Alapvető egészségügyi ismeretek témakörében - az egészségügyi egység vonatkozásában: elsősegély nyújtási ismeretek, a sérültek felkutatása, a sérültek szállítása, járványügyi feladatok, a lakosság és az anyagi javak megelőző radiológiai, biológiai, vegyi védelme, a mentesítés, fertőtlenítés végrehajtásának speciális szabályai, szükség-védőeszközök: a) elsősegély nyújtási ismeretek, b) a sérültek kimentése, mozgatása, c) radiológiai, biológiai és vegyi anyaggal érintett sérültek elsődleges ellátásának szabályai. Elsősegély-nyújtási ismeretek: Az elsősegélynyújtás a sürgős helyszíni betegellátás első lépése. Bajbajutott embertársainkon segíteni mindenkinek állampolgári kötelessége. Persze segíteni az tud igazán, akinek fogalma van a szakszerű elsősegélynyújtásról. Hiszen ezek a beavatkozások sokszor életet menthetnek. A legprecízebb elsősegélynyújtás sem helyettesítheti az orvosi vizsgálatot. Minden sérültet, rosszulléten átesett embert orvosnak is meg kell mutatni. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg állapotának további romlását megakadályozzuk, az esetleges életveszélyt elhárítsuk és próbáljuk megnyugtatni a beteget. A balesetek többsége közterületen történik. Miután tisztázta, hogy ki a beteg, azonnali teendő a légzés, a keringés és az eszmélet kontrollja. Többnyire ez ránézéssel is megállapítható. Igyekezzünk a beteg bizalmát megnyerni, ne hagyjuk, hogy mások izgalma, agresszivitása minket is hatalmába kerítsen. Az elsősegélyt igénylő helyzetek sora a kisebb vágások és zúzódások kezelésétől egészen a súlyos sérülések vagy balesetek utáni újraélesztési módszerek alkalmazásáig terjed. Főbb szabályok: A sérülteket az orvosnak kell ellátnia, nekünk gondoskodnunk kell a mentők értesítéséről, valamint arról, hogy a segítség megérkezéséig ne romoljon a sérült állapota. Úgy cselekedj, hogy ne okozz további balesetet! További szabályok: Először tájékozódnunk kell. A tájékozódás során öt kérdésre kell választ kapnunk:
Mi történt? Hogyan történt? Hány sérült van? Milyen sérüléseik vannak? Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat?
Ha ezeket a kérdéseket meg tudjuk válaszolni, pontosabb adatokkal tudunk szolgálni a mentőknek, másrészt könnyebben meg tudjuk határozni azokat a teendőket, amit a sérült állapotromlásának megakadályozásáért tennünk kell.
A helyszínt úgy kell biztosítani, hogy önmagunkat, a sérülteket és a segítőinket ne érhesse további baleset. Ehhez, ha lehet, keressünk segítőtársakat. Sose hősködjünk! A helyszín biztosítása mindig attól függ, hogy hol történt a sérülés és hány segítőnk van. Ha a baleset az úttesten történt, figyelmeztetni kell a közeledő autókat, nehogy belerohanjanak az álló autókba, a sérülteket ellátókba. Ha az épületben történt, attól függően, hogy mi okozza a sérülést, meg kell szüntetnünk a veszélyforrást. (Tűzhely elzárása, villanyóra kikapcsolása, stb.) A kíváncsiskodókat el kell küldeni, mert zavarják a munkát, ráadásul, ha a helyzet olyan, többen pánikba eshetnek, rosszul lehetnek. Ha többen vagyunk, végezzünk csapatmunkát! A kapkodás és fejetlenség elkerülése végett nevezzünk ki egy "mentésvezetőt", gyorsan határozzuk, meg ki mit csinál. A sérülteket lehetőleg ne mozgassuk, ez alól kivétel, ha a balesetkörülményei olyanok, hogy a további baleset elkerülése mozgatás nélkül nem lehetséges, pl.: dől az épület, robbanásveszély van, stb. A sérültet le kell ültetni, vagy fektetni, ruházatát csak olyan mértékben szabad levenni, amennyire a sérülés megkívánja. A ruha eltávolítását az ép végtagnál, az öltöztetést a sérült végtagnál kezdjük. Sose ráncigáljuk, szükség esetén vágjuk le a ruha ujját. Gondoskodni kell a mentők hívásáról, a beteget tilos egy segítő autójával elszállítani, mert romolhat az állapota. A mentők tájékoztatása tartalmazza:
A hívó nevét, adatait Mi történt, hol történt (a sérülés pontos helyét és megközelítési útvonalát). Hány sérült van, milyen a sérülésük; súlyosság szerinti megoszlásuk. Milyen egyéb segítségre van szükségünk. A segélynyújtó gondoskodjék arról, hogy a közeledő mentőket a sebesült-gyűjtőhelyre irányítsák, és az odavezető út szabad legyen. Adjon tájékoztatást az elvégzett ténykedésről. Számoljon be arról, hogy hány használható segítőtárs áll rendelkezésre, ajánlja fel munkáját és a továbbiakban a mentők kárhely-parancsnokának utasításai szerint járjon el Tömeges baleset, a betegek "osztályozása":
Tömeges balesetnek nevezzük, ha azonos helyen és időben, azonos baleset vagy azonos egyéb egészségkárosító tényező (pl. baktériummal fertőzött étel) több személy sérülését okozza. Három, vagy annál több személyt érintő eseményt kell tömegesnek tekinteni. A tömeges baleset helyszínén - átmenetileg, vagy elhúzódóan - a segélynyújtásra szorulók száma és a helyszíni ellátás igénye meghaladja a segítségnyújtók számát és felszereltségüket, ezért nagyon fontos az átgondolt, célirányos cselekvés, valamint az ellátás sorrendjének meghatározása, a sérültek osztályozása. Mi a teendő: Tájékozódás és segélykérés. Fontos a sérültek számának és súlyosságának felmérése, a további veszélyek felismerése és a mentők értesítése. Nevezzünk ki egy irányítót és kövessük az útmutatásait, ne kapkodjunk. A sérültek összegyűjtése a sebesült-gyűjtőhelyen. Az elsősegélynyújtás sorrendjét a sérültek állapota szabja meg, hogy ezt fel tudjuk mérni, össze
kell gyűjteni a sérülteket. A gyűjtőhelyet úgy kell kijelölni, hogy ne legyen ott további veszélyforrás, és a mentők könnyen megközelíthessék. A beteg szállítása előtt meg kell győződni arról, hogy a mozgatás nem rontja-e az állapotát, a sérülésnek megfelelő szállítási formát kell választani. A beteg szállítható segédeszközzel 8hordágy, pokróc, stb.) és segédeszköz nélkül. Az egyik legfontosabb teendő a sérültek osztályozása. A sérültek osztályozása történhet a sérülések súlyossága szerint. Eszerint lehet: Életveszélyes Súlyos Könnyű sérült Életveszélyes sérült:
Klinikai halál állapotában van Élettel összeegyeztethetetlen sérülése van, de még él Súlyos légzészavara van Artériás vérzése van Eszméletlen Nyílt hasi sérülése van Sokkos 30%-os testfelületet meghaladó az égés
Súlyos sérült:
bő vénás vérzése van gerinc-, medence-, bordatörés gyanúja van combcsonttörés gyanúja van nyílt törése van nagy kiterjedésű lágyrész-sérülése van eszméleténél lévő koponyasérült 5-30% testfelület közötti az égés
Könnyű sérült:
kar-, kéz-, és lábfejtörése van rándulása, zúzódása van felületes lágyrész-sérülése van 5% testfelületnél kisebb kiterjedésű az égés
Osztályozhatjuk még úgy is, hogy van-e látható sérülése. (Törés, ficam, égés, vérzés, stb.) Ha van látható sérülése: Ezek a szoros értelembe vett traumatológiai esetek. Ha nincs látható sérülés: Ebben az esetben belgyógyászati balesetekről beszélünk. Ilyenek lehetnek:
fulladás gázmérgezések, idegen test által okozott, víz alá merülés, akasztás) áramütés lehűlés, fagyás A következő teendő a sérültellátás. A legfontosabb feladatok: a légutak felszabadítása a légút szabadon tartása (ha a sérült megengedi, stabil oldalfekvő helyzettel) artériás nyomókötés, vénás nyomókötés felhelyezése törés, lágyrész-sérülés rögzítése sebfedés nyugalomban tartás Az élet és halál jelei, újraélesztés:
A baleseti teendőket az határozza meg, milyen állapotban van a sérült. Eszméleténél van vagy nincs. Eszméletlenség Ez az állapot a központi idegrendszer zavarát jelzi. A beteg nincs tudatánál, külső ingerekre nem reagál. Meg kell vizsgálni, hogy vannak-e életműködései, hiszen az életműködések megszűnése a sérült halálához vezethet. Ha vannak életműködései, akkor sem hagyhatjuk magára az eszméletlen sérültet, mert könnyen megfulladhat, ezért biztosítani kell az átjárható légutakat. Ha a beteg sérülései lehetővé teszik, akkor a legjobb módszer a stabil oldalfekvés.
Stabil oldalfekvés
Stabil oldalfekvés
Stabil oldalfekvés
Stabil oldalfekvés
Stabil oldalfekvés
Előfordulhat, hogy a sérülés a beteg halálához vezethet. A halálfolyamaton belül két fázist különböztetünk meg: klinikai halál biológiai halál állapotát. A klinikai halálban nincs légzés, szívműködés. Ennek megállapítása a nyaki ütőér tapintásával, a mellkas kitérésének megfigyelésével történik. Az agy legfeljebb öt percig bírja károsodás nélkül ezt az állapotot, ez alatt kell megkísérelni az újraélesztést. Hideg, jeges vízbe esett sérülteknél az újraélesztés 4-5 percen túl is sikeresen megkezdhető, mivel a lehűlés következtében az oxigénhiány csökken, illetve a klinikai halál nem áll be a lemerülés pillanatában. Az újraélesztés az életműködések pótlását célzó tevékenységek összessége. (renimáció) A biológiai halál az életműködés megszűnését követő öt perc után kezdődik. Biztos jelei az életfolyamat megszűnését követő fél, egy óra múlva láthatóak. Ilyenek: hullamerevség, hullafoltok. Újraélesztés (reanimáció): a légzés és a vérkeringés pótlása Itt mindenekelőtt két kérdésre kell választ adnunk: kit reanimáljunk meddig reanimáljunk Nem reanimálunk: az élettel összeegyeztethetetlen sérültet (pl. a fej levált a törzsről) ha a biológiai halál egyértelmű jelei megvannak( pl. hullamerevség)
ha az iratok között egyértelmű utalás van arra, hogy életében ő kérte ezt (pl. rákos beteg) rossz állapotban lévő, de fennálló légzés illetve szívműködés esetén Meddig reanimálunk: ameddig a légzés, keringés helyre nem áll a biológiai halál beállta esetén felesleges tovább az újraélesztés. Mivel azonban ennek megállapítása az elsősegélynyújtó számára nem könnyű, ezért mindig a mentőorvos megérkezéséig folytatjuk a tevékenységet.
Az újraélesztés ABC - je: Átjárható légutak: Ez azt jelenti, hogy a beteget a hátára fektetjük, fejét oldalra fektetve eltávolítjuk a szájából a vér, hányadékot Befúvásos lélegeztetés: Az elsősegélynyújtó kilégzett levegője 16% oxigént tartalmaz, amely elég az újraélesztéshez. A befúvást legegyszerűbb szájból szájba végezni. A sérült a hátán fekszik, a fejét és az állát megtámasztva, kicsit hátrahajtva kell biztosítani, hogy a nyelve ne zárja el a befúvott levegő útját. A belélegzést percenként 16-18-szor kell végezni. Mellkas kompresszió: A szegycsont erélyes nyomásával elérhető, hogy a szívben lévő vér az ütőerekbe kerüljön. A sérültet kemény alapra kell fektetni, az elsősegélynyújtó a két tenyerét egymásra merőleges helyzetben ráhelyezi a sárült szegycsontjára (a szegycsont alsó szélétől felfelé három újnyira), nyújtott könyökkel, határozott nyomást kell gyakorolni a mellkasra, majd fel kell engedni. A befúvás és a kompresszió aránya egy elsősegélynyújtóval 2:15, két elsősegélynyújtóval 1:5.
A fej hátraszegése lélegeztetéshez
A szájból orrba való befúvás
A nyelőcsőbe fújt levegő elődomborítja a gyomortájékot
A mellkas süllyedése látható
A sokk
Olyan állapot, amikor a sejtek vérellátása valamilyen okból csökken, a szervezet "tartalékra" áll, vagyis csak az életfontosságú szerveket igyekszik ellátni vérrel. Sokkos állapotot kiválthatja a baktériumok által termelt anyag, mérgek, erős fájdalom. Ilyenkor az agyban az érmozgató központ működése gyengül. Kiválthatja a vérmennyiség jelentős csökkenése vérzés, égés, nagy vízveszteséggel járó betegségek következtében. (hasmenés, hányás). A sokk egy ideig visszafordítható folyamat, később visszafordíthatatlanná válik, eszméletvesztéshez vezet. Tünetei: gyengeség, sápadtság, hideg verejtékezés, szapora pulzus, nyugtalanság, majd teljes közömbösség, végül eszméletvesztés. A sokkos állapot felismerése tehát fontos feladat, azonnal meg kell kezdeni a sokkot kiváltó ok megszüntetését, vérzéscsillapítást, folyadékpótlást. A sérültet tanácsos a végleges ellátásig laposan, magasra polcolt lábbal fektetni. Sebellátás
A seb a bőr folytonosságának megszakadása. Megkülönböztetünk metszett, vágott, zúzott, szúrt, lőtt, harapott, csonkolt sebeket. A sebellátás célja, hogy a további sérüléseket és fertőzéseket megakadályozzuk. Kötelező lépések: Sebtisztítás: A seb környékét folyó vízzel alaposan tisztítsuk meg, hogy baktériumok a sebbe lévő idegen testeket tilos kihúzni. Fertőtlenítés: A fertőzések elkerülése céljából a seb környékét fertőtleníteni kell, de meg kel győződni a jódérzékenységről. Sebfedés: Az elsősegélynyújtó ne használjon kenőcsöt. Mindig olyan steril kötszert használjon, amely nem ragad a sebbe, kerüljük a vatta használatát. A kötszer rögzítéséhez öntapadó ragtapasz alkalmazása javasolt. Kisebb sebek sebpárnával ellátott ragasztóval jól befedhetőek. A sérült részt rögzítsük. Égési sérülések Az égési sérülések az egyik leggyakrabban előforduló sérülések. Okozhatja gőz, víz, más folyékony forró anyag, forró tárgyak, elektromos áram, vegyszerek, sugárzás, stb. A hideg is okozhat égéshez hasonló sérüléseket.
Az égés tünetei függnek az égés kiterjedésétől, és az égés fokától. Égési fokozatok: 1. fokozat: bőrpír, fájdalom Hajszáleres Szivárgó sötétvörös Vénás Sötétvörös, bőven folyik Ütőeres
Élénkpiros, lüktetve folyó
Fedőkötés A végtag megemelése nyomókötés, a végtag felkötése, felpolcolása A végtag megemelése az ér leszorítása csontos alaphoz, nyomókötés
2. fokozat: égési hólyagok, ami folyadékkal telt 3. fokozat: elhalt szövetek, égési seb Az égési felület kiterjedését többnyire százalékosan lehet megállapítani. Egy tenyérnyi felület a testfelület 1%-ának felel meg. A "kilences szabály" a test tizenegy 9%-os részre osztja, ami összesen 99%. A gát tájéka a maradék 1%. Fej 9%, törzs elöl 2x9%, hát: 2x9%, alsó végtagok: 2x9%, felső végtagok 2x9%, gáttájék: 1% Első teendőnk, hogy megszüntessük az égési sérülést kiváltó okot. Őlyenkor mindig vigyázzunk arra, hogy ne okozzunk további sérüléseket sem magunkban, sem másokban. Minden égési sérülést amilyen gyorsan csak lehet, hűteni kell. Ez azért fontos, mert az égés során szövetpusztulás következhet be. A hűtéssel ezt a pusztulást akadályozhatjuk meg vagy csökkenthetjük. Az égett területre engedjünk 10-15 percig hideg vizet. Vigyázzunk azonban, hogy ne hűtsük túl a sérültet. Az égés másik nagy veszélye, hogy az égett területen az erek fala károsodik és a vérből plazma áramlik a szövetek közé. Ez a keringő vér mennyiségét csökkenti, ami sokkos állapothoz vezethet, ezért minden égési sérültet látnia kell orvosnak. Az égés következménye lehet, hogy az égett felület elfertőződik. A fertőzés forrása lehet a külvilág, de lehetnek az elhalt felületen garázdálkodó baktériumok is. Súlyosabb esetben általános vérmérgezés is bekövetkezhet. A fertőzésmegakadályozására feltétlenül törekedni kell! Sose szúrjuk ki a hólyagokat! A sebbe ragadt dolgokat nem szabad kitépni. Borítsuk be az égett felületet steril gézlappal és rögzítsük laza kötéssel.
Vérzések
A vérzés az érfal megszakadása, melynek folytán a vér a külvilág felé, a szövetek közé, illetve a testüregekbe folyik. Fajtái: hajszáleres vérzés, vénás vérzés, ütőeres vérzés.
Az ízületek és a csontok sérülései Rándulás: Ha az ízületeket ért behatások következtében az ízületi fej és az ízületi árok eltávolodik egymástól, és az ízületet összekötő ínszalag nagyon meghúzódik, rándulásról beszélünk. Bár nagyon fájdalmas, meg is duzzad, de nem jár maradandó alakváltozással, az ízületi fej visszatér az eredeti helyére. Ficam: A ficam hasonlóan keletkezik, mint a rándulás, de az izületi fej nem tud visszatérni az ízületi árokba. A végtag eldeformálódik, furcsa alakja lesz, és nagyon fáj. Az ízületek sérülésénél nagyon fontos a sérült terület megszabadítása a ruhától, és a nyugalomba helyezés. A fájdalom csillapítására borogatás alkalmazható. Törés: Ha a csontot felépítő csontszövet folytonossága megszakad, törésről beszélünk. A törés lehet zárt és nyílt. Nyílt törésnél a szövetek olyan mélyen megszakadnak, hogy nyílt seb keletkezik, a csontvégek kilátszanak. Zárt törés esetén a törött csontot fedik a szövetek. A csontok sérülésénél rögzíteni kell a végtagot, hogy ne mozduljon el, mert az fokozza a sérült fájdalmát. A rögzítés történhet sínhez, vagy az ép végtaghoz. A nyílt törésnél nem szabad a csontvégek összeillesztésével próbálkozni, mert fontos idegeket vághatunk el. Laza fedőkötéssel fedni kell a sebet, és a mentők megérkezéséig gondoskodni kell a nyugalomról.
d)
a sérültek kimentése, mozgatása: Ha a baleset olyan helyen történik, ahol nem lehet biztonságosan elsősegélyt nyújtani, vagy az állapota tovább romolhat, mert például szennyezett a levegő, akkor ki kell menteni őt a baleseti helyszínről. A sérült szempontjából létfontosságú az, hogyan tesszük ezt. A kimentés legfontosabb szabálya, hogy ne okozzunk további sérülést. Bizony előfordult már, hogy az elsősegélynyújtó elővigyázatlansága miatt szakadt el a gerinctörött sérült gerincvelője, és egy életre lebénult. Ha a sérült beszorul valahova, ne ráncigáljuk, hanem próbáljuk meg szabaddá tenni a testét. Igyekezzünk az ép testrészeinél megfogni, a sérült testrészt pedig tartsa és emelje egy másik segítő. Gerincsérülés gyanúja esetén mindig három segítő emelje a sérültet úgy, hogy tenyerüket csúsztassák a hát, a medence és a láb alá, és egyszerre mozduljanak. Amennyiben a sérültre fal omlik, óvatosan távolítsuk el az omladékot. Mindig a nagyobb darabokkal kezdjük, de ügyeljünk arra, hogy elmozdításukkal nehogy újabb darabok mozduljanak meg és omoljanak rá. Amennyiben a mentés hosszú időt vesz igénybe, próbáljunk folyamatosan kapcsolatot tartani vele. Szükség esetén juttassunk az omlás alá élelmet, ivóvizet, gumicsövön levegőt. A kimentést követően a következő hibalehetőség a szállításban rejlik, hiszen helytelen szállítás esetén további bajokat okozhatunk. A szállításhoz legtöbbször nem áll rendelkezésünkre semmilyen eszköz. Ha a beteg állapota megengedi, szállíthatjuk ültetve. Két segítő esetén a gyerekjátékokból ismert "gólya viszi a fiát" - helyzetben, ekkor a sérült a nyakunkba kapaszkodva segíthet. Egy elsősegélynyújtó esetén a hátunkra véve, karjait a mellkasunkon keresztbefonva vihetjük. Ha a sérülése nem engedi az ültetést, használhatunk pokrócot, de használhatunk erős összegombolt kabátot is, amelybe rudakat teszünk. Szerencsésebb a helyzet, ha van hordágy a szállításhoz.
Ilyenkor alapszabály, hogy a beteget a hátul álló szállítóval szemben fektetve helyezzük el, így az láthatja sérült arcát, beszélni tud hozzá. Fontos, hogy megfelelően rögzítsük a sérültet a hordágyhoz, hiszen egyenetlen talajon haladva leeshet. A rögzítést célszerű combnál, a medencénél és a mellkas legmagasabb pontjánál tenni. A rázkódás elkerülése végett egyszerre kell lépni, a lehelyezés egyszerre történjen, ha erre nincs mód, mindig a lábnál lévő oldalt tegyük le előbb. Mozgatás és szállítás kézzel Hogy milyen módszerrel szállítja el a sérültet a közvetlen veszély közeléből, az attól függ, milyen a helyzet, a sérült állapota, és hogy van-e segítsége. Kevésbé sürgős esetekben – például ha a sérültet védett helyre kell szállítania, hogy ott várja meg az orvosi segítség és eszközök megérkezését – a szállítás jobban előkészíthető, és használható hordágy is. Soha ne kísérelje meg egy súlyosan beteg vagy sérült személy mozgatását, hacsak nincsen közvetlen életveszélyben. Soha ne feltételezze, hogy a sérült képes segítség nélkül ülni vagy állni. Soha ne mozgassa a sérültet egyedül akkor, ha van segítsége. Mérje fel, elegendő-e a feladat elvégzéséhez segítőtársai ereje. A segítőtársaknak magyarázza el a feladatukat. A helyes emelés technikája: A beteg felemelése és megtartása nem szabad, hogy kárt okozzon a sérültnek vagy Önnek. Mindig használja legerősebb izmait (a comb-, csípő-, vállizmokat), és kövesse az alábbi szabályokat: Tegye szét lábait kényelmesen, az egyik legyen kissé előrébb a másiknál. Ez stabil, kiegyensúlyozott helyzetet biztosít. Hátát tartsa egyenesen, térdeit hajlítsa be. Fogja teljes tenyerével az emelendő tárgyat. Az emelendő személy súlypontját tartsa olyan közel magához, amennyire csak lehet. Ha kezdi elveszteni az egyensúlyt vagy a fogást, engedje le a sérültet, keressen új fogást, és kezdje elölről. Szállítás egy elsősegélynyújtó esetén Ha nem áll rendelkezésre segítség, használhatja az emberi támasz módszert (ha a sérült képes segítséggel járni), vagy a húzást. Az ölben vitelt vagy a hátára ültetést csak akkor alkalmazza, ha a sérült könnyű (például gyermek). Szállítás ölben: 1./ Guggoljon az áldozat mellé. Egyik karját tegye a törzse köré, a derekára. 2./ Másik kezét tegye a combjai alá. Húzza a testét maga felé és emelje fel. Szállítás háton: 1./ Hajoljon le a sérült előtt, háttal állva neki. Mondja neki, tegye karjait az Ön nyaka köré.
2./ Fogja meg combjait, és emelkedjen fel lassan, hátát egyenesen tartva. A húzás módszere: 1./ Tegye az áldozat kezét keresztbe a mellén. Hajoljon mögé, nyúljon be a hónaljai alatt, és húzza őt. Ha a sérült fel tud ülni, tegye kezeit keresztbe a mellén, és Ön csúsztassa át kezeit a hónaljai alatt, fogja meg csuklóit és húzza őt. Ha az áldozat dzsekit visel, gombolja ki és húzza fel a fejéig. Fogja meg a dzsekit a vállainál, és húzza annál fogva. Szállítás két elsősegélynyújtó esetén Az eszméleténél lévő sérültet lehet két kézen ültetve szállítani. A törzs és az alsó végtag emelésének módszerével szállíthatók eszméletlen áldozatok, és veszélyhelyzetben így lehet hordágyra vagy hordszékre emelni a beteget. A kétkezes nyereg módszere: 1./ Guggoljon le a sérült két oldalán, egymás felé fordulva. Háta mögött tegyék keresztbe a kezüket, és fogják meg a derékszíjat. 2./ Másik kezüket tegyék át a sérült térdei alatt, és fogják meg egymás csuklóját. Összekapcsolt kezeiket ezután húzzák a sérült combjainak közepe alá. 3./ Közeledjenek a sérülthöz. Hátukat egyenesen tartva, lassan emelkedjenek fel, és induljanak együtt. A sérült hordágyra helyezése: A sérült hordágyra helyezésének kívánatos módja a vászonból és rudakból álló hordágy használata . Ha olyan nem áll rendelkezésre, használhat emelésre egy takarót is. Ha a sérültet felemelték, akkor a hordágyra engedhető, akár lábtól, akár fejtől tették oda azt. Ha nincs takaró, vagy kevesebb, mint négyen vannak, használják a törzs- és lábemelés módszerét. NE emeljen fel olyan sérültet, akinek gerincsérülése lehet, ha a közvetlen életveszély erősebb a mozgatás okozta veszélynél, használja a hengerítést. Emelés takaróban: 1./ Hengerítse össze a takarót hosszában szélességének a feléig, és tegye a sérült mellé. Fordítsa a sérültet oldalára, és tegye az összetekert takarót szorosan a hátához. 2./ A sérültet fordítsa vissza a takarótekercsen át, a másik oldalára. Tekerjen ki annyit a takaróból, hogy a sérült elférjen rajta. 3./ A takaró másik szélét csavarja fel a sérült mellé, a tekercsek végei fogantyúként használhatók. 4./ Guggoljon két-két személy, egymással szemben, és fogják meg erősen a takarótekercseket. 5./ Vezényszóra mind a négy személy emelje fel a sérültet, hátradőlve és térdeit kiegyenesítve. A hordágyon szállítás: Azokban a ritkán előforduló esetekben, amikor a sérültet hordágyon nagyobb távolságra kell vinni, kövessék az alábbi módszert.
A leggyakorlottabb elsősegélynyújtó hangolja össze a többiek munkáját, irányítson minden mozdulatot. Általános személy, hogy a sérültnek mindig a lába legyen menetirány felé. Kivételek ez alól: Ha a sérültnek súlyos végtagsérülései vannak, és lépcsőn vagy lejtőn lefelé kell vinni. Az agyvérzésben vagy agyösszenyomatásban szenvedő beteget soha nem szabad úgy vinni, hogy fejük a lábuknál alacsonyabban legyen. e) radiológiai, biológiai és vegyi anyaggal érintett sérültek elsődleges ellátásának szabályai. Méregnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek aránylag kis mennyiségben a testfelületre kerülve vagy a szervezetbe jutva fizikai, kémiai vagy fizikokémiai hatásukkal a szervezet életfolyamatait, dinamikus egyensúlyát átmenetileg, tartósan, vagy véglegesen megzavarják. A méreg csak vízben, zsírban, vagy szövetnedvekben oldható anyag lehet, az oldhatatlan anyagok a szervezetből kiürülnek anélkül, hogy azt megbetegítenék. Méreghatásnak nevezzük a méregnek a szervezetre gyakorolt hatását, amely lehet visszafordítható vagy visszafordíthatatlan. Ahhoz, hogy mérgezés következzék be, egyszerre vagy több részletben annyi méregnek kell bejutni a szervezetbe, hogy ott mérgező koncentrációt érjen el. Behatolási kapunak nevezzük azt a helyet, ahol a méreg a szervezetbe jut, a méreg által elsődlegesen károsított helyet támadási pontnak nevezzük. A mérgek egy része a behatolás pillanatában azonnal kiváltja a mérgezési tüneteket, más részük azonban csak bizonyos idő, un. lappangási idő eltelte után. A mérgezések súlyosságát befolyásoló tényezők: -
-
Mérgezőképesség A mennyiség és a töménység (a töménység főleg maró mérgezésekben fontos) A halmaz-állapot (pl.: ólomdarab vagy reszelék) A behatási idő A kumulatív készség A behatolási kapu (a bőrből lassabban, a vérpályából vagy a légutakból pillanatok alatt szívódik fel a méreg) A méreg koncentrációja a szervezetben (a gyorsan felszívódó mérgek súlyos, a lassan felszívódók enyhe lefolyású mérgezést okoznak) A szervezet érzékenysége vagy túlérzékenysége a méreggel szemben.
A tünetek a méreg típusától és a szervezetbe való bejutás módjától függenek. A mérgezett gyakran hány, hasmenés, eszméletzavar, aluszékonyság fordul elő. Ha eszméletlen, a hányadékot belélegezve, megfulladhat. Mérgezésre utal a beteg hányadékának tartalma, színe, szaga, ha ezek vegyi anyag előzetes gyomorba kerülését sejtetik. Nyugtatókkal és altatókkal elkövetett mérgezés gyanúját erősíti meg a magyarázható ok nélküli nagyfokú álmosság, aluszékonyság, a
beteg elkent beszéde, ébreszthetetlen alvása, gombostűfejnyire beszűkült pupillák, illetve, a pupillák szűkületének, tágulásának váltakozása. A mérgezés diagnózisa nem könnyű a helyszínen. Az elsősegélynyújtó gondosan mérlegelje a betegen észlelt tünetek mellett a környezetben fellelhető nyomokat, a hozzátartozóktól, munkatársaktól kapott tájékoztatást. Mérgezésre utal, ha az eszméletvesztésnek semmilyen egyéb betegséggel magyarázható oka nincs. A gyanút megerősíti a beteg mellett talált gyógyszeres doboz, búcsúlevél, és az öngyilkossági szándék hangoztatására utaló adat. Életveszély elhárítása Klinikai halál tüneteit észlelve haladéktalanul újraélesztést kell kezdeni. Számos méreg van, amely a tudat beszűkülésével, illetve eszméletlenséggel egy időben a hányásközpont izgalmát is fokozza. Ezért az eszméletvesztés kezdeti időszakában nagy a félrenyelés veszélye. Mérgezés okozta eszméletlenségnél a légutak felszabadítását, szabadon tartását mindig gondosan végezzük el. A beteget folyamatosan figyelni kell és öklendezés észlelésekor a száj-garat üreget és a beteg légzését ismételten ellenőrizni kell.
A méreg további behatolásának, felszívódásának megakadályozása Mérgező légtérből a beteget azonnal ki kell hozni. Az elsősegélynyújtó azonban feleslegesen ne kockáztassa saját testi épségét! Megfelelő védőfelszerelés nélkül és kiképzés hiányában tilos behatolni például ciángázzal, széndioxiddal telt helyiségbe. Szénmonoxid-gázzal telt helyiségbe szabad védőfelszerelés nélkül is behatolni, ha egykét légvételt követően ablakot, ajtót tud nyitni a segélynyújtó, s így ismét tiszta levegőt tud venni. A mérgező vegyi anyaggal szennyezett ruházatot el kell távolítani a betegről, mivel egyes mérgek, például a növényvédő szerek, a bőrről és a nyálkahártyáról felszívódnak. A ruha eltávolításával a méreg további felszívódását akadályozzuk meg! Az elsősegélynyújtó vigyázzon, hogy önmagát ne szennyezze a beteg vetkőztetésekor. A méreg eltávolítása a szervezetből Ha a méreg szájon keresztül a gyomorba jutott és még nem szívódott fel, hánytatással eltávolítható. Az eredményes hányáshoz szükséges, hogy a beteg gyomra legalább közepes teltségi állapotban legyen. Ezért hánytatás előtt a beteget három-négy deciliter langyos vízzel itassuk meg. Itatás után a beteget felszólítjuk, hogy nyúljon a szájába és a nyelvgyökére gyakorolt nyomással váltson ki hányingert. A méreg felszívódása a belekből is megakadályozható és lassítható orvosi szénpor adásával, amely képes a bélnedvekben lévő méreganyagot átmeneti ideig lekötni. Az orvosi szénpor hatásideje alatt a béltartalmat a belekből hashajtóval ki kell üríteni. Célszerű a két szer együttes adása. Pohárba egy evőkanál keserűsót teszünk. Kevés víz hozzáadása után sűrű pépet keverünk, majd ezt 3 dl-re hígítjuk. Szigorúan tilos a beteg hánytatását megkísérelni, ha marószer mérgezést szenvedett!
Tilos továbbá az eszméletlen vagy eszméletlenség felé közeledő beteget itatni, illetve hánytatását megkísérelni, a félrenyelés veszélye miatt! A méreg hatástalanítása, közömbösítése Elsősorban sav- és lúgmérgezésnél jön számításba, ezek vegyi tulajdonsága ugyanis lehetővé teszi, hogy egymással közömbös vegyületet, sót alkossanak. Ezért lúgmérgezésnél savas, savmérgezésnél lúgos oldattal lehet a méreghatást csökkenteni. Maró mérgek töménységének hígítása egyszerű vízzel a méreghatást csökkenti Mérgezett beteghez - a mérgezés gyanúja esetében is- orvost, mentőket kell hívni. Elsősegélynyújtás: - A sav szájba kerülését, lenyelését követően nagy mennyiségű vízzel öblítsen a sérült. A szájöblítést követően itassunk meg vele öt-hat deciliter vizet. - A szembe fröccsent savat bő vízzel kell kimosni. A szem öblítéséhez a sérültet leültetjük, fejét hátra és az öblítendő szem oldala felé hajtsa. Pohárból a tiszta vizet (0,5 l), vékony sugárban a szem belső zugába folyatjuk. A víz végigfolyik a szemhéjak alatt és a külső szemzugnál kifolyik. - A bőrről bő, szappanos vízzel távolítsuk el a savat. Vigyázzunk arra, hogy a mosófolyadék a lemosás kezdetekor, amikor még nagy töménységben tartalmaz savat, ép bőrterületen ne okozzon további marást. - Lúgmérgezés elsősorban ipari üzemekben fordul elő, mert tömény nátronlúg a kereskedelmi forgalomban nem szerezhető be. A száj nyálkahártyáján, a nyelven, garatfalon, az ajkakon jellegzetes puha, gyulladásos szélű felmaródások, A beteg nyála sikamlós, szappanos tapintású, Erős fájdalom a felmart területen, Gyomor-, nyelőcső átfúródás fordulhat elő a gyomorba került lúgok esetén, Súlyos általános állapot: arc szürkéssápadt bőr hideg, verejtékes alacsony vérnyomás szapora, könnyen elnyomható pulzus Súlyos, elfolyósodó marás keletkezhet a szemben is. Elsősegélynyújtás: A teendők azonosak a fentiekben leírt savmérgezési feladatokkal. A lúgmérgezést követően - a gyomor- és nyelőcső-átfúródás következményeként- a mérgezet néhány napon belül meghalhat. A heveny szakasz átvészelését követően a beteg életét a mérgezés késői szövődményei nehezítik meg, például: a lúgmarás helyén kiterjedt és folyamatosan zsugorodó hegek jönnek létre. A nyelőcsőben kialakult hegek szűkülete nyelésképtelenséget hoz létre.
Bizonyos szénmonoxiddal telt helyiségekbe bemehet az elsősegélynyújtó, de azonnal ablakot, ajtót kell nyitnia, kereszthuzatot kell létesítenie. A segélynyújtó két-három légvételnél többet ne lélegezzen be a gázból. A hatásos szellőzetés néhány perc alatt elérhető és a sérült szabad levegőre vihető. Kimentés során TILOS öngyújtót, gyufát gyújtani, villanykapcsolót fel-le kapcsolni, mert a szikrarobbanást, tüzet okozhat! Eszméletnél lévő mérgezett állapota a szabad levegőn rövid idő alatt rendeződik. Eszméletlen mérgezettnél biztosítjuk az átjárható szabad légutakat. Légzés, keringés esetén stabil oldalfekvő helyzetet létesítünk. Klinikai halál állapotában újraélesztést végzünk.
rbv. védelem fogalma: "gyűjtőfogalom", mindazon szabályok és tevékenységek összességére, amelyeknek időbeni és szakszerű foganatosításával megelőzhető, minimálisra csökkenthető vagy teljesen kizárható a természeti és civilizációs ártalmak rbv. eredetű káros hatása. Az rbv. védelmi szolgálat alaprendeltetése: Az életmentő és kárelhárító munkák rbv. biztosítás szakfeladatainak végrehajtása. A lakosságvédelem egyes rbv. jellegű feladatainak végrehajtása. Területei: MEGELŐZÉS, ELHÁRÍTÁS, HELYREÁLLÍTÁS. Célja: Megóvni a lakosságot, a pv. erőket, az anyagi javakat az rbv. szennyezés, a radioaktív sugárzás, a biológiai fertőzés és a tüzek káros hatásaitól, pusztításától, Elősegíteni a létesítmények, anyagok, eszközök biztonságos használatát, Megteremteni, helyreállítani a szolgálati (hivatali), a szakmai és termelőmunka biztonságos végzésének feltételeit, A káros hatások következményeinek mielőbbi felszámolása és az eredeti állapotot megközelítő állapot mielőbbi biztosítása. Az rbv. védelem feladatai: 1. Veszélyhelyzet elemzésen alapuló prognózisok készítése 2. Vezető-, irányítórendszer megszervezése és működtetése 3. Pénzügyi-, anyagi-, technikai ellátórendszer megszervezése és működtetése 4. Figyelő-, jelző- és távmérő hálózat (monitoring rendszer) megszervezése és működtetése 5. Értesítő-, riasztó- és tájékoztatórendszer megszervezése és működtetése
6. Előrejelző- és értékelő rendszer megszervezése és működtetése 7. Preventív intézkedő rendszer megszervezése és működtetése 8. Azonnali beavatkozó rendszer megszervezése és működtetése 9. Rbv. adatpontosító (felderítő) rendszer megszervezése és működtetése 10.Életvédelmi rendszer megszervezése és működtetése 11.Hatáscsökkentő rendszer megszervezése és működtetése 12.Élelmiszer, ivóvíz, takarmányvédelmi és ellátó rendszer megszervezése és működtetése 13.Egészségügyi és járványvédelmi rendszer megszervezése és működtetése 14.Állategészségügyi- és állat járványvédelmi rendszer megszervezése és működtetése 15.Energiaellátó rendszer megszervezése és működtetése 16.Következményeket felszámoló rendszer megszervezése és működtetése, ezen belül: - vezetést-, irányítást helyreállító, - összeköttetést biztosító, helyzettisztázó, pontosító, - műszaki mentő, - mentesítő, fertőtlenítő, - egészségés járványügyi, - rendfenntartó, - terület- és forgalombiztosító, - közrend, közbiztonsági, vagyonvédelmi, - szállító, - rendkívüli közigazgatási, felszámolást biztosító és kiszolgáló (háttér) 17.Helyreállító rendszer megszervezése és működtetése 18.Ki- és továbbképző rendszer megszervezése és működtetése Az rbv védelem magába foglalja: az egységek megfelelő széttagoltságát és az elhelyezési körletek időközönkénti váltását, a saját érdekben végrehajtott rbv, valamint tűzfelderítést, a riasztást az rbv szennyezésről, az egyéni védőeszköz használatát, rendszeres ellenőrzését, valamint a gépjárművek és a terep védőképességének a kihasználását, a szennyezett területek legcélszerűbb leküzdési módjának kiválasztását, a személyi állomány védelmét biztosító rendszabályok foganatosítását, az elszenvedett sugáradagok folyamatos ellenőrzését, a személyi állomány, a fegyverzet stb. szennyezettségének folyamatos ellenőrzését, a járványvédelmi, egészségügyi és tűzvédelmi megelőző rendszabályokat, a személyi állomány védőeszközökkel történő ellátását, a következmények felszámolását. Az rbv biztosítás az alábbiakat tartalmazza: a rendszeresített egyéni rbv felderítő, mentesítő, tűzvédelmi eszközök, anyagok meglétét, azok folyamatos használhatóságát biztosító ellátási, technikai kiszolgálási és ellenőrzési feladatokat, az rbv szervezetek célszerű alkalmazását, a riasztás és értesítés gyors végrehajtásához, a rendszabályok foganatosításához, a polgári védelem célszerű tevékenységének
megítéléséhez szükséges rbv felderítési és sugárellenőrzési feladatokat, az egyéni védőeszközök a szennyezés jellegétől, az időjárási tényezőktől, a talajfelszín állapotától függő szakszerű használatát, az építmények rbv védelmi szempontból történő berendezését, a terep, a technikai eszközök és műszaki építmények rbv és tűzvédelmi képességének fenntartását és célszerű kihasználását, a megelőző és mentő tűzvédelmi feladatokat, a technikai eszközök védelmét szolgáló olyan feladatokat, mint a létesítmények rbv és tűzvédelmi képességének kihasználását és növelését; szükséges esetben a veszélyes területek elhagyási kiürítési- feltételeinek megteremtését; a szennyezett, esetleg égő területeken, menetvonalakon a legcélszerűbb tevékenységek meghatározását.
A környezetben bármilyen módon jelen lévő radioaktív sugárzás, sugárzó-, mérgező-, illetve fertőző anyagok, szennyeződések jelenlétét, térbeli és időbeli kiterjedését, valamint a megállapított veszélyes szennyeződés minőségi és mennyiségi jellemzőit meghatározó tevékenység, illetve szervezetrendszer. AZ RBV felderítés: A feladatkomplexum kulcsfontosságú eleme. Bekövetkezett káresemény után a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni. Célja: a veszélyes anyagok, tényezők jelenlétének, kiterjedésének, minőségi- és mennyiségi paramétereinek elsődleges megállapítása. Végrehajtásában abból kell kiindulni, hogy „nem tudunk semmit”, tehát maximális óvatossággal, a védőeszközök teljeskörű alkalmazásával, a legveszélyesebb szituációra felkészülve kell végrehajtani. A végrehajtás eszközei kifejezetten hordozható, terepen működtethető műszerek, illetve eszközök. Erői: 2-4 fős járőr. Az RBV felderítés jelentős tudományos és technikai hátteret igénylő terület. Mint tevékenység- és szervezetrendszer nélkülözhetetlen adatokat szolgáltat mind a megelőzéshez és felkészítéshez, mind a konkrét felszámoláshoz és nem utolsó sorban a vezetői döntések meghozatalához. Az RBV felderítés a polgári védelmi szervezetek alkalmazása biztosításának legfontosabb, meghatározó eleme, a vezetés legfontosabb feltétele. Magában foglalja:
Rbv figyelés; Rbv felderítés; Tételes rbv ellenőrzés; Laboratóriumi célvizsgálat alapján a minősítést, a döntés előkészítéséhez; Adatfeldolgozás és rendszerezés, helyzetértékelés, döntés; Rbv utóellenőrzés.
AZ RBV figyelés:
Az rbv figyelés a békés hétköznapok során a környezeti elemek, valamint az ún. indikátornövények (saláta, spenót, sóska, gomba, stb.) és egyes hazai, illetve import élelmiszerek radioaktivitásának és mérgezőanyag tartalmának folyamatos és rendszeres mérését, az ún. „nullszint” figyelemmel kísérését jelenti. Háborús időszakban sokkal szűkebb feladatot jelent, elsősorban a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának, illetve a másodlagos hatások jelenségeinek megfigyelésére szorítkozik, kijelölt megfigyelő pontról. Mentesítés fogalma: Az ABV és ipari eredetű szennyezések csökkentése, eltávolítása vagy közömbösítési folyamata. A mentesítés kiterjed a személyek, tárgyak, épületek, talaj és az élővilág egyedeire. Mentesítés csoportosítása: Önmentesítés (személyi): A személyek által végrehajtott mentesítés, a szennyezés után azonnal, hogy csökkentsük a káros hatás kiteljesülését. Magába foglalja a ruházat, felszerelés és a tevékenységgel kapcsolatos egyéb eszközök mentesítését. Részleges mentesítés: A személyek vagy csoportok által végrehajtott mentesítés, mely a különféle tárgyak és a munkaterületek meghatározott részére korlátozódik, hogy csökkentse a kontakt szennyeződés és a szennyezettség széthordásának veszélyét. Magába foglalja személyek önmentesítésén túli menetesítést, felszerelési tárgyak fontos részeinek valamint a talaj meghatározott részeinek mentesítését. Teljes mentesítés: Kötelékek, csoportok által végrehajtott mentesítés - külső segítséggel, vagy anélkül - az egyének, anyagok, felszerelési tárgyak szennyezettségének csökkentése a lehető legalacsonyabb szintre, amely lehetővé teszi az egyéni és kollektív védőeszközök használatának részleges vagy teljes mellőzését az egészséget nem károsító mértékben.
A mentesítési eljárás függ: a szennyező anyag típusától; a szennyező anyag mennyiségétől; a szennyező anyag koncentrációjától; a mentesítő anyag, illetve a közeg típusától; a rendelkezésre álló mentesítő szerektől, berendezésektől. Mentesítő anyaggal szembeni követelmények: legyen hatékony minden fajta anyag elleni mentesítésre, legyen alkalmas mindenfajta klimatikus körülmények közötti alkalmazásra, így megoldva a téli mentesítés problematikáját, a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása legyen csekély, ne legyen korrozív, a mentesítő anyag összetételénél fogva tegye lehetővé a könnyű tárolást, a biztonságos kezelést, egyedi összetétele garantálja az emulzió stabilitását legalább 48 órán keresztül. A sugármentesítés végrehajtásának módszerei
A szennyezés mértékét az időjárás és a hasadóanyagok tulajdonsága jelentős mértékben befolyásolja. Ismerve a radioaktivitás elméletét a megsemmisítésre nincs lehetőség, csak a szennyezettség mértékét lehet csökkenteni, a többit az időtényező határozza meg. A mentesítés végrehajtására több gyakorlati módszer kínálkozik. A sugármentesítés végrehajtásánál fontos szempont a radioaktív anyagok elvezetésének és összegyűjtésének megoldása. Ipari eredetű szennyezések esetén lehetőség kínálkozik, hogy a mentesítésnél a sugárzó anyagot összegyűjtsük. Személyek sugármentesítése A bőrre és a ruházatra tapadt sugárzóanyag, a testtel együtt mozgó, azt sugárzásával átható, folyamatos veszélyeztetést jelent. Személyek valamilyen mértékű sugármentesítését eredményezheti: a szennyezettség benyelésétől és testre kerülésétől védő öltözet, illetve műanyag fólia menet közbeni rázogatása, leporolása, lemosása. A tiszta térfélre jutva, szennyezett hulladék gyűjtőjébe dobálás, majd zuhanyozás langyos szappanos vízzel és végül tiszta ruha felvétele. A hatóságok a személyi mentesítést a tiszta területen a sugárellenőrző pontok közelében telepített mentesítő állomásokon vagy a települések közfürdőiben szervezik meg. Egyénileg végezve, a lakások zuhanyozóiban figyelemmel kell lenni a bűzelzárókban (szifonokban) történő lerakódásokra, amelyek esetleg veszélyes mértékű sugár-veszélyt jelenthetnek. Sugármentesítés (a személyek sugármentesítésén túl) A már betömött (kiáramlástól mentes) reaktorból korábban kijutott, radioaktív anyagok kiülepedésének befejeződését követően, mentesíteni kell a sugárzó anyagoktól az atomerőmű területét és a közeli övezetben az utakat, tereket, házak külső felületét, a zónákban közlekedő gépjárműveket, munkagépeket stb. Össze kell gyűjteni a sugárzó törmelékeket, hulladékot. Az elszennyeződött, feleslegessé vált és nem mentesíthető dolgokat ideiglenesen, vagy véglegesen el kell helyezni, az erre a célra kiépített tárolókban, izotóptemetőkben. Vegyi-mentesíteni kell: a menekülő vagy kitelepített személyeket és ruházatukat (védőöltözetüket), ha a mérgező cseppekkel vagy ködrészecskékkel szennyeződtek; az objektum és környezetének útjait, épületeit stb., ha a felhőből kicsapódó mérgező anyag párolgása lassú és az önmentesítés napokig, hetekig elhúzódna. Mindezek közben fontos a kiömlött mérgező anyag további szivárgásának elhárítása, a kijutott részének hatástalanítása (elfolyás, talajba, csatornába szivárgásának megakadályozása, körülárkolás, vízzel lecsapatása, felitatása, közömbösítése, megkötése, ép tartályba átszivattyúzása, fóliával letakarása stb.). Az utak mentesítése az üzem területén.
A felhő elvonulása után gondosan ki kell szellőztetni a helyiségeket. Ellenőrizni kell, a pincében, folyósokon, zárt udvarokban a mérgező anyag jelenlétét és töménységét. Gyakori, hogy ezeken a helyeken különlegesen nagy koncentrációk alakulnak ki. Ha természetes légáramlat (huzat) nem kelthető, akkor például sűrített levegős kifúvatás jelentheti a jó megoldást, esetleg feláldozható háztartási porszívó alkalmazása is szóba jöhet. Mentesítési irányelvek Az elnyelt effektív dóziskorlát betartatása (16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 2. sz. melléklet) A személymentesítés elsődlegessége A mentesítési technológia betartása A személyek mentesítéskor: a szennyezett ruházat levetése, gyűjtése és mentesítése (a fürdetés (mentesítés) iránya, a hatékonyság visszaellenőrzése) A környezeti károk csökkentése A kezelő személyzet időbeni váltása A logisztika gondos megtervezése Személymentesítő állomás:
fogadó hely (eligazítás, orvosi ellenőrzés, oktatás) regisztrációs pont vetkőző fürdető hely ellenőrző-áteresztő pont tiszta ruha kiosztó hely (papír ruha) ellátó hely személyek elosztó helye kiszolgáló egységek (vízellátó), ruházat mentesítő (ruharaktár), áramellátó
Technikamentesítő állomás:
beérkező technika ellenőrző-áteresztő pont szennyezett technika gyűjtő és besoroló hely mentesítő helyek mentesített technika ellenőrző-áteresztő pont tiszta technika eligazító, elosztó hely kiszolgáló egységek (mentesítő oldat ellátó, áramellátó, javító részleg)
Terep mentesítés: Mosható felületek: aszfalt, beton, csempe, műanyag Nem mosható felületek: talaj, porózus burkolatok Szükség-védő eszközök
Olyan eszközök, amelyek nem olyan mértékben képesek védeni az emberi szervezetet, mint a légzésvédő készülékek, vagy a bőrvédő eszközök, de adott esetben mégis biztosítanak valamilyen védelmet. A gázálarcok sokoldalú nagy védőképessége, igényes kivitele nem mindenütt követelmény, ahol a légzésvédelmet biztosítani kell. Sokszor elegendő egy alkalmi, szükség-védő eszköz. Adott esetben minden olyan eszközt fel kell használni a légzésvédelem céljából, amely korlátozza a károsító anyagok légutakba történő jutását. Megkülönböztetünk házilagos készítéssel előállított és a termelésben használatos munkavédelmi célt szolgáló szükségvédő eszközöket. Házilag porszűrőket és aeroszol szűrőket lehet készíteni. A szűrő anyaga olyan sűrű szövésű vászon, hajtogatott gézlap, stb. lehet, amely képes felületén a szennyező anyagot megkötni, illetve megszűrni. A szem védelmére motoros szemüveg alkalmazható. Ajánlatos a szűrőként használatos részt benedvesíteni. A legegyszerűbb szükségvédő eszközt egy új vagy tiszta nylonharisnya segítségével készíthetjük: A többrétegű gézlapot vonjuk be tiszta nylonharisnya darabbal, a fejen hátul megkötve rögzítsük. Ajánlatos az egész szűrő részt bevizezni, mert így jobb szűrőképességet érhetünk el. Szükség védőeszköz készítése: Vegyen 6 db 30x20 cm nagyságú gézlapocskát, és készítsen hajtogatással egy 10x10 cm nagyságú, 36 rétegű felületet, majd cérnával fércelő öltéssel rögzítsük. Az így elkészített szűrőbetétet helyezzük el egy nylon harisnyába és készítsük el a porálarcot az ábra szerint. A harisnya felesleges részeit vágja le! Az így elkészített porálarcot előbb lazán az orr és a száj elé téve eligazítjuk, majd a tarkón a szárvégeket megkötjük. Próbalégzést végzünk, és ha azt tapasztaljuk, hogy az orr és a száj nyílása között levegő áramlik be, addig igazítjuk az álarcot, míg a levegő beáramlását meg nem szüntetjük. A szűrőképesség hatásfokát emelhetjük, ha a gézlapocskákat nedvesítjük. A szem védelmére feltétlenül használjon jól záródó motoros, vagy savszemüveget!
