Aktualizálta: Szabó-Bakosné Rosta Margit oktatási ügyintéző tanügyigazgatási szakértő OH sorsz

Tamási Kistérség

Közoktatás-fejlesztési Terve

A TAMÁSI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSI TERVE 2007 – 2013

Aktualizálta: Szabó-Bakosné Rosta Margit oktatási ügyintéző tanügyigazgatási szakértő OH sorsz. 012585-02

2007. 2009. 2011.

1

Tamási Kistérség

Közoktatás-fejlesztési Terve TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ ...........................................................................................................................................................4 HELYZETFELTÁRÁS .........................................................................................................................................8 I. ALAPVETŐ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK .....................................8 II. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A TAMÁSI KISTÉRSÉGBEN ........................................................26 2.1. A BÖLCSŐDEI ÉS ÓVODAI FELADATELLÁTÁS JELLEMZŐI A KISTÉRSÉGBEN ................................................. 26 2.1.1.A bölcsődei feladatellátás a kistérségben ........................................................................................... 26 2.1.2. Az óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei .................................................................. 26 2.1.3. Bejárók, a gyermek-csoportok társadalmi összetétele ....................................................................... 32 2.1.4. Intézményi létszámok, férőhelyek....................................................................................................... 34 Értényben 2009 szeptemberében átadják a pályázati támogatásból megépített új csoportszobát, így a férőhelyek száma 50 főre növekszik, valamennyi igényt ki tudnak elégíteni, és korszerűbb körülményeket tudnak biztosítani a túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyermekeknek. ....................................................... 36 2.1.5. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség ................................................................................. 36 2.1.6. Bölcsődei és óvodai alkalmazottak .................................................................................................... 37 2.1.7. Programkínálat.................................................................................................................................. 38 2.2. ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI, SZAKKÉPZÉSI, KOLLÉGIUMI FELADATELLÁTÁS A KISTÉRSÉGBEN .............. 40 2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei ............................................................................. 42 2.2.2. A bejáró és a speciális ellátást igénylő tanulók összetétele ............................................................... 47 2.2.3. Intézményi létszámok ......................................................................................................................... 52 A 2008. évi CV. törvény alapján 2009. május 31-éig valamennyi önkormányzatnak módosítania kellett az általa fenntartott közoktatási intézmény alapító okiratát. A korábbi alapító okiratokban nem minden esetben szerepelt tagintézményi bontásban a felvehető maximális tanulólétszám, ami várhatóan az új dokumentumokban már megtörténik............................................................................................................ 55 2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban ..................................................... 55 2.3 A FELADATELLÁTÁS FIZIKAI JELLEMZŐI ..................................................................................................... 57 2.3.1 Az iskolaépületek jellemzői, eszközellátottság .................................................................................... 58 2.3.2. Alkalmazottak .................................................................................................................................... 59 2.3.4 Tanórán kívüli foglalkozások.............................................................................................................. 60 2.4. SZAKSZOLGÁLATOK ................................................................................................................................... 62 2.5. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS .......................................................................................................................... 66 2.6. SZÜKSÉGLETEK, FENNTARTÓI-, SZÜLŐI-, TANULÓI IGÉNYEK ÉS ELÉGEDETTSÉG A KÖZOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATBAN ............................................................................................................ 66 2.6.1. Fenntartói elégedettség mérés ........................................................................................................... 67 III. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGE ..................................................................................... 69 3.1. EREDMÉNYESSÉG AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK TÜKRÉBEN ........................................................ 69 3.1.1. Olvasás, szövegértés .......................................................................................................................... 70 3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás ..................................................................................................... 71 3.1.3. A hozott érték index (családi háttér index) ........................................................................................ 74 3.2. EREDMÉNYESSÉG A VERSENYEK TÜKRÉBEN............................................................................................... 75 3.3. EREDMÉNYESSÉG A TOVÁBBTANULÁSI ADATOK TÜKRÉBEN ...................................................................... 76 3.3.1. Gimnázium......................................................................................................................................... 78 3.3.2. Az elvárt értékektől való eltérés ......................................................................................................... 80 3.3.3. Szakiskola .......................................................................................................................................... 81 3.4. EREDMÉNYESSÉG AZ ÉRETTSÉGIN .............................................................................................................. 81 3.4.1. Gimnázium......................................................................................................................................... 82 3.4.2. Szakközépiskola ................................................................................................................................. 83 3.5. FELSŐOKTATÁS .......................................................................................................................................... 84 A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉS STRATÉGIAI ELEMEI ..........................................................................85 A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSA ............................................................................................................................ 85 CÉLOK .............................................................................................................................................................. 86 A kistérségi közoktatás-fejlesztési terv stratégiai céljai............................................................................... 86 A FEJLESZTÉSI CÉLÚ BEAVATKOZÁSOK ............................................................................................................. 90 A BEAVATKOZÁSOK KAPCSOLÓDÁSA A HUMÁN SFP-HEZ ÉS A RÉGIÓS KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ. ................................................................................................................................................ 91 KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERV ................................................................................................... 94 1.1 OKTATÁSPOLITIKAI KÖVETELMÉNYEK ........................................................................................................ 94

2

Tamási Kistérség


1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia......................................................................................... 95 1.1.2. 2006-os és 2007-es törvényi változások a közoktatásban .................................................................110 1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégia Fejlesztési Programja .........................................................111 1.1.4. A Dél-Dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (OKÉV ..................................113 1.2. FEJLESZTÉSI FORRÁSOK KÖRVONALAI.......................................................................................................115 1.2.1. Az ÚMFT operatív programjai .........................................................................................................115 1.2.2. Megyei és egyéb források .................................................................................................................115 1.3. ESÉLYEGYENLŐSÉG, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEK .118 1.3.1. Esélyegyenlőség ................................................................................................................................118 1.3.2. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek .......................................................................................118 1.3.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek a kistérségben ...........................................................................124 II SZAKMAI MEGÚJULÁS A KISTÉRSÉGBEN ........................................................................................126 2.1. EREDMÉNYESSÉG A SZAKMAI FEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOKON 2007-2009. ..................................................126 2.2. A PEDAGÓGIAI MUNKA MEGÚJÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE ÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A KISTÉRSÉG ISKOLÁIBAN. ....................................................................................................................................................127 2.3. JAVASLATOK A PEDAGÓGIAI MUNKA MEGÚJÍTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ LEHETSÉGES PARTNEREKRE ÉS TEVÉKENYSÉGEKRE: SZAKSZOLGÁLAT, SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS ...................................................................128 2.4. JAVASLAT A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSÁNAK KIALAKÍTÁSÁRA......................130 2.5. KÖZÖS IRÁNYELVEK A KÜLSŐ ÉRTÉKELÉSEK SZÁMÁRA (FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS) ..................................131 2.6. KÖZÖS IRÁNYELVEK A KISTÉRSÉGI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZÁMÁRA ..........................................................133 III. ÉPÍTMÉNYI ÉS MŰSZAKI FEJLESZTÉSEK, BERENDEZÉSEK, JÁRMŰVEK. ..........................134 3.1. BÖLCSŐDEI ÉS ÓVODAI FEJLESZTÉSEK.......................................................................................................134 3.2 ÁLTALÁNOS ISKOLAI FEJLESZTÉSEK...........................................................................................................142 3.3 KÖZÉPISKOLAI, SZAKKÖZÉPISKOLAI, KOLLÉGIUMI FEJLESZTÉSEK .............................................................147 IV. TERVEZŐI ÁLLÁSFOGLALÁS, JAVASLATOK AZ INTÉZMÉNYSTRUKTÚRÁRA ÉS A SZAKMAI FEJLESZTÉSEKRE VONATKOZÓAN ....................................................................................149 V. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ...................................................................................................152 FORRÁSLISTA .................................................................................................................................................157 MELLÉKLETEK ..............................................................................................................................................158 1. SZ. MELLÉKLET: NÉPESSÉG ADATOK (2009.01.01)........................................................................................158 2. SZ. MELLÉKLET: TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ...................................................................................160 3. SZ. MELLÉKLET: SPECIÁLIS ELLÁTÁSOK........................................................................................................161 4. SZ. MELLÉKLET: INFRASTUKTÚRA ÁLLAPOTA ...............................................................................................162 5. SZ. MELLÉKLET: HUMÁNERŐFORRÁS HELYZETE ...........................................................................................163 6. SZ. MELLÉKLET: INFORMATIKAI ESZKÖZ ELLÁTOTTSÁG ...............................................................................164 7. SZ. MELLÉKLET: OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁHOZ RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ HELYISÉGEK ...................................165 8. SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2008. .........................................................166 9. SZ. MELLÉKLET: INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA .............................................................................................174 10. SZ. MELLÉKLET: AZ ÓVODAI NEVELŐ MUNKÁHOZ RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ HELYISÉGEK .............................175 11. SZ. MELLÉKLET: JELENTÉS A MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL 2006. (OKM).....................................................176 12. SZ. MELLÉKLET: INTÉZMÉNYEIK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, KAPCSOLATRENDSZERE ...................................179

3

Tamási Kistérség


Bevezető A közoktatás hatékony megszervezése szinte minden országban elkerülhetetlenné teszi a települések közötti együttműködést. Olyan településszerkezet mellett, mint amilyen Tamási kistérségre is jellemző, ez különösképpen így van. E nélkül megfelelő minőségű és pénzügyi szempontból is fenntartható, az Uniós normáknak és a jövő követelményeinek megfelelő közoktatás elképzelhetetlen. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. §-át alapul véve jelentős anyagi megterhelést ró az önkormányzatokra az előírt szolgáltatások teljes vertikumának, az ellátás megfelelő minőségének és szakszerű irányításának biztosítása. Ugyanakkor e tv. 41. §-a kimondja, hogy a települések önkormányzati feladataik hatékonyabb és célszerűbb ellátására szabadon társulhatnak. A közoktatásra jellemző forráshiány leginkább a kistelepüléseken található óvodákat, iskolákat sújtja, miközben ezeknek az intézményeknek a működtetése is óriási terhet ró a fenntartó önkormányzatokra. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ő számukra a színvonalas oktatás feltételeinek megteremtése nehéz feladatot jelent. Azok a speciális igények, amelyek e területen jelentkeznek, egyre kevésbé oldhatók meg az egyes településeken önerőből. Az oktatási feladatok színvonalas ellátása érdekében az együttgondolkodás, a nyitottság, a partnerség elengedhetetlen feltétel. A közoktatási intézmények munkájának tartalmi és módszertani fejlesztése elkerülhetetlenül érinti egy adott térség többi intézményét, s rajtuk keresztül fenntartóikat is, mert minden változás befolyásolja az ellátási viszonyokat. Ezért az innovációk egyre inkább területi koordinációt igényelnek. A közoktatáson belül is növekednek a területi egyenlőtlenségek, ezért a meglévő, jobban működő intézmény területi hatásait célszerű igénybe venni. A szakmai fejlesztés az intézmények egyedi arculatát, nevelési-oktatási célrendszereit is érinti. Ezt rendszerint nem tudják önerőből elvégezni, szükség van külső segítségre, a fenntartó egyetértésére. Az innovációk rendszerint plusz költségvetési fedezetet is igényelnek. Az olyan kistelepülési szerkezetű régiók, amelybe Tolna megye is tartozik, fenntartói részére a

közoktatási

rendszer

hatékonyságának,

eredményességének

érdekében

okos

kompromisszumokra, együttműködésre van szükség. A közoktatási feladatokat az igazgatás oldaláról megközelítve az a kérdés, hogy hogyan lehet szakszerűen megoldani a pedagógiai

4

Tamási Kistérség


szolgáltatási feladatokat szakmai és gazdasági szempontból is hatékonyan, teljes körűen megtartva és biztosítva a fenntartói és intézményi önállóságot, a törvényességet. Az önkormányzati közfeladatok ellátásának megszervezésére napjainkban létrejöttek a kistérségi társulások, amelyeknek jogi hátterét többek között a 2004. évi CVII. törvény - a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról - biztosítja. A kistérség a közigazgatási modellkísérlet egyik részeként kapcsolódott a kormányprogramhoz, majd a többcélú társulás megalakulásával vállalt közösen ellátandó feladatokat, közöttük a közoktatásit, továbbra is összhangban a megyei fejlesztési tervvel. A közoktatási szolgáltatások esetében az erőforrások fejlesztése és koncentrálása, a hatékonyabb szolgáltatás kialakítása elsősorban kistérségi szinten tervezhető és valósítható meg. A kistérség közoktatási intézkedési terve biztosíthatja, hogy a közoktatási szolgáltatás egyes elemei kistérség szintjén, az eddigieknél hatékonyabban épüljenek egymásra, ezzel is elősegítve a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítését. Az intézkedési terv célja, hogy a megváltozott jogi környezetben határozza meg a kistérség helyzetértékelésen alapuló fejlesztési céljait, legalább középtávon biztosítson folyamatosságot a közoktatási intézmények számára, járuljon hozzá a hatékonysági tényezők javításához.

5

Tamási Kistérség


A Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása: A Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása az 1/2004 sz. (2004-06-21) Társulási Határozatában megválasztotta Hajdics Józsefet, Tamási város polgármesterét a Többcélú Kistérségi Társulás elnökévé, valamint felhatalmazta a Társulás alapításával kapcsolatos teendők elvégzésére. Működésének törvényi alapjai: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról A Társulás célja A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében jelen megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatait, (hatásköreit): • területfejlesztés, • egészségügyi- és szociális ellátás, • alapfokú oktatás-nevelés, • közgyűjteményi tevékenység, (mozgókönyvtár) • belső ellenőrzés A Társulás feladatellátása során: „szakmai és komplex program előkészítő, javaslattevő, program menedzselő, koordináló, döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő és végrehajtó tevékenységet folytat.”

6

Tamási Kistérség


A Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás nyilvántartásba vételi adatai PIR-azonosító szám: 419264 Adószám: 15419260-2-17 TEAOR-szám: 7511 KSH megye száma: 17 Gazdálkodási forma kód: 366 Hivatalos megnevezés: Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása Székhely: 7090 Tamási, Nyírfa sor 15. Gazdálkodási jogkör: önálló költségvetési szerv Törzskönyvi bejegyzés dátuma: 2004. 06. 21. Régió: Dél-Dunántúl Kistérség: Tamási Kistérség / Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás KSH azonosító: 15419260-7511-322-17 Kijelölt önkormányzat: Tamási Ssz. A kistérség települései Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N) 1 Belecska I 2 Diósberény I 3 Dúzs I 4 Értény I 5 Felsőnyék I 6 Fürged I 7 Gyönk I 8 Hőgyész I 9 Iregszemcse I 10 Kalaznó I 11 Keszőhidegkút I 12 Kisszékely I 13 Koppányszántó I 14 Magyarkeszi I 15 Miszla I 16 Mucsi I 17 Nagykónyi I 18 Nagyszékely I 19 Nagyszokoly I 20 Ozora I 21 Pincehely I 22 Regöly I 23 Simontornya I 24 Szakadát I 25 Szakály I 26 Szárazd I 27 Tamási I 28 Tolnanémedi I 29 Udvari I 30 Újireg I 31 Varsád I 32 Pári a 2006. évi önkormányzati választások után csatlakozott a társuláshoz

7

Tamási Kistérség


Helyzetfeltárás I. Alapvető gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok Földrajzi adottságok Elhelyezkedés: Tamási kistérség a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megye észak-nyugati határán helyezkedik el. A kistérség természetföldrajzi helyzetéből adódóan változatos domborzati adottságokkal rendelkezik. A kistérség természet-földrajzilag 3 kistájból áll: Kelet-külső Somogy, Dél-Külső-Somogy és Tolnai-hegyhát. A kistérség területe 1.028 km2, mely összesen 32 települést foglal magába. A lakónépesség száma 2011. január 1-jén 40.285 fő, amely a megye lakosainak 16,7 %-át teszi ki. A népsűrűség 39 fő/km2, az aprófalvas településszerkezet miatt ebben a kistérségben a legalacsonyabb, jóval alatta marad a megyei (65 fő/km2) illetve a régió (68 fő/km2) átlagának. A kistérség központja Tamási város, melyen kívül még két városi rangú település található a kistérségben (Simontornya és Gyönk). Tamási a Kapos-Koppánymenti dombvidék legjelentősebb települése, jellegzetes tolnai kistáj. A Balatontól délkeletre, a Dunától nyugatra terül el a Külső-Somogy keleti, Tolna megyébe átnyúló részén. A város területe a Koppány folyó völgyére néző hosszan elnyúló lapos hátságra települt. Területének döntő többsége dombsági felszín, egy kisebb része a Koppányfolyó árterülete. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően könnyen megközelíthető a térségen átvezető 61-es és 65-ös főútvonalakon, illetve pincehelyi átszállással a BudapestPécs vasútvonalon. A város lakossága 8606 fő. Domborzat: A terület talajtípusának kialakításában a Koppány-pataknak volt meghatározó szerepe. A tavak közvetlen környékén réti öntéstalaj alakult ki. A talajképző közeg glaciális és alluviális üledék. Fizikai féleség szerint a vályog és az agyagásvány összetételére jellemző az illit és a szmektitek. Vízgazdálkodási tulajdonságaira jellemző a jó víznyelő és vízvezetőképesség, a jó vízraktározás és vízháztartás. A felszíntől a karbonátos talaj jellemző, melynek szervesanyag-készlete 100-200 tonna/ha. A termőréteg vastagsága 100 cm-nél nagyobb. A tavak 120 méter tengerszint feletti magasságban húzódnak a Koppány patak mentén, ettől 100

8

Tamási Kistérség


méterrel magasabbra kiemelkedve ÉNY-DK irányú dombsor húzódik végig. Ez a dombsor részben a Gyulaji erdőhöz tartozik. Éghajlat: A város mikroklímáját jelentős mértékben befolyásolják a szintkülönbségek. Tamási a Dél-Dunántúli mediterrán és mezőségi kontinentális éghajlat érintkezési zónájába fekszik. Éghajlata lényegében kontinentális, amelyet valamennyire mérsékel az Adriai-tenger hatása. A kontinentális hatás következményeként jellemzőek az éghajlati szélsőségek. A leghidegebb hónap a január -1,4 °C-os átlaghőmérséklettel, a legmelegebb, pedig a július 21,4 °C átlaghőmérséklettel. A 35 °C-ot meghaladó nyári napok száma átlagosan 24, de a -25 °Cnál hidegebb téli fagyok sem ritkák. Az évi középhőmérséklet +10 Celsius-fok. A napsütés évi átlaga 2000 óra. A csapadék éves átlagmennyisége 685 mm, ami egyenlőtlenül oszlik el. A legcsapadékosabb hónap a június, a legszárazabb, pedig a február. Elég gyakori a szárazság, ami sokszor katasztrófával sújtja a vidéket. A téli csapadék nagy jelentőséggel bír a talajvizek utánpótlásának szempontjából. A havas napok száma 0-50 nap, a hóréteg átlagos vastagsága, pedig 5-7 cm, amely hóolvadáskor 5-15 mm csapadékot tesz ki. A talajfagyos napok száma 2 cm mélységre vonatkoztatva átlagosan évente 50 nap. A légnedvesség éves átlaga 7,6%. A párolgás mértéke meghaladja a csapadék mennyiségét: szabad felületen 650750 mm. Az északi és északnyugati szélirány a legjellemzőbb. Vízrajz: A terület a Koppány-patak vízgyűjtőjéhez tartozik, amely Tolna megye vízfolyással legsűrűbben behálózott vidéke. Fő vízfolyása a Koppány, a Kapos mellékvize. Sűrű hálózatú mellékvizei szélsőséges vízjárásúak, szárazság idején alig hoznak vizet. A város határában valamint a városon belül számos halastó található. A legnagyobb kiterjedésű a gonozdi halastó-rendszer. Turisztikai szempontból, pedig a legjobban látogatott a miklósvári horgásztó. Talajok: Talaj típusa és altípusa szerint a Rámán-féle barna erdőtalajokhoz sorolható. Talajképző kőzete löszös üledék. Jó víznyelő-képességű és vízvezető képességű talaj, kémhatása gyengén savas. Szerves anyag készlete 100-200 tonna/ha. A termőréteg vastagsága nagyobb, mint 80 cm. Növényzet: A város és környékének növényzete a közép-európai flóraterület illirai tájához tartozik. Természetes vegetációja, kultúrnövényei az évszakhoz mérten fejlődnek. Az erdő fás, valamint füves vegetáció, amely alatt az erdőségi, illetve a mezőségi talaj és vegetáció a 9

Tamási Kistérség


jellemző. A terület igen nagy százaléka erdő, ami országos viszonylatban is jónak mondható. Az erdőkben megtalálható a Kocsányos tölgy, Kocsánytalan tölgy, Gyertyán, Fehér akác, Magas kőris, Erdei fenyő, Fekete fenyő. A területen jellemzőek a lágyszárú növények, mint a Siskanádtippan, Odvas keltike, Tavaszi hérics, Ragadós galaj, Borostyán, Csomós ebír. Állatvilág: Az állatvilág az illír vidéki állatcsoporthoz tartozik. Természetes élővilága gazdagnak mondható. Fellelhetők a honosított vadak, amelyeket a Vadaskertben tenyésztenek: szarvasok, őzek, dámok, vaddisznók. Madárvilága is gazdag, sokrétű, főleg a halastavak és az erdős területek környékén. Az erdőkben megtalálható a széncinege, seregély, énekes rigó, citromsármány, erdei fülesbagoly, holló, macskabagoly, szajkó, rétisas. A közeli erdőkben, nagy számban fordulnak elő: nyest, nyuszt, borz, mókus, róka. A közelében lévő pacsmagi tavakat 1990-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A dámvad vadászata a XVII. század óta ismert Tamásiban. A város címerét is erről az állatról kapta. A Tamási kistérség települései: Belecska

Iregszemcse

Nagykónyi

Szakadát

Diósberény

Kalaznó

Nagyszékely

Szakály

Dúzs

Keszőhidegkút

Nagyszokoly

Szárazd

Értény

Kisszékely

Ozora

Tamási

Felsőnyék

Koppányszántó

Pári

Tolnanémedi

Fürged

Magyarkeszi

Pincehely

Udvari

Gyönk

Miszla

Regöly

Újireg

Hőgyész

Mucsi

Simontornya

Varsád

A kistérség nagy településszáma miatt célszerű a jelentősebb vonzáskörzettel rendelkező településeket és környéküket mikro-térségekbe sorolni. A kistérség által felvállalt különböző közfeladatok esetében (pl. közoktatás, szociális feladatok) az egyes önkormányzatok nem minden esetben ragaszkodtak a kialakított mikro-térségi határokhoz. Tamási kistérségben a Társulási Tanács a következő mikro-térségeket alakította ki:

10

Tamási Kistérség

Tamási mikro-térség


Fürged

Értény

Nagykónyi

Felsőnyék

Pári

Iregszemcsei mikro-

Regöly

térség

Szakály

Simontornyai mikrotérség

Koppányszántó Magyarkeszi

Tamási

Nagyszokoly

Kisszékely

Újireg

Nagyszékely

Belecska

Ozora

Diósberény

Pincehely

Gyönk

Simontornya

Keszőhidegkút

Tolnanémedi

Hőgyészi mikro-térség

Iregszemcse

Gyönki mikro-térség

Miszla

Dúzs

Szakadát

Hőgyész

Szárazd

Kalaznó

Udvari

Mucsi

Varsád

A mikro-térségek központjaiban koncentrálódnak a vállalkozások, valamint az oktatási intézmények, melyek jelentős migrációs hatást fejtenek ki környezetükben. A 2008. évtől a közoktatási intézmény átszervezési hullám nem igazodott minden esetben a korábban kialakult mikro-térségi központokhoz. 2008 nyarán a simontornyai Vak Bottyán ÁMK-hoz csatlakozott a paksi kistérséghez tartozó Pálfa és Sárszentlőrinc települések óvodája, általános iskolája, valamint 2009 nyarán Pincehely község alapfokú nevelési-oktatási intézményei. Ozora település már korábban társulási megállapodást kötött Fürged önkormányzatával a fürgedi óvoda és általános iskola alsó tagozatának feladatellátására. Fürgednek viszont megállapodása van Tamásival a felső tagozatos tanulók ellátására. Az iregszemcsei mikro-térséghez tartozó Magyarkeszi 2008 nyarán óvodájával és általános iskolájával a simontornyai mikro-térséghez tartozó ozorai Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvodához csatlakozott. 2009 nyarán a hőgyészi mikro-térséghez tartozó települések által fenntartott Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyönkhöz csatlakozott, és tagintézménnyé vált. (Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény)

11

Tamási Kistérség


A Tamási Kistérség térképe

A kistérség gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete Gazdaság A Tamási kistérség gazdasági szerkezetét a rendszerváltozás előtt a nagyon régi „Simontornyai Bőrgyáron” túl egyrészt a zömmel kiváló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek, másrészt az 1960-70-es évek vidéki ipartelepítése során létesített gyáregységek, fióktelepek, illetve a nagyobb települések ipari szövetkezetei határozták meg. Az elmúlt évek gazdasági átalakulása a megyében a Tamási körzetet érintette a legsúlyosabban, a kistérségek közül több mutató itt a legrosszabb. Ennek oka, hogy az 1990es évek elejének változásai az átlagosnál érzékenyebben érintették a főként mezőgazdaságra és telepített iparra alapozó vidék gazdaságát. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a fontosabb vasúti 12

Tamási Kistérség


és közúti útvonalak elkerülik a térséget, jelentősebb város sincs, sok az apró és kis falu, erős a mezőgazdasági jelleg, az infrastruktúra színvonala alacsony. Emiatt a kistérségi vizsgálatok során a Tamási kistérséget három szempontból is a támogatható térségek közé sorolták: egyszer, mint társadalmilag-gazdaságilag elmaradott térséget, másodszor, mint rurális térséget, végül, és mint tartósan magas munkanélküliséggel rendelkező térséget. A kistérséget képező 32 településből mutatói alapján 22 társadalmilag-gazdaságilag elmaradottnak számít, és ebből 20-ban a munkanélküliség szintje is az országos átlagot 1,5szeresen meghaladja. További 7 település a magas munkanélküliség miatt számít leszakadó területnek. Az 1990-es évek eleje óta a Tamási körzetben is ugrásszerűen megnőtt a gazdasági szervezetek száma, és 2008-ban 1801 db vállalkozás működött, melyek közül 1187 db egyéni vállalkozás és 614 db társas vállalkozás. Ezzel a Tamási kistérségben tevékenykedett az összes megyei vállalkozás közel 13%-a. Nagyon kevés a nagy foglalkoztatotti létszámmal működő vállalkozások száma, a kistérségben mindössze egy vállalkozás található, amely 250-499 munkavállalót foglalkoztat, 7 vállalkozás alkalmaz 50-249 fő közti munkaerőt, a legnagyobb az 1-9 fős létszámmal működő vállalkozások száma, belőlük 1722 működött a 2008-as adatok szerint. A kistérség legjelentősebb vállalkozásai: Vállalkozás neve

Székhely

Philips Kft.

Tamási

Hinke Kft.

Tamási

Gyulaj Zrt.

Tamási

Tam-Bau Kft.

Tamási

Tamási Hús Kft.

Tamási

Magyar Gumi-

Tamási

újrahasznosító Kft. Simotrade Kft.

Simontornya

13

Tamási Kistérség


A kistérségi vállalkozások 36,2%-a, 653 db a térség központjában, Tamásiban működik, ezt követi Simontornya 11,3%-kal (205 db), Hőgyész 8,5%-kal (153 db), Iregszemcse 7,9%-kal (142 db), Pincehely 5,7%-kal (103 db) és Gyönk 4,5%-kal (81 db). A legtöbb vállalkozás (25%) a kereskedelmi ágazatban működik, ezt követi a pénzügyi szolgáltatások, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területében tevékenykedők (19%), majd a mezőgazdasági ágazatban működő cégek (12%). Az oktatási szektorban mindössze 36 vállalkozás (2%) található, ezek fele Tamási székhelyű. A kistérségben tervezett nagy volumenű (elsősorban idegenforgalmi) beruházások várhatóan a gazdasági szektor élénkülését vonja maga után. Jelenleg is folyamatos a vállalkozások betelepülése, jelentős munkáltató a néhány éve indult Tamási-Hús Kft., és a közelmúltban kezdte meg tevékenységét a Magyar Gumi-újrahasznosító Kft. is. Tamásiban és Simontornyán, míg a legalacsonyabb Nagyszokolyban, Nagyszékelyben és Diósberényben. Ugyanebben az évben az ezer lakosra vetítve a legtöbb egyéni vállalkozás a körzetben, Tamásiban, Ozorán, Iregszemcsén és Hőgyészen működött. A mutató értéke a legalacsonyabb Szárazdon, Keszőhidegkúton és Kalaznón volt. A jogi személyiségű vállalkozások túlnyomó többsége gazdasági társaság, a jogi személyiség nélküli társasoké betéti társaság volt. A jogi személyiségűeken belül több mint 80% volt a 10 főnél kisebb cégek aránya, míg az 50 főnél nagyobbaké a 3%-ot sem érte el. Ágazati megoszlást tekintve a jogi személyiségűek 55%-a tevékenykedett a hagyományos termelő ágakban, míg a többi a kereskedelmi, szolgáltató szektorban.

Infrastruktúra A vezetékes ivóvíz hálózat kiépítettsége Perem- és kistelepülések elmaradottsága a vezetékes ivóvíz-hálózat kiépítettsége tekintetében: A Tamási kistérség vezetékes ivóvízzel való ellátottsága jónak mondható, hiszen az a 32 települést vizsgálva 94 %-os (2006), és évente emelkedő tendenciát mutat. A térség két településén (Értény, Mucsi) a vezetékes ivóvízhálózatra kapcsolt lakások aránya alig haladja

14

Tamási Kistérség


meg a 60 %-ot, amely összehasonlítva a kistérségi átlaggal, igen jelentős lemaradást tükröz, bár az előző évek adataival összevetve itt is növekedés tapasztalható. A vezetékes ivóvízzel való ellátottság hiánya főként a perem-településrészeken, a közigazgatásilag egy-egy településhez tartozó pusztákon jelent problémát. (pl.: Tamási – Kishenye) A szennyvízhálózat kiépítettsége A kistérség településeinek 84 %-ánál nincs szennyvízhálózat, kevés az abba bekapcsolt lakások aránya is. A kistérségben a csatornázott háztartások száma igen kevés, mindössze 16,8 % (2005). Elmondható, hogy kommunális szennyvízelvezetés a kistérség három városában (Tamási, Simontornya és Gyönk), továbbá a térség városias funkciókkal is rendelkező egyik nagyközségében (Hőgyész), továbbá egy kistelepülésen (Miszla) jelenik meg. A szennyvízhálózat kiépítésének munkálatai jelenleg két településen (Szakadát, Varsád) a befejezéshez közelednek. Nyilvánvaló tehát, hogy a jövőben a kiépítettség növelése a kistérségben különösen nagy prioritást élvez majd. Az elektromos áramszolgáltatás Az elektromos áram majd minden háztartásban elérhető. Az elektromos áramszolgáltatás háztartási szintű lefedettsége Udvari kivételével minden település esetében 100 %-os. Udvariban a 215 lakásból 152 fogyaszt villamos energiát (71 %). A vezetékes földgázhálózat kiépítettsége A kistérségi lakások mintegy harmadánál (33,8%) van földgáz. A települések vezetékes gázzal való ellátottságáról a MOL Rt. gondoskodik. A KSH 2009-es adatai alapján a kistérségben 3 településen nincs kiépített vezetékes gázszolgáltatás (Fürged, Keszőhidegkút és Udvari). A lakossági vezetékes gázhasználat arányát elsősorban a háztartások jövedelmi helyzete határozza meg, így az településenként arányaiban jelentős eltérést mutat. 15

Tamási Kistérség


Ugyanakkor megfigyelhető az a tendencia, hogy a rendszeres gázáremeléseknek köszönhetően a háztartások közül többen visszatérnek a hagyományos tüzelő anyagokra. A belterületi utak szilárd burkolattal való ellátottsága A 70-es 80-as években az egyik legfontosabb települési fejlesztések körébe tartozó belterületi utak burkolattal való ellátása a Tamási kistérségben is széles körben megvalósult. Az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján az összes belterületi út 84 %-a napjainkban már szilárd burkolattal ellátott. Komolyabb elmaradások elsősorban a kisebb településeken jellemzők. Mucsiban mindössze a település útjainak 40 %-a aszfaltozott, de ettől alig mutat jobb mutatókat Nagyszékely (50 %), Kisszékely (60 %), Koppányszántó (60%), Értény (60%). Tamási útjainak szilárd burkolattal való ellátása csak 68 %-kos. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a város közigazgatási területéhez tartozik pl. Rácvölgy is, ahol az infrastruktúra állapota lényegesen elmaradottabb mint a város többi részén. A vezetékes telefon ellátottság: A vezetékes telefonnal való ellátottság csökkenő tendenciát mutat. Amennyiben a kistérség vezetékes telefonnal való ellátottságát vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a telefon-fővonalak száma a vizsgált években egyre inkább csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka vélhetően a relatíve olcsó, és a kistérség területén mindenhol elérhető mobilszolgáltatók térnyerése. A mobil telefonhálózat kiépítettsége Jól kiépített mobilkommunikációs hálózat. A kistérség minden településén elérhető a jelenleg Magyarországon működő három mobilhálózat, az előfizetők számáról azonban nem állnak rendelkezésre adatok. Internet hálózat kiépítettsége, a kapcsolódás technikai megoldása 16

Tamási Kistérség


Bővülő lehetőségek a világháló igénybevételére. A kistérségben többféle Internet-hálózatot lehet igénybe venni. Legegyszerűbben a T-Online előfizetői ügyfelek juthatnak fel a világhálóra, de egyre bővül a TARR Kft szolgáltató ügyfélköre. (telefon, internet, kábel tv hozzáférés) Fokozatosan megjelennek egyéb szolgáltatók is. A kistérség településeinek többségénél igénybe vehető az ingyenes internet-kapcsolat, ezek főleg a települések könyvtárainál, a teleházakban, valamint az önkormányzatoknál található. A kistérség több települése sikeresen pályázott az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eMagyarország Pontok I. és II. pályázatára, melynek eredményeképpen 2006. december 31-ig a lakosság ingyenesen tud a szolgáltató helyeken internethez jutni. A kistérségben 2011-ben a következő településeken működik – a lakosság számára hozzáférhető - E-Magyarország pont. (forrás: www.emagyarorszag.hu)

Település

Nyilvános internet szolgáltató helyek

Értény

Emagyarország Pont 7093 Értény, Béke tér 325. 74/476-495 [email protected]

Felsőnyék

Felsőnyék Életház 7099 Felsőnyék, Kossuth u. 38. 74/478-506

Gyönk

Gyönk Város Polgármesteri Hivatal Könyvtára 7064 Gyönk, Dózsa Gy. tér 548. 74/448-117 [email protected] Hegyhát Integrált Szociális Intézmény 7064 Gyönk, Táncsics u. 472. 74/548-002 [email protected]

Hőgyész

Virág János Nagyközségi és Iskolai Könyvtár 7191 Hőgyész, Fő u. 3. 74/588-060 [email protected]

17

Tamási Kistérség


Iregszemcse

Bartók Béla Művelődési Ház 7095 Iregszemcse, Bartók B. u. 1. 74/481-140 [email protected] [email protected]

Kisszékely

Sislay József Községi Könyvtár 7082 Kisszékely, Szabadság u. 2. 74/403-144 [email protected]

Magyarkeszi

Községi Könyvtár 7098 Magyarkeszi, Köztársaság u. 4-6. 74/578-013, fax: 74/578-005 [email protected]

Miszla

Teleház Miszla 7065 Miszla, Fő u. 271. 74/408-559 [email protected]

Mucsi

Mucsi Község Önkormányzata 7193 Mucsi, Dózsa Gy. u. 73. 74/404-621 [email protected]

Nagykónyi

Művelődési Ház 7092 Nagykónyi, Nagy u. 93. 74/476-765 [email protected]

Pári

Teleház Pári 7091 Pári, Nagy u. 24. 74/887-391 [email protected]

Regöly

Községi Könyvtár 7193 Regöly, Hunyadi u. 2. 74/402-606 [email protected]

Simontornya

Városi Könyvtár 7081 Simontornya, Petőfi u. 67. 74/486-356 [email protected]

Szakadát

Teleház 7071 Szakadát, Ady E. u. 233. 74/448-346 [email protected]

18

Tamási Kistérség


Szakály

Közművelődési és Iskolai Könyvtár 7193 Szakály, Szabadság u. 151/b 74/588-076 [email protected]

Szárazd

Teleház Szárazd 7063 Szárazd, Béke u. 169 74/676-910 [email protected]

Tamási

Könnyü László Városi Könyvtár 7090 Tamási, Szabadság u. 52. 74/471-158 [email protected]

Tolnanémedi

Művelődési Ház 7083 Tolnanémedi, Pincehelyi u. 1. 74/403-961 [email protected]

Varsád

Teleház 7067 Varsád, Ady E. u. 159. 74/548-030 [email protected]

A helyi önkormányzatoknál (és intézményeiknél) működő informatikai hálózat „Kihasználatlan” informatikai hálózat jellemző. A Tamási kistérség 32 településén működik a helyi önkormányzatnál és azok intézményeinél informatikai hálózat, azonban az önkormányzatok és azok intézményei nem állnak egymással összeköttetésben. A kistérség lefedettsége kábeltévés hálózattal Folyamatosan bővülő, jól kiépített kábeltévés hálózat. A kistérségben két kábeltévé hálózat működik. A szekszárdi székhelyű Tarr Kft. által értékesített előfizetés több előfizetési szinten, szintenként eltérő csatorna-számmal vehető igénybe, kiépítése jelenleg is több településen zajlik. A másik szolgáltató hasonló paraméterekkel Tamási városban hozzáférhető. Amennyiben a kistérség kábeltévével rendelkező háztartásainak számát-arányát összehasonlítjuk a környező kistérségek, illetve a főváros adataival, láthatjuk, hogy az előfizetések száma jóval alattuk marad: 19

Tamási Kistérség


Lakásállomány

Kábeltévés lakások száma

százalékában

Tamási

3485

20

Paksi

7302

36

Dombóvári

5901

42

Szekszárdi

21609

63

Budapest

547600

67

Forrás: www.teir.vati.hu Demográfiai tendenciák a kistérségben A 32 települést magában foglaló kistérség összterülete 1028 km2, mely a megye területének 27%-át öleli fel. Tolna megye 5 kistérsége közül, a kistérséghez tartozó településszám szerint a legnagyobb, nagyság szerint és népességszám szerint csak a Szekszárd-tolnai kistérség előzi meg. A kistérség lakónépessége 40.285 fő (2011. 01. 01.), mely a megye lakosainak 16,7 %át teszi ki. Népsűrűsége 39 fő/km2, az aprófalvas településszerkezet miatt ebben a kistérségben a legalacsonyabb, jóval alatta marad a megyei (65%), illetve a régió (68%) hasonló átlagának. A települések népsűrűségének szórása természetesen igen nagy, a 9 fő/km2 népsűrűségű Miszlától, Simontornyáig (126 fő/km2). A kistérség népesedési viszonyai többnyire megegyeznek, néhány ponton viszont eltérnek a régió vagy a megye jellemző demográfiai viszonyaitól. Az országosan megfigyelhető tendenciával megegyezően e térségben is a népességfogyás a jellemző. 2000 és 2002 között 628 fővel (1,4 %-kal) csökkent a terület lakónépessége, a csökkenés üteme -3,14 % volt. A természetes fogyás 1000 főre vetítve átlagosan -7 %-ot tett ki, a legnagyobb mértékű 2002-ben volt (-305 fő). A megyei átlagnál némileg alacsonyabb születési arányszám és a jóval magasabb halálozási mutató eredőjeként az elmúlt években nem volt pozitív előjelű. A legnagyobb vándorlási negatívum 2001-ben volt: 1000 főre vetítve -1,84 %.

2009. és 2011. január 1-je között a kistérség lakosság száma tovább csökkent (956 fővel), ami 2,3 %-os csökkenést jelent. A Tamási kistérség területe, lakónépessége és népsűrűsége (KSH, 2011. január 1.) Települések Belecska Diósberény

Terület 14,39

Lakónépesség* 412

Népsűrűség fő/km2 28,6

369

20,8

17,75

20

Tamási Kistérség


Dúzs

11,27

276

24,5

Értény

29,95

790

26,4

Felsőnyék

32,02

1158

36,2

Fürged

26,76

743

27,8

Gyönk

38,12

1988

52,2

Hőgyész

37,15

2984

80,3

Iregszemcse

58,33

2755

47,2

Kalaznó

18,35

196

10,7

Keszőhidegkút

10,33

229

22,2

28,3

351

12,4

Koppányszántó

22,55

367

16,3

Magyarkeszi

38,16

1312

34,4

Miszla

34,72

321

9,2

Mucsi

24,76

490

19,8

Nagykónyi

47,88

1178

24,6

Nagyszékely

36,7

448

12,2

Nagyszokoly

27,99

896

32,0

Ozora

59,57

1752

29,4

Pári

13,06

682

52,2

Pincehely

50,08

2369

47,3

Regöly

62,67

1211

19,3

Simontornya

33,83

4259

125,9

10,7

277

25,9

Szakály

41,01

1418

34,6

Szárazd

7,78

256

32,9

111,96

8606

76,9

Tolnanémedi

21,95

1100

50,1

Udvari

27,65

367

13,3

Újireg

10,9

318

29,2

Varsád

21,56

407

18,9

40 285

39,2

Kisszékely

Szakadát

Tamási

Tamási kistérség összesen:

1 028,2

1645

Pálfa

1126

Sárszentlőrinc

* forrás KSH Tolna megye állandó lakossága 2011. 01. 01-jén. A kistérség népessége 2000 és 2002 között 1,4 %-kal csökkent, a természetes fogyás a jellemző, ellentétben a megye lakosságszámának növekedésével (1,1 %). A vándorlási különbözet révén a települések egy részén pozitív folyamatok indultak meg. A vándorlási egyenleget vizsgálva az alábbi települések bírnak pozitív értékkel: Belecska, Dúzs, Felsőnyék, Gyönk, Iregszemcse,

21

Tamási Kistérség


Mucsi, Nagykónyi, Nagyszékely, Ozora, Pincehely, Szakadát, Szakály, Simontornya, Tolnanémedi, Újireg, Varsád. 2002-ben Dúzs, Szakadát, Újireg esetében volt pozitív értékű a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg is. A népesség nemek szerinti megoszlása nem mutat eltérést a megyei és az országos adattól. Országosan és a megyében is nőtöbblet van. A kistérség esetében is létezik nőtöbblet, a megyei mutatóval nagyjából megegyezően. A települések közül Dúzs, Értény, Kalaznó, Miszla, Mucsi, Szárazd és Udvari esetében volt férfitöbblet 2010-ben. Összességében megállapítható, hogy az állandó népesség többségét 2010-ben a nők alkotják (51,6%), a férfiak részaránya kisebb (48,4%). 2010-ben az öregedési index alapján Kisszékely, Miszla, Szakadát, Regöly és Tolnanémedi a leginkább öregedő települések a kistérségben. A nyugdíjas korúak aránya magas még Diósberény, Koppányszántó és Keszőhidegkút települések esetében. Alacsony indexű, tehát fiatal településnek számítanak: Dúzs, Fürged, Értény és Magyarkeszi. A kistérség központja, Tamási korszerkezete mutatja, hogy a település öregedő. Magas a keresőképes középkorúak aránya: Tamási, Simontornya, Belecska, Dúzs, Gyönk, Hőgyész, Iregszemcse, Pincehely, Tolnanémedi, Udvari és Újireg településeken. A megyei átlagot meghaladó eltartottsági ráta (62,9), azaz a 100 felnőtt korúra jutó gyermek- és öregkorúak aránya is jelzi, hogy a térségben igen nagy eltartási teher hárul a munkaképes korúakra. A mutató értéke kissé mérséklődött 1990 óta, de ez inkább a fiatalkorú népesség csökkenésének tudható be. Tamási kistérség népességének aktivitása szinte elképesztő mértékben csökkent a kilencvenes évek eleje óta. A foglalkoztatottak száma a kistérségben tíz százalékkal, ötezer fővel csökkent tíz év alatt, ma már csak a 40.285 fős népesség közül 16.787 (becsült érték) főnek van munkája. Tamási kistérség települései nem kínálnak elegendő munkahelyet az itt élőknek. A községekben élők közel fele ingázni kényszerül. Az ingázás az alacsonyabb képzettségű, községekben élő munkavállalók életét keseríti a leginkább. A kistérség népességmegtartó erejét lényegesen rombolja, hogy az itt lakók számára nincs elegendő számú munkahely. Noha a kilencvenes évek vándorlási adatai pozitívak voltak, arról azonban nincs információ, hogy milyen képzettségű és korú emberek költöztek el a kistérségből. A jövőben arra sincs garancia, hogy a munkahelyek hiányának állandósulása továbbra is pozitív vándorlási egyenleggel fog párosulni.

22

Tamási Kistérség


Tamási kistérség állandó lakónépessége 2009. január 01. 600 500 400 300 200 100

0 év 1 es év 2 es év 3 es év 4 es év 5 es év 6 es év 7 es év 8 es év 9 es é 10 ves é 11 ves é 12 ves é 13 ves é 14 ves é 15 ves é 16 ves é 17 ves é 18 ves é 19 ves é 20 ves é 21 ves é 22 ves é 23 ves é 24 ves é 25 ves év es

0

A közoktatás-fejlesztési terv szempontjából csak a 0-25 éves korosztályt ábrázolja a diagram, amely lényegesen nem tér el a 2006. évi adatoktól. Migrációs folyamatok A kistérség vándorlási egyenlege negatív, bár az utóbbi években a csökkenő tendencia jelentősen mérséklődött. A kistérség legnagyobb vonzáskörzetű települése Tamási, ezen kívül a további mikro-térségi központok (Simontornya, Hőgyész, Gyönk, Iregszemcse) fejtenek ki még jelentősebb migrációs hatást a helyben működő vállalkozások, munkahelyek, valamint oktatási intézményeik révén. A kistérségben csupán 3 településen (Simontornya, Tamási, Gyönk) található középfokú oktatási intézmény, felsőfokú oktatási intézmény pedig csak a kistérségen kívül érhető el, ezért jelentős a kistérségben élő diákok vándorlása a kistérségen kívülre. A kistérségben található kevés munkalehetőség is a migrációt erősíti, sokan Tabon, illetve Székesfehérváron dolgoznak. A kistérség lakosai közül hozzávetőlegesen 1000-2000 fő ingázik a kistérségen kívülre, míg a kívülről befelé áramló munkaerő becsült értéke 1000 fő alatt van. 23

Tamási Kistérség


Demográfiai mutatók a Tamási kistérségben:1

Teljes lakónépesség száma (2011. 01. 01.)*

38 645

Állandó népesség száma

41 753

Lakónépességből a 0-2 évesek száma

9 81


1 050


3 273


1 925


4055

* A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala személyiadat nyilvántartása alapján a teljes lakónépességet az adott területen lakóhellyel rendelkező, és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma (tartózkodási hely a korábbi ideiglenes lakóhelynek felel meg) határozza meg. A kistérség lakónépességének jelenleg 18 %-a 19 év alatti, és ebből az óvodás korú (3-6 éves korosztály) gyermekek aránya 34 %, az általános iskolásoké 42 %, a középiskolás korosztály (15-18 évesek) pedig 24 %. A korosztályonkénti megoszlást a következő diagram mutatja. A 2009. évi adatokhoz képest a lakónépesség száma 2, 4 %-kal csökkent.

1

forrás KSH Tamási kistérség lakónépessége 2011. január 1-jén.

24

Tamási Kistérség


Tamási kistérség születések száma 600

527 520 534

492

500 400 346 355 349

411

402

391

363 355 351

359 348 355

391

417

437

300 200 100

év 10 es év 11 e s év 12 e s év 13 e s év 14 e s év 15 es év 16 es év 17 es év 18 es év es

es

9

8

év

es

es 7

év

es

év

6

5

év

es

es 4

év

es

év

3

év

es

év

2

1

0

év

es

0

Az elkövetkező 4 évben a várható iskolai létszámok a következőképpen alakulnak: a mostani 11-14 éves korosztály száma 1.711, míg a 2-6 éveseké 1447 fő. Ebből is látható, hogy 4 éven belül már 15 %-kal csökken az általános iskolások száma.. Ha ugyanezt a középiskolás korúak esetén vizsgáljuk, akkor látható, hogy a jelenlegi 15-18 éves korosztály létszáma 2.018, míg a 11-14 éveseké 1.711. A csökkenés hasonló arányú, mint az általános iskolánál. A közoktatásban várható létszámcsökkenés csak prognózis, ezt ugyanis az elvándorlás és betelepülés akár jelentősen is befolyásolhatja. Tamási a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, így az uniós beruházások révén megvalósuló munkahelyteremtések a lakosság számát és korosztályi összetételét is befolyásolhatják.. A megkezdett beruházások (Tamásiban ability fürdő és szálloda, biogázüzem létesítése kiserőművel, gumihulladék újrahasznosítása, Varsádon halfeldolgozó) munkaerőt is csábíthatnak más kistérségből, illetve munkaerő megtartó szerepük is lehet. A közoktatási intézmények szerkezet átalakítása lezárult, kisebb ésszerűsítések, mozgások a következő években is várhatók.

25

Tamási Kistérség


II. Közoktatási intézmények a Tamási Kistérségben 2.1. A bölcsődei és óvodai feladatellátás jellemzői a kistérségben 2.1.1. A bölcsődei feladatellátás a kistérségben A kistérségben önálló intézményként 2011. júliusától nem működik bölcsőde. Tamási Város Önkormányzatának fenntartásában 2011. július 1-jétől a Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat óvodai intézményegységéhez integráltan, az óvoda épületegyüttesében 3 csoportban foglalkoznak 32 kisgyermekkel (2011. május 31.). Az engedélyezett férőhelyek száma 34, így valamennyi igényt ki tudnak elégíteni jelenleg és várhatóan a következő években is. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 2011-ben és ennek alapján ingyenes étkezésben 2 gyermek, 50 %-os étkezési kedvezményben pedig 1 gyermek részesül.

2.1.2. Az óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei Összesítő tábla az óvodai ellátásról (2010. 01. 01.) Önkormányzatok által társulásban fenntartott óvodai székhely intézmények száma (Koppányszántó, Diósberény, Gyönk) Önkormányzatok által társulásban fenntartott óvodai telephelyek száma Alapítvány által fenntartott óvoda (Tamási Waldorf) Többcélú, közös igazgatású intézmény részeként működő telephely Az ellátott gyermek létszám Ebből bejáró: Egy csoportos óvodák száma (székhely és telephely együtt)

3 6 1 18 1332 75 10

A kistérséghez csatlakozott Pálfa, Sárszentlőrinc az 1-1 telephelyen fenntartott óvodájával, velük együtt a többcélú, közös igazgatású intézmény részeként működő telephelyek száma 20. A Tamási kistérségben 7 intézményfenntartó társulás összesen 27 településen tart fent óvodát. Egyetlen alapítványi óvoda van a kistérségben, mégpedig Tamásiban. A korábban önállóan működő magyarkeszi óvoda 2008-ban, míg a pincehelyi óvoda 2009-ben csatlakozott intézményfenntartó társuláshoz. Pálfa és Sárszentlőrinc községek a paksi kistérséghez tartoznak, de intézmény fenntartásra 2008-ban Simontornyával kötöttek megállapodást. A kistérség 7 településén nincs intézmény, ez az önkormányzatok 21,87 %-a. (Dúzs, Kalaznó, Keszőhidegkút, Kisszékely, Miszla, Szakadát, Szárazd). Miszla település óvodásai 2010. júliusától a Napraforgó Óvoda - Kindergarten Udvari Tagóvodájába járnak. Pári

26

Tamási Kistérség


önkormányzata 2011. júliusában a kistérségen kívüli Gyulaj településsel kötött társulási megállapodást óvoda, iskola fenntartására - kiválva a tamási TONIEPSZ-ből. A Pári óvoda a Galló József Társult Általános Iskola és Óvoda tagintézménye lett. Kisszékelyben 2010 szeptemberétől – az önkormányzat fenntartásában - családi napközi működik 5 fő óvodás korú gyerek részvételével. Az intézményi társulások közül 3 kizárólag óvodát tart fent (Értény-Koppányszántó Társult Óvoda, Napraforgó Óvoda - Kindergarten, Szivárvány Óvoda – Regenbogen-Kindergarten), a többiek többcélú intézmények – szakmai tekintetben önálló – intézményegységei. A többcélú intézményeken belül - közös igazgatású közoktatási intézmény keretében működik (iskolával összevontan) 4 óvodai intézményegység több telephelyen (lásd táblázat, 2011. október 1-jei állapot, valamint 12. sz. melléklet).

Intézmény neve (OM azonosító) ÉrtényKoppányszántó Társult Óvoda (036232) Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tamási (036370) Szivárvány ÓvodaRegenbogenKindergarten Gyönk (036235)

Napraforgó ÓvodaKindergarten Diósberény (136231)

Ellátott települések

intézmény jogi státusa

Csoportok száma

Koppányszántó

székhely

1

Értény

tagóvoda

2

Tamási

Aranyerdő Tagóvoda

11

Regöly

tagóvoda

2

Nagykónyi

tagóvoda

2

Pári

tagóvoda

1

Szakály

tagóvoda

2

Gyönk

székhely

3

Hőgyész (Dúzs, Kalaznó)

tagintézmény

6

Mucsi

tagintézmény

1

tagintézmény

1

székhely

1

Udvari (Miszla)

tagóvoda

1

Varsád

tagóvoda

1

Belecska (Keszőhidegkút) Diósberény (Szakadát, Szárazd)

27

Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda Ozora (036368) Vak Bottyán Általános Művelődési Központ Simontornya (036371)

Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda Iregszemcse (036362)

Waldorf Alapítványi Óvoda (102301)

Ozora

tagóvoda

3

Fürged

tagóvoda

2

Magyarkeszi

tagóvoda

2

Simontornya (Kisszékely)

Lurkó-Kuckó Tagóvoda

6

Nagyszékely

tagóvoda

1

Tolnanémedi

tagóvoda

2

Pálfa

tagóvoda

2

Sárszentlőrinc

tagóvoda

2

Pincehely

tagóvoda

3

Iregszemcse

tagóvoda

5

Felsőnyék

tagóvoda

2

Nagyszokoly

tagóvoda

2

Újireg

tagóvoda

1

Tamási

székhely

1 69

Mikro-térségi bontásban: Tamási mikro-térség 2008. július 1-jével megalakult a korábbi Aranyerdő Társult Óvoda átszervezésével a Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény (TONI) óvodai intézményegysége. A nevelést 2011. júliusától már csak 4 telephelyen látják el: Tamási, Regöly, Szakály, Nagykónyi. Értény és Koppányszántó közösen tartja fent óvodáját, az intézmény székhelye 2010-től Koppányszántó lett. Értényben 2009. szeptemberétől már 2 csoportban foglalkoznak a gyerekekkel, így minden felvételi kérelmet ki tudnak elégíteni. Ezt egy pályázati forrásból elkészült csoportszoba bővítés tette lehetővé. A mikro-térségben nem önkormányzati fenntartású óvoda - a Waldorf Alapítványi Óvoda – 1 csoporttal (25 fővel) működik.

28

Tamási Kistérség


Iregszemcsei mikro-térség Jelenleg Iregszemcse Község – Újireggel, Nagyszokollyal, Felsőnyékkel – közösen tartja fent óvodáját. Mindegyik településen van tagóvoda. Magyarkeszi Község önkormányzata 2008 nyarán Ozora-Fürged önkormányzatok társulásához csatlakozott az addig önállóan fenntartott intézményével. Földrajzi fekvése nagyon megnehezíti a telephelyek együttműködését, hiszen a székhelytől (Ozora) való távolsága 35 km (Fürgeden keresztül gazdasági úton) ill. 41 km (Pincehelyen keresztül közúton). Gyönk-Hőgyészi mikro-térség Ebben a mikro-térségben két óvodatársulás van. Az egyik a diósberényi székhelyű Napraforgó Óvoda - Kindergarten, amely 2 településen - Varsád, Udvari – működtet tagóvodát. Szárazd és Szakadát községek gyermekeit a székhely intézményben látják el. Szárazdon 2008-ban szűnt meg az óvoda, ettől az időponttól iskolabusz szállítja a gyermekeket Diósberénybe. Miszláról az óvodásokat – az önálló intézmény megszűnése miatt – 2010 júliusától Udvariba szállítják falugondnoki busszal. A másik társulás a Szivárvány Óvoda - Regenbogen Kindergarten, amelynek tagintézményei vannak Hőgyészen, Belecskán és Mucsiban. Ez a társulás látja el az intézmény nélküli Keszőhidegkút, Kalaznó és Dúzs községek gyermekeit is. 2011. július 16-ától az óvodát a gyönki székhelyű Hegyhát Közoktatási Intézményfenntartó Társulást alkotó 13 önkormányzat tartja fent. Simontornyai mikro-térség Simontornyán az intézményfenntartó társulásban már megtalálható középiskola, általános iskola és óvoda, sportcsarnok és pedagógiai szakszolgálat is. A társulás tagóvodát működtet Tolnanémediben, Nagyszékelyben, Sárszentlőrincen és Pálfán.. Ez utóbbi két település 2008 nyarán csatlakozott óvodájával (és általános iskolájával) a társuláshoz, ebben az évben ugyanakkor megszűnt a kisszékelyi tagóvoda. A társuláshoz csatlakozott 2009. nyarán Pincehely Község Önkormányzata óvodájával és általános iskolájával. Kisszékely Község Önkormányzata 2009-2011 között nem volt tagja az intézményfenntartó társulásnak, de 2011. nyarán ismét csatlakozott hozzá. Az óvodás és általános iskolás korosztály a 2009/2010-es tanévtől is Simontornyára jár, kivéve azokat, akik 2010 szeptemberétől a családi napközi szolgáltatásit veszik igénybe Kisszékelyben.

29

Tamási Kistérség


Az 1332 óvodás összesen 69 csoportba jár, az egy csoportra jutó gyermeklétszám 19,3 fő. Ez a közoktatási törvény által előírt maximum létszám 77,2 %-a, ami 6,4 %-kal kevesebb, mint 2008-ban (a maximum 25 fő/csoport). 10 óvodai telephely egyetlen csoporttal működik, részben emiatt a vegyes összetételű csoportok aránya a kistérségben igen magas. 2006. október 1-jén Csoportok aránya

10%

2% 5%

Kiscsoport Középsőcsoport nagycsoport vegyescsoport 83%

2008. október 1-jén

Csoportok aránya

6%

2% 4% Kiscsoport Középsőcsoport Nagycsoport Vegyes csoport

88%

A 2008. évi októberi statisztika alapján az arány eltolódott a vegyes csoportok irányába. A kistérségben működő 69 óvodai csoport 88 %-a volt vegyes-, 6 %-a kis-, 1,5 %-a középső-, 4,5 %-a nagycsoport. Ennek oka a kistelepülésen működő tagóvodák 1-1 csoport száma, valamint a több csoportot is működtető óvodákban (Tamási, Simontornya, Hőgyész) a korábban bevált gyakorlat tovább élése. 30

Tamási Kistérség


A következő térképen az óvodák elhelyezkedése látható.

Óvoda

31

Tamási Kistérség


2.1.3. Bejárók, a gyermek-csoportok társadalmi összetétele Az óvodai ellátást lehetőleg minden településen helyben kell biztosítani. Ennek megfelelően a kistérség 32 települése jelenleg 27 telephelyen tart fent óvodát, ebből Tamási városban 2 telephelyen. (1 önkormányzati, 1 alapítványi fenntartású) A helyben lakó, illetve a bejáró óvodások aránya a kistérségben 95-5 %, ami nem tekinthető magasnak. Fontos mutató, hogy a bejáró gyermekek milyen közlekedési eszközt vesznek igénybe, illetve, hogy a közlekedési lehetőségek (infrastruktúra, járatok sűrűsége, falugondnoki szolgálat) mennyiben teszik egyáltalán lehetővé a bejárást. Gyermekek száma*

ebből

helyi

bejáró

iskola busszal

falugondnoki szolgálattal

tömegközlekedéssel

egyéni pld. szülővel gk.

1307

75

26

22

11

16

* 2010. októberi oktatási statisztikával egyező (Pálfa és Sárszenlőrinc kivételével) A bejáró gyermekek aránya az összlétszámhoz viszonyítva 5,7 %. A táblázatból látszik, hogy a tömegközlekedési eszközök (jelen esetben kizárólag volánbusz) igénybevétele és a szülői megoldások aránya alacsonyabb. Meghatározó a szervezett módon történő szállítás. Falugondnoki szolgálattal elsősorban a diósberényi és udvari óvodába szállítják a gyermekeket. Iskolabusszal Tamási külterületéről szállítják a gyerekeket Tamásiba (18 fő), valamint Dúzsról Hőgyészre (8 fő). A szülők elsősorban a munkahelyük miatt választják óvodás gyermekeik utaztatását. A gyermekcsoportok társadalmi összetétele A sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek száma a kistérségben összesen 26 fő (az összlétszám 1,9 %), ez 0,6 %-os növekedést mutat a 2 évvel korábbihoz viszonyítva. Német nemzetiségi nevelés folyik a Tamási, Pári, Diósberény, Varsád, Gyönk, Hőgyész telephelyeken, ez összesen 2010. októberében 287 gyermeket érintett. Cigány kisebbségi kulturális nevelés folyik magyar nyelven az Értény-Koppányszántó Társult Óvoda, valamint az Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda minden telephelyén, Udvari, Pálfa, Sárszentlőrinc

tagóvodáiban,

valamint

a

TONI

óvodai

intézményegységében.

A

beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek száma 2010. október 1-jén 62 fő, ez az összlétszám 4,6 %-a.

32

Tamási Kistérség


A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek arányát a következő ábra szemlélteti 2006. október 1-jén

RGYV-ben részesül

26%

RGYV

74%

2008. október 1-jén

RGYV-ben részesül

47% 53% RGYV-ben részesül Nem részesül

2010. október 1-jén az 1307 óvodás gyermekből 807 részesült rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, ami a gyermekek 62 %-a, ez a két évvel korábbihoz viszonyítva 9%-os

33

Tamási Kistérség


növekedést jelent. A 2010/2011-es nevelési évben a tamási, az iregszemcsei, az ozorai, a gyönki, a diósberényi óvodatársulásokban, valamint Simontornya, Pálfa, Sárszentlőrinc telephelyein folyt óvodai fejlesztő program az oktatási minisztérium támogatásával. Ezek az intézmények a 2011/2012-es tanévre is benyújtották pályázatukat erre a programra. A 2011/2012-es nevelési évben az IPR-programban résztvevők aránya tovább nőtt, de később más telephelyek is bekapcsolódhatnak ebbe. A gyermekek társadalmi hátterére következtetni lehet az étkezési támogatásokból is.

A

gyermekek közel kétharmada ingyenesen étkezik, de még az 50 %-os támogatásban részesülők aránya is magas. (2010. október 1-jei adat) intézmény

Összes étkező

TONI óvodai intézményegység Tamási Értény-Koppányszántó Napraforgó Óvoda Diósberény Szivárvány Óvoda Gyönk Deák Ferenc ÁI és Óvoda Iregszemcse Illyés Gyula TÁI. és Óvoda Ozora Vak Bottyán ÁMK Összesen

370 58 54 221 210 171 280 1.364 100 %

Étkezési támogatásban részesül Ingyenes 50 %-os 162 38 57 1 42 3 128 17 128 20 139 31 179 42 835 152 61,2 % 11 %

Az ingyen étkezők arány 2 év alatt 49 %-ről 61,2 %-ra nőtt. A táblázatból kikövetkeztethető, hogy a gyermekek 28 %-a étkezik teljes térítési díjért.

2.1.4. Intézményi létszámok, férőhelyek Összesen 3 bölcsődei és 69 óvodai csoport van. Az egy csoportba járó óvodások száma átlagosan 19,7 fő, ami a kihasználtsági mutatókat nézve jelentős különbséget mutat az egyes telephelyek között. Összességében azonban elmondható, hogy a fenntartáshoz szükséges optimális gyereklétszám a térség óvodáinak többségében jelen pillanatban adott. Az óvodai férőhelyek kihasználtságát az alábbi táblázat mutatja (2011. 07. 01-jén)

Óvodai telephely Értény

Intézmény neve

Gyermekek száma

Férőhely

46

50

ÉrtényKoppányszántó

34

Kihasználtság 92 %

Tamási Kistérség

Koppányszántó


Társult Óvoda

12

15

80 %

261

285

91 %

21

35

60 %

41

55

74 %

19

25

76 %

Nagykónyi

31

45

77 %

Gyönk

54

75

72 %

131

150

87 %

15

25

60 %

Mucsi

21

25

84 %

Diósberény

19

25

76 %

16

25

64 %

19

25

76 %

72

75

96 %

40

50

80 %

Magyarkeszi

59

50

118 %

Simontornya

112

150

74 %

Nagyszékely

15

25

60 %

26

50

52 %

43

50

86 %

Sárszentlőrinc

44

50

88 %

Pincehely

62

75

82 %

120

125

96 %

39

50

78 %

Tamási Regöly Szakály Pári

Hőgyész Belecska

Varsád

Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény (TONI)

Szivárvány Óvoda – Regenbogen Kindergarten

Napraforgó Óvoda Kindergarten

Udvari Ozora Fürged

Tolnanémedi Pálfa

Iregszemcse Felsőnyék

Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda

Vak Bottyán ÁMK

Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda

35

Tamási Kistérség


Újireg

14

25

56 %

Nagyszokoly

39

50

78 %

25

25

100 %

Tamási

Waldorf Alapítványi Óvoda

összesen

1332

A kihasználtsági mutató 9 településen romlott, 9 településen javult, a többin a két évvel ezelőtti szinten maradt. Van olyan telephely, ahol az alapító okiratban a felvehető gyermekek számát csökkentették annak érdekében, hogy javuljon a kihasználtsági mutató. Értényben 2009 szeptemberében átadták a pályázati támogatásból megépített új csoportszobát, így a férőhelyek száma 50 főre növekedett, valamennyi igényt ki tudnak elégíteni, és korszerűbb körülményeket tudnak biztosítani a túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyermekeknek.

2.1.5. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség Épületek állapota Az esztétikai és környezeti nevelés szempontjából fontos kérdés, hogy a kisgyermekek milyen óvodába járnak. A modern óvodával kapcsolatos elvárások, a csoportszobák előírt méretei, valamint az előírásoknak megfelelő mennyiségű és minőségű mellékhelyiség, az udvar nagysága, az ott elhelyezett játékok szabványban előírt megfelelősége alapján kialakított kép nem igazán megnyugtató, ugyanakkor az intézmények pontozása alapján nem is annyira kedvezőtlen. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szigorú előírások ellenére is az intézmények vezetői úgy látják, hogy a szakmai munka minősége fontosabb tényező, mint az épületek állaga. Magát az épületet mindössze három intézmény találta tökéletesen megfelelőnek, míg nyolcan a megfelelő 4-es osztályzatot adták, ami kisebb felújításokat, vagy egyéb kiegészítéseket jelent. 13 óvodában már nagyobb felújítást, 3 intézményben pedig teljes rekonstrukciót tartanak szükségesnek. Pályázati keretből 2010-ben felújították a regölyi és szakályi tagóvodák csoportszobáit, Regölyben nyílászáró csere és vizesblokk felújítás is történt. 2011-ben elkészült a Tamási óvoda homlokzat szigetelése és nyílászáróinak cseréje. ROP pályázat keretében – 2012-ben - nagyobb felújítás, korszerűsítés várható a Hegyhát Közoktatási Intézményfenntartó Társulás óvodai telephelyein.

36

Tamási Kistérség


A Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda iregszemcsei tagóvodájában 2011-ben a vizesblokkot újították fel. Infrastruktúra A csoportszobák száma 67, fejlesztő szoba mindösszesen 6 db van a kistérségben. Tornaszobák tekintetében sem állunk túl jól, a 29 óvodai telephelyre mindösszesen 7 tornaszoba jut, ami rendkívül kevés. Iregszemcsén megszűnt a tornaszoba, mert a létszám miatt a helyiséget csoportszobává kellett alakítani. A mosdóhelyiségek állapota többnyire megfelelő, összesen 145 mellékhelyiség és 31 zuhanyzó áll az óvodások rendelkezésére, ugyanakkor könyvtár mindössze két óvodában található. (ennél jóval több óvoda fér hozzá a közvetlen könyvtári szolgáltatásokhoz, vagy azért, mert az iskolával közös intézmények, vagy azért, mert a településeink nagy részén működik a mozgókönyvtár szolgálat). Az étkeztetést 8 óvodában főzőkonyhával, 15 óvodában melegítőkonyhával oldják meg. Étkezőhelység mindössze 5 intézményben van, a többiek a csoportszobákban terítenek. Közösségi terem mindössze egy helyen, a Tamási óvodában található. Felszereltség A felszereltség alatt a bútorzatot, a benti játékokat, fejlesztőeszközöket, taneszközöket értjük, és ennek alapján mindössze 3 óvoda értékelte a tárgyi feltételeket tökéletesnek. Az átlag 3,48 pont, ami egy kicsit jobb a közepesnél. A megyei közalapítvány évről-évre sokat javít az odaítélt pályázati összegekkel a megfelelő taneszköz ellátottság tekintetében, ugyanakkor még nagy a lemaradás például információs technológia terén. (az óvodák több mint felében nincs internet hozzáférés).

2.1.6. Bölcsődei és óvodai alkalmazottak Bölcsőde A tamási bölcsődében 2 fő szakmai felsőfokú végzettségű, valamint 5 középfokú végzettségű gondozónő dolgozik, az egy csoportra jutó gyermekek száma 10,6 fő. Óvoda Az intézményekben felsőfokú óvónői végzetséggel végzik a munkájukat a közalkalmazottak, közülük többen szakvizsgával is rendelkeznek. A törvény által előírt – csoportonkénti 2 óvónő 37

Tamási Kistérség


- mindenhol biztosított. Az óvodákban megoldott a szakszolgálati feladatellátás: logopédia mindenhol, gyógytestnevelés több telephelyen is. A feladatot vagy a többcélú intézmény által alkalmazott gyógypedagógussal, vagy a többcélú kistérségi társulás támogatásával oldják meg. A speciális végzettségűek között találunk gyógytestnevelés szakkollégiumot végzett óvónőt, fejlesztőpedagógust, romológust, valamint 10 fő német nemzetiségi óvónőt. Az óvónő munkáját mindenhol dajkák segítik.. Az egy óvónőre jutó gyermeklétszám a kistérségben 7től 19-ig szóródik, átlagosan 11,1. (jellemzően a nagyobb településeken található óvodákban magasabb, itt jobban optimalizálhatók az intézményi alkalmazotti létszámok)

2.1.7. Programkínálat Bölcsőde. Nyílt napok, családi közös programok, ünnepélyes alkalmak, szülői értekezletek, színesítik a bölcsőde életét. A jövőben szükséges a családokat segítő szolgáltatások körének bővítése, mely lehetővé teszi az ideiglenes gyermekelhelyezést, terápiás foglakozásokat, szülőknek szóló nevelési tanácsadást, tanfolyamokat. Óvodai programkínálat A kötelező óvodai feladatokon túl az óvodák speciális programokkal, foglalkozásokkal próbálják kínálatukat színesíteni. Nemzeti, etnikai nevelést kínálnak a 2.1.2. pontban megnevezett intézményekben, telephelyeken. Gyógytestnevelést a tamási óvodában szakkollégiumot végzett óvónők végzik, Simontornyán pedig gyógytestnevelő tanári végzettségű pedagógus. A szakszolgálati feladatellátásban a gyermekek heti 1 alkalommal részesülnek, de ennél többre lenne szükség, hogy beszédhibájuk és egészségügyi problémáik minél előbb megszűnjenek. Ennek gátja részben a szükségesnél kevesebb gyógypedagógus létszám, részben az alacsony állami finanszírozás. Az óvodák programjában helyenként megjelenik a nyelvoktatás (Tamásiban angol nyelv), a zeneiskolákkal együttműködve zenei előképző foglalkozások, a művelődési házak szervezésében balett illetve néptánc, valamint 8 telephelyen hittan. Az óvodák nyitva tartásában a 7 órai, illetve a 7.30 - as nyitás, és a 16.30, illetve a 17.00 órai zárás a jellemző, ettől eltérően alig néhány óvoda működik.

38

Tamási Kistérség


39

2.2. Általános és középiskolai, szakképzési, kollégiumi feladatellátás a kistérségben 2011/2012 tanév

Intézmény neve

1-4 oszt.

5-6 oszt.

7-8 oszt.

TONI székhely (Tamási) TONI Béri Balogh Á. Gimnázium és Kollégium TONI Regölyi Tagiskola TONI Szakályi Tagiskola TONI Nagykónyi Tagi. Deák Ferenc Ált. I. és Ó. Iregszemcse székhely Deák F. Felsőnyék Tagi. Illyés Gyula Ált. I. és Ó. székhely Ozora Illyés Magyarkeszi Tagi. Illyés Fürged Tagiskola Vak Bottyán ÁMK Simontornya székhely Vak B. Tolnanémedi Tagi. Vak B. Nagyszékely Tagi. Vak B. Pálfa Tagiskola Vak B. Sárszentlőrinc Tagiskola Vak B. Pincehely Tagisk. Hegyhát Ált. I. Gyönk székhely Hegyhát Ált I. Hőgyész Tagiskola Tolnai Lajos Német Nemz. És Kéttanny. Gimn. és Koll. Gyönk TM-i Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Koll. Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézménye Tamási EGYMI Göllesz Viktor Tagintézmény Iregszemcse

Gimázium 9-12 (13) oszt.

Kollégium

Szakkö zépisk. 9-12 (13) osztály

Szakképzés

Felnőtt képzés

OKJ-s

* 2011. augusztus 1-jei állapot szerinti intézményi átszervezések után, az új elnevezésekkel szerepelnek az intézmények Vak B. Pincehelyi Tagiskola korábban Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Óvoda Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény korábban Általános Iskola és Zeneiskola Hegyhát Ált I. Hőgyész Tagiskola korábban Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ Göllesz Viktor Tagintézménye korábban Tolna Megyei Önkormányzat Göllesz Viktor Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Kollégium

40

Tamási Kistérség


A kistérségben 3 általános iskolában – összesen 5 telephelyen - van kizárólag alsó tagozatos oktatás, 12 településen 1-8 évfolyamos általános iskolai, egy intézményben speciális gyógypedagógiai, háromban gimnáziumi, kettőben szakiskolai és egyben szakközépiskolai képzés. Tolnanémedin a 2011/2012-es tanévtől megszűnt a felső tagozat, a tanulók iskolabusszal járnak naponta a simontornyai székhely intézménybe. A simontornyai Vak Bottyán ÁMK-ban felmenő rendszerben – a 2014/2015-ös tanév végével – megszűnik a szakiskolai képzés. A 4 kollégium Tamásiban a két középiskolában, Gyönkön, valamint az EGYMI Göllesz Viktor Tagintézményében található. A 2008/2009-es tanévtől a simontornyai Vak Bottyán ÁMK kollégiuma – az épület rossz állapota miatt – bezárt. Pályázati forrást keres az önkormányzat, hogy a kollégiumát felújíthassa. A simontornyai és gyönki intézmény kimenő rendszerben még szegregáltan is oktat sajátos nevelési igényű tanulókat, de a bejövő osztályokban már integráltan tanítanak. Simontornya Város Önkormányzata 2008 nyarán társulási megállapodást kötött Pálfa és Sárszentlőrinc településekkel - amelyek a paksi kistérséghez tartoznak – óvodai és általános iskolai intézményeik közös fenntartására. A gyönki Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégiumot a Tolna Megyei Önkormányzat 2011. július 16-ával átadta fenntartásra a Hegyhát Közoktatási Intézményfenntartó Társulásnak. Ebben az intézményben integráltan – az országos átlaghoz képest magasabb arányban - oktatnak dylexiás tanulókat is. A 2008/2009-es tanévtől a korábban önálló magyarkeszi Általános Iskola és Óvoda csatlakozott az ozorai intézményfenntartó társuláshoz, így tagintézménnyé vált. A Tamási város fenntartásában működő Vályi Péter Szakképző Iskola a 2008/2009-es tanévtől a szekszárdi székhelyű Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma tagintézménye lett – a TISZK-ek megalakulásával megyei fenntartásúvá vált. A 2009/2010-es tanévtől a korábban önálló hőgyészi Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a gyönki székhelyű általános iskola tagintézménye lett, és az intézmény neve Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményre változott. A 2009/10-es tanévtől a korábban önálló pincehelyi Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Óvoda csatlakozott a simontornyai Vak Bottyán ÁMK-hoz, annak tagintézménye lett. A 2009/2010-es tanévtől a kistérségben nem működik helyi önkormányzat által önállóan fenntartott alapfokú nevelési-oktatási intézmény.

41

Tamási Kistérség


2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei A helyi önkormányzatoknak a közoktatással kapcsolatos feladataikat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: közoktatási törvény) meghatározottak szerint kell ellátniuk. Az önkormányzatok feladataikat a közoktatási törvény 88.§ (4) bekezdése szerint: -

intézmény létesítésével, fenntartásával,

-

társulásban való részvétellel,

-

más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el.

Általános iskolák A kistérségben 5 intézményi társuláson belül összesen 18 telephelyen működik általános iskola, ugyanakkor mindhárom gimnáziumban jelen van az alapfokú képzés is, mert az egyik nyolcosztályos (Tamási), a másik kettő pedig hatosztályos (Simontornya és Gyönk). Az 5 társult - és a megyei fenntartású - intézményben az 1-8. évfolyamon összesen 3.255 diák tanul. Fenntartók szerint: A kistérségben működő nevelési-oktatási intézmények - ebből önálló fenntartású intézmény - ebből megyei fenntartású - ebből önkormányzatok társulása által fenntartott - ebből többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény - ebből csak általános iskola - ebből csak gimnázium Gimnázium összesen - ebből többcélú, közös igazgatású közoktatás intézmény tagintézménye - ebből önkormányzatok által társulásban fenntartott önálló intézmény Szakközépiskola összesen Többcélú, közös igazgatású intézmény részeként működik Megyei fenntartású (TISZK) Szakiskola összesen Többcélú, közös igazgatású intézmény részeként működik (kimenőben) Megyei fenntartású (TISZK)

8 0 2 6 4 1 1 3 2 1 1 0 1 2 1 1

Kisszékely Község Önkormányzata 2009-2011 július 1-je között kilépett a simontornyai iskolafenntartó társulásból, de 2011 július 1-jén ismét csatlakozott ehhez. A település óvodásai és általános iskolásai ezen idő alatt is Simontornyára jártak.

42

Általános iskolai létszámok (2010. október 1-jei statisztika alapján)

Intézmény/tagintézmény neve

tanulók száma

bejárók száma

SNI-sek száma

osztályok száma

tanulók száma

bejárók száma

SNI-sek száma

5-8. évfolyam

osztályok száma

1-4. évfolyam

Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény (TONI) székhely intézménye Tamási TONI Regölyi Tagiskolája TONI Szakályi Tagiskolája TONI Nagykónyi Tagiskolája Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda székhely intézménye Ozora Illyés Gyula TÁI Fürgedi Tagintézménye Illyés Gyula TÁI Magyarkeszi Tagintézménye Vak Bottyán ÁMK székhely intézménye Simontornya Vak Bottyán ÁMK Nagyszékelyi Tagintézménye Vak Bottyán ÁMK Tolnanémedi Tagintézménye Vak Bottyán ÁMK Pálfai Tagintézménye Vak Bottyán ÁMK Sárszentlőrinci Tagintézménye Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pincehely Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda székhely intézménye Iregszemcse Deák Ferenc Általános Iskola Felsőnyéki Tagintézménye Hegyhát Általános Iskola Székhely intézménye Gyönk Szegregált osztály Hegyhát Általános Iskola és AMI. Hunyadi János Ált. Isk. Tagintézménye (Hőgyész) TMÖ Göllesz Viktor Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma Összes tanuló

17

338

72

15

17

387

138

20

4 4 4 4

35 42 75 78

1 0 39 2

4 2 13 3

4 4 4

42 68 61

0 32 2

3 15 9

2

33

0

3

2

41

1

4

4

47

3

2

8

141

23

11

5

96

22

5

2

22

0

1

2

36

0

2

4

35

10

2

4

63

3

6

4

83

20

4

2

39

0

2

4

70

3

2

4

63

2

1

8

166

73

8

7

126

45

10

4

50

0

15

4

44

0

7

8

185

110

9

7

142

98

10

1* 7

5* 144

4* 41

5* 9

1* 8

9* 149

5* 36

9* 15

6*

64*

24*

(64)

8*

98*

48*

(98)

86**

1558

368

109

76** 1343

408

103

43

Tamási Kistérség


* szegregált osztályok, tanulók ** szegregált osztályok, tanulók nélkül Szegregált osztályok és létszámok Vak Bottyány ÁMK: a 2 szegregált összevont osztályban 13 diák tanul (alsós 4, felsős 9). Hegyhát Általános Iskola Gyönk: 2 szegregált összevont osztályában 19 diák tanul (alsós 7, felsős 12) Középiskolai létszámok (2011. október 1-jén) Tanulók száma Intézmény/tagintézmény neve (OM azonosító)

5-6. évf.

7-8. évf.

9-13. gimn.

TONIEPSZ Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégium intézményegysége Tamási (036370) Vak Bottyán ÁMK gimnáziumi, szakiskolai intézményegysége Simontornya (036371) TMÖ Szent László SZI Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézménye Tamási (200914)

51

56

262

44

125

Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégium (036381) TMÖ Göllesz Viktor Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma (038559) Összes tanuló

9-13. 9-13. szak- szakközép iskola

261

49

51

149

bejáró

SNI

133

4

92

105

17

707

677

24

80

66

68

36

63

867

1 031

174

221

608

261

A Vak Bottyán ÁMK-ban kimenő rendszerben megszűnik a szakiskolai képzés a 2013/14-es tanévben. A Vályi Péter Szakképző Iskolai Tgaintézményben a 2 évvel korábbihoz viszonyítva a szakközépiskolások létszáma 11 %-kal, a szakiskolásoké 5 %-kal nőtt. A bejárók száma nem változott, az SNI-s tanulók aránya 60 %-kal nőtt. A Tolnai Lajos gimnáziumban a 7-8. évfolyamosok létszáma 30 %-kal csökkent, a 9-13. évfolyamosoké nem változott. A bejárók és az SNI-sek száma 12 %-kal csökkent.

44

Tamási Kistérség


A kistérségben önkormányzat által önállóan fenntartott általános iskola nincs. A következő táblázatból leolvasható, hogy a székhely intézmények, illetve tagintézmények mely településekről fogadják a diákokat, melyek a beiskolázási körzetek. A szabad iskolaválasztás miatt azonban Tamási nagyobb létszámban fogad Pincehelyről és Iregszemcséről is tanulókat. Ennek oka részben a szakmai kínálat, részben a jó közlekedési adottságok. Gyönk mikrotérségben a legtöbb településen még alsó tagozat sincs. A diákok volán buszokkal járnak iskolába. A sugaras településszerkezet miatt nehezen lehetne megoldani az iskolabuszokkal történő szállítást. Iregszemcsén működik a 2009. július 1-jével megalakult megyei fenntartású Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet (EGYMI) Göllesz Viktor Tagintézménye. Az intézményben kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkoznak. Beiskolázási körzete - alapító okirata szerint – Tolna megye, de a fekvése miatt a bejáró tanulók elsősorban az iregszemcsei mikro-térségből, valamint Nagykónyi és Tamási településekről érkeznek. Az intézményi társulásban fenntartott iskolák és beiskolázási körzeteik (2011/2012) Intézmény neve (OM azonosító) Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (TONIEPSZ) Tamási (036370) Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda Ozora ((036368)

telephelyek (ellátott települések) Tamási (Pári, Fürged, Regöly)

intézmény jogi státusa

évfolyamok száma

székhely

8

Regöly

tagiskola

4

Nagykónyi (Értény, Koppányszántó)

tagiskola

8

Szakály

tagiskola

8

Ozora

székhely

8

Fürged

tagiskola

4

Magyarkeszi

tagiskola

8

székhely

8

tagiskola

4

Simontornya (Kisszékely, Vak Bottyán Általános Művelődési Nagyszékely, Tolnanémedi) Központ Simontornya Nagyszékely

45

Tamási Kistérség

(036371)

Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda Iregszemcse (036362) Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyönk (036360)


Tolnanémedi

tagiskola

4

Pálfa

tagiskola

8

Sárszentlőrinc

tagiskola

4

Pincehely

tagiskola

8

Iregszemcse (Újireg, Nagyszokoly)

székhely

8

Felsőnyék

tagiskola

8

székhely

8

tagiskola

8

Gyönk (Belecska, Diósberény, Keszőhidegkút, Miszla, Szakadát, Szárazd, Udvari, Varsád) Hőgyész (Dúzs, Kalaznó, Mucsi)

Gimnáziumi oktatás A kistérségben három gimnázium található. A tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégium intézményegység 2008 óta a TONI tagintézménye. Párhuzamosan visz egy 9 évfolyamos, nyelvi előkészítővel kiegészített, valamint egy 5 évfolyamos, nyelvi előkészítővel kiegészített képzést. Gyönkön a Tolna Megyei Önkormányzat Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 6 évfolyamos és 4 évfolyamos gimnáziumi képzést is biztosít. A nemzetiségi és kéttannyelvű tagozatai országos beiskolázásúak. Simontornyán a Vak Bottyán Általános Művelődési Központ biztosít középiskolai ellátást, hatosztályos gimnáziumi képzési formában. Szakiskolai ellátás Szakiskolai oktatás a térség két intézményében folyik. Az egyik ezek közül a TMÖ Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiumának Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézménye Tamásiban, a másik pedig a Vak Bottyán ÁMK, ahol kimenő rendszerben megszűnik a képzés. A tamási tagintézmény 2008-ban csatlakozott a szekszárdi székhelyű TISZK-hez. A simontornyai intézmény pedig a győri székhelyű USUS OPTIMUS Szakképzés-szervezési

46

Tamási Kistérség


Kiemelten Közhasznú Nonprofit KFT – mint TISZK – tagja. Bizonyos szakmacsoportokban OKJ szakképesítést lehet szerezni a Göllesz Viktor Tagintézményben is. Felsőoktatás Akkreditált felsőfokú szakképzés a Vályi Péter Szakképző Iskolában van. Az intézmény a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karral kötött együttműködési megállapodást az alábbi felsőfokú szakképzési programok megvalósítására 2008-tól indulóan:  Agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens  Hulladékgazdálkodó technológus  Mezőgazdasági menedzser-asszisztens Érvényes megállapodásuk van akkreditált képzésről "Informatikai statisztikus és gazdasági tervező" szak vonatkozásában is a Veszprémi Egyetem Keszthelyi Főiskolai karával, de a gyakorlatban a jelentkezők kis száma miatt a képzés még nem indult el.

2.2.2. A bejáró és a speciális ellátást igénylő tanulók összetétele Bejárók Az általános iskola alsó tagozatán az 1558 gyermekből 368 a bejárók száma, ez 23,6 %, míg a felső tagozaton ez az arány 30 %. (1343 diákból 408 fő a bejáró), ami a létszám csökkenés ellenére nem változott. A diákok döntő többsége tömegközlekedést vesz igénybe, kevés azoknak a száma, akik rendszeresen a szüleikkel utaznak. Az elmúlt 2 évben az iskolabusszal utaztatott tanulók száma növekedett. Iskolabusszal utazók száma (2011. október 1.) Település, amelyre bejárnak Tamási Nagykónyi

Hőgyész Iregszemcse

Iskolabusszal utazó általános iskolások 10

Település, amelyről utaznak a tanulók Regöly

20

Tamási külterülete

31

Értény

6

Koppányszántó

3

Meggyes-puszta külterület

18

Dúzs

18

Mucsi

23

Újireg

47

Tamási Kistérség


Regöly

2

Tamási

Pálfa

24

Sárszentlőrinc

Simontornya

24

Tolnanémedi

11

Nagyszékely

Összesen

190

Az összes bejáró tanuló (776 fő) 25 %-a utazik rendszeresen iskolabusszal más településről, ami 8 %-os növekedést mutat. Az iskolabuszok száma eggyel növekedett (Regöly). Az iskolabuszok kihasználtságát nehezíti az a tény, hogy az iskolaközpontok körül sugaras szerkezetben helyezkednek el a vonzáskörzet települései, emiatt időben nem oldható meg 1-1 iskolabusszal valamennyi bejáró tanuló beszállítása. A legégetőbb a Tamásiba Fürgedről (25 km) bejáró 47 fő, utaztatása, ugyanis a volánbuszok túlzsúfoltak, menetrendjük nem igazodik a tanítás kezdetéhez, így a tanulók már reggel fáradtan érkeznek. A Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény a kistérségi szakképzés központja. A bejárók száma 677, ami az összes diák 70 %-a. A tagintézmény fiú kollégiumában 75 fő, míg a lány kollégiumban 37 fő került elhelyezésre. A fiú kollégium az új épületkomplexum része, modern, minden igényt kielégítő, míg a lány kollégium rendkívül rossz műszaki és esztétikai állapotban van. A felújítására évek óta kész építészeti tervvel rendelkezi az intézmény, de nem sikerült még pályázati forrást szerezni az átépítéshez, bővítéshez. A TONI Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégiuma esetében is hasonló a helyzet, a nyolcosztályos képzés miatt a beiskolázási terület igen kiterjedt, a kistérségen túlra is. Az általános iskoláskorú diákok közül (5-8. osztály) 122-ből 88 bejáró van 15 településről (a létszám 72 %-a), a 9-13. évfolyamig 119 tanuló jár be 26 különböző településről (a létszám 50 %-a). 35 kollégista van az 52 férőhelyen. A gyönki Tolnai Lajos gimnázium a német nemzetiségi és kéttannyelvű oktatás miatt országos beiskolázású, ezért a kollégisták száma meglehetősen magas 138 fő, a létszám 51 %a. A bejárók száma összesen 80 fő, ami az összlétszám (270 fő) 30 %. Az arányok az elmúlt 2 évben nem változtak.

48

Tamási Kistérség


Az alábbi térképen a nyilak a jellemző bejáróútvonalakat jelölik

Simontornyán a 2008/2009-es tanévtől nem üzemel a kollégium, mert leromlott állapota miatt nem fogadhat diákokat. Az önkormányzat keresi a pályázati forrásokat a kollégium felújítására. A bejárók száma emiatt nőtt, a középiskolás létszám 35 %-a ingázik naponta tömegközlekedéssel . Az EGYMI Göllesz Viktor Tagintézménye (jogelőd intézménye a Göllesz Viktor Általános Iskola és Speciális Szakiskola) 82 kollégistát lát el.

49

Tamási Kistérség


Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A kistérség iskoláiban a 2007/2008-as tanévben teljes körűen megtörtént a sajátos nevelési igényű tanulók feltérképezése. Az intézményeket a költségvetési törvény teszi érdekeltté, hiszen ezek a tanulók a létszám számításnál 2 ill. 3 főnek számítanak, ennek megfelelően kaphatnak állami normatívát is. Az SNI-s gyermekek habilitációs és rehabilitációs célú foglalkoztatását gyógypedagógusok végezhetik. A simontornyai, a tamási és iregszemcsei iskolatársulásban több gyógypedagógust is foglalkoztatnak. Az intézmények többségében az SNI-s tanulókat integráltan – a többi tanulóval azonos osztályban/csoportban – oktatják. A simontornyai Vak Bottyán ÁMK-ban szegregáltan oktatnak 13 tanulót kimenő rendszerben, 2 tanulócsoportban, de ez rövidesen megszűnik. A Hegyhát Általános Iskola székhely intézményében (Gyönk) 2 csoportban 19 tanulót oktatnak szegregáltan 3-8 évfolyamon, kimenő rendszerben. A Göllesz Viktor Tagintézmény kivételével az általános iskolai társulásokban a 2901 tanuló közül 207 fő a sajátos nevelési igényű, őket oktatják integráltan, ez a létszám 7,1 %-a. Ez az arány az elmúlt 2 évben 2,4 %-kal nőtt. Alapító okirata szerint valamennyi társult általános iskolában integrált oktatás folyik. Beilleszkedési, tanulási, magatartás zavarokkal (BTM) küszködő tanulók szép számmal találhatók az intézményekben. Telephely TONI székhely

BTM

Tanulók

száma

%-ában

119

16,4

Telephely

BTM

Tanulók

száma

%-ában

Vak B. Simontornya

57

24

Vak B. Nagyszékely

5

22,7

TONI Regöly

10

28,6

Vak B. Tolnanémedi

9

12,6

TONI Szakály

10

11,9

Vak B. Sárszentlőrinc

8

20,5

TONI Nagykónyi

43

30

Vak B. Pálfa

6

4

Hegyhát Gyönk

19

5,8

Vak B. Pincehely

23

17,3

Hegyhát Hőgyész

37

12,6

Illyés Ozora

40

28,7

Deák F. Iregszemcse

77

26,3

Illyés Fürged

14

42,4

Deák F. Felsőnyék

22

23,4

Illyés Magyarkeszi

35

39,7

50

Tamási Kistérség


A táblázatból is látszik, hogy az egyes telephelyek között rendkívül nagy a szóródás. Az SNIs és BTM-es tanulók összesített arányát tekintve kiemelkedik Fürged, Nagykónyi, Iregszemcse, Magyarkeszi, Simontornya, Nagyszékely. A tanulók felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeik növelése nagyon komoly szakmai munkát feltételez a tantestületektől. Ennek érdekében nyújtanak be évről-évre az intézmények pályázatokat is. (pl. IPR) A BTM-esek száma az elmúlt 2 évben 47 %-kal növekedett. Hőgyészen 12szeresére, Sárszentlőrincen 8-szorosára, Pincehelyen és Gyönkön több, mint 3-szorosára, Felsőnyéken kétszeresére, de Tamásiban és Nagykónyiban is 30 %-kos a növekedés. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok Az ábrán a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok arányaiból világosan látszik, hogy a kistérségben igen nagy számban vannak szociálisan rászoruló tanulók. 2006-ban a HH és HHH-s tanulók együttes aránya nem érte el az 50 %-ot, míg 2008. október 1-jén ez az arány 75 %-os. 2006. október 1.

20% normál hátrányos helyzetű 58%

22%

51

halmozottan hátrányos helyzetű

Tamási Kistérség


2008. október 1.

24%

25%

normál hátrányos helyzetű halmozottan hátrányos helyzetű 51%

A 2008. évi októberi statisztika alapján a 3.255 tanuló 51 %-a hátrányos helyzetű, 24 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, és csak 25 % nem tartozik ebbe a körbe. (A közoktatási törvény szerint hátrányos helyzetű az a tanuló, aki gyermekvédelmi támogatásban részesül, halmozottan hátrányos az, aki gyermekvédelmi támogatásban részesül, és szüleinek iskolai végzettsége nem magasabb, mint 8 általános.) Ingyenes tankönyvtámogatásban a kistérség általános iskoláiban a 2008/2009-es tanévben 1.746 tanuló részesült, ingyenes étkezésben 827-en, 50%-os térítési támogatásban pedig 537en. Ezek a számok az elmúlt 3 évben jelentősen emelkedtek. 2011. október 1-jén az általános iskolások körében az összlétszámhoz viszonyítva a HH-s tanulók száma 57 %-os, a HHH-soké 28,5 %, ami néhány százalékos növekedést jelent.

2.2.3. Intézményi létszámok Általános iskolai létszámok Az 5 általános iskolai társulásban a gyereklétszámot az alábbi táblázat mutatja:

összesen tanuló létszáma:

1. évf

2. évf

3. évf

4. évf

5. évf

6. évf

7. évf

8. évf

alsó tagozat

felső tagozat

összesen

444

397

347

377

362

393

370

371

1558

1343

2901

52

Tamási Kistérség


bejáró tanulók létszáma osztályok száma Német nemzeti kisebb-ségek oktatására szervezett tanulócsoportokban tanulók száma

114

103

94

83

86

141

135

144

113

105

110

104

106

394

425

819

18

20

20

21

86

75

161

92

98

86

103

533

379

912

A közoktatási törvény 3. sz. melléklete szerint 1-4. évfolyamon az osztályok átlaglétszáma 21, maximális létszáma 26 fő, 5-8. évfolyamon az osztályok átlaglétszáma 23, maximális létszáma 30 fő. A kistérség egészét tekintve a 161 osztályban 2901 tanuló oktatása- nevelése folyik (Göllesz V. Tagiskola nélkül). Az 1-4. évfolyamon a 86 osztályban 1558 gyermek tanul. Az alsó tagozaton az osztályok átlaglétszáma: 18,1 fő, ami a törvényben meghatározott átlaglétszám 86,6 %-a, a maximális létszám 69 %-a. Alsó tagozaton Fürgeden, Magyarkesziben, Nagyszékelyben, Tolnanémedin, Sárszentlőrincen találunk osztály összevonásokat. Az 5-8. évfolyamon 1343 gyermek tanul. Az osztályok átlaglétszáma a felső tagozaton 17,9 fő, ami a törvényben meghatározott átlaglétszám 77,8 %-a, a maximális létszám 59,6 %-a. Ez megközelítőleg 4-5 %-os csökkenés 2 év alatt. Német nemzetiségi nyelvoktató képzés

Évfolyamok 1-4. 5-8. összesen

Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Int. székhely Regölyi Szakályi intézmény Tagiskola Tagiskola 144 119 263

35 35

49 39 88

Hegyhát Általános Iskola Székhely Hőgyészi Gyönk Tagiskola 185 142 327

130 79 209

Etnikai kisebbségi nevelés-oktatást a kistérségben az Illyés Gyula Társult Általános Iskola folytat valamennyi telephelyén, összesen 320 fő részvételével, magyar nyelven. Középiskolai létszámok A Béri Balogh Ádám Gimnázium 13 évfolyamára 369 diák jár, a nevelőtestület létszáma 30. A gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumban 16 osztályban 270 diák tanul, a nevelőtestület létszáma 22. Simontornyán a többcélú intézményben a nappali tagozatos gimnazisták létszáma 261 fő, a szakiskolásoké 70 fő. 53

Tamási Kistérség


A Vályi Péter Szakképző tagiskola létszáma a táblázatból leolvasható. Alapfokú művészetoktatás a kistérségben A kistérségben 2 iskolában működik alapfokú művészetoktatás: Tamásiban a TONIEPSZ Lajtha László művészetoktatási intézményegységében, valamint a Hegyhát Általános Iskola és AMI 2 telephelyén (Gyönkön, Hőgyészen). A korábbi Lajtha László Zeneiskola 2008. július 1-je óta a TONI intézményegysége, ettől az időponttól telephelyként hozzá tartozik a korábbi simontornyai zeneiskola is. 2009. július 1-jétől – a TONI alapító okirata módosításra került – és a zeneiskola mellett egyéb művészeti tagozatokat is felvállal. Szín- és drámajáték tagozaton – az előzetes jelentkezések alapján 2009. szeptemberétől 40-50 fő, képzőművészet tagozaton (kézműves, tűzzománc, grafika, festészet, fotó-videó) 220 fő létszám várható. Gyönkön a zeneiskolában 33, Hőgyészen 6 tanulót képeznek. A kistérségben 1 alapítványi fenntartású a szegedi székhelyű „Táltos” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény van jelen. A 2008/2009-es tanévben a „Táltos” iskola keretein belül Tamásiban a TONI tagintézményeiben 211 fővel színjáték, festészet, kézműves, grafika tanszakok, míg Pincehelyen 85 fővel festészet, kézműves, modern kortárstánc, Gyönkön 47 fővel festészet és kézműves, Ozorán 63 fővel kézműves, néptánc, festészet, Fürgeden 20 fővel kézműves tanszakok működtek. A 2009/2010-es tanévtől a TONI tagintézményeiben megszűnik a „Táltos” iskola jelenléte. Az egyes tagozatait átveszi a TONI-n belül működő alapfokú művészetoktatási intézményegység, és vállalja, hogy szakmailag magasabb színvonalon, ellenőrzötten folyik majd a képzés. Pincehelyen, Gyönkön, Ozorán és Fürgeden változatlan tanszakokkal és létszámmal működik tovább a „Táltos” iskola. A létszámokat a 2011/12-es tanévben az alábbi táblázat mutatja tagozatonként és telephelyenként:

Település Tamási Nagykónyi Regöly Simontornya Szakály Összesen

Zeneművészet

Képző- és iparművészet 243 13 32 20 308

198 12 21 231

54

Szín- és bábművészet 32 20 52

Tamási Kistérség


Kihasználtsági mutatók 2011. október 1-jén. Intézmény TONI EPSZ székhely

létszám 707

férőhely 900

kihasználtság 79 %

TONI Regölyi Tagiskola

34

40

85 %

TONI Szakályi Tagiskola TONI Nagykónyi Tagiskola TONI BBÁ Gimnázium

82

140

59 %

137

175

78 %

378

480

79 %

Hegyhát Ált. Isk. Gyönk

346

350

99 %

Hegyhát Hőgyész

280

350

80 %

Illyés Gy. Ozora

145

200

73 %

Illyés Gy. Fürged

34

40

85 %

Illyés Gy. Magyarkeszi

88

160

55 %

290

374

78 %

95

180

53 %

270

380

71 %

33

52

63 %

Deák F. Iregszemcse Deák F. Felsőnyék Vak Bottyán Simontornya Vak B. Tolnanémedi Vak B. Nagyszékely

21

52

40 %

139

200

70 %

43

52

83 %

Vak B. Pincehely

136

224

61 %

Vak B. gimnázium

209

315

66 %

Vályi Péter Szakképző

968

1050

92 %

Tolnai L. gimn . Gyönk

270

380

71 %

Göllesz V. Iregszemcse

233

300

78 %

4938

6394

77 %

Vak B. Pálfa Vak B. Sárszentlőrinc

A 2008. évi CV. törvény alapján 2009. május 31-éig valamennyi önkormányzatnak módosítania kellett az általa fenntartott közoktatási intézmény alapító okiratát. A korábbi alapító okiratokban nem minden esetben szerepelt tagintézményi bontásban a felvehető maximális tanulólétszám, ami várhatóan az új dokumentumokban már megtörténik. Az elmúlt 2 év alatt a kihasználtsági mutató kistérségi szinten nem változott, de ennek legfőbb oka, hogy az alapító okiratokban a felvehető maximális tanuló létszámot csökkentették, emiatt a tanuló létszám csökkenése mellett sem csökkent a kihasználtsági mutató.

2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban Továbbhaladás alsó tagozat után Az alsó tagozaton a továbbhaladást a közoktatási törvény garantálja. Egységes iskola a kistérségben nincs, így az 1-12/13. évfolyamos továbbhaladásra egységes tanterv alapján 55

Tamási Kistérség


nincs lehetőség. A többcélú közoktatási intézményekben összetett iskolaként van egymás mellett az általános- és középiskola, biztosítva ezzel az átjárást – a választás lehetőségét, az elágazások időpontját - más intézményekbe, középiskolákba. 5 településen csak alsó tagozat működik (Regöly, Fürged, Nagyszékely, Sárszentlőrinc, Tolnanémedi) Fürged település alsó tagozata az ozorai székhelyű Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda tagintézménye, ugyanakkor 4. osztály után a diákok a tamási székhelyű TONI-ban

folytatják

tanulmányaikat.

Fürgednek

a

felső

tagozatosokra

Tamási

önkormányzattal van társulási megállapodása. A jobb közlekedési adottságok és a szülői igények a felső tagozatosok esetében Tamásit részesítik előnyben. A másik 4 település esetében az alsó tagozat után a társuláson belül, de másik telephelyen folytathatják tanulmányaikat a diákok. A tamási TONI Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégiuma a kistérségből és azon túlról is vonzza a 8 osztályos képzést igénylő tanulókat. Továbbhaladás hatodik osztály után Hatodik osztály után a simontornyai és a gyönki gimnázium kínál lehetőséget a jelentkezők számára a hatosztályos gimnáziumi képzésre. A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium 6 évfolyamos képzési formában „dyslexiás”-osztályt működtet a jó képességű, de olvasás zavarral küszködők számára. Az elmúlt közel 1 évtizedben a tanuló létszám évfolyamonként 14-15 fő volt. Továbbtanulás nyolcadik osztály után A kistérség általános iskoláiból a továbbtanulási arányokat az alábbi táblázat mutatja Gimnáziumban Szakközépiskolában továbbtanulók továbbtanulók aránya az aránya az intézményben intézményben

Szakiskolában továbbtanulók aránya az intézményben összesen

Speciális szakiskolában továbbtanulók aránya az intézményben

Összesen

2005/2006. tanév országos átlaga (%)

36,6%

43,1%

19,0%

1,3%

100%

2005/2006-os tanévre, az össztanulói létszámra vonatkozó adatok

34,2%

27,6%

35,8%

2,4%

100%

Az országos átlagnál magasabb a szakiskolában továbbtanulók aránya, kisebb a szakközépiskolát és gimnáziumot választók száma. Az elmúlt 2 tanévben a végzősök negyed része választotta a gimnáziumot és egyharmada a szakközépiskolát. Az elmúlt időszakban a kistérségben növekedett a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos 56

Tamási Kistérség


nevelési igényű diákok száma, közülük kerül ki az a több, mint 40 %, akik a szakiskolát választják. Az iskolaválasztást befolyásolja a szülők anyagi helyzete, emiatt a kistérségben található középiskolát választják többen (Vályi), Csökkent a megyén kívüli – nyelvi - gimnáziumot választók aránya is. Tanév

Végzettek száma (fő / %)

Gimnáziumban tanul tovább (fő / %)

2007/2008 2008/2009*

363/100 327/100

108/30 84/26

Szakközépiskolában tanul tovább (fő / %) 98/26 105/32

Szakiskolában tanul tovább (fő / %)

Speciális Szakiskola (fő / %)

140/44 136/41

1

* 2 fő nem tanult tovább

2.3 A feladatellátás fizikai jellemzői A kistérség iskoláinak általános állapota kielégítő, de messze nem ideális. Jelentős különbségek mutatkoznak az iskolák általános állapotában, sajnos a felújított, a mai modern oktatáspolitikai elvárásoknak, az igényes és esztétikus külső és belső megjelenésnek kevés iskola felel meg. Az iskolák összesített értékelése alapján egy 5-ös skálán az épületek állapotát közepesre értékelték (3,05) Nem régen készült el az iskola-felújítás Ozorán és Nagykónyiban, a tamási Vályi Péter Szakképző Iskola Tagintézmény és a Gyönki Gimnázium is a jól felszerelt, modern épületek közé tartozik. 2010. szeptemberétől a kistérség legkorszerűbb iskolaépülete Tamásiban található, amely minden szakmai igényt kielégít, kivéve a tornaterem hiányát. A taneszközök, felszerelések, oktatási segédanyagok tekintetében is jelentős hiányok vannak, a fenntartók és a közalapítványok támogatása ellenére is. (3,29) A tornatermek, sportudvarok, szabadtéri létesítmények állapota a legtöbb helyen nem kielégítő, az előírásoknak megfelelő akadálymentesítés az előbb említett iskolákon kívül még nem megoldott. Valamennyi iskola rendelkezik internet hozzáféréssel, a hálózati kiépítettség és a géppark még elmarad az ideálistól. (10 tanulónként egy multimédiás személyi számítógép) Ezen nagyban változtatott a TIOP pályázat, amelynek keretében korszerű számítógépparkkal bővültek az intézmények. Jellemzően azoknak az iskoláknak az IT ellátottsága magas, ahol valamilyen pályázati forrásból (kompetencia alapú oktatás bevezetése, szakképzési alap stb.) jutottak hozzá a modern informatikai eszközökhöz.

57

Tamási Kistérség


Általánosságban elmondható, hogy az iskolai telephelyek alig több mint felében van közösségi terem (aula), az általános iskolai telephelyek közül mindössze kilenc rendelkezik tornateremmel. Az egy tanteremre jutó gyerekek száma az általános iskolában 15,2.

2.3.1 Az iskolaépületek jellemzői, eszközellátottság Tantermek száma

közössé gi terem

Intézmény neve

normál

szaktanterem

tornaterem

tornaszoba

Zuhanyzó

WC

könytár

főző

melegítő

Ebédlő

Aula

egyéb

konyha

TONI székhely* TONI Regölyi T. TONI Szakályi T. TONI Nagykónyi Hegyhát ÁI. és AMI. Gyönk Hegyhát Hőgyész Illyés Gy. Ozora Illyés Gy. Fürged Illyés Gy. Magyarkeszi Deák F. Ált. I .Iregszemcse Deák F.Felsőnyék Vak Bottyán ÁMK Simontornya Vak B. Tolnanémedi Vak B. Nagyszékely Vak B. Pálfa. Vak B. Sárszentlőrinc Vak B. Pincehely EGYMI Göllesz Viktor ÁI.

17 8 8 8

6 1 2

1 -

1 1 1

6 4

33 8 16 12

1 1 1

1 1 1

-

1 1 1

1 1 -

-

21

7

1

-

2

13

1

1

-

1

2

-

14 5 3

9 7 -

1 -

1 1 1

2 1 -

11 16 4

1 -

1 -

-

1 -

1 -

-

8

1

-

1

-

13

1

-

-

1

-

1

16

1

1

-

8

32

-

1

-

1

-

-

10

2

-

-

2

8

1

-

-

1

-

-

39

13

3

3

8

21

2

1

1

1

1

-

10

1

-

1

2

9

-

1

-

1

-

-

4

-

-

-

1

4

-

-

-

1

-

-

8

2

4

-

10

2

1

1

-

18

1

1

-

1

-

-

25

1

-

1

6

14

1

1

-

1

3

-

2009. nyarától a tamási székhely intézmény átépítésre, bővítésre kerül, hogy később helyet kapjon benne a Fő Utcai Tagintézmény és az alapfokú művészetoktatási intézmény is. A ROP keretében (Kis- és mikrotérségi oktatási központok kialakítása, 1,2 milliárd Ft támogatással) egy korszerű, modern, a XXI. század igényeit is kielégítő iskolafelújítás kezdődött meg 2009. 58

Tamási Kistérség


júniusában, amelynek befejezése a 2010/2011-es tanévben várható. A felújítás érinti a gimnázium épületében egy közösségi tér kialakítását, valamint a nyílászárók cseréjét. A gyönki Hegyhát Általános Iskola és az iregszemcsei Deák Ferenc Általános iskola és Óvoda is folyamatosan pályázik oktatási intézményének korszerűsítésére, felújítására. A tamási TONI intézményegységeiben a főző- és melegítőkonyhát vállalkozó üzemelteti közbeszerzési eljárást követően. A pincehelyi óvoda és általános iskola tagintézménnyé válásával a főzőkonyhát - 2009. július 1-jétől - Pincehely Község Önkormányzata működteti tovább.

Intézmény neve TONI székhely TONI Fő Utcai T. TONI Regölyi T. TONI Szakályi T. TONI Nagykónyi Hegyhát ÁI. és AMI. Gyönk Hegyhát Hőgyész Illyés Gy. Ozora Illyés Gy. Fürged Illyés Gy. Magyarkeszi Deák F. Ált. I .Iregszemcse Deák F.Felsőnyék Vak Bottyán ÁMK Simontornya Vak B. Tolnanémedi Vak B. Nagyszékely Vak B. Pálfa. Vak B. Sárszentlőrinc Vak B. Pincehely EGYMI Göllesz Viktor ÁI.

gépek száma diákok tanárok ált. h. ált. h. 19 7 22 7 14 2 14 3 15 11 49 2 23 11 35 9 1 1 25 4 23 9 28 8

gépterem egyéb inform. megold. 1 1 12 4 14 3 1 1 1 2 1 1 1 1 1 -

70

15

3

-

11 2 17 6 14 16

2 2 3 1 4 21

1 1 1 1

1 1 -

2.3.2. Alkalmazottak Az általános iskolai alkalmazottak számát az 5. sz. melléklet tartalmazza. A 2008. évi LXI. törvénnyel módosult a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIIII. törvény, amely újra

fogalmazza

az

intézményekben

alkalmazható

magasabb

vezetői

és

vezetői

munkaköröket. A jogszabály 2009. január 1-jén lépett életbe, tehát a táblázatban található vezetői és magasabb vezetői létszámok valószínűsíthetően a 2009/2010-es tanév elejéig változnak. Az intézményi társulások létrejöttével a szakos ellátottság teljes körűvé vált (még a 59

Tamási Kistérség


készségtárgyak esetében is), valamint hatékonyabbá vált a pedagógusok foglalkoztatása. (a kötelező órákat elsősorban tanítási órákkal fedik le, és nem tanórán kívüli foglalkozásokkal „egészítik” ki.) A társulásokon belül nagyon jelentős az „áttanítás” . Az egyes telephelyek között utaznak a pedagógusok tanórákat, foglalkozásokat tartani, ezzel a költségvetésben is megtakarítás érhető el. A pedagógiai szakszolgálati feladat ellátást teljes egészében utazó gyógypedagógusokkal oldják meg a kistérségben. A költségvetési megszorítások – a társulások létrejötte mitt – a gazdálkodással foglalkozó alkalmazottak létszáma jelentősen csökkent az elmúlt években. Hiányzik azonban az oktatónevelő munkát közvetlenül segítő pedagógiai- és gyógypedagógiai asszisztens, akik sokat segíthetnének a pedagógusoknak a sajátos nevelési igényű, valamint a HH-s és HHH-s gyermekek ellátásában

2.3.3. Programkínálat Az elmúlt években tapasztalható gyermeklétszám csökkenést az intézmények a program kínálatuk növelésével próbálták kompenzálni. A meghirdetett nyelvoktatás (német nemzetiségi, angol), a művészetoktatás, az iskolaotthonos oktatási forma mind-mind vonzerőt jelentettek a szülők számára. A mikro-térségi iskolaközpontok székhely intézményei tudták a legtöbb programot kínálni, így megindult egy vándorlási hullám. A társulások megalakulása jelentősen csökkentette a telephelyek között a tanulók átjárását, hiszen az iskolavezetés érdeke, hogy valamennyi telephelyen tanuló diák számára ugyanazokat a feltételeket biztosítsa. Az intézmények eredményesen pályáztak az integrált pedagógiai rendszerek (IPR), valamint a kompetencia alapú oktatás bevezetésére, ezzel a tanulók esélyteremtését segítik elő.

2.3.4 Tanórán kívüli foglalkozások A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 53. §-a sorolja fel a tanórai foglalkozások körét. Valamennyi intézményben találkozunk vagy iskolaotthonos oktatási formával vagy napközivel vagy tanulószobával. A társult intézmények a tanulói igényekhez és a szakember gárdához igazodva különböző szakköri és sportköri foglalkozásokat szerveznek. Ezek indítása és száma az egyes tanévekben az igények és a költségvetési forrásokhoz igazodnak.

60

Tamási Kistérség


A szakkörök között megtalálhatjuk a tantárgyi jellegű, az informatika, a művészeti tevékenységgel kapcsolatos foglalkozásokat. Ezek óraszáma általában heti 1. A csökkenő szakköri számok a költségvetés szűkösségével magyarázhatók. Tantárgyi jellegű szakkörök: 

matematika, magyar (Simontornya, Tamási, Gyönk, Hőgyész, Pálfa telephelyeken)



informatika a legnépszerűbb a tanulók körében (Tamási, Regöly, Nagykónyi, Simontornya, Pincehely, Gyönk, Iregszemcse, Felsőnyék, Pálfa)



nyelvi szakkör kizárólag angolból (Simontornya, Tamási, Hőgyész, Iregszemcse, Felsőnyék, Pincehely)

Művészeti jellegű szakkörök: 

néptánc, társastánc (Tamási, Regöly, Simontornya, Tolnanémedi))



énekkar (Simontornya, Gyönk, Ozora, Iregszemcse)



mazsorett (Gyönk)



színjátszó (Iregszemcse, Felsőnyék)



rajz (Iregszemcse)



kézműves (Tolnanémedi, Nagyszékely)



citera (Simontornya)

Egyéb szakkörök: 

természetkutató (Tamási, Gyönk)



vöröskeresztes (Ozora, Pincehely)



barkács (Simontornya)

A tanórán kívüli foglalkozások között kell megemlíteni a felzárkóztató foglalkozások (korrepetálás) tartását, amit a tanulói igényeknek, szükségleteknek megfelelő számban szerveznek az intézmények. Sportfoglalkozások A kistérségben valamennyi intézményében működik iskolai sportkör. Ezek túlnyomórészt a tömegsport szerepét vállalják fel. Iskolai sportkör keretében leginkább a kézilabda és a labdarúgás sportág a népszerű. Kézilabdával foglalkoznak Tamásiban, Simontornyán és

61

Tamási Kistérség


Hőgyészen. A tamási általános iskola testnevelés emelt szintű osztályaiból kikerülő gyerekek évről-évre országos döntőben szerepelnek az ADIDAS kupán és a diákolimpián. 2009-ben az országos diákolimpia aranyérmesei lettek kézilabda sportágban. A tamási TONI-ban magas szinten művelik az amerikai kötélugrást. Tamásiban a diákoknak lehetőségük van több városi sportegyesület tevékenységébe is bekapcsolódni. (atlétika-, súlyemelés-, kézilabda-, labdarúgás-, kerékpár szakosztály)

2.4. Szakszolgálatok „(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy f) állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztető ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.” (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 10. §) A közoktatási törvény 34. §-a szerint pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, b) a fejlesztő felkészítés, c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, d) a nevelési tanácsadás, e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés. Logopédiai ellátás A Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézményben egységes pedagógiai szakszolgálat működik 5 főállású gyógypedagógussal és 3 gyógytestnevelővel.

A simontornyai Vak

Bottyán ÁMK-ban 1 logopédus-gyógypedagógus és 6 gyógytestnevelő tanár/tanító végzi a szakszolgálati feladatokat. A Tamási–Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás és a tamási TONI között logopédia és gyógytestnevelés feladatellátás tárgyában született magállapodás, ennek keretében – megbízási szerződéssel - 8 fő végzi a kistérségben a logopédiai és gyógytestnevelés foglalkozásokat az egyes ellátatlan tagintézményekben. A szakszolgálati ellátást mindenki a

62

Tamási Kistérség


saját közoktatási intézményében kapja meg az utazó gyógypedagógusok, gyógytestnevelők révén. A többcélú kistérségi társulás által a 2011/12-es tanévben ellátottak száma intézmény

Logopédiai ellátotti létszám

Gyógytestnevelés ellátotti létszám

TONI EPSZ

101

60

Vak Bottyán ÁMK

36

334

Hegyhát Ált. Isk.

29

Deák F. Ált. Isk.

50

Illyés Gyula Ált. Isk.

69

Szivárvány Óvoda

24

Napraforgó Óvoda

12

Értény-Koppányszántó

9

45

Óvoda Összesen:

330

439

Nevelési tanácsadó A kistérségben Tamásiban működik a megyei önkormányzat fenntartásában nevelési tanácsadó. 2009. július 1-jétől az intézmény szervezeti átalakuláson megy keresztül. Létrejön az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet (EGYMI), amely a Nevelési Tanácsadó Tagintézménye (Tamási) mellett az iregszemcsei Göllesz Viktor Tagintézménnyel bővül. A nevelési tanácsadó tevékenységi köre: pszichológiai diagnosztizálás, pszichológiai tanácsadás, pszichológiai terápia, pedagógiai diagnosztizálás, pedagógiai korrekció, pedagógiai fejlesztés, családgondozás, mentálhigiénés tevékenység, önképzés és továbbképzés. A

Tamási-Simontornyai

Többcélú

Kistérségi

Társulás

pályázatot

nyújtott

be

iskolapszichológus alkalmazására 2009/2010-es tanévtől a kistérségben, amely azóta is folyamatosan működik. Az iskolapszichológus foglalkoztatására a kistérségi társulás a megyei önkormányzattal

kötött

megállapodást,

így

Tagintézményben alkalmazott pszichológus látja el. Fő feladatok prioritás szerint:

63

a

feladatot

a

Nevelési

Tanácsadó

Tamási Kistérség




A beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek preventív szűrése.



Fejlettségi vizsgálattal a differenciált beiskolázás segítése.



A tanulási képességeket előrejelző pszichikus funkciók csoportos szűrése.



A magatartási és beilleszkedési nehézségben szenvedő gyermekek problémáinak feltárása.



A személyiséget súlyosan érintő zavarok pszichológiai vizsgálata.



A részképesség-gyenge gyerekek preventív és korrekciós terápiája.



A személyiség és magatartás problémás gyerekek pszichológiai, pedagógiai terápiája.



A problémás gyerekek szüleinek pszichológiai, pedagógiai tanácsadás, családterápia.



Óvodapedagógusok, pedagógusok tevékenységének módszertani, szakmai segítése az átlagtól eltérő személyiségfejlődésű gyerekek egyénre szóló nevelésében, oktatásában.

A nevelési tanácsadás szerepe és jelentősége a kistérségi közoktatási feladatellátásban az elmúlt években jelentősen nőtt. A közoktatásról szóló törvény módosító rendelkezéseinek hatályba lépése óta a szakszolgálat szerepét és jelentőségét megnövelte az a tény, hogy a szakértői javaslatoknak költségvetési kihatásai vannak (pl.: kiegészítő normatív költségvetési hozzájárulások igénylése stb.). A munkát úgy kell megszervezni, hogy a szolgáltatás lefedje valamennyi kistérségi település óvodáját, iskoláját. A többszörösére nőtt feladatokat azonban nem követte a személyi feltételek bővítése. Jelen pillanatban az esetszám növelése csak a minőségi munka súlyos rovására történhetne. A teljes ellátásban részesülők megoszlásának alakulását mutatja a következő táblázat: TANÉV 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

HELYI (FŐ) 685 414 441 584 330 344 385

VIDÉKI (FŐ) 537 539 508 484 727 973 887

Az alábbi grafikon a szakszolgálati ellátásban részesülők számát ábrázolja az elmúlt hét évben:

64

Tamási Kistérség


Szakszolgáltatásban részesülők száma 1400 1200 1000

1317

1222 1068 953

1272

1057

949

800 600 400 200 0

2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Terápiás gondozásban részesülők száma: TANÉV 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008 2008/2009

FŐ / ALKALOM 44 / 661 33 / 513 41 / 570 33 / 444 78 / 845 79/846 54/717

A beiskolázás miatt fejlettségi vizsgálatban részesült gyermekek számának alakulása: TANÉV 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008 2008/2009

GYERMEKEK SZÁMA 118 fő 113 fő 154 fő 132 fő 162 fő 154 fő 155 fő

Jelenleg a kistérség szinte valamennyi településén végez szűréseket a Nevelési Tanácsadó. Előzetes egyeztetés alapján helyszíni vizsgálatokat is biztosít. Tevékenységük kiterjed a pszichológiai – pedagógiai gondozásra is. 65

Tamási Kistérség


2.5. Szakmai szolgáltatás A pedagógiai-szakmai szolgáltatások célját, feladatait a Kt. 36. § (1) pontja így definiálja: „A közoktatási intézmények és fenntartók, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.” Célja tehát a szülők, nevelők, fenntartók neveléssel-oktatással összefüggő munkájának teljes körű segítése, valamint a tanulók, gyermekek érdekvédelme. Ennek megfelelően a pedagógiai-szakmai szolgáltatás fő területei a következők:  pedagógiai értékelés,  szaktanácsadás,  pedagógiai tájékoztatás,  igazgatási, pedagógiai szolgáltatás,  pedagógusok képzése, továbbképzése,  tanulmányi és tehetséggondozó versenyek,  tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat. A fent felsorolt feladatok többségét Tolna megyében az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató látja el. A kistérségben található fenntartók és intézményeik megyén kívüli szakmai szolgáltatóktól is vásárolhatnak - és vásárolnak is – szolgáltatásokat. A Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás is felvállalt – alapító okirata szerint – ilyen jellegű feladatokat. Ez elsősorban pedagógiai tájékoztatás, pedagógus továbbképzések, tanulmányi versenyek szervezése.

2.6. Szükségletek, fenntartói-, szülői-, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban Fenntartói elvárások  A közoktatási rendszer működésével kapcsolatos elvárások  A közoktatási intézmények jogszerűen, szakszerűen, eredményesen és költség hatékonyan működjenek, garantálják a gyermek egyéni fejlődését, minőségelvű nevelését, oktatását a hozzáadott pedagógiai érték rendszeres mérésével, értékelésével  A makro - és mikro társadalmi elvárásoknak megfelelő követelmények közvetítése az óvodában  A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a változásokhoz, erősödjön a tervezés szerepe

66

Tamási Kistérség


 A közoktatás rendszerébe kerüléstől – óvoda, iskola - a rendszerből való kikerülésigfelsőoktatás, munkába állás- nyomon követhető legyen a gyermek/tanuló tanulási útja  Partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási programja, és minőségfejlesztési rendszerének működtetése  Az intézményekben stabil, innovatív nevelőtestületek működjenek, továbbképzéssel, önképzéssel növelve kompetenciájukat  A szülőkkel való kapcsolattartással biztosított legyen a tájékoztatás a közoktatás rendszeréről, a szolgáltatások minőségéről  Hatékony együttműködés valósuljon meg a közoktatási intézmények között a gyermekek/ tanulók mentális problémáinak kezelésében, a hátrány kompenzációban, a problémák megelőzésében, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában  Hatékony együttműködés valósuljon meg a közoktatási intézmények között a pedagógiai - szakmai szolgáltatások terén  Rendszeres kapcsolattartás valósuljon meg az egymásra épülő intézmények óvoda általános iskola - művészeti iskola - középiskola között  A pedagógus teljesítmény-értékelési rendszer alkalmazásával valósuljon meg a minőségi oktatás.  A közoktatási intézményekben dolgozók közéletben való részvételével javuljon az intézmények ismertsége, társadalmi megbecsültsége.

2.6.1. Fenntartói elégedettség mérés Az önkormányzatoknak kötelező készíteniük közoktatási intézkedési tervet, valamint minőségirányítási programot (ÖMIP). Az 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (4) bekezdése alapján tamási kistérségben a többcélú kistérségi társulás készítette el - települési lebontásban – a közoktatási intézkedési tervet, valamint a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet. Ezek a dokumentumok hivatottak arra, hogy rögzítsék a különböző ellenőrzés-értékelési szakaszokat,

időpontokat,

módszereket.

Az

intézményekkel

történő

folyamatos

kapcsolattartás mellett külső szakértőket illetve cégeket is megbíznak ezekkel a feladatokkal. (természetesen, ha rendelkezésre állnak a megfelelő anyagi források). A kistérségben a fenntartók – a többcélú kistérségi társulás belső ellenőrzési lehetőségeit felhasználva – ellenőrzést jellemzően a törvényes működés és a gazdálkodással összefüggésben készíttetnek. Az évenkénti, kétévenkénti ellenőrzés nem terjed ki az oktató-nevelő munka tartalmi/szakmai ellenőrzésére, az országos kompetenciamérés tapasztalatainak értékelésére, vagy éppen a

67

Tamási Kistérség


továbbtanulás,a versenyeredmények minősítésére. Ezt a feladatot a fenntartók az iskolai minőségértékelés, teljesítményértékelés feladatának tekintik. Egy közoktatási intézmény szakmai ellenőrzésére csak az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakember jogosult, ehhez azonban – leghátrányosabb helyzetű kistérség lévén – nincs elegendő pénzügyi forrása az önkormányzatoknak, és a polgármesteri hivataloknál sincs megfelelő kompetenciával rendelkező személy.

2.6.2. Szülői elégedettség mérés Az iskolai minőségirányítási programokban szerepel a szülői elégedettség mérés kötelezősége.

Meghatározott

időszakonként

az

elégedettség

méréseket

leginkább

osztályszinten, a tanulói elégedettségméréssel egyidőben végzik, és a szülők által visszajuttatott kérdésekre adott válaszokat elemzik ki. Az óvodák és iskolák IMIP-jei alapján rendelkezésre álló adatok szerint a szülők nagy része általában elégedett a pedagógiai szolgáltatások tartalmával, komolyabb kritikák csak az épületek állagát, az oktatási környezetet érik. Az IMIP mellékleteként az intézmények – a 2007/2008-as tanévben elkészítették a pedagógusok teljesítményértékelési szabályzatát, amely szintén tartalmazza a szülői elégedettségmérés ütemezését, formáját, módszereit. Az óvodás gyermekek szüleinek iskolaválasztását befolyásoló szempontok: ki lesz a tanító néni, milyen messze van az iskola, mi az iskola szakmai kínálata. Ez a választási lehetőség kevés családnak adatik meg, hiszen ha beiskolázási körzeten kívülre kívánja vinni gyermekét, az ezzel járó többletköltségeket is vállalnia kell (pl. utaztatás). Általános iskolában a szülők az iskolaválasztást és továbbtanulást priorizálják, itt az iskolatípus kiválasztása, a távolság és a további lehetőségek (továbbtanulás, szakmaszerzés stb.) a legjelentősebb információk. A kistérségben még mindig jelentős a gimnáziumi képzést választók aránya, és egyre növekszik a szakképzést választók száma is, miközben szakmunkás képzésre egyre kevesebben jelentkeznek. Általában elégedettek a szülők a szülői kapcsolattartással, a tájékoztatással, kevésbé a tehetséggondozással illetve felzárkóztatással.

2.6.3. Tanulói elégedettség mérés Az intézményi IMIP-ben lefektetett szempontok alapján a diákok minősíthetik az iskola épületét, a tanárokat általában, az általuk alkalmazott módszereket. A leggyakoribb problémának a diákok általában az étkeztetést és annak minőségét találják, a felmérések

68

Tamási Kistérség


tanulsága szerint elégedettek az iskolai szolgáltatások minőségével. Jellemzően még a mellékhelyiségek és szociális kiszolgáló helyiségek állapotával elégedetlenek, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy szeretnek-e iskolába járni, a nagy többség pozitív választ adott.

III. Az iskolai szolgáltatások eredményessége 3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében Az országos kompetenciamérések célja, hogy az iskolákban tovább erősödjék a pedagógiaiszakmai mérés-értékelés ismertsége, terjedjenek annak módszerei, eszközei, érzékelhetővé váljanak előnyei. A mérés lehetővé teszi az iskolák számára, hogy egy-egy fontos pedagógiai szakasz végén képet kapjanak diákjaik teljesítményéről. A megfelelő következtetések levonása és a jól megfogalmazott intézkedések után növekedhet az adott intézmény pedagógiai tevékenységének színvonala Minden iskola, illetve fenntartó az elmúlt években megkapta a kompetenciamérés adatait CDn, amelyből csak a saját telephelyeit ismerhette meg. A 2008. évi kompetenciamérés eredményei az interneten bárki számára hozzáférhetőek, elemezhetőek, összehasonlíthatóak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 99. § (7). bek szerint, „ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet”. Általános tapasztalat, hogy a központi értékelésre be nem küldött tesztfüzeteket (4. évfolyam) az intézmények nem miden esetben értékelik ki, így visszajelzést sem kapnak az adott évfolyam teljesítményéről. A intézményfenntartó társulások gesztor önkormányzatainál sem találunk mindenhol oktatásban jártas szakembereket, így a fenntartó szakmai ellenőrzése még nem tölti be valós szerepét. A leghátrányosabb helyzetű kistérségünkben a fenntartóknak nincs elegendő forrásuk az ellenőrzéshez - szakértők igénybevételére. Ritkán élnek az OKM által kiírt pályázati lehetőségekkel (pl: minőségbiztosítás, mérés, értékelés pályázat) A kompetenciamérés eredményét csak intézményi/tagintézményi szinten érdemes vizsgálni, mert az egyes telephelyeken eltérő a HH/HHH, valamint az SNI-s és BTM-es tanulók aránya, ami erőteljesen befolyásolja a tanulói teljesítményeket. A kompetenciamérés intézményenkénti összesítését a 8. sz. melléklet tartalmazza.

69

Tamási Kistérség


Ez az összesítő táblázat tartalmazza a korábbi évek teljesítményeit, a 2008. évi kompetenciamérés eredményeit, valamint azok összehasonlítását az azonos típusú telephelyekkel.

3.1.1. Olvasás, szövegértés

szövegértés 6. évfolyam 520 510 500 490 480 470 460 450 440 430 420

512

509

500

464

454

Orsz. átlag

Iskolai ered.

2003

Orsz. átlag

Iskolai ered.

2004

461

Orsz. átlag

Iskolai ered.

2006

Amíg 2003-ban egyetlen iskola sem teljesített az országos átlag felett, addig 2004-ben már 2 iskola is az országos átlagnál jobb eredményt ért el. (A 2006-os adat mindössze egyetlen iskola eredményét mutatja, mert itt az országban csak 200 iskolát választottak ki. !) 2008-ban az országos átlag 519, ezt 500 feletti értékével a 2 tamási általános iskolai telephely, valamint a gyönki székhely intézmény közelítette meg. Ők az azonos típusú telephelyek átlagát felülmúlták, a többiek ez alatt teljesítettek. A tamási gimnázium 8 évfolyamos osztálya az 562 pontjával az országos átlag felett teljesített, ugyanakkor az azonos típusú telephelyek átlaga alatt maradt (597). Szövegértésben a 2004-es nyolcadik osztályos eredmények átlagai jobban közelítenek az országos átlaghoz, pedig ebben az évben mindössze egyetlen iskola teljesített az országos átlagnál jobban, míg 2006-ban kettő. 2008-ban az országos átlag felett (506) egyetlen telephely – a TONI székhely intézménye – teljesített. A 400 pontos határérték alatt maradt a TONI Nagykónyi Tagintézménye (399), a Vak Bottyán ÁMK székhely intézménye (392), valamint a Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda székhely intézménye (359).

70

Tamási Kistérség


szövegértés 8. osztály 500

497

500 483

490 480 470

455

460 450 440 430

Orsz. átlag

Iskolai ered.

Orsz. átlag

2004

Iskolai ered. 2006

A kistérség általános iskoláiban a 8. évfolyamosok teljesítménye jobban elmarad az országos átlagtól, mint a 6. évfolyamosoké. Évek óta felvetődő kérdés, hogy a gyengébb teljesítmény magyarázható-e a mérés tanév végéhez közeli időpontjával és a középiskolákba már bejutott diákok hozzáállásával?

3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás matematika 6. osztály 520 500

505

500

493

480 457

451

460

435

440 420 400

Orsz. átlag

Iskolai ered.

2003

Orsz. átlag

Iskolai ered.

2004

Orsz. átlag

Iskolai ered.

2006

Matematikából is az országos átlag alatt maradt az iskolák teljesítménye 2003-ban, míg 2004ben két iskola magasabb eredményt ért el. 2008-ban matematikából a gyönki általános iskola teljesítménye (519) és a Béri Balogh ádám Gimnázium (523) haladta meg az országos átlagot (499), és csak az iregszemcsei székhely intézmény teljesítménye (394) maradt 400 pont alatt.

71

Tamási Kistérség


matematika 8. osztály 500

494

500 474

480 460

439

440 420 400 Orsz. átlag

Iskolai ered.

Orsz. átlag

2004

Iskolai ered. 2006

A nyolcadik osztályos eredmények 2006-ban is hasonló képet mutatnak (a felmért évfolyamok ugyanazok, akik 2 évvel azelőtt), itt is a tamási Wütz Ádám Ált. Isk. és a Regölyi Általános Iskola teljesített átlag felett, mint ahogyan az előző kompetencia méréseken is. 2008-ban a TONI székhely intézménye - korábbi Würtz iskola – valamint a tamási és gyönki gimnázium volt jobb az országos átlagnál (497), míg 400 pont alatt Nagykónyi, Simontornya és Iregszemcse teljesített. Az általános iskolai telephelyek 6. és 8. évfolyamának teljesítményeit vizsgálva 2003 és 2008 között (amelyiknél több adat is rendelkezésre áll) nagy hullámzások, teljesítménybeli különbségek mutatkoznak. Ezek vizsgálatát és elemzését kell elvégeznie az intézményeknek. A 10. évfolyam kompetenciamérés eredményei:

Béri Balogh Ádám Gimn. Vak B. ÁMK Tolnai L. Gimn. Vályi P. Szakk.

10. évfolyam szövegértés

10. évfolyam matematika

8 évfolyamos 4 évfolyamos 573 539 gimnázium szakiskola 523 347 6 évfolyamos 4 évfolyamos 501 512 szakiskola 411

8 évfolyamos 4 évfolyamos 541 513 gimnázium szakiskola 486 373 6 évfolyamos 4 évfolyamos 515 463 szakiskola 409

A számokat összefüggéseiben nézve megállapítható, hogy a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumokban tanulók teljesítményei magasabbak, mint az általános iskola azonos

72

Tamási Kistérség


évfolyamán tanulóké. Más következtetésre juthatunk azonban, ha az eredményeket az azonos típusú telephelyek átlagához, vagy a családi háttér indexhez (CSHI) viszonyítjuk. A mellékletben található táblázatokból megállapítható, hogy az iskolai teljesítmények az országos átlagoktól nem különböznek szignifikánsan. Ebből azonban nem lehet levonni egyértelmű következtetést, hiszen 2003 – 2007. között az adatok véletlenszerűen kiválasztott diákok eredményeit tartalmazták, és bár országos szinten reprezentatív, helyi viszonylatban egy kis létszámú osztály esetében igen nagy eltéréseket eredményezhet ez. 2008-ban valamennyi tanuló teszt füzetét értékelték osztály szinten is. A pontos következtetések és intézkedések megtétele érdekében az iskoláknak élniük kell azzal a lehetőséggel, hogy valamennyi tanuló teljesítményét kiértékelik, így az adatokból pontos képet kapnak a felmérések eredményeiről. Tekintve, hogy 2008-tól nyilvánosságra hozzák a kompetencia mérések eredményeit, valószínűsíthető, hogy úgy az iskolák, mint a fenntartók nagyobb figyelmet fordítanak a pontos elemzésre és értékelésre. Kompetencia mérés eredményei a 2009. és 2010. évben

Kompetenciamérés – szövegértés intézmény

évfoly am

TONI EPSZ (Tamási)

6. 8. 10. 6. 8. 10. 6. 8.

Vak Bottyán ÁMK (Simontornya) Hegyhát Általános Iskola és AMI (Gyönk) Tolnai Lajos Gimnázium (Gyönk) Deák Ferenc Általános Iskola (Iregszemcse) Illyés Gyula Társult Általános Iskola (Ozora)

2009. iskolai országos átlag átlag 500 513 485 502 577 496 491 513 446 502 476 496 481 513 459 502

2010. iskolai átlag országos átlag 1450 1483 1556 1583 1773 1620 1359 1483 1494 1583 1520 1620 1361 1483 1495 1583

8. 10.

536 490

502 496

1609 1691

1583 1620

6. 8.

442 424

513 502

1315 1433

1483 1583

6.

495

513

1394

1483

8.

481

502

1545

1583

73

Tamási Kistérség


Kompetenciamérés – matematika intézmény TONI EPSZ (Tamási) Vak Bottyán ÁMK (Simontornya) Hegyhát Általános és AMI (Gyönk) Tolnai Lajos Gimnázium (Gyönk) Deák Ferenc Általános Iskola (Iregszemcse) Illyés Gyula Társult Általános Iskola (Ozora)

Évfolyam 6. 8. 10. 6. 8. 10. 6. 8. 8. 10.

2009. iskolai átlag országos átlag 457 489 449 484 545 489 456 489 433 484 459 489 501 489 442 484 501 484 485 489

2010. iskolai átlag országos átlag 1451 1498 1546 1622 1724 1613 1305 1498 1448 1622 1528 1613 1466 1498 1590 1622 1581 1622 1618 1613

6. 8.

430 412

489 484

1354 1467

1498 1622

6. 8.

503 509

489 484

1444 1619

1498 1622

3.1.3. A hozott érték index (családi háttér index) A hozottérték-index (HÉI), vagy ahogy újabban használják, a családi háttér index (CSHI) megalkotásának célja a tanuló otthoni szociális és tanulási körülményeinek jellemezése úgy, hogy az index minél jobban magyarázza a teszten elért eredményeket. Az index elkészítéséhez a diákok által kitöltött négyoldalas háttérkérdőívet veszik alapul. A kérdőív a diákok teljesítményét erősen befolyásoló háttértényezőkre irányuló kérdéseket tartalmaz. A kérdések amelyek alapján súlyozott pontozással számítják a HÉI-t. Mi a legmagasabb iskolai végzettsége édesanyádnak? Mi a legmagasabb iskolai végzettsége édesapádnak? Megközelítőleg hány könyvetek van otthon, szüleidnek és neked együtt? Megtalálhatók-e nálatok otthon a következők? saját könyveid – számítógép - autó A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az iskolák többsége az elvárható értékek közelében teljesít. A 2008. évi méréseknél a CSHI figyelembe vételével az átlag szignifikánsan jobb a tamási Fő Utcai Tagiskola 6. évfolyamán matematikából és szövegértésből, a gyönki általános iskolában 6. évfolyamon matematikából, és a simontornyai

74

Tamási Kistérség


gimnázium 10. évfolyamán szövegértésből (Ezek az iskolajelentésekből kiolvasható megállapítások). A CSHI figyelembe vételével az átlag szignifikánsan gyengébb az iregszemcsei, a pincehelyi általános iskola 6. évfolyamán matematikából, a simontornyai általános iskola 8. évfolyamán matematikából és szövegértésből, valamint a Tolnai Lajos Gimnázium 10. évfolyamán matematikából Egyes telephelyekről az iskolák nem küldtek be elegendő háttérkérdőívet, vagy az értékeléshez nem volt elegendő adat, így nem lehetett kiszámítani ezt a mutatót. (Regöly, Szakály, Nagykónyi, Iregszemcse, Felsőnyék, Magyarkeszi, Tolnanémedi).

A gyengébb

teljesítményt emiatt nem lehetett „minősíteni”, és az intézmény is nehezebben értékeli a „hozzáadott pedagógiai értéket”, a saját szakmai munkáját.

3.2. Eredményesség a versenyek tükrében A kistérség iskolái – a tanulók érdeklődéséhez, képességeihez igazodva

- számtalan

versenybe neveznek be. Nemzetközi matematika versenyen – 2009-ben - 4. 5. helyet szerzett 2 tamási tanuló. Sportversenyek közül 2009-ben országos diákolimpiát nyert Tamási kézilabdában, míg Hőgyész 4. helyen végzett, Ozora pedig a kisiskolások labdarúgó diákolimpiáján 6. helyet szerzett. Országos diákolimpián súlyemelésben Tamási 1, 2. a kötélugró diákolimpián 4. helyen végzett egyéniben. A sport mellett tanulmányi versenyeredményekkel a tamási TONI büszkélkedhet. Országos helyezést ért el több tanuló (1-5. helyezés) média vetélkedőn, rajz pályázaton, irodalom versenyeken, német nyelvi versenyen. Sokszínű a paletta a regionális szintű versenyek 1-5. helyezettjei között ( Lotz János magyar, JAMA matematika, ADIDAS-, Üstökös-, Kanizsa kupa kézilabda bajnokság stb)

Itt szintén Tamási emelkedik ki, de Simontornya és Hőgyész is fel tud mutatni

eredményeket sport terén.

75

Tamási Kistérség


Versenyeredmények 12 10 8 6 4

Országos

területi

Megyei

területi

megyei

Sport

Tanulmányi

Sport

Tanulmányi

Tanulmányi

0

Sport

2

Kulturális

Sporteredmények területén a Göllesz Viktor Általános Iskola nemzetközi eredményekkel is dicsekedhet. A középiskoláinkban OKTV helyezés országos szintű az elmúlt három évben nem volt, területire többen is eljutottak.

3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében Az alábbi táblázatok az intézmények felsőoktatási felvételi arányát mutatják %-os megoszlásban, és az arányszám a száz diákra vonatkoztatott felvettek számát jelenti. A „Jelentés a magyar közoktatásról” című kiadványt 3 évente jelenteti meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium, ami várhatóan 2009-ben kerül kiadásra. (Az alábbi táblázatok forrása ez a kiadvány.) A 2007/2008-as tanévben a tamási Béri Balogh Ádám Gimnáziumban és a simontornyai Vak Bottyán gimnáziumban nem érettségizett nappali tagozatos tanuló a korábban bevezetett 0. évfolyam miatt. A 2008/2009-es tanév felvételi eljárása még nem zárult le, ezért nincs adat. Középiskola.neve

Felsőoktatási.felvételi.arány.(F/L).mutatói.(%) 2002

Tolnai Lajos G. Vak Bottyán Sz.

54,8

2003

56,4

2004

31,7

2005

62,0

2006

37,0

Fejlődés 2002-2006-ra

1991-

1996-

2002-

1995

2000

2006

29,0

53,5

47,9

19962000-hez képest -5,6

1991-1995höz képest

19,0

10

65

54

27

37

n.a.

n.a.

38

n.a.

n.a.

Béri Balogh Ádám G.

73,7

74,1

72,4

65,6

62,3

26,8

56,8

69,6

12,8

42,8

Vályi Péter Sz.

29,3

22,2

10,7

45,8

31,8

n.a.

10,9

27,8

16,8

n.a.

76

Tamási Kistérség


Átlag Iskolatípus

Minősítés

20022006

Gimnázium

1996/2000-

1991/1995-

hez képest

höz képest

kiváló (legjobb 10%)

84 felett

21 felett

44 felett

jó (további 15%)

76-83,9

16-20,9

37-43,9

átlagos (középső 50%)

45-75,9

4-15,9

21-36,9

26-44,9

0-3,9

13-20,9

26 alatt

0 alatt

13 alatt

gyengébb (további 15%) gyenge (alsó 10%)

77

Szakközépiskola

kiváló (legjobb 10%)

45 felett

16 felett

27 felett

jó (további 15%)

30-44,9

10-15,9

17-26,9

átlagos (középső 50%)

10-29,9

0-9,9

1-16,9

6-9,9

−4-(-0,1)

−4-(+1)

6 alatt

−4 alatt

−4 alatt

gyengébb (további 15%) gyenge (alsó 10%)

3.3.1. Gimnázium A kistérség 3 gimnáziumának adatiból készült diagram a továbbtanulással kapcsolatos valamennyi lényeges adatot tartalmazza, kivéve a Simontornyai Vak Bottyán Gimnáziumot, ahol 2000 előttről nincs adat. 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

2002

Tolnai Lajos G. Gyönk

2003

2004

2005

Vak Bottyán Sz. Simontornya

2006

Béri Balogh Ádám G. Tamási

Amint a diagrammból is kiolvasható, a három gimnáziumból a Béri Balogh Ádám Gimnázium teljesítménye az utolsó 5 esztendőben nagyon egyenletes, végig jó teljesítményt mutat. A Vak Bottyán gimnázium eredményei jelentős eltéréseket mutatnak, egy 2002-es 10% alatti arány után a következő évben már 60% felett teljesítettek a tanulók, és ez a hullámzás jellemző egészen napjainkig. A Gyönki Tolnai Lajos Gimnázium is átlagosan teljesít, itt is megfigyelhető némi változás, ami természetesen a kis létszámú iskolák esetében (és itt mind a három gimnázium annak számít a 350 körüli tanuló létszámával) az adott évfolyamok eltérő képességéből is adódhat.

78

Tamási Kistérség


A fejlődés aránya (felvételi) 50,0 40,0 30,0 Gyönk

20,0

Tamási

10,0 0,0 1996-2000-hez képest

-10,0

Középiskola neve

Bölagrár csész

1991-1995-höz képest

egész Gazda ség-sági ügyi

infor matikai

jogiMűigazga szaki tási

Művészeti

peda gógiai

társ adal mi

Természet tudományi

9,3

0,93

3,26

11,31 1,06

5,65

F/L.(%)

Tolnai Lajos G. Béri Balogh Ádám G. Vályi Péter Sz.

2,79 17,67

4,19

9,77

0,47

2,33

3,26

4,24 11,84

5,65

11,31

0,35

9,54

10,25

0,58

0,58

4,05

2,31

0,58

3,47

1,16

0,35

9,83

0,58

A továbbtanulási irányokra jellemző, hogy a bölcsész szakokra nagy számban jelentkeznek a gimnazista diákok, a szakközépiskolában ez az irány kevésbé népszerű. Igen magas a felvettek aránya a pedagógia szakokon is, valamint kedveltek a gazdasági és jogiállamigazgatási pályák is, amik hosszú évek óta a felvételi toplisták a jelentkezők körében. Szerencsés lenne, ha növekedne a műszaki és természettudományi pályát választó diákok aránya, azonban az elmúlt négy év adatai nem ezt a tendenciát mutatják. A Gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumban kéttannyelvű oktatás folyik, ami természetesen a humán szakok választását erősíti, míg a Vályi Péter szakközépiskolában a kiemelt informatika oktatás következménye a magasabb számú jelentkezés az informatikus pályára. A Béri Balogh Ádám Gimnáziumból a jelentkezések viszonylag egyenletes eloszlást mutatnak. A 2007/2008-as tanévben a Vályi Péter Szakképző Iskolából 7 főt vettek fel felsőoktatási intézménybe, közülük 4 főt informatikai, 3 főt gazdasági jellegű intézményekbe.

79

Tamási Kistérség


Felvettek nyelvvizsgáinak száma 2002-2006 82,5

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

69,5 52,1 28,8

Gyönk

Simontornya

Tamási

Vályi Tamási

A nyelvvizsga bizonyítványok megszerzése a középiskolában két szempontból is meghatározó a felvételi eljárás és a diplomaszerzés során. Egyrészt plusz pontok megszerzését jelenti, másrészről középfokú nyelvvizsga nélkül nem kaphatnak diplomát a hallgatók. Éppen ezért jellemző mutató még az is, hogy a felvételt nyert hallgatók közül hány százalék rendelkezik olyan nyelvvizsga bizonyítvánnyal, amelyiket a középiskolában szerezte. (az országos átlag 42%) Ebben a tekintetben a Gyönki Gimnázium igen jó eredményekkel dicsekedhet, de jó a Béri Balogh Ádám gimnázium átlaga is, valamint az országos átlaghoz viszonyítva a szakközépiskolák tekintetében a Vályi Péter Szakiskola nyelvvizsga eredményei kiemelkedők. A Vak Bottyán Gimnázium eredményein javítani szükséges.

3.3.2. Az elvárt értékektől való eltérés Elvárt értéktől való eltérés 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30

13 8,25

Gyönk -6,61

Simontornya

-27,91

80

Tamási

Vályi Tamási

Tamási Kistérség


Az fenti táblázatban az elvárható értéket a szülők iskolázottsága, a munkanélküliségi ráta, valamint a nevelési segélyben részesülők arányának értékéből számították ki a szerzők.

2

Amint a táblázatból világosan megállapítható, hogy a két Tamási intézmény adatai pozitívak, míg a Gyönki Gimnázium alig marad el a várható értéktől, addig a Vak Bottyán Gimnázium lemaradása jelentős. (az adtok a 2002-2006-os felvételi adatokat tartalmazzák) Mindenképpen említést érdemel az a tény, hogy 2004 –ben a középiskolák felvételi rangsorában a hozzáadott érték tekintetében a Béri Balogh Ádám Gimnázium az országos rangsorban 245 iskola közül az ötödik helyet érte el, a Tolnai Lajos Gimnázium volt a hatodik, és a szakközépiskolák rangsorában a Vályi Péter Szakiskola az országos 11. helyen rangsorolt iskola volt 256 szakközépiskola közül. Ezek az adatok az iskolákban folyó magas szintű szakmai munka mutatói, hiszen ez a fajta rangsor figyelembe veszi a szociokultúrális (bemeneti), és eredményességi (kimeneti) mutatókat.

3.3.3. Szakiskola A szakiskolából a diákok többsége a munkaerőpiacon jelenik meg, közel 10 % a végzést követő három éven belül levelező vagy esti oktatás keretében megpróbálkozik az érettségi vizsga megszerzésével is.

3.4. Eredményesség az érettségin A táblázat a 2005. és a 2006. évi közép- és emelt szintű érettségi vizsgák azon eredményeit tartalmazza százalékban kifejezett formában, amelyeket a magyar középiskolák nappali tagozatain tanuló diákok mindkét év május és június hónapjaiban 11 tantárgyból értek el. Nem tartalmazza a táblázat 2005-ben azoknak a tárgyaknak (például matematika) a vizsgaeredményeit, amelynek vizsgáit érvénytelennek nyilvánították, és azokat sem, amelyeket a középiskolások az adott év májusa előtt szereztek, ám az érettségi eredményeknél figyelembe vettek. A tamási és simontornyai gimnáziumban a 2007/2008-as tanévben nem volt érettségiző osztály a 0. (előkészítő) évfolyam felfutása miatt, ezért eredmények nincsenek, illetve a 2008/2009-es tanév még nem zárult le.

81

Tamási Kistérség


Emelt.szint

Középiskola neve

Középszint

Emelt.szint

2005

Tolnai Lajos G. Vak Bottyán G. Béri Balogh Ádám G. Sz.

Középszint

Emelt.szint

2006

Középszint

2005-2006

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

12

83,8

8

77,3

155 119 217

58,9 59,7 61,1

28 13 13

58,3 53,6 55,3

245 135 229

56,7 58,3 62,8

40 13 21

66 53,6 63,7

400 254 446

57,5 59 62

Mindhárom gimnáziumban emelkedett azoknak a száma, akik középszintű érettségi vizsgát tettek, az emeltszintű érettségik is gyenge emelkedést mutatnak. Mindenképpen örvendetes, hogy a sikertelen érettségi vizsgák száma az érettségizők számának nem éri el a két százalékát.

3.4.1. Gimnázium A középszintű érettségi átlageredményei 2005-2006-ban 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50

62

Tamási

57,5

59

58,1

Gyönk

Simontornya

Vályi Tamási

A középszintű érettségik átlageredményei mind a négy intézmény esetében közepesek, jelentős eltérés nem tapasztalható. A diákok a kötelező tantárgyakon kívül leginkább földrajzból, biológiából és informatikából vizsgáznak, és az utóbbi években jelenősen megnőtt az úgynevezett előrehozott érettségik száma is.

82

Tamási Kistérség


Az emelt szintű érettségi átlageredményei 2005-2006-ban

Bá t

Ta

63

62,8

ár

m ás i

k yö n

ár bó v om

D

D

Sz e

63,7

un af öl dv

66

as zé k

70,1

d

To

Bo n

73,8

G

74,1

ln a

yh ád

76,9

ks zá r

100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50

Emeltszintű érettségit a 2005-2006-ban a Béri Balogh Ádám Gimnáziumban 21-en, a Vak Bottyán Gimnáziumban 13-an, míg a Tolnai Lajos Gimnáziumban 40 fő tettek. Az emeltszintű érettségi vizsga eredményei értelemszerűen jobbak, mint a középszintű eredmények, hiszen ide azok a diákok jelentkeznek elsősorban, akik igazán felkészültek, és a felvételi pontszámokhoz szükségük van a plusz pontokra, vagy éppen előírják az emeltszintű érettségit (pl.: nyelv szakok). Az elért eredményeket számszerűen összehasonlítva lemaradnak az intézményeink a megye nagy iskoláihoz képest, ugyanakkor a hozzáadott értéket is figyelembe véve a mutatók jónak mondhatók.

3.4.2. Szakközépiskola Középiskola neve

Emelt.szint

Középszint

Emelt.szint

2005 fő Vályi Péter Sz.

% 1

7

Középszint

Emelt.szint

2006 fő

%

92

61,9

fő

%

13

2005-2006 fő

36

Középszint

203

%

fő

%

56,4

14

38,6

fő

%

295

58,1

Amíg 2005-ben egy, addig 2006-ban már 13 diák érettségizett emelt szinten. A következő táblázat a leggyakoribb érettségi tantárgyak eredményeit mutatja %-os formában. Angol Középiskola neve Tolnai Lajos G.

Emelt szint

Német

Magyar

Középszint

Emelt szint

Középszint

Emelt szint

Középszint

74,1

87,4

58,3

41,6

Matematika Emelt szint

Középszint

Történelem Emelt szint

Középszint

60,4

52,8

55,2

61

53,8

55,9

58,9

59,5

Béri Balogh Ádám G.

56,4

58,4

66,9

58,2

Vályi Péter Sz.

52,8

56,1

57,1

57

Vak Bottyán

83

62

61,5 60,3

Tamási Kistérség


Egyértelművé vált az elmúlt néhány évben, hogy az érettségin angol nyelvet választó diákok száma már nem csak eléri, hanem meg is haladja a német nyelvet érettséginek választó diákok számát, és eredményességét tekintve is felülmúlja. Érdekes, hogy a matematika középszintű érettségi eredmények alig maradnak el a történelem érettségi eredményei mellett, és a leggyengébb átlagot éppen a nyelvek (jelesül a német) mutatja. A TMÖ Szent László Szakképző Iskola Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézményében a 2007/2008-as tanévben 34 tanuló érettségizett. Közülük 6 fő emelt szinten 3 tantárgyból, közép szinten 34 fő 11 tantárgyból. Az elért érettségi eredmények: Angol Középiskola neve

Emelt szint

TMÖ Vályi Péter Tagintézménye

Német

Középszint

Emelt szint

Középszint

3,7

4,4

2,8

Magyar Emelt szint

Matematika

Középszint

Emelt szint

Középszint

2,4

3,5

2,6

Történelem Emelt szint

Középszint 3,2

3.5. felsőoktatás A kistérségben jelenleg felsőoktatás nincs, felsőfokú szakmai képzés indul 2008-tól az alábbi szakterületeken:  Agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens  Hulladékgazdálkodó technológus  Mezőgazdasági menedzser-asszisztens

84

A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉS STRATÉGIAI ELEMEI A kistérség közoktatása A közigazgatási reformokat szükségképpen követő oktatásszervezési átalakulások, valamint az állami, központi szerkezetátalakítási törekvések egy racionálisabb, a mai kor követelményeinek

megfelelő

oktatási

intézmény

hálózat

kialakítását

segítik

úgy

szakmapolitikai, mint infrastrukturális szinten. A Tamási kistérség intézményeiben végzett felmérés alapján készült helyzetelemzés statisztikai adatokra, elégedettségvizsgálatokra és interjúkra épült. SWOT analízis: Erősségek

Gyengeségek

Humánerőforrások, szakmai kompetenciák. A demográfiai adatok javulása. Az önkormányzatok együttműködési készsége. A már meglévő iskolafenntartó társulások tapasztalatai, az „áttanítással” biztosított szakos ellátottság. Nemzetiségi oktatás meglévő eredményei és hagyományai. A települések vezetőinek felelősségérzete. A településeken működő oktatási intézmények kulturális szerepének erősödése. Pályázatírói hajlandóság erősödése, az elnyert támogatások hatása az oktatás infrastrukturális és szakmai fejlődésére.

A kistelepülések és a nagyobbak közötti ellentét. (elszívó hatásból eredő) Szerkezeti eltérések, aránytalanságok. Az úgynevezett „jó gyakorlat” bemutatása, megismertetése nem általános. Az oktatási épületek minőségi, az eszközök mennyiségi mutatói. Sport és szabadidős infrastruktúra hiánya. Az önkormányzatok eltartó-képessége. A sugaras településszerkezet miatt a bejárás. Fenntartóknál oktatási szakember hiánya, a fenntartói rendszeres szakmai ellenőrzés hiánya. Egységes tanügyirányítás hiánya.

Lehetőségek

Veszélyek

Pályázati lehetőségek maximális kihasználása. Hatékony feladatellátás megszervezése, gazdaságosabb üzemeltetés. Egységes szakmai irányítási rendszer kialakítása, pedagógiai szolgáltatások racionalizálása, színvonalának növelése. (szak- és szakmai szolgáltatások) Egységes ITK bevezetése, továbbképzések összehangolása, a humánerőforrás optimalizása. A kompetencia alapú oktatás, és az IPR bevezetése.

Az intézmény fenntartók, illetve az intézmények finanszírozási problémái. A nagyobb települések elszívó hatása miatt a kisebbek elnéptelenedése. A feladatok és támogatások struktúrájának előnytelen tagozódása. Az esélyegyenlőség biztosítása a települések közötti szegregáció miatt nehézkes. (beiskolázási körzetek meghatározása) A források szétaprózódása, települési érdekek előtérbe helyezése a társulásokon belül. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elmaradása.

85

Célok A kistérségi közoktatás-fejlesztési terv stratégiai céljai A fejlesztési terv kialakítása során figyelembe vett konkrét célkitűzéseket és feladatokat a következő uniós elvárásokat vettük figyelembe: A 2000-ben Lisszabonban az Európai Unió állam- és kormányfőinek részvételével megtartott csúcsértekezlet célul tűzte ki, hogy „az évtized végére az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes a több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve az erősebb társadalmi kohézió által.” Az EU által megfogalmazott stratégiai fontosságú mutatók, mérföldkövek a következők (Lisszaboni elvek)3:  Korai iskolaelhagyók. „2010-re el kell érni, hogy a korai iskolaelhagyók átlagos aránya az EU-ban ne haladja meg a 10%-ot  Matematikai, természettudományos, műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkezők. „2010-re az EU-ban a matematikai, természettudományos és műszaki végzettséggel rendelkezők számát legalább 15%-kal kell növelni, ugyanakkor a nemek közti egyenlőtlen eloszlásnak mérséklődnie kell.”  Felső középfokú végzettséggel rendelkezők aránya. „2010-re az EU-ban a 22 éves korosztályba tartozó fiataloknak legalább 85%-a rendelkezzék felső középfokú iskolai végzettséggel.”  Alapkészségek. „2010-re az EU-ban a nagyon alacsony olvasási kompetenciával rendelkező 15 évesek számát a 2000. évihez viszonyítva legalább 20%-kal kell csökkenteni.”  Egész életen át tartó tanulás. „2010-re az EU-ban az egész életen át tartó tanulásban részt vevők átlagos aránya a felnőtt, munkaképes korú lakosságnak (25-64 éves korosztály) legalább 12,5%-a kell, hogy legyen.”  Befektetés a humán erőforrásokba. A lisszaboni európai csúcstalálkozó jelentős éves növekedés elérésére szólított fel a humánerőforrás-befektetések egy főre eső szintjében.

3

Lisszabon 2000 nemzetközi konferencia

86

Tamási Kistérség


Mindezekkel összhangban a következő időszakban az Oktatási Minisztérium a magyar oktatási rendszerben olyan folyamatok elindítását, illetve megerősítését tartja szükségesnek, melyek elősegítik azt, hogy az oktatás 4  eredményesen szolgálja a gyermekek és fiatalok fejlődését, személyiségük gazdagodását, az egész életen át tartó tanulásra való és a társadalmi életben való aktív részvételre való felkészülésüket,  hatékonyan szolgáljon olyan alapvető társadalmi célokat, mint a demokratikus jogállam működése, a környezet védelme, a polgárok egészségi állapotának és életminőségének javulása, a kulturális javak iránti igény fenntartása és az ország nemzetközi integrációjának és felelősségvállalásának erősítése;  rugalmasan alkalmazkodjék a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeihez és biztosítsa a gazdaság versenyképességének fenntartásához szükséges, megújulni képes humán erőforrásokat;  biztosítsa a szolidaritás és méltányosság elveinek érvényesülését, erősítse a magyar társadalom kohézióját, szociális helyzetére, nemére, származására vagy vallására való tekintet nélkül biztosítson minden gyermek és fiatal számára döntési szabadságot és lehetőségeket, és segítse elő a Magyarországon élő kisebbségek és bevándorlók asszimilációs elvárások teljesítésétől nem függő beilleszkedését,  hatékonyan járuljon hozzá Magyarország sikeres európai integrációjához, és adaptív módon

reagáljon

a

globális

technológiai

átalakulásból

és

a

nemzetközi

kapcsolatrendszerek kiszélesedéséből eredő kihívásokra. E hosszú távú célok szükségessé teszik, hogy az oktatási rendszer  folyamatosan megújítsa és a társadalom igényeihez igazítsa nevelési céljait, nyitott legyen az oktatási szolgáltatások használói és az e szolgáltatások eredményességében érdekelt csoportok és helyi közösségek szempontja, érdekei iránt;  az oktatás szereplői és intézményei számára lehetővé tegye és kikényszerítse a folyamatos tanulást, s ennek érdekében magas színvonalú fejlesztő-támogató jellegű szolgáltatásokat nyújtson az iskolák és személyzetük számára;

4

Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája

87

Tamási Kistérség


 intézményei számára biztosítsa a stabil és színvonalas működés körülményeit, az intézmények alkalmazottai számára pedig a biztos egzisztenciát és az előrejutás feltételeit;  érvényesítse a szakmai elszámoltathatóság követelményeit;  hatékonyan használja fel a rábízott forrásokat, és segítse elő, hogy érvényesüljenek benne az átláthatóság, a demokratikus döntéshozatal követelményei;  szolgáltatásait olyan intézményeken keresztül nyújtsa, melyek élén felkészült és hatékony vezetés áll;  szorosan működjön együtt más ellátó és szolgáltató rendszerekkel. A kistérség települései igyekeznek fenntartani az alapfokú nevelési-oktatási intézményeiket, egyrészt, mert jogszabályi kötelezettség írja elő, másrészt, mert a település hagyományai és kulturális értékei között az iskola fontos szerepet tölt be. Miután a demográfiai mutatók és a fenntarthatóság struktúraváltásra kényszerítik a kistelepülések önkormányzatait, ezért ennek a váltásnak racionálisnak és a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak kihasználásával hosszú távú megoldásnak kell lennie. Az önkéntes társulási formák nem jelentenek teljes megoldást az oktatásügy kistérségi gondjaira, mert létre jöttüket inkább egyfajta kényszer és nem az oktatás színvonalának növelése hozta létre. Jól körvonalazódik, hogy az iskolák mérete és a gyereklétszámok fontos szerepet kapnak majd a térség oktatáspolitikájának átalakításában. Az intézmények finanszírozhatóságának kényszere miatt 2009. év közepére kialakultak az intézményfenntartó társulások. Ezek kialakításában egy-egy esetben nem a racionalitás, hanem az érzelmek motiválták a döntéshozókat. (pl. Magyarkeszi és Fürged Ozorához csatlakozása). Rövidtávon várható, hogy a miszlai önkormányzat az alacsony gyermeklétszám miatt csatlakozni fog intézményfenntartó társuláshoz. A következő években nagy mozgás már nem várható, esetleg társulások közötti „átjárások” lehetségesek. Az alkalmazkodási folyamat végeredményeként kialakulhat a kistérség optimális méretű, a jelenleginél hatékonyabb közoktatási szolgáltatása. Az átalakulás érinteni fogja a teljes intézményhálózatot, az intézmények közötti együttműködési formákat, a jelenleginél rugalmasabb struktúrák megjelenését segítheti elő (utazó gyógypedagógusokkal ellátott szakszolgálati feladatok, „áttanítással” a szakos ellátottság biztosítása, szakszolgálati feladatok kistérségi szintű megszervezése stb.)

88

Tamási Kistérség


Olyan együttműködéseknek és társulásoknak kell létrejönnie, amelyek képesek biztosítani, hogy a kistérség mind a 32 településén lakók hozzájuthassanak a színvonalas óvodai és általános iskolai ellátáshoz, amely intézményi struktúra az elérhető legmagasabb szintű pedagógiai szolgáltatásokat nyújtja az ott élőknek. Tekintve, hogy a kistérség településein különösen sok a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló, ezért az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt jelentőségű az átalakulási folyamatokban. Alapvető stratégiai célok 

Valamennyi kisgyermek lehetőleg a lakóhelyén jusson hozzá az óvodai nevelés lehetőségéhez egészen az iskolába lépés időpontjáig. Fontos, hogy valamennyi roma származású és halmozottan hátrányos gyermek tudjon élni ezzel a lehetőséggel.



Az óvodába lépés a lehető legkorábbi időpontban történjen meg a hátrányos helyzetű gyermekeknél.



Az anyák munkavállalását megkönnyítheti a bölcsőde-óvoda kialakítása azokon a nagyobb településeken, ahol erre igény mutatkozik.



Az oktatási infrastruktúra jelentős javítására van szükség, a színvonalas oktatás feltételeit valamennyi települési tagiskolában biztosítani kell.



A szakképzés tekintetében a képzési kínálatot a valós munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani, valamint meg kell tartanunk azt a pozíciónkat, amelyet a kistérségben a szakképzésben elértünk. (a TISZK megalakulása során megfelelő súllyal kell megjelennie a kistérség szakképzésének abban a struktúrában, amely összehangolja a regionális szakképzést)



Speciális programokkal kell megcélozni a roma és hátrányos helyzetű tanulókat annak érdekében, hogy az iskolarendszerben eljussanak a képességeiknek legjobban megfelelő képzettségi szintre. (Útravaló ösztöndíj program, IPR program kiépítése stb.)



Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek legjobban megfelelő kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása, elterjesztése. (TÁMOP 3.1.4.)



Hatékony és színvonalas szak- és szakmai szolgáltató rendszerek kialakítása kistérségi szinten, amelyek szervezetten beépülnek a régiós és országos szolgáltatói hálózatba.

89

Tamási Kistérség


A kistérségi stratégiai célokat meghatározó legfontosabb alapelvek a következők A fejlesztési célú beavatkozások A kistérség egészére vonatkozóan a következő fejlesztési célú beavatkozások szükségesek az elkövetkezendő 5-8 évben:5  A közoktatási feladatrendszer összehangolt tervezése, szervezése, mérése, ellenőrzése, koordinálása  Biztonságos, jogszerű, szakszerű és költség hatékonyan működő közoktatási intézményrendszer kiépítése és működtetése a kistérség területén, amely folyamatos párbeszéden és konszenzus teremtésen alapul  A helyi társadalmi igények összehangolása a kialakítandó intézményrendszer működtetésére. (intézményfenntartó társulások, társult intézmények létrehozása)  A nevelés és oktatás színvonalában megjelenő különbségek csökkentése a rendelkezésre álló intézményi kapacitások jobb kihasználásával (pl: áttanítás, pedagógus továbbképzés)  Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének és integrációjának biztosítása  A pedagógiai szakszolgálat hatékony működtetése  Pedagógiai szakmai szolgáltatások nyújtása igény szerint és összehangoltan a kistérség területén  A tanulók számára mind fizikai, mind tartalmi értelemben elérhetővé váljanak a korszerű oktatási szolgáltatások. A kistérség területén korrekt adatbázisra épülő, egymás érdekeire tekintettel lévő, kölcsönös információszolgáltatáson nyugvó koordinációs rendszer valósuljon meg  Az önállóan működő iskolák a változatos szolgáltatásokhoz és a speciális szakképzettségű pedagógusokhoz való hozzáférés érdekében csatlakozzanak az integrált intézményekhez  A kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése a kistérség iskoláiban. Meg kell teremteni a kompetencia alapú oktatás tárgyi feltételeit, taneszközeit, valamint biztosítani kell a bevezetéshez szükséges humán erőforrás képzését.

5

A Humán Stratégiai Fejlesztési Program alapján

90

Tamási Kistérség


 Az iskolaépületek felújítás után feleljenek meg mind az ágazati előírásoknak, mind az EU-s szabványoknak, a ciklusidő végére valamennyi oktatási intézményből elérhető legyen a világháló valamennyi tanuló részére  A gimnáziumokban végzett diákok rendelkezzenek a felső szintű szakképzésre vagy felső fokú képzésre való alkalmasság követelményével, legalább egy idegen nyelven készség szinten olvassanak és beszéljenek, legyenek képesek készség szinten alkalmazni a legáltalánosabb informatikai szoftvereket

A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a régiós közoktatási fejlesztési stratégiához. A fenti felsorolás alapján a beavatkozások a Tamási kistérség oktatásszerkezetét a következő időszakban gyökeresen át fogják alakítani. A közoktatási rendszer egységes irányítása és összehangolása túllép a településszintű magállapodások és intézményfenntartó társulások létrehozásán. A komplex oktatásirányítási szemlélet mellett jól felépített szakmai szolgáltatás hálózatot feltételez, melynek racionális működtetését kistérségi szinten is meg kell oldani. A költséghatékonyság összehangolása a magas szintű szakmai szolgáltatással csak akkor lehetséges, ha modern, minden elemében hatékonyan működő intézményhálózat kialakítására kerül sor. Az együttműködés, a feladatok és ellátási területek felosztása és összehangolása nagyfokú konszenzusteremtő képességet vár el úgy a döntéshozóktól, mint valamennyi szereplőtől. Tapasztalat, hogy a kisebb települések érzelmi és történelmi okokból erőn felül, esetlegesen a minimálisan elvárható oktatási feltételeket sem biztosítva próbálnak meg fenntartani intézményeket. Jogos félelmük, hogy a megszűnő óvodák, vagy éppen iskolák miatt a település lélekszáma még jobban fog apadni, hiszen szolgáltatás szűnik meg. A közlekedési feltételek megteremtésével (iskolabusz hálózat), valamint magas szintű pedagógiai szolgáltatások nyújtásával lehet csak elérni a társadalmi (jelen esetben településszintű) együttműködést az átalakításokkal kapcsolatban. Az intézményhálózat minél racionálisabb kihasználása érdekében szükséges az új intézményhálózat praktikus, multifunkcionális terekben bővelkedő, jól struktúrált kialakítása. Nemcsak a különböző oktatási formáknak, hanem a különböző korosztályoknak és óvodán, iskolán kívüli tevékenységeknek is meg kell, hogy feleljen a létrejövő intézményhálózat.

91

Tamási Kistérség


A kistérségben is tapasztalható oktatási egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az egységes oktatásirányítás, a mindenki számára elérhető pedagógiai szakszolgálat, az egységes minőségirányítás éppen úgy hatékony eszköz, mint az egységes tanterv és a mindenki számára elérhető ITK, vagy éppen a kompetencia alapú oktatás bevezetése valamennyi intézményben. Természetesen ide tartozik a fejlesztés, felzárkóztatás, integráció kérdése is, hiszen a térségben jelentős számban vannak a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulók. Az esélyegyenlőség megteremtése, a nevelési-oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a szegregált oktatás háttérbe szorítása, az integráció megvalósítása a programok és stratégiák kiemelt eleme. Ennek elérése - azon túl, hogy állami beavatkozást igényel – mindenképpen oktatásszervezési, valamint szemléletmódbeli változásokat kíván. Az egységes, pontos, jól kezelhető információs adatbázis létrehozása kistérségi szinten lehetővé teszi a gyors és pontos adatkezelést, korszerű információáramlást. Érdemes lenne egységes, országos szintet lefedő adatbázisok kistérségi adaptálása. Az integrált intézményhálózathoz való csatlakozás lehetőség, nem pedig egyfajta központosítási törekvés. Az önálló intézményfenntartás gazdaságilag és tartalomszolgáltatás tekintetében is versenyképtelenebb lesz, ezért a települések a Területi Integrált Iskolaközpontok létrehozását a kistérségben egységesen támogatják. A kompetencia alapú oktatás bevezetése, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése az elkövetkező 5-8 év feladatai közé tartozik. A HEFOP program keretében elnyert támogatások és képzések elindították a kistérségben a kompetencia alapú oktatás bevezetését. Az infrastrukturális beruházásokkal szemben támasztott követelményeket minden esetben be kell tartani, hiszen ez egyrészt feltétele a támogatások elnyerésének, másrészt hosszú távon biztosítja a szakszerű és racionális üzemeltetés lehetőségét. Az informatikai fejlesztések és a világháló elérhetővé tétele valamennyi intézmény és felhasználó számára alapkövetelmény. A végzős diákok nyelvismerete és informatikai felkészültségének kimenete a nyelvvizsgák és nyelvi érettségik, valamint az érettségi és az ECDL vizsga kell, hogy legyen. Ennek érdekében a nyelvi és informatikai képzést a céloknak megfelelően, a meglévő eszközrendszer és humánerőforrás további bővítésével kell hatékonnyá tenni. Óvodafejlesztés Lehetőség szerint a kisgyermekek lakóhelyén kell biztosítani az óvodai ellátást. Különösen fontos, hogy a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében a szolgáltatás minél fiatalabb korban elérhető legyen.

A bölcsőde-óvoda létrehozása lehetőséget teremt a 92

Tamási Kistérség

kistelepüléseknek,


hogy

az

anyák

visszatérjenek

a

munkaerőpiacra,

gyermeküket

biztonságban tudhassák. A jogszabály adta lehetőséget ki kell használnia a nagyobb településeknek a jövőben. Alapfokú oktatási intézmények integrációja A kistérség 5 településén (székhelyén) létrejöttek a mikro-térségi oktatási központok, amelyek társulási megállapodás alapján közösen fenntartott, tagiskolákkal rendelkező, egységes pedagógiai program alapján működő iskolaközpontokká váltak. 12 évfolyamos iskolahálózat kialakítása. A négy mikrotérségből háromban van lehetőség az egységes, 12 évfolyamos iskola működtetésére, miután Tamásiban, Simontornyán és Gyönkön működik középiskola. Ezek a központok megfelelnek a kötelező felvételt biztosító iskolák modelljeinek is. Jelenleg Tamásiban és Simontornyán a középiskolák már egy közös igazgatású közoktatási intézmény részei, de nem egységes, csak összetett iskolák. A Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény és a gyönki Tolnai Lajos gimnázium megyei fenntartású. Nemzetiségi és etnikai kisebbségi oktatás A kistérségben elsősorban a német nemzetiségi nyelvoktatásnak van hagyománya, de miután jelentős a roma tanulók aránya, ezért a roma kisebbség kétnyelvű képzése megoldandó feladat lehet. Nem készült igényfelmérés egyik településen sem, hogy a roma lakosság körében van-e igény a cigány nyelv (beás, lovári) oktatására, vagy elég az etnikai kisebbségi oktatás magyar nyelven. A bejáró tanulók biztonságos közlekedésének biztosítása A kistérség településszerkezetéhez igazodó iskolabusz hálózat kialakítása, vagy iskolabusz szolgáltatás vásárlása a cél. Iskolabuszokon felnőtt kísérőről gondoskodni kell. A buszok menetrendjének kialakításakor figyelemmel kell lenni a tanítás kezdő és befejező időpontjára. Az óvoda és iskolaépületek kialakításával és az infrastrukturális fejlesztésekkel külön fejezet foglalkozik. Kistérségi foglalkoztatási és helyettesítési rendszer kialakítása Az oktatási intézmények humánerőforrás-szervezési feladatait intézményi társulások szintjén kell összehangolni. A helyettesítéseket, illetve az alacsony óraszámú, vagy adott 93

Tamási Kistérség


tagintézményben hiányzó szaktanárokat utazó pedagógus hálózat kialakításával célszerű megoldani. A települési és kistérségi közoktatás-irányításban résztvevők képzése, továbbképzése A közoktatási intézmények társulásainak székhelyén – az önkormányzatok mellett – szükséges oktatással foglalkozó szakember alkalmazása, aki nemcsak az intézmény megsegítésében, de a fenntartói ellenőrzésében is részt vehet. A közoktatás-irányítási szakemberek képzését regionális illetve kistérségi szinten kell koordinálni, biztosítva a mindenkori legmagasabb felkészültséget az adott feladatkör ellátására.

Kistérségi közoktatás-fejlesztési terv I. Keretfeltételek 1.1 Oktatáspolitikai követelmények Az elmúlt évtizedek oktatáspolitikájában és tantervfejlesztői munkálatai során mindinkább erősödött az a szemlélet, hogy a részletes tárgyi ismereteknél sokkal fontosabb az a tudás, amely a minden iránt nyitott, tanulni vágyó, információt felkutató, megkereső és alkalmazó egyén jellemzője. Olyan készségek-képességek kellenek ehhez, amelyek ösztönöznek és feltételt teremtenek a tudás mindenkori frissítésére, az élethosszig tartó tanulásra. Az iskolák új szerepét, átalakulásuk irányát európai szinten több dokumentum is taglalta, de részletesebben 2000-ben, az Európa Tanács lisszaboni záródokumentumában fogalmazták meg az oktatásügy előtt álló feladatokat, majd erősítették meg mindezt Barcelonában, 2002ben. A lisszaboni stratégia szerint „az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudás alapú társadalmává kell válnia.” „Ebben a folyamatban az oktatásnak kulcsszerepe van” – ez áll az EU 2010-ig tervezett stratégiai döntés- és munkaprogramjában. Az oktatási munkaprogramok között az IKT hatékony felhasználásának elterjesztése kiemelt feladat! Az európai stratégiai célok és követelmények szerint az oktatási intézményeknek fokozatosan többcélú helyi, nyitott tanulási központokká kell átalakulniuk. Ez magában foglalja valamennyi iskola Internetre kapcsolását, továbbá alkalmassá tételét arra, hogy megfelelő módszereket találjanak a mainál jóval szélesebb körű célcsoportok megszólítására, és a többi oktatási intézménnyel, valamint képzési helyekkel, kutatóhelyekkel és vállalatokkal új típusú, kölcsönösen előnyös tanulási partnerkapcsolatok kialakítására.

94

Tamási Kistérség


Különösen sürgető feladat a pedagógusképzés gyökeres megújítása a tanárok szerepváltozása következtében. Az új képzési formák és helyszínek közül kiemelt szerepet kapnak az iskolai és közösségi könyvtárak, múzeumok és az interaktív eszközök. A tanulói hálózatokhoz számítógéppel kapcsolódó otthon és munkahely – mint teljes értékű tanulási környezet – új esélyeket ad az élethosszig tartó tanulás programjainak is. A legfontosabb képesség, amellyel a harmadik évezred polgárainak rendelkezniük kell: az önálló ismeretszerzés képessége. A diákoknak az iskolában nem a tananyagot, hanem a tanulást és a tanultak alkotó felhasználásának képességét kell átadnunk. A képzés csak nyerhet e tekintetben is a számítógépes környezetre tervezett interaktív tananyagokkal, az Interneten közvetített naprakész adatbázisokkal. A Nemzeti alaptanterv a tananyagközpontú szemlélet helyett a képességfejlesztő és az iskolai osztálytermeken túlmutató tanulás dominanciájára hívja fel a figyelmet: „A NAT a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A NAT tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is” (NAT 2003).

1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia A kistérség közoktatásának szervezeti felépítése A jelenlegi intézményfenntartó társulásokkal szemben a jövőben a kistérség – alkalmazkodva a modern oktatáspolitikai követelményekhez - mikrotérségi szinten felállított mikrotérségi központokat kíván létrehozni. A jelenlegi feltételrendszer megalapozhatja ezeknek a központoknak a létrehozását és működtetését, tekintve, hogy a többcélú társulás valamennyi települése egységesen elfogadta és támogatja a mikrotérségi központok létrehozását.

95

Tamási Kistérség


A Mikrotérségi központokkal szemben támasztott követelmények6 Intézményi követelmények A létrehozandó integrált iskolahálózatnak az alábbi intézményegységekkel kell rendelkeznie:  Óvoda  Egységes középiskola  Alapfokú művészetoktatási intézmény  Szakszolgálati intézmény  Bölcsőde  Gyermek és családvédelemmel foglalkozó intézmény Humánerőforrás kezelés szakmai követelményei  Kistérségi foglalkoztatási és helyettesítési rendszer kialakítása  Pedagógus képzési és továbbképzési rendszer kialakítása  A szülők és intézmények társadalmi környezete tájékozódását és tájékoztatását segítő rendszer fejlesztése Modern oktatáspolitikai szakmai követelmények  Kompetencia alapú oktatás bevezetése  Hatékony tanulásszervezési eljárások terjesztése  Idegen nyelv tanítás feltételeinek javítása  Közismereti oktatás fejlesztése  Környezettudatos szemlélet kialakítása  Tehetségsegítés, gondozás programjának kialakítása  A

befogadó

oktatási

rendszer

feltételeinek

megteremtése,

inkluzív

megteremtése (integrált oktatás, SNI-s diákok segítése, roma programok stb.)  Komprehenzív iskolamodellek létrehozása Pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatások  Kistérségi egységes pedagógiai szakszolgálat kialakítása  Kistérségi, illetve megyei szakmai szolgáltatás igénybevételének megszervezése  Iskolapszichológusi hálózat kiépítése Infrastruktúrafejlesztés  Óvodaépületek felújítása  Iskolaépületek felújítása, fejlesztése 6

Szakmai követelményrendszer és háttér a DDOP „Integrált kis-és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése c. konstrukciójának lebonyolításához (TINTA tanácsadó KFT) alapján

96

iskola

Tamási Kistérség


 A központokban multifunkcionális intézmények kialakítása  Eszközfejlesztések, korszerű infokommunikációs eszközök beszerzése Kötelező, illetve preferált oktató-nevelő munkához kapcsolódó feladatok Kötelező:  Általános iskolai feladat (8 évfolyammal)  Pedagógiai szakszolgálati feladat (minimálisan gyógytestnevelés és logopédia) Kötelezően választható legalább 2 közoktatási feladat  Óvoda  Alapfokú művészetoktatási intézmény  Gimnázium Választható nem közoktatási feladat  Bölcsődei ellátás  Gyermekjóléti szolgálat  Családsegítő szolgálat  Gyermekvédelmi ellátás A létrehozandó TIOK-ok hatóköre  Tanulólétszám legalább 500 fő  Legalább öt település ellátásáról gondoskodik  Törekedni kell a társulási megállapodásban történő működtetésről Előtérbe kell helyezni a következő tartalmi követelményeket7  Az óvoda-iskola átmenetet biztosító tevékenységeket  A kompetencia alapú oktatáshoz való viszonyt kiemelten az alábbi területeken: olvasás-szövegértés, matematika, idegen nyelv, szociális kompetenciák, IKT, életpálya építési kompetenciák és a kapcsolódó, módszertani megújulást szolgáló pedagógus továbbképzés elemeket: kooperatív tanulásszervezés, differenciálás, projektoktatás stb.  Az integrált/inkluzív neveléshez-oktatáshoz kapcsolódó viszonyt, az esélyegyenlőségi terv alapjait mind a halmozottan hátrányos helyzetű, mind a sajátos nevelési igényű gyerekek, mind a munkavállalók vonatkozásában  Kistérségi szinten az egységes iskolai program és működés alapelvét 7

Szakmai követelményrendszer és háttér a DDOP „Integrált kis-és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése c. konstrukciójának lebonyolításához (TINTA tanácsadó KFT) alapján

97

Tamási Kistérség


 A digitális és e-tananyagokra alapozódó pedagógia fejlesztését célzó programokban való részvételét  Nemzetiségi képzést is biztosít  Rögzíti és gyakorolja a diszkrimináció-mentes, befogadó oktatási gyakorlat elemeit  Rögzíti a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók TAMOP célprogramjainak befogadásához vezető tevékenységeit  Rögzíti a tehetséggondozó programok befogadásához és alkalmazásához vezető tevékenységeit  Rögzíti és gyakorolja az iskolaotthonos ellátásra vagy a korszerű szabadidőpedagógiára alapozott napközi otthon biztosítását és annak főbb tartalmi elemeit minden, az integrációhoz csatlakozott településen  Legalább 5. évfolyamtól biztosítja az angol nyelv kötelező oktatását, legalább a 9. évfolyamtól további egy idegen nyelv választható oktatását  Rögzíti a NAT-ban előírt egészség- és életmódnevelés, valamint társadalmi ismeretek oktatásának megszervezését, az aktív állampolgárság és a vállalkozási és pénzügyi ismeretek beépítését helyi tantervébe  9. évfolyamtól ingyenesen biztosítja az ECDL vizsga szintű záróvizsgával záruló informatikai oktatást. Kistérségi szinten  Továbbképzési szolgáltatási rendszer kialakítása  A jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatásokat biztosít (tanügyigazgatás, gazdálkodás-finanszírozás stb.)  Részt vesz a regionális szolgáltatási hálózat létrehozásában és együttműködik a fejlesztéshez a TAMOP által biztosított szolgáltatási hálózattal  Működteti a kistérségi oktatási adatbázist, intézményi körében jó gyakorlatokat gyűjt és terjeszt el  Szervezi az utazó pedagógus hálózatot (pedagógus helyettesítési rendszer)  Támogatja a pedagógus alapképzés gyakorlóhelyi struktúrájának kialakítását, bekapcsolódik az alapképzésbe  Az intézmények közötti integrált szakmai munkaközösségeket működtet  Megtervezi és működteti a többcélú közoktatási intézmény intézménytípusainak megfelelő professzionális szülői támogató rendszert

98

Tamási Kistérség


 Közösségi szolgáltatásokat biztosít az intézmény használói és a társadalmi környezete számára  Szakmai-pedagógiai fejlesztési programokba kapcsolódik be (tartalom, módszertan, mérés) ezen belül kiemelten: o Az integrált oktatás feltételeinek és módszertanának fejlesztése o Az átlagos képességű tanulókkal kapcsolatos célok és módszerek o A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos fejlesztések o Tehetséggondozás Humán erőforrással összefüggő követelmények:  A szakos ellátottság 100%-osan biztosított  A szakszolgálati feladatok ellátásában a szakszolgálat típusának megfelelő végzettségű szakemberrel rendelkezik  A gyermek differenciált és egyéni fejlesztéséhez szükséges speciális végzettségű pedagógusok aránya megfelel az ilyen nevelésben részesült gyermekek arányának, illetve az intézmény középtávú továbbképzési programjába beilleszti e képességek megszerzésének biztosítását  Az integráción belül a megfelelő szakemberek, szakmai módszerek és infrastruktúrák elérhetők a tagintézmények számára  Az intézménymenedzsment felkészült vagy felkészülése folyamatosan biztosítható

99

Tamási Kistérség


Intézményi struktúra mikro-térségek szerint Tamási mikro-térség A tamási mikro-térségi központ földrajzi elhelyezkedése és oktatási intézményhálózata

Óvoda Általános Iskola Gimnázium Kollégium

100

Tamási Kistérség


Az intézmények településenként: Fürged A településen óvodai ellátás van 45 gyermekkel, a várható létszám az elkövetkezendő esztendőkben még egy kissé növekszik is. Az általános iskolai felső tagozatosok 1988 óta Tamásiba járnak, az alsó tagozat létszáma 26, ők összevont osztályban, helyben tanulnak. Jelenleg 48 diák jár be a tamási általános iskolába, valamennyien volánbusszal. Az alsó tagozat az ozorai székhelyű Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda tagintézménye. A felső tagozatosok a tamási TONI intézményébe járnak. Tamási 2008. július 1-jén megalakult a Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény (TONI), amely óvodai-, általános iskolai, gimnázium és kollégiumi, alapkokú művészetoktatási és padagógiai szakszolgálati intézményegységeket foglal magába. Az intézményi társulást 2011től 7 önkormányzat tartja fent: Tamási, Regöly, Fürged,

Értény, Nagykónyi, Szakály,

Simontornya. 2010 szeptemberétől a Fő Utcai tagiskola épületéből a tanulók a korszerűen felújított, bővített székhely intézménybe járnak. Ez az épület ad helyet a művészetoktatási intézményegységnek is. A Béri Balogh Ádám Gimnázium korszerű aulával bővült. 2008-ban a korábban városi fenntartásban működött Vályi Péter Szakképző Iskola a szekszárdi székhelyű TISZK-hez csatlakozott, megyei fenntartásúvá vált. A településen működik a Waldorf Alapítványi Óvoda 1 csoporttal, 25 fővel. A létszám egyharmada tamási, kétharmada vidéki gyermek. Értény Az óvoda felújítása és bővítése 2009-ben befejeződött. A 2 csoporttal működő tagóvodában minden igényt ki tudnak elégíteni, így a létszám nőtt. Az általános iskolások a Nagykónyi tagiskolába járnak. Koppányszántó A településen székhely óvoda működik, egyetlen csoporttal, amely a következő években sem lesz nagyobb létszámú. Szakály A Szakályi tagóvodára a következő években a fokozatosan csökkenő gyereklétszám lesz jellemző.

101

Tamási Kistérség


Az általános iskolai tagintézmény jelenleg 8 évfolyammal működik (90 fő), de a csökkenés miatt a felső tagozat átszervezését végig kell gondolni, az évfolyamonkénti átlaglétszám 10 fő körüli Pári A település 2011 július 1-jétől Gyulaj településsel kötött társulási megállapodást, az óvodája a Galló József Általános Iskola és Óvoda tagóvodája . Regöly Regölyben az óvoda 25 gyermeket nevel két csoportban. A születésszám az utóbbi 5 évben stagnál, a csoportszám csökkentést az ellátotti létszámhoz kell majd igazítani. Az általános iskolai tagintézmény a 2008/2009-es tanévtől csak alsó tagozattal működik, a felsősök Tamásiba járnak. Az alsó tagozat 4 évfolyamán 33-an tanulnak, az osztályösszevonás lehetőségét veti ez fel. A felső tagozatosok 2010 októberétől iskolabusszal járnak Tamásiba. Nagykónyi A Nagykónyi tagóvoda 2 csoportjába 31 gyerek jár. A tagiskolába 150 diák jár. Az iskolát a 2006/2007-es tanévben korszerűen felújították, berendezése modern, de a HH/HHH-s és SNI-s arány miatt szegregált intézménynek tekinthető. A beiskolázási körzetben (Nagykónyi, Értény) magas a roma lakosság aránya, számuk nő.

102

Tamási Kistérség


Iregszemcsei mikro-térségi központ

Óvoda Általános Iskola

103

Tamási Kistérség


Az intézmények településenként Felsőnyék A településen tagiskola és tagóvoda is működik. Az óvodába 40 gyerek jár 2 csoportba. A tagiskola 8 évfolyamán 87 diák tanul. Magyarkeszi A település az iregszemcsei mikrotérséghez tartozik, de nem ebben a mikrotérségben van az intézmények székhelye. 2008-ban az önkormányzat Ozorával (simontornyai mikrotérség) kötött intézményfenntartó társulást. A két település egymással való kapcsolattartását, szakmai együttműködését - a köztük lévő távolság - nem segíti elő. Ennek a társulási formának a fenntartását a jövőben át kell gondolni. Az óvoda 2 csoportjába 54 gyerek jár, a létszám csökkent. A tagiskola 8 évfolyamán 118 diák tanul. Nagyszokoly Nagyszokolyon csak tagóvoda működik 28 fővel, az általános iskolások Iregszemcsére járnak. Iregszemcse A székhely általános iskolában 283 tanulóval foglalkoznak, az óvoda létszáma 105 fő. Magas a bejárók száma: Nagyszokolyból és Újiregből fogadja a tanulókat.. Iregszemcsén található a 2009 nyarán tagintézménnyé vált TMÖ EGYMI Göllesz Viktor tagintézménye, kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket oktatnak. Újireg A településen tagóvoda működik egy csoporttal és 11 gyerekkel. Az iskolások Iregszemcsére járnak iskolabusszal.

104

Tamási Kistérség


Gyönk – Hőgyészi mikro-térségi központ

Óvoda Általános iskola Gimnázium Kollégium

105

Belecska A faluban tagóvoda működik egy csoporttal, a gyermekek száma 19 fő. Az intézmény a gyönki székhelyű Szivárvány Óvodához tartozik. Ez a tagóvoda látja el a keszőhidegkúti óvodásokat is. Az általános iskolások naponta ingáznak Gyönkre. Udvari A faluban tagóvoda működik egy csoporttal, a létszám 17 fő. Az intézmény a diósberényi székhelyű Napraforgó Óvoda része. A 2009-ben megszűnt miszlai óvodából ide járnak naponta a gyermekek falugondnoki busszal. Szárazd A faluban nincs közoktatási intézmény, az óvoda 2008-ban megszűnt. Az óvodások Diósberénybe, az iskolások Gyönkre járnak. Gyönk Gyönkön a Szivárvány Óvoda – Regenbogen Kindergarten 64 gyerekkel foglalkozik 3 csoportban. Német nemzetiségi csoportban nevelik a kicsiket. Az óvodát és általános iskolát 2011. július 14-étől 13 önkormányzat tartja fent társulásban. A gyönki általános iskolai székhelyre járnak be tanulók a következő településekről: Gyönk, Belecska, Diósberény, Keszőhidegkút, Miszla, Szakadát, Szárazd, Udvari, Varsád. A székhely intézmény német nemzetiségi nyelvoktatást folytat. 2009. augusztus 1-jétől bővült a társulás a hőgyészi általános iskolai tagintézménnyel. A Tolnai Lajos Gimnáziumba 270 diák jár, az intézmény a Hegyhát Közoktatási Intézményfenntartó Társulás tartja fent 2011. július óta, német nemzetiségi és kéttannyelvű képzést nyújt. A hatosztályos gimnáziumi képzésben speciálisan dyslexiás tanulókkal is foglalkoznak. Diósberény A faluban a Napraforgó Óvoda – Kindergarten székhely intézménye található 20 fővel. Szakadátról és Szárazdról naponta szállítják be a gyerekeket. Varsád A faluban tagóvoda működik, a gyermekek száma 19. Keszőhidegkúton, Szakadáton és Szárazdon nem működik közoktatási intézmény

106

Tamási Kistérség


Hőgyész A hőgyészi tagóvodába 131 gyermek van 6 csoportban. Az általános iskola 2009-ben vált tagintézménnyé. Ide Kalaznóról, Mucsiból és Dúzsról járnak be diákok. Az intézmény létszáma 304 fő. Német nemzetiségi nyelvoktatatást folytatnak. Mucsi A faluban tagóvoda működik egy csoporttal, 20 fővel Dúzson és Kalaznón nem találunk közoktatási intézményt.

107

Tamási Kistérség


Simontornyai mikro-térségi központ

Óvoda Általános iskola Gimnázium Kollégium

108

Tamási Kistérség


Ozora A település Fürged községgel kötött társulási megállapodást óvodára és a fürgedi alsó tagozatos általános iskolára, valamint Magyarkeszi önkormányzatával az óvodai és általános iskolai feladatra. Az óvodában 3 csoportba 67 gyermek jár. Az általános iskolában 176 tanulók oktatnak. Az iskola épületét korszerűen felújították. Tolnanémedi A településen tagóvoda működik 1 csoporttal, 29 fővel. A tagiskola alsó tagozatán összevont 2 osztályban foglalkoznak a diákokkal. A felső tagozatosok 2011. szeptemberétől iskolabusszal járnak Simontornyára. Simontornya A település a székhelye az intézményi társulásnak. 2008-ban ÁMK-vá alakult. Alapító okirata szerint óvodát, általános iskolát, gimnáziumot, kollégiumot, szakiskolát és sportcsarnokot működtet. Az intézményét 2009. július 1-jétől Tolnanémedi, Nagyszékely, Pincehely, Sárszentlőrinc és Pálfa községek önkormányzatai tartják fent. Utóbbi két település a paksi kistérséghez tartozik. Kisszékely település 2009-ben felmondta a társulási megállapodást, majd 2011-ben ismét csatlakozott hozzá. Az óvodába 118 gyerek jár a 6 csoportba. de ide járnak a Kisszékelyi óvodások is. Az általános iskolai létszám: 253 fő, a középiskolai létszám 216 fő (gimnázium 126, szakiskola 90). A kollégiumot – műszaki állapota miatt – bezárták. Pincehely A település óvodája és általános iskolája 2009. július 1-jén csatlakozott Simontornyához, ezzel tagintézménnyé váltak. A tagóvoda 3 csoportjába 65 gyermek jár, a tagiskola létszáma 150 fő. Nagyszékely A tagóvodája 14 fős, a tagiskola alsó tagozatán 2 csoportba összevontan 19 főt tanítanak. A felső tagozatosok Simontornyára járnak iskolabusszal 2011 szeptemberétől.

109

Tamási Kistérség


1.1.2. 2006-os és 2007-es törvényi változások a közoktatásban A Közoktatási törvény mostani módosítása a kormányprogramban foglalt oktatási reformcsomag része. Céljai: a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése, az esélyegyenlőség növelése, a szakképzés hatékonyságának erősítése, valamint a minőség fokozottabb ellenőrzése és jutalmazása. Az egyik legfontosabb változás 2007. szeptember 1-jétől az lesz, hogy a pedagógusokat nem kötelezhetik külön díjazás nélküli órák megtartására. A munkáltató továbbra is elrendelheti a heti kötelező óraszám feletti két plusz órát, ám kizárólag külön óradíjért. Fontos lépés az is, hogy a pedagógusoknak adható, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésnél előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján jobban dolgozott. A minőségi munkát tehát ezentúl konkrét anyagi elismerés követi. Lényeges változás állt be a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásában. Az volt a cél, hogy ezek a gyerekek valóban az állapotuknak, helyzetüknek megfelelő habilitációs és rehabilitációs

foglalkozásban

részesüljenek,

amelyet

kizárólag

gyógypedagógusok

végezhetnek. A szakvéleményben foglalt foglalkozásokat, a tanulók egyéni haladását, fejlődést Tamási kistérségben a nevelési tanácsadó végzi a 2008/2009-es tanévtől. Az óvodák, iskolák, kollégiumok felelőssége, szerepe nőni fog: a módosítás szerint elsősorban ezen intézmények felelnek azért, hogy a náluk lévő sajátos nevelési igényű gyerekeknek megszervezzék a megfelelő foglalkozásokat. Könnyítés lesz az önkormányzatoknak, intézményfenntartóknak, hogy egyes többcélú intézmények ezentúl több olyan feladatot is elláthatnak, amit eddig nem. A pályaválasztási tanácsadást például össze lehet vonni a munkaerő-piaci tanácsadással. A családsegítő szolgálathoz csatlakozhat az iskola-egészségügyi ellátás. Lehetőség nyílik arra is, hogy több iskola összefogjon, és közös napközit szervezzen. Az önkormányzatok mozgásterét bővíti az a módosítás, amely szabályozza a nem állami (egyházi, magán, alapítványi) intézmények bevonását a kötelező oktatási feladatellátásba. A nem állami fenntartásban lévő óvoda, iskola például az önkormányzattal történő megállapodás függvényében köteles lesz egy bizonyos számú hátrányos helyzetű gyereket is felvenni (a maximálisan felvehető létszám minimum 25 százalékát). Az esélyegyenlőség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl előnyben kell részesíteni azt a társulást, amely a leghátrányosabb helyzetű kistérségben található, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű

110

Tamási Kistérség


gyerekek aránya eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. A pályázatokon egyébként is kizárólag akkor indulhat el bármelyik intézmény, ha a pályázatához mellékeli a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet. Az intézményfenntartó társulásokat ösztönzi az a módosítás is, amely a nyolcnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák számára normatív támogatást biztosít a kistérségi társulásokon keresztül. A nyolv évfolyammal működő – de a közoktatási törvényben előírt létszámot biztosítani nem tudó – önkormányzatoknak kötelezővé teszi, hogy továbbműködési engedélyt kérelmezzenek az Oktatási Hivatalnál. Változások lesznek a szakképzésben is. A törvénymódosítás megteremti a szakképzés regionális szintű megszervezését, úgynevezett önkéntes társulások létrehozásával. Ez azt jelenti, hogy a szakiskolák, szakközépiskolák az általános műveltséget megalapozó szakasz után a szakoktatást már közös évfolyamokon valósíthatják meg. Fontos, hogy mind a tanulók és a szülők, mind a munkaerőpiac tisztában legyen egy-egy szakképző intézmény teljesítményével, ezért kötelező lesz a tanulóknak, hogy visszajelzést adjanak iskolájuknak arról, hogyan boldogulnak a munkaerőpiacon, - ha elhelyezkedtek. A jelentés a munkáltató kötelezettsége -, az iskolák pedig kötelesek lesznek ezeket a statisztikai adatokat nyilvánosságra hozni. A munkaerőpiac szereplői is tisztább képet kapnak arról, hogy az adott iskolában folyó szakképzés mennyire eredményes. Végül fontos változás áll be a jogkövető magatartás ellenőrzésében és a visszaélések szankcionálásában is. A törvénymódosítások jelentősen kibővítik az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési jogkörét. A hivatal által kiszabható felügyeleti bírság például az eddigi százezer forintról egymillió forintra emelkedik. A hivatal feladata továbbra is az lesz, hogy vizsgálja az egyenlő bánásmód megvalósulását, az alkalmazási feltételek törvényességét, illetve hogy betartassa a közoktatás ingyenességére vonatkozó előírásokat.

1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégia Fejlesztési Programja A Dél-Dunántúli SFP alapján a következő stratégiai fejlesztések szükségesek az elkövetkező időszakban: Demográfiai, fejlettségi, szerkezeti eltérések a települések között. A TIOK-ok megalakulása, az egységes oktatási-nevelési tervek, az intézményhálózat racionális kiépítése és működtetése csökkenti a fejlettségből, illetve szerkezeti eltérésből adódó különbségeket. A demográfiai mutatók megváltoztatása nem elsősorban oktatáspolitikai, hanem inkább társadalmi-szociális kérdés, amelyből egy szelet az igényes, közeli, jó színvonalon működő oktatási struktúra.

111

Tamási Kistérség


A kistérségi adatbázis (humán erőforrás, eszközök, infrastruktúra) létrehozása, karbantartása és működése valamennyi szereplő érdeke. A szolgáltatások szervezése, a különböző feladatok optimalizálása egyre inkább elképzelhetetlen jól működő adatbázisok nélkül. Ennek elkészítése, karbantartása és a hozzáférések biztosítása kistérségi feladat, az intézmények felfűzése (oktatási intézmények, önkormányzatok, humán szolgáltatók stb.) és az adatszolgáltatás megszervezése a kistérségnél dolgozó szakemberek hatásköre és feladata. A „jó gyakorlat megismertetése”. Az eredmények megismertetése, a tapasztalatok átadása az intézmények között szintén logisztikai feladat, melynek az integrált intézmények természetesen egy jól szervezett belső és külső kommunikációval magas színvonalon meg tudnak felelni. Konferenciák, továbbképzések, nyílt napok, bemutatók, kiadványok, nyomtatott és internetes szakmai anyagok, régiós szintű disszemináció lehetnek az eszközei a jó gyakorlatok, sikeres programok megismerésének, megismertetésének. A nemzetiségi oktatás a tamási kistérségben igen jelentős, az ehhez kapcsolódó humán erőforrás jól képzett, megfelelő. Kétségtelen, hogy költségtényező sok iskola esetében a kiegészítő normatíva, de összességében valós igény alapján indítják a képzéseket. Az óvodától a középiskola végéig jelen van ez az oktatási forma, a folytonosság és egymásra épülés erősíti a programkínálatot az oktatásügyi piacon, ami ma már úgy is viselkedik, mint egy szolgáltatás-közvetítés Az áttanítási-helyettesítési rendszer. Az integrált iskolaközpontok kialakítása, a magas tanulólétszám és az úgynevezett áttanítás segítheti optimalizálni egyrészt a szakos lefedettséget, valamint lehetőséget ad arra, hogy kialakuljon a helyettesítési rendszer, amely csak akkor életképes, ha megfelelő körzet tartozik a szolgáltatást nyújtó kistérségi központhoz. A hangsúly az áttanításon van, hiszen a szakos ellátottság az 1-1 évfolyammal működő tagintézményekben nem biztosítható minden tantárgy esetében. Helyettesítésről csak átmeneti (táppénz, tartós távollét pl. gyes) időszakokban kell gondoskodni. Az intézmények élnek a részmunkaidős foglalkoztatás, valamint az óraadók alkalmazásának lehetőségével is. Alapfokú művészetoktatás. Az iskolák többségében igényként jelentkezik az alapfokú művészetoktatás, és ezt igyekeznek megoldani. A jövőben a művészeti képzéseket a központok valamennyi tanulója számára elérhetővé kell tenni, azonban ennek a törekvésnek gátat szab a megfelelő humánerőforrás megléte, a földrajzi távolságok. A TIOK-ok feladatrendszerében ennek megoldása, megszervezése kötelező feladat. Megtörtént az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítése, ami a finanszírozásban és a szakmai színvonalban is megmutatkozik. A művészeti oktatás rendkívül eszköz igényes, emiatt drága.

112

Tamási Kistérség


A megoldás a tanulók utazása a művészetoktatási intézményekbe, és nem a képzés kivitele a tagintézményekbe. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő szakemberek. Az iskolaorvosi és védőnői hálózat jól kiépített az intézményekben. A HH/HHH-s gyermekek magas száma miatt rendkívül nagy szükség lenne valamennyi TIOK-ban önálló munkakörben alkalmazott gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre. Ez a feladat jelenleg az iskolavezetés és a pedagógusok feladata, ők azonban a családdal nem tudnak rendszeres kapcsolatot tartani. Az első számú jelzőrendszernek működnie kellene a latens családon belüli erőszak megelőzésére, megfékezésére. A tanórán kívüli tevékenységek, a tanulók délutáni, illetve szünidei elfoglaltságának megszervezéséhez szüksége lenne társulásonként szabadidő-szervezőre. Az

SNI-s

gyermekek

rehabilitációs

foglalkozásait

segíthetné

pedagógiai-

vagy

gyógypedagógiai- asszisztens alkalmazása is. Ezek a munkakörök a jelenlegi finanszírozási rendszerben nem gazdálkodhatók ki, az LHH-s kistérségekben az önkormányzatok teherbíró képessége nem teszi lehetővé alkalmazásukat. Kistérségi szinten szervezett pedagógiai szakszolgálatokra és szakmai szolgáltatásokra továbbra is igény van.

1.1.4. A Dél-Dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (OKÉV) A stratégiában meghatározott fő célok: 1. Kistérségi alapon, hatékonyan szervezett, integrált, mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító közoktatási rendszer kialakítása. 2. A régió gazdasága mindenkori munkaerő-igényeihez igazodó, rugalmas, kompetenciaelvű, gyakorlatorientált és szolgáltatásközpontú szakképzési rendszer kialakítása. 3. A regionális gazdaság fejlődésére mérhető hatást gyakorló, egymással együttműködő felsőoktatási intézmények összhangjának megteremtése és a gazdasággal való kapcsolatának kiépítése. Ezen kívül a következő célok megvalósítása érdekében fejleszteni kívánják az integrált kis- és mikrotérségi

oktatási

hálózatokat

és

központjaikat:

Az

oktatás

minőségének

és

hatékonyságának növelése, valamint az informatikai technológiák elterjedésének támogatása az általános iskolákban. Az esélyegyenlőség biztosítása és az integrált nevelés-oktatás elősegítése, kiemelten a hátrányos helyzetű csoportok és romák által magas számban lakott településeken. Az óvodai férőhelyek bővítése; integrált megoldások, óvoda és bölcsőde együttes fejlesztése. A humán közszolgáltatásokra és a közösségi településfejlesztésre 2013-ig 113

Tamási Kistérség


84 milliárd Ft-ot, a Térségi infrastruktúra regionális fejlesztésre pedig 56,824 milliárd Ft-ot költhet a régió. Az első fejezet a helyzetkép, amely a Humán Szolgáltatások Fejlesztési Stratégiája Helyzetelemzésére épül, de kiegészül két fontos ponttal: a régió iskolai oktatásának eredményességét jelző néhány mutatóval és a dél-dunántúli régió sikeres NFT 1-es közoktatási pályázataival. Meg kell említeni, hogy az oktatás eredményességét jelző mutatók legfeljebb csak általános érvénnyel jellemzik az egész régiót, több esetben igen nagy a szórás a régió megyéi között és a régió nagyvárosai között. A 2. fejezetben a régió közoktatásának erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit foglalja össze. A 3. fejezet a stratégia jövőképét, továbbá a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiai célokat és a stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célokat és prioritásokat tartalmazza. A 4. rész a közoktatás-fejlesztés támogató alrendszereinek fejlesztése keretében a regionális tervezésről, a regionális információs és kutatási tevékenységekről, a régió pedagógusképzéséről, továbbá pedagógus-továbbképzésről és a régió további pedagógiai szakmai szolgáltatásairól szól. Az 5. rész a hazai és az EU-s pályázatokhoz való illeszkedés lehetőségeit, térségi együttműködések, programok fejlesztését és a helyi innovációk jelentőségét tartalmazza. A záró fejezet a regionális közoktatás nyomon követése és értékelése. A regionális fejlesztési stratégiai fő prioritásai: 

minőség



eredményesség



hatékonyság



esélyegyenlőség

A közoktatás-fejlesztés alrendszereinek a fejlesztése: 

Regionális közoktatás tervezés



Regionális információ és kutatási tevékenység



Pedagógusképzés és pedagógus továbbképzés a régióban



Pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás a régióban

114

Tamási Kistérség


1.2. Fejlesztési források körvonalai A Tamási kistérségben lévő közoktatási intézmények a következő forrásokból tudják a fejlesztéseiket megvalósítani:

1.2.1. Az ÚMFT operatív programjai ÚMFT: KEOP – 3. prioritás: A természet értékeinek jó kezelése. Az erdei iskolák fejlesztései között a meglévő intézmények rekonstrukcióját és bővítését támogatja, beleértve az oktatáshoz szükséges eszközök beszerzését is. GOP – 1. prioritás: K+F és innovációs kapacitás aktivitása és együttműködés növelése. Felsőoktatás fejlesztése kutatási szempontból (7. indikátor: kutatási személyzet számított létszámának növekedése a program hatására). TÁMOP - 3. prioritás: Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 

A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása



A

közoktatási

rendszer

hatékonyságának

javítása,

újszerű

megoldások

és

együttműködések kialakítása 

A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban



Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás

TÁMOP - 4. prioritás: A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében 

A felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban



A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában

TIOP – 1. prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése DDOP – 3. prioritás: Humán közszolgáltatások fejlesztése

1.2.2. Megyei és egyéb források Tempus Közalapítvány programjai: Európai uniós vonatkozású programok -

Egész életen át tartó tanulás program: Az Egész életen át tartó tanulás programja gyerekkortól időskorig teljes mértékben lefedi az élethosszig való tanulást. A négy

115

Tamási Kistérség


szektoriális alprogram közül a Comenius a közoktatást, az Erasmus a felsőoktatást, a Leonardo a szakmai képzést (a felsőoktatási szint kivételével), a Grundtvig pedig a felnőttoktatást támogatja. 

Comenius: közoktatás: A Comenius akció célja, hogy hozzájáruljon a közoktatás minőségének fejlődéséhez, erősítse annak európai dimenzióját, illetve segítse a nyelvtanulást. Kiemelten támogat néhány fontos általános célkitűzést, mint pl. a multikulturális környezetben történő tanulást, amely az európai állampolgárság sarokköve, a hátrányos helyzetű csoportok támogatását vagy az iskolai leszakadás elleni harcot.



Erasmus: felsőoktatás: a felsőoktatásnak teremt pályázati lehetőségeket.



Leonardo szakképzés: 1. az ismeretek, készségek és képesítések megszerzése és felhasználása céljából tartott képzéseken és továbbképzéseken részt vevő személyek támogatása a személyes fejlődés, a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényesülés megkönnyítése érdekében. A szakoktatási és -képzési rendszerek, intézmények és gyakorlatok minőségi javításának és az e téren megvalósuló innovációnak a támogatása. A szakoktatás, -képzés és mobilitás vonzóbbá tétele a munkáltatók és magánszemélyek

számára,

valamint

a

szakképzésben

részt

vevő

munkavállalók mobilitásának elősegítése. 

Grundtvig:

felnőttoktatás:

A

felnőttoktatás

minőségének

és

hozzáférhetőségének javítása által a Grundtvig hozzájárul ahhoz, hogy a felnőtt tanuló teljes értékű, aktív tagja lehessen a társadalomnak, bővüljenek a más kultúrákról szóló ismeretei, életminősége, és munkaerő-piaci esélyei javuljanak. A program értelmezésében felnőttnek számítanak a 25 év feletti személyek, valamint azok a 16-24 éves fiatalok, akik nem részesülnek középvagy felsőfokú képzésben. A Grundtvig elsősorban a szakmától független, általános ismeretek oktatását tűzi ki céljául. 

Transzverzális programok: -

Szakmapolitikai együttműködés és innováció

-

Nyelvek

-

információs és kommunikációs technológiák (IKT)

-

Az eredmények széles körű terjesztése és hasznosítása

116

Tamási Kistérség




Jean Monnet program: A pályázat célja a felsőfokú európai integrációs tanulmányok területén történő oktatás, kutatás és közös gondolkodás ösztönzése (az Európai Unión belül és kívül). A fenti összefüggésben a Jean Monnet program az alábbiakra nyújt támogatást: 

Jean Monnet tanszékek, kiválósági központok és oktatási modulok;



Az európai integrációra szakosodott professzorok, a felsőoktatásban dolgozó egyéb oktatók valamint kutatók szövetségei;



Az

Európai

Unióhoz

kapcsolódó

tájékoztatási

és

kutatási

tevékenységek az európai integráció folyamatának megvitatása, továbbgondolása és a vonatkozó ismeretek ösztönzése céljából (pl. konferenciák, szemináriumok, kerekasztal-megbeszélések és az ezek eredményéből születő publikációk, honlapok, stb);  -

Többoldalú kutatói csoportok.

Erasmus Mundus: Egy új együttműködési és mobilitási program a felsőoktatás területén, mely az európai egyetemek nemzetközi kapcsolatait támogatja és az európai felsőoktatás színvonalát növeli.

-

Tempus: A program egyike azoknak az európai uniós programoknak, amelyeket azért hoztak létre, hogy az ún. kedvezményezett országokban támogassák a szociális és gazdasági reformtörekvéseket. A Tempus program kifejezetten a felsőoktatási rendszerek fejlesztését támogatja.

-

Pestalozzi Program: tanár-továbbképzési szeminárium

-

Európai Nyelvi Díj: Az Európai Nyelvi Díj az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott kezdeményezés, amelynek célja, hogy hivatalos elismerésben részesítse az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, példaértékűnek minősülő és innovatív programokat, folyamatokat az oktatás és képzés bármely szintjén.

Nem EU-s vonatkozású programok -

CEEPUS (Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram): A csereprogram célja, hogy a felsőoktatás területén együttműködő partnerintézmények között lehetővé tegye oktatói, és hallgatói mobilitások lebonyolítását, nyelvi- és szakmai kurzusok, nyári egyetemek, valamint hallgatói kirándulások szervezését.

-

Norvég

Alap:

Nemzetközi

mobilitási

tanulmányutak, együttműködések

117

programok

–

szakmai

gyakorlatok,

Tamási Kistérség

-


Pályázati alap nemzetközi mobilitási programok megvalósítására Magyarország és a nem uniós tag EGT országok között

-

Világ – Nyelv: Célja, hogy elősegítse hazánk felzárkózását az idegen nyelveket beszélő európai országok sorába, azaz minden, a közoktatásból kilépő fiatal rendelkezzen legalább egy idegen nyelv középszintű és egy másik nyelv alapszintű ismeretével, legyen képes nyelvtudását fenntartani, továbbfejleszteni és más idegen nyelveket is megtanulni.

-

Középtávú szakképzési kutatások: A Tempus Közalapítvány - az Országos Szakképzési Tanács határozata és az oktatási miniszter döntése nyomán megítélt források terhére - pályázatot hirdet középtávú külföldi szakképzési kutatások finanszírozására.

-Oktatási és Kulturális Minisztérium - Oktatásért Közalapítvány pályázatai SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus képzési Kht. pályázatai

1.3. Esélyegyenlőség, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekek 1.3.1. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció-mentesség, szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási és társadalmi integrációjának biztosítása és előmozdítása, különös tekintettel az esélyteremtésre. A kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, tovább mélyítik a meglévő társadalmi különbségeket, ezért a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók oktatási sikeressége kiemelt figyelmet kíván. Ezek a különbségek meglévő jogi, finanszírozási és szakmai környezet kialakításával jelentősen csökkenthetők.

1.3.2. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121 § (1) 14. pontjában foglaltak szerint , „az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője –

118

Tamási Kistérség


a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek” Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az óvodákban mikro-térségenként:

Tamási

Mikrotérség

Gyönki

Mikrotérség

Óvodák megnevezése

összlétszám ebből HH ebből HHH

Értény - Koppányszántó Társult Óvoda Értény - Koppányszántó Társult Óvoda, Értény Tagóvoda

11

10

4

41

40

25

TONI Aranyerdő Tagóvoda, Bölcsöde Tamási

245

73

18

TONI Regölyi Tagóvoda TONI, Nagykónyi Tagóvoda TONI, Szakály Tagóvoda

18 39 40

11 28 23

3 15 6

Waldorf Alapítványi Óvoda

25

0

0

Összesen

419

185

71



Szivárvány Óvoda - Regenbogen Kindergarten, Gyönk Szivárvány Óvoda - Regenbogen Kindergarten Tagóvodája Hőgyész Szivárvány Óvoda –Regenbogen Kindergarten Tagóvodája Mucsi Szivárvány Óvoda – Regenbogen Kindergarten Tagóvodája Belecska Napraforgó Óvoda - Kindergarten, Diósberény Napraforgó Óvoda - Kindergarten– Udvari Tagóvodája Napraforgó Óvoda - Kindergarten Varsád Tagóvodája Összesen

Simontornyai


58

21

8

124

72

21

22

19

14

13

10

0

22

12

4

20

17

8

16

11

5

275

162

60


Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda Ozora Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda Fürged Tagóvodája Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda Magyarkeszi Tagóvodája Vak Bottyán ÁMK Lurkó-Kuckó Óvoda Simontornya Vak Bottyán ÁMK Tagóvodája Nagyszékely

119

66

50

27

36

32

29

57

43

29

108

69

29

14

10

5

Tamási Kistérség


25

18

2

Vak Bottyán ÁMK Tagóvodája Pálfa

41

23

14

Vak Bottyán ÁMK Tagóvodája Sárszentlőrinc

36

22

20

Vak Bottyán ÁMK Tagóvodája Pincehely

62

35

7

Összesen

445

302

162

Mikrotérség


Iregszemcsei

Vak Bottyán ÁMK Tagóvodája Tolnanémedi

Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda Iregszemcse Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája Felsőnyék Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája Nagyszokoly Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája Újireg

összlétszám ebből HH ebből HHH 110

50

25

45

26

6

34

34

28

15

8

2

204

118

61

Az egyes mikro-térségek között jelentős eltérés nincs a hátrányos helyzetű gyermekek arányában. Tamási mikro-térségben 42 %, a Gyönkiben 58 %, a Simontornyaiban 60 %, az Iregszemcsei mikro-térségben 48 %-os az arányuk az összlétszámon belül. Ez az arány jóval magasabb, mint 3 évvel ezelőtt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek összlétszámhoz viszonyított aránya a Tamási, a Gyönki és az Iregszemcsei mikro-térségben 25 % körüli, a Simontonyaiban 30 %. Ezek az arányok jóval magasabb, mint 3 évvel ezelőtt. Ennek oka részben a jogszabályi háttér egyértelműsége, részben a közoktatási intézmények érdekeltté tétele, valamint a családok anyagi érdekeltsége (ingyenes étkezés). . A Waldorf Alapítványi Óvodában nincsenek ilyen gyerekek. Itt az ellátásért térítési díjat kell fizetni, ezt pedig a HH/HHH-s gyermekek szülei nem engedhetik meg maguknak. A Miszlai óvodában – valószínűsíthetően – nem történt meg ez a felmérés., ezért itt nics HH-s gyermek. Több olyan tagintézmény is van, ahol 80 % feletti a HH-s gyermekek aránya (Értény, Pári, Varsád, Fürged, Magyarkeszi, Nagyszékely). Ezek az adatok is alátámasztják, hogy Tamási mikro-térség az LHH-s települések egyike.

120

Tamási Kistérség


Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az általános iskolákban mikrotérségenként:

Tamási

Mikrotérség

Gyönk Hőgyészi

Mikrotérség

Simontornyai

Mikrotérség

Általános iskolák megnevezése

összlétszám

ebből HH

ebből HHH

TONI székhely intézmény Tamási

707

286

119

TONI Regölyi Tagintézmény

34

19

9

TONI Szakályi Tagintézmény

82

50

15

TONI Nagykónyi Tagintézmény

137

118

97

Összesen:

960

473

240


összlétszám

ebből HH

ebből HHH

384

166

62

309

155

87

693

321

149

összlétszám

ebből HH

ebből HHH

145

119

71

34

33

29

88

80

43

479

214

76

33

21

5

Vak Bottyán ÁMK Nagyszékelyi Tagintézménye

21

17

8

Vak Bottyán ÁMK Pálfai tagintézménye

139

75

48

Vak Bottyán ÁMK Sárszentlőrinci Tagintézménye

43

27

23

136

79

17

1118

665

320

Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyönk Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Hőgyészi Tagiskolája Összesen:

Általános iskolák megnevezése Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda, Ozora Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda, Fürgedi Tagintézmény Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda Magyarkeszi Tagintézmény Vak Bottyán ÁMK székhely intézménye Simontornya Vak Bottyán ÁMK Tolnanémedi Tagintézménye

Vak Bottyán ÁMK Pincehelyi Tagintézménye Összesen:

121


Mikrotérség


Iregszemcsei

Tamási Kistérség

Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda, Iregszemcse Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda Felsőnyéki Tagiskolája EGYMI Göllesz Viktor Tagintézmény

összlétszám

ebből HH

ebből HHH

290

191

100

95

62

25

162

104

30

547

357

155

Összesen:

Az általános iskolákban a HH-s tanulók aránya 50 % körüli az összlétszámhoz viszonyítva. Tamási mikro-térségben 44 %, a másik háromban 51-55 % között változik A HHH-s tanulók aránya a Tamási, a Gyönki mikrotérségben 19 %, az Iregszemcseiben 28 %, a Simontornyaiban pedig 30 %. Az egyes telephelyeket vizsgálva 80 % feletti arányt találunk Nagykónyiban, Fürgeden, Nagyszékelyben. Gyakran felvetődik az a probléma, hogyan lehet megszűntetni ezeket a „szegregált” intézményeket . A település szerkezetet, a családok lakóhelyét, a bejárás lehetőségeit vizsgálva nem látszik megoldhatónak, hogy az intézményi társulásokon belül az egyes telephelyek arányai kiegyenlítődjenek. A megoldást munkahelyek teremtésével, a munkanélkülivé vált személyek szakma szerzésével lehetne elérni. Ehhez remélhetőleg az LHH-s kistérségek várható gazdasági felzárkózása jelentheti a megoldást. A kistérség 32 települése között 14 olyan található, amelyikben a lakosság száma nem éri el az 500 főt. Ezekben továbbra is csökken a népesség, a település elöregszik, a fiatalok elvándorolnak. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a középiskolákban mikro-térségenként:

Gyönki

Tamási

Mikrotérség

középiskolák, kollégiumok megnevezése

összlétszám

ebből HH

ebből HHH

TMÖ Szent László SZI. és Kollégium Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény, Tamási

903

307

97

TONI Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégium intézményegysége Tamási

354

8

1

TMÖ Tolnai Lajos Német Nemz. és Kéttanny. Gimnázium és Kollégium, Gyönk

295

42

8

122

Simontornyai


Vak Bottyán ÁMK Gimnáziuma és Szakiskolája Simontornya

270

85

42

Iregszemcsei

Tamási Kistérség

TMÖ Göllesz Viktor Általános Iskolája, Szakiskolája és Gimnáziuma Iregszemcse

71

13

7

Összesen:

1893

455

155

A középiskolákban az óvodákhoz és általános iskolákhoz mérten a hátrányos helyzetű diákok száma lényegesen kisebb. Ennek egyértelmű oka, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok iskolaválasztását erősen meghatározza az anyagi helyzet és a szülői háttér. Ennek megfelelően a Vályi Péter Szakképző Tagiskolában a hátrányos helyzetű diákok 34 %ával szemben a tamási gimnáziumban 2 %, a Gyönkiben 14 % ez az arány. A simontornyai középiskolában 31 %-os arányt indokolja, hogy gimnázium és szakiskola is működik, ez utóbbiban magas a HH-s arány. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya valamennyi középiskolát tekintve 8 %, de ezen belül kiemelkedik a simontornyai középiskola a 15 %-ával.

123

Tamási Kistérség


1.3.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek a kistérségben A helyzetelemzés II/2.1.2. fejezetben látható, hogy a kistérség óvodáiban összesen 19 fő a sajátos nevelési igényű gyermek. Ennek a számnak a növekedése nem várható, hiszen a szakértői és rehabilitációs bizottságok nagyon körültekintően adnak „kódot”, illetve az óvodás korú népesség kistérségi szinten inkább csökken vagy stagnál. A helyzetelemzés II/2.2.3. fejezetének táblázatából leolvasható az általános iskolai sajátos nevelési igényű tanulók száma. Az SNI-s gyermekek számának teljes körű felmérése megtörtént a 2007/2008-as tanévben. Az SNI-sek aránya nagy szóródást mutat az egyes telephelyek között. 5 % alatti értékeket látunk a tamási TONI székhely intézményében, Magyarkeszin, Simontornyán, Tonanémediben, Pincehelyen, Tolnanémediben, Gyönkön. 5-10 % közötti at arány a tamási Fő Utcai Tagiskolában, Szakályban, Nagyszékelyben, Pálfán, Sárszentlőrincen és Hőgyészen. A tamási általános iskolában integráltan oktatnak mozgásssérült, látássérült és halmozottan sérült sajátos nevelési igényű tanulókat is. Nincs SNI-s tanuló Regölyben. Ozorán 10,8 %-os, míg Nagykónyiban 14 %-os az arányuk. A leendő sajátos nevelési igényű tanulók vizsgálatát minden esetben az osztály tanító vagy tanár kezdeményezi. Az iskolavezetés elkötelezettsége, a pedagógusok odafigyelése segítheti minél koraibb időszakban a latens esetek felszínre kerülését. Létezik olyan szemlélet, hogy minden problémás esetet lásson időben szakember (gyógypedagógus, nevelési tanácsadó), de olyan is, hogy csak elmaradt fejlődésben a diák, várjunk vele, majd később vizsgáltatjuk meg. Az előbbi minden esetben a gyermek és iskola együttes érdekét szolgálja. A Göllesz Viktor Tagintézmény – nagy szakmai hozzáértéssel - kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozik. Középiskolák A középiskolák esetében a legmagasabb arányt a Tolnai Lajos gimnáziumban találjuk, ez az össztanulókhoz viszonyítva 25 %-os. Ez abból adódik, hogy a gimnázium felvállalt egy hatosztályos képzést a dyslexiás tanulók számára. Már volt érettségiző osztályuk is. A simontornyai Vak Bottyán ÁMK-ban 6,4 % SNI-s tanuló. Az iskolák akadálymentesítésével lehetőség nyílik a mozgássérült, látássérült, halmozottan sérült tanulók fogadására is. Az integráció kritériuma természetesen nem elsősorban a tárgyi feltételek meglétében, hanem inkább abban a szemléletmódban rejlik, amely lehetővé teszi az

124

Tamási Kistérség


SNI-is diákokkal való foglalkozást (ez irányú tanártovábbképzés, specializáció, speciális tanterembeosztás, stb.)

125

Tamási Kistérség


II Szakmai megújulás a kistérségben 2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokon 2007-2009. Intézmény/tagintézmény Pályázat típusa

Elnyert összeg

A pályázat megnevezése, címe A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése eszközök beszerzése vetélkedő szervezése tehetséggondozás Kézilabda

TIOP 1.1.1

20 millió

Tm-i Közoktatásfejl. Közalap. (TMKFK) Nemzeti Utánpótlás Int. Oktatásért Közalapítvány Oktatásért Közalapítvány

260.000 30.000 710.000 150.000.-

Fáy András Alapítvány Simontornya, Tm-i KözoktatásSárszentlőrinc fejl. Közalap. Sárszentlőrinc - Pálfa OKM Vörösmarty Mihály TMKFK Általános Iskola és Óvoda Pincehely (Vak B. ÁMK jogelőd tagint.) Tm-i Közokt.-fejl. Közalapítvány

140.000.-

Környezettudatos projektek támogatása Szakképzésben résztvevő diákok kulturális programja Könyvtárfejlesztés

200.000.-

DIFER program

3.618.450 660.000 686.000 200.000

IPR Eszközbeszerzés Tehetséggondozás Továbbképzés

ESZA OKMT Támogatáskezelő OKMT

673.000 544.000 740.000 100.000 300.000 4.115.000

Tehetséggondozás Színházlátogatás Eszközbeszerzés továbbképzés Sóstó tábor Útravaló

207.000

ROP

1.2 milliárd

Erdei iskola támogatása Iskolaközpontok kialakítása IPR Informatikai eszközb. Eszközbeszerzés Tehetséggondozás IPR

Vak Bottyán ÁMK Simontornya

Tamási TONI telephelyekkel együtt

Illyés Gyula Társult OKM Általános Iskola és OKMT Óvoda TMKFK Ozora OKM

1.100.000.138.000.-

4 735 500 Ft 2 790 860 Ft 462.000 884.000 3.475.000 126

Tamási Kistérség


telephelyekkel együtt TMKFK Deák Ferenc Általános OKM T Iskola és Óvoda Iregszemcse telephelyekkel együtt

3.436.000

Fejlesztő nyári tábor

634.000 910.000 200.000 351.500 660.000 3.547.000 3.110.000 22.034.000 821.021 100.000

Tehetséggondozás Továbbképzés Eszközbeszerzés Erdei iskola Útravaló Ped. teljesítményért. Informatikai eszközb. IPR vizesblokk.felújítás környezetvédelem

OKM Wienerberger Oktatásért Közalapítvány MAG Zrt. Budapest 500.000 Pro Renovanda 400.000 Cultura Hung. ESZA 300.000

Hunyadi János TMKFK Általános Iskola Hőgyész (Hegyhát Ált isk elődje) Általános Iskola és Sport XXI. Program Zeneiskola TMKFK Gyönk (Hegyhát Ált isk elődje)

szabadidősport támog Intézményi PP kidolg.

305.000 80.000

Közösen közösségért Tehetséggondozás Eszközbeszerzés

250.000 235.000

Kézilabda Tehetséggondozás

a

2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban. Az oktatás hatékonysága egyre inkább nem azon múlik, hogy elsajátított-e a diák minden fontos ismeretet, amely a továbbtanuláshoz, később a munkaerőpiacra történő sikeres belépéshez, az élethez kell, hanem hogy megtanult-e tanulni, és kellően motiválttá vált-e az egyre bővülő ismeretek befogadására. Mindez az iskolák, a tananyagtartalmak, a módszertani kultúra folyamatos megújítását teszi szükségessé. Az oktatás minősége, eredményessége vagy sikertelensége egyértelműen attól függ, hogy milyen célokat tűzünk ki. Ahhoz, hogy a tanulók megtanuljanak tanulni, hogy szociális kompetenciákra tegyenek szert, más tanítási-tanulási tartalmak és módszerek szükségesek, mint az ismeretközpontú tudás megszerzéséhez. A pedagógusok módszertani kultúráját ma is az információközlésen alapuló technikák túlsúlya jellemzi. Részben ez a metodikai egyoldalúság okozza az átlagos teljesítmények romlását, az iskolai kudarcok nyomasztó jelenlétét, a bukások, lemorzsolódások növekedését.

127

Tamási Kistérség


Az iskolai oktató-nevelő munka fejlesztésének egyik alapvető feltétele, hogy a pedagógusok képesek legyenek a kompetencia alapú tanításra, az új tartalmak, ismeretanyagok hatékony átadására. Ez főleg továbbképzési feladat, melynek megvalósulása jelentősen befolyásolhatja a pedagógusok szemléletváltását, módszertani felkészültségének szélesítését, és ezáltal az iskolai eredményesség, az oktatás minőségének javulását. Kiemelt figyelmet kellene fordítaniuk a nevelési-oktatási intézményeknek a továbbképzési programjuk összeállításakor az olyan továbbképzési területekre, mint a tanulás tanítása, a kooperatív tanulás, a differenciált, személyre szabott oktatás, a projektmódszertan, valamint a továbbképzéseken szerzett új ismeretek oktatási folyamatba történő beépülésének, hasznosulásának nyomon követését szolgáló mérési, értékelési alapismeretek elsajátítása. Ezeknek az alapelveknek a figyelembevételével a térség iskoláinak a foglalkoztatáspolitikában, kiválasztásban, motivációban és továbbképzés-tervezésben követniük kell az alábbiakat:  Aktív humánerőforrás menedzsment (már kezdőként a legjobbak kapjanak lehetőséget)  Folyamatos, világos szempontrendszer alapján működő értékelés  ITK lehetőségek integrálása az oktatás folyamatába  Kompetencia alapú oktatás bevezetése  Integrált oktatás bevezetése, „jó gyakorlatok” megismerése, követése”  Tudatos továbbképzés tervezés, az egyéni ambíciók igazítása az iskolai igényekhez, nem pedig fordítva  Szakszolgálattal, szakmai szolgáltatásokkal szorosabb együttműködés  A helyi értékek meghagyása mellett a térségi szemlélet erősítése

2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevő lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza a szakszolgálatok és pedagógiai-szakmai szolgáltatás teljes rendszerét. A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és pedagógiai szakszolgálatokról tartalmazza a közoktatási törvényben előírt kötelezettségek végrehajtási rendjét.

128

Tamási Kistérség


A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 34., 35. és 36. §-a, valamint az önkormányzatok feladatellátást szabályozó 85., 86., 87., 88. §-ok határozzák meg a pedagógiai-szakmai szolgáltatás, pedagógiai szakszolgálat tartalmát és az ellátásra kötelezettek körét. A jelenlegi szakszolgálati és szakmai szolgáltatás ötvözi a régi, megyei – települési struktúrához igazodó rendszert, ugyanakkor megjelenik a kistérségi feladatellátás is. Miután a létrejövő mikro-térségi központok kötelező feladatként meg kell, hogy szervezzék legalább a logopédiai és gyógytestnevelés ellátását, ezért célszerű az intézmény keretein belül létrehozni a szakszolgálatot. Az 5/2005 (I. 19.) kormányrendelet a többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások normatív működési támogatásáról 4. § (12) pontja szerint a Társulás a vállalt közoktatási szakszolgálati feladatot elláthatja az általa fenntartott szakszolgálati intézmény, vagy – megállapodás alapján – helyi önkormányzat vagy intézményi társulás fenntartásában működő intézmény által, vagy több intézmény szakember közös foglalkoztatásával. Egyértelmű tehát – és e tényt a közoktatási törvény is leszögezi –, hogy az intézményi társulás a feladat ellátását nem csupán saját intézmény működtetésével oldhatja meg, hanem megállapodás alapján más intézményt is megbízhat ezzel. A cél mindenképpen az, hogy a mikro-térségi központ szervezeti keretein belül jöjjön létre egy Mikrotérségi (intézményi) Módszertani Szolgálat Integrált humán szolgáltatási központ, amelyek munkáját egy Kistérségi Módszertani Központ segíti. Ez utóbbinak elsősorban az a szerepe, hogy a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység ide koncentrálódjon, mert az nem szerencsés, ha a mikro-térségi központ szervezeti keretein belül végzik a saját tanulóik besorolását. A pedagógiai szakmai szolgáltatás megszervezése is az intézményi szolgáltatástól indulva a kistérségi, majd régiós szint alá tagozódva kerülhet kialakításra. Az értékelések, a szaktanácsadás rendszere, a pedagógusok képzése és továbbképzése mind a három szinten megjelenik, természetesen szoros együttműködésben valamennyi szakmai partnerrel, így a családsegítő szolgálattal, a szociális ellátó központokkal, a gyámüggyel. Ha végigtekintjük a szakmai szolgáltatások rendszerét, látható, hogy egyes részfeladatok kistérségi

szintű,

összehangolt

megoldása

minőségi

előrelépéssel

járhat,

sőt

költségmegtakarítást is eredményezhet. Ilyen például a továbbképzések egyeztetése, az igazgatási tanácsadás, a közös pedagógiai alapelvek szerint kidolgozott pedagógiai programrendszer – amely nem zárja ki a helyi sajátosságok megőrzését –, tehetséggondozó versenyek szervezése stb.

129

Tamási Kistérség


Mindenképpen előny, hogy kialakulhat egy országos intézményhálózat, az ellátás közelebb kerül az ellátottakhoz, a szakszerűség és a minőség javulhat. Az anyagi támogatást közvetlenül azok kapják meg, akik a feladatot ellátják, a kistérségi rendszer gazdasági ösztönzése javíthatja a társult önkormányzatok anyagi helyzetét.

2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minőségirányításának kialakítására A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 40. § (11) bekezdése

(amely

hatályos

2006.

szept.

1-től)

kimondja:

„Az

intézményi

minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” Közoktatási törvény 40. § (11) Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni  a vezetési, 130

Tamási Kistérség


 tervezési,  ellenőrzési,  mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell  az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a  teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit  s a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli  az intézményi minőségirányítási program végrehajtását  az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé.

2.5. Közös irányelvek a külső értékelések számára (fenntartói értékelés) Szükséges

meghatározni

az

önkormányzati

(vagy

fenntartói)

közoktatási

intézményrendszer működésének minőségirányítási programjában az alábbiakat: 1. Az

intézményben

vezetői

feladatokat

ellátó

foglalkoztatottak

teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. 2. Fenntartói intézmény értékeléséhez szükséges adatszolgáltatást az alábbiak szerint:  az intézmény a fenntartónak küldje meg évente (a következő tanév végéig):

131

Tamási Kistérség


 a teljes körű intézményi önértékelést, figyelemmel az országos mérés és értékelés eredményeire (az előző tanévben végzett mérések alapján), valamint az esetlegesen szükséges intézkedési terv - részbeni vagy egészben – megvalósítását;  a nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével készült értékelést az intézményi minőségirányítási program végrehajtásáról; 

tájékoztató azokról az intézkedésekről, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

Az intézményvezetői teljesítményértékelés szempontjai 1. Az intézményvezető által vezetett intézményben folyó szakmai munka minősége, amelyet a szakmai értékelés, valamint a záróvizsgák jegyzőkönyve, a kompetencia tesztek, a beszámolók adatai minősítenek. 2. Az intézményvezető tanügy-igazgatási és munkáltatói munkájának minősége (pl. dokumentumok beadási határidejének betartása, a dokumentumok tartalmi pontossága és szabályossága, a hozott határozatok jogszerűsége, a munkáltatói intézkedések jogszerűsége, intézményen belüli ellenőrző tevékenysége). 3. Intézményvezetői

munkaköri

feladatainak,

a

közalkalmazotti

jogviszonyra

vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a fenntartó utasításainak megfelelő teljesítése. 4. Az intézmény jóváhagyott éves költségvetési előirányzatainak, a fenntartói költségvetés végrehajtási szabályairól szóló helyi rendelet előírásainak teljesítése. Az intézményben folyó gazdasági munka minősége, az önfinanszírozó-képesség alakulása (az intézményvezető hogyan tudja biztosítani az intézmény színvonalas működését a költségvetési keretből, hogyan gondoskodik a vagyon megőrzéséről, hogyan gyarapítja az intézmény vagyonát, milyen intézményfejlesztést valósított meg).

132

Tamási Kistérség

5. Az


fenntartó

feladataiból

adódó

oktatáspolitikai,

gazdálkodási

érdekeinek

figyelembevétele az intézményvezető magasabb vezetői munkájában, a fenntartóval való együttműködési készség (pl. osztályok és csoportok szervezése, adatszolgáltatás pontossága, beszámolók színvonala, oktatási irányok megjelölése, álláshelyek alakítása). 6. Az intézményvezető vezetői magatartása (önállóság, szervezőkészség, hitelesség, jogszabály ismeret, team-munka). 7. Tanulmányi, szakmai, sport, kulturális versenyeken elért intézményi eredmények (országos, megyei), valamint versenyek, rendezvények intézményi szintű szervezése. 8. Középiskola esetében az intézményben tanulók továbbtanulási aránya, az intézményben végzett tanulók munkaerőpiacon való elhelyezkedésének mértéke. 9. Milyen mértékű és eredményességű az intézmény pályázatokon történő részvétele. 10. Hogyan alakul az intézményi minőségirányítási program végrehajtása (pályakövetési rendszer). 11. A fenntartó törvényességi ellenőrzésekor készült jegyzőkönyvben megfogalmazottak tartalmi vonzatai. 12. A környezethez való viszony (az intézményben tapasztalható rend, tisztaság, esztétikai igényesség). 13. A belső ellenőrzési jegyzőkönyvben foglalt megállapítások.

2.6. Közös irányelvek a kistérségi minőségbiztosítás számára A kistérségi oktatási intézmények törvényes, eredményes és hatékony működésének kulcsa a minőség. Minőség alatt a közoktatás feladatainak ellátását biztosító, fenntartói, irányítási, működtetési, ellenőrzési és értékelési rendszer működésének minőségét értjük. Az fenntartó felelőssége

a

minőségirányításban

és

minőségfejlesztésben

meghatározó.

A

minőségpolitikának a problémák feltárásán és megoldásán keresztül, a mindenkori javításon és fejlesztésen kell alapulnia. A kistérség minőségirányítással kapcsolatos feladatai:  segítse a minőségi szemlélet kialakítását, illetve továbbfejlesztését  a minőségpolitika egységesen érvényes legyen valamennyi tevékenységre és az irányítási folyamatokra.  fogja össze és szervezze a minőségirányítással kapcsolatos továbbképzéseket, konferenciákat, jó gyakorlatok megismertetését.

133

Tamási Kistérség


Fogja össze és rendszerezze  a működtetés jelenlegi helyzetét és a fejlesztés lehetőségét,  a rendelkezésre álló erőforrások racionális felhasználásának követelményét a stabilitás biztosítása érdekében,  az intézményhálózat folyamatos korszerűsítésének szükségességét a közoktatás színvonalának megőrzése, növelése céljából,  a fenntartói minőségfejlesztési rendszer működésének ellenőrzését. Segítse és keresse a lehetőségeket az intézmények tekintetében, hogy kialakíthassák:  saját szakmai szuverenitásuk garanciáit,  az önálló arculatra, megújulásra való törekvéseik támogatásának lehetőségeit, feltételeit, ill. korlátait,  saját erőforrásaik racionális felhasználásának követelményeit;  az intézményhálózat folyamatos korszerűsítésének szükségszerűségét, a közoktatás színvonalának megőrzése, növelése céljából  a minőségfejlesztési rendszer folyamatos működésének szükségességét. Elemezze és értékelje:  a fenntartó milyen színvonalon tudja biztosítani a közoktatásból reá háruló alapfeladatokat,  a közoktatási intézmények minőségi szolgáltatásának garanciáit,  a partneri együttműködés szükségességét és működő formáit.

III. Építményi és műszaki fejlesztések, berendezések, járművek. 3.1. Bölcsődei és óvodai fejlesztések Tamási mikro-térségi központban megvalósuló fejlesztések: A tamási Bölcsőde az óvoda épületegyüttesében található. A gyermekjóléti szolgálat elköltözésével – a felszabaduló irodahelyiségekből – megtörtént egy bölcsődei csoportszoba és kiszolgáló helyiségeinek kialakítása 2008-ban. Ezzel lehetővé vált a településen keletkező férőhely igények teljes kielégítése. Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény óvodai intézményegysége Tamási: Az óvoda épülete akadálymentesítésre szorul, a fűtéskorszerűsítése fontos lenne az óvoda számára, melyhez hozzákapcsolható az épület hőszigetelése is. A lapos tető több helyen

134

Tamási Kistérség


beázik, tetőcsere, külső-belső tatarozás, a homlokzat felújítása vált időszerűvé. A nyílászárók tönkrementek, cserére szorulnak. Az udvaron lévő játékok nagy részét felújították, az EU-s szabványoknak megfelelnek, de új, korszerű játékok beszerzésére lenne szükség. A padlózat rossz állapotban van, megkopott járólap és parketta jellemző, teljes padlózatcsere szükséges.

Tamási óvoda bejárata Regölyi Tagóvoda: A legnagyobb probléma az óvoda vizesblokkjának állapotával van, az ajtók nem záródnak, a csempe több helyen levált, a vízcsöveket folyamatosan javítani kell, mert elrozsdásodtak. Felújítása időszerűvé vált.

135

Tamási Kistérség


Vizesblokk Nagykónyi Tagóvoda: Az óvodában a konyha és tálalórész kialakítása már kész. Az óvoda belső felújítása elkészült, szép, esztétikus körülmények között élnek a gyerekek. Pári Tagóvoda: Az óvoda teljes felújításra szorul. 2009 nyarán megtörténik az épület részleges felújítása. Ennek keretében nyílászáró csere, vakolatjavítás, festés-mázolás valósul meg. Fűtés korszerűsítés keretében központi fűtést alakítanak ki, így megoldódik a vizesblokk fűtése is. A korábbi fatüzeléses kályhát ezzel ki lehet váltani. A későbbiekben szükség lesz az elektromos hálózat korszerűsítésére, a vizesblokk teljes felújítására, a burkolatok cseréjére, homlokzat felújításra.

Pári óvoda Szakályi Tagóvoda: 2009 nyarán részleges felújítási munkák lesznek: belső burkolatok felújítása (aljzat javítás, parketta csiszolás, lakkozás) , sor kerül az épület szigetelésére, a külső homlokzat felújítására.. Szükséges az udvari játékok felújítása, szabványosítása.

136

Tamási Kistérség


Értény-Koppányszántó Társult Óvoda, Értény: Az óvoda bővítése, felújítása 2009. decemberére elkészül. Ennek keretében 1 csoportszobával bűvül a székhely intézmény, így a későbbiekben minden felvételi igényt ki tudnak elégíteni. Az új csoportszoba kialakítása 10 millió Ft-ba kerül. Ezzel párhuzamosan a már meglévő helyiségben – az elnyert alacsony összeg miatt – nem történt semmiféle felújítás.

Értény, óvoda étterme Koppányszántó Tagóvoda: Az óvoda felújításra, rekonstrukcióra szorul. A fejlesztés az óvoda külső részét érintené, amelyhez a tervek elkészültek. A tervek alapján a beruházás 6-8 millió forint. A rekonstrukció alatt nyílászáró csere, hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, tetőcsere, külső és belső tatarozás, padlózatcsere értendő. Kialakításra kerülne egy tornaszoba is. Az óvodába új játékszerekre és bútorokra van szükség. Fedett levegőztető kialakítására van igény. Az óvoda akadálymentesítése szükséges, melyhez tervek készültek, 2,5-3 millió forintba fog kerülni.

Koppányszántói óvoda

137

Tamási Kistérség


Gyönk-Hőgyészi mikro-térségi központban megvalósuló fejlesztések: Szivárvány Óvoda – Regenbogen Kindergarten, Gyönk: Az épület nyílászáróinak cseréje és egy elkülönítő szoba kialakítása megtörtént 2008-ban. Az integrált mikro-térségi oktatási központok kialakítására benyújtott pályázat keretében csoportszoba kialakítására, külső – belső

nyílászárók

cseréjére,

akadálymentesítésre,

alternatív

melegvíz

biztosítására,

mozgáskorlátozott vizesblokk kialakítására kerül sor. Hőgyészi Tagóvoda: Az óvoda 2 épületből áll. A hátsó/régi óvodában elkészült a teljes, nyílászáró csere, megtörtént az épület belső felújítása. Külső tatarozásra még szükség van. A padlózat felújítása mindenhol megtörtént: vagy cserével, vagy javítással. Elkészült a vizesblobb teljes felújítása is. Mucsi Tagóvoda: Óvoda épületének külső és belső rekonstrukcióját tervezi az Önkormányzat, amely 3-4 millió forintba kerül, 2010-ig kívánja megvalósítani. Az óvodában a nyílászáró cserét meg kell oldani, mivel a régiek nem zárnak jól, megkoptak. Fűtéskorszerűsítésre, hőszigetelésre van szükség. Az épületben szeretnének kialakítani egy ebédlőt és egy elkülönítő szobát. Pályázati támogatással elkészült egy levegőztető tér kialakítása.

Mucsi óvoda Napraforgó Óvoda - Kindergarten, Diósberény: Az óvoda épületében kicserélték a nyílászárókat, csak a homlokzat vár felújításra. Elkülönítő szoba nincs, az udvari játékok megfelelnek a szabványnak. A legsürgetőbb probléma az épület tetőfelújítása, az elektromos hálózat és a fűtés korszerűsítése. Udvari Tagóvoda: Az óvodának szüksége lenne egy sportpályára, de játszó udvara van, megfelelően biztosított szabadtéri játékokkal. Nyílászárókat cseréltek 2009-ben. Elkülönítő szoba nincs.

138

Tamási Kistérség


Varsádi Tagóvoda: Az óvoda épületének nyílászárók cserére szorulnak. A konvektoros fűtést központi fűtésre cserélték. Az udvari játékok többsége megfelel az EU-s szabványnak. Elkülönítő szoba itt sincs. Napközi Otthonos Óvoda, Miszla: Az épület rossz állapotban van, teljes rekonstrukció szükséges, amely magába foglalja a homlokzat felújítást, a külső és belső tatarozást, a tetőcserét, a hőszigetelést és a nyílászárók cseréjét. Az akadálymentesítés még nincs megoldva. Simontornyai mikro-térségi központban megvalósuló fejlesztések: Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda, Ozora: Az óvoda épületének teljes felújítása megtörtént. Ez magába foglalja a tetőfelújítást, nyílászárók cseréjét, vizesblokkok , homlokzat felújítását, fűtés korszerűsítését stb. Az infrastukturális pályázat keretében a csoportszobákba és az udvarra is vásároltak játokokat. Minden tárgyi feltétel megfelel a magas színvonalú nevelő munkához. Fürgedi Tagóvoda: Az óvoda épületének akadálymentesítése nélkülözhetetlen. Az épületet bővíteni szeretnék fedett levegőztetővel és elkülönítő szobával. A vizesblokk állapota felújításra szorul. Megtörtént a nyílászárók cseréje, valamint egy külső-belső felújítás. Vak Bottyán ÁMK óvodája, Simontornya: Az épület rekontstrukciója, modernizációja és energiatakarékossá tétele érdekében megvalósult a tető szigetelése és az ablakok cseréje. Folyamatban van (2009.) a vizesblokkok és a fűtés teljes felújítása, valamint egy nagy közösségi tér kialakítása. További fejlesztésekre van szükség. Tervezett tevékenységek: akadálymentesítés, csoportszobák padlózatának cseréje, öltözőhelyiségek felújítása, részleges belső nyílászáró csere, kerítés felújítás, csapadékvíz elvezetés valamint az udvari játákok felújítása. Az óvodai tartalmi fejlesztéshez szükséges eszközök beszerzése: játékok, bútorok. Nagyszékelyi Tagóvoda: Az energiafelhasználás racionalizálása érdekében a legégetőbb probléma a külső és belső nyílászárók cseréje, a hőszigetelés megoldása. 2008-ban kicserélték az öltöző padokat, de szükség lenne az asztalok és székek cseréjére is, valamint új játékok beszerzésére. Tolnanémedi Tagóvoda: Az óvoda teljes rekonstrukciója (vizesblokk felújítás, burkolat csere, járda felújítás, festés, mázolás) 2009 nyarán folyamatban van, azt szeptemberre befejezik. Az udvarra játékszereket kell vásárolni.

139

Tamási Kistérség


Tolnanémedi óvoda Pincehelyi Tagóvoda: Az épületben szükség lenne a tető teljes cseréjére, részleges nyílászáró cserére, a meglévők mázolására, fedett levegőztető tér kialakítására, a tornaszoba melletti vizesblokk teljes felújítására, valamint egy új kerítés megépítésére. Sárszentlőrinci Tagóvoda: Az épület tetőszerkezetének cseréje, a külső tatarozás, a csoportszobák parkettájának csiszolása az elmúlt években megtörtént. További felújításokra lenne szükség, ami magába foglalja a nyílászárók cseréjét, a vizesblokk felújítását, a világítás korszerűsítést, a melegítőkonyha teljes felújítását, vakolat javítását. Pálfai Tagóvoda: akadálymentesítésre és az épület hőszigetelésére lenne szükség.

140

Tamási Kistérség


Iregszemcsei mikro-térségi központban megvalósuló fejlesztések: Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda, Iregszemcse: Egy új óvoda építésére van szükség, mert a jelenlegi rendkívül rossz állapotban van. A meglévő óvodában nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés, padló-, és tetőcsere, fedett levegőztető kialakítása és új vizesblokk kialakítására van szükség. A tornaszobát 2009-ben csoportszobává kellett alakítani a csoport szám növekedés miatt. Jelenleg nincs sem tornaszoba, sem fejlesztőszoba. Az udvarra játékszereket, a szobákba bútorokat kell vásárolni a régi, megkopottak helyére. Felsőnyéki Tagóvoda: Az óvoda épülete felújításra, külső és belső tatarozásra, nyílászáró cserére, fűtéskorszerűsítésre szorul. Az iskolához és az óvodához az ebédlő épülete mellé egy új konyha építése nélkülözhetetlen.

Felsőnyék óvoda bejárata Nagyszokolyi Tagóvoda: Az épület vakolata rossz állapotban van, omladozik, teljes tatarozás szükséges.

Nagyszokolyi óvoda

141

Tamási Kistérség


Újiregi Tagóvoda: Az udvaron lévő játékok nagy része balesetveszélyes, ezért több és új játékszerek vásárlására lenne szükség.. Az épület külső tatarozása elengedhetetlen, amelyhez hozzátartozik a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje és egy fedett levegőztető építése is. Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda Magyarkeszi Tagóvodája: 2009-ben felújították a vizesblokkok és az öltözőhelyiségek burkolatát, folyamatban van a fedett levegőztető kialakítása. Udvari játékokat vásároltak, amelyek megfelelnek az uniós szabványnak. Megoldásra vár az épület tető- és nyílászáróinak cseréje, rámpa kialakítása valamint a csoportszobák padlózatának teljes cseréje. A foglalkoztató szobákba bútorokat vásároltak.

3.2 Általános iskolai fejlesztések Tamási ,mikro-térségi központban megvalósuló fejlesztések: A Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény infrastrukturális fejlesztése megkezdődött, ami várhatóan 2010. év végére készül el. A beruházás keretében a Tamásiban 2 telephelyen működő általános iskola egy épületben kap helyet, valamint ide költözik az alapfokú művészetoktatási intézmény is. A korábbi székhely intézmény új épületszárnnyal bővül, itt kap helyet a konyha és ebédlő. Ez a komplexum megfelel a XXI. század követelményinek épületszerkezetileg (akadálymentesített, mozgássérült WC) és szakmailag is (szaktentermek, foglalkoztató szobák stb.). A bővítéssel párhuzamosan forrást kell keresni egy új sportcsarnok építésére, hiszen azt a jelenlegi beruházás nem tartalmazza. A Fő Utcai Tagintézmény felújítását oktatási célra az önkormányzat nem tervezi. Regölyi Tagiskola: Az épületben 2008. szeptemberétől már csak 4 alsó tagozatos osztály működik. Az épület hasznosításán, átalakításán gondolkodik az önkormányzat, hiszen az épületben 8 tanterem és egyéb irodahelyiségek vannak. Szakályi Tagiskola: Az alsó tagozatos épület a település központjában, a felső tagozatos épület attól 800 méterre található. A felsős épület bővítése (könyvtár, informatika szaktenterem) megtörtént. A nyílászárók cseréjére lenne szükség.. Nagykónyi Tagiskola: Az iskola épületét korszerűen felújították 2007-ben. A tantermek, a szaktantermek és az irodák berendezése, felszerelése új. Az informatikai hálózat kiépítettsége a legkorszerűbb. Szükség lenne egy tornateremre, mivel a tornaszoba állapota már nem felel meg az igényeknek. .

142

Tamási Kistérség


Gyönk – Hőgyészi mikrotérségi központban megvalósuló fejlesztések: Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyönk: Integrált mikrotérségi oktatási központok kialakítására benyújtott pályázat keretében (LHH) teljes épület rekonstrukció, felújítás várható, amely kiterjed: általános iskola épületében: emelet ráépítés (tantermek bővítése) nyílászáró csere, mozgáskorlátozott vizesblokk kialakítása, vizesblokkok felújítása, akadálymentesítés (rámpa, lift), melegvíz biztosítása alternatív energiával. Hőgyészi

Tagiskolában: a Gyönkkel közösen beadott LHH pályázat keretében

akadálymentesítés (rámpa, lift) külső hőszigetelés, nyílászáró csere, homlokzat felújítás, tető felújítás, vizesblokkok és belső burkolatok felújítása készül el. A tornaterem lapos tetejének szigetelése és a parketta felújítása 2009. nyarán megtörténik.

Hőgyészi iskola Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyönk: Integrált mikrotérségi oktatási központok kialakítására benyújtott pályázat keretében (LHH) teljes épület rekonstrukció, felújítás várható, amely kiterjed: Általános iskola épületében: emelet ráépítés (tantermek bővítése) nyílászáró csere, mozgáskorlátozott vizesblokk kialakítása, vizesblokkok felújítása, akadálymentesítés, melegvíz biztosítása alternatív energiával. Simontornyai mikrotérségi központban megvalósuló fejlesztések: Vak Bottyán ÁMK Simontornya: Integrált oktatási központ létesítésére van igény mikrotérségi szinten A simontornyai székhely intézményhez Kisszékely, Nagyszékely,

143

Tamási Kistérség


Tolnanémedi után 2008-ban Sárszentlőrinc és Pálfa is csatlakozott, a társulás pedig 2009. július 1-jével Pincehellyel

bővült. A simontornyai mikro-térség központi iskolaépületeit

akadálymentesíteni kell, ami jelen esetben csúszásgátlást jelent. Külső tatarozásra vár az összes épület, a Hunyadi utcai iskola nyílászáróinak és a radiátorainak cseréje 2009 nyarán megtörténik. A tornaterem tetőcseréjére szintén ez évben kerül sor, sikerült megállítani a Petőfi utcai épület süllyedését. A további felújítás, rekonstrukció során tervezett tevékenységek: tetőjavítás, a régi szárny teljes belső felújítása, nyílászáró csere, külső szigetelés, homlokzat felújítás, burkolatcsere a folyosókon, vizesblokk felújítás. Az épülethez tartozó udvar teljes felújítása, átalakítása: térburkolat készítése, járda felújítás. A tartalmi fejlesztés keretében szükség lenne informatikai és szemléltető eszközökre, bútor cserére. Pincehelyi Tagiskola: Az elmúlt években elkészült a tantermek világítás korszerűsítése, 8 tanterem álmennyezetet kapott. Néhány tanteremben új padok, székek megvásárlása, az irodákban és a nevelői szobában a bútorzat egy részének cseréje történt meg. A felső tagozatos épület teljes felújításra szorul, ami a tető cseréjét, a vizesblokkok felújítását, a burkolatok cseréjét, a folyosók világítás korszerűsítését jelenti. Az udvar burkolatának felújítására, valemint egy sportpálya kialakítására lenne szükség a hozzá kapcsolódó vizesblokkal. Az alsó tagozatos épületben szintén a nyílászárókat és a tetőt kellene felújítani, a napközis épületben pedig a vizesblokk teljes felújítása szükséges. Valamennyi épületben szükség lenne az elhasználódott bútorok cseréjére valamint új informatikai eszközök beszerzésére. Tolnanémedi Tagiskola: Az alsó tagozatos épület tetőfelújítása folyik Megtörtént a nyílászárók és burkolatok cseréje, az épület belső felújítása. Elkészült a tornaszoba és az épület külső felújítása is. Udvari játékokra lenne szükség a jövőben. A felső tagozatos épület felújítása 2008-ban megtörtént. Ez a nyílászárók és belső burkolatok cseréjét, homlokzat felújítást, lambériázást jelentett. 2009 nyarán elkészül az udvar térburkolata. Mindkét épületben a vizesblokkok felújítására, a bútorzat cseréjére és egy korszerű számítógéppark kialakítására lenne szükség. Nagyszékelyi Tagiskola: Az iskolában az akadálymentesítést rámpa építésével kívánják megoldani, valamint bútorok és szemléltetőeszközök vásárlására lenne szükség.. A másik probléma az intézménybe nevelés-oktatást segítő eszközök (bútorok, szemléltető eszközök) hiánya jelenti.

144

Tamási Kistérség


Pálfai Tagiskola: Az iskola mindkét épületének hőszigetelésére és akadálymentesítésére lenne szükség. Sárszentlőrinci Tagiskola: 2008-ban megtörtént az épület világítás korszerűsítése. 2009-ben elkészül az új vizesblokk a földszinten. Kicserélik a kazánokat és lezárják a felső szint radiátorait, így olcsóbbá válik a fűtés. (csak alsó tagozattal működig a tagiskola) Szükség lenne ezen kívül a nyílászárók cseréjére, akadálymentesítésre, és az előtér szigetelésére. Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda, Ozora: 2007-ben befejeződött az iskola teljes körű felújítása, korszerűsítése. amely megfelel a XXI. század követelményeinek. Az épület akadálymentesített, a színvonalas oktató-nevelő munkához minden feltétel maximálisan adott. Az iskola tornaszobával rendelkezik, szeretnének egy minden igényt kielégítő tornatermet építeni. Fürgedi Tagiskola: Az iskola épületének részleges felújítását elvégezték, de továbbra is szükség lenne fűtéskorszerűsítésre valamint a nyílászáról cseréjére. Az akadálymentesítést rámpa építésével lehetne megoldani. Az oktatáshoz elengedhetetlen a számítógéppark fejlesztése. Az iskola tanulói számára szeretne az Önkormányzat egy sportudvart kialakítani. Iregszemcsei mikro-térségi központban megvalósuló fejlesztések Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda, Iregszemcse: Integrált oktatási központ létrehozását

tervezi

az

önkormányzat.

Infrastrukturális

beruházás

keretében

fűtéskorszerűsítést, nyílászáró cserét, tetőjavítást, akadálymentesítést kíván megvalósítani. A világítótestek többségének cseréje szükséges. A járólap megkopott, teljes padlózatcsere vált időszerűvé.

integrált oktatási központ

145

Tamási Kistérség


Az épület bővítését tervezi az önkormányzat egy konyhával és ebédlővel, mivel az iskolától távol vannak jelenleg ezek, korszerűsítésre szorulnak. Szükség van – a megnövekedett tanulólétszám miatt – tantermekre, egy korszerűen felújított informatika teremre és egy nyelvi laborra. (a megszűnt nagyszokolyi iskola miatt megnövekedett a létszám) Kisebb felújítás azonban történt: kicserélték a gázkazánokat, valamint 4 tanteremben megtörtént a világítótestek cseréje (Szemünk fénye pályázat). Az önkormányzat egy játszóparkot szeretne kialakítani az iskolához. Felsőnyéki Tagiskola: Iskola épületének külső és belső felújítása szükséges, amely magába foglalja a fűtés korszerűsítését, a nyílászárók cseréjét, a hőszigetelést. 2008 óta egy épületben van az alsó és felső tagozat. Nagyobb tantermek osztásával kisebbeket alakítottak ki (kettőből hármat), így felszabadult az alsós épület. Az iskolának csak tornaszobája van, ennek tornateremmé alakítására lenne szükség. Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda Magyarkeszi Tagiskolája: Az iregszemcsei

mikro-térséghez

tagozó

település

önkormányzata

közintézményeinek

fenntartására a simontornyai mikro-térséghez tartozó Ozora településsel kötött társulási megállaodást. Az általános iskola két épületben található. Az alsó tagozatos épületben 2009ben megtörtént a nyílászárók cseréje, az elektromos vezetékek felújítása, a fűtés korszerűsítése, valamint a tantermek padozatának cseréje. A felső tagozatos épület kétszintes, itt nem megoldott az akadálymentesítés. Az ablakok cseréje megtörtént, de az ajtóké már nem. A tantermek és egyéb helyiségek padozatának cseréje még egy későbbi felújítás része lesz. Mindkét általános iskolai épületnél szükséges a kerítés teljes cseréje.

Magyarkeszi általános iskola

146

Tamási Kistérség


3.3 Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések TMÖ Szent László Szakképző Iskola Vályi Péter Szakképző Iskola és Kollégiumi Tagintézménye, Tamási: Az intézménybe a számítógéppark fejlesztését szeretnék megvalósítani. A tagiskola keretein belül tervezik egy Felnőtt Képzési és Szolgáltató Központ megvalósítását, amelyhez egy új épületkomplexumot hoznának létre. A beruházás 3 ütemben történne: 1. ütem, előkészítő szakasz: tervezés, telekkialakítás és rendezés. Tervezett költsége: 138 millió forint; 2. ütem: építési és kivitelezési munkák, melynek becsült költsége 455 millió forint; 3. ütem: eszközbeszerzés, parkoló építés, melynek tervezett költsége 388 millió forint, amely összesen 981 millió forintba fog kerülni. A tervek elkészültek, pályázati forrást keresnek a beruházás megvalósításához A lány kollégium épülete rendkívül korszerűtlen, annak teljes átépítésére és bővítésére van szükség. Ehhez rendelkezésre állnak a szükséges tervek, csak pénzügyi forrást kell megtalálni a beruházáshoz. TONI Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégium intézményegysége, Tamási: Megkezdődött 2009 nyarán az épület részleges felújítása, korszerűsítése. Ennek keretében a fiú kollégiumi részt akadálymentesítik, új aula és a tornateremhez lelátó épül, majd részlegesen felújítják a homlokzatot. Továbbra is szükség lenne a nyílászárók teljes cseréjére a gimnázium és kollégium épületében is. A vizesblokkok részleges felújítását, a fűtés és a világítás korszerűsítését, a padlózat felújítását továbbra is tervezi a fenntartó. Az iskolabútorok jó része már tönkre ment, azok cseréjére is szükség van. En nem része a jelenlegi beruházásnak.

Béri Balogh Ádám Gimnázium

147

Tamási Kistérség


Tolnai Lajos Gimnázium és Kollégium, Gyönk: Az integrált mikrotérségi oktatási központok kialakítására benyújtott pályázat keretében komoly felújítások várhatók. A gimnáziumi épület akadálymentesítése mellett a homlokzat nyílászárói kicserélésre kerülnek, a tetőt felújítják.

Tolnai Lajos Gimnázium A lány kollégium épületének elektromos hálózatát, a vizesblokkokat, a homlokzati nyílászárókat, a tetőt felújítják. Épületbővítéssel új porta helyiséget alakítanak ki, az épületet akadálymentesítik. A fiú kollégiumnál akadálymentesítésre, akadálymentes vizesblokk kialakítására, elektromos hálózat, homlokzat és padlóburkolat felújítására kerül sor. Az épület körül megoldják a csapadék elvezetését is. A „D” épületben hasonló felújításra kerül sor. A konyha – ebédlő tetejének és homlokzatának, padlóburkolatának, elektromos hálózatának, vizesblokkjának felújítását végzik el az akadálymentesítés mellett. A mosókonyha rekonstrukcióját, átalakítását is tervezik. Vak Bottyán ÁMK Gimnáziuma, Szakiskolája, Simontornya: Az iskolában a legnagyobb problémát a vizesblokk állapota okozza, teljes felújítása szükséges. A nyílászárók és radiátorok cseréjére 2009 nyarán kerül sor. A fejlesztések a meglévő intézmény bővítését, akadálymentesítését, rekonstrukcióját, modernizációját, energiatakarékossá tételét célozzák meg.

A

fejlesztés

megvalósítása

során

tervezett

tevékenységek.:

szakiskola

akadálymentesítése, a gimnázium nyílászáróinak cseréje, mindkét helyen külső szigetelés, tatarozás, burkolat csere. A szakiskolában villamos berendezések cseréje, épületgépészeti felújítás. Mindkét épületben tetőtér beépítéssel könyvtár és közösségi terek, valamint egyéni foglalkozások megtartására alkalmas helyiségek kialakítására. Mindkét épületben a bútorzat cseréjére, informatikai eszközök és szemléltető eszközök beszerzésére lenne szükség.

148

Tamási Kistérség


IV. Tervezői állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúrára és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan Első (és egyáltalán nem egyszerű) feladat annak meghatározása, hogy a Tamási kistérségen belül létrehozandó mikro-térségi központok a területi elv és a szakmai racionalitás együttes figyelembevételével hogyan alakíthatók ki optimálisan. A tervezésnél figyelemmel kellett lenni a már kialakult és jól működő társulásokra, hiszen ezek jó alapot képeznek a továbblépéshez. Mindenképpen pozitívum, és szeretnénk kiemelni, hogy a kistérség valamennyi települése úgy nyilatkozott, hogy részt kíván venni a központok munkájában, és viszonylag hamar konszenzus született arra nézve, hogy a települések mely mikro-térségi központba fognak becsatlakozni. Ugyanakkor sokkal több pályázathoz kapcsolódó materiális fejlesztési lehetőséget látnak ebben, mint szakmai alapon szerveződő, esélyegyenlőséget teremtő és hatékonyan működő közoktatási társulást. Ugyanez tapasztalható az intézmények részéről is, valamennyien a fejlesztési lehetőségek oldaláról közelítik meg a mikro-térségi központ létrehozását, ennek megfelelően a pozícióik megerősítését, jobb és szebb oktatási környezet kialakítását remélik. Létrejöttek 2009 nyarára a mikrotérségi központokhoz igazodva azok a közoktatási társulások, amelyeket a fenntartók és intézmények 2006/2007-es tanévben elképzeltek. A struktúra – szervezeti – változásokat követni kell a szakmai – tartalmi – változásoknak. Ezek a folyamatok elindultak a kistérségben, amelyet a TÁMOP pályázati források tettek lehetővé. A különböző dokumentumok (Humán SFP, különböző fejlesztési koncepciók) pontosan leírják a mikro-térségi központokkal szemben támasztott szakmai követelményeket. Az intézménystruktúra és a szakmai fejlesztések vonatkozásában érdemes megvizsgálni, hogy a településeken jelenleg működő intézmények jövőbeli gyermeklétszámai lehetővé teszik-e az intézmény további működtetését, illetve ha nem, akkor milyen megoldást lehet találni a bejárásra. Központi kérdése ez a kistelepülések óvodáinak, iskoláinak. Ebből a szempontból is vizsgálva a létrehozandó mikro-térségi központokat, valamint azokat az előírásokat figyelembe véve, amelyek meghatározzák, milyen intézményeket kell magában foglalniuk ezeknek az oktatási központoknak, a következő megállapításokat tehetjük: Tamási mikro-térségi központ Mindenképpen előnyei közé tartozik, hogy a jogelőd óvodai és iskolai intézményfenntartó társulások sok szakmai tapasztalatot gyűjtöttek össze.

149

Magas intézmény kihasználtsági

Tamási Kistérség


mutatókkal és megfelelő intézménystruktúrával rendelkező központ jöhet létre. Az óvodák tekintetében a várható gyermeklétszám nem csökken olyan mértékben, hogy veszélyeztetné az intézményfenntartást az adott településen, még Értény esetében is van egy kis demográfiai emelkedés. Az általános iskolák esetében a Fürgedi alsó tagozat fenntarthatósága kétséges, bár a mostani gyerekszám a közeljövőben megmarad. Szakmailag az 1-4 összevont osztály mellett nehezen lehet érvelni, de ugyanakkor a nagy távolság a következő iskolától (Ozora, Tamási) indokolja az alsó tagozat megtartását.

Regölyben az alsó tagozaton az osztott

osztályok további – gazdaságos – működéséhez alacsony a létszám, az összevont osztály azonban szakmailag kevésbé hatékony. Szakályban a felső tagozat osztályainak létszáma nem üti meg az átlagot, így hosszabb távú fenntartása átgondolást igényel – a jelenlegi finanszírozás mellett. Az alapfokú művészetoktatás 2009 szeptemberétől ki tudja elégíteni az igényeket, hiszen a zeneművéseti ág kibővül a képzőművészettel és a színjáték tanszakkal. Ez a képzés a mikrotérségen kívülről is fogad majd tanulókat. Iregszemcsei mikro-térségi központ Ennek az integrációnak az óvodái stabilnak tűnnek (a várható létszámokat illetően), az egyetlen gyenge pont Újireg, ahol a közeljövőben radikálisan csökken a gyereklétszám. Az iskolák tekintetében Felsőnyéken nagyon alacsonyak az osztálylétszámok, főleg a felső tagozaton (10 fő/osztály). Iskolabusz hálózat megszervezése lehet a megoldás az integráció zökkenőmentes működtetésére. Problémát jelent, hogy az iregszemcsei – felsőnyéki társulás közé beékelődik Magyarkeszi, a település ozorával kötött társulási megállapodást. Lehetőséget jelentene, ha Magyarkeszi Iregszemcsével kötne megállapodást, és Felsőnyék – magyerkeszi települések megegyeznének az egyik településen az alsó tagozat, a másikon a felső

tagozat

működtetésével.

Elengedhetetlen

a

székhelyen

lévő

intézmények

rekonstrukciója, (pl.: óvoda, iskola épülete Iregszemcsén) valamint komoly szakmai kihívás a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI-s diákok igen magas aránya. Optimális létszámú mikrotérségi központ hozható létre, az oktatásszervezési feladatok összehangolásával a 2 általános iskola továbbra is kiszolgálhatja a szereplők igényeit.

Gyönk-Hőgyészi mikro-térségi központ Itt is régi hagyománya van a társulásban működtetett óvodáknak és iskoláknak, jól szervezett iskolaközpont a gyönki. a hőgyészi általános iskola 2009 nyarán csatlakozott Gyönkhöz 150

Tamási Kistérség


vonzáskörzetét megtartva (Dúzs, Mucsi, Kalaznó). Az óvodák telephelyein a jelenlegi létszám hosszabb távon stagnál vagy alig csökken. A miszlai önállóan fenntartott óvodának rövidesen csatlakoznia kell valamelyik társuláshoz, hiszen a létszám nem indokolja sem szakmailag, sem financiálisan a fenntarthatóságot. A társulást fogja erősíteni a gyönki gimnázium, amely hatosztályos képzéssel és diszlexiás osztállyal, valamint német nemzetiségi és kéttannyelvű képzéssel színesíti a palettát. A gimnázium rendelkezik kollégiummal, amely az országos beiskolázás miatt magas kihasználtsággal működik. Jól struktúrált mikro-térségi központ jön létre, fenntartható intézményszámmal, földrajzilag jól központosított (Gyönk-Hőgyész) intézményekkel. Simontornyai mikr-otérségi központ Simontornyán 2008-ban létrejött az általános művelődési központ, amely a sportcsarnokot is magába foglalja. Az alapfokú oktatáson túl szakképzéssel, gimnáziummal, kollégiummal is foglakozik. Véleményünk szerint a szakképzés része nem tartható sokáig, a mostani tendenciák szerint nincs sok esély a megmaradására. A szakképző iskola nem tudott csatlakozni a megyei TISZK-hez, egy alapítvánnyal van szerződésük. Simontornyához csatlakozott a kistérségen kívüli Pálfa és Sárszentlőrinc is óvodásával, általános iskolájával. Kérdéses a Nagyszékelyi összevont alsó tagozat sorsa, valamint a Tolnanémedi felső tagozat az alacsony, illetve csökkenő gyereklétszám miatt. Pincehely 2009 nyarán csatlakozott a simontornyai társuláshoz óvodájával, általános iskolájával. Érdemes lenne a Pincehely, Tolnanémedi, Nagyszékelyi iskola további működtetését összehangolni, hiszen a távolságok, és az egyszerű megközelíthetőség ezt lehetővé tenné. Az intézmények felújítása nem halasztható sokáig, az épületek állaga komoly beavatkozást igényel ahhoz, hogy a kor követelményeinek megfelelő oktatási környezetről beszélhessünk. Összességében a térségben létrehozandó mikrotérségi központok sikere és hatékonysága erősen függ attól, hogy az integráció intézményei mennyire képesek kihasználni az egységes iskolaszervezeti előnyöket. A mikro-térségi központok (intézményi társulások) létrejöttével el kell készíteni az intézmények alapdokumentumait (alapító okirat, nevelési- és pedagógiai program, minőségirányítási program, SZMSZ, házirend). Nagyon fontos a legitimáció, a széles társadalmi konszenzus megteremtése az iskolahasználók (gyermekek/tanulók, pedagógusok, szülők) és fenntartók (társulási tanácsok, képviselő-testületek) közöttt. Különös körültekintéssel kell kiválasztani az intézmények magasabb vezetőit, meghatározni munkaköri leírásukat. Fontos a rendszeres párbeszéd az intézmények és fenntartóik között. 151

Tamási Kistérség


Támogatni kell a hatékony és eredményes intézményi menedzsment (igazgató tanácsok) létrejöttét, a megfelelő szervezeti struktúra kialakítását. Támogatni kell a szakos ellátottság biztosítását a pedagógus áttanítási rendszer létrejöttével, ennek tárgyi feltételeit biztosítani kell (pl. személygépkocsi bezserzése). Erősíteni kell a többcélú kistérségi társulások oktatásszervezési támogató rendszerének kialakítását, a szakmai szolgáltatások bővítését, a szakszolgálati feladat ellátás megszervezését. A folyamat lendületet kapott a 2008/2009-es tanévben, ennek továbbfejlesztésére van szükség. Az NFT II segítségévek megvalósítandó fejlesztési elképzelések ütemezése (2007-2013) A négy mikro-centrum kialakítása egységes döntés alapján született meg, ugyanakkor a fejlesztési cikluson belüli forráselosztásról nem született döntés.

V. Nyomon követés és értékelés9 A fejlesztési tervben megfogalmazott fejlesztési programok és szükséges erőforrások tervezése folyamatos nyomon követést és értékelést tesz szükségessé. Ennek eszközei:  A kiépítendő kistérségi minőségértékelési rendszer keretei között elkészítendő rendszeres elemzések  Időközi értékelő jelentések elkészítése a megvalósulandó célok teljesüléséről  Kistérségi közoktatási információs rendszer működtetése  Kistérségi szintű mérések, értékelések elvégzése, visszacsatolása  Monitoring program kidolgozása és folyamatos működtetése A nyomon követés és értékelés a többcélú kistérségi társulás keretein belül, külső szakértő bevonásával történik. A monitoringgal szemben támasztott elvárások A monitoring program célja a KKFT stratégiai céljai időközi teljesülésének vizsgálata, a bekapcsolódott intézmények projekt-tevékenységének folyamatos nyomon követése, adatok szolgáltatása, jelentések készítése, vizsgálatok és elemzések elvégzése. A monitoring akkor lesz hatékony, ha:  megfelelő módon meghatározza, milyen gyakorisággal és milyen felhasználási céllal szükséges gyűjteni és elemezni az adatokat  a megfelelő információ a megfelelő helyre való eljuttatásával időben értesülnek az irányítás különböző szintjei a beavatkozás szükségességéről 9

A Dél-Dunántúli Régió Közoktatási Fejlesztési Stratégiája alapján

152

Tamási Kistérség


A projekt monitoring rendszer az a keret, ami elengedhetetlen bármely projekt monitoringának megfelelő elvégzéséhez. Olyan monitoring-rendszer szükséges, amely meghatározza a projekt kereteit a célok-erőforrások-idő háromszögében. A rendszernek figyelembe kell vennie a stratégia környezetét és a szervezeti kapcsolatokat. A monitoring rendszer feladata meghatározni az egyes vezetés-irányítási szintek információ (típus és gyakorisági) igényét. A monitoring rendszer működési szabályait dokumentálni kell és minden esetben, aszerint kell eljárni. Egy új monitoring rendszer bevezetésekor minden érintettet tájékoztatni kell a rendszer működéséről és annak korlátairól. A monitoring alapja a megfelelő adatgyűjtés. A monitoring adatok, indikátorok illetve azok értékei segítenek a projekt végrehajtás eredményességének mérésében. A monitoring adatoknak – amennyire csak lehet. – objektív forrásból kell származniuk, ezzel is hozzájárulva a projekt menedzsment transzparenciájához. Az adatgyűjtési periódus zárásaként monitoring jelentést kell készíteni, mely tartalmazza az adatok meghatározását, a monitoring folyamat módszertanát, az indikátorszámokat, ezek értékeit és forrásait, de mindezeken túlmenően konszolidálni kell az adathalmazt, elemzést kell készíteni, illetve javaslatokat tenni az irányítás felé esetleges beavatkozás érdekében. A végleges monitoring program a kidolgozott indikátor rendszer alapján készül el és alkalmas lesz a kimeneti, eredmény és hatásindikátorok nyomon követésére, és a programhoz kapcsolódóan meghatározott célok teljesülésének vizsgálatára. A monitoring programban ki kell dolgozni azt is, hogy az egyes vizsgálatok, adatfelvételek és elemzések mely konkrét tevékenységekre, hatásvizsgálatok, adatfelvételek és elemzések mely konkrét tevékenységekre, hatásvizsgálatok esetén célcsoportokra irányulnak, és milyen mintán hajtják végre a vizsgálatokat. A monitoring programnak ki kell terjednie a munkaszervezet által végzett ellenőrzési, és értékelési tevékenységek adatainak elemzésére is. A részletes monitoring program javasolt tartalma: 1. a tervezett tevékenységek ütemezése 2. az alkalmazott módszerek 3. a vizsgálatba bevontak körének részletes meghatározása 4. a tevékenység tervezett erőforrás ráfordítása (szakértői órában) 5. forrásigénye (egyéb ráfordítások megjelölésével) 6. azon vizsgálati tevékenységek kiemelése, amelyek lehetővé teszik a program lefutása során idősoros elemzések végrehajtását. 153

Tamási Kistérség


Adatkezelő és adatszolgáltató rendszer kialakítása és működtetése A monitoring tevékenységek végrehajtása alatt keletkezett adatok kezelését érdemes egy olyan integrált, széles körben használható, de magas biztonságot nyújtó és egyszerűen kezelhető szoftverrel támogatni, amely képes kezelni a folyamatok során keletkezett adatok szinte teljes spektrumát. A rendszer a bemeneti adatok struktúrájára épül, és lehetővé teszi azok lekérdezését, rendszerezését, összegzését. A széleskörű hozzáférések támogatására a rendszer internet alapú, azaz szükség esetén minden jogosult felhasználó a kistérség minden pontjáról elérheti, amennyiben rendelkezik internetes kapcsolattal. Az adatbevitel meghatározott időközönként történhet az erre a célra kialakított internetes felületen keresztül. A monitoring program programszintű minőségirányítási rendszerének kidolgozása A monitoring program/tevékenység minőségbiztosítási rendszerét ki kell dolgozni. A minőségbiztosításnak tartalmaznia kell:  a

vizsgálandó

indikátorok

pontosításának,

az

alkalmazott

mérőeszközök

átdolgozásának lehetőségét  ki kell térnie a kapcsolattartás módjára  a monitoring tevékenyég belső dokumentációs és adatkezelési rendjére, az adatkezelés szabályaira  az átadott információk, adatok és dokumentumok védelmét biztosító szabályokra  tartalmaznia kell a kapcsolattartás rendjére, ütemezésére vonatkozó terveket  meg kell határozni a monitoring program megvalósításának kulcsszereplőit, azok programban betöltött szerepét.

154

Tamási Kistérség


Követés, értékelés Feladat Kistérségi szintű intézményvezetői (igazgatói) munkacsoport létrehozása, annak működtetése éves munkaterv alapján. Minőségfejlesztés: országos kompetenciamérés eredményének vizsgálata intézményi szinten, az értékelés elvégzése, disszemináció. Az intézményi minőségirányítási programok összehangolása, átdolgozása a társuláshoz csatlakozás esetén. (önértékelés, fenntartói értékelés, partneri elégedettségmérések) Kistérségi szintű tanulmányi és sport versenyek szervezése a mikro-térségi központok közreműködésével éves program alapján Intézményi nevelési- és pedagógiai programok átdolgozása a szükségleteknek megfelelően. Az új tagokkal bővült társulásokban a dokumentumok kiegészítése, átdolgozása. Intézményi és kistérségi szintű munkaközösségek kialakítása, létrehozása, átszervezése A pedagógus akkreditált továbbképzések intézményi és kistérségi szintű összehangolása, megszervezése, a beiskolázások ütemezése Pedagógiai szakszolgálati rendszer működtetése (logopédia, gyógytestnevelés), bővítése, szakmai szolgáltatások szervezése. Intézmények belül – a tagintézmények között – az áttanítási rendszer működtetése a szakos ellátás biztosítása érdekévben

Határidő

Végrehajtó, közreműködő

2008. 09. folyamatos

Oktatási referens, intézményvezetők

2009. 05. Intézményvezetők, utána évente szükség szerint külső szakértők

Intézményvezetők, intézményi 2008. 09.-től minőségbiztosítók, szükség szerint külső folyamatos szakértők

2009. 09-től folyamatos.

Kistérségi oktatási munkatárs, intézményvezetők, munkaközösségvezetők

2009. 09. majd szükség szerint.

Intézményvezetők szükség szerint , szakértők

2008.10.

Intézményvezetők, szakmai munkaközösségvezetők, kistérségi oktatási munkatárs

2009.09.

Intézményvezetők kistérségi oktatási munkatárs

2008.12. folyamatos

Intézményvezetők, kistérségi oktatási munkatárs

2009.08-tól folyamatos

Intézményvezetők

155

Tamási Kistérség


A közoktatási fejlesztési tervet kétévenként felül kell vizsgálni, A beérkező információkat értékelni kell, ezek alapján kell elvégezni a szükséges módosításokat. A fejlesztési tervet hozzáférhetővé kell tenni a kistérség és a nagyobb települések honlapján, valamint az összes település számára meg kell küldeni. A változások nyomon követését az érintetteknek biztosítani kell.

156

Tamási Kistérség


Forráslista Liszabon 2000 Nemzetközi konferencia anyaga Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája Humán Stratégiai Fejlesztési Program Szakmai követelményrendszer és háttér a DDOP „Integrált kis- és mikro-térségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése c. konstrukciójának lebonyolításához (TINTA tanácsadó Kft) Dél-Dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007 – 2013 (OKÉV) SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus képzési Kht honlapja (www.sulinova.hu) Jelentés a 2008. évi Országos kompetenciamérés eredményeiről (www.kompetenciameres.hu) Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról módosításai (DVD jogtár) A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Terve Az Oktatáspolitika Regionális hatásai (Kozma Tamás és Forray R. Katalin) VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Táraság (www.vati.hu) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal, személyi adat nyilvántartás Közoktatási intézmények 2008. október 01-jei statisztikai adatai Intézményi adatok megtekintése (www.kir.hu)

157

Tamási Kistérség


MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: népesség adatok (2009.01.01) Lakos 2006. Simontornya Tamási Gyönk Hőgyész Pincehely Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsőnyék Fürged Iregszemcse Kalaznó Keszőhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pári Regöly Sárszentlőrinc* Szakadát Szakály Szárazd Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Pálfa* Összesen :

2007.

2008. január 1. 4 464 8 778 2 034 3 078 2 515 431 392 287 791 1 163 752 2 804 202 248 371 405 1 346 336 514 1 236 449 952 1 823 686 1 288 1 056 296 1 459 249 1 168 523 328 453 1 683

4 507 8 873 2 069 3 079 2 521 436 403 286 776 1 169 757 2 855 203 256 385 415 1 356 342 538 1 242 463 967 1 845 678 1 298 1 065 312 1 501 267 1 189 532 334 456 1 672 43 375

42 877

2009.

4 395 8 763 2 062 3 060 2 484 422 381 288 786 1 141 759 2 803 200 245 379 393 1 339 319 515 1 228 446 921 1 806 689 1 277 1 059 289 1 460 236 1 166 498 322 438 1 677

4 364 8 742 2 040 3 065 2 449 416 379 285 791 1 142 757 2 811 192 234 377 384 1 338 318 506 1 202 447 915 1 809 676 1 250 1 040 292 1 435 236 1 153 486 314 437 1 658

42 569

42 282

* Paksi kistérséghez tartozó települések, de a simontornyai intézményfenntartói társuláshoz csatlakoztak

158

Tamási Kistérség

Simontornya Tamási Gyönk Hőgyész Pincehely Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsőnyék Fürged Iregszemcse Kalaznó Keszőhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pári Regöly Sárszentlőrinc Szakadát Szakály Szárazd Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Pálfa Összesen :


0 éves 2008 27 68 12 25 18 1 0 4 13 13 8 32 2 2 1 3 19 3 8 14 4 12 22 6 5 5 3 11 2 10 2 3 5 12 363

A 2009. január 1-jei létszámból 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988 1987 1986 1985 1984 1983 31 28 35 26 23 30 38 29 30 30 27 42 43 55 51 46 54 61 70 65 47 61 64 62 66 64 72 77 71 62 61 69 67 72 66 81 73 94 103 96 114 115 124 100 114 120 120 116 118 110 12 15 16 13 20 24 18 13 12 13 16 18 19 25 25 18 26 27 28 27 27 24 26 16 21 24 33 29 36 29 30 27 20 26 30 35 37 27 23 38 39 41 39 38 32 40 44 35 46 30 23 16 15 17 22 15 25 21 30 27 27 28 25 28 23 37 26 21 28 28 34 32 30 23 30 2 1 1 3 3 5 4 3 4 3 3 6 4 3 2 3 5 5 2 4 1 8 2 4 3 3 0 2 2 4 3 6 4 4 3 1 7 5 6 1 4 4 2 7 7 6 2 5 6 3 2 2 1 3 2 5 3 2 4 3 3 7 8 4 7 4 8 4 5 2 2 1 2 2 2 12 12 17 16 10 20 14 16 14 8 17 12 13 12 11 15 12 15 6 12 13 17 16 14 17 13 16 15 19 11 8 20 12 9 14 5 18 9 18 14 15 24 20 21 16 16 14 11 19 12 13 15 14 7 16 11 12 11 7 11 13 6 11 17 4 19 9 14 16 14 7 14 10 8 9 33 28 33 30 26 31 25 24 19 31 46 36 24 41 41 40 34 41 33 43 42 51 33 38 44 1 2 2 1 2 2 2 1 2 0 3 4 1 7 1 2 3 2 1 1 1 2 1 1 1 4 2 3 0 2 0 2 0 2 2 0 1 2 2 3 6 3 1 1 3 6 3 3 7 4 6 0 1 2 0 3 2 4 6 1 2 1 2 4 1 7 2 3 2 4 4 5 4 5 3 4 2 6 2 7 3 5 6 5 4 2 2 7 3 2 6 4 3 2 4 4 2 3 4 9 20 15 22 21 14 12 21 17 14 17 21 19 17 19 19 21 21 19 19 27 14 21 17 18 11 2 1 4 3 2 2 5 2 2 2 0 6 4 3 3 3 2 3 3 7 2 3 3 2 3 10 4 4 7 8 6 7 4 7 10 7 4 6 9 6 8 7 10 9 2 11 5 8 6 8 7 13 12 12 8 7 16 15 10 13 18 12 13 12 7 20 16 20 18 18 15 12 17 13 19 2 5 5 6 5 5 4 8 4 5 6 4 7 7 2 4 7 3 7 4 2 4 4 3 5 7 14 11 12 6 7 11 9 10 7 14 9 12 13 11 9 15 18 12 14 15 10 13 13 11 13 25 26 17 20 15 22 24 17 16 30 19 23 28 29 26 22 15 35 19 23 32 20 28 24 7 3 9 3 8 6 11 6 15 7 9 5 9 6 9 6 8 12 12 14 11 7 7 6 10 7 8 7 10 8 10 13 9 6 8 8 9 6 11 12 22 11 19 12 19 21 17 21 11 13 13 13 4 12 9 15 9 13 14 9 6 7 16 14 17 13 17 19 6 16 19 18 11 15 12 6 3 2 3 1 3 1 2 1 4 1 0 2 2 4 0 0 4 3 4 2 1 1 4 2 12 9 10 9 15 21 8 14 11 15 16 13 15 18 8 16 24 16 25 18 19 21 23 13 13 2 1 2 2 1 3 3 3 4 0 4 4 2 2 2 2 5 1 1 3 0 2 3 1 1 9 4 9 12 5 10 9 14 11 10 9 5 7 14 12 13 12 19 15 8 7 16 15 24 11 6 2 6 4 5 3 6 5 3 5 2 3 6 6 6 5 4 3 6 8 5 10 5 5 6 3 5 3 2 3 5 5 7 1 4 1 0 1 4 4 6 4 3 5 3 6 3 2 3 3 9 7 2 5 11 3 12 6 7 3 1 4 5 10 3 10 9 6 4 11 7 5 8 8 6 14 14 10 17 11 14 24 15 14 21 17 23 12 23 20 19 17 19 21 16 22 22 20 26 16 382

376

405

388

368

384

435

391

383

381

434

159

421

445

529

474

559

554

572

552

571

549

587

539

546

522

Tamási Kistérség


ÁLTALÁNOS ISKOLAI ADATOK (2008. 10. 01.) 2. sz. melléklet: tanórán kívüli foglalkozások (2009. évi átszervezések utáni elnevezéssel) Iskolaotthonos

Napközis

Intézmény neve

Tanulószobás

kollégista

alsós

felsős

alsós

alsós

felsős

felsős

TONI székhely Tamási

-

72

189

-

-

-

TONI Fő Utcai Tagiskola Tamási

0

70

171

-

-

-


24

-

-

-

-

-

TONI Szakályi Tagiskola

14

-

-

-

-

17

-

43

79

-

-

-

Hegyhát Ált. Iskola székhely Gyönk

24

5

-

-

-

-

Hegyhát Ált. Isk. Hőgyészi Tagisk.

20

9

54

-

-

-

Illyés Gy. Társult Ált. Isk. Ozora

84

27

-

-

-

6

Illyés Gy. Társult ÁI. Magyarkeszi Tagisk.

34

10

-

-

-

7

Illyés Gy. Társult ÁI Fürgedi Tagisk.

26

-

-

-

-

-

Deák F. Ált. Isk. Iregszemcse

29

34

82

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Vak Bottyán ÁMK székhely Simontornya

74

-

-

-

-

-

Vak Bottyán ÁMK Tolnanémedi Tagiskola

-

17

34

-

-

-

TONI Nagykónyi Tagiskola

Deák F. Ált. Isk Felsőnyéki Tagisk.

-

-

-

-

-

-

Vak Bottyán ÁMK Pálfai Tagiskola

47

-

-

-

-

45

Vak Bottyán ÁMK Sárszentlőrinci Tagiskola

17

-

-

-

-

-

Vak Bottyán ÁMK Pincehelyi Tagiskola

18

12

-

-

-

-

-

93

64

23

32

-

Vak Bottyán ÁMK Nagyszékelyi Tagiskola

TMÖ Göllesz Viktor Ált. Isk. Iregszemcse

160

Tamási Kistérség


3. sz. melléklet: speciális ellátások Sajátos nevelést igénylő

ÖSSZES hátrányos helyzetű

EBBŐL halmozottan hátrányos helyzetű

2 főnek számító

3 főnek számító

Nemzeti/ etnikai nevelésben részesülő

TONI székhely Tamási

9

-

-

108

41

TONI Fő Utcai Tagiskola

17

266/0

154

67


-

4 -

33/0

14

8


8

-

71

17

TONI Nagykónyi Tagisk.

-

127

72

Hegyhát Ált. Iskola Gyönk

21 9

86/0 -

Hegyhát Ált. Isk. Hőgyész

19

Illyés Gy. Társult ÁI Ozora Illyés Gy. Magyarkeszi

18 3

Illyés Gy. Fürged

Intézmény neve

Étkezési támogatásban részesül

RGYV-ben részesül

Összes étkező

INGYENES tankönyv támogatásban részesül

Ingyenes

50%-os

617

282

230

861

312/0

153

32

209

0

157

187/0

163

82

192

26

102

190 181

-

0/176 0/118

99 86

32 49

128 116

72 37

27 8

137 60

3

-

0/26

25

18

24

24

0

26

Deák F. ÁI. Iregszemcse

9

-

-

149

99

Deák F. Ál. Felsőnyék Vak Bottyán ÁMK Simontornya

-

43

164

-

178

78

2

45

21

Vak Bottyán Tolnanémedi

8 1

-

-

132 45

79 15

166 48

73 28

11 14

119 68

Vak Bottyán Nagyszékely

1

-

-

16

5

16

14

0

16

Vak Bottyán Pálfa

9 2

-

-

62 26

32

78

32

20

27

26

6 0

91 35

-

65

10

87

37

20

80

-

104

30

162

70

92

162

884/320

1 644

729

2 048

809

710

2 234

Vak Bottyán Sárszentlőrinc Vak Bottyán Pincehely

2

TMÖ Göllesz V. Iregszemcse

162

összesen

303

14

-

-

161

10

44

Tamási Kistérség


4. sz. melléklet: infrastuktúra állapota

Intézmény neve

Épület állapota

felszereltség

0-5-ig

Taneszköz ellátottság

0-5-ig

0-5-ig

TONI székhely

2

3

3

TONI Fő Utcai Tagiskola

2

3

3


3

3

4


3

3

4

TONI Nagykónyi Tagiskola

4

4

3

Hegyhát Ált. Iskola Gyönk

4

3

3

Hegyhát Hőgyészi Tagiskola

3

4

4

Illyés Gy. Ozora.

5

4

4

Illyés Gy. Magyarkeszi Tagiskola

3

4

4

Illyés Gy. Fürgedi Tagiskola

4

3

4

Deák F. Ált Isk. Iregszemcse

2

2

2

Deák F. Felsőnyéki Tagiskola

3

3

2

Vak Bottyán ÁMK Simontornya

3

3

3

Vak B. Tolnanémedi Tagiskola

3

3

3

Vak B. Nagyszékelyi Tgaiksola

3

3

3

Vak B. Pincehelyi Tagiskola

3

4

4

Göllesz Viktor Tagiskola

2

4

3

162

Tamási Kistérség


5. sz. melléklet: humánerőforrás helyzete Felsőfokú végzettségű Intézmény neve

TONI székhely Tamási TONI Fő Utcai Tagiskola TONI Regölyi Tagiskola TONI Szakályi Tagiskola TONI Nagykónyi Tagisk. Hegyhát Ált. Iskola Gyönk Hunyadi János Ált. Isk. (Hegyhát Ált. Isk. Hőgyész) Illyés Gy. Társult ÁI Ozora Illyés Gy. Magyarkeszi Illyés Gy. Fürged Deák F. ÁI. Iregszemcse Deák F. Ál. Felsőnyék Vak Bottyán ÁMK Simontornya Vak Bottyán Tolnanémedi Vak Bottyán Nagyszékely Vak Bottyán Pálfa Vak Bottyán Sárszentlőrinc Vak Bottyán Pincehely EGYMI Göllesz V. Iregszemcse

Magasabb vezető állású 2

vezető állású 2 2 1 1 1 3

beosztott tanár/tanító 37 33 5 10 13 8

-

1 1 -

1 -

munkatársak adminisztrá-. torok 1,5 1 -

technikai dolg. oktatást közv. segítők -

más munkakörben f. 6 4 2 2 4,5

2 4

gazdálk. segítő 5 -

27 18 8 2

10 -

2 1 1 -

1 1 1 -

1 1

26 9

-

3 -

1 -

1 -

3 -

1 1 1

8 -

2 -

3 0,5 -

1 -

2,5 -

-

1 1 1

45 10 1 14 7 11

-

1 1

-

1 5,5

1 1 1 3

egyéb. 1 1 -

-

163

1

-

11 6 3 25

Tamási Kistérség


6. sz. melléklet: informatikai eszköz ellátottság

gépek száma Intézmény neve

gépterem

rendszergazda

elérhetőség

internet

hálózat

diákok ált. h.

tanárok ált. h.

inform.

egyéb megold.

főállású

egyéb

weblap

e-mail

igen

nem

igen

nem

Würtz Ádám

27

11

1

-

-

2

1

1

1

-

1

-

Esterházy Tagiskola

21

7

1

-

-

1

1

1

1

-

1

-

Regölyi Tagiskola

12

2

1

-

-

1

-

1

1

-

1

-

Szakályi Tagiskola

12

4

1

-

-

-

-

1

1

-

1

-

Nagykónyi Tagiskola

15

11

1

1

-

-

-

1

1

-

1

-

Pincehelyi Ált. Isk.

14

4

1

-

-

1

-

1

1

-

1

-

Gyönk Ált.és Zeneiskola Hőgyészi Ált.Isk.és Z.iskola

49

2

1

1

-

1

-

1

1

-

1

-

26

15

2

-

-

1

1

1

1

-

1

-

Ozorai Ált. Isk.

35

9

1

-

-

1

-

1

1

-

1

-

Fürgedi Ált. Isk.

1

1

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

Iregszemcsei Ált. Isk.

20

1

-

1

-

1

-

1

1

-

1

-

Felsőnyéki Ált. Isk.

28

8

1

-

-

1

-

-

1

-

1

-

Vak Bottyán Simontornya

70

36

3

-

1

-

-

1

1

-

-

-

Tolnanémedi Ált. Isk.

14

2

Nagyszékelyi Ált. Isk.

2

1

Göllesz Viktor Spec. Iskola

16

21

1

-

-

1

1

1

1

-

1

-

Magyarkeszi Ált. Isk.

25

4

1

1

-

1

1

1

1

-

1

-

164

Tamási Kistérség


7. sz. melléklet: oktató-nevelő munkához rendelkezésre álló helyiségek

Intézmény neve TONI székhely Tamási TONI Fő Utcai Tagiskola TONI Regölyi Tagiskola TONI Szakályi Tagiskola TONI Nagykónyi Tagisk. Hegyhát Ált. Isk. Gyönk Hegyhát Hőgyészi Tagisk. Illyés Gy. Ált. I. Ozora Illyés Magyarkeszi Tagi. Illyés Fürgedi Tagisk. Deák F. Iregszemcse Deák F. Felsőnyéki Tagisk. Vak Bottyán Simontornya Vak B. Tolnanémedi Tagi. Vak B. Nagyszékelyi Tagi. Vak B. Pincehelyi Tagisk. EGYMI Göllesz Viktor Tagi.

Tantermek száma szaktornanormál tanterem terem 17 6 16 6 1 8 1 1 8 8 2 21 7 1 14 9 1 5 7 8 1 3 16 1 1 8 1 39 13 3 10 1 4 10 2 1 25

1

0

közösségi terem

konyha tornaszoba zuhanyzó 1 0 0 0 0 6 1 1 4 0 2 1 2 1 1 1 1 8 1 3 8 1 2 1 1 0 1

6

165

WC 33 28 8 16 12 13 11 16 13 4 32 21 9 4 18 14

könytár 1 1 0 1 1 1 1 1 1 2

főző 1 0 0 1 1 1 1 1

melegítő ebédlő aula 0 1 0 1 1 0 0 0 1 0 1 0 1 0 1 2 1 1 1 1

egyéb 0 0 0 0 0 1 -

1 1

1

1 1

1

1

1

0

1

0

0

1

1

0

1

3

0

Tamási Kistérség


8. sz. melléklet: országos kompetenciamérés eredményei 2008. Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény Tamási Telephely

Tantárgy

Évfolyam

Országos átlag

Telephelyi átlag

Azonos Várható típusú átlag a telephelyek CSHI átlaga* alapján 480 486

székhely

Matek

6.

499

484

Fő Utcai Regöly Szakály Nagykónyi

Matek Matek Matek Matek

6. 6. 6. 6.

499 499 499 499

493 427 493

480 472 472 472

465 n.a. n.a. n.a.

székhely

Matek

8.

497

500

478

516


Matek Matek Matek Matek

8. 8. 8. 8.

497 497 497 497

430 459 437 374

478 473 473 473

n.a. n.a. n.a. n.a.

székhely

Szövegé.

6.

519

513

500

507


Szövegé. Szövegé. Szövegé. Szövegé.

6. 6. 6. 6.

519 519 519 519

510 435 464 -

500 489 489 489

485 n.a. n.a. n.a.

166

Minősítés (szignifikánsan)

Korábbi évek átlaga 2003.

Nem 493 különbözik Jobb 473 508 Nem különbözik Nem 482 különbözik jobb 482 -

2004.

2006.

2007.

510 473 536 483

507

488

485 547 379

488 507 373

409 451 378

529 -

-

519 514 515 -

Tamási Kistérség


székhely

Szövegé.

8.

506

522

Várható Azonos átlag a típusú CSHI telephelyek alapján** átlaga 485 525


Szövegé. Szövegé. Szövegé. Szövegé.

8. 8. 8. 8.

506 506 506 506

457 479 456 399

485 472 472 472

BBÁG BBÁG

Matek Szövegé.

6. 6.

499 519

523 562

580 597

BBÁG. BBÁG

Matek Szövegé.

8. 8.

497 506

540 572

575 583

BBÁG:

Matek

10.

490

541

588

547

10.

490

513

534

501

Telephely

Tantárgy

Évfolyam

Országos átlag

Telephelyi átlag

n.a. n.a. n.a. n.a.

BBÁG

Szövegé.

10.

497

573

589

559

BBÁG

Szövegé.

10.

497

539

551

511


Korábbi évek átlaga 2003.

Nem különbözik -

Nem különbözik Nem különbözik Nem különbözik jobb

2004.

2006.

2007.

513

504

486

523 556 434

490 499 406

419 437 371

8. évfolyamos osztály 4.évfolyamos osztály 8. évfolyamos osztály 4.évfolyamos osztály

* Tamási általános iskoláinál a kis városok átlaga, Regöly, Szakály, Nagykónyinál a közepes községek átlaga, a gimnáziumnál a 8 vagy 4 évfolyamos iskolák átlaga szerepel az oszlopban ** a jelentés szerint nincs adat (n.a.) azoknál a telephelyeknél, akik nem küldtek be megfelelő számú kérdőíveket, vagy az értékeléshez ez nem elegendő mennyiség

167

Tamási Kistérség


Vak Bottyán ÁMK Simontornya Telephely

Tantárgy

Évfolyam

Országos átlag

Telephelyi átlag

Stornya

Matek

6.

499

453

Azonos Várható típusú átlag a telephelyek CSHI átlaga* alapján** 480 463

Tolnaném. Pálfa Stornya Tolnaném. Pálfa

Matek Matek Matek Matek Matek

6. 6. 8. 8. 8.

499 499 497 497 497

459 443 382 426 400

465 472 478 469 473

n.a.

Stornya

Szövegé.

6.

519

487

Tolnaném Pálfa Stornya Tolnaném Pálfa

Szövegé. Szövegé. Szövegé. Szövegé. Szövegé.

6. 6. 8. 8. 8.

519 519 506 506 506

Gimi

Matek

10.

490


Korábbi évek átlaga 2003

2004

Nem 453 különbözik 455

470

463 n.a.

gyengébb

448 471

500

483

489

460 498 392 439 427

480 490 485 469 478

n.a.

Nem 451 különbözik 456

473

gyengébb

429 506

486

557

479

Nem különbözik

2007

443 415 401

366 407

424 405

349 415

498

522

377 511 358

392 536 422

460

Szakisk. Matek 10. 490 373 392 n.a. 338 350 Gimi Szövegé. 10. 497 523 563 487 Jobb Szakisk. Szövegé. 10. 497 347 390 n.a. 329 351 * Simontornyánál a kis városok, Tolnanémedi és Pálfa esetében a községek átlaga szerepel ** Van telephely, ahol ezt nem nézték, van olyan is, ahol nem volt elég a kérdőívek száma, emiatt nincs adat (n.a.)

168

2006

Tamási Kistérség


Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Óvoda* Pincehely Telephely

Pincehely

Tantárgy

Évfolyam

Országos átlag

Telephelyi átlag

Matek Matek

6. 8.

499 497

420 460

Azonos Várható típusú átlag a telephelyek CSHI átlaga** alapján 472 465 473 467

Szövegé.

6.

519

454

489

485

Szövegé.

8.

506

469

478

473

* 2009. július 1-jén csatlakozott a Vak Bottyán ÁMK-hoz ** Közepes községek átlagához viszonyítva

169

Minősítés (szignifikánsan) gyengébb Nem különbözik Nem különbözik Nem különbözik


2004

2006

2007 432

382

Tamási Kistérség


Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda Iregszemcse Telephely

Iregszemcse Matek Szövegé.

6. 6.

499 497

394 433

Azonos Várható típusú átlag a telephelyek CSHI átlaga* alapján** 472 430 489 448

Matek Szövegé.

8. 8.

519 506

357 359

473 478

n.a. n.a.

Matek Szövegé. Matek. Szövegé.

6. 6. 8. 8.

499 497 519 506

447 464 470 464

465 480 469 469

n.a. n.a. n.a. n.a.

Felsőnyék

Tantárgy

Évfolyam

Országos átlag

Telephelyi átlag

* Iregszemcse esetén a közepes községek, Felsőnyék esetén a kis községek átlagát írtam be. ** n.a. = alacsony számú kérdőív miatt nincs adat

170



2004

2006

2007

gyengébb Nem különbözik

460 446

416 404 446 487

376 370

436 447

Tamási Kistérség


Általános és Zeneiskola Gyönk** Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium Gyönk Telephely

Ált. isk.

Gimi 6 oszt. Gimi 6 oszt. Gimi 4 oszt. Gimi 4 oszt. Gimi 6 oszt. Gimi 6 oszt.

Tantárgy

Évfolyam

Országos átlag

Telephelyi átlag

Matek Matek

6. 8.

499 497

519 472

Azonos Várható típusú átlag a telephelyek CSHI átlaga* alapján 472 484 473 469

Szövegé.

6.

519

503

489

504

Szövegé.

8.

506

478

478

475

Matek

8.

497

493

532

492

Szövegé.

8.

506

506

547

500

Matek

10.

490

463

510

509

Szövegé.

10.

497

512

530

519

Matek

10

490

515

557

485

Szövegé.

10.

497

501

563

494



2004

Jobb 458 Nem különbözik Nem 496 különbözik Nem különbözik

517 490

Nem különbözik Nem különbözik gyengébb

2006 470

432

509

494

463

502

489

474

563

484

528

568

Nem különbözik Nem különbözik Nem különbözik

* általános iskola esetén a közepes községek átlagához, gimnázium esetén a kis 4 és kis 6 osztályos gimnáziumok átlagához viszonyítva ** 2009. augusztus 1-jétől a neve Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményre változott. 171

2007

Tamási Kistérség


Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda Ozora Telephely

Matek

6.

499

419


Matek

8.

497

462

489

461

Szövegé. Szövegé.

6. 8.

519 506

451 475

473 478

487 495

Magyarkeszi Matek Matek Szövegé. Szövegé.

6. 8. 6. 8.

499 497 519 506

439 477 436 463

472 489 473 478

n.a. n.a. n.a. n.a.

Ozora

Tantárgy

Évfolyam

Országos átlag

Telephelyi átlag



2004

2006

2007

Nem 370 különbözik Nem 412 különbözik gyengébb Nem különbözik

421

475 490

407 434

408 441

398 444

461 491 436 457

449 492

390 422

417

* mindkét település esetében a közepes községek átlaga került feltüntetésre ** CSHI = családi héttér index alapján várható eredmény az adott telephelyen. Ahol a családok (tanulók) legalább 2/3-a nem küldte vissza a kitöltött kérdőívet, ott nem volt kiszámítható a várt eredmény. (n.a. = nincs adat)

172

Tamási Kistérség


Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény*** Hőgyész Telephely

Hőgyész

Tantárgy

Évfolyam

Országos átlag

Telephelyi átlag

Matek

6.

499

467


Matek Szövegé.

8. 6.

497 519

455 479

473 489

n.a. 498



Nem 445 különbözik

2004

2006

2007

475 453

432

Szövegé. 8. 506 483 478 n.a 439 458 * Közepes községek átlagához viszonyítva ** Alacsony számú kérdőív miatt nincs adata (n.a.) *** 2009. augusztus 1-jén csatlakozott a Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményhez (Gyönk)

439

Nem 439 különbözik

464 491

Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézménye Telephely

Vályi

Tantárgy

Matek Szövegé.

Évfolyam

10. 10.

Országos átlag 490 497

Telephelyi átlag 409 411

Azonos Várható típusú átlag a telephelyek CSHI átlaga* alapján 402 n.a. 392 n.a.

*nagy szakiskolák átlaga n.a. nem áll rendelkezésre elegendő adat

173


Korábbi évek átlaga 2003. 433 422

2004. 413 416

2006. 388 414

2007. 420 414

Tamási Kistérség


ÓVODÁK ADATAI

9. sz. melléklet: infrastruktúra állapota Telephely Diósberény Varsád Udvari Gyönk Hőgyész Belecska Mucsi Iregszemcse Felsőnyék Újireg Nagyszokoly Tamási Regöly Pári Szakály Nagykónyi Ozora Magyarkeszi Fürged Simontornya Tolnanémedi Nagyszékely Pálfa Sárszentlőrinc Pincehely Értény Koppányszántó Miszla Waldorf Alapítványi

Épület állapota

felszereltség

0-5-ig 5 3 3 4 3 4 3 2 3 4 3 2 4 2 4 5 4 5 4 3 3 3

5 3 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 4 2 4 5 5 3 4 3 3 3

0-5-ig

4 3 3 4 3

4 3 3 3 4

Taneszköz ellátottság 0-5-ig 3 4 4 4 3 3 3 3 4 2 3 4 4 3 4 4 4 3 4 3 3 3 4 4 4 3 4

174

Tamási Kistérség


10. sz. melléklet: az óvodai nevelő munkához rendelkezésre álló helyiségek Csoportszobák száma Intézmény neve Diósberény Varsád Udvari Gyönk Hőgyész Belecska Mucsi Iregszemcse Felsőnyék Újireg Nagyszokoly Tamási Regöly Pári Szakály Nagykónyi Ozora Magyarkeszi Fürged Értény Koppányszántó Simontornya Tolnanémedi Nagyszékely Pálfa Sárszentlőrinc Pincehely Waldorf Alapítványi

konyha tornaszoba

közösségi terem

normál

speciális

fejlesztő szoba

zuhanyzó

WC

könytár

főző

aula

egyéb

1 1 1 3 6 1 1 4 2 1 2 1 2 1 2 2 3 4 2 1 1 6 2 1

-

1 1 1 1 1 -

1 1 1 1 1 1 1 1 1 -

1 1 2 1 1 1 1 10 1 1 2 2 2 1 1 1 -

5 5 4 7 19 3 4 3 1 3 1 29 6 1 6 4 8 8 4 3 2 4 3 1

1 1 -

1 1 1 1 1 1 1 1 -

1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 -

1 -

-

4 2

-

1 -

-

1 1

11 4

-

-

1 -

-

-

-

175

melegítő ebédlő

Tamási Kistérség


11. sz. melléklet: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. (OKM) Felvételi eredmények Középiskola neve

Székhelye

II. Géza G. Petőfi Sándor G. Illyés Gyula G. Sz. Magyar László G. Tolnai Lajos G. Garay János G. Béri Balogh Ádám G. Sztárai Mihály G. Vályi Péter Sz.

Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Gyönk Szekszárd

6,56 3,98 4,62 5,28 2,79 3,95

6,56 10,13 20,06 11,7 17,67 24,96

Tamási Tolna Tamási

4,24 5 0,58

11,84 7,33 1,16

Középiskola neve II. Géza G. Petőfi Sándor G. Illyés Gyula G. Sz. Magyar László G. Tolnai Lajos G. Garay János G. Béri Balogh Ádám G Sztárai Mihály G. Vályi Péter Sz.

agrár

székhelye Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Gyönk Szekszárd Tamási Tolna Tamási

bölcsész

egészségügyi

gazdasági

6,15 7,78 5,04 6,04 4,19 8,23

6,97 16,91 14,29 7,92 9,77 17,67

informatikai 0,41 1,45 0,84 0,47 1,54

jogiigazgatási F/L.(%) 4,1 6,51 8,82 4,15 2,33 10,55

műszaki

7,38 11,93 6,3 7,17 3,26 9,61

művészeti

2,05 0,63 1,68 0,38 1,54

pedagógiai 11,07 8,59 8,4 7,92 9,3 5,49

társadalmi

1,45 0,84 0,38 0,93 1,37

természettudományi 2,87 9,13 5,36 4,91 3,26 9,09

5,65 11,31 0,35 9,54 10,25 0,35 11,31 1,06 5,65 6,67 14 1 5,33 11 0,33 6,67 1 3,67 0,58 4,05 2,31 0,58 3,47 9,83 0,58 Jelentkezők nyelvvizsgáinak száma / jelentkezők száma Felvettek nyelvvizsgáinak száma / felvettek száma 2002-2006 55,7 69,8 69,2 45,6 72,6 88,7 61,2 63,7 37,7

20022002 2003 2004 2005 2006 2006 2002 45,2 50 48,5 69,2 73,9 62,5 60,7 57,9 71,3 64,8 70,6 82,5 72,8 57,5 64,7 62,7 71,1 68,8 79,5 73,9 67,8 25 36,6 52,9 53,8 65,6 51 27 85,7 66,7 68,8 76,7 65,6 82,5 100 74,4 90 93,2 85,8 95,6 90,7 77,1 56,6 59,2 73,6 56,4 60 69,5 64,3 56,3 55,6 59,6 70,6 76,2 68,1 55,8 36,8 18,2 71,4 64,3 23,1 52,1 58,3

176

2003 2004 2005 2006 48,7 59,1 75 86,7 72,2 72 71,6 87,1 68,2 76,7 73,5 85,3 41,7 60,7 57,5 75 86,4 69,2 77,4 80 94 93,9 87,2 97,9 65 78,6 70 69,7 62,1 60 82,1 82,9 12,5 100 72,7 42,9

Tamási Kistérség


Érettségi eredmények 4b. táblázat - A középiskolák mutatói a kétszintű érettségi vizsga átlageredményei alapján… Biológia

Sztárai Mihály G.

Tolna

82,4 72,7

62,2 66,5

74,1

58 52,7

Informatika középszint

Biológia középszint

72,7

67,4

Tamási

Bátaszék

100 80 60 40 20 0

60,8

60 40

ks zá rd

20

74,1

Szekszárd Bonyhád

Sz e

0 Gyönk

177

69,4

há d

80,5

Si m

80

82,4

Bo ny

100

73,5

62

58

55,5

52,7

46,7

nk

Tamási

75,3

G yö

Szekszárd

54,4 83,5

76,4

ln a

Garay János G. Béri Balogh Ádám G.

60,8

Emelt Középszint szint

69,4 55,5 46,7 62 74,1

To

Simontornya

77,2

vá r

Gyönk

Vak Bottyán G.

79,4

48,4 70,3 56,1 52,4

i

Tolnai Lajos G.

76,8

Kémia

Középszint

af öl d

Dunaföldvár

Informatika

Emelt szint

Középszint

un

Bonyhád

Magyar László G.

Francia

Emelt szint

Középszint

m ás

Petőfi Sándor G.

67,4 80,5

Földrajz

Középszint

D

Bátaszék

Emelt szint

Ta

székhelye

II. Géza G.

Fizika

Középszint

on to rn ya

Középiskola.neve

Emelt szint

Tamási Kistérség


Nyelvvizsgák száma Felvettek nyelvvizsgáinak száma / felvettek

Jelentkezők nyelvvizsgáinak száma / jelentkezők száma

száma 2002-

Középiskola neve

székhelye

2002-2006

2002 2003 2004 2005 2006 2006

Tolnai Lajos G.

Gyönk

Vak Bottyán G.

Simontornya

72,6 28,9

85,7 66,7 68,8 76,7 65,6 66,7 22,7 14,3 38,5 41,2

82,5 100 28,8 33,3

Béri Balogh Ádám G

Tamási

61,2

56,6 59,2 73,6 56,4

60

69,5 64,3

Vályi Péter Sz.

Vályi Tamási

37,7

36,8 18,2 71,4 64,3 23,1

52,1 58,3

Felvettek nyelvvizsgáinak száma 2002-2006 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

80 70 60 50 40 30 20 10 0

69,5 52,1 28,8

Simontornya

Tamási

2003

2004 2005 2006

86,4 69,2 77,4 80 29,4 21,4 42,9 27,3 65 78,6 12,5

70 69,7

100 72,7 42,9

Jelentkezők nyelvvizsgái 2002-2006

82,5

Gyönk

2002

Vályi Tamási

178

72,6 61,2 37,7 28,9

Gyönk

Simontornya

Tamási

Vályi Tamási

Tamási Kistérség


12. sz. melléklet: Intézményeik szervezeti felépítése, kapcsolatrendszere Értény- Koppányszántó Társult Óvoda Értény

Tagóvoda Koppányszántó

Szivárvány ÓvodaRegenbogen Kindergarten Gyönk

Tagóvoda Hőgyész

Tagóvoda Mucsi

Tagóvoda Belecska

Napraforgó Óvoda - Kindergarten Diósberény

Tagóvoda Udvari

Tagóvoda Varsád

179

Tamási Kistérség


Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tamási

Óvodai intézményegység Aranyerdő Tagóvoda Tamási

Általános iskolai intézményegység

székhely intézmény Tamási

Középiskolai intézményegység Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégium Tamási

Tagiskola Regöly Tagóvoda Regöly

Tagóvoda Szakály

Tagóvoda Nagykónyi

Tagiskola Szakály

Tagiskola Nagykónyi

180

Alapfokú művészetoktatási intézményegység Lajtha László Zeneiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tamási

Szakszolgálati intézményegység Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Tamási Kistérség


Illyés Gyula Társult Általános Iskola és Óvoda Ozora Óvodák

Általános iskolák Tagiskola Fürged 1.-4. évfolyam

Tagóvoda Ozora

Tagóvoda Fürged Tagiskola Magyarkeszi 1.-8. évfolyam Tagóvoda Magyarkeszi

Hegyhát Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyönk

Tagiskola Hőgyész

181

Tamási Kistérség


Vak Bottyán Általános Művelődési Központ Simontornya

Óvodák Lurkó- kuckó Tagóvoda Simontornya Tagóvoda Nagyszékely Tagóvoda Tolnanémedi Tagóvoda Pálfa Tagóvoda Sárszentlőrinc Tagóvoda Pincehely

Általános iskolák Tagiskola Tolnanémedi 1.-4. évfolyam Tagiskola Nagyszékely 1.-4. évfolyam Tagiskola Pálfa 1.-8. évfolyam Tagiskola Sárszentlőrinc 1.-4. évfolyam Tagiskola Pincehely 1.-8. évfolyam

182

Középiskola és Kollégium Gimnázium és Kollégium Simontornya 7.-13. évfolyam 9.-13. évfolyam Szakképző iskola Simontornya

Sportcsarnok Simontornya

Aktualizálta: Szabó-Bakosné Rosta Margit oktatási ügyintéző tanügyigazgatási szakértő OH sorsz

Recommend Documents