Alakzatok, színek, ritmus

Alakzatok, színek, ritmus 4. modul Készítette: Köves Gabriella Cenkvári Györgyi ötletei alapján

matemATIKA „c” – 2. ÉVFOLYAM – 4. modul: alakzatok, színek, ritmus

Alakzatok, színek, ritmus A modul célja

Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai

A tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók erősítése; a vizuális, az auditív, a taktilis és kinesztetikus észlelés, diszkrimináció (vizuális és auditív észleléskor az információk megkülönböztetése, szelektálása), valamint az ezzel kapcsolatos tapasztalatok értelmezésének fejlesztésével. Az események és tárgyak minél több szempontból való szemlélése, a szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt. Azonos tudattartalom többféle megnyilvánulásának megtapasztalása. Összefüggések felismerése. Geometriai ismeretek elmélyítése. Síkidomok tulajdonságainak tapasztalati úton való megismerése, felismerése. A közös tevékenység, játék, munka örömének felfedezése. Beszédfejlesztés különös tekintettel a beszédtechnikára, a saját gondolatok kifejezésére és a személyek közti kommunikációra. A térben, illetve a síkban való tájékozódás fejlesztése összekapcsolva a mozgáskoordináció és a manipuláció javításával. 3x45perc 2. osztály A matematika A, B, C típusú moduljai közül azok, melyekben az észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet fejlesztése kiemelt feladat. Észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet Kreativitás Együttműködés, páros munka Kommunikáció Szabálykövetés Téri orientáció Mozgáskoordináció Manipuláció Síkidomokkal kapcsolatos ismeretek elmélyítése Ábrázolás Ismerkedés a definiálás fontosságával.

Ajánlás Fontos a gyerekeket bátorítani az azonos dolgok többféle megjelenítésére, valamint az egyéni látásmód megőrzésére és kifejezésére, a világ sokszínűségének felismerésére és elfogadására.

Támogatórendszer Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. (4. kiadás)

Értékelés A modulban folyamatos megfigyeléssel követjük: • az érzékszerveken keresztül beérkező információk értelmezésének pontosságát • a különböző észlelések feldolgozását • az együttműködés és a szabálykövetés szintjét közös tevékenységekben • a mozgáskoordináció és ábrázolás fokát • a képi megjelenítés fejlettségét • a szóbeli kifejezőkészséget • a játékban és az egyéb feladatvégzésben megmutatkozó elmélyültséget



Modulvázlat 1. Időterv: 45 perc Tanulásszervezés Változat

Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve)

I. Ráhangolódás, a játék előkészítése Motiváló beszélgetés kb. 6 perc

II. Az új tartalom feldolgozása Számok rajzolása egymás hátára, páronként és oszlopban elhelyezkedve

Kiemelt készségek, képességek

Beszéd, kommunikáció, egymásra figyelés, egymás jobb megismerése, képzelet, szokványostól eltérő nézőpont felszínre hozása

Célcsoport A differenciálás lehetőségei

Minden gyerek Lehetőség van a matematikában kevésbé jeleskedők aktivizálására

Taktilis és kineszteti- Minden gyerek kus tapasztalatok értelmezése, téri viszonylatok érzékelése, méret, pozíció és távolság megítélése, irányok alkalmazása, egymásra figyelés, következtetések levonása és ennek megfelelően az adott tevékenység módosítása beszéd, kommunikáció

Munkaformák

Módszerek

Frontális

Beszélgetés

Páros és csoport munka

Tevékenykedtetés, megbeszélés

Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak)

Képkészítés hajtogatással és rajzolással

Manipuláció, a négyzet és a háromszög tulajdonságainak megtapasztalása, téri orientáció, taktilis és kinesztetikus érzék, kreativitás, mozgás koordináció, vizuális figura-háttér megkülönböztetés

Minden gyerek


Egyéni

Feladatmegoldás, szemléltetés

Gyermekenként 1db kb. 16x16 cm-es fehér négyzetlap, színes ceruzák


A Modulvázlat melléklete Az alábbi részletes leírás célja elsősorban egyféle minta bemutatása. Nem lehet és nem szabad kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A pedagógus legjobb belátása szerint dönthet a részletek felhasználásáról, módosításáról vagy újabb variációk kidolgozásáról.

A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység A tanító beszélgetést kezdeményez arról, hogy ki milyen eszközzel szeret rajzolni, ill. milyen eszközzel lehetséges a rajzolás, színezés. II. Az új tartalom feldolgozása A tanító a gyerekek beszámolójából kiemeli a mutatóujjal való rajzolást (amennyiben nem hangzott el, megemlíti azt) majd párba állítja a csoportot, és megkéri a pár egyik tagját, hogy ujjával rajzoljon számokat társa hátára, akinek ki kell mondania a számok nevét. Elmondja, hogy kezdjék egyjegyű számokkal, néhány sikeres „találat” után térjenek át a többjegyű számokra. Ezután a rajzoló és kitaláló gyerekek cseréljenek. A tanító körbe ülteti a gyerekeket és beszélgetést kezdeményez az imént játszott játékról. A tanító segít a gyerekeknek oszlopba rendeződni, majd közli a játékszabályt és irányítja a játékot. Ezúttal az utolsó helyen álló gyerek rajzol először az előtte álló gyerek hátára, aki némán „továbbítja” rajzolással a számot előtte álló társának, és így tovább az oszlop elejéig, amikor is elhangzik a szám neve, és kiderül, hogy megváltozott-e útközben.

Tanulói tevékenység A gyerekek megosztják egymással és a tanítóval az ábrázolással kapcsolatos kedvteléseiket, tapasztalataikat, ismereteiket. Fantáziájukra hagyatkozva elképzeléseik is szóba kerülhetnek, megfogalmazhatnak soha nem látott, általuk ki nem próbált lehetőségeket. A gyerekek játék közben szóban megfogalmazzák tapasztalataikat és visszajelzések alapján igyekeznek tökéletesíteni „technikájukat”. A gyerekek megfogalmazzák érzéseiket, tapasztalataikat, a játékkal kapcsolatos gondolataikat.

Az asztalnál elhelyezkedő gyerekek mindegyikének ad a tanító egy négy- zetlapot, (a négyzet oldalhosszúsága kb. 10 és 20 cm között legyen) és bemutatja hogyan hajtsák félbe –téglalapot alkotva- majd megint félbe –ismét négyzetet készítve- a papírt. Most a negyedrésznyire csökkent négyzet egyik átlója mentén háromszöggé hajtja össze, végül ezt a háromszöget középen félbe hajtva kis háromszöget alakít. Ezután a teljes papírt széthajtogatva beszélgetést kezdeményez a felfedezhető négyzetek és háromszögek számáról.

A játék első megismétlésekor a gyerekek félfordulatot tesznek, így az előbbi kezdő lesz a lánc végén. A másodszori ismétlés előtt szabadon szaladgálhatnak, majd tapsra újra oszlopot alkotnak. A tanulók lépésenként követik a hajtogatást, és tapasztalataikat szóban megfogalmazzák.

A tanító elmondja a gyerekeknek, hogy megtervezhetik a háromszögeket, hogy milyen színűre és mintájúra szeretnék kiszínezni, majd színes ceruzákat oszt. Akár a szín, akár a minta ismétlődhet.

A tanulók elkészítik a képüket szabályosság szerint vagy rapszodikusan színezve a háromszögeket.



Modulvázlat 2. Időterv: 45 perc

Változat


I. Ráhangolódás, a játék előkészítése Közös verselés. kb. 15 perc

II. Az új tartalom feldolgozása Ritmikus ujjmozgások


Figyelem, mozgáskoordináció, auditív észlelés, látási, hallási emlékezet, fonémahallás, ritmusérzék, muzikalitás, szótagolás, alkalmazkodás, légzéstechnika, artikuláció, beszédtempó, dinamika


Minden gyerek

Finommanipuláció, Minden gyerek kreativitás, mozgáskoordináció, taktilis és kinesztetikus tapasztalatokról szerzett visszajelentések, ritmusérzék, figyelem, a motorium és a percepció összhangja, emlékezet, kreativitás

Tanulásszervezés Munkaformák

Módszerek


Frontális, egyéni

Megfigyelés, te- Gyerekenként vékenykedtetés, egy példány gyakorlás Weöres Sándor Pletykázó asszonyok című verséből, valamint egy ceruza

Frontális, egyéni, páros munka

Tevékenykedtetés, megfigyelés, gyakorlás

Tanulásszervezés Változat

Lépések, tevékenységek (az idő megjelölésével) (a mellékletekben részletesen kifejtve)

II. Az új tartalom feldolgozása Ritmus megjelenítése rajzban


Ritmusérzék, finommanipuláció, vizuális észlelés, képzelet, kreativitás. Periodikus, nem periodikus sorozatok készítése színezéssel.


Minden gyerek


Munkaformák

Egyéni

Módszerek

Tevékenykedtetés

Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) Rajzlap, grafit ceruza, papír sablon, színes ceruzák minden gyereknek

10



A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanári tevékenység

A tanító elmondja –érzékeltetve a ritmust- Weöres Sándor Pletykázó asszonyok című versét, ezután meghallgatja az esteleges spontán véleményeket, hozzászólásokat.

Tanulói tevékenység

Pletykázó asszonyok Juli néni, Kati néni -letye-petye-lepetye! – üldögélnek a sarokba, jár a nyelvük, mint a rokka, -letye-petye-lepetye! – Bárki inge, rokolyája -letye-petye-lepetye! – lyukat rágnak közepébe, kitűzik a ház elébe -letye-petye-lepetye! – A tanulók megkapják a vers szövegét, majd többször egymás után közösen elolvassák oly módon, hogy először, tanítói segítséggel –a tanító hangosabb, a gyerekek halkabbak- érzékeltetik a ritmust. Másodszori olvasáskor ceruzájuk végével minden egyes szótagra koppantanak egyet.

Érdemes arra ösztönözni a két csoportot, hogy igyekezzenek azonos ritmusban szavalni; így a versszakok második és ötödik sora egyszerre hangzik. A siker érdekében ezek a lépések többször ismételhetőek. Ügyeljünk a fokozatosságra!

II. Az új tartalom feldolgozása A tanító az asztalra helyezi a kezét tenyérrel lefelé és bemutat egy kis „ujjgyakorlatot” : felemeli jobb hüvelykujját majd visszateszi, ezzel egy időben azt mondja „hüvelyk” , felemeli és visszateszi a középső ujját, azt mondja „középső” . Ugyanígy cselekszik a mutató, gyűrűs és kisujjal. Bal kezével megismétli az előbbieket. Felszólítja a gyerekeket hasonló ujjgyakorlat készítésére. A feladat nehezíthető azzal, hogy megengedjük az ujjak többszöri ismétlését. A tanító javaslatot tesz a kinyomtatott lapok segítségével kép készítésére. Arra ösztönzi a gyerekeket, hogy ritmust próbáljanak megjeleníteni munkájukban. A sablon lapoknak (A4) használhatjuk töredékét is. (Felét, harmadát, negyed részét.) Ha színes papírra nyomtatjuk, (ugyanazt az ábrát többféle színűre), akkor vágással, ragasztással készíthetjük a munkát. Ha fehér lapra nyomtatunk, akkor színezéssel vagy festéssel dolgozhatunk Ha nehéznek tűnik a feladat megoldása az adott feltételek mellett, valósítsuk meg azt a periodikusság lazább értelmezésével.

11

Ezután a csoport egyik fele azt skandálja folyamatosan, hogy: „-letye-petye-lepetye! –„ míg a csoport másik fele az eredeti verset mondja. Majd a csoportok cserélnek. Végül –levezetésként- a csoportok ismét együtt mondják a verset egészen halkan kezdve, majd egyre hangosabban folytatva, illetve hangosan kezdve és halkan folytatva. A tanulók a maguk által alkotott „műveket” (kis ujjgyakorlatokat, melyeket a tanító bemutatása alapján készítettek) megtanulják, gyakorolják, folyamatosan végzik jobb és bal kézzel váltakozva. Amikor úgy érzik, hogy jól megy, páronként előadják egymásnak. A tanulók megtervezik és megrajzolják alkotásukat, ezután kiszínezik. Megtekintik egymás munkáját.


12


Javasolt sablonok Lantos Ferenc munkája nyomán készültek.

Modulvázlat 3. Időterv: 45 perc Tanulásszervezés Változat




Munkaformák

Módszerek


I. Ráhangolódás, a játék előkészítése

Síkidom-kitalálós

Beszéd, kommunikáció, egymásra figyelés, képzelet, gondolati tartalom érthető visszaadása, síkidomok tulajdonságainak megismerése, mélyítése és tudatosítása, türelem

Minden gyerek

Páros

Beszélgetés, te- Síkmértani vékenykedtetés, modellező készlet vagy színes papírból kivágott síkidomok

II. Az új tartalom feldolgozása

13

Tátika (Sótartó) készítése hajtogatással, síkidomok rajzolása adott szabály alapján

Taktilis és kineszteti- Minden gyerek kus észlelés, téri orientáció, irányok alkalmazása, egymásra figyelés, manipuláció, azonosság, különbség felismerése, figyelem, együttműködés


Páros, egyéni munka

Tevékenykedtetés, megbeszélés

Gyerekenként 1db kb. 20x20cm-s négyzetlap, grafit és színes ceruzák, 1db (a tanító részére) papírhajtogatásról szóló kézikönyv, négyzetrácsos füzetlap

14

Változat


Lépések, tevékenységek (az idő megjelölésével) (a mellékletekben részletesen kifejtve) Nézeti ábrázolás előkészítése

Kiemelt készségek, képességek Vizuális észlelés, formafelismerés, nem szokványos nézőpontok figyelembe vétele, finommanipuláció, téri orientáció, kreativitás, irányok alkalmazása, figyelem

Célcsoport A differenciálás lehetőségei Minden gyerek

Tanulásszervezés

Eszköz

(mellékletben: a feladatok, gyűjteMódszerek mények, tananyagtartalmak) Egyéni munka Feladatmegoldás, Feladatlap minden szemléltetés gyereknek, grafit és színes ceruzák, a feladatnak megfelelő tárgyak kosárban elhelyezve, lehetőség szerint több azonos, négyzetrácsos füzetlapok Munkaformák


A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység A tanító kis kártyán síkidomok képeit osztja ki a csoport egyik felének úgy, hogy a többiek ne lássák. Ugyanezeket a képeket felrakja a táblára is. A gyerekek a tanító segítségével két koncentrikus kört alkotnak. Az egyik körben azok, akiknek van a kezében kép, a másikban azok, akiknek nincs. A különböző körben lévő gyermekek szembe fordulnak egymással. Mindenkinek legyen egy párja! Amennyiben marad gyerek pár nélkül, a tanítói is játszik. Közben méri az időt és irányítja a játékot. A játékot nehezíthetjük úgy, hogy a) a kitaláló gyermeknek nem kiválasztani, hanem lerajzolni kell a síkidomot. Ekkor a rajzoló gyermekeknek vagy kis rajztáblát adunk, vagy az asztalhol (padhoz) mennek és ott végzik el a feladatot. b) a kitaláló gyermeknek nem kiválasztani kell a megoldást, hanem szóban le kell írni egy harmadik gyermeknek, és annak kell kiválasztani. c) a kitaláló gyermeknek nem kiválasztani, hanem szóban le kell írni egy harmadik gyermeknek, és annak lerajzolni. A rajzoló gyermekek vagy kis rajztáblán dolgoznak a körben vagy a helyükön.

Tanulói tevékenység A tanító által adott jelzésre a külső körben álló gyerekek mindegyike szóban lefesti társának a kapott síkidomot. A tanító következő jelzésére a belső körben álló gyerek a tábláról leveszik azt a síkidomot, amelyiket a párja leírt. Az egyik csoport visszateszi a táblára a síkidomokat. A másikban a tanító újra osztja a kártyákat. A játék ismétlődhet. A második fordulóban tevékenységet cserélnek a gyerekek, aki eddig beszélt, az most kitalál.

A játékot nehezíthetjük mozgással. A külső körben álló tanulók jobbra lépnek annyit, hogy a belső körben álló harmadik, vagy negyedik gyermekhez érjenek. Ismét leírnak szóban egy síkidomot, lehet ugyanaz, mint az előző, amennyiben tökéletesíteni akarják magyarázatukat, illetve kaphatnak új síkidomot is. A játék addig folytatódik, amíg az eredeti párok nem állnak megint egymással szemben, vagy amíg a játékosok ki nem fogynak az ötletekből, ameddig élvezik a játékot. A tanító leülteti a gyerekeket és beszélgetést kezdeményez a játék tapasz- talatairól.

15


16


II. Az új tartalom feldolgozása A tanító bemutatja a „tátika/sótartó „ hajtogatását, valamint javaslataival segíti a munkát. A népszerű, Tátika vagy Sótartó néven ismert hajtogatás, a hajtogatási alapismereteket tartalmazó kiadványokban található, de emlékezhetünk rá gyermekkorunkból, illetve megismerhetjük gyermekeink játékát figyelve. A hagyományosan Tátika néven ismert játék szabályainak megfelelően különböző színes jelekkel látjuk el papírból készített játéktárgyunkat. Ez esetben azonban a következő jelek kerülnek a Tátika megfelelő háromszögeire: piros paca, háromszög (grafittal), téglalap (grafittal), zöld paca, négyzet (grafittal), sárga paca, barna paca, kör (grafittal). A tanító elmondja a játékszabályt, miszerint dobókockával történő dobással állapítjuk meg, hányszor kell nyitni Tátikánkat. A tanító feladatlapot oszt a tanulóknak, melyen különböző tárgyak felülnézeti vagy elölnézeti, vagy oldalnézeti képe látható. Az ábrázolt tárgyak egy letakart kosárban/dobozban vannak. A tanító sorban kiveszi a kosárból/dobozból a tárgyakat és felmutatja. Lehetőséget ad a gyerekeknek, hogy módosítsák, vagy kiegészítsék munkájukat. Aki kéri, megkaphatja az adott tárgyat, és egyénileg ellenőrizheti, hogy hogyan látja azt felülről, oldalról vagy elölről. Pl. pohár, tányér, ecset, bögre, kisautó, bababútor: kanapé, íróasztal, tv, mosdó, laptop, telefon. Például:

A tanulók lépésenként követik és másolják a tanító mozdulatait.

A tanítói utasítás alapján történő rajzolást követően a gyerekek ujjaikra helyezik és kipróbálják a Tátikát. A párok egyike kezeli az eszközt, társa pedig a megfelelő színes ceruza kiválasztása után négyzetrácsos lapra a megfelelő síkidomokat rajzolja, tehát a játék által „adott” síkidomot a jelzett színnel. Ezután cserélnek. Folyamatosan ellenőrzik egymás munkáját. Amennyiben a tanulók a képekről meg tudják állapítani, mely tárgyakat látják, leírják. Több megoldást is adhatnak.

A gyerekek négyzetrácsos papíron rajzolnak, illetve kiszínezik a feladatlap ábráit.

Mindenki csak egy ábrát kap. A tanító felajánlja, hogy a tárgyak megtekintése után le lehet rajzolni azokat, különböző nézetekből.

17


Alakzatok, színek, ritmus

Recommend Documents