AZ ÍRÁSJELEK Mondatközi írásjelek: 1. Vesszőt teszünk: -
a kötőszó nélküli felsorolás tagjai közé Pl.: Vettem diót, mogyorót, mandulát.
-
az egyes és a páros kötőszók elé (kivétel: és, s, meg, vagy, is egyes kötőszók) Pl.: Én indulok, akár jössz, akár nem.
-
az indulatszók, a megszólítások, a mondatértékű módosítószók határain Pl.: Látod, fiam, milyen szép az élet! Fiatalságunk évei, haj, messze szálltak!
-
értelemező jelzős szerkezetekben Pl.: Almát ettem, pirosat. összetett mondatokban a tagmondatok határán (akkor is, ha van kötőszó, akkor is, ha nincs) Pl.: Én is voltam két pénzzel a vásárban, és nem adtak érte hármat.
-
közbeékelődések határain Pl.: Egy pénzből, ha lehetne, kettőt csinálna.
-
2. 3. 4. 5.
a „mint” szó előtt, ha hasonlító jelentéstartalmú alárendelő mondat tagmondatait köti össze Pl.: Néha olyan vagy, mint aki nincs is itt. De: ha a „mint” állapothatározót vezet be, akkor nem kell vessző Pl.: A farsangon mint sárkány jelent meg. Pontosvessző: nagyobb tömböket jelez a szövegben Kettőspont: részletezés, magyarázat előtt Zárójel / gondolatjelpár: beékelődés A mondat végén egyedülálló gondolatjel: hozzátoldás, a gondolat befejezetlensége, szünet.
Mondatvégi írásjelek A mondat modalitásától függően használhatunk: pontot (állító) felkiáltójelet (felszólító, felkiáltó) kérdőjelet (kérdő) Alárendelő összetett mondatokban a főmondat, mellérendelő összetett mondatokban az utolsó tagmondat modalitása határozza meg a mondatvégi írásjelet. Pl.: Mikor hazafele ballagtunk, azt kérdezte, segítenék-e neki. Mikor hazafele ballagtunk, azt kérdezte: segítenék-e neki? Hát akkor, fiam, mondd meg, hová tegyünk vesszőt a mondatokban! Hát akkor, fiam, mondd meg: hová tegyünk vesszőt a mondatokban? Az idézés formái Dugonics András írja: „Az becsüli a pénzt, kinek a körme kopik utána.” „Az becsüli a pénzt - írja Dugonics András -, kinek a körme kopik utána.” „Az becsüli a pénzt, kinek a körme kopik utána.” - írja Dugonics András.
AZ ELVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A mghg-k önmagukban is alkothatnak szótagot. Pl.: di-a-film. Ha 2 mghg között 1 mshg van, azt átvisszük a következő szótagba. Pl.: szó-lás. Ha 2 mghg között több mshg van, csak az utolsót visszük át a következő szótagba. Pl.: szó-tagba. A dz és a dzs betűjegyeit nem lehet elszakítani szótagoláskor. Pl.: bo-dza, do-dzsem. Kettőzött mshg-t úgy választunk el, mintha 2 külön mshg lenne. Pl.: locs-csan. Összetett szavakban az utótaggal mindig új szótagot kezdünk. Pl.: kert-aj-tó. Ugyanígy választjuk el az igekötőket és a leg- fokjelet is. Pl.: leg-utolsó, meg-adás. Régies írásmódú családneveket a kiejtés alapján választunk el. Pl.: Var-gha, Eöt-vös. Idegen szavakban a ch-t nem bontjuk szét, az x-t pedig egyjegyű mshg-nak tekintjük. Pl.: anarchia, ta-xi.
AZ IDEGEN SZAVAK ÍRÁSA Az általánosan ismert idegen szavakat magyarosan írjuk. Pl.: kóla, diszkó, menedzser. Sok idegen szó alapalakjában hosszú mghg-t írunk. DE: képzők előtt megrövidül a mghg. Pl.: kultúra – kulturális, mítosz – mitikus, szimbólum – szimbolizál, harmónia – harmonizál. A ch-t és az x-t megtartjuk az idegen szavakban. Pl.: mechanikus, praxis. A rövid o-ra, ö-re végződő idegen szavak toldalékos alakjaiban a kiejtésnek megfelelően megnyúlik a mghg. Pl.: Oslo – Oslóban, Malmö – Malmőben, dzsudózik. Idegen tulajdonnevek: nem alkalmazzuk az egyszerűsítés elvét. Pl.: Bonn-nál, Grimm-mel. Az egybeírt nevek –i képzős alakjai kisbetűsek. Pl.: oslói, balzacki, coventryi. A több elemű nevek –i képzős származékai nagybetűsek maradnak, a képzőt kötőjellel kapcsoljuk hozzájuk. Pl.: New York-i, Victor Hugo-i, Leonardo da Vinci-s. Ha az idegen név végén néma hang van, a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Pl.: Shakespeare-rel, shakespeare-i, Marseille-ben, Loire-on, Peugeot-t. Idegen tulajdonnevek: a –val/-vel, -vá/-vé rag v-je a szótő kiejtett mshg-jához hasonul. Pl.: Bachhal, Moliére-rel, Coleridge-dzsal Az idegen szavakat is a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. Pl.: Shakespeare, cou-lomb, Baude-laire, Coo-per.
A SZÁMOK HELYESÍRÁSA Kétezerig minden számot egybeírunk. Ezen felül hármas számcsoportokként kötőjellel tagoljuk őket. Pl.: ötmillió-hatszázhuszonháromezer-négyszázkilencvenkettő. A sorszámnevek után pontot teszünk, ezt a pontot toldalékoláskor a kötőjel előtt is megtartjuk. Pl.: 13. sor, 10.-ben. Keltezés: 2009. október 19., 2009-10-19, 2009. október 19-e, 2009. okt. 19., 2009.10.19., 2009.X.19. A napot jelölő szám után nem teszünk pontot, ha toldalékoljuk (1-jén, 20-án, 5-ig). Az évszám után nem teszünk pontot, ha névutóval használjuk (2000 előtt) vagy birtokos jelző (2000 nyarán).
A FÖLDRAJZI NEVEK HELYESÍRÁSA Földrajzi köznév: földrajzi fogalmakat jelölő főnevek (tó, tenger, óceán, sivatag, völgy, domb, hegy stb…) A földrajzi neveknek 3 nagy csoportjuk van: egyelemű/egybeírt, kötőjeles, különírt. 1. Egyelemű / egybeírt földrajzi nevek alapforma: Európa (földrész) Duna (folyó) Balaton (tó) Mátra (hegység) Itália (ország) Kisalföld (országrész) Tamási (település)
-i képzős forma: európai dunai balatoni mátrai itáliai kisalföldi tamási (egy i-vel!)
2. Kötőjeles földrajzi nevek: Földrajzi fogalmakat jelölő köznévi utótagot tartalmazó nevek: Közszói előtagos alakok: alapforma: -i képzős forma: Arany-patak arany-pataki Sólyom-sziget sólyom-szigeti Kis-kőszikla kis-kősziklai Tulajdonnévi előtagos alakok: alapforma: János-dűlő Duna-part Kaszpi-tenger Huron-tó Vas Mihály-hegy József Attila-lakótelep
-i képzős forma: János-dűlői Duna-parti Kaszpi-tengeri Huron-tavi Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelepi
Az egyelemű/egybeírt földrajzi nevek megkülönböztető köznévi előtaggal bővült változatai: alapforma: -i képzős forma: Holt-Tisza holt-tiszai Dél-Dunántúl dél-dunántúli Új-Zéland új-zélandi Délkelet-Magyarország délkelet-magyarországi 3 elemű kötőjeles földrajzi nevek: alapforma: Új-Dél-Wales Nagy-Ausztráliai-öböl Belső-János-dűlő Déli-Shetland-szigetek
-i képzős forma: új-dél-walesi nagy-ausztráliai-öböli belső-János-dűlői déli-Shetland-szigeteki
Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűs földrajzi neveket, ha valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: alapforma: -i képzős forma: Budapest – Bécs budapest – bécsi Moszkva – Párizs moszkva – párizsi 3. Különírt elemekből álló földrajzi nevek: Államnevek: alapforma: Római Birodalom Egyesült Királyság Ománi Szultánság Dél-afrikai Köztársaság DE: Zaire Köztársaság Államrészek neve: alapforma: Budai járás Letenyei nagyközség De: Kent grófság Somogy megye Utca / út /tér / köz / híd nevek: alapforma: Váci utca Petőfi tér Biczó köz Erzsébet híd
-i képzős forma: római birodalmi egyesült királysági ománi szultánsági dél-afrikai köztársasági Zaire köztársasági -i képzős forma: budai járási letenyei nagyközségi Kent grófsági Somogy megyei -i képzős forma: Váci utcai Petőfi téri Biczó közi Erzsébet hídi
A RÖVIDÍTÉSEK ÉS MOZAIKSZÓK HELYESÍRÁSA A rövidítések 2 típusa: 1. Valódi rövidítések. Pl.: aug., kb., pl., Bp., em. Ezeknek a végén pont van. A rövidítés annyi egységből áll, ahány szót rövidítünk. Boldog új évet kívánok → B.u.é.k. 2. Jelszerű rövidítések: nem kell pont a végére - mértékegységek: dl, cm, km - pénznemek: Ft, DM - égtájak: K, ÉNy, DK - vegyjelek: Cl, S, C - országjelek: H, I, GB A rövidítésekhez a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, a kötőjel a kiejtett alakhoz igazodik. Pl.: csüt.-ön, dl-rel. A mozaikszók 2 típusa: 1. Betűszók: a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk hozzájuk. Pl.: ELTE-re, BKV-val, OTP-be. 2. Szóösszevonások: a toldalékokat közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk. Pl.: gyesen, Mahartnál, levlapot.
Összetett szavak írása 1. Mellérendelő összetételek szóismétlések: kötőjellel (már-már, egy-egy, ki-ki) ha az összetételnek csak a második tagját toldalékoljuk: egybeírjuk (búbánatos, limlomot, rúgkapáló, hírneves) ha az összetétel mindkét tagját toldalékoljuk: kötőjellel (kezét-lábát, orrán-száján, többékevésbé, sütnek-főznek, dúlt-fúlt, híres-neves) 2. Alárendelő összetételek: általában egybeírjuk őket 3. Többszörös szóösszetételek két egyszerű szóból álló összetételt mindig egybeírunk szótagszámtól függetlenül pl.: televíziókészülék, matematikatanítás többszörös összetételek: 6 szótag fölött kötőjelet kell használni pl.: dokumentumfilm-szemle, munkaerő-nyilvántartás a szótagszámlálás szempontjai: a szótagszámba a jelek és a ragok nem számítanak bele pl.: kerékpárjavításokat, de kerékpár-javítási csak a két vagy több szótagú igekötőket tekintjük külön összetételi tagnak pl.: előadó-művészet, de befogadóképesség Mozgószabályok: egy kötőjeles szóhoz újabb kötőjellel kapcsolódó utótag járul: az első kötőjelet kihagyjuk pl.: anyagcsere-vizsgálat, de anyagcserevizsgálat-kérés egy külön írt szókapcsolathoz olyan utótagot kap, amely az egészhez járul: az első részt egybeírjuk és kötőjellel kapcsoljuk az utótagot pl.: hideg víz, de hidegvíz-csap két azonos utótagú összetétel különböző előtagja kerül egymás mellé: az előtagokat kötőjellel írjuk külön az utótagtól pl.: fény-árny játék, kutya-macska barátság, réz-arany ötvözet
Egyéb: A -fajta, -féle, -szerű, -nemű utótagokat a köznevekkel egybeírjuk (másféle, meseszerű, egynemű), de a tulajdonnevekhez kötőjellel kapcsoljuk (Petőfi-szerű, Ady-féle) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk őket. Pl.: Afrika-kutató, Herkules-erejű, Kossuth-díjas, Balassi-strófa Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak: odanéz, ne nézz oda, oda fog nézni. Egybeírásuk vagy különírásuk gyakran értelmi különbséggel jár: elleszek nélküle – el leszek fáradva, beleszeretett a lányba – bele szeretett volna szólni, leszokott a dohányzásról – le szokott járni edzeni
