1 ALAPSZABÁLY (egységes szerkezetbe foglalt 2008.) 1./ A hegyközség neve és székhelye: Csengőd Hegyközség Csengőd, Dózsa Gy.u.35.sz. Tel.: 78/441-011 2./ Felügyeleti szerve: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 3./ Működési területe: Csengőd közigazgatási területe. 4./ Célja, feladatai és jogosítványai Célja: A Hegyközség termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás – minőség és eredetvédelmére létrehozott köztestület. A törvény hatálya alá tartozó településen szőlészeti és borászati árutermelő tevékenység csak hegyközség tagjaként folytatatható. Feladatai: a) a minőségvédelem érdekében összehangolja tagjai szőlészeti és borászai tevékenységét, b) gondoskodik – a helyi önkormányzattal együttműködve – a működési területéhez tartozó szőlők őrzéséről, c) a számítógépes nyilvántartásban foglalt adatokat rendszerezi és összegzi, s azokat – egyedileg nem azonosítható módon – a Hegyközségi Tanácshoz továbbítja, d) a szőlőültetvényekkel kapcsolatos támogatások igénybevételével összefüggő adatokat szolgáltat a támogatást folyósító szervnek, e) szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti tagjai gazdálkodását, f) a szőlőtermelőnek a szőlőterületére, szőlőfajtáira, a tárgyévi termés mennyiségére és a szőlő felhasználására vonatkozó adatokat egyedileg azonosító módon, jövedéki ellenőrzés elősegítése céljára mágneses adathordozón vagy elektronikus úton továbbítja a vámhatóságnak, g) védi a település termelőinek érdekeit, h) feltárja a település termékeinek származásvédelmét sértő cselekményeket, i) ellenőrző tagjainál a rendtartásra vonatkozó jogszabályok betartását, j) rendezvényeket, helyi borversenyeket szervezi, k) a Hegyközség a külön törvényben meghatározott módon részt vesz a szőlő telepítésével és kivágásával kapcsolatos engedélyezési eljárásban. Jogosítványai: a) A szőlő és bortermelésre vonatkozó jogszabályban meghatározott keretek között működési területén kötelező érvényű szakmai szabályokat /hegyközségi rendtartást / állapít meg és ellenőrzi azok betartását, illetve szankciókat alkalmaz a szabályszegőkkel szemben.
2 a) Eljár a hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a műveletlenül hagyott ültetvényekkel kapcsolatban a borászati üzemek létesítése és működése engedélyezésében a művelési ág megváltoztatása ügyében a szőlő termőhelyi kataszterének kiegészítése és módosítása kapcsán. b) Javaslattételi és véleményezési jogkörrel részt vesz a szőlő és borgazdálkodással kapcsolatos egyéb közigazgatási ügyekben. c) A hegyközség intézkedéseit az önkormányzati rendelkezésekkel összhangban hozza meg. 5./ A Hegyközség képviselete: A Hegyközség önálló jogi személy, harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén a hegybíró képviseli. Őket önálló aláírási jog illeti meg. 6./Közgyűlés: A Hegyközség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály és más szabályzat elfogadása, módosítása, b) a rendtartás elfogadása, módosítása, c) az éves költségvetés és zárszámadás elfogadása, d) a választmány tagjainak, az elnöknek és hegybírónak, a hegyközségi tanácsi küldöttnek, az ellenőrző bizottság és más bizottság tagjainak a megválasztása. A küldöttválasztás nyílt szavazással történik. e) az egyesülés és a szétválás kérdéseiben való döntés, f) a hegyközségi járulék mértékének a meghatározása. g) A hegyközségi járulék mértékét minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg a választmány javaslata alapján. A hegyközségi járulék minimum következő évre érvényes mértékét az adott borvidékre vonatkozóan a hegyközségi tanács állapítja meg minden év december 15. napjáig A hegyközségi közgyűlést évente egyszer kell összehívni, valamint össze kell hívni, ha: - a napirend megjelölésével a tagok 1/3-a írásban kezdeményezi, - a választmány kezdeményezésére, - az ellenőrző bizottság indítványára, - ha a bíróság elrendeli. A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén a hegybíró hívja össze. Az összehívás írásban történik a napirend feltüntetésével. A közgyűlés időpontjáról minden tagot írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén a hegybíró vezeti. A jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyére, valamint elfogadtatja a napirendet. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlésen résztvevők 2/3-os szavazata szükséges a törvény 13.§.(2) bekezdés a.,b.,d. pontjai esetében.
3
7./ A válas ztmány: a) a közgyűlés tagjai sorából titkos, vagy nyílt szavazással, nyolc fős választmányt választ. A szavazás módjáról a közgyűlés a választás előtt dönt. b) a közgyűlés a választmány tagjai közül titkos, vagy nyílt szavazással, elnököt választ. A szavazás módjáról a közgyűlés a választás előtt dönt. A hegyközség elnöke egyben a választmány elnöke is. c) A választmány a közgyűlés határozatai alapján irányítja a hegyközség működését, dönt minden olyan kérdésben, amit a jogszabály vagy az alapszabály nem utal más szerv hatáskörébe. d) A választmány szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente két alkalommal ülésezik. e) A választmány ülését az elnök hívja össze. Az összehívás írásban – sürgős esetben szóban is – történik a napirend megjelölésével. f) Határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. g) Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. h) Dönt: a közhasznú társaság alapításáról, a szolgáltatási díjakról, a rendtartás betartásának ellenőrzéséről, megsértőivel szembeni eljárásról és a szankciókról, az elnök és a hegybíró díjazásának megállapításáról. i) A rendtartás megsértőivel az elnök és a hegybíró felkérésére a választmányi tagok ellenőrzést végezhetnek. 8./a Ellenőrző Bizottság: A közgyűlés tagjai sorából 3 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az Ellenőrző Bizottság tagjai e tevékenységükért kizárólag a közgyűlésnek felelnek és feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható. Feladata: a) b) c) d) e)
a hegyközség alapszabálya és a törvényesség szerinti működésének vizsgálata, a hegyközség gazdálkodásának ellenőrzése, véleményezi az éves költségvetést, zárszámadást, javaslatot tehet a működés és gazdálkodás hatékonyságának növelésére, javaslatairól, megállapításairól mindenkor írásban tájékoztatja a hegyközség szerveit, tisztségviselőit, f) tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek, g) üléseiről jegyzőkönyvet vezet, h) az Ellenőrző Bizottság legalább 5 évenként független könyvvizsgálóval köteles megvizsgáltatni a Hegyközség gazdálkodását.
4 Az Ellenőrző Bizottság tagjai közül elnököt választ. Az ellenőrző bizottság elnöke: a) megszervezi a bizottság vizsgálati feladatait, b) koordinálja az ellenőrző tevékenységet, c) gondoskodik a vizsgálatok megállapításainak, javaslatainak írásba foglalásáról és azokat eljuttatja az érdekelt testületekhez, tisztségviselőkhöz, d) összeállítja és közgyűlés elé terjeszti az ellenőrző bizottság tevékenységéről szóló éves beszámolót. Az ellenőrző bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz a választmány ülésein. 8./b Jelölő Bizottság: A közgyűlés tagjai sorából 5 tagú jelölő bizottságot választ. A jelölő bizottság tagjai tevékenységükért a közgyűlésnek felelnek. Feladata: - javaslattétel a hegyközség tisztségviselőinek személyére – a hegybíró kivételével -. A Jelölő Bizottság tagjai közül elnököt választ. Az elnök akadályoztatása esetén helyettesét maga jelöli ki. A jelölő bizottság elnökének feladata: a) a bizottsági ülések összehívása, b) a jelöltek névsorának közgyűlés elé terjesztése. 9./ Az elnök: A hegyközség elnöke tevékenységét társadalmi megbízatásban, tiszteletdíjért látja el. Feladatai: a) összehívja a közgyűlést és a választmányt, b) elnököl a testületi üléseken. A hegyközséget harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli, akadályoztatása esetén a hegybíró, vagy a választmány egy tagja a közgyűlés által kijelölt. 10./ A hegybíró: A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatai végrehajtásáért valamint a közigazgatási ügyek viteléért felelős tisztségviselője a hegybíró. A hegybíró e tisztségénél fogva tagja a választmánynak. A hegybíró tevékenységét munkaviszonyban látja el, melyért díjazás illeti meg.
5 Feladatai: -
-
előkészíti a közgyűlés és választmány üléseit, eljár a névjegyzékben való felvétellel, illetve törléssel kapcsolatos ügyekben, vezeti a névjegyzéket, gyakorolja a munkáltatói jogokat a hegyközség alkalmazottai felett, eljár a hegyközség részére átadott közigazgatási ügyekben, ellátja a számára törvényben előírt feladatokat, tevékenységéről beszámol a választmányi üléseken, gondoskodik a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáról, szervezi és előkészíti a választmány hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket, gondoskodik az ügyviteli feladatok ellátásáról, irányítja, szervezi az apparátus munkáját, gondoskodik a kivetett hegyközségi járulék beszedéséről, gondoskodik a kiszabott pénzbírságok beszedéséről, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a választmány feladatául meghatároz, összeállítja, és jóváhagyásra előterjeszti az éves költségvetést, előkészíti, és jóváhagyásra előterjeszti az éves zárszámadást, gondoskodik az éves költségvetés végrehajtásáról, a Hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért, valamint a közigazgatási ügyek felelős tisztségviselője a hegybíró, a hegyközségi törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott módon a hegyközség által vezetett nyilvántartásokból adatot szolgáltat, vezeti az ültetvénykatasztert, vezeti a telepítések és kivágások nyilvántartását, a szőlő, az asztali bor és a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor származási bizonyítványát a hegybíró adja ki, a hegybíró, a műveletlenül hagyott ültetvény használóját megfelelő határidő biztosításával felszólítja, hogy a szükséges talaj- és növényvédelmi munkákat végezze el, illetve a szőlőt művelje meg. Ha a felszólítás eredménytelen, a hegybíró a határidő lejártát követő 8 napon belül köteles erről tájékoztatni az illetékes körzeti földhivatalt. Vezeti az ültetvénykatasztert, valamint a telepítések, kivágások és az újratelepítési jogok nyilvántartását és rendszeresen ellenőrzi az ültetvénykataszterben nyilvántartott területek állapotát és az adatok valóságtartalmát.
a.) a hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg nyílt vagy titkos szavazással. A szavazás módjáról a közgyűlés a választás előtt dönt. A hegybírónak nem kell hegyközségi tagnak lennie. Hegybíró csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki legalább középfokú szőlészeti és borászati szakképzettséggel rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy megválasztása esetén e vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de megválasztásától számított legkésőbb egy éven - belül leteszi A hegybíró helyettesítése: a közigazgatási és a hegyközséget érintő ügyekben a választmány jogosult kijelölni eseti, illetve meghatározatlan időtartamra e célból választott megfelelő személyt kizárás vagy más okból való akadályoztatása miatt.
6 11./ A tisztségviselőkre vonatkozó s zabályok: A választmány és a tisztségviselők megbízatása 5 évre szól. Nem lehet tisztségviselő a hegyközségi törvényben meghatározottakon felül az a tag, akinek a választmány vagy bizottság tagjai között közeli hozzátartozója, élettársa (Ptk.685.§.b./) van. A tisztségviselők megbízatása megszűnik: a.) a megbízatás időtartamának lejártával, b.) visszahívás c.) a hegyközség megszűnése esetén. d.) lemondással 12./ Hegyközségi tagság: A hegyközség tagja lakóhelytől, székhelytől /telephelytől / függetlenül: a) Termelő- aki 1000 m2- nél nagyobb területen szőlőt művel, vagy terület nagyságtól függetlenül szőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít. b) Felvásárló- aki szőlőt, mustot, illetve bort tovább feldolgozás vagy tovább feldolgozásra értékesítés céljából vásárol. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése: 1. A termelő hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az első napjával keletkezik amelyben a tevékenységét megkezdi. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben tevékenységét megkezdte. 2. Új telepítésű szőlő esetén a termelő tagsági viszonya a telepítési engedély jogerőre emelkedésével jön létre. 3. A hónap utolsó napjával megszűnik a tagsági viszonya annak, aki a termelő tevékenységgel felhagy, illetve az ültetvény használatát másnak engedi át. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya az év végével megszűnik, ha a tevékenységét a hegyközség területén megszűntette. 4. Aki 1000 m2 kisebb területen szőlőt művel a hegyközségnek önként tagja, bármikor kérheti írásban a névjegyzékből való törlését. A tagsági viszony ez esetben a bejelentés napjával megszűnik. 5. A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt az érdekelteknek a névjegyzékbe való felvétel illetve törlés végett a hegyközségnél be kell jelentenie. A hegyközség bejelentés híján is köteles eljárni, ha a tagsági viszony keletkezéséről vagy megszűnéséről egyéb módon tudomást szerez. 6. A hegyközségnek a bejegyzésről vagy törlésről szóló határozatát a jogorvoslatra való figyelmeztetéssel írásban közölni kell a taggal.
7
A tagok jogai: a) b) c) d) e)
tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen, tisztséget viseljen a hegyközségben, igénybe veheti a hegyközség szolgáltatásait, élhet a törvény 30.§-ban foglalt jogosultságokkal és előjogokkal, kizárólag hegyközségi tag termelő jogosult arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó településen előállított termékére származási bizonyítvány kiadását kezdeményezze, illetve, hogy a terméket első alkalommal a hegyközségre utaló megjelöléssel hozza forgalomba, f) nem tarthat igényt a tag a származási bizonyítvány kiadására, ha a hegyközségi járulék fizetési és adatszolgáltatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, g) a hegyközség tagját elővásárlási, valamint előhaszonbérleti jog illeti meg a szomszédos, a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletére. A tagok kötelezettségei: a) b) c) d)
megfizesse a hegyközségi járulékot, megtartsa a hegyközség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat, a termelő tevékenységet a hegyközségi rendtartás szerint végezze, szőlő vagy bor értékesítése esetén a termékhez származási bizonyítványt mellékeljen, e) szőlőterületéről és szőlőtermeléséről nyilvántartást, értékesítésre szánt bor termeléséről, raktározásáról és forgalmazásáról, valamint bora tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről pincekönyvet vezessen, f) a hegyközségnek külön jogszabályban rögzített tartalommal adatot szolgáltasson. 13./ A hegyközség gazdasági tevékenysége: A hegyközség gazdasági tevékenységet nem folytathat. A tagok szolgáltatásokkal való ellátása céljából közhasznú társaságot alapíthat. A hegyközség tartozásaiért saját vagyonával felel, a tartozásokért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. A hegyközség éves költségvetés szerint működik, tevékenységéről az év végén zárszámadás készül. Bevételi források: - hegyközségi járulék, - a szolgáltatásokért fizetendő díjak, - a részére törvény által átadott feladatok ellátásához szükséges költségvetési pénzeszközök, - adományok, - kiszabott pénzbírságok. A hegyközségi járulék mértékét és esedékessége időpontját évente a közgyűlés határozza meg a választmány javaslata alapján. A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban kell közölni.
8 14./ A hegyközség kapcsolatai: Rendszeres kapcsolatot tart: - Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, - Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsával, - Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal, - Csengőd Község Önkormányzatával. 15./ A hegyközség megszűnik: -
ha feloszlatják, ha más hegyközséggel egyesül, ha több hegyközségre szétválik.
A hegyközség egyesülése, szétválása nem érinti a tagok jogait, kötelezettségeit. Azokban a kérdésekben, amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik, a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. Tv., a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004 évi XVIII. Tv. valamint a módosított 2007. évi CLV. Tv.-ben és a Ptk.-ben leírtak az irányadók. A fenti alapszabály Csengőd Hegyközség közgyűlése 1995. szeptember 29. napján a 4/1995. sz. határozatával, a 2004. január 28. napján a 6/2004. számú határozatával, a 2005. március 3. napján a 7/2005. számú határozatával, valamint a 2008. április 15 napján az 7/2008. sz. határozatával elfogadta. A fenti egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt Csengőd Hegyközség 2008. március 8-án megtartott Közgyűlésén a 7/2008 számú közgyűlési határozatával hagyta jóvá.
Csengőd, 2008. március 15.
…………………………………….. elnök
