Akusztika – hanggátlás Dr. Reis Frigyes elıadásának felhasználásával
Mirıl van szó? A szerkezetet egyik oldalán valamilyen hatás éri - a levegıben terjedı hang (longitudinális hullámok), amelyek rezgésbe hozzák a szerkezetet és az a másik oldalon rezgésbe hozza a levegıt – léghang, -a szerkezetet egyik oldalon közvetlen mechanikus hatás éri (járnak rajta, bútort tologatnak…). Ami a szerkezetet rezgésbe hozza és a szerkezet a másik oldalon rezgésbe hozza a levegıt – lépéshang. A laboratóriumi és a helyszíni eredmények között különbség van: valós körülmények között a kérdéses szerkezet rezgése továbbterjed más kapcsolódó szerkezetekre is.
A léghaggátlási szám
R , = 10 lg
Wbe Ws1 + ∑ Wsi
R = 10 lg
Wbe Ws1
Nagyobb számérték – jobb minıség
1
Akusztika – hanggátlás Dr. Reis Frigyes elıadásának felhasználásával
Léghanggátlás
A léghang átvitele
2
A léghaggátlási szám
R , = 10 lg
Wbe Ws1 + ∑ Wsi
R = 10 lg
Wbe Ws1
Nagyobb számérték – jobb minıség Mérés tercsávokban, eredmény kifejezhetı a súlyozott léghanggátlási számmal. A mért R értékeket a frekvencia függvényében felrajzoljuk. Adva van egy vonatkoztatási görbe, (ez szolgál a súlyozásra), ugyancsak a frekvencia függvényében. Ezt addig tologatjuk fel-le, amíg a legjobban illeszkedik a mért görbéhez. Az illeszkedés feltétele: a kedvezıtlen eltérésekre
1≤
∑k 16
j
≤2
Megnézzük, hogy ebben a helyzetben hány dB olvasható le 500 Hz frekvencián – ez a súlyozott léghanggátlási szám.
Vonatkoztatási görbe
dB
Mért eredmény
1≤
500
∑k 16
j
≤2
Hz
3
Példa a súlyozott léghanggátlási szám megállapítására – ez még nem jó (delta!)
Példa a súlyozott léghanggátlási szám megállapítására – még ez sem jó (delta!)
Példa a súlyozott léghanggátlási szám megállapítására – ez már jó (delta!)
4
R dB Tömegtörvény
Átmenet
Egyrétegő szerkezetek léghanggátlása Határfrekvencia (törésponti)
Határfrekvencia feletti tartomány
lg f, Hz
A tömegtörvény tartományában a hanggátlás a szerkezet fajlagos tömegétıl függ R = 20 lg f⋅m’ ahol m’ : kg/m2 Minél nagyobb a tömeg, annál nehezebb nagyobb frekvenciával rezgésbe hozni. Az emelkedés megszakad, ennek helye a fajlagos tömegtıl függ ⇒ A törésponti vagy határfrekvencia a tömegtıl és a szerkezet vastagságától függ. Nagyobb tömeg – nagyobb frekvencia, nagyobb vastagság – alacsonyabb frekvencia.
A törésponti vagy határfrekvencia a tömegtıl és a szerkezet vastagságától függ. Nagyobb tömeg – nagyobb frekvencia, nagyobb vastagság – alacsonyabb frekvencia.
5
Az egyrétegő szerkezetek léghanggátlásának idealizált törtvonalas közelítése
A nehezebb rétegekbıl álló kéthéjú szerkezetek esetében lényegében csak a tömegnövekedés hatása figyelhetı meg. Ha a peremkapcsolatok merevek, gyakorlatilag egyhéjúnak tekinthetık. Szerelt falak vékonyabb, könnyebb lemezei egy darabig együtt dolgoznak, mintha egyrétegő szerkezettel lenne dolgunk – itt a tömegtörvény érvényesül. Ezután egy törés jelentkezik lokális minimummal a rezonancia frekvenciánál, ahol a légrés rúgóként jó hatásfokú energiaátadást biztosít. Ennek helye
f0 =
8500 m' d
ahol d a légréteg vastagsága. Itt a léghanggátlás erısen leromlik. Ezután ha sőrők a kapcsolatok, a szerkezet egyrétegőként viselkedik, egyébkent a léghanggátlás javul. A résben a szálas szigetelıanyag javít az eredményen.
6
Több elem eredı léghanggátlása – S az elem felülete
Lépéshanggátlás
7
Lépéshangnyomásszint – a kisebb a jobb! Súlyozott lépéshangnyomásszint - a mért adatokra illesztjük a vonatkoztatási görbét (ennek alakja más, mint léghanggátlás esetén, az illesztés technikája ugyanaz.
8
9
Nyílászárók léghanggátlása A hangterjedés útjai: - lemezek között, peremkapcsolatok nélkül - a peremkapcsolatok közvetítésével - szárnykereteken keresztül - mőködési hézagon keresztül - beépítési hézagon keresztül. Alapvetı fontosságú a mőködési hézagok tömítése A 2 cm-nél kisebb vagy a 10 cm-nél nagyobb légrés a jó a rezonancia frekvencia szempontjából.
10
