenysége feletti állami kontroll Az önkormányzatok feletti állami kontroll - ellenőrzés vagy felügyelet - alapmodelljei. [őszi szemeszter (folytatás): Önkormányzati közszolgáltatás-szervezés 1-2. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai I-II. Az egészségügyi és szociális közszolgáltatások nyújtása 3-4. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai III-IV. Az oktatási és a tágabb értelemben vett kulturális közszolgáltatások nyújtása 5-7. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai V-VII. Infrastrukturális közszolgáltatások 8. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai I. A helyi közhatalmi feladatok ellátása 9-10. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai II. Az átruházott államigazgatási feladatok ellátása] Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Globális pénzügyek – európai közigazgatás A kurzusért felelős oktató: Dr. Forgács Imre habil. egyetemi docens Az amerikai jelzáloghitel-piacról 2007-ben kiindult pénzügyi összeomlás – amely a mindeddig „rekordernek” tartott 1929-33-as világgazdasági válságnál is súlyosabb következményekkel jár – nemcsak a világgazdaságot döntötte romba alig néhány hónap alatt. Egyúttal gyakorlati cáfolatát adta annak a neoliberális tételnek is, miszerint a gazdasági bajok forrása mindig csak a túlzott mértékű állami beavatkozásban keresendő. Kiderült például, hogy az elmúlt évtizedek szélsőséges deregulációs kampányai – többek között – a nemzetközi bankrendszer és a pénzügyi piacok biztonságos működésének jogi alapjait is aláásták. A közigazgatás eszköztelensége ugyanis jelentős mértékben hozzájárult a példátlan méretű „pénzügyi buborék” képződéséhez, majd kipukkadásához, ami végülis a sok ezermilliárdos veszteségekben mutatkozott meg. Ma az Európai Unióban is egyre inkább az a stratégiai kérdés, hogy vajon képes lesz-e az Unió a pénzügyi globalizáció tartósnak mutatkozó válság-jelenségeire az integráció mélyítésével, a gazdasági föderalizmus és az európai kormányzás erősítésével válaszolni. A kurzus a válság legfontosabb pénzügyi és közigazgatási összefüggéseivel, s a formálódó európai válaszokkal foglalkozik oly módon, hogy igyekszik hasznosítani az előadó gyakorlati kormányzati közigazgatási tapasztalatait is. Tézisek, illetve témakörök: 1. A neoliberális állam, és közigazgatás-felfogás eredményei és kudarcai; új és megújuló felfogások az állam szerepéről; A „jó közigazgatás” mint gazdasági versenyképességi tényező; 2. A globális pénzügyi/gazdasági válság intézményi és szabályozási tanulságai és hatása az „európai közigazgatás” megújítására; 3. Az Európai Unió föderális gazdasági kormányzati rendszerének (European Governance) esélye, első intézményei 18
4. A tagállamok nemzeti közigazgatása a formálódó pénzügyi-gazdasági rendszerben és az EU új pénzügyi intézményrendszerében; Kötelező irodalom: Forgács Imre: Európa elrablása 2.0 (Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához) Gondolat Kiadó 2012 Forgács Imre: Globális Egyesült Államok (Utópia vagy utolsó esély) Gondolat Kiadó 2013 Szentes Tamás: Ki, mi és miért van válságban? (A leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája) Napvilág Kiadó 2009 Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (405) A kurzus címe: Fogyatékosság és jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Hoffman István PhD egyetemi adjunktus Előadók: dr. Könczei György egyetemi tanár ELTE Bárczi Géza Gyógypedagógiai Kar Foglalkozási és Rehabilitációs Kutatócsoport
dr. Hoffman István PhD egyetemi adjunktus Jakab Nóra Ph.D.,
A kurzus szabadon felvehető, politológus PhD hallgatók is felvehetik Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló kollokvium. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint A tantárgy célja: alapvető áttekintést nyújtson a fogyatékosság jogának elméleti beágyazottságáról, főbb értékeiről, tartalmairól, előadások, ill. magyar és angol nyelvű szövegek olvasását jelentő egyéni felkészülés és az azt követő szemináriumok útján. A kurzus célja, hogy a hallgatók fogalmat alkossanak arról, miként változott a 20. században és a 21. századra a jogtudomány szemlélete és fogalomalkotása a fogyatékossággal élő emberek kapcsán; a jelen helyzet megértése és értelmezése, és hogy kialakítsák saját fölfogásukat. Tematika: A fogyatékosság fogalmának változása; jogának kialakulása, tekintettel a történeti és az eszmetörténeti kontextusokra (Könczei). A jogtudomány helye a fogyatékosságtudományban – a fogyatékosságtudomány hatása a jogtudományra (Könczei). Fogyatékosság és nemzetközi közjog, különös tekintettel az ENSZ keretében elfogadott általános emberi jogi egyezményekre, valamint a szakterület egyezményére, a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményre (CRPD), továbbá az Európa Tanács egyezményeire és ajánlásaira (Hoffman) Fogyatékosság a magyar közjogban: alkotmányjogi kérdések (a fogyatékos személyek alapjogai), a fogyatékos személyeket érintő közigazgatási jogi és szociális jogi szabályok (Hoffman) A cselekvőképesség elméleti háttere és munkajogi kérdései, avagy a fogyatékossággal
összefüggő polgári jogi és munkajogi kérdések (Jakab Nóra) Számonkérés, értékelés módja: aktív részvétel az órákon, kiadott feladatok teljesítése, és esettanulmány, és/vagy szemináriumi dolgozat megírása – lehetőség szerint a későbbi publikáció szándékával Szakirodalom: angol, és/vagy nyelvű feldolgozandó olvasmányok a hallgatók nyelvi felkészültségének függvényében.
19
Kriminológia alternatív szeminárium 2. (201) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll A kurzusért felelős oktató: Dr. Gönczöl Katalin egyetemi tanár Hetente 2 óra Időpont: csütörtök 16.00-18.00 Létszámkeret: 5 jogász PhD hallgató Oktatók: Gönczöl Katalin egyetemi tanár, Mezey Barna egyetemi tanár, Somlai Péter egyetemi tanár, Szmodis Jenő egyetemi adjunktus, Podoletz Léna, PhD hallgató, Vig Dávid tudományos kutató, Fellegi Borbála Phd. meghívott előadó, Dr. Hatvani Erzsébet meghívott előadó, Dr. Kiss Bernadett Phd. meghívott előadó Tantárgy célja: A büntetés és a jutalmazás, a fegyelmezés és az elismerés morális, szociológiai, szociálantropológiai kultúrájában megismertetni a büntető - és a kriminálpolitika történetét és gyakorlatát. Tantárgyprogram: 1. Február 20. A fegyelmezés és a jutalmazás, az elismerés és a büntetés szociológiai és morális alapjai. Előadó: Gönczöl Katalin 2. Február 27. A jutalmazás és büntetés szociálantropológiai értékelékelése. Előadó: Szmodis Jenő 3. Március 6. Elismerés, fegyelmezés, büntetés a szocializációban. Előadó: Somlai Péter 4. Március 13. Kisközösségi büntetési, fegyelmezési formák.(Romano kris) Előadó: Kiss Bernadett 5. Március 20. A települések, a városok formális és informális kontrolljának története. A helyi közrend és közbiztonság és a közösségi kontroll mai formái. Előadó: Podoletz Léna 6. Március 27. A börtön, mint „kaméleon”. A modern börtön létrejötte: a büntetési célok tündöklése és bukása. Előadó: Vig Dávid 7. Április 3. A munkabüntetések és a munkakultúra története. A rabmunka cél, vagy eszköz? (Gályarabság, száműzetés, dologház, javítóház) Előadó: Mezey Barna 8. Április 10. Inkluzív és exkluzív pönológia szemlélete. Előadó: Gönczöl Katalin 9. Április 24. A XX. és XXI. századi konfliktusfeloldó pönológia. A helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet elmélete és gyakorlata. Előadó: Fellegi Borbála 10. Május 8. A büntetőjogi mediáció és a közösség kiengesztelésének gyakorlati tapasztalatai Magyarországon. Előadó: Hatvani Erzsébet 11. Május 15. Írásbeli dolgozat. Irodalom: Arthur Koestler (1999): Egy mítosz anatómiája. Az akasztásról. Osiris, Emile Durkheim (2000): a szociológia módszertani szabályai.(In. Szociológiai Irányzatok a XX. század elejéig. Szerk. Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum kiadó. 272.- 313.o. Michel Foucault (1990): Felügyelet és Büntetés. Gondolat. Fegyelmezés és büntetés, a büntetés „morális” alapja. 273-279. o. és 315-370. o. Nils Christie (1991): A fájdalom korlátai. Európa Könyvkiadó. David Garland (1990): Punishment and Modern Society. Clarendon Press. Oxford. David Garland (2002): The Culture of Control, Oxford University Press, 1. fejezet: A History of the present 1-26.oldal 20
Szmodis Jenő: Egyes jogintézmények és jogelméleti irányzatok humánetológiai vonatkozásairól. Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 111-143 (interneten elérhető) Szmodis Jenő (2011): A jog a humánetológia tükrében. Magyar Tudomány (172. évf.) 5. sz. 548-557. old. (interneten elérhető) Loss Sándor (2002): Romani kris a dél-békési oláh cigányoknál. In. Beszélő. 2/9-10.sz. (Elérhető a Beszélő honlapján) Oross Jolán (1996): Fejezetek a koldulás történetéből. Esély. 5. Szám. 89-103.o (Elérhető a folyóirat honlapján) Hacker Ervin (1916.): A rabmunka. Tanulmány a börtönügy köréből. Pécs. Wessely Kiadó. Tóth Lőrincz (1888): Fegyházi tanulmányok: a rabmunka. Athenaeum. Mezey Barna (2003): Az amszterdami Rasphuis. Jogtörténeti Szemle. 1. Szám Mezey Barna (2003): A Brideweell jelenség. Jogtörténeti Szemle. 4. Szám. Mezey Barna (2013): A fenyítőházak forradalma. Budapest. Gondolat Kiadó. Gönczöl Katalin (2011) Kriminálpolitika a posztmodern szorításában. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae XLVII 119-135. o. Gönczöl Katalin (2011.) Mire jó a büntetőpolitikák nemzetközi összehasonlítása? Élet és Irodalom. szeptember 30. Ulrich Beck (2003): A kockázat-társadalom. Társadalomtudományi Társaság - Századvég, Szerk. Andorka Rudolf 182-248. old. Fliegauf Gergely (2011) Mivel foglalkozik a börtöntudomány? David Gordon Scott pönológiai alaptémái és néhány kritikai, illetve elméleti megfontolás. Börtönügyi Szemle, 4. szám. 11-30.o Van Yzl Smit, Dirk - Snacken, Sonja (2009): Principles of European Prison Law and Policy - Penology and Human Rights, Oxford University Press, 2.2. fejezet: Human Rights in a democratic constitutional state and prisoners' rights , 63-73.oldal. Jock Young (2007): Slipping away –moral panics each side of ’the golden age’; Andrew Rutherford: Sexual Offenders and the path to purified domain. In: Crime, Social Control and Human Rights: From Moral Panics to States of Denial -Essays in Honour of Stanley Cohen, 53-79.oldal. Fellegi Borbála (2009): Út a megbékéléshez. Napvilág Kiadó. 2.4. A helyreállító szemlélet történeti gyökerei. 66.-77.o. Gönczöl Katalin (2007): A helyreállító igazságszolgáltatás – helyreállítható bizalom. Büntetőjogi Kodifikáció. 39. szám. Pajor András - Vokó György (2009): A resztorativ igazságszolgáltatás módszerei a börtönfalakon belül. Börtönügyi Szemle. 3. Szám. 49-72. o. (Belgium)
Számonkérés: Írásbeli dolgozat, amelynek eredményét május 26-ig tesszük közzé. Kriminológia alternatív szeminárium 2. (202) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A bűnözés társadalmi reprodukciója A kurzusért felelős oktató: Dr. Gönczöl Katalin egyetemi tanár (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Hetente három óra Időpont: kedd 10.00-13.00 Helye: Létszámkeret: 6 jogász és 2 politológus PhD hallgató Oktatók: Fleck Zoltán egyetemi tanár, Inzelt Éva egyetemi tanársegéd, Győry Csaba tudományos kutató, Podoletz Léna doktorandusz. Számonkérés: Kollokvium 21
Előadások programja 1. Február 11. A bűnözés reprodukciós folyamatainak kutatási modelljei, elméleti bevezető. (Gönczöl Katalin) 2. Február 18. A jogkövetés reprodukciós folyamatai, a kutatás elmélete és módszertana. (Fleck Zoltán) 3. Február 25. Bizalom, mint a jogkövetés feltétele. (Fleck Zoltán) 4. Március 4. Történeti visszatekintés - szegénység és bűnözés. A bűnözés reprodukciója az esélyegyenlőtlenségi modellben a nyugati demokráciákban és a XX. század végi Magyarországon. (Gönczöl Katalin) 5. Március 11. A címkézési és konfliktuselméletek reprodukciós modelljei. A jogalkotás és a büntető igazságszolgáltatási gyakorlat bűnözést termelő folyamatai. A bűnözés reprodukciós folyamatainak bemutatása a posztmodern társadalmakban, különös tekintettel a társadalmi kirekesztődési modellekre. (Gönczöl Katalin) 6. Március 18. Korrupció jelensége és reprodukciója a globális gazdaságban és Magyarországon. Társadalmi berendezkedés és a korrupciós bűncselekmények újratermelődése (Inzelt Éva) 7. Március 25. A jogkövetés reprodukciója a posztmodern társadalomban. (Fleck Zoltán) 8. Április 1. Gazdasági rendszer és gazdasági bűnözés. Tipikus gazdasági bűncselekmények és újratermelődésük a modern kapitalista gazdaságban. (Győry Csaba). 9. Április 8. A gazdasági bűnözés újratermelődése Magyarországon a kilencvenes évek átmeneti gazdaságában. (Győry Csaba) 10. Április 15. A Bűnözés a globális gazdaságban. (Győry Csaba) 11. Április 29. A bűnözés reprodukciója a közösségekben, a területi reprodukció bemutatása. (Podoletz Léna) 12. Május 6. Konzultáció és kurzusértékelés. (Gönczöl Katalin, Fleck Zoltán, Győry Csaba, Inzelt Éva és Podolecz Léna) Kötelező irodalom: 1.Téma: Szabó András (1993) A bűnözés társadalmi produktum.( Részletek) A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. 29-40. Robert K. Merton (1949) (2000) Társadalom elmélet és társadalmi struktúra. In. Szociológiai Irányzatok a XX. században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó. 40-61.o. Ralph Dahrendorf (1957) (2000) Az utópiából kivezető ösvények. Szociológiai Irányzatok a XX. században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó. 117-134.o. 2.Téma: Váriné Szilágyi Ibolya (2010) Jogtudatról – alulnézetben. Tizenévesek jogtudata és jogi érzékenysége, L’Harmattan, 15-42. o., 69-113. o., 169-193. o. Chantal Kourilsky-Augeven (2010) A jogi szocializáció és a kulturális minták, in: Váriné, i.m. 3. Téma: Tóth István György: Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a Magyar társadalom értékszerkezetében. TÁRKI. 2009. (http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/gazdkult_elemzeszaro_toth.pdf) Muraközy László (szerk.): A bizalmatlanság hálójában. A Magyar beteg. Corvina, 2012. 4. Téma: Irk Albert (1993) A kriminalitás normális és pathologikus jellege. (Részlet). A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. 48-56. o. Hacker Ervin (1993) A kriminalitás környezeti tényezői. A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. 57-67.o. Gönczöl Katalin (1987) Szegénység és bűnözés. Szociálpolitikai Értesítő. 1. 250-303.o (www.fszek.hu/szociologia/szsda/gonczol_bunozes_szegenyseg) Gönczöl Katalin (1991) Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 152-199.o. Tauber István (1986) (2009) A hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés összefüggései, különös tekintettel egyes kisebbségi csoportokra. In. Írások Tauber István Emlékére. Magyar Kriminológiai Társaság. 133-153.o. 22
5. Téma: Freda Adler, Gerhard O.W. Mueller, William S. Laufer (2000) Kriminológia. 9. Fejezet. A bűnözés alternatív magyarázatai, a címkézés elmélet, a konfliktuselmélet és a radikális elméletek. Osiris. 281-308. o. Gönczöl Katalin (1993) A bűnözés társadalmi összefüggései. Társadalmi Szemle. 3. Szám. 37-48.o. www.fszek.hu/szociologia/szszda/gonczol_bunozes_tarsadalmi.pdf Gönczöl Katalin (2009) Veszélyeztetők és veszélyeztetettek a jelenkori kapitalizmusban. In. Írások Tauber István Emlékére. Magyar Kriminológiai Társaság. 20-31.o. Freda Adler, Gerhard O.W. Mueller, William S. Laufer (2000) Kriminológia 7. Fejezet. A társadalmi kontroll elmélete. Osiris. 227-248.o. 6. Téma: Pálinkó Éva, Szántó Zoltán, Tóth István János (2008) Üzleti korrupció Magyarországon – vállalatvezetők szemszögéből. Interjúelemzés. In: Korrupciós kockázatok az üzleti szektorban. Corvinus Egyetem - Transparency International. http://integritas.asz.hu/uploads/files/korrupcio_2008_tanulmanykotet_080619.pdf PriceWaterhouseCoopers (2009) Gazdasági bűnözés a gazdasági világválság idején http://www.pwc.com/en_HU/hu/publications/assets/PwC-GECS-2009-HU-final.pdf PricewaterhouseCoopers (2011) The Global Economic Crime Survey. Cybercrime: are you at risk? Hungarian Country Report http://www.pwc.com/en_HU/hu/publications/assets/the-global-economic-crime-survey.pdf
Inzelt Éva (2010) A társadalmi berendezkedés és a korrupció, konferencia kötet, Jogi Tanulmányok Ünnepi Konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmából I. kötet. 415-428. o.
7. Téma: Fleck Zoltán (2008) Jogállam és Igazságszolgáltatás a változó világban, Gondolat Kiadó. 40-85. o. Fleck Zoltán (2009) Társadalmi zavarok - jegyzetek egy kutatási jelentéshez. Csemáné Dr. Váradi Erika (szerk.) Koncepciók és megvalósulásuk a rendszerváltás utáni kriminálpolitikában. VI. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés. Kriminológiai Közlemények Különkiadása. Magyar Kriminológiai Társaság. Bíbor Kiadó. Miskolc.13-20. o. 9.Téma: Tóth Mihály (1995) Piacgazdaság és büntetőjog, In. A piacgazdaság kiépülése és a gazdasági bűnözés, Kriminológiai Közlemények 52., Magyar Kriminológiai Társaság. Szerk.: Lévay Miklós. 4-35.o. 10. Téma: A globális bűnözői gazdaság. in: Manuell Castells (2007) Az információ kora III. Az évezred vége. Gondolat. 233278. Akerlof - Shiller: Animal Spirits. Corvina Kiadó. Budapest. 2011. 50-67.o. (A korrupció és a Rosszhiszeműség) 11.Téma: Waldron, Jeremy (2010) Hajléktalanság és a közösség. Replika 71, 2: 131-162 Adler, F., G. O. Mueller and WS Laufer (2000) Kriminológia. A kulturális deviancia elméletei. A szubkultúrák kialakulása. A társadalmi kontroll elmélete. Osiris, 171-254.o. Dallos Endre (2008) Építészeti bűnmegelőzés a mérnök szemével. In. Barabás T. (ed.) Épített környezet - Bűnözés Szituációs bűnmegelőzés. Országos Kriminológiai Intézet, 107-128.o. Adler, F., GOW Mueller and WS Laufer (2000) Kriminológia. A bűnelkövetés célpontjai és áldozatai. Osiris, 255280.o.
Ajánlott irodalom 1. Téma: Émile Durkheim (1895)(2000) A szociológiai módszertan szabályai. In. Szociológiai irányzatok a XX. században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó 272-312.o Elliott Currie (1997) Market, Crime and Community:Toward a Mid-Range Theory of Post-Industrial Vilolence. Crime in a Market Society. In Criminological Theory. Past and Present. Ed. Francis T. Cullen and Robert Agnew. 2003. Roxbury Publishing Company. 367-378.o. Némedi Dénes (2005) Klasszikus szociológia 1890-1945. Napvilág Kiadó. 35.-66.o. 4. Téma: Irk Albert (1918) Kriminológia. Budapest. Balogh Jenő (1908) Nyomor és Bűntettek. Hacker Ervin (1931) Budapest hatása a kriminalitásra. Budapest. 23
Hacker Ervin (1936) Társadalmi kapillaritás és a kriminalitás Földes Béla (1907) A társadalmi gazdaságtan és gyakorlati tanai. Negyedik átdolgozott kiadás. Budapest. Ferge Zsuzsa (2002) Struktúra és egyenlőtlenség a régi államszocializmusban és az új kapitalizmusban. Szociológiai Szemle. 4. Szám. Ferge Zsuzsa (1982) Társadalmi újratermelés és társadalompolitika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Utasi Ágnes (2002) A bizalom hálója. Mikro társadalmi kapcsolatok. Új Mandátum Kiadó. 5. Téma:
Edwin M. Lemert (1972) Human Deviance. Primary and Secondary Deviance In Criminological Theory. Past and Present. Ed. Francis T. Cullen and Robert Agnew. 2003. Roxbury Publishing Company. 304-307.o. Gönczöl Katalin (2011) Mire jó a büntetőpolitikák nemzetközi összehasonlítása? Élet és Irodalom. Szeptember 30.LV. évfolyam 39.szám. www.es.hu/gonczol_katalin;mire_jo...nemzetkozi_ossz. Kuzuno, Hiroyuki (2011) Neoliberalism, Social Exclusion and Criminal Justice. - A Case in Japan
[email protected] Loic Wacquant (1999) A nyomor börtönei. Helikon Kiadó. Zygmund Bauman (2000) Social Issues of Law and Order. British Journal of Criminology, 40. 215 230. o. Zygmunt Bauman (2000) What it Means To be Excluded: Living to Stay Apart or Together. In. Social Inclusion. Possibilities and Tension. Szerk.: Peter Askonas, Angus Stewart. Macmillan, 73-86. John Hagan (1986) Power-Control Theory of Gender and Delinquence. In Criminological Theory. Past and Present. d.Francis T. Cullen and Robert Agnew. 2003. 6. Téma: Bisogno,E., Alvazzi del Frate, A., Davis, P.(2010): “Corruption in Afghanistan, UNODC. http://www.unodc.org/documents/data-and-analysis/Afghanistan/Afghanistan-corruption-survey2010-Eng.pdf Seppänen, M., Virtanen, P. (2008) Corruption, Poverty and Gender. With case studies of Nicaragua and Tanzania, Ministry of Foreign Affairs, Finland, 52-151.o. Aromaa K. with Viuhko, M., Lehti, M., Taybakov, A., Klemetsov, P., Demin, P., Tumanov, R. (2009) Corruption on the Finnish-Russian Border, Experiences and observations of Finnish and Russian civil servants and businesspersons on corruption on the border between Finland and Russia. HEUNI publ. No. 61., Helsinki http://www.heuni.fi/Satellite?blobtable=MungoBlobs&blobcol=urldata&SSURIapptype=BlobServer&SSURIcontai ner=Default&SSURIsession=false&blobkey=id&blobheadervalue1=inline;%20filename=korruptio_engpainoon.pdf &SSURIsscontext=Satellite%20Server&blobwhere=1266335656581&blobheadername1=ContentDisposition&ssbinary=true&blobheader=application/pdf 7. Téma:
Patricia Ewick, Susan Silbey, (1999), Common knowledge and Ideological Critique: The Significance of Knowing That the „Haves” Come Out Ahead, Law & Society Review, Vol. 33, No 4. Fleck Zoltán (2009) Normák és társadalmi gyakorlat - Az etnológiai szemlélet lehetőségei a jogszociológiában. Mezey Barna, Nagy Janka Teodóra (szerk.): Jogi Néprajz - Jogi Kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből, ELTE Eötvös Kiadó. 73-82. 8. Téma: Braithwaite, John (2008) The cyclical nature of the challenges of regulatory capitalism. In.: Braithwaite, John, Regulatory Capitalism. Edvard Elgar, Cheltenham 9-10. téma: Kiss Anna: Damoklész kardja: bankárperek Magyarországon I-VI.(2009). In: Ügyvédvilág 4-9. szám. http://www.ugyvedvilag.hu/laparchivum.php?ref=79 Diós Erzsébet: Bankcsődök és bankárperek. In Virág György (szerk.): OKRI Szemle, Nyitott Műhely, Budapest, 2009, 81-101. o. 11. Téma: Bottoms, A, (2007) Place, Space, Crime, and Disorder, in. M. Maguire, R. Morgan and R. Reiner (eds) The Oxford Handbook of Criminology, Oxford University Press 528-574.o. Wilson, James Q and George L. Kelling, (1982) Broken Windows - The police and neighborhood safety, The Atlantic, http://www.theatlantic.com/magazine/archive/1982/03/broken-windows/4465/ Sherman, Lawrence W. (1995) Hot Spots of Crime and Criminal Careers of Places. In. J.E. Eck and D. Weisburd (Eds.) Crime and Place. Monsey, NY: Criminal Justice Press, 35-65Brantingham, Patricia L. and Paul J. Brantingham (1993) Environment, Routine, and Situation: Toward a Pattern Theory of Crime. In. R.V. Clarke and M. Felson (Eds.) Routine Activity and Rational Choice. Advances in Criminological Theory, Vol. 5. New Brunswick, NJ: Transaction Publications, 259-294. o. BBBBBBBBBB 24
Kriminológia alternatív szeminárium 2. (203) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Alkoholfogyasztás, kábítószer-probléma és bűnözés A kurzusért felelős oktató: Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Hetente két óra Időpont: szerda 15.00-17.00 Helye: B/7. gyakorló Létszámkeret: 5 fő PhD hallgató Előadások programja Február 12. Az addikt viselkedés reprezentációja az európai kultúrában; az addikció köznapi és tudományos diskurzusa Magyarországon (Bíró J.) Február 19.: Az alkoholfogyasztás mint társadalmi probléma; az alkohol-probléma etiológiai kérdései (Gerevich J.) Február 26: Alkoholprobléma Magyarországon (Gerevich J.) Március 5.: Alkoholfogyasztás és büntetőjogi felelősség; alkoholpolitika (Lévay M.) Március 12.: Alkoholfogyasztás és bűnözés kriminológiai összefüggései (Lévay M.) Március 19.: Alkoholfogyasztás és agresszió (Gerevich J.) Március 26.: A kábítószer-probléma mint társadalmi jelenség; a kábítószer-probléma etiológiai kérdései (Demetrovics Zs.) Április 2.: Az ártalomcsökkentés gyakorlata (Demetrovics Zs.) Április 9.: Az addikt személy és a civil társadalom (Demetrovics Zs.) Április 23.: Viselkedési addikciók (Bíró J.) Április 30.: A kábítószer-probléma kontrolljának nemzetközi intézményei; kábítószer-politikák (Lévay M.) Május 7.: Kábítószer- probléma és bűnözés (Lévay M.) Május 14: Záródolgozat Kötelező irodalom: 1. Bíró J. (szerk.): Biopolitika. Drogprevenció. Budapest, L’Harmattan 2006. 2. Gerevich József: A kémiai addikciók jellegzetességei. In: Addikciók. Szerk.: Németh Attila–Gerevich József. Medicina. Budapest 2000. 3. Lévay Miklós: Héják, baglyok, galambok – Változatok a kábítószer-fogyasztás kriminálpolitikai megítélésében. Fundamentum, 2001. 49-57. 4. Lévay Miklós: Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései. In: Gönczöl K.–Kerezsi K.– Korinek L.–Lévay M.: Kriminológiai – Szakkriminológia. Budapest, Complex Kiadó, 2006. 467-500. 5. Lévay Miklós: Kriminológiai kutatások a kábítószer-probléma és a bűnözés kapcsolatáról. In: Tanulmányok Dr. Dr. h. c. Horváth Tibor professor emeritus 80. születésnapja tiszteletére. Szerk: Farkas Á.–Nagy A.–Róth E.–Sántha F.– Váradi E. Bűnügyi Tudományi Közlemények 8. Miskolc, Bíbor Kiadó 2007, 461-479. 6. Lévay Miklós: Visszaélés kábítószerrel. Visszaélés Kábítószer-prekurzorral. In: Fehér Lenke–Görgényi Ilona–Gula József–Horváth Tibor–Lévay Miklós–Sántha Ferenc–Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Szerk.: Horváth Tibor–Lévay Miklós. Budapest, Complex Kiadó, 2009. 418-439. Ajánlott irodalom: 1. Andorka R.–Buda B.–Cseh-Szombathy L. (szerk.): A deviáns viselkedés szociológiája. Gondolat Kiadó, Budapest 1974. 25
2. Bácskai E.–Gerevich J.: Súlyos alkoholfogyasztással összefüggő, családon belüli erőszak. Irodalmi áttekintés. Lege Artis Medicinae, 16 (2006), 75-83. 3. Bálint I. (szerk.): Az alkoholizmus főbb kérdései. Alkohológiai Kiskönyvtár 3. Medicina Kiadó, Budapest 1981. 4. Bayer I.: A kábítószer. Gondolat Kiadó, Budapest 1989. 5. Bíró J.: A cowboy, a disznó és a piros cseresznye. A dohányzás démonizálása. Budapest, Új Mandátum Kiadó 2007. 6. Buda B.: Alkoholpolitikai koncepció. Addiktológia, 2005/2, 155-203. 7. Demetrovics Zs.: Az Ecstasy története. In.: A szintetikus drogok világa, Szerk.: Demetrovics Zs. Budapest, Animula, 2000, 15-27. 8. Demetrovics Zs. (szerk.): Az addiktológiai alapjai I.-IV. kötet. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó 2007–2010. 9. Elekes Zs.: Alkohol és társadalom. Budapest, Országos Alkohológiai Intézet 2004. 10. Ferencz Z.: A szociális kóreredet; az alkoholistává válástól a bűnözésig. Valóság, 1981/12. 11. Funk Sándor: A drogbetegség szakaszai. Belügyi Szemle, 1998/7-8. 12. Lévai M.: Kábitószerek és bűnözés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1992. 13. Levendel L.: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása. Akadémiai Kiadó, Budapest 1987. 14. Rácz J.: A drogfogyasztó magatartás. Medicina Kiadó, Budapest 1988. 15. Ritter I.: (T)örvény. A kábítószerrel való visszaélés büntetőjogi megítélésének hatásvizsgálata – 1999. március 1. után. L’Harmattan, Budapest 2003.
Kriminológia alternatív szeminárium 2. (204) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Fiatalkori bűnözés és fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása A kurzusért felelős oktató: Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Hetente 4 óra Időpont: szerda 13:00-14:30, 14:45-16:15 Létszámkeret: 5 fő PhD hallgató Helye: B/3. gyakorló. Számonkérés: A tárgy oktatása írásbeli beszámolóval zárul. A beszámoló helyett egy legalább 15 ezer karakteres tanulmánnyal teljesíthető a kurzus. A tárgy oktatói: Dr. Lévay Miklós és dr. Párkányi Eszter. A tantárgy programja: Február 12.: A fiatalkorúk, mint átmeneti helyzetben lévő sajátos társadalmi réteg.: A gyermekkori devianciákkal kapcsolatos felfogás változásai a dualizmus korától a rendszerváltásig. (Párkányi Eszter) Február 19.: A gyermekkori devianciákról alkotott képünk. (Susanne Bier: Egy jobb világ (Haevnen) c. filmje alapján) (Párkányi Eszter) Február 26.: A gyermek- és fiatalkori bűnözés fejlődési perspektívája I. Általános jellemzés. A család, mint elsődleges szocializációs közeg szerepe, valamint az ennek erősítésére irányuló lépések. (Párkányi Eszter) Március 5.: A gyermek- és fiatalkori bűnözés fejlődési perspektívája II. A kortárs csoport konfliktusai, valamint az iskolai/kortárs erőszakra reagáló jó gyakorlatok. Március 12.: Gyermek és fiatalkorú elkövetők a kezelő rendszerekben. A gyermekvédelem rendszere, valamint ennek összefüggései a büntető igazságszolgáltatással. (Párkányi Eszter) Március 19.: A gyermek- és fiatalkori bűnözés kezelőrendszereinek nemzetközi összehasonlító perspektívája. (Párkányi Eszter) Március 26.: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszere kialakulásának tényezői a XIX. sz. második felében és a XX. sz. elején; a rendszer modelljei; a rendszer létrejötte és fejlődése az Amerikai Egyesült Államokban. (ea.: Lévay Miklós) 26
Április 2.: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerének kialakulása Magyarországon; a Csemegi-Kódex I. Büntető novellája és a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913. évi VII. tc. A rendszer alakulása az 1978. évi Btk-ig. (ea.: Lévay Miklós) Április 9.: Az ENSZ és az Európa Tanács nemzetközi dokumentumai a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról. A fiatalkorúak büntetőjoga az új Btk-ban. Új tendenciák a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségre vonása területén. (ea.: Lévay Miklós) Április 23.: Beszámoló dolgozat Kötelező irodalom: Adler, F.–Mueller, G. O. W.–Laufer, W. S.: Kriminológia (Budapest, Osiris, 2000) c. könyv 6. (A szubkultúrák kialakulása) és 7. (A társadalmi kontroll elmélete) fejezete. Bogár Péter–Margitán Éva–Vaskuti András: Kiskorúak a büntető igazságszolgáltatásban. Budapest, KJKKERSZÖV, 2005. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. (Budapest, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 2009.) c. kötet II. része (Gyermek- és fiatalkori bűnözés. Szerk.: Kerezsi K.) Cohen, A. K.: A szubkultúrák általános elmélete. In: Ifjúságszociológia. Szerk.: Huszár Tibor és Sükösd Mihály. Budapest, KJK., 1969. 264-286. Csemáné Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. In: Gönczöl K.–Kerezsi K.–Korinek L.–Lévay M. (szerk.): Kriminológia – Szakkriminológia. Budapest, CompLex, 2006. 525-542. Csemáné Váradi Erika–Lévay Miklós: A fiatalkorúak büntetőjogának kodifikációs kérdéseiről – történeti és jogösszehasonlító szempontból. Büntetőjogi Kodifikáció, 2002/1. 12-27. Lévay Miklós: A Pekingi Szabályok. Gyermek- és Ifjúságvédelem, 1990/2. 26-35. Lévay Miklós: A gyermek érdekétől a megérdemelt büntetésig: a fiatalkorúakra vonatkozó büntető igazságszolgáltatás alakulása az Amerikai Egyesült Államokban. OKRI Szemle. Szerk.: Virág Gy. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2009. 149-171. Killias M., Redondo, S., Sarneczki J.: European Perspectives. In.: Loeber, R., Hoeve, M., Slot N.W., van der Laan, P. (eds.) (2012): Persisters and Desisters in Crime from Adolescence into Adulthood. Surrey: Ashgate, 291-334 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Egyezmény a gyermek jogairól (Elfogadta az ENSZ Közgyűlése New York-ban, 1989. november 20-án) Magyarországon kihirdette az 1991. évi LXIV. törvény
Ajánlott irodalom: Balogh Jenő: Fiatalkorúak és büntetőjog. Budapest, 1909. Csemáné Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. In: Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós: Kriminológia-Szakkriminológia. Complex Kiadó, Budapest. 525-539. Devianciák. Bevezetés a devianciák szociológiájába. Szerk.: Rácz József. Budapest, Új Mandátum, 2001. György Júlia: A nehezen nevelhető gyermek. Budapest, Medicina, 1965. Huszár Tibor: Fiatalkori bűnözők. Budapest, Tankönyvkiadó, 1964. Molnár József: Életkor és bűnözés. In: Gönczöl Katalin – Korinek László – Lévai Miklós (szek.): Kriminológiai ismeretek. Bűnözés. Bűnözéskontroll. Corvina Kiadó, Budapest. 258-271. Molnár József: Galeribűnözés. Budapest. KJK, 1971. Ligeti Katalin–Végvári Réka–Hollán Miklós: A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata. Kriminológiai Közlemények 66. Szerk.: Vig Dávid. Budapest, Magyar Kriminológiai Társaság. 215-232. Somlai Péter: Szocializáció. Budapest, Corvina, 1997. Szabó András: A fiatalkorúak és a büntetőjog. KJK, Budapest, 1961. Vigh József: A fiatalkori bűnözés és a társadalom. KJK, Budapest, 1964. Jock Young (2011). The Criminological Imagination. Cambridge: Polity, 10-24 27
Farrington, D. P. (2003). Developmental and Life-course Criminology: Key Theoretical and Empirical Issues – the 2002 Sutherland Award Address. Criminology. Vol 41, 2, 221-255 Kerezsi K., Kó J. (2013): Normasértés vagy jogkövetés. Fiatalkorú fiúk kriminológiai vizsgálata. OTKA K 81615 sz. Projekt. Budapest: OKRI Herczog Mária: A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások (Early Childhood Development – developmental stages and challenges) Eds: Danis, I, Farkas, M, Herczog, M, Szilvási, L: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2010. In: http://www.biztoskezdet.eu/uploads/attachments/Biztos_Kezdet_Kotet_II_belivek_kis_felbontas.pdf Farrington D.P., Baldry A.C.: Individual risk factors for school bullying. in: Journal of Aggression, Conflict and Peace Research, Volume 2 Issue1, January 2010. Dr. Gyurkó Szilvia, Dr. Virág György (2009): Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai az gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszerben. MFPI, Budapest, 2009. Karna A., Little T.D., Voeten M., Poskiparta E., Kaljonen A., Salmivalli C.: A Large-Scale Evaluation of the KiVa Antibullying Program: Grades 4-6. Child Developement, Volume 82, nr. 1., 2011. Rosta, A. (2008). A deviáns viselkedés szociológiája. Budapest: Loisir Detrick, S., Abel, G., Berger, M., Delon, A., Meek, R. (2008). Violence against children in conflict with the law. Defence for Children International. In: http://www.defenceforchildren.org/files/Violence-Against-Children-inConflict-with-the-Law-EN.pdf Pruin, I. (2010). The scope of juvenile justice systems in Europe. In: Juvenile Justice Systems In Europe. Current Situation and Reform Developments. Vol. 4. Mönchengladbach: Forum Verlag Killias M., Redondo, S., Sarneczki J.: European Perspectives. 291-334 In.: Loeber, R., Hoeve, M., Slot N.W., van der Laan, P. (2012): Persisters and Desisters in Crime from Adolescence into Adulthood. Surrey: Ashgate
Kriminológia alternatív szeminárium 2. (205) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (405) A kurzus címe: Kutatási módszerek a kriminológiában A kurzusért felelős oktató: Dr. Kerezsi Klára habil. egyetemi docens (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Hetente 4 óra Időpont: hétfő 14.00-18.00 Helyszín: B/8. gyakorló és B/7. gyakorló Létszámkeret: 3 fő PhD hallgató Kriminológia alternatív szeminárium 2. (206) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (406) A kurzus címe: Áldozatsegítés A kurzusért felelős oktató: Dr. Kerezsi Klára mb. egyetemi tanár (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Hetente 2 óra Időpont: kedd 12.00-14.00 Helyszín: B/3. gyakorló Létszámkeret: 5 fő PhD hallgató
28
Magyar állam- és jogtörténeti alternatív szeminárium 2. Magyar állam- és jogtörténeti alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Jogállam – jogtörténeti aspektusok A kurzusért felelős oktató: Dr. Máthé Gábor prof. emeritus Heti 2 óra Hely, időpont: külön megegyezés szerint Létszám: 5 fő Számonkérés: írásbeli (a kurzus témaköréből az előadókkal egyeztetett témában és terjedelemben) Tematika A jogállamiság fogalma és jellemzői Magyarországon A kiegyezés jogtörténeti vitairodalma A szentkorona-tan továbbélése a polgári Magyarországon Az alkotmányos monarchia és a parlamenti szuverenitás Parlamentarizmus és szabadságjogok A sajtószabadság és a nemzetiségek politikai véleménynyilvánítása a polgári Magyarországon A közigazgatási bíráskodás és annak magyarországi adaptálása Modern irányzatok a büntető tudományokban A sajtóesküdtszék A büntetés-végrehajtás garanciái A nemzetiségi kérdés jogi szabályozása A köztársasági államformák és az államfői jogkör alakulása Legitimáció és illegitimáció az alkotmányos válságok idején Ajánlott irodalom: Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a 18. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig, Budapest, 1976. Csizmadia A.-Máthé G.-Nagy E.: Magyar közigazgatástörténet, Budapest, 1982. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Budapest, 2000. Föglein Gizella: Az államforma és államfői jogkör Magyarországon 1944-1949, Bp. 1993.; 2001. Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867-1875, Bp. 1980. Máthé Gábor (szerk.): A közigazgatás büntető bíráskodás fejlődése az utolsó száz évben, Bp. 1984. Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei, Budapest, 1995. Révész T. Mihály: A központi állami ellenőrzés szervezetének kialakulása Magyarországon 1867 után, Bp. 1971.; A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon 1867-1875, Bp. 1986.
29
Munkajogi alternatív szeminárium 2. Munkajogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: A közszolgálat munkajoga A kurzusért felelős oktató: dr. Horváth István PhD egyetemi docens Heti 2 óra Hely, idő: külön megbeszélés szerint A kurzus leírása: A szeminárium bemutatja a közszolgálati szabályozás hazai történetét, a máig élő klasszikus intézményeket, valamint a közszféra szabályozásának legfőbb nemzetközi jellegzetességeit. Ismertetésre kerül a hazai hatályos szabályozás szerkezete, a tananyag feltárja az egyes törvények hatálya alá tartozó munkáltató-típusokat és alkalmazotti csoportokat. A tananyag fókuszában a közalkalmazotti, valamint a közszolgálati tisztviselői státusz áll. Az előadások az áttekinthetőség érdekében komparatív jelleggel ismertetik e két jogállás meghatározó szabályait, az indokolt és az ellentmondásos törvényi eltéréseket. A versenyszférával összehasonlítva bemutatásra kerül a szabályozás alapvetően kogens karaktere, a kollektív szerződések megkötésének kizárása, illetőleg ezen alkuk lehetséges tartalmának jogszabályai korlátozása, továbbá a kollektív jogok területenkénti korlátozása. A hallgatók megismerik a kifejezetten csak a közszférára jellemző jogintézmények sajátosságait (pl. kinevezés, a vezető státuszra vonatkozó speciális rendelkezéseket, a közhatalom gyakorlással járó intézményeknél a szakmai és a politikai személyzet szétválasztásának feltételeit). Ismertetésre kerül a jogviszony-megszüntetés versenyszférától eltérő rendszere, az összeférhetetlenség különös közszolgálati szabályozása. A szeminárium bemutatja a fegyelmi felelősséget, az illetményrendszerre vonatkozó szabályokat, ez utóbbin belül a besorolásra és az egyes díjazási jogcímekre irányadó rendelkezéseket, továbbá a minősítést és a teljesítmény-értékelést. A szeminárium elemzi a közszolgálattal kapcsolatban megfogalmazott, a versenyszférával szembeni komparatív előnyök érvényesülésének valós helyzetét. A tágabb értelemben tekintett közszféra szabályozására figyelemmel, bemutatásra kerülnek a közvállalatokra hatályos különös munkajogi rendelkezések. Ajánlott szakirodalom: Tálné Molnár Erika: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a gyakorlatban. Szeged, Könyvmolyképző K. 2010. Hazafi Zoltán - Horváth István - Jónásné Csalódi Éva - Kovácsné Homoródi Beáta - Nagy Erzsébet: A közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszony gyakorlati kézikönyve, Menedzser Praxis Szakkiadó Kft., Budapest, 2009. Balázs István: A közszolgálat fejlődési tendenciái különös tekintettel a jogi és szociális garanciarendszerre; Lőrincz Lajos-jubileum. 2006. 17-26.o. Balázs István: A közszolgálati jogviszony személyi hatálya a világ főbb közszolgálati rendszereiben. Elvek, rendszerek, tendenciák.; Magyar Közigazgatás 1992/2. 78-88.o. Gajduschek György: A magyar közszolgálati szabályozás egyes sajátosságai; Állam- és Jogtudomány 2004/3-4.; 293-319o. Horváth István: Párhuzamos közszolgálat. A közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény együttes magyarázata. Saldo, Budapest, 2009. Horváth István: Merre tovább?! - Javaslatok egy új magyar közszolgálati szabályozás megalapozásához (I-II. rész); Közjogi Szemle 1. évf., 2008.VI. hó 33-41. oldal és 1. évf. 2008.IX. hó 37-49. oldal - szerző Horváth István: „Eltérő árfolyamok" – Elvi és tételes diszharmóniák a köztisztviselők és a közalkalmazottak díjazásában. Pécsi Munkajogi Közlemények, II. évf. 2009/III. szám 57-70. o. Horváth István: Befagyasztott ambivalenciák. A közalkalmazotti és köztisztviselői illetményrendszer szabályozási ellentmondásai; Magyar Jog, LVI. évf., 2009/12. szám, 759-766. oldal Munkajog; ELTE Jogi Kari Tankönyvek, ELTE Eötvös Kiadó Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2013 (559-584. oldal) Munkajog, Jogi szakvizsga kézikönyvek; Novissima Kiadó, Budapest, 2013. Számonkérés módja: kollokvium
30
Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Az Európai Unió és a WTO A kurzusért felelős oktató: Dr. Kende Tamás PhD egyetemi adjunktus hetente 2 óra időpontja: péntek 12-14 helye: B/II. tanterem
31
Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: The mobility of companies in the EU A kurzusért felelős oktató: Dr. Szabados Tamás PhD egyetemi adjunktus
1. The sources of EU company law 2. The freedom of establishment provisions of the TFEU (Articles 49 and 54) 3. The case law of the Court of Justice of the European Union on the mobility of companies (Daily Mail, Centros, Überseering, Inspire Art) 4. International conversions (Cartesio and VALE) 5. Legislative and academic proposals for the regulation of the transfer of the company seat 6. Cross-border mergers (Directive 2005/56/EC and the SEVIC judgment) Reading material: Tamás Szabados: The transfer of the company seat within the European Union. The impact of the freedom of establishment on national laws (Eötvös Kiadó, under publication). Course requirement: essay A kurzust PhD hallgatók vehetik fel. Időpont, hely: külön megbeszélés szerint. Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 2. Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: European Tax Law A kurzusért felelős oktató: Dr. Simon István tanszékvezető egyetemi docens Előadó: Frans Vanistendael Időpont: blokkszeminárium: 2014. április 23-24.; 9-14 óra. Angol nyelven Értékelés: 5 fokozatú Felvehetik a Kar PhD hallgatói.
32
Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 201. Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 401. A kurzus címe: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal A kurzusért felelős oktató: Dr. Varga István PhD tanszékvezető egyetemi docens hetente 2 óra előadók: Varga István egyetemi docens és hétről hétre más aktív bíró időpontja: csütörtök 15.00-17.00 óra helye: A/IX. tanterem létszámkeret: 10 fő Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 202. Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 402. A kurzus címe: Elektronikus kommunikáció a polgári eljárásokban A kurzusért felelős oktató: Dr. Kapa Mátyás PhD egyetemi docens hetente 2 óra előadók: Kapa Mátyás PhD egyetemi docens időpontja: péntek: 8.00-10.00 óra helye: A/I. tanterem létszámkeret: 10 fő Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 203. Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 403. A kurzus címe: Bírósági végrehajtás - Ha az adós nem fizet A kurzusért felelős oktató: Dr. Kapa Mátyás PhD egyetemi docens hetente 2 óra előadók: Kapa Mátyás PhD egyetemi docens időpontja: péntek: 12.00-14.00 óra helye: A/5. gyakorló létszámkeret: 5 fő Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 204. Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 404. A kurzus címe: The Law of European Civil Procedure A kurzusért felelős oktató: Dr. Varga István PhD tanszékvezető egyetemi docens hetente 2 óra előadók: dr. Varga István, dr. Berger, dr. Pabst időpontja: blokkszeminárium 2014. április 28 - május 7. helye: A/IV. tanterem létszámkeret: 10 fő
33
Polgári jogi alternatív szeminárium 2. (201.) A kurzus címe: Változások a polgári jogban A kurzusért felelős oktató: Dr. Harmathy Attila prof. emeritus 1. A jog és a jogászi hivatások szerepének változása a 19. század eleje óta 2. A kodifikáció alapkérdéseinek változása a 19. század eleje óta 3. A polgári jog, a közigazgatási jog és az alkotmányjog szerepének és kapcsolatának változása a 19. század eleje óta 4. Változások a 19. század eleje óta a személyek jogában, a dologi jogban, a kártérítés és a szerződések jogában 5. A szocialista jog időszaka által létrehozott változások és a politikai rendszer megváltozása óta bekövetkezett változások A kurzus felvehető az elsőéves doktoranduszok számára. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Időpont, helyszín: külön megbeszélés szerint Polgári jogi alternatív szeminárium 2. (202.) A kurzus címe: Összehasonlító polgári jog a bírói gyakorlat alapján A kurzusért felelős oktató: Dr. Harmathy Attila prof. emeritus A kurzus felvehető az elsőéves doktoranduszok számára. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Időpont, helyszín: külön megbeszélés szerint Polgári jogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Polgári jogi felelősség A kurzusért felelős oktató: Dr. Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi docens 1. Kártelepítés és felelősség 2. A polgári jogi felelősség szabályozásának modelljei és a rugalmas rendszer 3. A kártérítési felelősség objektivizálódása 4. A felelősség korlátai, a tiszta gazdasági kár 5. Az okozati összefüggés 6. A kár fogalma és megtérítése 7. Nemvagyoni kártérítés és sérelemdíj 8. Az állam felelőssége; hatóságok felelőssége 9. Másért való felelősségi alakzatok, az alkalmazottért való felelősség 10. A biztosítás funkciója, biztosítás és felelősség kapcsolata A kurzus felvehető a másodéves doktoranduszok számára. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Időpont, helyszín: külön megbeszélés szerint
34
FAKULTATÍV SZEMINÁRIUMOK (A létszámkeretek – ahol nincs külön jelölve – a jogász PhD hallgatókra vonatkoznak.) Hogyan írjunk Alkotmányt? Az alkotmányozás elméleti kérdései hetente 2 óra előadó: Pozsár-Szentmiklósy Zoltán egyetemi tanársegéd Somogyvári István mb. oktató időpontja: szerda 16.00-18.00 óra létszámkeret: 5 fő: jogász és politológus PhD hallgatók
helye: B/12. gyakorló
Alkotmánybíráskodás Magyarországon hetente 2 óra előadó: Holló András mb. oktató időpontja: szerda 16.00-18.00 óra létszámkeret: 5 fő
helye: B/10. gyakorló
Választás és népszavazás – politikai részvételi jogok a gyakorlatban hetente 2 óra előadó:Bodnár Eszter tanársegéd Dezső Márta professor emeritus időpontja: kedd 14.00-16.00 óra helye: II. tanterem létszámkeret: 5 fő Transitional Justice hetente 2 óra előadó: Hack Péter habil. egyetemi docens időpontja: hétfő 16-18 helye: B/3. gyakorló létszámkeret: 10 fő Büntető eljárásjogi jogesetmegoldás hetente: 2 óra előadó: Holé Katalin időpont: hétfő 8.00 – 10.00
helye: A/13 gyakorló
A jogállami büntetőeljárás modellje hetente: 2 óra előadó: Holé Katalin időpont: hétfő 10.00 – 12.00
helye: A/3 gyakorló
Az Európai Unió büntetőpolitikája hetente: 2 óra előadó: Holé Katalin időpont: hétfő 16.00 – 18.00
helye: B/18 gyakorló
Bizonyításelméletek a jog világában hetente: 2 óra előadó: Finszter Géza időpont: csütörtök 16.00 – 18.00
helye: B/13 gyakorló
Sociology of Human Rights (Erasmus) Hetente 2 óra Előadó: Fleck Zoltán Időpontja: hétfő 10-12
helye: A/9. gyakorló
létszámkeret: 5 fő 35
Közigazgatási bíráskodás (2 fő) hetente 2 óra előadó: Rozsnyai Krisztina, egyetemi adjunktus időpontja: kedd 8.00-10.00 óra létszámkeret: 5 fő
helye: A/5. gyakorló
Egészségügyi jog (5 fő) hetente 2 óra előadó: Kereszty Éva, orvos, jogász, egyetemi docens időpontja: péntek 10.00-12.00 óra létszámkeret: 5 fő E-közigazgatás (5 fő) hetente 2 óra előadó: Balogh Zsolt, egyetemi adjunktus időpontja: hétfő 14.00-16.00 óra létszámkeret: 5 fő
helye: A/5. gyakorló
helye: B/13. gyakorló
Helyreállító igazságszolgáltatás és mediáció hetente: 4 óra tantárgyfelelős: Gönczöl Katalin egyetemi tanár. időpont: hétfő 8.30.00-12.30. létszámkeret: 5 fő Bűnmegelőzés hetente 3 óra tantárgyfelelős: Gönczöl Katalin egyetemi tanár időpont: kedd, 14.00-17.00 létszámkeret: 10 fő
helye: B/3. gyakorló
helye: IX. tanterem
Gazdasági, korrupciós és szervezett bűnözés hetente 2 óra tárgyfelelős: Dr. Lévay Miklós tanszékvezető egyetemi tanár időpont: csütörtök 16.00-18.00 létszámkeret: 5 fő
helye: B/7. gyakorló
The role of EU institutions in the protection of fundamental rights hetente 2 óra előadó: Jeney Petra egyetemi adjunktus időpontja: hétfő 12.00-16.00 óra helye: A/10. gyakorló létszámkeret: 5 fő Külügyi vitakör hetente 2 óra előadó: Valki László egyetemi tanár Kajtár Gábor tanársegéd időpontja: kedd 14.00-16.00 óra
helye: Nemzetközi jogi gyakorló
létszámkeret: 5 fő A gazdasági, szociális es kulturális jogok nemzetközi védelme hetente 2 óra előadó: Kardos Gábor egyetemi tanár időpontja: csüt. 16.00-18.00 óra helye: Nemzetközi jogi gyakorló
létszámkeret: 5 fő 36
A tagállamok gazdasági szerepvállalásának EU versenyjogi keretei előadó: Papp Mónika: időpont és helyszín: külön megegyezés szerint létszám: max. 5 fő Taxbaseerosion and profit shifting (angol nyelven) előadó: Simon István egyetemi docens hetente: 2 óra időpont: külön megbeszélés szerint
Meghívás alapján a Pénzügyi jogi tanszék első és másodéves doktoranduszai vehetik fel. (A kollégium a Ferrara – Heidelberg – ELTE csereszeminárium előkészítésére szolgál.) Polgári Perrendtartás az ügyvéd gyakorlatában II hetente 2 óra előadó: Horváth Jenő mb. oktató időpontja: kedd 14-16 óra létszámkeret: 5 fő
helye: B/14. gyakorló
Komplex gyakorlat – A polgári anyagi és eljárási jog kapcsolódási pontjai II. előadó: Szőke Irén, ny. Legfelsőbb Bírósági tanácselnök hetente 2 óra időpontja: csüt. 14.00-16.00 óra helye: B/II. tanterem létszámkeret: 4 fő Pénzbehajtás – jogszerűen előadó: Szécsényi-Nagy Kristóf, mb. oktató hetente 2 óra időpontja: szerda 14.00-16.00 óra létszámkeret: 4 fő
helye: B/12. gyakorló
Római jogi forrásszövegek elemzése VI. hetente 2 óra előadó: Földi András egyetemi tanár időpontja: hétfő 16.00-18.00 óra
helye: PhD szoba
létszámkeret: 5 fő Bevezetés az ógörög jogi nyelvbe I. (kezdő) előadó: Bánóczi Rozália mb. oktató hetente: 2 óra időpont: szerda 14-16
helye: B/11. gyakorló
létszámkeret: 5 fő Bevezetés az ógörög jogi nyelvbe III. előadó: Bánóczi Rozália mb. oktató hetente: 2 óra időpont: szerda 16-18
helye: B/6. gyakorló
létszámkeret: 5 fő Bevezetés a héber és az ógörög jogi gondolkodásba II. előadó: Ferge Gábor hetente: 2 óra időpont: szerda 14-16
létszámkeret: 5 fő 37
helye: A/9. gyakorló
