Alapszabály Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom Kiskunhalas, 2000. április. 15.
1. Név, székhely 1. Az egyesület neve: SOLI DEO GLORIA REFORMÁTUS DIÁKMOZGALOM. 2. Az egyesület rövidített elnevezése: SDG. 3. Az egyesület székhelye: Budapest, 1091, Kálvin tér 8. 4. Az egyesület m¶ködési területe: A Magyar Köztársaság területe. 5. Az egyesület tagja a Magyar Reformátusok Világszövetségének. 6. Alapige: Te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze (2Tim 2,3). 7. Az egyesület pecsétje (körbélyegz®): a kör kerületén: Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom. A körben ég® szívet tartó kéz, alatta: 2Tim 2,3. 8. A Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom az 1949. december 17-én megsz¶nt Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége lelki és szellemi örökösének vallja magát.
2. Az egyesület céljai, feladatai A egyesület tevékenységének, melyet a református közoktatási és fels®oktatási intézmények tanulói közt fejt ki, célja a következ®: 1. az él® evangélium terjesztése és mások hitre juttatása Isten dics®ségére;
1
2. olyan református értelmiségi emberek formálása, akik felel®sséget éreznek református egyházunkért és magyar hazánkért; 3. a tanulmányaikban gyengébb diákok és a rászorultak segítése; 4. nemzeti értékeink gy¶jtése, megismerése, ápolása és továbbadása; 5. az Isten központú családi életre nevelés; 6. a református gimnáziumok diáksága közötti él® kapcsolat fenntartása. Ennek megvalósítása: 1. iskolán belüli ima- és bibliakörök létrehozása; 2. a diákságot érdekl® el®adások, összejövetelek, konferenciák és táborok szervezése és m¶ködtetése; 3. vezet®képzés; 4. versenyek szervezése, pályázatok kiírása; 5. helyi alapcsoportok létrehozása, m¶ködtetése és a tanév közbeni kapcsolatuk fenntartása, élénkítése; 6. országos lap megjelentetése.
3. Tagsági viszony 3.1. A tagsági viszony keletkezése, megsz¶nése 1. A Diákmozgalom rendes tagjai lehetnek azok a kon rmált református diákok, akik hitük és életük zsinórmértékének a Bibliát tekintik, életük is ezt példázza és vállalják azt, hogy másokat is igyekszenek megnyerni a Krisztus ügyének. Rendes tag az, aki írásban jelentkezik (aláírja a Nyilatkozatot és ezzel fogadalmat tesz), valamint egy alapcsoport tagjaként belépését elfogadja. 2. Pártoló tag lehet az, aki református vallású és az SDG céljaival egyetért, azokat felvállalja. Jelentkeznie írásban kell (aláírja a Nyilatkozatot és ezzel fogadalmat tesz), és egy alapcsoportnak pártoló tagként történ® belépését el kell fogadnia.
2
3. A Diákmozgalom rendkívüli tagja lehet bárki (nem református vallású is), aki írásban jelentkezik, valamint egy alapcsoport rendkívüli tagjaként befogadja. A tagsági viszony keletkezéséhez belépési nyilatkozatot kell kitöltenie. 4. Minden jelentkez® köteles az Országos Intéz Bizottság (továbbiakban OIB) felé továbbítani az írásos jelentkezését. A tagfelvétel esetében az OIB egyetértési joggal rendelkezik, ami megel®zi az alapcsoport befogadó nyilatkozatát. 5. A tagsági viszony kilépéssel, a Nyilatkozat visszautasításával, kizárással és a tagsági nyilvántartásból törléssel megsz¶nik. 6. A közgy¶lés kizárja azon tagokat, akik a Nyilatkozatban megfogalmazott célkit¶zésekkel ellentétes, vagy azokat gátló magatartást tanúsítanak. A tag kizárására az OIB tehet javaslatot a közgy¶lésnek. 7. A tagsági nyilvántartásból törléssel sz¶nik meg a tagsági viszony, ha valamely arra kötelezett tag egy évig nem zet tagdíjat, és ezt a mulasztását az erre történ® el®zetes írásbeli gyelmeztetés kézhez kapása után 30 napon belül nem pótolja.
3.2. Jogok és kötelezettségek 1. Rendes és pártoló tag bármely tisztségre megválasztható, azonban alapcsoport vezet® csak rendes tag lehet. A titkári és az elnöki tisztekre csak érettségivel rendelkez® rendes vagy pártoló tagok választhatók meg. Az OIB tagja csak rendes vagy pártoló tag lehet. 2. A tagok az egyesület tevékenységében és rendezvényein az alapszabályban meghatározott célok elérése érdekében kötelesek aktívan közrem¶ködni, valamint részt venni az egyesület vezet® testületeinek megválasztásában és tevékenységében. 3. A rendes és a pártoló tagok az Országos Közgy¶lésen szavazati joggal rendelkeznek és kötelesek a közgy¶lés által megállapított tagdíjat meg zetni, melynek mértékér®l a közgy¶lés évente dönt. A rendkívüli tagok az Országos Közgy¶lésen tanácskozási joggal rendelkeznek, és nem kötelesek tagdíjat zetni, nem zetés esetén nem zárhatók ki.
3
4. Szervezeti rend 4.1. A közgy¶lés hatásköre A legf®bb szerv az Országos Közgy¶lés. Az Országos Közgy¶lésen a tagok (rendes, pártoló és rendkívüli egyaránt) vesznek részt, s az egyesületet érint® valamennyi kérdésben dönthet. Kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1. az alapszabály megállapítása, módosítása; 2. az ügyintéz® és képvisel® szervek, az OIB, valamint az elnök és a titkárok megválasztása (az alapcsoportok képvisel®inek, illetve az OIB tagjai közé kerül® két pártoló tagnak a megválasztása is a közgy¶lés által történik); 3. az egyesület pártfogására, felügyeletére tiszteletbeli elnök felkérése; 4. az évi költségvetés és zárszámadás megállapítása, s döntés a vagyon felhasználásáról; 5. mozgalmi és m¶ködési terv elfogadása, támogatás igénylése; 6. az OIB éves beszámolójának meghallgatása és elfogadása, valamint javaslattétel annak szükség szerinti kiegészítésére; 7. a föloszlás, más társadalmi szervezettel egyesülés, vagy más szervezetbe lépés kimondása kétharmados többséggel; 8. a tagdíj összegének megállapítása; 9. döntés azon ügyekben, melyeket jogszabály az egyesületek közgy¶lésének hatáskörébe utal.
4.2. Az Országos Közgy¶lés összehívása 1. Az Országos Közgy¶lést évente egy alkalommal össze kell hívni. Akkor is össze kell hívni, ha a tagok harmada a cél megjelölésével írásban kéri. 2. Az Országos Közgy¶lést az OIB készíti el® és hívja össze. Helyét, idejét és napirendjét a közgy¶lés el®tt tíz nappal köteles közzétenni.
4
4.3. Az Országos Közgy¶lés m¶ködése 1. A közgy¶lést a jelenlév®k közül kiválasztott elnök vezeti. 2. A közgy¶lés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A közgy¶lést határozatképtelenség esetén egy napon belül ismét össze kell hívni. A másodszorra összehívott közgy¶lés az eredeti napirendben fölvetett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha a közgy¶lés meghívójában erre az eshet®ségre el®zetesen felhívták a tagok gyelmét. 3. A közgy¶lés határozatait nyílt szavazással, egyszer¶ többséggel hozza, a tisztségvisel®k választásánál azonban kétharmados többség szükséges. Érvényes a szavazás, ha a jelenlév®k legalább fele leadta szavazatát. Szavazategyenl®ség esetén a közgy¶lés elnökének szavazata dönt.
4.4. Az Országos Intéz® Bizottság m¶ködése 1. A közgy¶lések közti id®tartamra az ügyviv®-ügyintéz® szervezet a tíz tagból álló OIB. Az OIB tagjai: az elnök, a két titkár, két pártoló tag, valamint az alapcsoportok képvisel®i (öt f®). 2. A két pártoló tagot az Országos Közgy¶lés választja a pártoló tagok közül. Az alapcsoportok képvisel®it szintén az Országos Közgy¶lés választja meg a rendes tagok közül. Az alapcsoportok képvisel®i beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alapcsoportok felé. 3. Az OIB üléseit az elnök hívja össze. Az OIB félévente legalább egy ülést tart. 4. Az OIB felügyeli a folyó pénzügyeket, s az egyesület m¶ködése során fölhalmozott vagyon kezelését. 5. Az OIB gondoskodik az Országos Közgy¶lés határozatainak végrehajtásáról. 6. Az OIB elkészíti az éves költségvetést, beszámolót, s az Országos Közgy¶lés elé terjeszti elfogadásra, elkészíti az Országos Közgy¶lés elé kerül® határozattervezeteket. 7. Az OIB gondoskodik a helyi alapcsoportok szervez®inek megbízásáról, illetve a már m¶köd® alapcsoportok segítésér®l. 8. A tisztségvisel®k választása esetén az OIB az Országos Közgy¶lés elé terjeszti javaslatait. 5
9. Az OIB egyetértési joggal bír a tagok felvételénél, javaslattételi joga van tagság törlése, kizárás esetében. 10. Az OIB hívja össze az Országos közgy¶lést, határozza meg az ülések helyét, idejét és tárgysorozatát. 11. Az Országos Közgy¶lés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével az OIB az egyesületet érint® bármely kérdésben határozatot hozhat, intézkedhetik.
4.5. A helyi alapcsoportok m¶ködése 1. Az egyes középiskolákban, fels®oktatási intézményekben a tagok alapcsoportot képeznek. Az alapcsoport létrehozásához minimum 5 (öt) rendes tag részvétele szükséges. 2. Saját kebelükb®l az alapcsoportok diákvezet®t, illetve vezet®séget választanak és tanácsadásra pártfogó tanárt kérhetnek fel. 3. Az alapcsoport felel®s a tagdíj beszedéséért, felhasználásáról helyben dönthet, azonban a befolyt tagdíj minimum 25 (huszonöt) százalékát köteles a Diákmozgalom központjába elküldeni. A helyi alapcsoport felel®s a máshonnan kapott támogatások, adományok célkijelölése szerinti hasznos felhasználásáért is.
4.6. Az elnök 1. Az egyesület és az OIB vezet®je az elnök, helyettese a titkár. Az elnököt az Országos Közgy¶lés választja kétharmados többséggel. Az elnök vezeti és képviseli a szervezetet és az OIB-ot, és évente beszámol az Országos Közgy¶lésnek. 2. Az elnök dönt minden olyan kérdésben, mely nem tartozik az Országos Közgy¶lés kizárólagos hatáskörébe, s melyet az OIB sem vont hatáskörébe.
4.7. A tiszteletbeli elnök 1. A tiszteletbeli elnök nem rendelkezik operatív funkciókkal. Az Országos Közgy¶lés választja meg kétharmados többséggel, választásánál f® szempont, hogy olyan hiteles egyházi személyiség legyen, aki az SDG-t támogatja. 6
2. A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal részt vehet mind az OIB, mind az Országos Közgy¶lés ülésein.
4.8. A titkár 1. Az Országos Közgy¶lés két titkárt (egy adminisztratív és egy programkoordináló titkárt) választ meg, kétharmados többséggel. A titkárok az elnök helyetteseként képviselik a mozgalmat, s folyamatosan intézik az ügyeket. Ügyintéz® tevékenységükr®l az OIB-nak folyamatosan, míg az Országos Közgy¶lésnek eseti jelleggel beszámolnak. 2. A titkárok el®készítik az OIB üléseit, gondoskodnak az OIB határozatainak végrehajtásáról, kezelik a folyó pénzügyeket és a m¶ködés során keletkezett vagyont. 3. A programkoordináló titkár a 4.8.2. pontban rögzített teend®in felül felel®s az éves program összeállításáért, az országos programok szervezéséért. 4. Az adminisztratív titkár a 4.8.2. pontban rögzített teend®in felül felel®s a szervezet által benyújtott pályázatok összeállításáért, az ezzel kapcsolatos teend®k ellátásáért, a Diákmozgalom levelezésének lebonyolításáért.
5. Az egyesület megsz¶nése, vagyoni rendelkezések 5.1. Az egyesület megsz¶nik 1. ha föloszlását az Országos Közgy¶lés kétharmados többséggel kimondja; 2. ha más társadalmi szervezettel egyesülését kétharmados többséggel kimondja; 3. ha a bíróság feloszlatja; 4. vagy megsz¶nését megállapítja.
7
5.2. Vagyoni rendelkezések 1. A vagyon a tagdíjakból, magán- és jogi személyek felajánlásaiból képz®dik, ami lehet forint és deviza. 2. A tisztségvisel®k feladatukat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak. 3. Gazdálkodási, jogi és ügyintézési feladatok ellátására az OIB tiszteletdíjas munkatársat alkalmazhat. 4. Megsz¶nés esetén a vagyonról az Országos Közgy¶lés határoz. 5. A egyesület képviseletére az elnök önállóan, a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására pedig az elnök és a két titkár közül bármely kett® együttesen jogosult. 6. Az egyesület pénzügyi, gazdasági tevékenység folytatása esetén kötelezettség vállalásáért vagyona mértékéig felel.
6. Záró rendelkezések 1. Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., továbbá a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok irányadók.
8
