ALAPSZABÁLY (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) 1. Az Egyesület neve: AOPA Hungary, Magyar Repülőgéptulajdonosok és Pilóták Szövetsége Közhasznú Egyesület, a továbbiakban Egyesület. 2. Székhelye: 1142 Budapest Ungvár köz 5. 3. Alapításának időpontja: 1993. október 23. 4.
Az Egyesület céljai: A Magyar Repülőgéptulajdonosok és Pilóták Szövetsége közhasznú szervezetként működik. A közhasznú tevékenysége során az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c.) 4. és 14. pontjában írtaknak megfelelően a nevelést és oktatást, képességfejlesztést, ismeretterjesztést, valamint sportot - a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével – mint közhasznú célok elérését kívánja megvalósítani. A fentieknek megfelelően az AOPA magyar általános és sportcélú repülés céljainak és közös érdekeinek érvényesülése elősegítése érdekében tevékenykedik. Célja - a többi, hasonló célú szervezettel, egyesülettel és szövetséggel együttműködve - a sportcélú valamint az általános célú repülés népszerűsítése a fiatalok körében, valamint a sportrepülés egyes szakágaiban történő részvételének, „utánpótlás” kinevelésének támogatása Az egyesület közhasznú tevékenységének ellátása során célul tűzi ki az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c.) 15. pontjában írtaknak megfelelően a közrend és közlekedésbiztonság védelmét, önkéntes tűzoltást, mentést, katasztrófa-elhárítást. Ennek keretében az AOPA célja a repülés biztonságának védelme. Ennek érdekében a repülésbiztonsággal kapcsolatos szakmai fórumokat, előadásokat szervez, részt vesz az ismeretterjesztő anyagok készítésében, szorosan együttműködve a repülésbiztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó állami- és nemzetközi szervekkel, intézményekkel. A fentieken túlmenően az Egyesület további céljai: - az általános célú polgári repülésben részt vevők érdekeinek védelme, tevékenységük előmozdítása, - együttműködés a légügyi hatóságokkal és más állami szervekkel az általános célú repülés érdekeit és fejlesztését leginkább szolgáló jogszabályok, szabályzatok és eljárások kidolgozásában és alkalmazásában, - a tagok repüléseinek tanácsokkal, repülési rendezvényekkel és más aktív segítséggel, valamint tájékoztatással való támogatása, képviselni a magyar repülőgéptulajdonosokat és Repülőgéptulajdonosok és Pilóták Nemzetközi Szövetségében,
pilótákat
a
- kedvezmények elérése a tagok számára, - a tagok tájékoztatására és egymás közötti kapcsolataik elősegítésére, honlap működtetése.
2
5. Az Egyesület céljai megvalósítására létesítményeket hozhat létre és tarthat fenn, valamint gazdasági tevékenységet folytathat. Az Egyesület által nyújtott közhasznú szolgáltatásból tagjain kívül más is részesülhet: A sportcélú valamint az általános célú repülést népszerűsítő, illetve a repülés biztonságát célzó rendezvényeket a tagokon kívül bárki látogathatja, az ismeretterjesztő anyagokat az Egyesület honlapján valamint nyomtatott formában bárki számára hozzáférhetővé teszi. A gazdálkodása során elért eredményt az Egyesület nem osztja fel, hanem azt céljainak megvalósítására, illetőleg feladatai ellátására fordítja. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesületi tagság 6. Az Egyesületnek tagja lehet minden repülőgépet üzemben tartó gazdasági társaság vagy társadalmi szervezet, egyéni repülőgéptulajdonos, valamint minden önálló repülésre jogosító hatósági engedéllyel rendelkező személy, illetve volt pilóta. Pártoló tagként más jogi vagy természetes személy is felvehető. 7. Az Egyesületbe való belépés és az Egyesületből történő kilépés önkéntes. 8. A tagság a felvételi kérelemnek az elnökség által történő elfogadásával a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenően jön létre. A felvételi kérelem elutasítása ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni, mely véglegesen dönt. 9. A tagság kilépéssel, a tag halálával, a jogi személy tag feloszlásával, illetve felszámolásával vagy megszűnésével, továbbá a tag kizárásával, vagy tagságának megszüntetésével szűnik meg. 9.1.Kilépés esetén a tagság az azt tartalmazó nyilatkozatnak az elnökséghez történő beérkezése időpontjában szűnik meg. 9.2. Az elnökség kizárhatja azt a tagot, akinek magatartása sérti az Alapszabály célkitűzéseit, hátrányosan befolyásolja az Egyesület érdekeit, vagy jogszabályba ütköző tevékenységet folytat. 9.3. Az elnökség megszüntetheti a tagságát annak a tagnak, aki tagdíjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére 3 hónapon túl sem tesz eleget, illetve a tagságából eredő jogait és kötelezettségeit 1 éven túl nem gyakorolja. 9.4.A kizárás, illetve a megszüntetés miatt az érintett tag a Közgyűléshez fellebbezhet, mely véglegesen dönt. A döntés meghozataláig az elnökség a tag tagságát felfüggesztheti. 9.5.Ha a kizárás kérdésében való döntés kivizsgálást igényel, annak időtartamára, de legfeljebb 2 hónapra az elnökség a tag tagságát felfüggesztheti. 10. Az Egyesület tagságáról nyilvántartást vezet.
3 Az Egyesületi tagok jogai és kötelességei 11. Az Egyesület tagjának jogai: a) szavazati joggal részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, b) szavazati joggal rendelkezik, választhat és választható az Egyesület szerveibe és tisztségeibe, c) véleményt nyilváníthat az Egyesület tevékenységéről szerveinek működéséről, határozatairól, d) az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát Bíróság előtt megtámadhatja, e) igénybe veheti az Egyesület által létesített berendezéseket és rendszereket, f) kérheti érdekeinek védelmét, repülésének segítését, illetve támogatását. Az egyesület pártoló tagját - a b) alpont kivételével – minden, az előbbiekben felsorolt jogosultság megilleti. 12. Az Egyesület tagjának és pártoló tagjának kötelessége az Alapszabály betartása, a tagsági díj fizetése, illetve a vállalt anyagi támogatás nyújtása, a 4. pontban megfogalmazott célkitűzések megvalósításának támogatása. Az éves tagsági díj mértékét a közgyűlés határozatban állapítja meg. A tagsági díjat az újonnan belépő tagok a belépéskor, a többi tag pedig a tárgyévet megelőző év december hó 31-ig köteles megfizetni.
Az Egyesület szervezete a. b. c. d. e.
a közgyűlés, az elnökség, az elnök, az alelnökök, a számvizsgáló bizottság.
A közgyűlés 13. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. 14. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer a költségvetés és az éves jelentés elfogadása végett össze kell hívni. 15. A közgyűlést soron kívül 30 napon belül akkor is össze kell hívni, ha a tagok legalább egyharmada ok és cél megjelölésével azt kívánja. A rendkívüli közgyűlés összehívását a bíróság is elrendelheti 16. A közgyűlést a napirend közlésével írásban kell összehívni, oly módon, hogy a tagok az értesítést legalább 15 nappal előbb megkapják. Az értesítési címet (ez lehet e-mail vagy sms is), a tagoknak a tagnyilvántartó lapon kell megadniuk. A soronkívüli
4 közgyűlést úgy kell kitűzni, hogy a tagok az értesítést legalább 8 nappal előbb megkapják. Napirend helyett a közgyűlés megtartására irányuló indítványt, illetve a kérelmet kell a meghívóval a tagoknak elküldeni. 17. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. A nem természetes személy tag a nevében szavazó képviselőjét külön meghatalmazással igazolja. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több, mint a fele jelen van. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazat egyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést legkorábban fél óra múlva változatlan napirenddel újra össze kell hívni. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták. 18. A tisztségviselők választása nyílt szavazással történik, kivéve a többes jelölés esetét. Többes jelölés esetén titkos szavazásra kerül sor. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a szavazatok több mint 50 %-át megkapta. Amennyiben többen kapnak több, mint 50 %-os szavazatot mint a lehetséges tisztségviselői helyek száma, a több szavazatot kapott jelölt tekinthető megválasztottnak. A tisztségviselők mandátuma a tisztújító közgyűlés időpontjától számított két évig érvényes. 19. A közgyűlés kizárólagos hatásköre: a) az Egyesület megalakulásának, egyesülésének kimondása,
feloszlásának,
más
egyesülethez
való
b) az Alapszabály megállapítása és módosításának elfogadása, c) a tisztségviselők megválasztása és visszahívása, valamint díjazásuk megállapítása, d) az Egyesületi tevékenység és a gazdálkodás fő irányainak meghatározása, e) a tagsági díj összegének meghatározása, f) az éves költségvetés meghatározása, g) az elnökség éves beszámolójának valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása, h) a tagsági felvételi kérelem elutasítása, a kizárás, illetve a tagság megszüntetése tárgyában hozott elnökségi határozatok elleni fellebbezések elbírálása, i) döntés mindazon ügyekben, amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von.
5
20. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az elnök és az e célra megválasztott két tag hitelesíti. A közgyűlési valamint az elnökségi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a határozat tartalmát, hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát (amennyiben lehetséges, személyét) Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az egyesület székhelyén bárki betekinthet. Az Egyesület internetes honlapján közzé kell tenni: - a közgyűlési és az elnökségi határozatokat, - a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás igénybevételének feltételeit, - a közgyűlés által elfogadott éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig. Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről hivatalos honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. Az elnökség 21. Két közgyűlés között az Egyesület működését az elnökség irányítja, mely szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. 22. A Közgyűlés által megválasztott elnök az elnökség tagja. Az elnökség tagjai még az alelnökök (két fő) és az elnökségi tagok (négy fő). 23. Az elnökségnek nem lehet tagja az a személy, aki az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. 24. Az elnökség ügyrendjét és munkatervét maga határozza meg. 25. Az elnökség határozatképes, ha az ülésen a tagoknak több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnök indokolt esetben – adatvédelmi, illetve személyiségvédelmi okokból – ettől eltérően rendelkezhet. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 26. Az elnökség feladatai:
6 a) szervezi és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét, b) végrehajtja a közgyűlési határozatokat, c) előkészíti a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatokat, elkészíti az Egyesület éves költségvetését és gazdasági beszámolóját, d) dönt a tagfelvételről. 27. Az elnökség üléseit a napirend közlésével az elnök hívja össze, oly módon, hogy a meghívottak a meghívót legalább 8 nappal az ülés előtt kézhez vegyék. Az elnökségi ülésre az ott megtárgyalandó kérdésekben érintett tagokat meg kell hívni. Meghívhatók továbbá szakértők akkor is, ha nem tagjai az Egyesületnek. 28. Ha az Egyesület működése érdekében szükséges, vagy azt az elnökség bármely tagja indítványozza, össze kell hívni az elnökséget. Ilyen esetben a napirendet az indítvány pótolja. Sürgős esetben a 8 napos határidőtől el lehet tekintetni. Az üléseken a szavazást szóban (konferenciatelefonon), vagy írásban (faxon, telexen) is meg lehet ejteni. 29. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) részvétel az elnökség munkájában, a rábízott feladatok ellátása, b) a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, c) a nyilvánosság tájékoztatása az elnök által adott külön meghatalmazás alapján, d) kapcsolattartás az Egyesület tagjaival, e) betekintési jog illeti meg az Egyesület adminisztrációs, gazdasági tárgyú, okirataiba, levelezésébe f) felvilágosítást kaphat a tisztségviselőktől az Egyesület tevékenységével kapcsolatban, g) részvétel a közgyűlésen 30. Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, d) elhalálozással, e) visszahívással. Az elnökségi tag a mandátumáról a megbízatása lejártát megelőzően írásban lemondhat. A lemondást az elnöknek kell benyújtani. Az elnökségi tag megbízatása a lemondás elfogadásától függetlenül megszűnik attól a naptól kezdve, amelyen az elnök az írásbeli nyilatkozatát kézhezvette. Visszahívható az elnökségi tag, amennyiben feladatát nem megfelelően végzi, így különösen: ha az elnökségi üléseken – menthető ok nélkül - rendszeresen nem jelenik meg, a rábízott feladatokat nem látja el, azokról felszólítás ellenére sem számol be. Az elnökségi tag visszahívásáról a közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel határoz. Az érintett elnökségi tag a szavazásban nem vehet részt. Szavazategyenlőség esetén az elnök, az elnök visszahívása tárgyában döntő szavazás esetén pedig a közgyűlést levezető személy szavazata dönt A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét
7 megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az elnök 31. A közgyűlés által megválasztott elnök teljes jogkörrel képviseli az Egyesületet harmadik személyek, hatóságok és a Bíróság előtt. 32. Az elnök elnököl a közgyűlés és az elnökség ülésein. 33. Az elnök a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit. 34. Az elnök előkészíti az elnökség üléseit. 35. Az Egyesületi alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. Az alelnökök 36. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök helyettesíti. A számvizsgáló bizottság 37. A közgyűlés az Egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot választ. A számvizsgáló bizottság elnökből és két tagból áll. 38. Nem lehet a számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja, az a személy, aki a) az egyesület elnöke vagy elnökségi tag b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. Az egyesület megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A számvizsgáló bizottsági tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
8 39. A számvizsgáló bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, ülései nyilvánosak. A Számvizsgáló Bizottság működésére az elnökség működési szabályait kell alkalmazni. 40. A számvizsgáló bizottság feladata: a) az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése c) az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata, d) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, e) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése. 41. A számvizsgáló bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A számvizsgáló bizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A számvizsgáló bizottság tevékenysége során az 1997. évi CLVI. tv. 11. § -ában foglaltak szerint jogosult eljárni. 42. A számvizsgáló bizottság tevékenységéről a bizottság elnöke az Egyesület közgyűlésének köteles beszámolni. 43. Az számvizsgáló bizottsági tagok megbízatásának megszűnésére a 36. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az Egyesület gazdálkodása 44. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj, illetve a vállalt anyagi támogatás megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 45. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében a vonatkozó jogszabályok keretei között vállalatot alapíthat, részt vehet gazdasági társaságban vagy vállalkozásban. Repülőteret vagy repülőtéri berendezést létesíthet, tarthat fenn, és repülőtéri szolgáltatást végezhet a vonatkozó előírások betartásával. Az egyesület vállalkozási tevékenységet céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
9 46. Anyag és pénzeszközök utalványozására, nyilvántartására, valamint az Egyesület nevében kötelezettségvállalására, képviseletre az elnök jogosult. 47. Az Egyesületnek a céljai megvalósítása érdekében folytatott gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére kell fordítania. 48. Az Egyesület megszűnik, ha a) a feloszlását a közgyűlés kimondja, b) más egyesülettel való egyesülését a közgyűlés kimondja, c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. 49. Az Egyesület megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó egyesületi vagyon felhasználásáról a közgyűlés dönt.
Záró rendelkezések A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv., valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok irányadóak. A jelen Alapszabály a 2006. április 22-én megtartott közgyűlés 1/2006. számú határozatával elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveget tartalmazza. Budapest, 2006. április 22. Benedek János Elnök
