••
AKlK KINOTTEK A FALUT ...
297
SALAMON MIHALY
A ZILAHI A Meszes alatti szihigysagi kisvarosban, Zilahon sziilettem 1897. szeptember 6-an. Edesapam eleinte a sochet es kantor tisztseget tOltotte be a nem egeszen szaz zsid6 csaladot kitevo hitkozsegben, csak kesobb lett a hitkozseg segedrabbij~va. Egesz zsenge koromnak evei voltak a zilahi evek s persze, hogy eIetem sok kedves emleke fuzodik hozzajuk. A yaros megyei szekheIy volt es igy hivatalos epiileteivel bizonyos nagyvarosi jelleget kolcsonoztek neki. A foteren a megyehaza elott FadruszJanosnak Wesselenyi bar6r61 kesziilt hatalmas szobra allott, a fot~r sar.kan pedig egy hires reformatus kollegeium, ott vegezte a gimnaziumot Ady Endre is. ; 12eves koromban keriiltem fel Budapestre, ott az orthodox zsid6 polgari elvegzese utan a zsid6tanit6kepzoben tanit6i oklevelet szereztern. Ket even keresztiil filoz6fiat es irodalinat haIIgattam a pesti egyetemen, de ezek a tanuImanyaim a kozben eletbe lepett numerus clausus kovetkezteben megszakadtak. Sok egyetemi hallgat6 kiilfoldre ment es nagy nehezsegek aran ott vegezte el a tanulmanyait. Ez a megoldas szamomra nem volt keresztiiIviheto. Kun Bela szerencsetlen kiserlete es a Kaiolyi-kormany bukasa utan, a HorthyenivaI teIjes vehemenciaval robbant ki a feher terror, amely_a zsid6 eleteket sem kimelte. Igy a csalad mellett-akar!am _mara~ni. Kereskedelmi paIyan pr6balkoztam', termenyes lettern, vegiil a textilszakmaban ona1l6sitottam rnagarn. 1923-ban, 26 eves koromban nosiiltem meg, isrnert keresked6csalad leanya lett a felesegem, aki kesobb nagy kereskedelmi erzekkel volt segitsegemre. A 20-as evek derekan latsz61agos gazdasagi ebredes kovetkezett a feher-terror ajultsaga-
nAJAN
FIA
b6I, a 30-as evek elejen mar erosen erezheto volt a nehanyeves konjunktura alkonya. Egyiittjart ez az uj eur6paipolitikai szeljarassal, amely Nemetorszagban iitOtte fel a fejet, de lassan az eur6pai nepek gondolkodasat is megzavarta. Ha akkor a magyar zsid6sagnak, de barmilyen naci6 emberenek valaki megj6so11avolna, hogy egyetlen evtized leforgasaval egy gyilkos 6riilt a j6zan vilag asszisztalasaval, sot olykor aktiv reszvetelevel, hatmilli6 eur6pai zsid6t fog vag6hidra~hajtani, az illeto men ten zart intezetbe keriil. Ebben az id6ben az iizletet inkabba felesegem vezette, mint en. Tizenhet eves koromban,.a kepz6ben alakult ki bennem az ujzsid6 gondolati oriental6das, de nehany ev mulva mar ezvolt az egyetlen eszme, amely cselekedeteimet iranyitotta. A Hasmonea tagsag utan a Makkabea, majd egy-ket ev utan, mint vallasos erziiletu embernek a Mizrachi volt tevekenysegem szekheIye. Kes6bb, a lengyel es csehszlovak menekiiltek erkezesevel mar mint az Ezra Vehacala . mellett mukod6 bizottsag elnoke, altalaban ejfel tajban tertem faradtan haza. S a harc, a keshegyig meno kiizdelem legtObbszor egy, esetleg csak egy fel certifikat megszerzeseert folyt a partok kozott. Igy jott el a magyar zsid6sag szamara is az elkepzelhetetlen. A naci banda a magyar hat6sagok buzg6 tamogatasavaI az orszagban befejeztek a deportaIast es kovetkezett volna Budapest zsid6saga. Igy lettem egyszerre az ostromlott yaros egyik nagyszabasu mentoakci6janak vezet6je. Ez volt a hires Vadasz utcai akci6. A gondolat a megboldogult Krausz Mikl6st61 szarmazott, 6 baratkozott valahogy ossze Lutz svajci konzullal. A j61elku, j6hiszemu es
198 j6akaratu konzul targyalasai a magyarok~al hetekig elhuz6dtak, vegiil megis felkeriilt a Weisz csalad tiveges hazara a Vadasz utcaban a svajci kăvetseg tablaja, s ez merhetetlen lehet6segeket nyitott a ment6munka folytatasara. Az eredeti kontingens, amit engedelyeztek nektink, kb. het ezer Schutzpass voit, ezt a szamot azonban november 15-t61 december vegeig legalabb hetvenezerre b6vîtetttik ki. Arra szamîtottunk, hogy a Tiszanal a116oroszok most mar egy-ket heten beliil itt lesznek. Legnagyobb megdăbbenestinkrehetekig mozdulatlanok maradtak. December derekan mar a nyilas brigantik is kezdtek raebredni arra, hogy hamisîtjuk a menleveleket. Ekkor elkezdteka Dunâba 16ni az elfogott bujdos6 zsid6kat es sokezer ember esett barbarsaguk aldozataul, olyanok is, akik Schutzpass-szal rendelkeztek. A megmenekiiltek szama îgy is sokezret tett ki, hiszen csak a Vadasz utcai katakombakban tăbb mint 3000 zsid6 bujdosott. Kăzttik hetszaz ifju. A felszabadulas utan a romos varosban nehezen indult meg az elet. Azt hiszem, mi cionistak ocsudtunk fel els6kent es lazas szer-
vezkedesbe fogtunk. A Pestre visszatert, illetve ott megmenekiilt kăriilbeliil ketszazezer f6nyi zsid6 ugysz6lvan hajnaIt61 ejfelig megsza11vatartotta az Arany J anos utca 29-et, a Magyar Cionista Szăvetseg szekhelyet. Az ujjaalakuIt szervezet els6 elnăke dr. Geier Abert voIt. En 1946-t61 48-ig tăltăttem be az elnăki szerepet. A JOINT-bizottsagba is bekeriiltem, de amit az ifjusag es a hachsarak erdekeben elertem, azt f6leg a megboldogult Gărăg elnăkkel es az Amerikaban el6 Waldman Tiborral val6 baratsagomnak kăszănhetem. 1949-ben alijjaztam. Egy magyar nyelvu va11asos hetilappal pr6balkoztam, a "Nep"pel, de ket evnel tovabb nem bîrtam anyagiakkal. DI. Marton Em6 hîvasara csatlakoztam az Vj Kelethez, s tăbb, mint harminc evig dolgoztam a lapnal. Egyetlen memăk fiam Svajcban el, lanya ăt szabre gyermek boldog anyja a va11âsos Ejn Cur kibucban. Felesegem ez evben hunyt el, hosszu szenvedes utan, s îgy 92 eves koromban egyediil maradtam.
r
/
~!
199
BLAULAJOS Blau Lajos (Jehuda), a magyarorszagi zsid6 tu dom anyos vilag legjelentosebb alakja, ugyan nem szilagysagi sziiletesii, de talmudi tudasat Szilagysomly6n szerezte mint e hitkozseg masodik rabbijanak, Hartmann rabbinak tanitvanya. Sokoldahl tevekenyseget fejtett ki a magyar zsid6sag szellemi es kuIturalis eleteben. S eletrajzir6i kiemelik tekintelyet kiilonosen mint Talmudtud6st s mint ilyen nyerte el vilaghiret. Balti Lajos az Orszagos Rabbikepzo Intezet igazgat6ja voIt s o inditotta el a rriagyar zsid6sag legfontosabb tudomanyos foly6iratat, a Magyar Zsid6 Szemlet s annak heber mellekleteit (Hacofe le
Beit Jiszrael v. a Javne-t), mely kozel hetven evig letezett s melynek sokaig szerkesztoje voIt. E foly6iratban 1383 konyvet szakvelemenyezett, osszegezve a Talmudban foglalt forrasokat a Tenachr61, a heber nyelvkutatas alapjait tanulmanyozta s e teren eIert eredmenyei forrasmunkat kepeznek a Maszora-kutat6k szamara a mai napig. A heber konyvkuItura eredeteit kutatta s a Gittin talmudi traktatusb61 kiindulva ketkotetes munkat tett koze a zsid6 val6leveI (get) eredeterol es szoveger61. Blau Lajos 1936ban halt meg Pesten 75 eves koraban.
•
.. l
'4
/'
300
KUNBELA, A PROLETARDIKTATURA VEZERE Kun Bela, az 19l9-es proletardiktatura vezereSzilagycsehben sziiletett 1885-ben, apja csehi kozjegyzo voIt ebben az idoben. Koztudomas szerint a rokonsaghoz tartoztak a Kremer es Katz csalâ.dok, melyek a kornyeken a korai cionizmus elofutarait adtâ.k, marmint Kremer M6ncot, ki mar 1921-ben alijjâ.zott es Katz Davidot, ki 1925-ben kovette. Kun Bela sziiletese a helyi rabbinâ.tus anyakonyveben voIt bejegyezve. Kun Belahoz az eletrajzir6k a ket haboru kozott nem voltak kegyesek, a Zsid6 Lexikon is, mely 1928-ban jelent meg Budapesten, vereskezii diktatornak nevezi. De Sztalin sem voIt kegyes hozza, mikor az egyik "tisztogatâ.s" soran kivegeztette. Kun Bela ozvegye ferjenek eletrajzat tette kozze 1969-ben Budapesten, Tenyek es Tanuk cim alatt (Magveto Koriyvkiad6), melynek I. fejezet bevezetojeben a kovetkezoket irja ferje szilagysagi gyerekkorar6l: Gyermekkorar6l keveset tudok. Sajat magar6l nem szeretett beszelni, egynehâny apr6 emleket megis osszeszedtem. Kun Bela Erdelyben, a Szilagysăgnak egy kicsiny, Mtszaz lelket szamla16 falujaban, Lelen sziiletett, 1886. februar 20-an. Apja falusi jegyzo voIt, szillei egy kis paraszthâz fOldes szobâjaban laktak. A fiu ele mi iskolait Lelen vegezte. Az iskola egyetlen "termeben" egyiltt illtek a killonbozo osztalyba jar6 fiuk, lanyok s vartak, mikor kerill az o osztalyukra a tanulas sora. A szillok hârom gyermeket neveltek fel, ket fiut s egy lanyt. A leany - Iren - varrni tanult, kesobb reszt vett az erdelyi nomunkasmozgalomban; a legkisebb fiu - Sandor "- agron6mus lett. Harmuk koziil a legidosebb testver - Kun Bela. Hogy gyerekeit el tudja tartani, a jegyzo apa egy kis foldet is muvelt (ma legelonek hasznaljak). A sovany lelei fOld keveset hozott, a jegyzoi fizetes se volt sok, nehezen elt a csalad. Kun Bela apja szerette a bort, tobbet fogyasztott belole mint amennyit a keresete megengedett. Ez is sorvasztotta a csalad rendes ellatasanak amugy se nagy anyagi alapjat. Megesett, s nem egyszer, hogy a "jegyzo ur" magaval vitte fiat a kozeli varosba, ahol miutan hivatalos dolgait elvegezte, esetleg eladott egy-ket zsak gabonat, fiât a szekeren hagyva, bement "egy pillanatra" valamelyik kis kocsmaba es addig vissza nem jott,
L
amig a kocsmaban illoket is vendegiil latva, utols6 garasat el nem verte. Talan ez volt minden, amit egy izben Kun Bela gyerekkorar6l elmondott nekem: egyedill iilt a szekeren - olykor mar keso ejszakavolt, amikor az apja imbolyogva visszajott, feliilt a bakra es elinditotta a lovat. .. Kun Bela apjat szerette a lelei szegeny nep, a parasztok kozott elt, kiallt mellettilk, vedte oket. Szilkseg voIt erre, killonosen Lelen, ahol a kegyetlensegerol hires fOldesur, gr6f Degenfeld (aki sajat fiat egy veszekedes alkalmaval agyonlotte) rosszul bânt a parasztokkal, :lisellereivel. Egy izben gr6f Degenfeld hivatalos uton a jegyzo segitsegevel akart veghez vinni valamilyen igazsagtalari dolgot. Kun Bela apfa ellenallt. A gr6f eloszor fenyegetessel; majd amikor ez nem hasznalt, rabeszelessel, megvesztegetessel igyekezett "eszre teriteni" a makacs jegyzot s amikor ez sem segitett, lepenzelt egy embert, aki a hamis vadban tanukent lepett fel a fOldesur mellett. A vart eredmeny nem maradt el. Kun Bela apja a zilahi bortonbe kerillt s amikor onnan - nehâny h6nap mulva - kiszabadult, el kellett hagyja Lelet. A kozepiskola elso eveiben. Kun Bela Zilahon abba a gimnaziumba jart, ahol Ady Endre tanult. Adyt Kun Bela apja kerte meg, hogy egyes tantargyakb61 korrepetalja a j6 eszu, de ezer mas dologgal foglalkoz6 fiut. Felhatalmazta Adyt a testi fenyitek alkalmazasara is. A se j6indulatunak, se halad6 gondolkodasunak nem nevezheto Ady Lajos errol alaposan eltulozva irt konyveben: " ... A fiut edesapja - akkor szilagycsehi jegyzo azzal az instrukci6val bizta Bandi gondjaira, hogy kivetel nelkiil minden privat6r;' elott kemenyen meg kell palcaznia. Megpedig a fejet iltni, mert masutt mar nem erzi a verest. .. " Val6ban annyit vertek otthon a gyerek Kun Belat, hogy mar nem erezte? Ennek az allitasnak val6disagaet Ady Lajos tulvilagi lelkiisinerete feleljen. Teny az, hogy Kun Bela nekem ilyesmirol sohasem beszelt. Es az is igaz, hogy o soha egy ujjal nem nyult sem a sajat, se a mas gyerekehez ... A korrepetalas idejerol, Ady Endrevel va16 beszelgetesekrol nincsenek adataim, de fOllehet tetelezni, hogy Ady mar ebben az idoben is kivaltotta Kun Bela rokonszenvet es bizalmat, annal is inkabb, mert Ady, mikor az apa eltavozott, kijelentette: "Ne felj, magam is makacs ember vagyok!"
-
•
\
I
f
301
i,
il i
NOTI KAROL Y, fRO,KABARESZERZO Tasnădon sziiletett, 1892 februar elsejlm, Pesten halt meg 1954-ben. Jogi tanulmănyait Kolozsvăron vegezte, itt keriilt kapcsolatba ir6kkal, ujsăgir6kkal, s ezek a barătsăgok, az erdelyi nagyvărosemelkedett kulturălis legkore hatăroztăk meg pMyafutasăt. Bucsut mondott az iigyverlihivatăsnak esfelcsapottujsăgir6nak. 1918-banakolozsvări Keleti Ujsăg munkatărsa. Hu:mora, kivM6 megfigyelakepessege, optimizmusa, - megannyi ertekes tulajdonsăg lr6ember szămăra -, es tărcăi, karcolatai hamar nepszeriive teszik. Hamarosan sziiknek erzi a kolozsvări lehetasegeket es Pestre koltozik. 1923-ban erkezik a fOvărosba, ahol akkor a kabare elte fenykorăt. Olyan kepessegii ir6k kapcso16dtak be a Nagy Endre Mtal felvirăgoztatott kabareirodalomba, mint Heltai Jena vagy Karinthy Frigyes. N6ti Kăroly a miifaj kivă16 tehetsegii kepviselajenek bizonyul. Trefăit sikerrel adtăk ela a kabareszinhăzak akkori csillagai, rendszeresen kozolte azokat a Szinhăzi Elet. A sikeren felbătorodva N6ti vigjătekot, filmszovegeket, s vegiil operettlibrett6kat is irt. "A hăzibarăt"cimii vigjăteka - Szenes Belăval, Szenes Chana apjăval kozosen irta -, 1928ban keriilt szinre, a "Hyppolit, a lakăj" cimii szindarabjăt ma is sikerreljătsszăk Pesten, 1931-ben film kesziilt belale. "Nyitott ablakok" cimii ope-
rettjet 1932-ben mutattăk be. Ezutăn kovetkezett egy Sor film-f
301
CSENGERI IMRE MESEL Koztudomăsu, hogy Csengeri Imre, a sajăt es neje Baby nevere katedrăt ăllitott fel a New-York-i Egyetemen a veszkorszak kutatăsăra. Itt Izraelben ismerjiik tevekenyseget irodalmi văllalkozăsok tămogatăsăban - mint pl. a mindenkori magyar kolteszet heber fordităsănak antol6giăja (Itamăr Jăoz-Keszt nagy muve az Eked kiadăsăban), amit Csengeri mecenălt. S o hozta el ide a Roboz-csalăd irodalmi dijait is. S o voIt az, aki az elso jelentos csekket kiildte a Cfăti Magyar-Zsid6 Muzeumjavăra. Mi keszteti, mi viszi ră a fenti, s hasonl6 tevekenysegre, mărmint ezen Emlekkonyv nagylelku tămogatăsăra is - meg fogjuk erteni abb61, amit sajăt magăr61 meseI Csengeri Imre a fentemlitett antol6giăt zar6 fejezetben, melybol alant kivonatokat hozunk. Szokăs voIt a Iăgerben, hogy a zsid6 tisztsegviselok kiilon barakkban laktak es etkeztek. Magam reszerol, soha nem leptem ăt ennek a barakknak a kiiszobet. Mindig egyiitt laktam es egyiitt ettem bajtărsaimmal. Soha nem voIt bennem gog, talăn nem is igen van olyasmi eletemben, ami indokolttă tenne a biiszkeseget. Megis, egyetlenegy dologra biiszke vagyok. Sokezer emberrel voltam egyiitt a majdnem ot evig tart6 pokol ideje alatt. Mindvegig valamilyen felelos beosztăsban voltam es ugyanakkor ălland6an a bajtărsaim szeme elott, - de biiszken ăllithatom, hogy bajtărsaim koziil egyetlenegy sem akad, aki ugy nyi1atkozna r6lam, hogy szăndekosan vagy akaratlanul, akărcsak egy embernek is rosszat tettem volna valaha. Nagy megpr6băltatăs voIt, s hogy kiălltam, azt annak koszonhetem, hogy belemplăntălt erkolcsi elveket igyekeztem a gyakor1atban is ervenyesiteni. De az emberek elismeresiiknek es ragaszkodăsuknak is adtak kifejezest. Soha nem felejtem el, hogy Mauthausenben sulyos depresszi6 vett erot rajtam. Nem akartam, hogy a bajtărsaimra rossz hatăssallegyen a hangulatom, tehăt eltăvolodtam a szukebb kozossegemtol es elmentem a Iăger măsik felebe. Vigaszta-
lan ido voIt, omlott az eso. S ott, az idegen bajtărsak kozott valaki felismert. - Csengeri - sz6lt hozzăm -, tudod-e, hogy itt van a bătyăd is? Nemjott sz6 a torkomra. De azonnal elpărolgott a depresszi6m. Meg is talăltam Ferk6t, ott voIt rongyokba burkolva, rettenetes ăllapotban. S en boldog voltam, hogy egymăsra talăltunk. Termeszetesen visszamentem bătyămmal egyiitt a csoportomhoz. Miutăn elterjedt a hir, hogy Csengeri megtalălta testveret, hirtelen egy felejthetetlen, meghat6 es megrăz6 kep tărult elem. A bajtărsak tizei elhoztăk a maguk szerencsetlen kis eteladagjaikat es felajănlottăk azokat nekiink. Megtettek. A magukeb61 adtak. Olyan helyzetben, amikor egy kis iires levesnek mondott forralt le, vagy kenyermorzsa is eletet jelentett. A j6 gyozelme a rossz felett. Ma is nagy oromomre szolgăI, ha talălkozom egykori munkaszolgălatos bajtărsakkal. Aztăn eljott a felszabadulăs, - folytatja Csengeri. Uj remenyek, uj lehetosegek. Elobb azonban a tragikus szamvetes: hazaerkeztiink es tudomăsul kellett venniink, hogy nincsenek sziileink es nincsenek testvereink. Apu, Anyu, Gidi es Matyi elpusztult. Ha csalădot alapitunk, - gyerme-
r JOJ
keinknek nem lesznek nagysztilei. De meg sziileink sirjaihoz sem zarăndokolhatunk ... Ismet Romăniăban voltam. Zilahon ujra azt a gyărat epittettem vissza, amelynek măr a hăboru elott is igazgat6ja voltam. Rovid ido multăn ăllamositottăk. Akkor a fOvărosba, Bukarestbe kertiltem. Ott az ăllami alkohol-monopol egyik igazgat6ja lettem. 1947-ben megnostiltem. A felesegem, Rachmuth Baby, ismert bukovinai csalăd Iănya. 6 a nemet kultura emloin nevelkedett, de a kesobbiek folyamăn sok măs nyelvet elsajătitott. Iskolanyelviink mindkettonknek romăn voIt, de Baby is, szinten Szilăgysomly6n sztiletven, a magyar is ugyancsak anyanyelvenek szămit. Szellemi horizontjănak folytonos tăgităsa sorăn a francia es az angol nyelveket, majd r6mai tart6zkodăsunk alatt, az olasz nyelvet is elsajătitotta. Erdeklodese kiterjed a kultura minden tertiletere. Ez a nagyon sok kivăl6 emberi ertekkel rendelkezo remek ember, negyven eve segitotărsam, kiegeszitom, kiegyensulyozott eletiinkben. 1951-ben Romăniăb61 kivăndoroltunk Izraelbe. Meg Bukarestben elkezdtem hebertil tanulni. Ebben az ido ben nem voIt konnyii heber nyelvkonyvre szert tenni. Talăltam egy regi, elsărguIt lapokb61 ăll6 konyvet es hozzăjutottam nehăny izraeli ujsăghoz. Ezekbol tanultam a nyelvet. Napi ,206răt tOltOttem tanulăssal az utazăs elOtt es mire megerkeztiink - hăla ajesivăba~ szerzett alapoknak is - măr j61tudtam heberiil. A hetkoznapok gyakorlata hiănyzott csupăn. De nem csoda, hiszen mostanăig meg senkit se hallottam hebertil beszelni. Ismet uj korszak kezdodott eletemben. Amikor megerkeztiink, Giora fiam keteves voIt. Most elektromernok, Izraelben el csalădjăval. Eloszor Rispon szovetkezeti faluba kertiltiink, ott dolgoztam, mert odairănyitottak egyenesen a haj6r6l. Eleinte mezogazdasăgi munkăt vegeztem, eppen a begyiijtes ideje voIt -, de rovidesen felkertek az irod ai adminisztrăci6 vezetesere. Estenkent, a Hisztadrut kulturosztălyănak megbizăsăb61 heber kurzusokat adtam a helybeli Jugoszlăviăb61 erkezett ujbevăndorl6knak. Az eletformănk alaposan megvăltozott. Szivesen szoktam emlegetni, mondja lelkesedessel Csengeri - Bukarestben Romănia egyik korăbbi miniszterelhokenek voIt lakăsăban laktunk -, hărom nap
niulva, itt, egy bădoggal fedett fabarakkban a măăbărăban (6j .bevăndorl6k ătmeneti telepen) voltunk. Megis j61 ereztiik magunkat. Mi mindossze 20 kil6s poggyăsszal erkeztiink, jMormăn semmink sem voIt, de nem a multra gondoltunk, hanem a jovobe neztiink. Ha ma visszagondolunk a felesegemmel azokra az idokre, - ugy erezziik nagyon boldogok voltunk. Risponb61 kesobb bekoltOztiink Tel-Avivba. Egy elelmiszert importăl6 cegnel dolgoztam. Az voIt kezdetben a munkăm, hogy az elelmiszerszăIlitmănyokat teheraut6n a kikotobol a văllalat raktărăba kisertem. A dolgok ugy alakuItak, hogy egy bizonyos ido mulva en lettem a văllalat igazgat6ja. Ebben a beosztăsban ismertem meg Pinchăsz Szapirt, az orszăg gazdasăgi eletenek akkori vezeto szemelyiseget, a kesobbi penziigyminisztert, aki fantăziăt Iătott bennem es szerette volna, ha mellette dolgozom. Ktilonfele funkci6kat ajănlott fel nekem - a gazdasăgirănyităs tertileten. Kozben beiratkoztam az egyetemre. Kozgazdasăgi,jogi es ăllamtudomănyi tanulmănyokat folytattam. Az egyetemi evek alatt a Tel-Avivban megjeleno Uj Kelet cimii napilap adminisztrativ igazgat6ja voltam. Ezekben az idokben - 1954ben - megsztiletett a kislănyunk, Daniella, aki ma is Tel-A vivban el. A fiam, Giora băr-micvăjăt egyiitt iinnepeItiik az en egyetemi diplomăm ătvetelevel. Kozben ktilonbozo kozeleti tisztsegeket is betOltOttem. Megvălasztottak a HOH iigyvezeto elnokenek, es ezzel majdnem egy idoben en voltam a Bne Brit rend tel-avivi Nordau păholyănak elnoke is. Ezekben az evekben sok bevăndorl6 erkezett es en mindig iigyeltem ră, hogy jusson idom az uj bevăndorl6kkal foglalkozni, segiteni beilleszkedesiiket. Levi Eskol akkori penziigyminiszter kinevezesere tagja lettem annak a miniszterium mellett miikodo kozeleti bizottsăgnak, amely a nemetorszăgi egyeni kărteritesek iigyevel foglalkozott. Ebben az idoben nem voIt meg diplomăciai kapcsolat Izrael es Nyugat-Nemetorszăg, kozott, es ez a bizottsăg, amelynek negy tagja voIt es Vitkon fobir6 voIt az elnoke -, kepviselte a kărteri.tesre jogosult năci tildozotteket a nemet kormănynăl. En a magyarorszăgi, erdelyi, szlovăkiai es bănăti
I
!
1
I
I
I
304 igenyjogosultak kârteritesi problemâival foglalkoztam a nemet kormannyal folytatott targyalasokon Bonnban. Idokozben mind tobbekkel ismerkedtem meg az izraeli gazdasagi elet vezetoi koziil, mig vegiil is, munkam eredmenyekent, mar olyan tekintelyre tettem szert, hogy egy Izrael allama, egy svajci bank es egy delamerikai befektetok tulajdonaban levo vallalat igazgat6i allasat ajanlottak fel nekem. Ennek a cegnek, amelynek Izraeli Iparfejlesztesi Vallalat voIta neve, vezerigazgat6ja voltam tObb mint tiz evig. Most 1962-ben vagyunk. Ez voIt az a korszak, amikor Eskol es Szapir vezetesevelleraktak a mai modern Izrael alapjat. Emberfeletti erofeszitesekkel igyekeztek kiilfOldi befektetoket hozni az orszagba az iparositasi tervek megval6sitasahoz. Senki sem latta olyan bizakod6 latomassal, gyakorlati erzekkel, tOrhetetlen optimizmussal, csalhatatlan osztonnel es vilagos elOrelatassal azt a hatalmas potencialis erot, amely a megujhod6 Izrael technikai es tudomanyos kepessegeben rejlik -, mint Eskol es Szapir. Az egyre gyarapod6 ipari vallalatok azonnali eredmenyei nem mindig igazoltak azoknak felallitasat. Abban az idoben azonban, a tavolabbijovo latomasa, az orszagepites idealizmusa, az uj bevandorl6k foglalkoztatasanak sziiksegessege, parhuzamosan szolgâ.ltattak az erveket, - a klasszikus gazdasagi celkitiizesek mellett. Orom voIt szamomra a tudat - mondja Csengeri burkolatlan nosztalgiaval-, hogy en is szereny reszet kepezhettem ennek a szerkezetnek. A teremtes j6kedve jellemezte munkankat. 16magam specifikusan a fem es az elektromos ipar megalapozasan es fellenditesen dolgoztam. Az
altalam epitett vagy tovabbfejlesztett iizemek, tobbek kozott villany- es telefonvezetekhez hasznalt rezhuzalt, rendes es magasfesziiltsegii hasznalatra villany- es telefon-kabeleket, hazi es nehezipafi hasznalatra alkalmas villanykapcso16kat, rezrudakat es rezcsoveket stb. termeltek az orszagban. Munkam kereteben gyakran utaztam kiilfOldre. A koriilmenyek ugy alakultak, hogy megvaltozott a munkarendem. Azelott Izraelbol utaztam gyakran kiilfoldre, utana kezdtem kiilfoldrol hazautazni Izraelbe. Az idok folyaman megint mas gazdasagi teriileten talaltam magamnak munkat. Olyan vallalkozasok rendbehozasaval foglalkoztam, amelyek bajokkal kiizdottek es a csod veszelye fenyegeti oket. Persze, ehhez a-munkahoz minden idomet kiilfoldon kellett toltenem. Az elmult evek soran irod am voIt Genfben, Parizsban, R6maban, s meg a tavolkeleti Bangkokban is. New-Yorkba is egy csodbe jutott bank iigyvitelenek atvetele es kezelese hozott. Kozben a gyerekek felnottek, befejeztek az iskolat es a katonai szolgâ.latot. Ekkor keriilt sor regi terviink megval6sitasara, miszerint a kozepiskola es a katonai szolgâ.lat befejezese utan a gyerekek kiilfOldon folytassak egyetemi tanulmanyukat. Giora fiunk a Ziirich-i Technikai Foiskolan nyerte el elektromernoki diplomajat, mig Daniella lanyunk New Yorkban vegzett. Ezutan Giora a felesegevel, Dorival, Parizsban sziiletett Tamara es AvieI unokainkkal, - Daniella pedig Dannal, a ferjevel, valamint a New Yorkban sziiletett Yaniv es Eyran unokainkkal- visszatertek Izraelbe es Tel Avivban laknak. Mi is vegig fenntartottuk tel-avivi lakasunkat.
î
I
305
Professzor Carmilly- Weinberger csahidi beszamol6ja Nagyapam Smue'l, Arje Spitzer 1857 kăriil sziiletett es Szilagy-Krasznân halt meg 1913ban. Metsz6 es mâsgiâch voIt, Bâruch Benedikt Lichtenstein krasznai. f6rabbi (18831944) miikădese alatt. Smuel-Arje Spitzer Mendel Perit vette felesegiil. Egyik sogora a nagyvâradi Dâvid Mendel voIt, aki leforditotta jiddisre Mose Ben Gerson "Mispat Cedek" cimii magyarazatat a Zsoltarok Kănyvehez. A kănyv forditojakent Ner Dâvid neven szerepelt. Smuel Arje Spitzer es felesege, a krasznai temet6ben nyugszanak. A hazaspârnak hat lanya voIt: Judit, Chana, Rejzl (edesanyam), Rachel, Cvija es Eszter, valamint hârom fia: Châjim, Ahâron es Elimelech. Valamennyien Krasznân sziilettek. A legid6sebb lany, Judit annyira vallasos voIt, hogy nem fenykepeztette magat. Ferjet Rozenfeld Adolfnak hivtak, Budapesten laktak, ott is haltak meg. Harom lanygyermekiik voIt (Margit, Szeren es Helen) es harom fiugyermekiik, akik kăziil kett6 (Farkas es Zsigmond) alijjâzott, a harmadik (Ern6) pedig az Egyesiilt Allamokban lakik. A mâsodik lany, Chana (1880-1964) a jelenleg Jugoszlaviahoz tartozo Ada varosbol szarmazo Elijâhu Mendel felesege voit es Budapesten laktak. 1951-ben alijjâztak, Jeruzsâlemben telepedtek le es ott haItak meg. Gyermekeik kăziil kett6 (Eszter es Cvi) Izraelben el, harmadik gyermekiik, Szara, az Egyesiilt Allamokban lakik. Anyam Rejzl sziil. Spitzer (1884-1944) apammal, Slomo Ben Jicchak Cvi Weinbergerrel (1882-1944) egyiitt 1944 szivân ho 18. kăriil Auschwitzban haltak martirhalalt. Apâm metsz6 es masgiâch voIt. Jesivaban, a pozsonyi "Sevet Szofer" es a kolozsvârill'loshe
Smuel Glasner rabbik tanitvânya voit. Anyâm szombat delutâni "cenereneja" voIt gyerekkori zenem. Eletiik utolso szakaszaban Kolozsvaron laktak, onnan deportâItâk 6ket. Hârom fiugyermekiik van. A legid6sebb jomagam, Mose Mordechaj, (izraeli kiiliigyminiszteriumi szolgalatom idejen Carmilyra vâltoztattam nevemet, az eletutam: kolozsvâri neolog hitkăzseg f6rabbija, tanâr es pedagogus Izraelben, kes6bb pedig a New York-i Yeshiva University professzora. A masodik fiu, Jicchak Cvi, Tel Avivban lakik; a legfiatalabb, Hillel, az ausztraliai Sydneyben eIt es ott halt meg.
A Gines csalad Anyosom, Rachel, Zeev Ben Avraham Gines felesege voIt. Avrahâm Gines rabbi Akiva Eger (Gines) csaladjâbol szârmazott. 1948ban alijjaztak Budapestr61, a csalâd egy reszeveI; negy lanygyermekiikkel - Lea, Cipora, Chaja es Jaffa. Legid6sebb lanygyermekiik Szâra-Ri~ka 1944-ben alijjâzott ferjevel, Mose- Mordechaj Weinberger-Carmilly rabbival. Bracha nevii lanyuk Del-Amerikâban lakott, ott is haIt meg. A sziil6k Erec Jiszraelben haItak meg. Mindkett6jiiket a kirjât-sauli temet6ben helyeztek ărăk nyugalomra. Zeev Gines a Jad Elijahuban lev6 Bet Bracha templom el6ljaroja es az ottani Talmud-kăr megalapitoja voIt. Legid6sebb lanyuk, Carmillyne Szara- Rivka, New Yorkban halt meg. Cvija Gines, Elijahu Stein felesege, Kolozsvaron haIt meg 1938-ban es nem sokkal kes6bb kăvette 6t ferje. Mindketten a kolozsvari uj ortodox temet6ben nyugszanak. Gyermekeik nem voltak.
306I
van, Peri (Phyllys Brand), aki a svajci Gefben
el. Ăharon Spitzer az egyetlen a Spitzer-csalad tagjai kăztil, aki nem hagyta el sztil6helyet, a Szilagysagot. Uzlete es kocsmaja voIt Varalmason, ahol magarahagyottan halt meg 1930ban. Nem ismeretesek adatok feleseger6l, aki szinten ugyanott halt meg. Spitzer nagyapa utols6 fiugyermeket, Elimelechet, behivtak katonanak az els6 vilaghaboruban, es 21 eves koraban az olasz fronton esett el. Smuel Ărje Spitzer es Peri unokainak es dedunokainak javaresze ma Erec Jiszraelben el, egyesek az Egyesiilt Ăllamokban, Argentinaban, Svajcban es Magyarorszagon.
Ez a krasznai Spitzer csalad tărtenete. A legfiatalabb lany, Eszter Gines, ăzvegy Schwartz Eliezerhez ment ferjhez, Kisk6răsăn laktak, onnan deportaltak 6ket 1944-ben. Judit, Smuel, Ărje, Rivka es Noach nevu gyermekeikkel egyiitt. Schwartz Eliezer els6 hazassagab6l szarmaz6 ket fia, Sap'szra-Jehuda es Pinchasz-Sraga, visszatertek a munkataborb6l es Magyarorszagon elnek.
* * * Smuel Ărje Spitzer es felesege Peri fiai kăziil egy sem maradt eletben. Chajim Spitzer (1896-1975), aki 1921-ben Krasznar6l kivandorolt az Egyesiilt Ăllamokba, a Szatmar megyeb6l szarmaz6 Eszter Telcsert vette felesegiil. Egy lanygyermekiik
r--
; 4
t 307
BEDE JOB, Bede J6b ir6 es ujsagir6 sziil. Szilagysomly6n 1868ban, sok even at a Pesti Hirlap vezercikkir6ja voIt, ugyancsak o vezette a lap politikai rovatat. Ujsagir6i karrierje Kolozsvart kezdod6tt, miutan ott vegezte el jogi es filoz6fiai tanulmanyait. Miutan 1895-ben Pestre keriilt, a fovarosi lapokban k6z6lte politikai es
tarsadalmi cikkeit valamint novellait. T6bb novellask6tete jelent meg Pesten es a kritika ugy jellemezte irodalmi irasait, mint elenk mesesz6vesuek, erdekes realista leirassal. Negy k6tetet adtak ki irodalmi munkaib61.
SAMUEL KORNEL, Samuel Kornel, szobrasz, ki 1883-ban sziiletett Szilagy-K6vesden s elesett az I. vilaghabonlban 1914. okt6ber 2-an (a hires uzsoki-szorosbeli csataban). R6vid elete dacara nagy elismeresre tett szert. "A haboru elott fetunt szobrasznemzedek egyik legtehetsegesebb tagja voIt, aki tiszta plasztikai formakat juttatott kifejezesre finom ritmusu aktjaiban", irja r6la F6nagy Bela, ki a szazad elejen Magyarorszag legjelentosebb muveszeti szakertoje voIt. Samuel elo~ sz6r a pesti iparmuveszeti iskolan tanult, majd Miin-
chenben folytatta tanulmanyait. De mar 26 eves koraban, 1909-ben a Harkanyi-dijat nyerte el egy noi aktjaval, amit a Mucsarnokban allitott' ki. F6nagy megjegyzi, hogy Samuellegkival6bb alkotasa a David kiraly szobra, melynek "nemes egyszerusegu ferfialakja" teszi azza. Samuel Kornel ket szobrât, a Menekiilot s a Szeretetet ma is lathatni a pesti Szepmuveszeti Muzeumban. A Nemzeti GaIeriaban orzik a Penzt olvas6 no, Eva s Tanulmany cfmu aktszobrait.
J08
Szibigy sziilottje fektette le az orthodoxia alapjait Farkas Albert, publicista, sziiletett Szilagysomly6n 1842. augusztus l-jen, regi magyar-orthodox csaladb61 szarmazott, atyja Eszterhazy gr6f gyalui uradalmanak berloje voIt. Kolozsvaron jart gimnaziumba es Budapesten vegezte el a jogot, de minthogy a Bach-korszak nem kedvezett a zsid6knak a jogi palyan, azutan ment el Farkas Pozsonyba a jesivara Talmudot tanulni, hogy rabbi legyen. Egy ideig Becsben tanult ismet jogot, de 1865ben visszajatt Pestre. Koran munkatarsa lett a Magyar Sajt6nak, a Honnak, a Vasarnapi Ujsagnak, ahova hazafias verseket irt. Igy Samson es Delila verseben a nemzeti aspiraci6k bukasat siratja. Leforditotta Gervinus Hamlet-tanulmanyat es Teleki Laszl6 gr6fnak az orosz intervenci6r61 sz616 muvet, tovabba Racine Fedrajat es Wieland Abderiten-jet. Nagy resze voIt Farkas Albemek a zsid6 emancipaci6s mozgalomban, organizalta orszagszerte az orhodox zsid6sagot s az o munkassaganak eredmenye,
hogy az orszaggyules tarvenybe iktatta, hogy a kongresszusi szabalyok az orthodoxokra nem kotelezok es ezek kiilon szervezetet kepeznek. A szervezeti szabalyokat Farkas dolgozta ki az orthodoxia reszere s az OI;szagos bizottsagot is o alakitotta meg. Fotenyezo voIt annak a kiviteleben, hogy az orthodox iro~~a magyar nyelv hasznalatat a hivatalos erintkezesben keresztiilvitte. Farkas letesitette a budapesti orthodox hitkozseget is, melynek t~ara lett. Farkas egyszersmind a fovarosnal is alkalmazva voIt 1873-1886-ig, amikor nyugalomba ment. Irodalmi mukodese igen nagy. Mar az emancipaci6s mozgalom idejen megalapitotta es szerkesztette a Magyar Zsid6 (1867-68) c. hetilapot. Egyeb muvei: Nemzeti Harfa, magyar kOltonok muveibol osszeallitva (1862); Orszaggyulesi Emlekkonyv 1866ra (1866-67, Hajnik Karollyal egyiitt); Deak adomak (1870). EzenkiviilI871-ben rovid ideig az Omnibus c. politikai napilapot is szerkesztette.
f-'"
---
-
------------
--',.--:=
309
SCHON DEZSO, EGY {RO ELETUTJA Schon Dezso egy olyan vilagot kepvisel, mely mintha elsiillyedt s eltiint volna, ez az erdelyi zsid6sag vilaga, melyben ahhoz a korosztălyhoz tartozik, ami 'korszakokat kapcsol egymashoz. Ebbol nott ki, ennek adott kifejezest. Ahhoz, hogy megismerjiik, fel kellett kutassuk irasait a kiilOnbozo gyiijtemenyekben, az Uj Kelet regi lapjait a poros polcokon, beszamol6it es riportjait a zsid6 nepiesseg legrejtettebb retegeirol, Maramarosb61, kicsi falvakb61, tavoli tanyakr61 Erdelyben, a chaszidizmus udvaraib61, melyek megoriztek hagyomanyaikat az ujulasra hajl6 vilagban is, kisemberek kiizdelmerol a hatalmas roman hat6saggal, mely ketszer sujtja rajuk oklet: ugyis, mint az antiszemitizmus ăldozataira, s ugyis, mint akiket magyar irredentizmussal vădol. Figyelemmel kellett forduljunk ujra azok fele, akiket mint "Istenkeresok a Karpatok alatt"ismeriink Schon Dezso regi lapjair61, amiket itt , Izraelben hiiseges olvas6ik ujra felfedeztek, uj kiadasban. S ujra olvastuk megsargult ujsagoldalakon, a Haaretz es Haolam 1927 evbeli szamaiban beszamol6it es cikkeit, melyek mint jajkialtasok szalltak fel hatarainkon kiviil, a heberiil olvas6k fiileben, a nagyvaradi, banfihunyadi, kolozsvari pogromokr61, a roman antiszemitizmus veres kilengeseirol. S a Borsa-i (maramarosi) zsid6k szenvedeseirol, felgyujtott hăzaikr61, templomaikr61, arr61 a tiizrol, amely megelOzte a nagy tiizet, amely felperzselte Eur6pa zsid6sagat. Azzal a realizmussal, amit csak o tudott teremteni tollaval, itt is valami tart6sat es orok ertekiit kreălt - cikkekkel es riportokkal, melyek eredetileg csak egy napi eletre vannak szanva. S erdemes voIt lapozni abban az ertekezesben, mely felfedte magyar nyelven a jiddis nyelv tOrtenelmi szerepet. E vekony fiizet eloszor fedi fel a jiddis irodalom helyet a magyarorszagi es erdelyi vegvaron. Addig igen keveset tudtak errol az elkenyeztetett magyar olvas6k, vagy csak szaj- es orrfintorral vettek errol tudomast. E tanulmanyt a jiddis emancipaci6janak kell tekintsiik magyar berkekben.
A fentiek arra az idore vonatkoznak, amikor Schon Dezso meg Erdelyben elt es miikodott. Hidalrnason sziiletett,kisvarosban, eldugott videken. Aztan"jott az elso vilaghaborU, s mint gyerek felserdiilve mas kisvarosban elt, a szilagysagi Zsib6n, ahol atveszelte katona-apja tavolletet, segitve anyjanak kiizdelmeben es elhagyatottsagaban. Innen Somly6ra megy tanulni, a jesivaban tudăst es istenfelelmet szerezni. Itt titokban măr buvarkodik az ăltalănos es zsid6 irodalomban, s megismerkedik nepe tOrtenelmevel es neprajzaval, de a chaszidizmussal is. fgy felkesziilve ismeretekkel, amiket szerzett, az erdelyi zsid6 elet hirnokeve valik. S hissziik, hogy nem voIt nagy vagy kis zsid6 kozosseg e tajakon, melyhez ne jutott volna el, anyagot keresve riportjaihoz es cikkeihez. Ahova eljutott, igyekezett felderiteni a mindennapi elet apr6 jelensegeit is, melyeknek mozaikjaib61 ăllitotta fel a realitasok osszefog6 kepet es konkl-uzi6it. Magyar stilusa, mellyel kifejezte elmenyeit s mely cikkeinek, riportjainak, konyveinek nyelvi kontOseve vălt, kitiint szinessegevel s melyrehat6 erejevel s nepies gazdagsaga elemeivel. Ugyanakkor ez a nyelvezet a heber es jiddis nyelvi vilag magyar forditasa voIt. Schon maga mondja, hogy csak ilym6don lehet a zsid6 olvas6hoz eljutni, a nyelvek keresztezodesevel, mely csak igy kelthet benniik erdeklOdest .es figyelmet - ez a nyelvi gazdagsag, mely figyelmet es reagalast ebreszt. Roviddel azutan, hogy az orszagba erkezik, kovetkezik be a tOrtenelem nagy fordulata - megalakul Izrael allama. ElOzo eletszokasai ujra kiviragzanak, s feloltik regi-uj kontOsiiket ..Ujra megjelenik az Uj Kelet, s uj fejezet kezdodik Marton Ernovel val6 kozos munkăjaban, melynek elozmenyei Erdelyben voltak. Az ellentetek egyenisegiikben kepezik egyiittmiikodesiik alapjait. Marton Erno szemei a nemzetkozi politikai elet lathatarai fele fordulnak, mig Schon befele tekint, a zsid6 vilag fele, mely erdeklOdeset vonzza, s melyben maga a zsid6sag az alfa meg az omega is.
2
310 E ket egyeniseg kettossegebol alakul ki az uj Uj Kelet elvi alapja. Schon ujra a szerkesztoi asztalnal iil, fiatalosan, mint valaha Erdelyben. Az auschwitzi sebek sok fajdalmat okoznak. De a mindennapi elmenyek elterelik a figyelmet, s magukkal ragadnak. Mint szerkeszto nemcsak iranyit, de Martonnal egyiitt keze ott van a lap minden hasabjan, s minden torlaszon at. frasaib61 kideriil, hogy a szerkesztes munkaja nem gyengitette erdeklodeset azon mely folyamatok irant, melyek a zsid6 nep felett aramlanak, s azon szellemi atalakul~sok irant, melyekben az uj nemzetnek resze van sajat foldjen. Rovata a heti szidrab61 tanuskodik revelaci6ir61 es kovetkezteteseirol, hogy a Szentiras, mely zsenge ifjusagat taplalta, regi s uj magyarazataival, mint pezsgo forras szolgalhat, hogy taplalja a jelen realitasat. Uj es 'megrăz6 elmenye a jeruzsalemi Eichmann-per. Alig marad ki a bir6sag iileseirol mindvegig. 6, Auschwitz voIt foglya, iil az iiveg-
kalitkaba zart vădlottal szemben, elvezve ujsagir6i szabadsagat. Figyel, jegyez, merlegel s ir, eli az elmenyt, reagM, s a hatalmas Eichmannirodalomban az egyik legjelentosebb sajt6termeket veti papirra, ujsagjaban, majd konyv formajaban. fgy gongyoliti fel a hatalmas dramat a veszkorszak felelmetes melysegeibol. Harcos publicist a O, ki ha kialakitotta velemenyet, azt kerteles nelkiil vitte a kozvelemeny ele, neha ellentmondast is kivaltva. De ketseg nem fert ahhoz, hogy hangja a lelkiismeret hangja. Amikor elment mas tajakra, onnan mindig a zsid6 vilag es zsid6 kozossegek eletenek beszamol6it kiildte, kiterve kiilonosen a regi hazab61 elszarmazott kozsegekre. Mint szeles foly6, a Schon Dezso ujsagir6i s ir6i muve, gazdag szinekben es ertekekben s nagymertekben a zsid6 tOrtenelembol taplalkozik - ez az o szerelme, ez a jovobe vetett hitenek forrasa. DR.MĂRTON LAJOS
311
A Szihigysagiak doyenje Frenkel Jen6 a legszebb emberi-zsid6 peldanya a szilagysagi zsid6sagnak, az Izraelben el6 făldijeink doyenje. 1902-ben szliletett Tasnadon s hogy, hogynem, ebb61 a nagyon orthodox kăzsegb61 a pesti Rabbiszeminarium tanftvanyai kăze keri.ilt, 23 eves koraban bălcseszdoktorra avattak a pesti egyetemen es 25 eves koraban megkapta a rabbidiplomajat. Itt Izraelben, valahol Jad-Elijahu es Schechunat-Hatikvah kăzătt fejtett ki aldasos neveIesi munkat, mint iskolaigazgat6 is, egy vallasos iskolaban, akarcsak sok mas kollegai, kik a pesti Rabbi-szeminariumb61 kerliltek ki. A 40-es evek vegen alijjazott nejevel, csaladjaval egylitt. Az izraeli "magyar"tarsadalom mint legkedveltebb sz6nokat ismeri, ugy a Bnei-Brit kereteben - melynek eletfogytiglani dfszelnăke, bis 120 - mint e kereten
kfvlil. S hallgat6i lelket gazdagftja minden alkalommal talmudi es tnachbeli peldal6zasaival, melyeket muveszi m6don tud aktualizalni ărămteljes, vagy Isten 6rizzen, szomoru esemen yekre. Magyarorszagi rabbinikus mukădese soran kitunt kutat6munkajaval is es tanulmanyait a Magyar-Zsid6 Szemleben, az Orszagos Ertesft6ben s a Blau-emlekkănyvben tette kăzze. L6w Immanuel mellett mukădătt mint szegedi rabbi meg 1926-t61 kezdve, meg miel6tt megkapta rabbidiplomajat. Azon magyarorszagi jeles szellemisegiek kăze tartozik, kik Izraelbe j6ve, nem maradtak a tarsadalom periferiajan - hanem annak ke1l6s kăzepen helyezkedtek el, kitun6 heber tudasuk es nagy jartassaguk reven a zsid6 tudomanyokban.
311
KLEIN ELIJAHU, A HEBER NYELV MESTERE
A szilagycsehi sziiletesu Klein Elijahunak, - a helyi fOrabbi fianak - minden kelleke megvolt, hogy valamelyikjelentos orthodox hitkozseg rabbija legyen - csak egy hianyzott: nem voit hajland6 lemondani egy micvar61 - Erec Jiszrael ujjaepitesenek micvajar61. Tobbszazeves rabbicsalad sarja, rabbi-kepesiteset olyan mesterektol kapta, mint Moshe Hersh Fuchs, s Joszef Zvi Duschinsky, kiknek varadi, ill. galantai jesivaikban tanult. (Mikor jeruzsalemi latogatăsa soran a 30-as evekben meglatogatta Duschinskyt, . akkor mar az Eda Charedit fOrabbijat -, mestere sirva fakadt es olelte kedvelt tanitvanyat.) Fanatikusan vallasos ember volt, a Talmudot es a szent konyveket bujta elete vegeig. De "hitbeli" csorbaja miatt, mint cionista, nem foglalhatta el a felajanlott rabbiszekeket. Csaladja peldajara, gyerekkorat61 a szent nyelvet kultivalta, amit az apai haz minden tagja igen j61 ertett. S miutan felesegiil vette a nagysomkuti Keller fOrabbi lanyat, Helent (Chaja), kereseti forrasa a heber nyelv lett. Mar azelott ismert neve voit az erdelyi cionizmusban, mert egesz fiatalon tette kozze cikkeit a mozgalom lapjaiban, mint pl. a Desen megjeleno Uj Eletben. fgy termeszetes voit, hogy mint ismert hebraista,
meghivtak heber nyelvtanarnak az 1921-ben megalakult kolozsvări Tarbut-gimnaziumba, melynek alapit6i kozt volt kedvelt tanara es neveloje, s elete vegeig szeretettel vettek koriil tanitvanyai - az eletbenmaradottak koziiliik Beer-Sheva-i lakhelyen iinnepeltek kb. tiz evvel ezelott kilencvenedik sziiletesnapjat. Klein Elijahu az erdelyi cionista mozgalomban jelentos szerepet tOltOtt be. Mint kituno sz6nok akar heber, magyar vagy nemet nyelven - ot tettek oda, hogy a nagyhiru vendegeket, Szokolovot, J abotinskyt, rav Majmont, rav Berlint, stb. iidvozolje. 6 harcolt a cionista f6rumokon a val~asos cionizmus jogaiert, megvetette alapjait a chaluckikepzo telepeknek, s sok even at az erdelyi Cionista Vegrehajt6 Bizottsag elnoke voit. A chalucok kozt voit elsosziilott lanya, Henyu (Shoshana) is, aki 1935-ben, 18 eves koraban alijjazott (nyugdijazasaig a Beer-Sheva-i Szoroka k6rhaz titkarsagat latta el). Alijjaja utan Klein Elijahu elobb Haifan tanaroskodott, aztan rabbinikus funkci6t tOltOtt be a helyi vallasi vezetosegben. Majd nyugdijazăsa utan Beer-Shevara koltOzott, leanyahoz, s ott alussza orok almat a helyi temetoben, 93 eves koraban bekovetkezett halălaval.
