Alkohol-Drogsegély Ambulancia
Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége
Szakmai beszámoló 2011. év
Készítette: Guzrán Ildikó Közösségi koordinátor
2
Az Alkohol – Drogsegély Ambulancia Egyesület 2010. július 01. napjától látja el a szenvedélybetegek közösségi ellátásának megszervezését és működését Sümeg Többcélú Kistérségi Társulás településein. Sümeg kistérséghez 21 település tartozik, lakosainak száma a 2010-es év KSH adatai alapján 16.245 fő, Sümeg város lakossága 6.542 fő. Az Alkohol – Drogsegély Ambulancia Egyesület a 2011. évre 50 fő feladatmutató módosítását kezdeményezte a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál, mely október hónapban igazgatói döntés alapján jóváhagyásra került.
I. Intézményi infrastruktúra Az intézmény címe: 8200. Veszprém, Pápai u. 37/B Telefonszám: 06-88-421-857 Ellátási terület: Sümeg és kistérsége Nyitva álló helység: 8330 Sümeg, Kossuth u. 18. II. A
Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása ellátási területén végzett feladatok
jogszabályi háttere: -
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
-
191/2008. (VII.30.) Kormányrendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozási rendjéről
-
9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről
I/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
-
1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról
-
Szociális munka etikai kódexe
III. A közösségi ellátás célja: A közösségi szenvedélybeteg ellátás célja, hogy az általa gondozott szenvedélybetegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció, tanácsadás
3 minden formáját a szenvedélybeteg otthonában illetve a lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja annak érdekében, hogy a beteg az intézményi ellátásból (szociális otthon, krónikus
egészségügyi
ellátás,
rehabilitációs
intézmény)
a
saját
környezetébe
visszahelyezhetővé, s ez által tartós intézeti elhelyezése elkerülhetővé váljon. Fontos, hogy a kliens a segítők közreműködésével a mindennapi élethez szükséges készségeit megtartsa, fejlessze, továbbá konfliktusait, problémáit a szociális környezetét megtartva legyen képes rendezni. A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és támogatva. Fontos, hogy a segítő kapcsolat keretében, a közösségi rehabilitáció eszköztárán keresztül, a beteg személyközi kapcsolatainak javításával, magasabb rendű szükségleteinek kielégítésével – szeretet, valahová való tartozás, önmegvalósítás – a kirekesztettség, izoláció elkerülhető, csökkenthető legyen, és ez által élettere, amelyben korábban mozgott ne, illetve minél kevésbé szűküljön be. A közösségi szenvedélybeteg ellátás keretében olyan speciális alapellátási feladatot látunk el, mely a szenvedélybetegek számára lakókörnyezetükben nyújt segítséget a család aktív részvételével. A közösségi ellátás azokat a pszicho-szociális gondozási módszereket alkalmazza, melyek a család segítő erejére építenek, úgy, hogy közben segítenek a családi terhek csökkentésében, s a legeredményesebb szolgáltatást nyújtják a kliens számára. A közösségi erőforrások jelentik az ellátott közvetlen lakókörnyezetében megtalálható mindazon humán segítő erőforrásokat, amelyeket az ellátott személy a gondozás során igénybe vehet. Ezen természetes erőforrások maguk a családtagok, formális és informális segítők, önkéntesek. Ez a speciális ellátási forma a különböző szociális segítségnyújtáson túl, tehát a beteg életterében nyújt komplex segítséget. Mindez magában foglalja a beteg testi és pszichés állapotának javítását, az életviteli készségeinek fejlesztését, a mindennapok során jelentkező problémák feltárását és az abból adódó konfliktusok feloldását, a szabadidő hasznos eltöltésének strukturálását, valamint a beteg egészségügyi ellátáshoz való hozzásegítését és kapcsolattartását más szolgáltatási intézménnyel. Fontos, hogy a közösségi szolgáltatás során a betegség különböző fokozataira jellemző korai figyelmeztető tünetek felfedezhetővé váljanak, így a betegség súlyosbodása, kialakulása esetén lefolyása kevesebb problémát jelenthet a kliens, illetve szociális környezete számára.
4 IV. A szenvedélybetegek közösségi ellátása igénybevételének feltételei: Az intézmény szolgáltatásai ingyenesek, igénybevétele az önkéntességen alapult. Az ellátást kérelmező pszichiáter szakorvosának javaslata alapján, az ellátást igénylő kérelmére történik. A szolgálatnál személyesen, telefonon, vagy levélben történő igénybejelentést követő 14 napon belül a szolgálat munkatársa előzetes egyeztetés után személyesen kereste fel az ellátásra váró szenvedélybeteget. A jogviszony kezdete előtt a kliens kérelmet töltött ki a szociális ellátás igénybevételéről. Ezt követően megállapodást kötött a koordinátor/gondozó a felvételt nyert gondozottal az ellátás igénybevételéről. A megállapodás tartalmazta: − az ellátás időtartamát − az ellátás kezdetének időpontját − a szolgáltatások formáját, módját és körét − az ellátás megszűnésének módját − az igénybevételtől számított három hónapon belüli szakorvosi véleményt. Az ellátott jogosult volt a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra, joga volt tájékoztatást kérni és kapni a szolgálat által nyújtott szolgáltatások jellemzőiről, azok elérhetőségéről és az igénybevétel rendjéről, valamint az ellátottakat megillető jogokról és azok érvényesítéséről, továbbá jogosult volt megismerni a róla készült dokumentációban szereplő adatokat. V. A közösségi ellátás szolgáltatásai, feladatok: 1. Szűrés és korai felismerés - állapotfelmérés, becslőskálák, kérdőívek, tesztek - struktúrált interjú 2. Speciális technikák, intervenciók - megkereső tevékenységek - a felépülésre való készség mérése, fokozása - változásra ösztönzés - addiktológiai konzultáció - rövid intervenció - esetmenedzselés 3. Problémaelemzés, probléma megoldás:
5 - a személyes célok meghatározásának segítése; - a változásra motiváló tényezők feltárása; - problémamegoldó beszélgetések; 4. Készségfejlesztés: - életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése; - az önellátásra való képességek javítása és fenntartása; - tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és a kezelés teendőiről; 5. Pszicho-szociális rehabilitáció: - a munkához való hozzájutás segítése; - a szabadidő szervezett eltöltésének segítése; - szabadidős, önsegítő csoportok szervezése, és delegálás; - önsegítő csoportok; - hozzátartozói csoportok; - terápiás csoportok: szabad-interakciós csoport, asszertív tréning; - támogató hálózatok szerveződésének segítése; - tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások,
valamint
a
foglalkoztatási,
oktatási,
lakhatási
lehetőségek
igénybevételéről; - személyes célok megfogalmazásának segítése, változást motiváló tényezők feltárása, szerhasználat,
illetve
függés
járulékos
ártalmainak,
káros
következményeinek
csökkentése; - életvezetési tanácsadás, felvilágosítás; - szenvedélybeteg életmód változtatásának ösztönzése, elindítása, segítése, folyamatos nyomon követése - szociális segítés, tanácsadás, ügyintézés - visszaesés megelőzése - hozzátartozók segítése - egészségügyi alapellátás, szakellátás igénybevételének szervezése - prevenció
6 - információszolgáltatás, hivatalos ügyek intézésének segítése - szabadidős, kulturális programok szervezése VI. Az ellátás során megvalósult feladatok A szolgáltatás során megszerveztük az egészségügyi alapellátáshoz, szakellátásokhoz való eljutás lehetőségét, mind szociális, mind egészségügyi szakellátásba tartozó intézmények elérésének segítését. Információt
nyújtottunk
az
intézmények
létezéséről,
megközelíthetőségről,
igénybevételének feltételeiről. Tájékoztatást nyújtottunk a szükséges egészségügyi vizsgálatok végzésének helyeiről. Intézményekkel kapcsolatfelvételt kezdeményeztünk, időpontot egyeztettünk. A gondozott mentális, fizikai állapotának megfelelő mértékű az intézménybe történő eljutásának megszervezésével segítettük. Kapcsolatot tartottunk a kezelőorvosokkal. Hivatalos ügyek intézését segítettük – szociális segély, személyes iratok pótlása stb. személyesen, levélben, telefonon. A kliens szenvedélybetegségével kapcsolatos problémái mellett meglevő egyéb ügyeiben nyújtottunk segítséget. Dr. Szalai Máriával a területileg illetékes pszichiátriai gondozó neurológus és pszichiáter főorvossal heti rendszerességgel tartottunk kapcsolatot. Az Érted, Veled Egyesület 2011 májusában „Kulcs projekt” esetmegbeszélést tartott egy megrekedt védelembe vett gyermek esetéről, melyre a Napfény Szociális Segítő Központ vezetősége hívta meg szolgálatunkat. Ezen a szolgálatunk mindhárom munkatársa aktívan vett részt. 2011 májusában a Napfény Szociális Segítő Központ rendezésében részt vettünk egy Szakmai Műhelyen és a „Kulcs projekt”esetmegbeszélésén. A Szakmai Műhely témája a Sümeg kistérségben működő gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekvédelmi szakszolgálat bemutatása.
7 A Napfény Szociális Segítő Központ gyermekjóléti szolgálat vezetője a jelzőrendszeri tagoknak
bemutatta
az
Alkohol
-
Drogsegély
Ambulancia
által
működtetett
szenvedélybetegek közösségi ellátását és felkérte szolgálatunkat az októberben tartandó szakmaközi esetmegbeszélésen való aktív részvételre. Október 27-én „Szenvedélybetegségek és droghasználat a fiatalok és gyermekek körében” témával
szolgálatunk
szakmai
vezetője
és
koordinátora
tájékoztatást
nyújtott
intézményünkről, az ellátásainkról és a jelzőrendszeri tagok közötti együttműködés lehetőségeiről. A harmadik negyedévben a szolgálat munkatársai 7 alkalommal szupervízión vettek részt, mely az Érted, Veled Egyesület szervezésébe n zajlott. Az év során a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal részéről és a Magyar Államkincstár részéről szakmai ellenőrzésre került sor. A szakemberek hiányosságokat nem állapítottak meg. VII. Ellátásban részesülők köre: Elsősorban a saját otthonukban élő, nem akut veszélyeztető állapotú addiktív betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben, valamint szociális helyzetük javításában igényeltek segítséget. A tüneteket mutató, de eddig addiktológiai kezelés alatt nem álló, illetve addiktív probléma kialakulása szempontjából veszélyeztetett személyek. Az ellátottak között egyaránt megtalálhatóak a deviáns életvitelű fiatalok, a nehezen elérhető és magas kockázatú csoportok. Szolgáltatásunk sajátos módszerei, eszközei, eljárásai alkalmasak az igénybevevő súlyosabb testi-lelki károsodásainak, szociális és egyéb veszteségeinek megelőzésére, aktuális állapotának szinten tartására, javítására, további szolgáltatások igénybevételének motiválására. Szolgáltatásaink kiemelt szerepet játszottak a nehezen elérhető, vagy a más egészségügyi és szociális ellátásokban nem részesülő célcsoportok megtalálásában, a szolgáltatásokba történő bevonásában. Az ellátás a szenvedélybetegség más és más szakaszában lévő, eltérő motivációjú, eltérő szociális helyzetű, családi- és társadalmi kapcsolatú szenvedélybetegek, addiktív problémával küzdők megsegítésére irányult.
8 A problémakörök, amelyekkel a szolgáltatás nyújtás során leggyakrabban találkoznak a szolgálatok: -
a betegségtudat hiánya,
-
alkohol problémák jelentkezése,
-
az életrendezésre való motiváltság hiánya,
-
foglalkoztatottság és képzések hiánya,
-
anyagi nehézségek, pénz beosztási problémák,
-
elszigetelődés, párkapcsolat nehézségei,
-
konfliktusok a környezettel,
-
meggondolatlan hitel felvétel, romló lakhatási feltételek,
-
kábítószer probléma megjelenése,
-
közlekedési nehézségek,
-
szakorvosnál időpontkérési nehézségek.
Sümeg kistérsége sok szempontból, így egészségügyi szakellátáshoz való hozzáférés, foglalkoztatás és tömegközlekedés szempontjából hátrányos helyzetűnek mondható. Az egészségügyi szakellátás csak néhány feladatellátására korlátozódik, ezért az ellátottak nagyon sokszor egy másik kistérségben Ajka, illetve Tapolca városába tudnak szakrendeléseket felkeresni, mely városok kiesnek az elérhető direkt módon választható tömegközlekedésből. A kistérségre jellemző az aprófalvas zsáktelepülés, továbbra is nagy szükség van a településeken való jelenlétre.
9 Az ellátottak arányát tekintve 42% falvakból, 58% Sümeg városából kerül ki. (ábra 1.)
ábra 1. Az ellátottak férfiak és nők vegyesen. A szenvedélybetegség jellegéből adódóan nem szerinti megosztottság: 70% férfi és 30% női gondozott. (ábra 2.)
ábra 2. Az életkori sajátosságok szintén a szenvedélybetegségek jellegéből adódnak. Legtöbb kliensünk alkoholproblémával küzd 77%. Ezt követi a nikotinfüggőség 22%. Ezeken túl kisebb számban fordul elő koffeinfüggő kliens 1%. (ábra 3.)
10
ábra 3. Az ellátást igénybe vevők életkora 20-68 év közöttiek, az átlagéletkor 45 év. (ábra 4.)
ábra 4. A gondozottak nagy része bejelentett munkahellyel nem rendelkezik 62%. Jövedelmi forrásaik alkalmi munkából, rendszeres szociális segélyből, nyugdíjszerű ellátásokból tevődnek össze. (ábra 5.)
11
ábra 5. Legtöbb esetben rendezetlen életkörülményekkel, hivatalos okmányok hiányával szembesültek a közösségi ellátás szakemberei. A gondozottak ellátási szükségleteik enyhítésében, a napi életvezetésük és életvitelük javításában nyújtottak segítséget a szakemberek. Az ellátottak átlagszáma 2011. évben 50,7 fő. Az első negyedévben a teljesítménymutató 50,0 fő, a második negyedévben 48,1 fő, a harmadik negyedévben 50,3 fő, a negyedik negyedévben pedig 54,3 fő volt. (ábra 6.)
ábra 6.
12 Gondozási órák száma a 2011-es évben 1529 óra. A szenvedélybetegek közösségi ellátásának szolgáltatásait 2011. január 01 és 2011. december 31. napja között 69 fő vette igénybe. Tisztelettel kérem Önöket a beszámoló elfogadására. Veszprém, 2011. december 31. Guzrán Ildikó közösségi koordinátor
Kis Teodóra szakmai vezető
