ALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Helye a mintatantervben: IV. szemeszter Tárgy besorolása: kötelező Kreditértéke: 3 Heti óraszám nappali tagozaton: 2 Féléves óraszám levelező tagozaton: 12
Neptun kódja: 10101 Meghirdetés: tavaszi félév Tárgy jellege: előadás Előfeltétele: 20102, 20202 Oktatás nyelve: magyar
Létszámkeret:
Számonkérés módja: kollokvium
Tárgyat gondozó tanszék: Tárgyjegyző neve, beosztása: A tárgy további oktatói, beosztásuk:
Alkotmányjogi Tanszék Dr. Tóth Gábor Attila e. docens Dr. Balogh Judit e. docens Dr. Szilágyi Emese tanársegéd
A tárgy célja: a magyar alkotmányban elismert alapvető jogok (emberi és állampolgári jogok) tanulmányozása. A tantárgy közvetlenül kapcsolódik az Alkotmányjog I. tárgyoz, mert felhasználja az alkotmányos intézményrendszer alapjogvédelmi mechanizmusaival (alkotmánybíráskodás, bíráskodás, ombudsmani tevékenység stb.) kapcsolatos ismereteket. Az alapvető jogok rendszeres tanulmányozása általános és különös részre tagolódik. Az általános rész a történeti, elmélet és rendszertani sajátosságok bemutatására irányul. A különös rész az egyes alapvető jogok jellemzőit és a releváns alkotmányjogi esetjogot foglalja magában.
A tárgyhoz kötelezően választható tárgy (szeminárium) kapcsolódik Tárgy neve: Alkotmányjog gyakorlat II. Tárgy besorolása: kötelezően választható Kreditértéke: 1 Heti óraszám nappali tagozaton: 2 Féléves óraszám levelező tagozaton: 2
Neptun-kódja: 10211 Előfeltétele: TF 10101 Létszámkeret (nappali): Létszámkeret (levelező):
Számonkérés módja: gyakorlati jegy A szeminárium teljesítése a főtárgyból tett vizsga előfeltétele-e: igen A tárgy célja: Az alkotmányjogi gyakorlatok során a hallgatók a releváns források (alkotmány, alkotmánybírósági határozatok, törvények stb.) használatával gyakorolják az alapjogi problémák elemzését. A gyakorlati munka során az alkotmányjogi ismeretbővítés a jogászi gondolkodáshoz és tevékenységhez szükséges írásbeli és szóbeli készségek fejlesztésével együtt történik.
II. Részletes tematika NAPPALI TAGOZAT ELŐADÁS 1.
2. 3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
Alapvető jogok általános kérdései I. Alapjogi jogforrások, alapjogvédelmi mechanizmusok (alkotmánybíráskodás, bíráskodás, ombudsmani tevékenység stb.); az Európa Tanács és az Európai Unió alapjogvédelmi rendszereinek kapcsolódása a magyar intézményrendszerhez. Alapvető jogok általános kérdései II. Az alapvető jogok alanyai, eredete, jelentősége Alapvető jogok általános kérdései III. Az alapjogkorlátozás általános és speciális kérdései; alapjogok a magánszemélyek viszonyában; kötelezettségek az alkotmányban (közteherviselés, honvédelem) A hátrányos megkülönböztetés tilalma Az általános egyenlőségi szabály; a diszkrimináció tesztjei; közvetlen és közvetett diszkrimináció; esélyegyenlőség Az emberi méltósághoz és az élethez való jog I. A méltósághoz való jog kettős funkciója; az általános személyiségi jog; a halálbüntetés Az emberi méltósághoz és az élethez való jog II. Bioetikai dilemmák az alkotmányjogban (abortusz, eutanázia, dajkaterhesség, mesterséges megtermékenyítés) A véleménynyilvánítás szabadsága A szabadságjog igazolásai; személyt sértő beszéd, csoportot sértő beszéd (gyűlöletbeszéd), sajtószabadság, elektronikus média szabadsága A gyülekezés és az egyesülés szabadsága A gyülekezési szabadság igazolásai; hely-, idő- és mód-korlátozások, a gyülekezés és a mozgásszabadság konfliktusa; az egyesületek és pártok alkotmányjogi státusza A lelkiismereti és vallásszabadság Az állam semlegessége; szabad vallásgyakorlás; a semleges szabályozásból adódó konfliktusok; az egyházak alkotmányjogi státusza A személyes adatok védelméhez való jog és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog A magánszféravédelem és az információs önrendelkezés; célhoz kötöttség elve, szenzitív adatok védelme, szektorális adatvédelem; az információszabadság és az adatvédelem konfliktusai A személyi szabadsághoz való jog A fogvatartástól való mentesség köre; a fogvatartás alkotmányos feltételei; habeas corpus, kártalanítás és kártérítés szabadságelvonás miatt Eljárási jogok Jogorvoslathoz való jog; bírósági eljáráshoz való jog; a tisztességes eljárás feltételei; kiterjesztett büntetőeljárási garanciák (ártatlanság vélelme, a fegyverek egyenlősége, a visszaható hatály tilalma) A tulajdonjog és a szociális jogok A tulajdonként védett jogosultságok az alkotmányjogban; kisajátítás (tulajdonelvonás) és a tulajdon egyéb korlátozásai; szerzett jogok és várományok védelme; a megélhetési minimum biztosítása Összegezés, a félév lezárása
NAPPALI TAGOZAT SZEMINÁRIUM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Bevezetés – Intézményi háttér; alkotmányjogi források használatának módszertana Alapvető jogok általános kérdései I. Alapvető jogok általános kérdései II. A hátrányos megkülönböztetés tilalma Az emberi méltósághoz és az élethez való jog I. Az emberi méltósághoz és az élethez való jog II. A véleménynyilvánítás szabadsága A gyülekezés és az egyesülés szabadsága A lelkiismereti és vallásszabadság A személyes adatok védelméhez való jog és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog A személyi szabadsághoz való jog Eljárási jogok: Jogorvoslathoz való jog; bírósági eljáráshoz való jog; a tisztességes eljárás feltételei; kiterjesztett büntetőeljárási garanciák A tulajdonjog és a szociális jogok A félév lezárása, indexaláírás
LEVELEZŐ TAGOZAT ELŐADÁS 1.
2.
3.
4.
5.
Alapjogi jogforrások, alapjogvédelmi mechanizmusok (alkotmánybíráskodás, bíráskodás, ombudsmani tevékenység stb.); az Európa Tanács és az Európai Unió alapjogvédelmi rendszereinek kapcsolódása a magyar intézményrendszerhez. Az alapjogok alanyai, eredete, jelentősége. Az alapjogkorlátozás általános és speciális kérdései; alapjogok a magánszemélyek viszonyában. A hátrányos megkülönböztetés tilalma: Az általános egyenlőségi szabály; a diszkrimináció tesztjei; közvetlen és közvetett diszkrimináció; esélyegyenlőség Az emberi méltósághoz és az élethez való jog: A méltósághoz való jog kettős funkciója; az általános személyiségi jog; a halálbüntetés, az abortusz és az eutanázia dilemmái A véleménynyilvánítás szabadsága: A szabadságjog igazolásai; személyt sértő beszéd, csoportot sértő beszéd (gyűlöletbeszéd), egyéb közérdek sérelme; sajtószabadság, az elektronikus média szabadsága A gyülekezés és az egyesülés szabadsága: A gyülekezési szabadság igazolásai; hely-, idő- és mód-korlátozások, a gyülekezés és a mozgásszabadság konfliktusa; az egyesületek és pártok alkotmányjogi státusza A lelkiismereti és vallásszabadság: Az állam semlegessége, szabad vallásgyakorlás, a semleges szabályozásból adódó konfliktusok; az egyházak alkotmányjogi státusza. A személyes adatok védelméhez való jog és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog: A magánszféravédelem és az információs önrendelkezés; célhoz kötöttség elve, szenzitív adatok védelme, szektorális adatvédelem; az információszabadság és az adatvédelem konfliktusai A személyi szabadsághoz való jog: A fogvatartástól való mentesség köre; a fogvatartás alkotmányos feltételei; habeas corpus, kártalanítás és kártérítés szabadságelvonás miatt
6.
Eljárási jogok: Jogorvoslathoz való jog; bírósági eljáráshoz való jog; a tisztességes eljárás feltételei; kiterjesztett büntetőeljárási garanciák (ártatlanság vélelme, a fegyverek egyenlősége, a visszaható hatály tilalma) A tulajdonjog és a szociális jogok: A tulajdonként védett jogosultságok az alkotmányjogban; kisajátítás (tulajdonelvonás) és a tulajdon egyéb korlátozásai; szerzett jogok és várományok védelme; a megélhetési minimum biztosítása. Összegezés
LEVELEZŐ TAGOZAT SZEMINÁRIUM Az alkotmányjogi gyakorlat során a hallgatók a releváns források (alkotmány, törvények, alkotmánybírósági határozatok, stb.) használatával gyakorolják az alapjogi problémák elemzését. III. Követelményrendszer a) Nappali tagozaton: Alkotmányjog II. A tárgyból megírandó egy zárthelyi dolgozat, amely a kollokviumi vizsgajegyet 30 % mértékben meghatározza (tesztjellegű feladatok megválaszolása és „open book” módszerű jogesetmegoldás). A félév szóbeli kollokviummal zárul, amelyet tételhúzás alapján kell teljesíteni. Minősítése ötfokozatú. Az alkotmányjog gyakorlat II. tárgy esetében követelmény a folyamatos jelenlét (két hiányzás megengedett). Ha a hallgató három alkalommal hiányzik, szóbeli beszámolót kell teljesítenie az elmulasztott gyakorlatok anyagából. Amennyiben egy hallgató 4 vagy annál több gyakorlati foglalkozáson nem vesz részt, a gyakorlat nem pótolható beszámolóval, hanem az indexbe „Nem teljesítette” bejegyzést kell bevezetni. A tárgy gyakorlati jeggyel zárul, amely az órai teljesítmény és a félév során kötelezően teljesítendő alábbi feladat összesített érdemjegye: esetmegoldásos gyakorlati dolgozat (zh): a félévi jegy 50 %-át adja. A gyakorlati jegyet a két részelem teljesítésének összesített pontértéke adja. Szorgalmi időszakban sikertelen gyakorlati jegy pótlására a TVSZ-ben foglaltak az irányadók (Azaz két alkalommal lehet utóvizsgán újra megkísérelni a gyakorlati jegy megszerzését.) b) Levelező tagozaton: Alkotmányjog II. A tárgyból megírandó egy zárthelyi dolgozat, amely a kollokviumi vizsgajegyet 30 % mértékben meghatározza (tesztjellegű feladatok megválaszolása és „open book” módszerű jogesetmegoldás). A félév szóbeli kollokviummal zárul, amelyet tételhúzás alapján kell teljesíteni. Minősítése ötfokozatú. Az alkotmányjog gyakorlat II. tárgy gyakorlati jeggyel zárul, amely egy 5-7000 leütés terjedelmű elemzés elkészítésével szerezhető meg. Az elemzés tárgya egy szabadon választott, 2012. január utáni magyarországi, illetve magyarországi vonatkozású nemzetközi alapjogi probléma vagy jogeset elemző bemutatása. (Részletes információk az előadó oktatótól.)
IV. Felmentési feltételek A tantárgyi tematika specialitásai és a jogforrások jelentős átalakulása miatt a tanszék nem ad felmentést a követelmények teljesítése alól.
V. Tananyag, szakirodalom Kötelező irodalom: – Az alkotmányjog félévi tematikáját és a kapcsolódó jogforrásokat az előadások foglalják rendszerbe. Az ismeretek rendszerezett elsajátításához szükséges továbbá: – Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok (Osiris, Budapest, 2003) – az előadásokon megadott fejezetek, fejezetrészek. (Figyelem! A tankönyv későbbi kiadásai is a 2003-ban lezárt kéziratot tartalmazzák, ezért figyelemmel kell lenni a jogforrások változásaira. Ebben segítenek az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzó információk.) – A kötelező tananyag részét képezik jogszabályok és (alkotmány)bírósági határozatok, melyeket a tanszék az előadásokon ismertet, és a félév során jogforrási jegyzékben közzétesz.
További irodalom: Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. (Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2002), I-V. Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok, Alkotmánytan II. (Osiris, Budapest, 2008), I-VI. Fejezet. Schanda Balázs – Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – Alapjogok. PPKE ÁJK, Budapest 2011.
