Aktív Műhely a gyakorlatban. Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer módszertani kézikönyve

Aktív Műhely a gyakorlatban Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer módszertani kézikönyve Kézenfogva Alapítvány Budapest, 2010

Szerkesztette: Dr. Czike Klára Szerzők: dr. Czike Klára Ivánku Zsuzsanna Jakab Áron Kogon Zsófia Nelhübel Henriette Nemes-Toldi Judit Pordán Ákos Schenk Lászlóné Tőrös Márta Váradi Antal Felelős k iadó: Pordán Ákos Felvilágosítás: Kézenfogva Alapítvány (1) 215-5213

Nyomdai előkészítés: Szabó András Készült a Prime Rate Kft. nyomdájában 1044 Budapest, Megyeri út 53. www.primerate.hu

Aktív Műhely a gyakorlatban

Tartalom I. Bevezető

5

II. A fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzete

7

1. A fogyatékos emberek foglalkoztatása: jellemző adatok

7

1.1.

Definíció és létszám

7

1.2.

A fogyatékos emberek gazdasági aktivitását és munkaerőpiaci helyzetét meghatározó főbb demográfiai jellemzők

10

2. A fogyatékos emberek foglalkoztatásának jelenlegi rendszere

13

2.1.

Szociális foglalkoztatás

13

2.2.

Védett szervezeti szerződéssel történő foglalkoztatás

15

2.3.

Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás

15

2.4.

Nem akkreditált munkáltatónál történő integrált foglalkoztatás

18

3. A fogyatékos emberek integrált foglalkoztatása felé

20

4. Források

21

III. Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer

22

1. Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer missziója

22

2. Az eszközrendszer

22

3. Az Aktív Műhely Foglalkozást Fejlesztő Eszközrendszerrel történő fejlesztés folyamata

26

IV. Aktív Műhely a gyakorlatban

31

1. A program célja, tevékenységei, módszerei

31

2. A programban résztvevő szervezetek

33

3. A diagnózisok megállapításai

34

3.1.

A szervezeti működés általános jellemzői

34

3.2.

A foglalkoztatás mennyiségi és minőségi jellemzői

36

3

4 Aktív Műhely a gyakorlatban 3.3.

Gazdálkodási jellemzők

39

3.4.

Tárgyi, technikai feltételek

47

3.5.

A foglalkoztatásban dolgozók szakemberek bemutatása

47

3.6.

Ellátottak/foglalkoztatottak kompetenciáinak bemutatása

49

4. Fejlesztési javaslatok

53

5. Új foglalkoztatási tevékenységek

57

V. Jó gyakorlatok a szociális foglalkoztatásban

61

1. Tudatos szervezeti stratégia

61

2. Minőségbiztosítás

63

3. Sokszínűség a tevékenységekben

64

4. Minőségi foglalkoztatás

65

5. Fogyatékos emberek minőségi ellátása

67

6. Szakemberek a szociális foglalkoztatásban

68

7. Társadalmi fenntarthatóság

69

8. Pénzügyi fenntarthatóság

70

9. Több lábon álló szervezet

72

10. Saját foglalkoztatási tevékenységből származó bevétel

73

11. Piacorientált foglalkoztatás

74


I.

Bevezető Aktív Műhely a fenntartható foglalkoztatásért

2004 forró nyarán a Kézenfogva Alapítvány irodájában összejött egy kis csapat, amely azt a célt tűzte ki, hogy a védett, félig-védett, szociális foglalkoztatás biztató eredményeinek megőrzéséért, szakmai megújításért összefog és cselekszik. Mindenki egyetértett abban, hogy a fogyatékos emberek nem akarnak látszat tevékenységet végezni, dolgozni, termelni, szolgáltatni akarnak: tartalmas életet szeretnének élni. „Aktív műhelyeket” kell létrehozni, ahol a fogyatékos emberek értelmes, piacon is értékesíthető termékeket készítenek, és szolgáltatásokat nyújtanak: aktív, produktív életet élhetnek. És ez az aktív műhely nem betonozza be őket a védett körülmények közé, hanem a nyílt munkaerőpiaci munkavállalásra készíti fel őket. Végül hat civil szervezet (Bárka Alapítvány, Esőemberekért Egyesület, Fogd a Kezem Alapítvány, Kézenfogva Alapítvány, Mécses Egyesület, Szimbiózis Alapítvány) összefogott és elkezdett kidolgozni egy foglalkoztatási modellt, hogy fent kitűzött célok megvalósuljanak. Négy év munkája alatt meghatározták és kidolgoztak megoldásokat is azokra a szakmai tartalmakra, amelyekre nem volt megfelelő válasz: értékesítés, szakemberek képzése, sérült munkavállalók képzése, üzleti tervezés, munkaképesség felmérés, módszertani támogatás, hálózati működés. Ezek között volt saját fejlesztés és volt külföldi mintának az adaptációja is. Megszületett az Aktív Műhely Foglalkoztatási Modell. 2009-2010-ben a TÁMOP 1.4.3. B komponense által biztosított 10 hónapos programban a modell elemeit kiegészíthettünk a diagnóziskészítés, fejlesztési terv készítés elemeivel és leírhattuk, standardizálhattuk a teljes fejlesztési folyamatot. Az Aktív Műhely Foglalkoztatási Modellből Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer lett. Kidolgoztuk az Aktív Műhely működtetési szerkezetét, jogi struktúráját és azon munkálkodtunk, hogy más szervezeteknél is elindulhassanak fejlesztések és ezek eredményeképpen fenntartható foglalkoztatási tevékenységek.

5

6 Aktív Műhely a gyakorlatban Nem volt könnyű helyzetünk, mert a gazdasági válság, természeti katasztrófák és családi tragédiák is nehezítették a munkánkat. De elkészültünk és készek vagyunk arra, hogy más szervezeteknél is fejlődhessen a foglalkoztatás az Aktív Műhely értékrendje és szakmai programja szerint. Nagyon köszönöm a támogatóknak a bizalmat és a partnereknek az együttműködést!

Pordán Ákos Kézenfogva Alapítvány, ügyvezető-kurátor


II. A fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzete A fogyatékos emberek a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartoznak. Nagy részüknek nem csupán egészségi állapota, hanem szociális körülményei is nehezek, és teszik szinte lehetetlenné a társadalmi normaként elfogadott mindennapi élet folytatását. Egy társadalom erkölcsijogi és mentális állapotát jól jellemzi az, hogy miképpen tudja segíteni a különböző okokból hátrányos helyzetbe került tagjainak mindennapjait, munkavállalását, munkaerőpiacon történő elhelyezkedését. A fogyatékos emberek társadalomba történő beilleszkedését, elfogadottságát jelentős mértékben elősegíti, ha megélhetésüket munkából származó jövedelemből tudják biztosítani: a munkavállalás a társadalmi integráció legfontosabb csatornája.

1.

A fogyatékos emberek foglalkoztatása: jellemző adatok

1.1. Definíció és létszám A mindennapos szóhasználatban gyakran keveredik a fogyatékos (fogyatékossággal élő), az egészségkárosodott, a rokkant és a megváltozott munkaképességű személy fogalma. Ezeket a kifejezéseket sokan sokféleképpen használják: egységes definíció még egyik esetben sem született. A különböző szektorok jellemzően azokat a kifejezéseket alkalmazzák, amelyek a leginkább kifejezik a célcsoporttal kapcsolatos tevékenységeiket: az egészségügyben a „beteg”, az oktatásban a „sajátos nevelési igényű” megfogalmazás az irányadó, míg a megváltozott munkaképesség fogalma a foglalkoztathatóság szempontjából fogalmazza meg a fogyatékosság, illetve az egészségkárosodás miatti akadályozottságot. A definíciós sokszínűség következménye, hogy nem lehet pontosan meghatározni, hányan is vannak a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességűek: számuk mindig a mérés során alkalmazott definíció függvénye. A definíció bizonytalansága mellett az is tény, hogy átfo-

7

8 Aktív Műhely a gyakorlatban gó kutatás az elmúlt években a fogyatékos emberekről nem készült, csak egyes csoportok részvizsgálatai valósultak meg. Ez a statisztikai, kutatási bizonytalanság rendkívül megnehezíti a társadalmi tervezés, előrejelzés, problémakezelés lehetőségeit. A népszámlálás adatai alapján a fogyatékos emberek létszáma az 1990. évi 368 ezer főről a 2001. évre jelentősen, 577 ezer főre nőtt, arányuk a népességen belül 3,5%-ról 5,7%-ra emelkedett. (A létszámnövekedés azzal is összefügghet, hogy 2001-ben a fogyatékos emberek közül többen vállalták fogyatékosságukat, mint 1990-ben, de az is elképzelhető, hogy többen vannak tisztában egészségi állapotuk fogyatékossághoz kapcsolható jellegével.) A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a fogyatékos emberek közül a 15-64 éves korosztályba 339 389 fő tartozott. A népszámlálást követően, 2002-ben az EU valamennyi tagállama és a csatlakozásra készülő országok az EUROSTAT kérdőíve alapján a munkaerőfelmérés mellett célzott adatfelvételt hajtott végre a fogyatékos (megváltozott munkaképességű) emberek foglalkoztatásáról. Eszerint a 15-64 éves népesség 11 %-ának, 748 200 főnek van legalább 6 hónapja fennálló és még hat hónapig fennmaradó, mindennapi életvitelét zavaró egészségi problémája. A kapott adatokat a népszámlálás adataival összehasonlítva megállapítható, hogy a 2001. évi népszámláláshoz képest a 2002. évi munkaerő-felmérés során a 15-64 éves korcsoportban több mint kétszer annyian vallották magukat fogyatékosnak. (Ez a jelenség részben azzal magyarázható, hogy a 2001. évi népszámlálás adatfelvétele során adható lehetséges válaszok a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény definícióját tükrözték, így valószínűleg sokan, akik a válaszlehetőségek közül nem tudtak választani, nem vallották magukat fogyatékosnak.) $ IRJ\DWpNRVViJJDO pOĘ LOOHWYH PHJYiOWR]RWW PXQNDYpJ]Ę NpSHVVpJĦ ODNRVViJ N|UH pV V]iPD PHJKDWiUR]iViQDN DODSMiW NpSH]KHWL D] LV KRJ\ hányan részesülnek egészségkárosodásuk, illetve megváltozott munNDYpJ]Ę NpSHVVpJN PLDWW YDODPLO\HQ HOOiWiVEDQ MDQXiU WĘO PHJYiOWR]RWWDPXQNDNpSHVVpJYiOWR]iVPLQĘVtWpVpQHNUHQGV]HUHDV]DN pUWĘLEL]RWWViJRNPiUQHPDPXQNDNpSHVVpJFV|NNHQpVKDQHPD]HJpV] VpJNiURVRGiVPpUWpNpWKDWiUR]]iNPHJpVEL]RQ\RVHVHWHNEHQNRPSOH[ PLQĘVtWpVNHUHWpEHQNHUOVRUDV]DNPDLPXQNDNpSHVVpJYiOWR]iViQDNpV DUHKDELOLWiOKDWyViJQDNDPHJiOODStWiViUDLV$KD]DLJ\DNRUODWV]HULQWD] HJpV]VpJNiURVRGiVPpUWpNpQHNPHJiOODStWiVDRUYRVV]DNpUWĘLIHODGDW2U


V]iJRV5HKDELOLWiFLyVpV6]RFLiOLV6]DNpUWĘL,QWp]HW256=, MRJRVXOWH]W V]i]DOpNRVIRUPiEDQPHJiOODStWDQL
Ellátás típusa

Fő

Korbetöltött rokkantsági nyugdíj

370 934

Korhatár alatti rokkantsági nyugdíj

379 326

Rokkantsági járadék

31 815

Rehabilitációs járadék

13 858

Egészségkárosodott személyek szociális járadékai (átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka)

171 479

ÖSSZESEN

967 412

Az adatok alapján megállapítható, hogy a 2001. évi népszámlálási felmérésnél, illetve a 2002. évi munkaerő-felmérésnél kapott adatokhoz képest lényegesen bővebb kört jelez a megváltozott munkavégző képesség miatt folyósított ellátásokban részesülők száma. Figyelemre méltó, hogy a 2001. évi népszámlálás során a rokkantsági nyugdíjasok közel kétharmada nem jelezte, hogy fogyatékosságban szenved, amely egyrészt az adatfelvétel és az alkalmazott definíciók bizonytalanságait, illetve a célcsoport „belső bizonytalanságait” jelezheti, másrészt azt valószínűsíti, hogy – főleg a fiatalabb korosztályoknál – a rokkantsági nyugdíjasok egy részének egészségi állapota nem olyan súlyos, hogy ha lenne munkalehetőség, ne tudnának elhelyezkedni. Az aktív korú rokkantsági nyugdíjasok aránya még jelenleg is magas: hatékonyabb rehabilitáció és javuló munkaerőpiaci helyzet esetén a mai rokkantnyugdíjasok közül sokan teljes értékű munkát tudnának végezni.

9

10 Aktív Műhely a gyakorlatban 1.2. A fogyatékos emberek gazdasági aktivitását és munkaerőpiaci helyzetét meghatározó főbb demográfiai jellemzők A fogyatékos emberek körében a nem fogyatékos emberekhez viszonyítva a népszámlálási adatok alapján kisebb a gyermekek és jóval magasabb a 60 éves, illetve idősebb személyek aránya. 1990 óta a legfontosabb változásnak az arányok további „eltolódása” tekinthető: a fogyatékos népességen belül számottevően megnőtt a 40 éves és idősebbek aránya. (A fogyatékos emberek arányának megnövekedése a középkorúak körében egyrészt azzal magyarázható, hogy ebben a generációban (különösen a férfiak esetében) már jelentős egészségi állapotbeli romlás tapasztalható, másrészt pedig, hogy a munkanélküliség és az egzisztenciális ellehetetlenülés előli menekülés egyik módja volt a „rokkantosítás” különösen igaz volt ez a kilencvenes évek elején, amikor ugrásszerűen megnövekedett a leszázalékoltak aránya). $]HVpO\HJ\HQOĘVpJPHJWHUHPWpVpQHNHJ\LNOHJIRQWRVDEELQWp]PpQ\HD] LVNROD$]LVNRODQHPFVXSiQDV]RFLDOL]iFLyIRQWRVV]tQWHUHKDQHPLWWGĘO QHNHODPXQNDHUĘSLDFLOHKHWĘVpJHNLV

A fogyatékosság típusa

Összetétel a fogyatékosság típusa szerint - 2001 (%)

Ált. isk. 8 osztálynál alacsonyabb

Ált. isk. 8 osztály

Közép-iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

Közép-iskola érettségivel

Egyetem, főiskola, stb.

ÖSSZ.

A 15 évesnél idősebb fogyatékkal élő személyek legmagasabb befejezett iskolai végzettség és a fogyatékosság típusa szerint - 2001 (%)

Mozgássérült

36,4

27,8

41,6

10

15,3

5,3

100

Alsó, felső végtag hiánya

2,6

25,4

43,9

11,2

14,2

5,3

100

Egyéb testi fogyatékos

4,6

19

42,5

15,9

17,1

5,5

100

Gyengénlátó

9,6

29,5

37

9

17,9

6,7

100

Egyik szemére nem lát

3,2

30,4

38,7

9,4

14,9

6,6

100

Vak

1,6

39,5

36,1

5

13,9

5,5

100

Értelmi fogyatékos

9,9

60,4

33,3

3,2

2,5

0,6

100

Nagyothalló

7,7

37,5

37,2

7,5

12,4

5,4

100

Siket, siketnéma, néma

1,5

32,3

43,6

14,6

7,2

2,4

100

Beszédhibás

1,3

29,7

41,3

12,2

12,5

4,2

100

Egyéb

21,6

16,6

42,6

16,1

18,8

5,9

100

ÖSSZESEN

100

28,9

40,2

10,7

14,9

2,2

100

Gazdasági aktivitás tekintetében a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között 1990-ben és 2001-ben is lényeges különbségeket tapasztalhattunk. Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetére is hatással volt. Az 1990-es évtized alapvető munkaerőpiaci változásai a fogyatékos

11

12 Aktív Műhely a gyakorlatban személyek körében a foglalkoztatottak addig is alacsonynak mondható arányát a 2001. évben 9%-ra csökkentették (a Kézenfogva Alapítvány országos kutatása 2007-ben ugyancsak 9%-os foglalkoztatási rátát talált a fogyatékos személyek esetében). A munkanélküliek aránya ugyanakkor a fogyatékos személyek körében kevésbé nőtt, mint a nem fogyatékos emberek között, sőt 2001-hez képest (álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántartásba vett megváltozott munkaképességű személyek száma 42 825 fő) 2008ban kevesebb volt ez a szám, 41 346 fő megváltozott munkaképességűt vettek nyilvántartásba. (Ennek részben az lehet a magyarázata, hogy az aktív korú fogyatékos emberek kevésbé tartják lehetségesnek, hogy munkát találjanak, és már az aktív munkakeresésről is lemondanak). A 2001. évi népszámlálást megelőző évtized gazdasági és társadalompolitikai gyakorlatának másik lényeges következménye, hogy megnőtt az inaktív keresők száma: a fogyatékosok körében ez a növekedés igen nagymértékű. (Ez a jelenség egyrészt a rokkantsági nyugdíjban részesülők csoportjának erőteljes bővülésével, másrészt a fogyatékos emberek körében az időskorúak arányának növekedésével magyarázható.) Fogyatékos személyek a fogyatékosság összevont típusa és a gazdasági aktivitás szerint - 2001 (%) Gazdasági aktivitás

Testi fogyatékos

Látássérült

Értelmi fogyatékos

Hallássérült

Egyéb

ÖSSZESEN

Foglalkoztatott

7

13

7

11

10,3

9

Munkanélküli

1,5

2,9

1,2

2

2,9

2

Inaktív kereső

85,7

72,3

47,2

77,2

75

76,7

Eltartott

5,8

11,7

44,6

9,8

11,8

12,2

ÖSSZESEN

100

100

100

100

100

100

Gazdasági aktivitás tekintetében az ország területileg igen megosztott: a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek esetében egyaránt a nyugati régiókban magasabb, a keleti régiókban pedig alacsonyabb a foglal-


koztatottság. A fogyatékos emberek körében a foglalkoztatottak aránya Közép-Magyarországon a legmagasabb (11,1%), és Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (6,3%). Településtípus szerint vizsgálva az adatokat, míg a Budapesten lakó fogyatékosok 12,5%-a, a megyei jogú városokban 11,5%a, a többi városban pedig 8,9%-a dolgozott, addig ez a mutató a községek esetében csak 6,7% volt.

2.

A fogyatékos emberek foglalkoztatásának jelenlegi rendszere

A fogyatékos emberek foglalkoztatásának alaptípusait és azok főbb jellemzőit a következő táblázat szemlélteti: Alaptípus

Főbb jellemzők

Szociális foglalkoztatás

A munkáltató szociális intézmény, a foglalkoztatottak szociális gondozásra szoruló személyek és a foglalkoztatás elsődleges célja maga a rehabilitáció és nem a piacon gazdaságosan értékesíthető termékek, szolgáltatások előállítása, nyújtása.

Védett foglalkoztatás

A munkáltató a piacon értékesíthető tevékenységet végez, és ehhez a tevékenységhez jelentős részben (min. 50%-ban) fogyatékos embereket alkalmaz, a munkakörülményeket és munkafeltételeket pedig speciális igényeikhez igazodva alakítja ki − ezzel összefüggésben jelentős állami támogatásban részesül.

Integrált foglalkoztatás

A fogyatékos munkavállaló olyan munkahelyen dolgozik, ahol munkatársai döntő többsége nem fogyatékos. A fogyatékos munkavállaló azonos munkáért a nem fogyatékos munkavállalókkal elvileg azonos bérre és juttatásokra jogosult.

2.1. Szociális foglalkoztatás A szociális intézményben ellátott fogyatékos személyek intézményen belüli foglalkoztatását (a továbbiakban: szociális foglalkoztatás) a szociális törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A foglalkoztatásra az intézmény szak-

13

14 Aktív Műhely a gyakorlatban mai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint kerülhet sor. A szociális foglalkoztatásnak két formája létezik: a munka-rehabilitáció és a fejlesztő felkészítő foglalkoztatás. Elsősorban a fogyatékos személy meglévő képességei, kora, fizikai és mentális állapota dönti el, hogy számára melyik foglalkoztatási forma az alkalmas. A szociális foglalkoztatás két formájának főbb jellemzőit a következő táblázat mutatja be: Fejlesztő felkészítő foglalkoztatás

Jellemző

Munka-rehabilitáció

A foglalkoztatottak köre

Elsősorban értelmileg súlyosan sérültek, halmozottan fogyatékosok, krónikus pszichiátriai és szenvedélybetegek

Középsúlyosan (esetleg enyhébb fokban) értelmi sérültek, más megváltozott munkaképességűek

A foglalkoztatás célja

Általános testi és szellemi fejlesztés, munkakészség fejlesztése, felkészítés a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra

Önálló munkavégző képesség kialakítása, fejlesztése, felkészítés az akkreditált, illetve a nyílt munkaerőpiacra

Jellemző tevékenységek

Elsősorban az intézmény külső-belső környezetének karbantartása, kisegítő jellegű munkák

Nagyon sokszínű lehet, a piaci igényektől és a résztvevők képességétől függően

Külső foglalkoztató bevonása

Nem lehetséges

Lehetséges

A foglalkoztatás jellege

Az intézmény és az ellátott közötti megállapodás alapján

Munkaviszony, a fiatal munkavállalókra vonatkozó garanciális szabályokkal

A foglalkoztatás időtartama

Napi 4 és 6 óra között, vagy heti 20 és 30 óra között

Legfeljebb napi 8 és heti 40 óra

A szabályozás áttekintéséből az a következtetés vonható le, hogy a fejlesztő felkészítő foglalkozás elvileg az integrált foglalkoztatásra való felkészítést is szolgálja. A szabályozásban azonban semmi más olyan elem sincs, amely a szociális intézeteket fogyatékos ellátottjaik integrált foglalkoztatásra való felkészítésében tenné érdekeltté. 2008-ban 10 453 fő vett részt intézményi foglalkoztatásban.


2.2. Védett szervezeti szerződéssel történő foglalkoztatás Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően a megváltozott munkaképességű dolgozókat (zömében szociális intézményben élő, súlyos vagy halmozottan fogyatékos személyeket) nagy létszámban foglalkoztató célszervezetek az ilyen munkavállalók foglalkoztatása után a bérek 360%-ának megfelelő dotációt kaptak. EU-taggá válásunkat követően azonban Magyarországnak is alkalmaznia kellett az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott, állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK bizottsági rendeletet, amely lényegesen kisebb támogatási intenzitást tett lehetővé. Ezért született az a döntés, hogy be kell vezetni egy olyan támogatási formát, amely a túlnyomóan szociális elemekkel jellemezhető foglalkoztatáshoz kapcsolódik, és így nem tartozik a közösségi norma hatálya alá. A fentiekre tekintettel került be a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatást szabályozó magyar kormányrendeletbe a rehabilitációs költségtámogatás szabályozása. Erre a támogatásra azok a közhasznú szervezetek szerezhettek jogosultságot, amelyek pályázati eljárás alapján védett szervezeti szerződést kötöttek az egészségi állapotuk, illetve fogyatékosságuk jellege miatt a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható személyek foglalkoztatására. 2008ban 18 560 fő vett részt védett foglalkoztatásban. A védett szervezeti szerződés keretében történő foglalkoztatás a magyar jogi szabályozás egyik speciális foglalkoztatási formája, amely egyfajta átmenet a szociális foglalkoztatás és a védett foglalkoztatás között. Ezt mutatja, hogy e szervezetek igen jelentős arányban szociális intézetben ellátott fogyatékos embereket foglalkoztatnak, ugyanakkor a rehabilitációs munkavégzés során előállított termékeiket piaci körülmények között értékesítik. Nyilvánvalónak látszik, hogy ezt a foglalkoztatási formát felül kell vizsgálni: egyes részeit a szociális foglalkoztatáshoz, más (piacképesebb) részeit pedig a védett foglalkoztatáshoz kell közelíteni. Nem tartható fenn az a helyzet sem, hogy ezek a szervezetek nem kötelesek kiemelt akkreditációs tanúsítványt szerezni. 2.3. Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás Magyarországon 2005 novemberétől került bevezetésre a munkáltatók akkreditálásának rendszere. Ennek lényege az, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek,

15

16 Aktív Műhely a gyakorlatban egyéni vállalkozók csak akkor kaphatnak e foglalkoztatáshoz költségvetési támogatást, ha akkreditáltatják magukat. A munkáltatók akkreditációjának célja annak tanúsítása, hogy a munkáltató rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják a fogyatékos személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatását, és tevékenységével elősegíti a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítását. Az akkreditációs eljárás arra is alkalmas, hogy megkülönböztesse a fogyatékos emberek védett (félig védett) foglalkoztatására alkalmas munkáltatókat, azoktól, akik a fogyatékos emberek integrált foglalkoztatásának a feltételeit teremtették meg. E megkülönböztetés a különböző típusú akkreditációs tanúsítványok révén történik.

Tanúsítvány típusa

Munkáltató besorolása

Az akkreditált munkaadók száma 2008

alaptanúsítvány

akkreditált foglalkoztató

1957

rehabilitációs tanúsítvány

rehabilitációs foglalkoztató

724

kiemelt tanúsítvány

védett foglalkoztató

1396

feltételes tanúsítvány (a kiemelt tanúsítvány megszerzésére való felkészülést segíti elő) ÖSSZESEN:

22 4 009

A hazai jogszabályok már az alaptanúsítvány megszerzéséhez is komoly követelményeket állítanak, a rehabilitációs és a kiemelt tanúsítvány megszerzése pedig jelentős befektetéseket, illetve folyamatos többletkiadásokat tesz szükségessé. Az akkreditált munkáltatók közül csak az alaptanúsítvánnyal rendelkező munkáltatóknál történő munkavégzés minősíthető integrált foglalkoztatásnak. A rehabilitációs foglalkoztatók ún. „félig védett” foglalkoztatóknak tekinthetők, ilyeneket azonban az európai közösségi szabályozás nem ismer. (Itt egy olyan „hungarikummal” állunk szemben, ami nem valósít meg integrált foglalkoztatást, nem részesíthető kiemelt támogatásban, a jogszabályi előírások miatt azonban a fogyatékos emberek foglalkoztatása


drágább, mintha erre integrált foglalkoztatás keretében került volna sor. A rehabilitációs foglalkoztatók ugyanakkor viszonylag nagy létszámban, jelentős bértámogatással foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozókat, ezért a jogalkotó szükségesnek látta többletkövetelmények megfogalmazását. Emellett a rehabilitációs foglalkoztatói tanúsítvány egyfajta felkészülést jelent a majdani védett foglalkoztatói minősítés eléréséhez.) A rehabilitációs tanúsítvánnyal és kiemelt tanúsítvánnyal rendelkező foglalkoztatók száma viszonylag magas: összességében 2120 szervezet valósít meg védett, illetve félig védett foglalkoztatást. A védett foglalkoztatásnak vannak olyan elemei, amelyek az integrált foglalkoztatásra való felkészítését is szolgálják. Ennek ellenére a rehabilitációs és kiemelt tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatókat semmi sem ösztönzi arra, hogy munkavállalóikat az integrált foglalkoztatásra készítsék fel, sőt a létszám-feltételek teljesítése abban teszi őket érdekeltté, hogy minél tovább maguk foglalkoztassák azokat a dolgozókat, akik után támogatásban részesülnek. Az alaptanúsítvánnyal rendelkező (integrált foglalkoztatást végző) munkáltatók száma viszonylag magas, majdnem eléri a félig védett és védett munkahelyek számát, ugyanakkor a bértámogatás forrása, a Munkaerőpiaci Alap 2009 júliusában történt befagyasztása nagyban visszavetetette ezt a típusú foglalkoztatást. Jelenleg a tanúsítvány megszerzésére van lehetőség, de bértámogatást nem igényelhetnek azok a foglalkoztatók, akik 2009 júliusa előtt még nem tették meg ezt vagy nem rendelkeztek a tanúsítvánnyal. 2008-ban 37 014 főt foglalkoztattak rehabilitációs bértámogatással. Az akkreditáció jelenlegi rendszere összességében csak kevéssé alkalmas az integrált foglalkoztatás elősegítésére. Az akkreditációs tanúsítvány megszerzésének és megőrzésének feltételei szigorúak és bürokratikusak, valamint jelenleg bértámogatás igénylésére nincs lehetőség, ezért a nyílt munkaerőpiaci munkáltatók nem érdekeltek az akkreditációs tanúsítvány megszerzésében, az ellátó intézmények pedig nem kapnak ösztönzést a nyílt munkaerőpiaci elhelyezésre.

17

18 Aktív Műhely a gyakorlatban 2.4. Nem akkreditált munkáltatónál történő integrált foglalkoztatás A magyar munkáltatók döntő többsége nincs akkreditálva fogyatékos emberek foglalkoztatására. Ezért ők fogyatékos emberek foglalkoztatása után nem részesülhetnek költségvetési támogatásban. A munkáltatók egy része, például a költségvetési szervek eleve ki vannak zárva az akkreditáció és a költségvetési támogatás lehetőségéből. A nem akkreditált munkáltatók a Munkaerő-piaci Alapból részesülhetnek bértámogatásban, ha megváltozott munkaképességű álláskereső vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy foglalkoztatását vállalják. Befogadó munkahelyek létesítéséhez, munkahelyek rehabilitációs célú adaptálásához pályázati úton minden a Munka Törvénykönyve alá tartozó munkáltató kaphat a Munkaerő-piaci Alap Rehabilitációs alaprészéből támogatást. Az integrált foglalkoztatás bővítését szolgálja az az előírás is, miszerint a legalább 20 főt foglalkoztató munkáltatók létszámuk 5%-áig kötelesek megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatni, ellenkező esetben rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük a Munkaerő-piaci Alapba. A befizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege eddig nem volt olyan magas (2009-ben 177 600 Ft/fő/év), hogy az e munkáltatói kört komoly rehabilitációs erőfeszítésekre ösztönözné, 2010 januárjától azonban a rehabilitációs hozzájárulás összege jelentős mértékben (964 500 Ft/fő/év) megemelkedett. A következő ábra a fogyatékos emberek foglalkoztatásának Magyarországon jelenleg alkalmazott formáit a fogyatékos emberek foglalkoztatásának alaptípusaihoz tartozás alapján szemlélteti.


Alaptípusok és a Magyarországon alkalmazott foglalkoztatási formák

Szociális foglalkoztatás Szociális foglalkoztatás

Védett szervezeti szerződéssel történő foglalkoztatás

Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás: védett foglalkoztató Védett foglalkoztatás Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás: rehabilitációs foglalkoztató

Akkreditált munkáltatónál történő foglalkoztatás: akkreditált foglalkoztató Integrált foglalkoztatás Nem akkreditált munkáltatónál történő integrált foglalkoztatás

A fogyatékos emberek támogatás nélküli foglalkoztatásáról, valamint a 20 fő feletti munkáltatóknál előírt 5%-os foglalkoztatási kötelezettség teljesítésének mértékéről adattal jelenleg nem rendelkezünk, csak a támogatott foglalkoztatás adatai állnak rendelkezésre. 2008-ban összesen mintegy 66 ezer fő volt a támogatással foglalkoztatott fogyatékos emberek száma, közülük: t akkreditált munkáltatónál (rehabilitációs bértámogatással) foglalkoztatott 37 014 fő; t védett szervezeti szerződéssel történő foglalkoztatásban résztvevő 18 560 fő; t szociális foglalkoztatásban résztvevő 10 453 fő.

19

20 Aktív Műhely a gyakorlatban

3.

A fogyatékos emberek integrált foglalkoztatása felé

Mint láthattuk, Magyarországon a fogyatékos emberek foglalkoztatása több formában is megvalósulhat, ezeknek döntő többsége azonban nem tekinthető integrált foglalkoztatásnak. A jelenlegi szegregált foglalkoztatási rendszerek tartalmaznak ugyan olyan elemeket, amelyek célja a fogyatékos emberek felkészítése az integrált foglalkoztatásra, a finanszírozásban azonban nincs olyan elem, ami ezt elősegítené. A fogyatékos emberek foglalkoztatása támogatásának elsősorban arra kellene irányulnia, hogy a fogyatékos emberek integrált foglalkoztatás keretében minél nagyobb arányban a teljes rehabilitáció szintjét érjék el. Amennyiben azonban ez objektív okok miatt nem lehetséges, akkor méltányos a foglalkoztatás folyamatos támogatását, illetve a védett munkakörülményeket biztosítani. A magyar támogatási rendszer legsúlyosabb hiányossága az, hogy a sikeres foglalkoztatási rehabilitációnak a különböző alapeseteit (teljes rehabilitáció, részleges rehabilitáció, védett foglalkoztatást igénylő rehabilitáció) nem különbözteti meg. Az integrált körülmények között megvalósuló teljes rehabilitációhoz nem nyújt megfelelő támogatást, ugyanakkor bőkezűen támogatja a részleges rehabilitációt, illetve a védett foglalkoztatást, ezáltal ellenérdekeltséget is teremt a teljes rehabilitációval szemben. A sokelemű és esetenként túlságosan nagyvonalú támogatási rendszer napjainkra pénzügyileg fenntarthatatlanná vált. Akár az Európai Uniós, akár a hazai foglalkoztatási stratégiai irányokat vizsgáljuk, mindegyik esetben kiemelt célként szerepel a fogyatékos emberek integrált foglalkoztatásának, a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésének támogatása. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a különböző szektorok és ágazatok szereplői közötti intenzív együttműködésre, valamint komplex rehabilitációs rendszer kialakítására és hatékony működtetésére van szükség.


4.

Források t A 2001-es népszámlálási adatok értékelése. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2001. Forrás: www.nepszamlalas.hu t A 2001-es népszámlálás összefoglaló tanulmánya. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2001. Forrás: www.nepszamlalas.hu t Belicza Rózsa – Dankó Ágnes – Halmai Réka – Szerepi Anna: A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek társadalmi és jogi helyzete a világban és Magyarországon, Helyzetfeltáró tanulmány. Revita Alapítvány, Debrecen, 2007. t Fogyatékkal élők: a Központi Statisztikai Hivatal Gyorsjelentése. Statisztikai Tükör, 2007/17. Forrás: www.ksh.hu t Amit tudunk és amit nem…az értelmi fogyatékos emberek helyzetéről Magyarországon. Szerkesztő: Bass László. Kézenfogva Alapítvány, 2008. t Erdős Judit – Prókai Orsolya – Juhász Attila: A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált szervezetek vizsgálata avagy: „Ha valaki fogyatékos Magyarországon, azt el kell dugni?” Kutatási zárótanulmány. Revita Alapítvány, Debrecen, 2008. január. t Dr. Pulay Gyula: A fogyatékos emberek integrált foglalkoztatása ösztönzésének koncepciója. Budapest, 2008. december. t Dr. Pulay Gyula: A megváltozott munkaképességű személyek támogatási rendszere társadalmi-gazdasági hatékonyságának vizsgálata. Budapest, 2009. október. t Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők állománystatisztikai adatai 2010. január, emelés után. Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Budapest, 2010. Forrás: www.onyf.hu

21


III. Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer

1.

Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer missziója

Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer célja, hogy a fogyatékos személyek1egyéni képességeinek megfelelő, fenntartható munkahelyeket hozzon létre és fejlesszen.

2.

Az eszközrendszer

Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer a foglalkoztató szervezet2 minden területét és annak környezetét érintő komplex fejlesztő eszközrendszer, amely piaci igényekre reagáló tevékenységet alakít ki, munkahelyeket hoz létre, valamint a fogyatékos ember társadalmi értékét tudatosítja és elősegíti a fogyatékos emberekkel kapcsolatos szükségszerű paradigmaváltást. Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszert magyar civil szervezetek és gyakorló szakemberek dolgozták ki, abból a felismerésből kiindulva, hogy a fogyatékos emberek sikeres munkavállalása több 1 2007. évi XCII. Törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről, 1. cikk: Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. 2 Az Aktív Műhely foglalkoztató szervezetnek tekinti az alábbiakat: Szociális Foglalkoztatás: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (A szociális foglalkoztatás: az Szt. 99/B. §-ának (1) bekezdése szerinti foglalkoztatás) 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása (akkreditált, védett foglalkoztató): - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról - 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól Akkreditált munkáltató: az e rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal (azaz alap vagy rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal) rendelkező munkáltató; Védett foglalkoztató: az e rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató. Akkreditációval nem rendelkező foglalkoztató szervezetek


szereplő egymásra hatásának eredményeként áll elő. Ha kizárólag a sérült munkavállalóra, vagy a foglalkoztató szervezetre vagy a szakemberre fókuszálunk, valószínűsíthető, hogy alacsonyabb hatásfokkal dolgozunk. Az eredményesség érdekében az AM a közöttük lévő kapcsolatokat, és az egyéb hatásokat összehangoltan vizsgálja, fejleszti és értékeli. A fogyatékos személyek foglalkoztatása során releváns szereplők: t fogyatékos személy: ld. fenti meghatározás t támogató személyek: a család, vagy a fogyatékos személyt a döntéshozatalaiban támogató, és vele bizalomalapú kapcsolatban álló személyek t szakember: minden, a foglalkoztatás érdekében szakmai tevékenységet folytató személy t szervezet: a foglalkoztatási rehabilitációért felelős, vagy maga a foglalkoztató szervezet, beleértve a kapcsolt feladatellátásban résztvevő szervezetek együttesét t társadalmi környezet: a többségi társadalom egésze, vagy annak cél szerint válogatott kisebb vagy nagyobb csoportjai Az eszközrendszer elemei 2005. január 1. és 2008. december 31. között az EQUAL által támogatott Aktív Műhely, és a 2009. szeptember 1. és 2010. június 30. között a TÁMOP 1.4.3. B konstrukció által támogatott Tovább, tovább Aktív Műhely! programok keretében, a Kézenfogva Alapítvány (országos), Bárka Alapítvány (Dunaharaszti), Esőemberekért Egyesület (Tata), Fogd a Kezem Alapítvány (Pécs), Mécses Egyesület (Mezőberény), és a Szimbiózis Alapítvány (Miskolc) együttműködése eredményeként kerültek kifejlesztésre és leírásra. Egy-egy elem önmagában is önálló szellemi termék.

23


Az Aktív Műhely Foglalkozást Fejlesztő Eszközrendszer elemeinek megnevezése 1

Szervezeti diagnosztika

2a

Fejlesztési terv

2b

Vállalkozási megvalósítási tanulmány

3a

Információnyújtás a munkavállalók, munkáltatók részére

3b

Információs adatbázis (www.dolgoz6ok.hu) működtetése

4a

Védett szervezetek menedzsmentfejlesztése

4b

Szervezetfejlesztés foglalkoztató szervezetek számára

5

Lantegi-módszer; munkaképesség felmérés és munkaköri elemzés és illesztés

6

Betanító képzések és gyakorlatok

7

Akkreditált felnőttképzési programok munkavállalók részére

8

Munkába helyezés, közvetítés – terápiás foglalkoztatástól a nyílt munkaerő-piaci elhelyezésig

9

Akkreditált továbbképzések a szakemberek részére

10

Oktatási, módszertani anyagok kidolgozása

11

Foglalkoztatási módszertani segítségnyújtás

12

Üzleti tanácsadás (piackutatás, üzleti tervkészítés, termékfejlesztés, marketing)

13

Munkahelyfeltárás foglalkoztatás-szolgáltatás csomaggal

14

Társadalmi érzékenyítés

15

Hálózat építés – Aktív Műhely Partnerség

16

Értékesítés

17

Véd jegy (pl. fruit of care)

18

Aktív Műhely tanúsítás

19

Tárgyi, technikai, technológiai feltételek kialakítása, sérülésspecifikus akadálymentesítés

20

Támogatói környezethez kapcsolódó szolgáltatások


Az eszközrendszer elsődleges célcsoportja az aktív korú fogyatékos ember. Az eszközrendszer a fejlesztés alapegységeként a fogyatékos embert foglalkoztató, vagy ellátó szervezetet tekinti, amelyen keresztül kívánja elérni a fogyatékos embert és a többi szereplőt. A külső tényezők vizsgálatának alapja a PEST analízis, mely az adott szervezet gazdasági, szakmai, politikai, jogi, társadalmi, és technológiai környezetét együttesen vizsgálja. Az eszközrendszer használata minden, a fogyatékos emberek foglalkoztatásában releváns szereplőre hatással van a fenntartható, értékteremtő3 foglalkoztatás elérése érdekében.

3 Az Aktív Műhely Partnerség elkötelezett abban, hogy a fogyatékos emberek foglalkoztatásában is megjelenjen a mérhetőség komplex célrendszere. Az értékteremtő foglalkoztatás számunkra a társadalom egészét érintő fogalom, amelyben a rehabilitáció és szakmai szempontok mellett a gazdasági és pénzügyi szempontok is fontos szerepet játszanak, vagyis valóban fenntartható foglalkoztatást jelent.

25


3.

Az Aktív Műhely Foglalkozást Fejlesztő Eszközrendszerrel történő fejlesztés folyamata

A folyamat kezdetén minden, a fogyatékos személyek foglalkoztatásában releváns szereplő, az őket befolyásoló gazdasági, szakmai, politikai, jogi, társadalmi és technológiai tényező azonosítása megtörténik, majd a diagnosztikai protokoll (1.) szerint átvilágítjuk a foglalkoztató szervezetet. Vizsgáljuk és összefüggéseiben elemezzük a szervezet és a működés általános jellemzőit, a pillanatnyi foglalkoztatási tevékenységet minőségi és mennyiségi szempontból, a gazdálkodási jellemzőket és trendeket. A potenciális munkavállalók általános képességmérésével, majd a Lantegi módszer (5.) segítségével felmérjük a foglalkoztatandó, illetve már dolgozó fogyatékos embereket. Megvizsgáljuk a szakemberek felkészültségét, és a foglalkoztatás tárgyi-technikai feltételeinek adott állapotát, valamint a szervezetben lévő üzleti potenciált. A diagnózis alapján a szervezet aktív közreműködésével készül a fejlesztési terv. (2. a) Az Aktív Műhely tanácsadók segítségével meghatározásra kerül, hogy mely szereplőket kell fejleszteni, és az is, hogy az eszközrendszer mely elemével ajánlott ezt végrehajtani, valamint a diagnózis alapján mit és hogyan kell változtatni a szervezet működésében, a tárgyi feltételeken. A tervezés során összegyűjtjük a vállalkozási ötleteket, és azokat elemezzük. Az eredmény az egyes szervezetek igényeihez szabott, az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fej-


lesztő Eszközrendszer elemeiből összeállított szolgáltatáscsomag lesz. A vállalkozási ötletek elemzése után kerül kiválasztásra, valamint bemutatásra a vállalkozási megvalósíthatósági tanulmányban (2. b) a legmegalapozottabb ötlet. A kiválasztás alapját képezik a gazdasági környezeti tényezők, a szervezet missziója, stratégiája és üzleti szándéka szerinti célok. Ez már az üzleti terv előtanulmányának tekinthető. Ezzel lezárul a tervezés időszaka, a fejlesztési tervben megajánlott szolgáltatáscsomag alapján az AM Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer elemei szerinti megvalósítás következik. A szervezet egyes területein a fejlesztés párhuzamosan folyik, melyet a „fejlesztési folyamat” ábra mutat be. $IHMOHV]WpVLWHUY D HONpV]tWpVHXWiQLQGXODV]HUYH]HWIHMOHV]WpVDVWUD WpJLiQDNPHJIHOHOĘV]HUYH]HWLVWUXNW~UDDSiO\i]iVLNpSHVVpJHNDSpQ] J\ NRQWUROOLQJ D PLQĘVpJLUiQ\tWiV D YiOWR]iVPHQHG]VPHQW MDYtWiViYDO D PHQHG]VPHQW IHMOHV]WpVpYHO D +D V]NVpJHV RNWDWiVL DQ\DJ NLGROJR]iViUD NHUO VRU D VpUOW PXQNDYiOODOyN pV V]DNHPEHUHN UpV]pUH $V]DNHPEHUHNQHNHONH]GĘGLND]DNNUHGLWiOWWRYiEENpS]pV IRJ ODONR]WDWiV V]HUYH]pV FpOFVRSRUWL PpUpVHN YpJ]pVpUH /DQWHJL WDQiFVDGy D] ]OHWL WHUYH]pV pV NRPPXQLNiFLy YDODPLQW D PXQNDKHO\IHOWiUiV WHU OHWHLQ(J\~WWDONH]GHWpWYHV]LNDVpUOWPXQNDYiOODOyNiOWDOiQRVNpV]Vp JHNHW IHMOHV]WĘ LOOHWYH PXQNDHUĘSLDFL PXQNDYiOODOiVXNDW VHJtWĘ NpS]pVL SURJUDPMDLN YDODPLQWDN|]YHWOHQWiPRJDWyLN|UQ\H]HWNQHNV]yOy V]HPpO\UHV]DERWWV]ROJiOWDWiVRN Ha nincs szükség szervezetfejlesztésére (4.), és a sérült munkavállalók készek a nyílt munkaerőpiaci munkavállalására, akkor a foglalkoztatási szolgáltatási csomag alapján elindulhat a munkahelyfeltárás (13.) és ennek sikere esetén megtörténik a fogyatékos emberek nyílt munkaerőpiaci munkába állítása (8.). Az üzleti tervezésben ismereteket szerzett szakemberek bevonásával kezdődhet az üzleti terv készítésének (12.) folyamata, amelyet AM üzleti tanácsadók segítenek. Az üzleti terv alapját a megvalósíthatósági tanulmány (2.b) adja. Az üzleti tervezés során meghatározásra kerül, hogy mely tevékenységet vagy szolgáltatást érdemes indítania a szervezetnek az adott gazdasági környezetben a versenytársak figyelembe vételével. Az üzleti tervben a tevékenységek mellett gazdaságossági számítások és megtérülések kerülnek leírásra, valamint, hogy milyen tárgyi és személyi feltételek kellenek az új tevékenység beindításához. Ezek alapján következik a tárgyi feltételek megteremtése (19.): az eszközök be-

27

28 Aktív Műhely a gyakorlatban szerzése, a beruházások megvalósítása, különös tekintettel a sérülés-specifikus munkaeszközökre és akadálymentesítésre. Ebben a fázisban már világos, hogy melyek lesznek a munkafolyamatok, milyen munkaköri elvárások jelennek meg a tervezett tevékenységben, szolgáltatásban, amelyek a Lantegi munkakör-elemzéssel (5.) kerülnek felmérésre, valamint világosak a munkavállalók kompetencia-szükségletei, ezáltal a képzési követelmények is. Elindulhat a sérült munkavállalók szakmai betanító (6.) vagy akkreditált képzése (7.). Közben a fejlesztési tervben meghatározottak szerint továbbhalad a szervezetfejlesztés (4.). Ha a tárgyi feltételek kialakítása megtörténik, valamint befejeződik a sérült munkavállalók és a szakemberek képzése (7.), következhet a sérült emberek védett körülmények közötti munkába állítása (8.). A termelés/szolgáltatás beindításával az értékesítés (16.) is kezdetét veszi. Az értékesítés önállóan, vagy összefogásban, minőségi védjegy használatával és brand-építéssel történik. (17). Eközben befejeződik a szervezetfejlesztés (4.). A védett körülmények között munkatapasztalatokat szerzett emberek részére a foglalkoztatás szolgáltatási csomag részeként feltárásra kerülnek külső munkahelyek (13.) lehetőséget teremtve a fogyatékos munkavállalók nyílt munkaerőpiaci elhelyezése (8.). A folyamatot végigkíséri a foglalkoztatási módszertani tanácsadás (3.), a minden szereplő részére nyújtott információs tanácsadás (3., 3a). Az információs adatbázis (3.b.) működtetésével a belső szakmai információkhoz való hozzáférés az AM-hálózat tagjai részére biztosított (15.) A szervezetfejlesztő folyamattal párhuzamosan zajlik a társadalmi érzékenyítés társadalmi célú kampányok segítségével (14.), annak érdekében, hogy a helyi közösségek minél szélesebb körben ismerjék meg és fogadják el a fogyatékos embereket és az őket foglalkoztató szervezeteket, amely szintén szervesen hozzájárul a vállalkozás sikeréhez, a foglalkoztatás fenntarthatóságához. Ezekkel párhuzamosan folytatódik az Aktív Műhely fejlesztési folyamatba becsatlakozott szervezetekkel az AM hálózat fejlesztése (15.). A folyamat végén a szervezetek AM tanúsítása (18.) történik meg, vagyis a szervezet működésének és foglalkoztatási tevékenységének minősítése az Aktív Műhely sztenderdjei szerint. A fent ismertetett folyamat egy olyan szervezetet feltételez, amelynek minden területén szükséges a fejlesztés és az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer minden elemét felhasználjuk. De természetesen nem kell


minden szervezetnek minden lépcsőn végigmennie, hanem az egyedi szükségleteknek megfelelő szolgáltatási csomagok, fejlesztési utak állíthatóak össze. Így tehát a használat egy, a szervezetek igényeihez igazítható tanácsadási folyamatot feltételez, amelynek kialakítása során az alapegység (szervezet) vonatkozásában az egymásra ható, vagy egymással logikusan összefüggő elemek kerülnek egy, vagy több konkrét cél elérése érdekében összeállításra. A folyamat mindig a szereplők fejlesztésére irányul. A folyamatszempontú megközelítés garantálja, hogy a megvalósulás mért eredményeit visszacsatolva a szükséges korrekciók tervezése, vagy újabb helyzet újabb szereplőinek figyelembevételével egészen új tervezés kezdődjön újabb célok érdekében.

Az AM vezető szakemberei, a kidolgozó szervezetek az eszközrendszert folyamatosan karban tartják, a külső környezetnek és a belső, szervezeti igényeknek megfelelően folyamatosan felülvizsgálják, fejlesztik, bővítik a módszereket, és szükség esetén módosítják a protokollokat a fenti elvek szerint. Az AM Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer nyitott, a szervezetek különbözőségeinek, a változó körülményeknek megfelelően képes önmagát megújítani folyamat-szempontúsága és a belső logikai rendszer segítségével. Az eszközrendszerbe már kidolgozott módszerek is integrálhatók vagy az Aktív Műhely sztenderdjeinek, célcsoportjának megfelelően adaptálhatók, ugyanakkor az eszközrendszer nem zárja ki, sőt ösztönzi más alternatív munkaerőpiaci

29

30 Aktív Műhely a gyakorlatban eszközök párhuzamos használatát az elsődleges célcsoport, a fogyatékos emberek fejlesztési és foglalkoztatási igényeinek megfelelően. Az eszközrendszer elemeinek mérőeszközei, a rendszer rugalmassága, belső logikája azt is biztosítják, hogy külföldön, más politikai, jogi szakmai, társadalmi és gazdasági körülmények között is fejlesztheti a fogyatékos személyek foglalkoztatását.


IV. Aktív Műhely a gyakorlatban A Tovább, tovább Aktív Műhely! című program tapasztalatai 1.

A program célja, tevékenységei, módszerei

A projekt célja az EQUAL Aktív Műhely projektben kidolgozott foglalkoztatási modell telepíthetőségének feltérképezése volt 12 szervezet teljes körű diagnosztikai felmérése által és a rendszerszerű alkalmazáshoz szükséges szakmai munka – jogi keretek, standardizálás, módszertani fejlesztés – elvégzésével. A bevont 12 szervezet számára elkészült fejlesztési tervek, valamint e kézikönyv képezi egy hosszabbtávú fejlesztési-telepítési folyamat és a szélesebb körben való terjesztés alapját. A program során megalkottuk az eszközrendszer misszióját, meghatároztuk stratégiai céljainkat, véglegesítettük az eszközrendszert alkotó elemek körét, valamint kidolgoztuk az Aktív Műhely további működésének szervezeti struktúráját. A projekt során az alábbi feladatokat végeztük el: t Diagnosztikai és fejlesztési protokoll kidolgozása t Diagnoszták felkészítése t Fejlesztési terv és vállalkozási megvalósíthatósági tanulmányok összeállításához módszertan kidolgozása t 12 szervezet szervezeti diagnózisának felállítása t 12 szervezet fejlesztés tervének kialakítása t 12 szervezet számára új foglalkoztatási tevékenység megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése t Telepítés jogi kereteinek kidolgozása A diagnózisok és a fejlesztési tervek fókuszában a szervezet által folytatott foglalkoztatás áll, melynek fejlesztésében üzleti tanácsadók vettek részt, valamint számos Aktív Műhely elem használatát javasoltuk a 12 szervezetnek.

31

32 Aktív Műhely a gyakorlatban A szervezeti diagnózis módszerei: t Dokumentumok elemzése (pénzügyi adatok, engedélyek, szakmai tervek, stb.) t Szervezeti kérdőív t Ellátottak általános képességfelmérése t Szakemberek kompetenciamérése t Vállalkozási ötletek gyűjtése a partnerség által kidolgozott segédanyag szerint t Interjú a vezetővel, szakmai munkatársakkal t A szervezet önértékelése Az Aktív Műhely diagnosztika során megtörtént a szervezeti adottságok feltérképezése és a modell telepítésének lehetőségeinek vizsgálata az adott szervezetnél. A diagnosztikai és fejlesztési folyamatban az adatgyűjtést követően szakértőink összeállították a szervezetek Aktív Műhely diagnózisát, vagyis a szervezet jelenlegi helyzetét a foglalkoztatás szempontjából leíró tanulmányt. A szervezetek visszacsatoló műhelyen tehették meg észrevételeiket a diagnózissal kapcsolatban. A diagnózis alapján fejlesztési javaslatokat tettünk, a fejlesztési tervek kitérnek a szervezet jövőképére, arra, hogy a szervezeti célok hogyan támogathatják a foglalkoztatást. Számba veszi a foglalkoztatási tevékenységeket, az ellátott/foglalkoztatottaknak, a menedzsmentnek és a szakembereknek a képzési, fejlesztési lehetőségeit, kitér a tárgyi-technikai feltételek javítására, valamint a pénzügyi, üzleti megvalósíthatóságra. A javaslatokat az adott szervezet fejlesztő műhely keretében véleményezte. A fejlesztési folyamat során megszülető vállalkozási ötletek közül a szervezet értékeinek és céljainak megfelelően egyet választottunk ki a szervezettel közösen, melyhez kapcsolódóan megvalósíthatósági tanulmány készült. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében a szervezetek tevékenyen részt vettek, melyhez workshop keretében felkészítést kaptak.


2.

A programban résztvevő szervezetek

Programunk során pályázatot írtunk ki a résztvevő szervezetek kiválasztására. Célunk az volt, hogy a programba bekerülő szervezetek nyitottak legyenek a piaci elvárásokra, a fogyatékos emberek munkaerőpiaci elhelyezését fejleszteni kívánják, és az Aktív Műhely missziójával azonosulni tudnak. Pályázhattak mindazon szervezetek, t akiknél állami forrásból támogatott (176/2005. Korm. rendelet, 112/2006. Korm. Rendelet alapján) foglalkoztatás folyik és ezt a tevékenységet üzleti és módszertani szempontból fejleszteni kívánják, t Olyan szervezetek, akik a fenti rendeletek szerint meghatározott foglalkoztatási formák beindítását tervezik és ehhez szakértők segítségét is szeretnék igénybe venni. t Állami, önkormányzati, civil és egyházi fenntartású intézmények, gazdasági társaságok jelentkezését egyaránt fogadtuk. Felhívásunkra 17 pályázat érkezett be. Az értékelés során vizsgáltuk a szervezetek tevékenységeit, a célcsoporttal kapcsolatos tapasztalatait, a szervezeti értékeket és célokat, valamint a szervezetek stratégiai céljait. Megvizsgáltuk a szervezeteknél folyó jelenlegi foglalkoztatást és a foglalkoztatási tevékenység fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Értékeltük, hogy a jelenlegi tevékenység, illetve a fejlesztési elképzelések mennyire veszik figyelembe a fogyatékos emberek igényeit, illetve a piaci szempontokat. A bevont szervezetek: t Angyalliget Közhasznú Alapítvány az Autisták Lakóotthonáért t Búzavirág Alapítvány t Értelmi Sérültek Gyöngyház Egyesülete t Esőemberke Alapítvány a Vas megyei autistákért t Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Tordas t Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely t Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Zsira

33

34 Aktív Műhely a gyakorlatban t Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesület t Kerek Világ Alapítvány t Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány (ÖMÉFA) t Sérültekért Alapítvány t Szent Lázár Alapítvány Az alábbiakban a 12 szervezet diagnózisának, fejlesztési terveinek és vállalkozási megvalósíthatósági tanulmányainak összegzése következik.

3.

A diagnózisok megállapításai

3.1. A szervezeti működés általános jellemzői A bevont 12 szervezet egyharmada fiatal civil szervezet, fele 10-20 éve működő civil szervezet, egyharmada nagy múltú, 30 éve vagy régebb óta működő, önkormányzati fenntartású, bentlakásos vagy lakóotthoni ellátását is nyújtó intézmény. Jellemzően tehát a már stabil időszakot maga mögött tudó, nagy szakértelmet és tapasztalatot felhalmozó szervezetek döntöttek úgy, hogy részt vesznek az Aktív Műhely fejlesztő munkájában. Valószínűleg az innovációra, megújulásra való vágy motiváló lehetett ezeknél a szervezeteknél. A csatlakozó fiatal szervezeteket az útkeresés, tapasztalatgyűjtés vezethette az Aktív Műhelyhez. Ugyanakkor a szociális foglalkoztatást végző szervezetek felismerték, hogy a fenntartható foglalkoztatásért lépéseket kell tenniük a változó és nem mindig kedvező feltételek kiegyensúlyozására (csökkenő normatíva, foglalkoztatási korhatár csökkentése, növekvő költségek stb.). A bevont szervezetek működése többnyire tradicionális. Több civil és önkormányzati fenntartású szervezetnél egyaránt tapasztaltuk, hogy egyes szervezetek erős, véleményformáló vezető irányítása alatt vannak. A civil szervezetek jellemzői: t Nagy a kuratórium, illetve az érintett szülők, támogatók szerepe t Tevékenységeiket a komplexitás jellemzi t Szerteágazóak a feladatkörök


Az önkormányzati intézetek jellemzői: t Az irányítás összetett, de jól összehangolt t Differenciált működés: sokféle munkacsoportot, műhelyt, telephelyet koordinálnak t A feladatok és folyamatok szabályozottak, megjelenik a minőségbiztosítás Összességében a civil szervezetek az önkormányzati fenntartású intézményekhez viszonyítva kevésbé stabil, kiszámítható működésük mellett sokféle, nem csak bentlakásos és lakóotthoni, hanem gyakran nappali ellátást működtetnek, s emellett pl. támogató szolgálatot, oktatást, alternatív munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtanak célcsoportjuk számára. Az önkormányzati fenntartású intézményekben a törvényi szabályozás miatt is sokkal magasabb színvonalú az adminisztráció, átgondoltabb a pénzügyi tervezés, szabályozottabbak a folyamatok. Misszió A bevont szervezetek küldetését a következőkben lehet összegezni: a fogyatékos emberek fejlesztése, gondozása, képességeik legteljesebb kibontakoztatása, jogaik elismerése, társadalmi befogadásuk erősítése, foglalkoztatásuk elősegítése. Célok A szervezetek céljai között kiemelt helyet foglal el a fogyatékos emberek foglalkoztatása, a foglalkoztatással kapcsolatban pedig annak értékteremtő jellege. A civil szervezetek többsége azt a cél tűzte ki, hogy az oktatásból kikerülő, a mindennapi életben segítségre szoruló célcsoporttagok számára a legteljesebb életet tudja biztosítani, s ebben kiemelt szerepe van a munkavégzés biztosításának is. Az integrációt, a társadalmi elfogadást jelentősen előmozdíthatja a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalása. Ugyanakkor a szervezetek többsége eddig a foglalkoztatást inkább terápiás célúnak tekintette, mint piaci viszonyok között végzett vállalkozási tevékenységnek. Az önkormányzati fenntartású intézmények esetében a fenntartó egyenesen korlátozta a vállalkozási tevékenységek lehetőségét. Eddig csak kevés szervezet számára játszott szerepet a szociális foglalkoztatás során előállított termékek, nyújtott szolgáltatások piacképessége, az értékesítésükből származó bevétel növelésének lehetősége. Ez utóbbit a résztvevő szervezetek inkább a programtól, az itt szerzett tapasztalatoktól várják.

35

36 Aktív Műhely a gyakorlatban A szervezetek céljai között szerepel a foglalkoztatás fenntartása, minőségi, esetenként mennyiségi fejlesztése (létszámnövelés), ugyanakkor inkább csak hosszú távú célként jelentkezik konkrétan a termékfejlesztés, új szolgáltatások bevezetése. 3.2. A foglalkoztatás mennyiségi és minőségi jellemzői A vizsgált 12 szervezet összesen 1729 fő számára nyújt ellátásokat:

Az 1744 főből 647 fő dolgozik jelenleg az alábbi foglalkoztatási formákban (2. ábra).

A foglalkoztatottak többsége értelmi, halmozott vagy mozgásfogyatékos. Ez elsősorban az Aktív Műhely - értelmi fogyatékos és autista emberek foglal-


koztatását segítő eszközrendszer - és a csatlakozó szervezetek specializációjából fakad. Ugyanakkor a népszámlálási adatok szerint a látássérültek, majd a hallássérültek foglalkoztatása a legmagasabb, a mozgásfogyatékos és értelmi fogyatékos csoport foglalkoztatottsága 2001-ben egyaránt 7% volt.

A foglalkoztatási tevékenységek többnyire hasonlóak minden szervezetnél. A szervezetek törekednek arra, hogy az ellátottak számára többféle tevékenységet kínáljanak, a tevékenységek között legyen számukra átjárhatóság. Termék előállítás t Növénytermesztés t Asztalosipari tevékenységek t Papíripari tevékenység (pl. papírmerítés) t Ajándékkészítés, kézműves tevékenységek: gyertyaöntés, szövés, fonás, hímzés, kerámia tárgyak előállítása, varrás t Népművészeti termékek előállítása (népviselet, kiegészítők, stb.) t Hálókészítés

37

38 Aktív Műhely a gyakorlatban Szolgáltatás: t Takarítás t Konyhai kisegítő munka t Mosodai kisegítő munka t Irodai kisegítő munka t Kertészeti munka (növénygondozás, parkrendezés) t PET palackok zsugorítása t Idegenforgalmi szolgáltatás t Akadálymentesítési tanácsadás t Informatikai szolgáltatás t Színjátszás t Kézműves foglalkozások tartása t Rehabilitációs szolgáltatás látássérültek számára t Bolt üzemeltetése t Gyorsnyomdai szolgáltatás Bérmunka t Varrás t Tömőanyag készítése (szivacsaprítás) t Kiszerelés t Összeszerelés t Csomagolás t Borítékhajtogatás A tevékenységek kiválasztásakor elsődleges szempont volt az ellátottak képességei mellett a szervezetek adottságai (mire volt hely és eszköz), az alapanyagok beszerzési, előállítási lehetőségei. A vállalkozási tevékenységek tervezésekor többnyire hiányzik a piackutatás, a versenytársak felmérése, az önköltségszámítás, az árstratégia és az értékesítési stratégia átgondolása.


A termékek többségét belső felhasználásra állítják elő vagy a szervezetek, intézmények dolgozói, közeli támogatók (pl. családtagok) vásárolják meg. Jellemző a vásárokon, egyéb alkalmakon való árusítás, ugyanakkor kevés szervezet értékesíti termékeit, szolgáltatásait folyamatosan saját boltjában, bizományban vagy beszállítóként. A foglalkoztatásból származó bevételek a szervezetek többségénél 1-3% között mozognak. Reálisan az Aktív Műhely eszközrendszerét használva ez az arány 2-3%-kal mindenképpen emelhető. 3.3. Gazdálkodási jellemzők A vizsgált szervezetek fele nem rendelkezik akkora bevétellel, mint a felmerülő költségei. Azoknál a szervezeteknél, ahol 2009-ben a működési egyenlege pozitív volt, nagy szórás tapasztalható az eredményben, 400 000 Ft és 121 millió Ft között volt az egyenleg. (4. ábra)

39


Az összes bevételhez viszonyítva a vizsgált szervezetek közül mindössze háromnál tapasztalható, hogy a működés egyenleget az összes bevételhez viszonyítva az arány eléri vagy meghaladja az 5%. (5. ábra) Bevételek tekintetében az állami forrásoktól való abszolút függőség tapasztalható. Van olyan szervezet, melynek bevételeit 90%-ban az állami normatíva biztosítja. A szervezetek bevételei között elenyésző a vállalkozási bevétel – köztük a foglalkoztatás bevételei, nagy probléma, hogy ezt a szervezetek többsége a közhasznú tevékenységekből származó bevételek között könyveli el, így csak nehézségek árán lehet kimutatni a szociális foglalkoztatás ráfordításait és bevételeit. A teljes minta bevételeit vizsgálva az államháztartás alrendszereiből folyósított normatív bevétel 44%, az önkormányzattól származó bevétel 28%, a bevételek 18%-a származik közhasznú tevékenységből, 6%-ot jelentenek az egyéb bevételek. Mindössze 2% származik pályázati bevételekből és 0,5% a vállalkozási bevételekből. Amennyiben csak a civil szervezetek arányait vizsgáljuk, abban az esetben az önkormányzati forrás visszaesik 5%-ra, míg a normatív jellegű bevételek elérik a 64%-ot, a pályázati bevételek az 5%-ot, a vállalkozási bevételek a 2%-ot.


41

42 Aktív Műhely a gyakorlatban A gazdálkodás egy bevételi forrásra, az állami támogatások különböző csatornáira épül. A legnagyobb kockázatot minden szervezet esetében az éves költségvetési törvény változása, a támogatások (normatíva) csökkenése és az önkormányzati fenntartású intézmények esetében a fenntartó éves költségvetésének negatív irányú változása jelenti. 2009-ben a kiadások 65%-át személyi jellegű ráfordítások teszik ki, melyek aránya évről évre nő. Az egyéb költségráfordítások növekedése ezzel arányban áll, a belső megoszlásban viszont egyensúly-eltolódás figyelhető meg: Emelkedtek az élelmiszer-árak, az energiaárak, összességében nőttek a beszerzések költségei. Az olcsóbb beszerzésre törekvés a minőségi árukról való lemondást is jelenti egyben, mely a bentlakó fogyatékosok életminőségének romlását okozhatja.

Látható, hogy a szervezetek 33%-ánál a munkatársak aránya az ellátottakhoz viszonyítva meghaladja a 40%-ot. Ez az arány annál magasabb, minél súlyosabb fogyatékossággal élnek az ellátottak, ugyanakkor hatalmas terheket ró a szervezetek gazdálkodására. Azoknál a szervezeteknél, ahol ez az arány eléri az 50%-ot vagy meghaladja azt, javasolt átstrukturálni a működést.


A szervezetek gazdálkodásának fenntarthatóságát az eszközállomány arányában vizsgáltuk, átlagosan 2,06 hónapig lehet fenntartani a működést a tárgyi eszközök értékesítése nélkül, mely 2008-hoz képest (3,8 hónap) romló tendenciát mutat. Sajnos a szervezetek 43%-a még egy hónapig sem fenntartható, míg a 3 hónapnál tovább mindössze 7%-uk maradna működőképes. 2008-hoz képest a hónapban kifejezett fenntarthatóság romló tendenciát mutat. Fontos mutató ez a bevételekkel összevetve, mivel a szociális foglalkoztatás drasztikus átalakítása esetén a legtöbb szervezet néhány hónapon belül tönkremenne. A fenntarthatósági mutató alacsony voltából arra is következtethetünk, hogy a szervezeteknek nincs lehetősége tartalékokat felhalmozni és ebből fejleszteni, a puszta fennmaradás is nehézségek árán biztosítható

A szervezetek likviditásának meghatározásakor megvizsgáltuk a rövid lejáratú kötelezettségek a forgóeszközök arányában. Amennyiben ez az az arány 1 vagy annál nagyobb érték, a likviditást megfelelőnek értékeltük. Megnyugtató, hogy a szervezetek között csak hármat találtunk, melynél ez a mutató nem éri el az 1-et, egyrészt tehát a szervezetek kevés rövidlejáratú kötelezettséggel zárták a 2009-es évet, másrészt ezek kiegyenlítésére elegendő forgóeszköz-állománnyal rendelkeznek.

43


Ugyanakkor az eladósodottsági mutatók ennél kedvezőtlenebb képet mutatnak (12., 13. ábra), különösen a saját tőkéhez viszonyítva. Vizsgálati módszerünkben a kötelezettségeket arányosítottuk egyrészt a saját tőkével, másrészt az eszközállománnyal. Amennyiben ez az arány közelítet vagy eléri az 1-et, az az eladósodottság növekedését jelenti. A mutatók alapján a szervezetek 42%-a a saját tőkét tekintve, 17% pedig az eszközállományhoz viszonyítva eladósodottnak mondható.


Összegzés A szervezetek működési egyenlege közelít a nullához, a szervezetek nem tudnak tartalékot képezni, vagy tőkét felhalmozni, ami kedvezőtlenül hat a beruházási hajlamra, ez hátrányos a vállalkozásfejlesztés szempontjából. Ezt alátámasztja, hogy a szervezetek többségénél az eszközállomány stagnál vagy csökkent az utóbbi években. A szervezetek szinte teljesen az állami támogatásoktól függnek, nagyon kicsi a pályázati vagy vállalkozó tevékenységből származó bevételük. A foglalkoztatási tevékenység során csak kevés szervezet tervezi, elemzi a ráfordításokat és bevételeket, melyek a könyvelésben szinte egyáltalán nem jelennek meg. 3.4. Tárgyi, technikai feltételek A szervezetek technikai felszereltsége megfelel a jelenleg végzett tevékenységeknek, azonban a kapacitásbővítés vagy az új tevékenységek bevezetése egyaránt kisebb-nagyobb beruházási igényt jelent (foglalkoztató helyiségek bővítése, új eszközök és alapanyag vásárlás). 3.5. A foglalkoztatásban dolgozók szakemberek bemutatása A vizsgált szervezetek szakemberei iskolai végzettsége többségében középfokú, a kisebb szervezeteknél jellemzően magasabb iskolai végzettségű munkatársak dolgoznak, míg a nagy létszámú intézményekben több az alapfokú végzettséggel rendelkező munkatárs.

45


A diagnózis során a szervezeteknél 3-10 fős fejlesztő teamek alakultak, a szakemberek önértékelő kérdőív segítségével jellemezték tudásukat az alábbi területeken: 1

Munkaerőpiaci ismeretekben való eligazodás képessége

2

Rehabilitációs célú/ alternatív foglalkoztatási modellek/ formák azonosításának és megkülönböztetésének képessége

3

A komplex rehabilitáció elemeinek összeállítási képessége adott célcsoportra/ egyénre vonatkozóan

4

Gazdasági környezet elemzésének, piaci szereplők azonosításának képessége

5

A célcsoport munkára való felkészítésében való jártasság

6

Szakmai jogszabályokban való eligazodás, változáskövetés képessége

7

Egyéni fejlesztési és foglalkoztatási tervek elkészítése

8

Sérültek kulcskompetenciáinak azonosítása és fejlesztése

9

Munkahelyfeltárás és munkaközvetítés

10

Munkaerő-kiválasztási és munkakörelemző eszköz alkalmazása

11

Módszeres piacelemzés és piackutatás

12

Termékfejlesztés és termelés-irányítás

13

Társadalmi vállalkozás-építési ismeretek

A kérdőív nem az egyes munkatársak szakértelmét, hanem a team tudását mutatta meg az Aktív Műhely alkalmazásához és a foglalkoztatás fejlesztéséhez szükséges ismeretek területén, az elért eredményeket harmadoltuk, azokon a területeken, ahol az ismeretek szintje az alsó harmadot vagy a második harmad alsóbb szintjét érték el, javasoljuk az egyes kompetenciaterületek fejlesztését.


3.6. Ellátottak/foglalkoztatottak kompetenciáinak bemutatása A szervezetek eddigi gyakorlata az volt, hogy az ellátottakat az egyes foglalkoztatási tevékenységekbe egyéni képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően, megfigyelés és munkapróba alapján kapcsolták be. Mérési módszereket a szervezetek a törvényben előírt egyéni fejlesztési tervekhez használnak inkább. Projektünkben az ellátottak általános képességmérését alkalmaztuk, melyet a segítő szakemberek mindennapi tapasztalatik alapján önállóan használtak. Minden 16-55 év közötti, foglalkoztatásban még nem résztvevő ellátott, vagy már foglalkoztatott autista és/vagy értelmi fogyatékos ellátott vagy munkavállalók felmérését végezték el a szervezetek szakemberei. Négy kompetenciaterületen – 1. önkiszolgálás, önellátás, 2. önálló életvitel, 3. szociális készségek, 4. kommunikációs képességek – tíz szintet különböztettünk meg: 1. Együttdolgozás 2. Erősen megtámogatott tevékenység: mozdulat-indítással és több csatornán eljuttatott információkkal erősen megtámogatott tevékenység (szóbeli, gesztussal kísért, vizuálisan kísért stb.) 3. Támogatott tevékenység: enyhe mozdulat-indítással és verbálisan támogatott

47

48 Aktív Műhely a gyakorlatban 4. Verbális vagy egycsatornás irányítással végzett tevékenység 5. Felügyelettel kísért feladatvégzés: az együtt tanult feladatok rögzültek, aktuálisan, de automatikusan végzi is 6. Felügyelettel kísért feladatvégzés: a feladatmegoldásra belső késztetése van, ehhez tud irányítást kérni 7. Felügyelettel kísért feladatvégzés: a feladatmegoldásban felismeri saját tevékeny szerepét 8. Felügyelettel kísért feladatvégzés: a feladatmegoldáshoz a megfelelő eszközöket tevőlegesen hozzárendeli 9. Felügyelettel kísért feladatvégzés: valamilyen minőségi szinten a feladatot elvégzi 10.Önállóan tudja és jó minőségben elvégzi a feladatot Először az első kompetenciaterületet – önkiszolgálás, önellátás – mérték fel az ellátottakat. Amennyiben ez elérte el a 4. szintet, akkor többi területet is mérték. Ha az első terület 4-es érték alatt volt, a többi területet nem volt szükséges mérni. Az értékelés irányadó szempontjai az alábbiak voltak: a) önállóság mértéke b) motiváltság, belső igény mértéke c) csoportban való tevékenység képessége d) a feladat összetettségének mértéke Az 1-4 érték szerint a fogyatékos személy még nem kezdeményez, a főszerep, az irányító szerep a segítőé, egyéni figyelmet, segítséget igényel. Az 5-9 értékekben a fogyatékos személy a kezdeményező, képes a csoportból kiválva kezdeményezni, a segítő tanácsadói szerepben van. A 10. szint a jól funkcionáló, ép ember szintje. Amennyiben minden terület elérte a 4. szintet, a Lantegi munkaképesség felmérő módszerrel történő mérést is javasoltuk.


A felmérések eredményei

49


A 16. ábrán látható, hogy az ellátottak többsége eléri a 4. szintet az önkiszolgálás és önellátás területén, tehát az önellátás és az önálló életvitel területén egyaránt többségben vannak azok, akik felügyelettel kísért


feladatvégzésre alkalmasak, az együtt tanult feladatok rögzültek. Ez az önellátás területén azt jelenti, hogy strukturált helyzetekben azonos feladatsorok szerint öltöznek, vetkőznek és a tisztálkodási feladatokat végeznek. A strukturált feladat helyzetekben meghatározott feladatsorokat a-z-ig elvégeznek, ha ehhez minden eszköz rendelkezésre áll. Az önálló életvitel területén az 5-ös szint elérése azt jelenti, hogy az ellátott felismeri és igényli önmaga körül a rendet és tisztaságot, a biztonsági követelményeknek megfelelően a megszokott sorrendben elvégzi a feladatokat (17. ábra). A biztonsági előírásokat és a gyalogos és jármű-közlekedés szabályait elméletben ismeri, a gyakorlatban csak strukturált helyzetekben alkalmazza. Az irányítást elfogadja. A pénzt, mint fizetőeszközt ismeri, pénzértékismerete azonban hiányzik. Saját és mások által értéknek ítélt tárgyakat tiszteletben tartja. Napi- és heti rend szerint él, havi- és éves időtávlatokban kiismeri magát. A szociális készségek és a kommunikáció terén sokkal nagyobb a szórás, de magasabb szintű képességekkel rendelkeznek az ellátottak (18., 19. ábra). Sokkal többen érik el a 7-9-es szintet. A szociális készségek területén ez azt jelenti, hogy az ellátott strukturálatlan helyzetben önmaga megpróbálja a megtanult szabályokat, gesztusokat és szófordulatokat alkalmazni, a kommunikáció terén az őt érdeklő témákban összetett, logikus kérdéseket tesz fel és azokra válaszokat vár, illetve logikailag összefüggően kommunikál több témakörben. Munkavégzés szempontjából a 8-9. szint már azt jelenti, hogy az ellátott önmaga észreveszi a feladatot, motivált és az aktuális feladatvégzésben önmaga kezd tevékenykedni, amihez munkaeszközt is használ, azonban irányítást, ellenőrzést igényel. A magasabb szociális és kommunikációs kompetenciák lehetővé teszik az öngondoskodás, az önálló életvitel fejlesztését, a munkavégzésre való motiváltság növelését, majd az egyes munkakörökhöz szükséges szakmai ismeretek megszerzését felnőttképzési programjaink segítségével. Az 5-ös szint elérésekor a segítő már csoportot tud közvetetten irányítani, vagyis úgy tűnik, hogy többen lennének alkalmasak fejlesztő felkészítő foglalkoztatási formában tevékenykedni, mint jelenleg.

51


4.

Fejlesztési javaslatok

Szakértőink a diagnózisok megállapításai nyomán az alábbi fejlesztési javaslatokat tették az egyes területeken: Szervezeti működés t A szervezetek többségénél szükség van szervezetfejlesztésre és stratégiai tervezésre, a szervezetek helyi piacon történő pozicionálására. t Az egyszemélyes irányítás veszélyeit elkerülendő a feladatok, felelősségi körök megosztására, differenciálására van szükség. t A feladatok, folyamatok szabályozásának, formalizálásának, megfelelő adminisztrációjának fejlesztése elengedhetetlen a civil szervezetek számára, ezen a területen élen járnak az önkormányzati fenntartású intézmények. t Minden szervezet számára szükséges a pénzügyi fejlesztés – pénzügyi politika kialakítása, és ennek összehangolása a könyveléssel, valamint a kontrolling bevezetése. Az önkormányzati intézmények előnyben vannak ezen a terülten, mert rendelkeznek olyan szoftverekkel, melyek segítik a pénzügyek kezelését. t Minden foglalkoztató szervezet számára javasolt a gazdasági, vállalkozási ismeretek fejlesztése. t Minden szervezet nagyban függ az állami támogatástól, ezért javasoljuk a forrásteremtési technikák megismerését. t A szervezeti működés racionalizálásra és a foglalkoztatási tevékenység megfelelő eredményének érdekében javasolt a minőségbiztosítás bevezetése. t A szervezetek működésében érdemes erősíteni a partnerségi kapcsolatokat, tervezni és megvalósítani a különféle – szakmai, érdekvédelmi, értékesítései stb. – hálózatépítést. t Amennyiben a tervezett új foglalkoztatási ötlet megvalósul, HR kapacitásbővítésre van szükség, ennek egyik módja az önkéntesek bevonása, mely a jelenlegi munkában is segítené a szervezeteket.


Ellátottak t Az ellátottak általános képességmérése azt mutatta, hogy egyrészt többen vonhatók foglalkoztatásba a jelenleginél, másrészt jelenleg is vannak fejlesztő felkészítő foglalkoztatásba vonhatók, akik munka-rehabilitációs foglalkoztatásban vesznek részt. Annak érdekében, hogy az elvégzendő munkafolyamat összhangban legyen a munkavállaló képességeivel, javasolt a Lantegi munkaképesség mérő módszer alkalmazása. t Érdemes a jelenlegi fejlesztési/gondozási terveket egyesíteni a képzési és foglalkoztatási tervekkel, az egyéni motivációs eszközökkel kiegészítve, így a szakemberek számára minden ellátottal kapcsolatban egyetlen komplex dokumentum áll rendelkezésre az egyéni fejlesztéshez, képzéshez, foglalkoztatáshoz. t Javasolt az „Általános képzés autista, értelmi fogyatékos és halmozottan fogyatékos személyek számára” képzési program bevezetése a képességek, készségek fejlesztésére, szinten tartásra. t Javasolt az „Általános képzés, munkára felkészítő életpálya-építő program autista, értelmi fogyatékos felnőttek számára” bevezetése a munkakör kiválasztására, megfelelő betöltéséhez szükséges alapvető ismeretek elsajátítására. t Az új foglalkoztatási tevékenység beindításához érdemes részszakma képzéseket vagy betanító képzéseket kidolgozni és tartani az ellátottak körében. t Kiemelt fontosságú a külső foglalkoztatónál vagy nyílt munkaerőpiac való elhelyezkedés ösztönzése, melynek feltétele a munkahely feltárás, munkakör elemzés módszereinek ismerete, az ellátottak kísérése a külső munkahelyre. Szakemberek A fejlesztő teamek kompetenciamérése nyomán javasolt a foglalkoztatási, gazdasági és vállalkozási ismeretek fejlesztése különösen az alábbi területeken: t Munkahelyfeltárás és munkaközvetítés t Munkaerő-kiválasztási és munkakörelemző eszköz alkalmazása

53

54 Aktív Műhely a gyakorlatban t Módszeres piacelemzés és piackutatás t Termékfejlesztés és termelés-irányítás t Társadalmi vállalkozás-építési ismeretek Az Aktív Műhely ajánlott képzései: t Értelmi, halmozottan fogyatékos és autista emberek foglalkoztatásának szervezése tanfolyam, 60 óra, 30 kreditpont t Üzleti ismeretek és kommunikáció a szociális foglalkoztatásban tanfolyam, 40 óra, 45 kreditpont t Lantegi - Új munkaképesség-felmérő módszer a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása érdekében tanfolyam, 60 óra, 50 kreditpont t Munkahely feltáró szakember képzés – tanfolyam, 120 óra, akkreditációja folyamatban Fenntartható foglalkoztatás t A jelenlegi foglalkoztatási tevékenységeket elsősorban a szervezet adottságai és az ellátottak képességei határozták meg. Ugyanakkor szükséges a piaci elemzések elvégzése egy-egy termék vagy szolgáltatás kialakítását megelőzően. t A szervezetek piaci érvényesülése érdekében meg kell vizsgálni a versenytársakat, valamint a tevékenység kapcsán a szóba jöhető partnereket egyaránt. t A jelenlegi foglalkoztatási tevékenységről alig rendelkezünk megbízható adatokkal. Ezt sem a támogatók nem gyűjtik, elemzik, sem a foglalkoztatást végző szervezetek. Ezért javasoltjuk a termelési, szolgáltatási adatok gyűjtését a tervezéshez, nyomon követéshez és nem utolsó sorban a politikai döntéshozók pozitív irányba történő befolyásolásának érdekében. t Érdemes a termelési adatokhoz hozzárendelni a foglalkoztatottak létszámát, illetve a munkaórát, egyrészt a kapacitások meghatározása miatt, másrészt a foglalkoztatás fenntarthatóságának tervezéséhez. t A szervezetek bevételeit nagyrészt az állami források jelentik, s részben emiatt a szervezetek munkájuk értékét (termékek, szolgáltatások ára) a


piaci árakhoz képest alacsonyabban határozzák meg, azonban az Aktív Műhely a saját bevételeket szeretné növelni, így javasoljuk az önköltség számítás bevezetését, mely fontos eleme az árstratégiának. t Jelenleg a szervezetek többnyire belső piacra termelnek, az értékesítést inkább az alkalmakhoz kötődő, vásár jellegű értékesítés jellemzi. A saját bevételek növelése érdekében az értékesítés is tervezni, fejleszteni kell. t A diagnózisok alátámasztják, hogy a foglalkoztatás többnyire hasonló területeken, elsősorban a termék előállítás területén marad. A termék centrikusság helyett szolgáltatások nyújtására ösztönözzük a foglalkoztató szervezeteket, mely nagy szerepet játszhatna a fogyatékos emberek társadalmi megbecsültségének, elfogadásának növelésében és sokszínűbbé tenné a szociális foglalkoztatást. t Összességében a kiadások csökkentése mellett a bevételek fokozására ösztönözzük a szervezeteket. A működési költségek mellett beruházásra, fejlesztési forrásokra is szükség van, melyeket pályázati források, támogatók, adományozók bevonásával lehet megszerezni. t Mivel programunkban számos új foglalkoztatási tevékenység lehetősége felmerült, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a fogyatékos emberek számára is elengedhetetlen az élethosszig tartó tanulás, szükségesnek látjuk a munkaerő folyamatos, tudatos képzését és fejlesztését a szervezetek társadalmi és pénzügyi céljainak megfelelően.

5.

Új foglalkoztatási tevékenységek

Az Aktív Műhely vállalkozásfejlesztő módszertanának segítségével az egyes szervezetek a fejlesztő workshopokon szervezeti értékeiknek és céljaiknak megfelelően összeállították azt a szempontrendszert, ami alapján a felmerült ötletek közül kiválasztották a számukra legmegfelelőbb vállalkozási ötletet további kidolgozásra. Bár méretben, tapasztalatban, működési módban is különböző szervezetek vettek részt programunkban, a szervezetek fejlesztési szempontrendszerében az első öt szempont között többször is megjelent a termék, szolgáltatás piacképessége. Ez mutatja, hogy a szervezetekben már jelen vannak az üzleti szemlélet csírái, ugyanakkor a diagnózisok alapján láthatjuk, hogy ez nem párosul mindig a megfelelő

55

56 Aktív Műhely a gyakorlatban ismerettel vagy módszerekkel, vagyis a szervezetek többsége nem végez piackutatást, vagy bíz meg ezzel szakembert. A piacképesség mögött szorosan megjelent a profit, a jövedelmezőség kívánalma, melyről tapasztaltuk, hogy még inkább a vágyakban, tervekben szereplő szempont, jelenleg a foglalkoztatási tevékenység nem termel jelentős bevételt a szervezetek számára, melynek részben fenntartói akadálya is van az önkormányzati intézmények körében. Ugyanakkor a szervezetek számára természetes módon a társadalmi cél sokkal fontosabb, mint a pénzügyi. A foglalkoztatás terápiás jellege és a foglalkoztatott fogyatékos emberek képességei is korlátot állítanak a profit maximalizálás elé. Az Aktív Műhely egyik célkitűzése, hogy a szervezetek számára olyan szemléletet közvetítsen, olyan eszközöket, módszereket kínáljon, melyek segítségével a társadalmi és pénzügyi célok együttesen és hatékonyabban érhetők el. A fentiekkel összhangban a szempontrendszer harmadik legtöbbet említett eleme az ellátottak minél szélesebb körben való bevonása a foglalkoztatási tevékenységbe, illetve az ellátottak képességeinek megfelelő foglalkoztatási tevékenység kiválasztása. Szorosan kapcsolódik ehhez az a szempont, hogy a munkafolyamatok jól tagolhatók legyenek, vagyis rövid, könnyen elsajátítható és elvégezhető részfeladatokból álljon össze a termék előállítás vagy szolgáltatás. A szervezetek szempontrendszerének második öt helyén szintén vannak olyan szempontok, amit több szervezet is említett, ezek között a legfontosabb, hogy a foglalkoztatási tevékenység növelje a szervezet ismertségét, a foglalkoztatási tevékenységen keresztül a szervezetről pozitív képet alakítsanak ki vagy erősítsék azt a környezetükben. Ugyanakkor a szervezetek számára fontos, hogy a foglalkoztatás a fogyatékos emberek társadalmi elfogadottságát növelje. A konkrét vállalkozási ötletek kiválasztása során a szervezetek számára alapvető szempont, hogy vagy a meglévő tárgyi feltételeke kihasználva találjanak új foglalkoztatási tevékenységet vagy annak megvalósításához minimális beruházás is elég legyen, hisz a diagnózisok során láthatóvá vált, hogy a szervezetek nem rendelkeznek jelentős fejlesztési forrásokkal. A tárgyi, technikai feltételek a foglalkoztatottak szempontjából is fontos szempontot jelentenek, cél, hogy a tevékenység egyszerűbb eszközökkel, fogyatékos emberek közreműködésével elvégezhető legyen. Több szervezet is kiemelt szempontnak tartja, hogy a tevékenység illeszkedjen az értékrendhez, misszióhoz, emellett pedig a termékek egyediek és megfelelő minőségűek legyenek.


Összességében a szempontok között a társadalmi és pénzügyi célok mellett jelen van a szervezetek jelenlegi gazdálkodásából fakadó pénzügyi korlát, valamint a speciális célcsoportból fakadó elvárások a tevékenységekkel kapcsolatban. A szervezetek egyedi szempontrendszerük alapján, figyelembe véve a szervezeti lehetőségeket és az ellátottak képességit, igényeit, az alábbi vállalkozási ötletek, tevékenységek fejlesztését, beindítását tűzték ki célul: Szervezet

Vállalkozási ötlet

Angyalliget Alapítvány

ajándéktárgy készítése gyapjú nemezeléssel

Búzavirág Alapítvány

turisztikai szolgáltatások, szálláshely és kézműves foglalkozások nyújtása

Értelmi Sérültek Gyöngyház Egyesülete

papírmasé bútorok gyártása

Esőemberke Alapítvány

levendula termesztés és feldolgozás

Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely

gyertyaöntés (a korábbi külső foglalkoztatón keresztül végzett tömőanyag gyártást váltja fel)

Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Tordas

kertészeti, parkgondozási szolgáltatás

Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Zsira

komplex, idegenforgalmi szabadidős szolgáltatás

Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesület

növényi olajok alapanyag gyártása, tökmagolaj előállítása és értékesítése

Kerek Világ Alapítvány

komplex fizikai- és infokommunikációs akadálymentesítési szolgáltatás

Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány

szuvenír hűtőmágnes gyártása

Sérültekért Alapítvány

kézműves, drámapedagógiát is felhasználó szabadidős szolgáltatási csomag kisgyermekes családoknak, cégeknek (játszóház, csapatépítés)

Szent Lázár Alapítvány

népviselet készítés

57


V. Jó gyakorlatok a szociális foglalkoztatásban Programunk során számos tapasztalatot szereztünk a szociális foglalkoztatás jelenlegi helyzetéről, megismertük a szervezetek mindennapi munkáját, küzdelmeit, ugyanakkor az Aktív Műhely Foglalkoztatási Modell fejlesztése során összeállítottuk az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszert és áttekintettük saját értékeinket is. A következő oldalakon bemutatjuk, hogy a 12 szervezet jelenlegi munkája során milyen, az Aktív Műhely szemléletéhez közelálló, példaértékű tevékenységet folytat.

1.

Tudatos szervezeti stratégia

A tudatos szervezeti stratégia meghatározza egy szervezet hosszú távú működését, haladási irányát. A stratégiaépítést több irányvonal határozhatja meg. A stratégia épülhet a pénzügyi fenntarthatóság megvalósításának mentén, de meghatározhatja a civil szervezet társadalmi szerepvállalása is. A tevékenységek tervezése, megvalósítása során a stratégiához való illeszkedés lehetővé teszi, hogy a szervezet minél inkább a maga számára kitűzött célok elérése érdekében munkálkodjon. Az Angyalliget Alapítvány lakóotthoni ellátás biztosításán túl jelentős célkitűzése a társadalmi felelősségvállalás elérése. Az alapítvány nagy erőfeszítéseket tesz a közvélemény ilyetén formálásának érdekében. A szolgáltatás megvalósításának helyszínét is azon az alapon választották meg, hogy milyen az adott önkormányzat hozzáállása a fogyatékos, illetve autista emberekhez. Az alapítvány stratégiáját teljes mértékben áthatja olyan szolgáltatások létrehozásának tervezése, mely a gyermekek fiatalok és a felnőttek autistákhoz való viszonyulását is befolyásolni kívánja oly módon, hogy reális képet kapjanak az autizmusról, az autista emberekről. Céljuk megváltoztatni azokat a sztereotípiákat, melyek csak a tévé vagy mozi filmekben látottakból táplálkoznak. Ilyen tervük iskolás gyermekek, családok számára szabadidős tevékenységek létrehozása, ahol a szolgáltatásokban autista fiatalok dolgoznak, így a szolgáltatást igénybevevő emberek személyesen találkozhatnak autista emberekkel.


Másik jelentős tervük egy animációs film készítése, mely egy autista fiatal életét, örömeit, bánatait, küzdelmeit mutatja be a valóságos élethelyzetekre építve. Fontos, hogy a szociális szolgáltatók a vállalt feladataikon túl a közvéleményt is formálják, megszólítsák az embereket, ennek kíván eleget tenni az Angyalliget Alapítvány, és mutat példát más szervezetek számára is. A Szent Lázár Alapítvány létrejöttében fontos szerepet játszott, hogy felismerte napjaink valós problémáját, a társadalmi bizonytalanságot, és ezzel összefüggésben a munkanélküliség növekedését. Ezek a jelenségek részben okai a pszichiátriai betegek folyamatosan növekvő számának. Sokan a betegségről alkotott társadalmi képtől félve (az azzal járó, ma is tapasztalható stigmák miatt) vagy éppen a betegség miatt válnak tétlenné. Pedig ezzel állapotuk sokkal inkább romlik, mint javulna. A számukra alkalmas foglalkoztatás eredményeképpen életük tartalmazhatja mindazt, amire testi-lelki harmóniájuk megteremtéséhez, illetve fenntartásához szükségük van. A megváltozott munkaképességű emberek számára a hasznos elfoglaltság biztosítása lehetővé teszi, hogy érezzék, ők betegségük ellenére is a társadalom hasznos tagjai. $IRJODONR]WDWiVFpOMDWDUWDOPDVWHUPHOĘKDV]QRVPXQNDYpJ]pVPiV NRU HOIRJODOWViJ EL]WRVtWiVD ~M PXQNDIRO\DPDWRN EHWDQXOiVD D] HPEHUL pUWpNHNNLHPHOpVHDWHYpNHQ\VpJHQNHUHV]WODPLPLQGPLQGKR]]iMiUXOD OHONLHJpV]VpJiOODSRWMyV]LQWHQWDUWiViKR]MDYXOiViKR](]HQW~OPHQĘHQ V]HPpO\LVpJIHMOHV]WĘV]HUHSHLVYDQLOOHWYHKDV]QRVViJWXGDWRWpVVLNHUpO PpQ\WDGVHJtWYHDWHVWLOHONLDNWLYLWiVPHJWDUWiViWIRNR]iViW9pJOKR] ]iVHJtWKHWL D EHWHJHW KRJ\ YLVV]DLQWHJUiOyGKDVVRQ D WiUVDGDORP ³HJpV] VpJHV´GROJR]yLN|]p$6]HQW/i]iU$ODStWYiQ\HUUHpStWHWWHIHOpYYHO H]HOĘWWIRJODONR]WDWiVLVWUDWpJLiMiW $] DNNRU pUYpQ\EHQ OpYĘ MRJV]DEiO\RN DODSMiQ OpWUHKR]WiN D /D]DUXV .IWWDPHO\FpOV]HUYH]HWLIRJODONR]WDWyNpQWIXQNFLRQiOWLJpYHQ iW$FpOV]HUYH]HWLMRJV]DEiO\KDWiO\RQNtYOKHO\H]pVHXWiQNpWIDMWDIRJ ODONR]WDWiVLIRUPiWNtQiOQDNFpOFVRSRUWMXNQDN (J\LND]DNNUHGLWiOWIRJODONR]WDWiVDPHO\KH]DV]NVpJHVHQJHGpO\HNHW pVWDQ~VtWYiQ\WDNIWV]HUH]WHEH(PHOOHWWDNLVHEEWHOMHVtWPpQ\UHNpSHV VpUOWHNDV~O\RVSV]LFKLiWULDLEHWHJHNUpV]pUHIHMOHV]WĘIHONpV]tWĘIRJODO NR]WDWiVWpVPXQNDUHKDELOLWiFLyWKR]WDNOpWUHDSV]LFKLiWULDLEHWHJHNQDS SDOLRWWKRQiEDQJRQGR]RWWDNUpV]pUH

59

60 Aktív Műhely a gyakorlatban $]DODStWYiQ\WHUPHOpVLWHYpNHQ\VpJpWDNH]GHWHNWĘOYDOyVSLDFLV]NVpJ OHWHNUHpStWHWWH$QDJ\REEpOĘPXQNDLJpQ\ĦWHUPpNHNHWDEEDQDUpV]OHJ EHQJ\iUWRWWiNDKRODQDJ\REEWiPRJDWiVWNDSWiN$NO|QE|]ĘPXQNDWH UOHWHNHWRO\DQNLVHJ\VpJHNUHRV]WRWWiNIHOKRJ\DOHJVpUOWHEEHPEHUHN V]iPiUD LV WHOMHV pUWpNĦ PXQNDYpJ]pVL IRO\DPDWRW PĦYHOHWHW WXGMDQDN EL]WRVtWDQL (QQHN N|YHWNH]WpEHQ VWDELO KDWpNRQ\ pV MHOHQWĘV HUHGPpQ\W KR]y IRJODONR]WDWiVW WXGQDN IRO\DPDWRVDQ Q\~MWDQL$ SLDFNpSHV NLYiOy PLQĘVpJĦWHUPpNHLNQ\HUHVpJHVJD]GDViJJiWHWWpNDV]HUYH]HWHW

2.

Minőségbiztosítás

Egy jól működő szervezet függetlenül, hogy for- vagy nonprofit, sikeressége érdekében fenntartható, kiszámítható, átlátható, a benne dolgozók és a környezet elvárásainak megfelelő kell, hogy legyen. Nem elég, hogy a munkatársak tudják, hogy mi a dolguk, fontos, hogy a szervezet minden tevékenysége pontosan átlátható, és a tevékenységek végzésének módja hatékony legyen. Ehhez szükség van egy kialakított és folyamatosan karbantartott szabályozási rendszerre. A Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely szervezete jó példát mutat a többi szervezet számára a kidolgozott minőségirányítási rendszer használatával. A szervezet külön erre a területre szakosodott szakembert alkalmazott, mely jelentős segítséget nyújtott a megvalósításban. A minőségirányítási rendszer kialakítása az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeinek figyelembevételével történt. A minőségirányítási rendszer alkalmazása az Intézmény stratégiai döntésén alapult, melynek megtervezése és megvalósítása hatással van: t a környezet, a környezet változásai, és az ezzel kapcsolatos kockázatok felismerésére és kezelésére, t a változó szükségletek felismerésére és azokhoz való alkalmazkodás képességére, t céljaik megvalósítására, t szolgáltatásaik tervezésére és nyújtására, t alkalmazott folyamataikra, t szervezetük méretére és felépítésére.


A Minőségirányítási Kézikönyv feladata, hogy a szabályozott és dokumentált folyamatok bemutatásával erősítse az Intézmény iránti bizalmat a lakókban, dolgozókban és egyéb partnerekben. A kézikönyv tartalmazza a szervezet minőségpolitikáját, célkitűzéseinek általános leírását és azok megvalósításának módszereit, továbbá bemutatja a szervezet felépítését, és a minőségirányítási rendszer dokumentációs rendszerét. A Kézikönyv meghatározza mindazokat a követelményeket és szabályozza azon tevékenységeket, amelyek figyelembevételével és betartásával valósíthatók meg a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona-Kéthely minőségcéljai, valamint minőségpolitikája. Tudni lehet, hogy a kisebb civil szervezetek a forrás hiányra való hivatkozással nem vágnak bele ilyen nagy munkába, de egyrészt vannak pályázatok, amelyek elősegíthetik a minőségirányítási rendszer megvalósítását, másrészt vannak a minőségbiztosításnak bizonyos elemei, amelyeket különösebb befektetés nélkül is bevezethetőek.

3.

Sokszínűség a tevékenységekben

Az Aktív Műhely egyik szempontja, hogy a szervezetek fenntartásának felelőssége és feladata minél sokszínűbben valósuljon meg. Fontos, hogy a fogyatékos embereket célzó jóléti szolgáltatások fenntartása ne csak egy adott szereplő kezében legyen. Az államtól (központi vagy helyi) függőség hosszú távon behatárolja a szervezetek lehetőségeit és indokolatlan korlátokat szab. E szempontból különösen jó példával járnak elöl azok a szervezetek, köztük a Szatmári kistérségében működő Jót s Jól Egyesület, melyek igyekeznek a jóléti feladatok ellátásának felelősségét az állami, a non-profit, és a piaci szektorra egyaránt hárítani. A Jót s Jól Egyesület a helyi önkormányzattal szorosan együttműködve és a feladatokat megosztva használja ki a piac kínálta lehetőségeket. A piaci tevékenységből már most is bevételre, fejlődési lehetőségre tesznek szert. A helyi önkormányzat szerepe, hogy az központi állam által neki delegált jóléti funkciókat ellássa. Esetükben a helyi önkormányzat belátta, hogy civil szervezet működtetésével, és így, a civil szférába való bevonódással sokkal több fejlődési lehetőség áll előttük, mint a tisztán önkormányzati fenntartás és működtetés esetén. Ezen lehetőségek közé tartoznak egyrészt a szociális szolgáltatások (fogyatékos emberek nappali ellátása, támogató szolgálta működtetése és a rehabilitá-

61

62 Aktív Műhely a gyakorlatban ciós és szociális foglalkoztatás) mennyiségének és minőségének a fejlesztése. Így az ellátottak számára a lehető legjobb munka és életkörülményeket tudják biztosítani. Ezzel nem csak az ellátottak életminősége javul, hanem a társadalmi elfogadottságuk és gazdasági részvételük is nő. A sokszínű felelősségvállalásból fakadó másik lehetősége a piaci és állami szektor együttműködésének fejlődése és partneri kapcsolatának kialakítása. Így az Egyesület jó példa arra, hogy a civil szektor hogyan tud sikeresen, eredményesen és tartósan együtt működni az állami és piaci szektorral is.

4.

Minőségi foglalkoztatás

A minőségi foglalkoztatás szakembereink számára az EU-s irányelvekkel összhangban álló, és az értelmi sérült emberek képességeihez és szükségleteihez illeszkedő foglalkoztatás. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitika irányelvei egyértelműen kimondják, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerőpiaci aktivitásának helyreállítására és fenntartására irányuló programoknak a nyílt munkaerőpiacot kell megcéloznia, a különböző munkaerőpiaci szolgáltatásoknak és foglalkoztatási formáknak úgy kell egymásra épülniük, hogy biztosítsák a folyamatos előrelépési lehetőséget a nyílt munkaerőpiac felé. Az átmenetet leginkább a tranzit típusú foglalkoztatási forma biztosítja, mely egy komplex, több komponensből álló, munkaerőpiaci reintegrációt szolgáló program. Lényege, hogy a reintegráció és a nyílt munkaerőpiaci felkészítés foglalkoztatás keretében valósul meg, saját, vagy külső szervezetben. A foglalkoztatás terén, a professzionális szinten megvalósult szociális foglalkoztatáson túl, hazai viszonyok között kiemelkedő gyakorlatnak számít, ha egy szervezet a rehabilitációs és fejlesztő célú foglalkoztatástól eltérő formát választ a sérült emberek foglalkoztatására, olyan formát, amely közelebb áll a nyílt munkaerőpiachoz, vagy kimondottan a nyílt munkaerőpiacon valósul meg. A „Tovább, tovább Aktív Műhely!” projektben résztvevő szervezetek közül jelenleg tranzit foglalkoztatási programot valósít meg a pécsi Fogd a Kezem Alapítvány 10 fogyatékos munkavállaló bevonásával, de rendelkezik ilyen jellegű tapasztalatokkal a tatai Esőemberekért Egyesület is. A Tranzit programban részt vevő valamennyi munkavállaló felzárkóztatással előkészített, iskola-


rendszeren kívüli, szakképesítéshez vezető képzést, támogatott foglalkoztatást, valamint a megcélzott réteg igényeihez igazodó segítő tevékenységekben részesül annak érdekében, hogy tartós munkavállalóvá váljon a nyílt munkaerőpiacon. A program biztosítja a résztvevők sorsának utókövetését is legalább fél évig, mely segíti a munkahely megtartását, a felmerülő problémák hatékony megoldását. Jó gyakorlatnak tekintjük, ha egy szervezet a szociális foglalkoztatás mellett lehetőséget teremt nyílt munkaerőpiaci tapasztalat megszerzésére és támogatja ellátottjait az elhelyezkedésben. Az Önálló Másság Életminőség Fejlesztő (ÖMÉFA) Alapítvány által működtetett szociális intézmény mind az értelmileg akadályozott és mind a mozgássérült emberek számára nyújt szociális, nappali alapellátást és különböző szolgáltatásokat a következő területeken: foglalkoztatás, információnyújtás, szabadidős foglalkozások (drámapedagógia, zene, ének, tánc, sport, stb.). Az alapítvány működési területén a szociális alapellátás biztosításán túl rehabilitációs, terápiás foglalkoztatással, mentálhigiénés tanácsadással és a 4M (Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak) alternatív munkaerőpiaci szolgáltatással segíti felkészülni a sérült embereket a munkaerőpiacon történő foglalkoztatásra. 2009. január 1-től indult az intézményben a szociális foglalkoztatás, melynek keretében munka-rehabilitációs és fejlesztő felkészítő foglalkoztatási formában dolgoznak együtt az értelmileg akadályozott és a mozgássérült munkavállalási korú fiatalok. Szintén 2009-ben valósították meg az FSZK által kiírt Családi Munkahelyi Gyakorlat Programot, melyben 10 fő enyhe értelmi fogyatékos fiatal vett részt. A fiatalok elméleti ismereteket kaptak a munkavállalásról és gyakorlatban tapasztalták meg vállalatoknál a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatást. Az alapítvány 2009-ben indította 4M alternatív munkaerőpiaci szolgáltatását. A programban a megváltozott munkaképességű munkavállalók részére és az intézményben ellátott fiatalok részére is nyújtanak ingyenes munkaerőpiaci szolgáltatást. 2010-ben a 4M programban 48 fő került bevonása, 120 munkahelyi közvetítés történt, 14 fő helyezkedett el a nyílt munkaerőpiacon. További figyelemre méltó megvalósult gyakorlat a foglalkoztatás terén a fogyatékos munkavállalóknak az akkreditált foglalkoztatás keretében, ugyancsak saját szervezetben történő alkalmazása. E tekintetben szintén a tatai Esőemberekért Egyesület, valamint a pécsi Kerek Világ Alapítvány gyakorlata

63

64 Aktív Műhely a gyakorlatban példázza azt, hogy az állam számára költségkímélőbb megoldás is célravezető eszköz lehet a foglalkozási rehabilitáció területén. Az alap akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek pedig már nyílt munkaerőpiaci szereplők!

5.

Fogyatékos emberek minőségi ellátása

Fogyatékosok minőségi ellátásának az Aktív Műhely szakemberei a fogyatékosság-specifikus közösségi szükségletekre reagáló szolgáltatásokon belül a személy egyéni szükségleteire épülő szolgáltatástartalmak összességét tekintik. A Sérültekért Alapítvány az értelmi fogyatékosok ellátását nappali intézmény és támogató szolgálat működtetésével, képzéssel és foglalkoztatással biztosítja. Mindenki számára a fejlődés lehetőségét jelenti a sokszínű foglalkozásokon való részvétel, úgy, mint a művészetterápia, a drámafoglalkozás, sőt az önálló életre való felkészítésben nélkülözhetetlen háztartási ismeretek szervezése. A folyamatos fejlesztési munka mellet 2000-től hivatalos képzési programokat is biztosít a szervezet, oktatási intézménnyel együttműködve, OKJ-s és egyéb szakmai programokkal. Az egyéni fejlesztés, folyamatos munkavégzés és csoportos foglalkozások során nem csak a fogyatékos munkavállalók technikai és szakmai képességei fejődnek, hanem szociális és kommunikációs készségeik is. Az alapítvány a sérült munkavállalók foglalkoztatásában törekszik arra, hogy a képességeikkel elérhető legmagasabb szintű intézményi foglalkoztatásban részesüljenek. Fontosnak tartják, hogy olyan munkakörben dolgozzanak, ami a képességüknek és érdeklődésüknek a leginkább megfelel, ezért sokszínű kézműves foglalkozásokat, bedolgozói munkákat és külső, munkahelyi gyakorlatot is biztosítanak. Az Esőemberekért Egyesület autizmus szempontú akadálymentesítéssel, protetikus környezet biztosításával 9 fő autista felnőtt részére biztosít lakhatást és keretet a képzési, foglalkozási és társadalmi rehabilitáció megvalósításához. Tevékenységét az egyesület által alapított HELP Nonprofit Kft keretei között működő támogató szolgálat segíti. 2003-tól akkreditált felnőttképző intézményként biztosítja a sérült embereknek – elsősorban az autista felnőtteknek – saját kidolgozású, akkreditált általános célú és szakmai képzéseit. Az önkiszolgálás képessége, az önálló életvitel, a szociális és kommunikációs képességek javítása, a készségfejlesztő képzések együttesen járulnak hozzá, hogy a szakmai képzésekben is részt vegyenek, majd a tudásukat, képességeiket, kész-


ségeiket a piacképes termékek előállításában kamatoztassák, és az autizmus állapotuk jó szinten legyen. A foglalkoztatás keretét a 2000-ben alapított HELP Rehabilitációs és Foglalkoztató Nonprofit Kft. adja a jogszabályi lehetőségek szerint akkreditált, és intézményen belüli foglalkoztatási formákban. Széles körű a foglalkoztatási skála, a 75 fő megváltozott munkaképességű személy egyéni foglalkozási rehabilitációs tervében meghatározott segítségekkel végzi a termelő-, szolgáltató feladatát. A nyílt munkaerőpiacra pályázati forrásokból segíti a munkavállalókat. Az autista dolgozók elsősorban a saját termelésben, gyümölcsaszalásban, lekvárgyártásban és bioragasztó gyártásban dolgoznak.

6.

Szakemberek a szociális foglalkoztatásban

Az értelmi sérült és autista emberek minőségi ellátásának feltétele a szakemberek professzionalizmusa, naprakész felkészültsége és kompetens teamként való együttműködése. Ismert tény, hogy egy értelmi sérült emberek foglalkoztatására állami normatívát igénybe vevő szervezeteknek a rá vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően kell foglalkoztatnia a szakembereiket. Valamennyi állami normatívából finanszírozott munkakör esetében jogszabály írja elő a munkakört betöltő szakember végzettségét, képzettségét. Mivel egy jogszabályi előírás mindig csak követni képes a gyakorlatban megfogalmazódó igényeket, szükségleteket, ezért a tudatos szervezetvezetésnek proaktív szemlélettel kell hozzáállnia a szakemberek fejlesztésének, továbbképzésének kérdésköréhez, megteremtve az ösztönző hátteret és a forrásokat is azokhoz az innovatív és hiánypótló továbbképzésekhez, melyeket a normatív támogatás nem finanszíroz. E tekintetben élenjáró a Vas megyei Esőemberke Alapítvány, melyet a megyében élő autisták szülei, hozzátartozói, szakemberek és segítőink hoztak létre. Az alapítvány egy 12 fős lakóotthont működtet Szombathelyen, és valamennyi dolgozója rendelkezik autizmus-specifikus tudással, ami esetükben nem törvényi előírás. Célcsoport-specifikus felkészültséggel rendelkezik az Angyalliget Alapítvány, valamint a tatai Esőemberekért Egyesület szakember gárdája is. Utóbbi szervezet a szakemberek kompetenciáit tekintve kiemelkedő jelenség abból a szempontból is, hogy, lévén felnőttképzéssel is foglalkozó szervezet, szakembereinek megközelítőleg a fele egyaránt rendelkezik szociális és pedagógiai végzettséggel is.

65


7.

Társadalmi fenntarthatóság

A társadalmi fenntarthatóság fogalma az Aktív Műhely szakemberei számára azt jelenti, hogy a szervezet tevékenységével a fogyatékos személy társadalmi értékét tudatosítja és elősegíti a fogyatékos emberekkel kapcsolatos szükségszerű paradigmaváltást. E szempontokat tartja szem előtt a Gyöngyház Egyesület és a Búzavirág Alapítvány. A társadalmi fenntarthatóság szempontjának érvényesülését a Gyöngyház Egyesület működésében egy pályázatukból származó idézettel mutatjuk be: „A mai túlracionalizált világunkban lassan feledésbe merül az az alapvető tudás az emberről, és a környezetünkről, amely segítette a régieket eligazodni a jelenségek, jelentések kavalkádjában. Ezt a tudást ma már csak őseink hagyatékából varázsolhatjuk elő. Azzal, hogy fontosnak tartjuk, a tradicionális kézműves technikák alkalmazását a gyógypedagógiai terápiás munkában, arra sarkalljuk a munkát végző szakembereket, hogy ne csak segítők, pedagógusok legyenek, hanem munkájuk során szerves kultúránk, hagyományaink lelkes kutatóivá, és felelősségteljes átadóivá váljanak. Hisszük, hogy az általunk felkutatott, és megőrzött értékek nem csak a mi szűk közösségünk érdekeit szolgálják. Szép példa erre maga az épület, melyben az otthon helyet kapott. De rendszeresen látogatják szabadtéri Betlehemeinket karácsony táján óvodai csoportok, a helyi kismama klub fiatal anyáinak babavarrást, nemezelést tanítottunk, az évkörhöz, jeles napokhoz kapcsolódó ünnepeink pedig mindig nyitottak a faluközösség számára. A nappali és a bentlakásos ellátások szervezésénél heterogén csoportokat alakítottunk ki, hogy az eltérő igények és szükségletek mind teljesebb kielégítése inspirálólag hasson a terápiás munkára, valamint, hogy minél jobban kihasználhassuk a különbözőségek kínálta lehetőségeket a közösségi élet szervezése során. A jobb képességű emberek, a több nehézséggel küzdő társaik segítése során fontosnak, értékesnek érezhetik magukat, a gyengébb képességű emberek számára pedig fontos, hogy pozitív példákkal, információkkal, élettel teli közeg vegye körül őket.” A Búzavirág Alapítvány célcsoportját olyan látássérült fiatalok jelentik, akiknek egészségi, pszichés, mentális, illetve szociális állapotuk a rehabilitáció több területén együttesen zajló, komplex, átfogó segítséget igényel. A teljes értékű élet a méltó lakhatási körülményeken túl értelmes munkát és befogadó közösséget is kíván. Mindez lehetővé teszi, hogy az intézeti körülmények kö-


zött felnőtt fiatalok elszigeteltsége és kiszolgáltatottsága megszűnjön, és érett személyiségű, önálló életvitelre felkészült fiatalok válhassanak belőlük, akik képesek a társadalomba integrálódni. Az ellátást igénylő fiatalok számára ma Magyarországon ez az első olyan intézmény, ahol látássérültek valós élethelyzetben, mégis védett körülmények között tanulhatják meg az önálló felnőtt életvitel elemeit, az intézmények közül egyedül itt tarthatnak vakvezető kutyát és egyedül itt vállalhatnak gyermeket. Szolgáltatásaik: t Utógondozó lakásotthon (gyermekvédelmi szakellátás) t 6 garzonlakás keretei között lakóotthoni ellátás (szociális szakellátás) t Szociális foglalkoztatás – ez biztosítja a fogyatékos emberek anyagi önfenntartását t Észak-Magyarországi Regionális Látásrehabilitációs Központ. A központ elemi és foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatásokat nyújt felnőttkorban látássérültté vált klienseknek.

8.

Pénzügyi fenntarthatóság

A pénzügyi fenntarthatóság az Aktív Műhely számára azt jelenti, hogy a szervezet gazdálkodása átlátható, forrásait a tevékenységeihez többféle csatornán keresztül biztosítja, a hosszú-távú fenntarthatósága érdekében vagyoni és nem vagyoni értékű eszközökkel rendelkezik. Ebből a szempontból példaértékűnek tartjuk az Esőemberekért Egyesületet. Az Esőemberekért Egyesület célcsoportja az aktív korú, autista és értelmi fogyatékos fiatal felnőttek. Az egyesület a sérülés-specifikus szükségletekre alapozva határozta meg a komplex szolgáltatás elemeit: lakhatás, képzés és foglalkoztatás. Lakhatás A rehabilitációs célú lakóotthon költsége hozzávetőlegesen két háztartás átlagos közüzemi és szolgáltatási díjait, 3 fő munkatárs bérét és közterheit és a kötelező kiegészítő szolgáltatások (pl. tűzi-riasztó ellenőrzése, minőségbizto-

67

68 Aktív Műhely a gyakorlatban sítás) vásárlásait tartalmazza. A bevételek: a normatíva és a térítési díj, mely az ellátottak jövedelmének 50%-a lehet. Minden lakónak van fogyatékossági támogatása vagy emelt összegű családi pótléka, nyugdíja, vagy nyugdíjszerű járadéka, és munkajövedelme. Egyszeri belépési díjat nem kért az egyesület a költözésnél. Ennek oka, hogy a beruházásainkat igyekeztek a maximális készültséggel, beköltözhetően átadni, és a családok 2001-ben nem voltak felkészülve arra, hogy nagyobb összeget tudjanak befizetni, valamint nincs az a pénz, amelyért 40-50 év segítési kötelezettséget lehet vállalni szolgáltatóként. Ehelyett biztosítási konstrukciót ajánlottak a szülőknek a hosszú távú működtetés érdekében. A nyugdíj-előtakarékossági rendszerben a szülő a biztosított, a lejáratkori kedvezményezett az egyesület. Ez biztosítja azt, hogy a majdan idősödő társaság akkori igényeinek megfelelően alakítsák át a lakhatás körülményeit, újítsák fel az épületet és a működéshez szükséges tőke is rendelkezésre álljon. Az ingatlan az egyesület tulajdonában áll. Felnőttképzés 2003-ban érte el azt az egyesület, hogy a felnőttképzési intézményi akkreditációs követelményeknek eleget tegyen. A felnőttképzési törvény deklarálja, hogy a fogyatékos személyek nem fizethetnek térítést a képzésért. A magyar költségvetés 2008-ig tartalmazta a felnőttképzési támogatást az SZMM fejezetében, de ez 2009-ben lenullázódott. A költségvetési támogatás 780 Ft/óra/ fő volt, mely a kiadási oldalon az óraadó tanárok (gyógypedagógusok) vállalkozói vagy megbízási díját, személyi segítő bérét fedezte. 2009-től a források minden képzésre kizárólag pályázati formában érhetők el. Foglalkoztatás: A foglalkoztatás a HELP Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft keretein belül történik, önálló, saját tulajdonú ingatlanon. A kft. kiemelt tanúsítvánnyal 75 fő munkavállalót foglalkoztat. Rendelkezik intézményi foglalkoztatási engedéllyel, valamint munkaerőpiaci szolgáltatási engedéllyel, amely a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiaci kijuttatásában nélkülözhetetlen. A 177/2005 Korm. Rend. alapján igénybe vett 40-60%-os bértámogatás mellett szükséges az árbevétel növelése és a pályázati források biztosítása is. A


saját előállításból származó termék-eladásokból bevételt szeretne termelni az egyesület. A termékfejlesztésekre, értékesítési feladatokra az egyesület és partnerei 2010-ben közösen nonprofit kft-t alakítanak.

9.

Több lábon álló szervezet

Az Aktív Műhely Foglalkoztatási Eszközrendszert kidolgozó szervezetek és szakemberek megítélése szerint a szociális ellátást és foglalkoztatást végző szervezetek fenntarthatósága szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több lábon álljanak. A bevételi szerkezet diverzifikálása a jelenlegi ösztönző rendszerben sok szervezetnek okoz problémát. A diagnózis alapján megállapítható, hogy az elmúlt időszakban a legtöbb szervezet elsősorban az újabb állami források megszerzése irányában tett erőfeszítéseket (támogató szolgálat és szociális intézményen belüli foglalkoztatás beindítása), kisebb részben pedig az Európai Uniós fejlesztési források elérésére. Ugyanakkor jóval kevesebb erőforrást tudtak fordítani az adományozói körük szélesítésére és a saját foglalkoztatási tevékenységük értékesítésének növelésére. Az adományozói kör növeléséhez, illetve a saját tevékenységből származó bevételeik növeléséhez az állami források jelenlegi rendszere - a változáshoz sok, a fejlődéshez túl kevés forrás, - nem biztosít kellő ösztönzést a szervezetek számára. Pedig rendelkezésre állnak azok a hatékony és professzionális módszerek, amelyekkel elhelyezhetik magukat a szolgáltatási piacon és a növekedésükhöz szükséges stratégiákat fogalmazhatnak meg. Az adományozói kör növeléséhez elengedhetetlen a szervezetek saját egyéni arculatának és egyediségének megtalálása, amely megkülönbözteti őket a „versenytársaktól”, a hasonló szolgáltatást nyújtó szervezetektől. A stratégiai partnerség rendszerének kialakítása helyi, regionális vagy országos szinten lehetővé teszi a közös adománygyűjtési és kommunikációs akciók megszervezését, elősegítve a szervezetek gazdaságosabb működését. A projekt keretében megismert jó gyakorlat a Százhalombattán működő Sérültekért Alapítvány forrásteremtő tevékenysége. A szervezet alakulásától kezdve a Százhalombattán, illetve a környéken élő fogyatékos emberek számára kínál programokat. A célcsoport világos meghatározása, valamint a helyi beágyazottsága elősegítette, hogy a szervezet a városi önkormányzat számára stratégia partnerré vált. Ebből adódóan pedig az önkormányzat komoly támogatásban részesítette a szervezetet. A jelenleg is érvényes feladat-ellátási

69

70 Aktív Műhely a gyakorlatban szerződés van a szervezet és az önkormányzat között, amely révén az önkormányzat a Támogató szolgálatot és az intézményt is jelentős mértékben támogatja. Bár a támogatás mértékéről az önkormányzat minden évben újra dönt, mégis az elmúlt években az önkormányzattól származó bevétel nem csökkent, az utóbbi három évben a bevételei 30%-át jelentette. Tisztában vagyunk azzal, hogy Százhalombatta önkormányzata a helyi gazdasági körülmények miatt az országos átlag feletti helyi bevételekkel rendelkezik, ami lehetővé teszi az átlag feletti támogatás kifizetését. Ugyanakkor világosan látnunk kell, hogy a Sérültekért Alapítvány a stratégiai partnerségért komoly áldozatokat hozott, illetve tiszteletreméltó céltudatossággal a helyi igényekre koncentrált. Az a hozzáállás pedig, amikor a helyi támogatók szempontjait is szem előtt tartja a működése során és programjai szervezésekor, a szervezet számára pénzügyi téren meghozza gyümölcsét.

10. Saját foglalkoztatási tevékenységből származó bevétel A fogyatékos emberek foglalkoztatását érdemes és lehetséges olyan módon fejleszteni, hogy e tevékenységekből származó árbevétel jelentősen növekedjen. Természetesen a sikerességnek az árbevétel csak az egyik, és nem is legfontosabb mérője, hiszen a nyereségesség, a hatékonyság növekedése, vagy a pozitív társadalmi hatás szintén fontos mérési szempontok. Az Aktív Műhely Eszközrendszer ugyanakkor hazánkban elsőként kezdte el a fogyatékos emberek foglalkoztatását egységes mérőrendszer alapján elemezni, aminek következtében szembesültünk azzal, hogy hiányoznak a megbízható, országosan egységes adatok. A diagnózisok alapján a szervezetekről összességében elmondható, hogy az állami forrás jelentős, meghaladja a 90%-ot, míg a saját bevétel aránya a legtöbbször az 5%-ot sem közelíti meg. Vagyis az állami támogatás túlsúlyban van és sajnálatos módon nem ösztönöz a saját – termék vagy szolgáltatás értékesítéséből származó – bevétel növelésére. A támogatási rendszerben meglévő komoly hiányosságok dacára (nem ösztönöz a jobb teljesítményre, a fogyatékos számára nem ad valódi fejlődési lehetőséget, nem nyitja meg az intézményt a piaci elvárások előtt, stb.) több intézmény vágyik arra, hogy a foglalkoztatási tevékenységük piaci igényeket elégítsen ki, és valódi sikerélményt jelentsen sérülteknek és segítőiknek egyaránt; valamint csökkentse a szervezet függőségét az állami forrásoktól és a


kiszámíthatatlan szabályozástól. Erre az előremutató hozzáállásra a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona – Tordas intézményében találtunk jó példát. A tordasi intézmény országos összehasonlításban is példaértékű fejlesztési munkát végez a szociális foglalkoztatás területén. Munkájuk sikerének záloga az elkötelezett és céltudatos munkatársi csapat, akik az állami szabályozást messze meghaladóan kívánják a foglalkoztatást az adminisztratív szempontok mellett fenntarthatóvá és a fogyatékos személyek számára a képességeik maximális kiaknázására alkalmassá tenni. A szervezet komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy kihasználja a földrajzi elhelyezkedéséből eredő előnyöket, és az elsajátított üzleti ismereteket alkalmazza a gyártásszervezésben, termelési információk gyűjtésében, valamint a piacképes termékek kialakításában. A rendelkezésre álló pontos foglalkoztatási, termelési és értékesítési adatok a menedzsment számára lehetővé teszik a tényszerű tervezést és folyamatos nyomonkövetést. Ebből adódóan a szervezet képes a foglalkoztatást hosszútávon fejleszteni a napi tevékenységek biztonságos működtetése mellett. A tordasi intézmény világos struktúrája, átlátható folyamatai, és fejlett eszközei az elkötelezett munkatársai mellett lehetővé teszik, hogy a szociális foglalkoztatás fejlesztésének meghatározó szereplőjévé váljon.

11. Piacorientált foglalkoztatás Magyarországon a fogyatékos emberek foglalkoztatására, történeti okokból és az ösztönző rendszerből adódóan, jellemző, hogy elsősorban rehabilitációra fókuszál, nem pedig a piaci igényekre. Ebből adódóan a fogyatékos emberek foglalkoztatását végző szervezetek tevékenységei és termékportfoliója egyhangú, a valós külső piaci igényeket nem kellően veszi figyelembe. A legtöbb ilyen szervezet kézműves termékek előállítására szakosodott, annak ellenére, hogy a kézműves piacon az utóbbi 20 évben komoly verseny alakult ki, amely még a professzionális versenytársakat is jelentősen megrázta. Ennek a változásnak az okai a politikai és gazdasági változásokban keresendőek, amelynek következménye, hogy megjelentek az olcsó és egyre jobb minőségű távol-keleti termékek, valamint a nyitás következtében a nyugati fogyasztói társadalomra jellemző gyorsan változó trendek és divatok a hazai fogyasztók számára is természetessé váltak. Ezzel az új fogyasztói igénnyel pedig a hazai kézműves termékek előállítói nem tudtak lépést tartani.

71

72 Aktív Műhely a gyakorlatban A védett foglalkoztatók az utóbbi időben kezdtek el a fenntartható foglalkoztatást elősegítő üzleti koncepciókat kidolgozni. Mindegyik alapja egy paradigmaváltás. Nem a fogyatékosok foglalkoztatására jellemző hiányokra koncentrálnak (vagyis mit nem képesek a fogyatékos emberek megcsinálni), hanem kutatják a gazdasági és piaci igényeket, elemzik a piaci trendeket és próbálják megkeresni azokat a piaci réseket, amelyekre képesek a szervezetükkel és a foglalkoztatottaikkal reagálni. A jó gyakorlatok közül kettőt emelünk ki, melyek meggyőződésünk szerint a teljes szociális szektor számára is mutatják a fejlődés irányát. fruit of care™ – a gondoskodás gyümölcse – társadalmi márka A fruit of care az első magyarországi társadalmi márka. A fruit of care márka megalapításával a cél az volt, hogy a védett műhelyek elszórt értékesítési, termékfejlesztési, és gyártási tevékenységét hatékonyabbá tegyük. Valamenynyi védett műhely tapasztalata, hogy nagyon nehéz a napi működés mellett megfelelő energiát és erőforrást biztosítani az értékesítés megszervezésére, a piaci igényeknek megfelelő termékek kialakítására és a kedvező árú alapanyag beszerzésére. Gyakori tapasztalat, hogy a szervezetben elkészült termékek vagy nem eléggé kelendőek és raktáron maradnak, vagy túl hamar elkelnek, ami feltételezi, hogy alacsony áron kerültek értékesítésre. A fruit of care a védett műhelyekkel együttműködve a piaci igények ismeretében olyan termékeket fejleszt, amelyeket a védett műhelyekben dolgozó munkatársak képesek előállítani. A nagyobb vásárlói erőből adódóan kedvezőbb árakat tud elérni az alapanyagok beszállítóinál, valamint az értékesítési tevékenységének köszönhetően jobb értékesítési eredményt tud elérni, amely végeredményben a fogyatékos foglalkoztatásban résztvevő műhelyek hatékonyabb működését, valamint pénzügyi bevételeik növekedését eredményezi. Ugyanakkor a fruit of care marketing és PR tevékenységének célja a márka ismertségének növelése, amely egyrészt elősegíti az értékesítés fejlődését, másrészt biztosítja a márka piaci értékének növekedését, amely a márka termékeinek az értékét növeli, vagyis elősegíti, hogy a védett műhelyek minél nagyobb nyereséggel értékesítsék a termékeiket a fruit of care-en keresztül. A fruit of care márkának a fentiek mellet nagyon fontos társadalmi feladata is van, a márka és a minőségi termékei a fogyatékos emberek értékét kommunikálja, valamint a társadalmi integrációjukat segíti elő. Hiszen a designerek által


tervezett, fogyatékos emberek gondos kézműves munkájával előállított, minőségi termékek méltán hirdetik a fogyatékos emberek értékteremtő képességét. A fruit of care célja, hogy a termékek a fogyasztók széles csoportjai számára váljanak mindennapi életük megszokott részeivé, vagyis össztársadalmi szinten váljon általánossá a fogyatékosok által létrehozott minőségi termékek fogyasztása. A fruit of care akkor válhat hosszútávon sikeressé, hogyha a védett műhelyek minél szélesebb köre csatlakozik a kezdeményezéshez, melynek érdekében egy nonprofit kft. megalapítását kezdeményezték a tulajdonosok. Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona, Zsira Az intézmény 2005-ben kezdett el egy turisztikai fejlesztési projektet, amelynek lényege, hogy az ellátás helyszínéül szolgáló Rimanóczy kastélyt részlegesen megnyitották idegenforgalmi céllal az érdeklődő látogatók számára. Az Aktív Műhely program részeként a szervezet munkatársai további, a turizmushoz kapcsolódó fejlesztési ötleteket fogalmaztak meg. Az Aktív Műhely tanácsadóinak javaslatára szerteágazó turisztikai ötleteiket, és a már meglévő kastélylátogatási tevékenységüket egységes üzleti koncepcióba integrálták. Az üzleti koncepció kidolgozásához első lépésként a munkatársak a tanácsadók segítségével strukturált módon piaci információkat kezdtek el keresni. A piackutatási információk segítettek abban, hogy a megszületett ötletből jól megalapozott, a keresleti igényekre, valamint a meglévő kínálatot figyelembe vevő üzleti koncepció alakuljon ki. A keresleti igények alapján a szervezet munkatársai képesek jobban megismerni a reménybeli vásárlóikat, és kialakítani az általuk kínált szolgáltatásokat és szolgáltatás csomagokat. A kínálati oldal megismerése pedig nem csak a térségbe érkező turisták igényeiről ad fontos információkat, hanem feltárja azokat az együttműködési lehetőségeket, amelyek az üzleti koncepció sikerességéhez ugyancsak elengedhetetlenek. A zsirai szervezet turisztikai fejlesztési programját az Aktív Műhely több szempontból is reménykeltőnek ítéli. Egyrészt a zsirai szervezet kiemelkedően kedvező adottságokkal rendelkezik egy ilyen jellegű projekt megvalósításra. Kőszeg és Sopron-fertődi kistérség határán fekszik, amely Magyarország harmadik legkedveltebb turisztikai desztinációja, történelmi szerepe, termál és fürdőkultúra fejlettsége és az osztrák piac közelsége (például az osztrák oldalon működő locsmándi fürdő fizetőképes közönsége) miatt. Másrészt a szervezet kiváló adottságokkal rendelkezik: egy műemléki szempontból is jelentős kastélyépülettel és a célcsoport igényeinek (gyerekes családok) megfelelő adott-

73

74 Aktív Műhely a gyakorlatban ságokkal bíró parkkal. Harmadrészt a fejlesztési koncepció beleillik abba a nemzetközi trendbe, amikor is a tudatos, társadalmi szempontokat előtérbe helyező fogyasztás a turisztika területén is megjelenik, sőt egyre meghatározóbbá válik. A zsirai szociális intézmény fejlesztési projektje lehetőséget teremt a kastélyokban ellátást végző fenntartóknak, a Fővárosi Önkormányzatnak elsősorban, de a többi fenntartónak is, hogy a kastélyok hasznosítását diverzifikálják, valamint a nagy létszámú intézmények kitagolási programja során az újrahasznosításukat gazdaságilag kedvezőbbé alakítsák.


75


Programunkat a TÁMOP-1.4.3-08/2-2009-0019 Tovább, tovább Aktív Műhely! projekt keretében valósítottuk meg, melyet a Magyar Köztársaság és az ESZA támogatott.

A programban résztvevő munkatársaink: dr. Czike Klára

szociálpolitikus

Ivánku Zsuzsanna

programvezető

Jakab Áron Jakubinyi László

programkoordinátor, üzleti tanácsadó programkoordinátor, Aktív Műhely szakértő

Kogon Zsófia

szociálpolitikus

Kürtösi István

üzleti tanácsadó

Lelovics Rita Mitev Ariel

diagnoszta üzleti tanácsadó

Nándorfi Krisztina

pénzügyi tanácsadó

Nelhübel Henriette

programkoordinátor, Aktív Műhely szakértő

Nemes-Toldi Judit

üzleti tanácsadó

Opitz Magda Pekárné Turcsányi Éva Pordán Ákos

programkoordinátor, Aktív Műhely szakértő diagnoszta szakmai vezető

Schenk Lászlóné


Tőrös Márta


Váradi Antal

diagnoszta

Varga János Zsolt

üzleti tanácsadó

Aktív Műhely a gyakorlatban. Az Aktív Műhely Foglalkoztatást Fejlesztő Eszközrendszer módszertani kézikönyve

Recommend Documents