Leányvári Újság. Leinwarer Zeitung. Meglopták a falut!

Leányvári Újság Leinwarer Zeitung AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

I/9. szám 2007. július

Meglopták a falut! Jólesıen konstatáltam, hogy a temetı a kapuk behegesztése után teljesen zárttá vált, csak a bejárati kiskaput hagytuk nyitva. Ebben a számban szerettem volna kihirdetni a temetı nyitva tartási rendjét. A kapukat éjjelre bezártuk volna. 2007. június 27-re virradó reggelre a tőzi horganyzott kiskaput, a lelakatolt nagy toló kaput, valamint a nemrég telepített öt darab virággyőjtı kiskontérbıl hármat ELLOPTAK! A pusztítás reggeli látványa sokkszerően ért. Sokakban fogalmazódott meg a kérdés az elemi felháborodás után, hogy meddig tőrik a törvényalkotók, hogy a színesfém kereskedık nem csak a hulladékot, hanem a funkciójukból kiszakított értékes berendezéseket is átveszik. A tolvaj(ok) a kerítés szétvágása után talán 20-30 ezer forintot kapott, a mi kárunk hozzávetılegesen 200 – 250 ezer forint.

A lelketlen gazembereknek nem számít, hogy az ellopott csatornafedél, vagy a közlekedési tábla ellopása emberéletet is követelı balesetet is okozhat. A mélyúton korábban felszedett rács szerencsére nem okozott balesetet, csak a pótlása vitt el 70 ezer forintot a közpénzbıl. Sajnos a legtöbb alkotó energia arra megy el, hogy egy pad, egy virágoszlop vagy játszótéri csúszda telepítése során megnehezítsük azok ellopását. Egyre többen vetik fel, hogy próbáljunk magunkon segíteni. Hozzunk létre polgárırséget. Valószínő ez növelné a biztonságérzetünket, meg tudnánk védeni értékeinket. Várom azon elkötelezett leányváriak jelentkezését, akik részt vennének ebben, és megszervezésében! Addig is kérem, hogy járjanak nyitott szemmel a faluban, a gyanúsnak ítélt jármővek rendszámát pedig jegyezzék fel! Tóth János polgármester

Önkormányzati hírek KépviselıKépviselı-testületi ülés 2007. június 25. Megjelentek a képviselıtestület megválasztott tagjai: Adamik Sándor, Boros László, Csobán Zoltán, Frank György, Juhos Tamás, Hanzelik Gábor, Kovács István, Misikné Lóczki Irén képviselık. Dr. Holicska Judit jegyzı. Papp Pál alpolgármester. Tóth János polgármester. •

•

Gölczné Nagy Judit Éva 2007. május 30.ával lemondott képviselıi mandátumáról. A 2006-os helyhatósági választásokon elért eredmények alapján Boros László lett a megválasztott képviselı. A képviselıtestület és Pfluger Antalné a helyi Választási Bizottság elnöke elıtt Boros László letette a képviselıi esküt. A képviselıtestület megválasztotta Boros Lászlót a Településkörnyezeti és Környezetvédelmi Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság tagjává. A Szociális Bizottság elnökének Kovács István képvi-selıt választotta a testület. A polgármester beszámolt a két ülés között végzett munkáról: •

•

•

•

•

Június 1-jén zajlott a Pedagógus Nap. Meghitt ünnepségen köszöntöttük Eifert Mihálynét Aranydiplomájának készhez vétele alkalmából. Június 1. és 4. között a Leányvári Judo SE ifjú sportolói nagyszerően szerepeltek Svájcban, ahol 6. alkalommal gyızedelmeskedtek. Június 9-én a Lenával közösen elkezdıdött a játszótér felújítása. Összefogással, közös munkával újjá lehet varázsolni az elhanyagolt játszóteret. Június 14-én rendkívüli kistérségi ülés volt. Az ülésen elfogadásra került a

•

2

Dorog és Térsége Jelzırendszeres Házi Segítségnyújtási és Támogató Szolgálat szakmai programja. • Megkezdıdött a védınıi szolgálat épületének belsı felújítása. Elvégeztük a helységek tisztasági festését, valamint az ÁNTSZ által kifogásolt parketta kıburkolatra való cseréjét. A szép és gyorsan elvégzett ingyenes munkáért köszönet illeti Kovács István és Adamik Sándor képviselıket, a festési és burkolási munkáért. • Ülésezett a Pénzügyi és Gazdasági valamint a Német Kisebbségi Önkormányzattal közösen az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság. A Településkörnyezeti és Környezetvédelmi Bizottság a ravatalozó felújításának látványterveit tekintette át. A leányvári óvodavezetı beszámolt a képviselı-testületnek a 2006-os nevelési év munkájáról. Az intézmény munkáját továbbra is nehezíti a túlzsúfoltság. Ezen csak a pályázati úton megoldható, és a 2003-ban elfogadott eszközfejlesztési terv enyhít. A korábbi testület ennek végrehajtását 2008-ig tolta ki. A pályázat lehetısége 2007 III. negyedévében várható. A képviselıtestület elfogadta az óvoda teljesítményértékelésre vonatkozó szabályzatát, valamint a pedagógus munkaidı nyilvántartását. A Leányvári Általános Iskola igazgatónıje beszámolt a 2006-2007-es tanévrıl. Az óvodával ellentétben, az iskolában több diákot is tudnának fogadni. Ennek elısegítése feladat a képviselıtestület számára is. Az iskola tagja a PilisGerecse Iskolaszövetségnek. Sok versenyen, vetélkedın vettek részt jó eredménnyel a leányvári tanulók. A tanulmá-

Önkormányzati hírek

•

•

•

nyi feladatokon túl jelentıs a tanulók részvétele a Judo Egyesületben és a nemzetiségi tánccsoportokban is. A képviselıtestület elfogadta a 20062010-es gazdasági programot. Az állami támogatások és a helyi bevételek alakulásának elemzésével a testület úgy látja, hogy a lakosság számának emelésével stabilabb gazdálkodás érhetı el. Nıhet az SZJA helyben maradó része, valamint az iskolai létszámnövekedésbıl az állami normatívák emelkedése miatt kevesebb saját forrással kell támogatni az intézmények mőködését. A program jelentıs szerepet szán a pályázati lehetıségeknek. A képviselıtestület megalkotta az Állatés ebtartási rendeletét, mellyel a korábbi testület mulasztását pótolta. Az egyebek napirendi pontban a képviselıtestület az alábbiakban döntött: • Döntés született a Duna-Vértes köze regionális hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztési alternatíváiról.

•

Földi Tibor, Leányvár Vasút utcai lakos beadványt nyújtott be a Vasút utca egyirányúsításáról a KomáromEsztergom megyei területi Közlekedési Igazgatóságához, aki az ügyet áttette a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-Dunántúli Regionális Igazgatóságához. A hatóság helyszíni bejárást hívott össze a Vasút utca forgalmi rendjének kivizsgálására, és a 1988. 1 tv. 34§ -a értelmében kérte a testületet a Vasút utca és a 10. sz. fıút csatlakozása forgalmi rendjének felülvizsgálatára. Leányvár község Képviselı-testülete úgy döntött, hogy a Vasút utca forgalmi rendjének felülvizsgálatát a Településkörnyezeti és Környezetvédelmi Bizottság véleményezése után a következı rendes testületi ülésen tárgyalja. A Vasút utca forgalom-

szabályozási felülvizsgálatát érdeklıdésünkre az erre jogosult cég 120 ezer Ft + Áfa díjért vállalja. Tóth János polgármester

Megállapodás a Kegyeleti Léthé Bt.Bt.-vel a ravatalozó üzemeltetésérıl Az ÁNTSZ 2006 novemberében ellenırizte a leányvári köztemetı mőködését. Kifogásolta, hogy nincs megoldva a számítógépes sírhelynyilvántartás, ami a valós állapotot mutatja. Nincs bekerítve a temetı, nincs fıállású temetıgondnok, aki a szükséges védıoltások után a halott hőtıt is takaríthatja. A temetı bekerítése megtörtént. A nyilvántartó adatbázis feltöltése heteken belül megkezdıdik (a kézi nyilvántartás elkészült). A temetı felsı részén mintegy 200–250 sírparcella kialakítása megtörtént, ami hosszú távra elegendı. A fıállású temetıgondnok alkalmazása közterheivel együtt milliós kiadást jelentene a falunak. Az átlagos évi 20 temetésbıl 19 temetést a Kegyeleti Léthé Bt. végzi. A

fentiek alapján a képviselıtestület több fordulóban, a lehetıségek mérlegelésével úgy döntött, hogy 15 éves szerzıdést köt a Léthé Bt.vel a ravatalozó üzemeltetésére. A temetı továbbra is az önkormányzat kezében marad, a sírhelyek megváltási díjairól a képviselıtestület dönt. A képviselıtestület döntése szükséges sírásás és hantolás léthés díjmegállapításához is. Ezek a díjak a korábban felszámolt díjaknak 20 %-kal csökkentett változatai. A Léthé Bt. vállalja a halottas hőtı mindenkori leányvári üzemeltetését, meghibásodás esetén javítását, cseréjét (1 hőtıcsere kb. 650 ezer forint), és a ravatalozó áramszámlájának mindenkori kiegyenlítését. Az önkormányzat a szerzıdéssel biztosította a Léthé Bt.-nek a 3

Önkormányzati hírek kizárólagos sírásási és hantolási jogot, ami az eddigi gyakorlat szentesítése. A monopolhelyzettel való visszaélést gátolja, hogy az ásás és hantolás díját, valamint a hőtési díjakat a képviselıtestület évente felülvizsgálja. A temetı gondozása – mint eddig is – az önkormányzat feladata marad. A sírhelyek megváltása, és kijelölése továbbra is a Polgármesteri Hivatalban történik. A szerzıdés lehetıvé teszi, hogy a temetés kegyeleti kellékeit más szolgáltatónál is meg

lehessen vásárolni, csak magára, a temetés lebonyolítására 2007. július 1-tıl a Léthé Bt. jogosult. Sír visszahantolás díjai Normál 18. 000,10. 000,Mélyített 22. 000,12. 000,Urnás 9. 000,4. 000,Hőtési díj: 2.000 Ft / nap.

Sírásás jellege

Sírásás díjai

Tóth János polgármester

Leányvár község Önkormányzata KépviselıKépviselı-testületének 7/2007. (VI. 27.) rendelete az állattartásról Leányvár község Önkormányzati Képviselıtestülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 1. § (3) és 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet 36. § (5) bekezdésére, va-lamint az állategészségügyrıl szóló 1995. évi XCI. törvényre és végrehajtási rendeleteire, az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. törvényre és végrehajtási rendeleteire, valamint a veszélyes és veszélyesnek minısített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendeletre - az állattartás helyi feltételeit a következık szerint szabályozza:

2. § (1) E rendeletben foglaltakat Leányvár község közigazgatási területén alkalmazni kell: a) minden olyan természetes személyre, valamint jogi személyre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, szervezetre, aki, illetıleg amely az állat tulajdonosa, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik, illetve kedvtelésbıl állatot tartanak. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki: • cirkuszra, mutatványosokra • állatkiállításra • az állategészségügyi intézmények állattartására • állatkereskedıre • kutyakozmetikára-, panzióra • bejelentett kutyakiképzı telepre • gyepmesteri telepre, kutyamenhelyre • fegyveres testületek és rendvédelmi szervek ebtartására • vágóhídra (3) A község közigazgatási területén állatot tartani csak a köz- és állategészségügyi, környezet-, természet- és talajvédelmi, köztisztasági és építésügyi jogszabályokban meghatározott feltételek, szakhatósági hozzájárulások, a jelen

A rendelet célja, hatálya 1. § A rendelet célja, hogy szabályozza az állattartás rendjét, a haszonállat tartására vonatkozó elıírásokat, a kedvtelésbıl tartott állatok tartására vonatkozó szabályokat, a veszélyes állatok tartására vonatkozó szabályokat a környezetvédelmi, természet- és talajvédelmi, köz- és állategészségügyi és építésügyi követelményeket figyelembe véve.

4

Önkormányzati hírek rendeletben meghatározottak betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül lehet. (4) Nem minısül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, legfeljebb két napig a lakásban, illetve a hozzá tartozó melléképületben zárt helyen 3 napig kishaszonállat tartása.

KNÖM-BM együttes rendelet 1. sz. melléklete szerinti állat, továbbá azoknak az állatfajoknak az egyedei, melyeket a hatáskörrel rendelkezı hatóság veszélyes állattá nyilvánított. g) jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, mely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemzı fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségügyi állapotának megfelel, tartási takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, gondozás, nevelés, felügyelet).

Értelmezı rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazása szempontjából a) állat: haszonállat, kedvtelésbıl tartott állat, • haszonállat: gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állat • 1/ nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvas-marha, bivaly • 2/ kishaszonállat: sertés, juh, kecske, házinyúl, galamb, nutria, nyérc, kék- és ezüstróka, baromfi (pulyka, kacsa, liba, tyúkfélék), galamb, méh • kedvtelésbıl tartott állat: minden olyan állat, minden olyan állatfaj egyede, melynek tartása nem a jövedelemszerzés céljából történik, és nem tartozik a haszonállatok, valamint a veszélyes állatok közé pl.: eb, macska, díszmadár, hal, rágcsálók (hörcsög, egér, tengerimalac), törpenyúl. b) állattartásra szolgáló építmény, épület (továbbiakban állattartó épület): istálló, ól, ketrec, állatkifutó, trágyatároló c) állattartó az állat tulajdonosa, illetve az aki az állatot gondozza, felügyeli d) kis létszámú, illetve kisüzemi állattartásnak minısül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. melléklete 1. sz. függelékének 4. sz. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el e) zárt trágyatároló: az az építmény, tároló, mely szivárgásmentes, szilárd burkolattal ellátott, vízhatlan oldalfalakkal rendelkezik és zártan, azaz vízhatlan módon, teljesen lefedett. f) veszélyes állat: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-

Általános rendelkezések Az állattartás közös szabályai 4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelı életfeltételekrıl gondoskodni. (2) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelı és biztonságos elhelyezésérıl, szakszerő gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. Az állattartó állatával közterületen csak mások biztonságának veszélyeztetése nélkül tartózkodhat. (3) Az állattartó az állat és környezetének megóvása érdekében köteles a szakhatósági és állategészségügyi rendelkezéseket betartani. (4) Az állattartó köteles állattartási tevékenységérıl (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetében létszámtól függetlenül, baromfi és nyúlállományok esetén 100 egyed felett), a tevékenység megkezdésérıl, illetve megszüntetésérıl az állatállományt ellátó állatorvost, illetıleg a települési önkormányzat jegyzıjét egyidejőleg tájékoztatni. (5) Az állat ürülékét az állattartó köteles a közterületrıl eltávolítani. (6) Az állattartó köteles: • az adott állatfaj, illetve fajta élettani, viselkedési és szociális igényeit figyelembe venni 5

Önkormányzati hírek az állatot szakszerően gondozni megfelelı takarmánnyal és folyadékkal ellátni elkerülni azt, hogy az állatot szükségtelen fájdalom, sérülés, illetve szenvedés érje. Haszonállattartás szabályai

rendszeresen takarítani, fertıtleníteni kell; a trágyát rendszeresen, legalább hetente egyszer, mélyalom tartás esetén szükség szerint ki kell hordani. (12) Az állattartásra szolgáló udvart tisztán kell tartani, és lehetıség szerint el kell keríteni.

5. §

Méhek tartására vonatkozó elıírások

(1) Egészségügyi, szociális, gyermeknevelési, oktatási intézmények, valamint élelmiszert elıállító, feldolgozó, forgalmazó üzemek, élelmiszert árusító és vendéglátó üzletek területén, illetve telekhatárától számított 50 méteren belül nagyhaszonállatot tartani tilos. (2) Az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. (3) haszonállatokat lakóépületben tartani nem lehet. (4) Az állattartó épületet, valamint a hozzá tartozó, rendeltetésszerően az állattartást segítı létesítményt építeni csak az építésügyi, köz- és állategészségügyi, környezet- és talajvédelmi elıírások betartásával lehet. (5) Az állattartó épületet az építési telken a rendelet 1. sz. mellékletében rögzített telepítési távolságok betartásával lehet elhelyezni. (6) Közterületen állatot legeltetni tilos. (7) A trágya tárolását zárt trágyatárolóban kell végezni, a trágyalé felfogására át nem eresztı falú, zárt győjtıaknát kell létesíteni. A trágyalé elvezetését az ólaktól a tárolóig zártan kell megoldani. (8) A trágyát a trágyatárolóból rendszeresen, havonta legalább egy, nyáron két alkalommal el kell szállítani. A szállítást úgy kell végezni, hogy az a közterületet ne szennyezze. (9) Amennyiben a trágyaszállítás a technológiai folyamat részeként történik, a szállítás során a tárgya elszóródását a rakomány ponyvázásával (fóliaborítással) kell megakadályozni. (10) A tartható haszonállatok számát az állattartó épület alapterülete és az egyes állatok férıhely igénye határozza meg e rendelet 2. sz. melléklete szerint. (11) Az állattartás céljára szolgáló épületet

6.§

• •

•

(1) A méhtartás során be kell tartani a méhészetrıl szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet rendelkezéseit. (2) Közös használatú lakóházak kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlıjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (4) bekezdésekben foglaltak megtartása mellett szabad. (3) Méhészetet közös használatú épülettıl és a szomszédos ingatlanoktól 4 méter, használatban lévı utaktól pedig az út melletti vízelvezetı árok külsı szélétıl számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. (4) Méheket tartani huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló helyiség (lakás, lakóház, üzlet, stb.) falától 10 méter védıtávolságon belül tilos, 15 m védıtávolságon belül 20 méhcsalád, 25 m védıtávolságon belül 50 méhcsalád tartható. Ásott kúttól, élıvíztıl, kerti tótól, úszómedencétıl a védıtávolság 15 m. Kedvtelésbıl tartott állatok 7. § (1) Kedvtelelésbıl tartott állat a köz- és állategészségügyi elıírások betartása mellett minden övezetben szabadon tartható. (2) Az állattartó köteles gondoskodni azoknak az állatoknak az elhelyezésérıl, amelyeket tovább tartani nem kíván. (3) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy a kedvtelésbıl tartott állat lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze, az e területeken keletkezett ürüléket köteles haladéktalanul eltávolítani.

6

Önkormányzati hírek Szabálysértési rendelkezések

Amennyiben a területen kút található a védıtávolság minden haszonállat tekintetében ásott kúttól 15 m, fúrt kúttól 10 m.

8. § (1) Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedı, ismételhetı pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet a) 5. §-ának (1), (3), (5) (6), (7), (8), (9), (10) és (11) bekezdésében a haszonállatok tartására, b) 7. §-ának (2), (3) bekezdésében a kedvtelésbıl tartott állatok tartására, vonatkozólag megállapított rendelkezéseket megszegi.

2. számú melléklet: Az állatok férıhelyigénye: ló, öszvér, szamár szarvasmarha

500 kg-ig 4 m2 500 kg-tól 6 m2 5 m2

borjú

80-110 kg-ig 0,7 m2 110-150 kg 1,5 m2

Záró rendelkezések

hízósertés elletı kutrica

1 m2 4,5 m2

9.§

kan sertés

6 m2

juh, kecske

30-kg-ig: 0,8 m2 30-50 kg:1 m2 50 kg-tól: 1,5 m2

nyúl liba, kacsa, pulyka tyúk galamb

0,3 m2 0,4 m2 0,3 m2 0,1 m2

(1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet 1. számú melléklete szerinti védıtávolságokat csak a hatályba lépés után létesített állattartó épületek esetében kell alkalmazni. Leányvár, 2007. június 12. Tóth János polgármester

Dr. Holicska Judit jegyzı

TÁJÉKOZTATÁS Felhívom az állattartók figyelmét az egyes szabálysértésekrıl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. Rendelet, illetve az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. tv. 43. § (1) bekezdésére és az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet következı rendelkezéseire:

A rendelet kihirdetve: 2007. június 27. 1. számú melléklet: Védıtávolságok Nagyhaszonállatok istállója, ketrece, kifutója, trágyatárolója: állatszám: lakóépülettıl: 2 állatig 3-5 állatig 6-20 állatig 20 állat felett

15 m 20 m 30 m 50 m

Köztisztasági szabálysértés 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (1) Aki a) a közterületen, közforgalom célját szolgáló épületben, illetve közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi, b) a felügyelete alatt lévı állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetésérıl nem gondoskodik, ötvenezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. (2) Aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetıleg nem a kijelölt lerakóhelyen rak le, vagy helyez el; százezer forintig terjedı

Kishaszonállatok istállója, ketrece, kifutója, trágyatárolója: állatszám: lakóépülettıl 20 állatig 20-50 állat

10 m 15 m

50-100 állat

20 m

100-500 állat 500 állat felett (zárt rendszerben)

30 m 50 m

7

Önkormányzati hírek pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt a rendırség, a helyi önkormányzat képviselı-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézıje, a közterület-felügyelı, valamint a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi ır, helyi jelentıségő védett természeti területen az önkormányzati termé-szetvédelmi ır helyszíni bírságot szabhat ki.

Állatvédelmi bírság 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági rendelkezés elıírását megsérti, magatartásának súlyához, ismétlıdéséhez igazodó állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Állatvédelmi bírság kiszabása helyett, illetve azzal egyidejőleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, illetve pótlására kell kötelezni.

Veszélyeztetés kutyával 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet

244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet Az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. tv. 49. §§-a (3)

8. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetıleg kóborolni hagyja b) természeti, védett természeti területen, illetıleg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmi közlekedési eszközön szállítja d) Élelmiszer elárusító üzletbe, közfürdı területére vagy játszótérre beenged, illetıleg bevisz e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratánál harapós kutyára utaló megfelelı figyelmeztetı táblát, harmincezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza, ötvenezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselı-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézıje, a közterület-felügyelı, az Állami népi Egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ) erre felhatalmazott ügyintézıje, valamint a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi ır, helyi jelentıségő védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi ır helyszíni bírságot szabhat ki.

bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kormány a következıket rendeli el: 1.§. Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezését, vagy hatósági határozat elıírását megsérti - magatartásának súlyához, ismétlıdéséhez igazodó állatvédelmi bírságot (a továbbiakban bírság) köteles fizetni. 2.§. A bírság összege ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedhet. 3.§. (1) A bírságot feladatkörében a) a települési önkormányzat jegyzıje b) az illetékes megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenırzı állomás c) a természetvédelmi hatóság szabja ki. (2) A bírság kiszabását állatvédelmi szervezet is kezdeményezhet. 4.§. Állatvédelmi bírság kiszabható azzal szemben, aki a) az Ávt. 2. §-ában felsorolt állatok valamelyikének szükségtelenül jelentıs fájdalmat, tartós szenvedést, testi károsodást okoz b) a felügyelete alatt álló állattartási, takarmányozási, illetve ivóvíz igényének rendszeres kielégítésérıl nem gondoskodik c) az állat biztonságos elhelyezésérıl, szökésének megakadályozásáról és ellenırzésérıl nem gondoskodik d) a veszélyes állatok tartásának engedélye8

Önkormányzati hírek zésére, illetve tartására vonatkozó elıírásokat megszegi e) engedély nélküli állatkereskedést folytat f) az állat egészségét veszélyeztetı ajzó-, illetve doppingszert alkalmaz verseny vagy kiállítás alkalmával g) cirkuszi mutatvány vagy oktatás céljából végzett idomítás során állatkínzó eszközt, vagy módszert alkalmaz h) engedély nélkül, illetve az abban foglalttól eltérı módon végez állatkísérletet i) az állat életét indokolatlanul kioltja j) a felügyelete alatt álló állat ápolási és higiéniai szükségleteirıl nem gondoskodik k) az állat mozgásigényét kellıen kielégítı szabad mozgás lehetıségérıl nem, vagy nem szakszerően gondoskodik l) a mőködési engedélyhez kötött állattartási módok (foglalkozásszerő eb- és macskatenyésztés, állatmenhely, állatpanzió, lovaglóiskola, prémes állattenyésztés) bevezetéséhez nem szerzi be a hatósági engedélyt m) az állat állat-egészségügyi ellenırzését és ellátását elmulasztja, vagy

n) az állatkísérletek során kötelezı elıírt adatszolgáltatást nem, vagy hiányosan teljesíti o) az állatok szállításával kapcsolatban elıírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelıen teljesíti p) a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelıen teljesíti q) a mezıgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelıen teljesíti r) állatkertben vagy állatotthonban tartott állat vonatkozásában az elıírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelıen teljesíti s) cirkuszi menazsériában, illetve vándorló cirkuszban tartott állat vonatkozásában az elıírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelıen teljesíti t) az ember környezetében tartott, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagy, illetıleg állatot elız, elhagy, vagy kitesz, u) állatvédelmi jogszabály egyéb elıírását megszegi.

Leányvár Község Önkormányzatának 8/2007. (VI. 27.) Kt. rendelete az ebtartás helyi szabályairól Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján Leányvár község Képviselı-testülete az alábbi rendeletet alkotja:

tartás rendjét, megállapítsa az eb tartási helyétıl eltérı tartózkodásnak, sétáltatásnak szabályait, szabályozza a gazdátlan, kóbor ebekkel kapcsolatos eljárást, valamint az ebtartással kapcsolatos szabálysértési eljárást.

I. fejezet A rendelet hatálya

Az ebtartás rendje

1.§. A rendelet hatálya Leányvár község közigazgatási területén tartott ebek tulajdonosaira, továbbá az ebek felügyeletével megbízott más személyekre terjed ki.

3. § Leányvár község Önkormányzatának közigazgatási területén az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb 3 eb és - egyszeri szaporulata - három hónapos korig tartható.

A rendelet célja 2. § A rendelet célja, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve szabályozza az eb9

Önkormányzati hírek 4. §. (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni. (2) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelı figyelmeztetı táblát kell szembetőnı módon elhelyezni. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (4) Ebet a közös használatú udvaron csak a szomszédok írásbeli beleegyezésével lehet. 5. § Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helységeit (gyalogjárda, sétány, park, stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történı tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenırzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni. 6. § (1) a szabadon tartott ebek számára biztosítani kell az állatvédelmi szempontokat szem elıtt tartó: - szabad mozgásteret, - védelmet az idıjárás viszontagságai ellen.

gyepmester feladata. (2) Az állati hullák ártalmatlanná tételének költségét az állati hullák tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni. Szabálysértés 9. § (1) Szabálysértést követ el - ha magasabb szintő jogszabály eltérıen nem rendelkezik- és harmincezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható: a) aki a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott számú ebnél többet tart; b) aki a közterületen illetve közös használatú helyiségben keletkezett állati szilárd ürüléket nem távolítja el haladéktalanul. (2) A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól. II. Fejezet Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba. Leányvár, 2007. június 25.

Tóth János polgármester

Kóborállatokra vonatkozó szabályok 7. § (1) A kóborállatok elfogásáról és a gyepmesteri telepre történı szállításáról a gyepmester gondoskodik. (2) Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot - a tartási, oltási és szállítási költségének megtérítését követıen - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóborállatot a gyepmester menhelynek adja át. 8. § (1) Az állati hulláknak a község területérıl való elszállítása, ártalmatlanná tétele a

Dr. Holicska Judit jegyzı

A rendelet kihirdetve: 2007. június 27.

10

Nemzetiség Dalosaink Várgesztesen (Gestitz) hogy polgáraik felnıttekké váljanak az unióban. A község országgyőlési képviselıje nejével együtt végigtapsolta a színvonalas mősort. Ez lenne a természetes, de mivel napjainkban nem ez a jellemzı, e figyelmesség is felértékelıdik. Mint minden ilyen mősorban, a helyi kicsik kezdték a gálát, s nagy tapsot kaptak a telt háztól. Aztán jöttek a felnıtt dalosok, táncosok, zenészek, változatos és színvonalas mősoraikkal. Alsógalla, Baj, Gánt, Tarján, Soroksár, Szár, a mi dalosaink és végül a házigazdák. Az országos hírő soroksári férfikórust állva tapsolta vissza a közönség, de a tarjáni és szári énekesek népi győjtéső dalai, szép ruhái és kulturált éneklésük is nagy tapsot kapott. A szári és a várgesztesi táncosok jól begyakorolt, kimunkált és lendületes táncaiktól majd „felrepültek” a színpadot szegélyezı muskátlik és mikrofonállványok. A mi dalosaink is „hozták formájukat”, és szép viseletükkel is sikeresek voltak. A várgesztesiek lelkes tapsából érzékelhetı volt, hogy ez a régi kapcsolatnak és barátságnak is szól, ami a leányváriakkal évek óta kialakult. A rövid élménybeszámoló nem lenne teljes, ha nem említeném a Hartdégen házaspár lelkes, önfeláldozó munkáját, ık a várgesztesi fáklyavivık, akik e hagyományszámba menı gálát évekkel ezelıtt megálmodták, és megteremtették. Lelkes segítıikkel együtt szép ajándékot nyújtottak községüknek. A színpadra szólított tudósító a színvonalas programtól, és a házigazdák vendégszeretetétıl kissé elérzékenyülve fogalmazta! „Köszönjük Önöknek, köszönjük a várgesztesieknek, hogy ma délután a mennyországba vittek bennünket”. Várgesztesen is jó érzés volt leányvárinak lenni.

A svábság településén a 250. évfordulója óta, 1994-tıl minden évben megrendezésre kerül a Csengı-nap (Glöckchentag). Június 16-án a megyeszéli kedves, takaros kis település hívott bennünket a falunapszerő sváb gálára. A szereplı 14 együttest, Menoni Gabriella polgármester asszony köszöntötte, majd Pillan József Kisebbségi önkormányzati elnök szólt a lassacskán hagyományossá váló éves rendezvényrıl. A festıi környezetben a takaros, rendezett utcák, udvarok már érkezésünkkor jelezték, hogy pedáns, szorgalmas, rendet szeretı vendéglátókhoz érkeztünk. A település gyönyörő, új mővelıdési háza eleganciájával, belsı kialakításával, sokoldalú használhatóságával, alkalmi színpadjával, ízléses dekorációjával már egy kis kitekintés is Európára. Vendéglátóink szívélyesen fogadták az érkezı csoportokat, és bennünket is terített asztalokhoz kísértek. A megszokott protokolláris sablonok helyett, szívélyes, rövid köszöntések, üdvözlések hangzottak el. Íme egy csokorra való kedves figyelmesség, amely nálunk is megvalósítható lenne: a Kézimunka klub az apróságok neveivel kis mérető faliszınyegeket hímzett az idei évben született babáknak. Nagy tapsot kaptak a szülık és a karjukon bóbiskoló picik, akik a polgármestertıl átvették a faluhoz tartozást szimbolizáló kedves ajándékot. A ballagó nyolcadikosokat is a színpadon köszöntötték, s mindegyikük egy szép Bibliát kapott útravalóul. A Kisebbségi Önkormányzat könyvés pénzjutalomban részesítette azokat a fiatalokat, akik az évben sikeres nyelvvizsgát tettek (az angol nyelvvizsgát is jutalmazta a Német Kisebbségi Önkormányzat). Érezhetı volt, hogy ık már az „Europédiából” is készülnek, és értik, hogy mit kell tenni ahhoz,

- márján 11

Mi hát a tied... Leányvár múltja - folytatás Összeállította: Erdély Jenı 1975 áprilisában Levéltári adatból ismeretes, hogy 1757-ben összeírták az új leányvári telepeseket, akik 3 évi adómentességet kaptak, szılı után 6 évit. Ekkor a falu 198 lakosából 15 jobbágycsalád. (Az elsı nevek között ilyenek vannak: Grósz, Moller, Exter, Tisch, Spádt.) Ekkor még 10 rovás után adózik a község, 20 évvel késıbb már 72 rovás után fizet adót. (rovás: az elszámolás ısi, ma már kihalt eszköze, többnyire pálcára rótt jel.) Az elsı iparosok között volt: 2 takács, 2 varga, 1 kovács, 1 mészáros, 1 földesúri kocsmáros, 1 községi kocsmáros, 1 kımőves. Eredetük, a még ma is használt tájszólás után elıbb burgenlandi vagy bajor, mint sváb, mert míg az elıbbiekkel majdnem azonos németet beszélünk, addig utóbbiakat (Württenberg) szinte meg sem értjük. Bizonyításra vár az is, hogy melyik földesúr nevéhez főzıdik a község újratelepítése. Villányi László földmérı szerint a bajnai gróf Sándor család lenne az. (Báró Sándor Menyhért vagy utóda Mihály) De a terület bérlıje ekkortájt a nagyhatalmú Grassalkovich Antal, aki 1748 óta a Magyar Kamara elnöke és a magyarországi német telepítések intézıje. Talán a Grassalkovich család akkori irattárának tanulmányozása megadná erre és még több más kérdésre is a döntı választ. A lakosság megélhetési forrása kezdetben az állattenyésztés, a szılımővelés, a rozs és burgonyatermesztés volt. A jó vörös és fehér borai kitőnı kelendıségnek örvendtek, de 1875 körül a nagy filoxéra csapás ezeket a szılıket is elpusztította. Az akkori híres szılıkultúra azóta sem tudott újjászületni. Kétszáz évvel ezelıtti (1775) levéltári adatokból tudjuk, hogy szegény község volt: kevés jobbágynak kellett sok zsellért eltartani, és még a földesúrnak, az államnak adót és robotot fizetni. A falu összetétele a következı volt: 24 jobbágy család (Sessio: 32 k.h.), 56 zsellér, 12 házatlan zsellér, 21 szolga, 9 szolgáló.

Pontosan még nem tudjuk, hogy Leányvárra mikor és honnan jöttek ıseink Németországból. Kis község lévén, ezzel eddig senki nem foglalkozott különösképpen. Az bizonyított tény, hogy 1755-ben lett az elsı leányvári lakos a csolnoki egyházközség anyakönyvébe bejegyezve, mivel Leányvár csak 1803-ban lett önálló egyházközség, és addig a csolnoki anyaegyház filiáléja (máshol székelı tagozata) volt. Anyai nagyanyám (néhai Wäschmann Mátyásné, született Kreitner Klára 1872-ben Leányváron) sokat mesélt nekem a kanapén ülve, a ’30-as évek elején, az akkor 8-12 éves unokájának, a saját és családja sorsáról, küzdelmes életérıl. Tıle tudom, hogy az ı ısei nem a vízen, a Dunán hajón, hanem szekéren jöttek az országúton, magukkal hozva ládákban az otthonról kapott kis örökségüket: ágynemőt, ruhanemőt, lábbelit, mindenféle szerszámot, vetımagot stb. Tıle hallottam elıször beszélni arról, hogy milyen okai lehetnek az elszegényedésnek: kevés föld-sok gyerek problémájáról, a munkanélküliségrıl, az állat elhullásokról, a tőz és jégkárokról, valamint a filoxéra vész következményeirıl, adózásról, robotról, iszákosságról, végrehajtásról, árverezésekrıl, betegségekrıl, háborúkról stb., mely az ısöket a szülıi föld és ház örök elhagyására kényszerítette egy jobb élet reményében, és arról, hogy még akkor is (1931-36) milyen kiszolgáltatottak a szeszélyes természetnek és uraknak, milyen létbizonytalanság fenyegette még legtöbbjüket. (Ma már tudom, miért volt olyan nagyon vallásos… ópium volt az ı számára is?) Életének értelmét családja mélységes szeretetében látta, és egyetlen vigasza a templom, az ima, az éneklés volt. Szép gót betőkkel írott leánykori népdalfüzetét ereklyeként ırzöm. Meséit, történeteit mindig közös imával és énekkel fejezte be, melyeknek az alkony és est félhomálya (gyertyával, petróleummal spórolni kellett) érzelmeket meg-ragadó, felemelı hangulatot adott. 12

Mi hát a tied... élt itt. Tizenhét féltelkes jobbágy van, akiknek a tulajdonába ment át, az addig használt föld, és megszőnt a robot, valamint a kötelezı ajándékozás. 1848. december végén itt vonult végig a honvéd hadsereg. Az 1849-es tavaszi hadjárat során is több ízben haladnak keresztül honvéd csapatok a Budapest-bécsi országúton. 1849 nyarán 17 ember állt be honvédnak. (Miért éppen 17? Talán a 17 jobbágycsaládból fogott egy-egy fı fegyvert a márciusi vívmányok védelmére? ) A szabadságharc leverése utáni években Schiller György fegyverrejtegetés címén állt bíróság elıtt. 1857-ig az egytantermes, egy tanerıs iskolát a vallásalap szervezte és tartotta fenn. Ettıl az évtıl a község vállalta a fenntartással járó terheket. 1860. június 28-án nagy jégverés pusztított. Évente búcsújárás e napon Szentkeresztre. 1863-93-ig Ebert Endre esperes a plébános. A templom fıoltárának képét - Szt. Erzsébet alamizsnát oszt - ı festette. 1892. Új tornyot kap a templom az addigi fatorony helyett. 1896. Új orgonát kap a templom. A 18. század utolsó évtizede az itt élı emberek életében sorsdöntı fordulatot, változást hoz. Környékünkön is megindul az iparosodási folyamat azzal, hogy Dorog környékén szenet találnak, mely iránt e tájban fokozódik az érdeklıdés. A sok zsellérbıl most sokan el tudnak menni dolgozni a bányákba, ahol, a késıbbi feljegyzésekbıl ismert, keserves és életveszélyes munkáért, az embertelen és megalázó bánásmód mellett ugyan kaptak minimális munkabért, de a századforduló táján a pénztelenség és nyomor állandó. A „jó békebeli idık”-bıl az itt lakók legtöbbjének a fárasztó munka, a városi cseléd - és szolgasors jutott. 1904-ben az iskola római katolikus felekezeti lett. A jelenlegi iskola utcai részén lévı két tanterem ekkor épült fel. Jelentıs érdeme volt ebben Mayer Imre plébánosnak /1893-1906/,

Az elsı hivatalos népszámlálás adatai 1784bıl a következık: 90 ház, 110 család, 500 lakos, 1 polgár, 24 jobbágygazda, 87 zsellér, 15 egyéb. Az 1828. évi országos adóösszeírás többek között a következı adatokat adja Leányvárról: 18-60 év közötti lakosok száma: 230, iparos: 3, kereskedı: 0. Adóköteles (nem nemesi) házak száma: 91 Eddigi kutatásaim alapján a falu fejlıdésérıl és lakói életének alakulásáról a további adatokat tudom már ismertetni: 1785-ben épült a Kálvária kápolna és kereszt (lásd a feliratot). 1785-ben II. József eltörli a szerzetesrendeket, a klarissza rendet is. A község – mint filia – addig Csolnokhoz tartozott. Ekkor a vallás és tanulmányi alap tulajdonába ment át, melynek csolnoki uradalmához tartozott. 1790-ben épült a plébánia lak. 1796 óta iskolamester mőködik a faluban. 1802-ben lesz felállítva a Szőz Mária és Szent János szobor a kálvária kereszt két oldalán. Ezeket Wegner Antal állíttatta. 1803-ban a község önálló plébániát kap és egytantermes iskolát. 1806-1823-ig épült a (még ma is fennálló) templom, melynek építési tervrajzát állítólag az akkori kirvai (Máriahalom) községi bíró fondorlatos módon kicserélte volna az övékkel, a kisebbel. Ez lenne a magyarázata annak, hogy a kisebb lélekszámú Kirván épült a nagyobb templom, és a nagyobb lélekszámú Leányváron a kisebb. Mindkettı egy idıben épült. A templomkereszten Krisztus testét Schäfer Pál földmőves, mőkedvelı szobrász alkotta. Fiai már képzett szobrászok lettek Budapesten. 1810-ben létesült a mai temetı. Ellentmond ennek, hogy 1805-ös évszámmal találtam meg a hajdani kocsmárosné sírkövét (Rosalina Spadtin). 1848-49. Az 1848-as márciusi események Petıfi és Kossuth gyújtó szónoklatai legfıképp a jobbágyság eltörlése, lelkesítıleg hathattak a jobbágy és zsellérsorban élı, a szegénységgel és földesúrral folytonosan elfojtott küzdelmet vívó ıseinkre. Ugyancsak levéltári adatokból tudjuk, hogy ekkor 500-600 lakos 13

Mi hát a tied... sokoldalúságának, az új iránt való fogékonyságának és takarékos életmódjának érdeme elsısorban, hogy a község szép fejlıdésnek indult. 1924-ben új községháza épül /a mai tanácsháza/ és tőzoltószertár. 1926-ban pótolják a világháborúban elvitt harangokat. 1929-ben épül a harmadik tanterem és egy nevelıi lakás a 3. tanítónak. 1929-ben épül a temetıi kis ravatalozóház, valamint renoválják a templomot. Ekkor kapott új szószéket, melyet Jillich György leányvári kımőves mester készített és adományozott. 1929-ben az országút mellett, a vasútállomás szomszédságában kıırlı és mészégetı üzemet létesít egy budapesti magánvállalkozó. 1935-ben a jelentıs társadalmi tényezıvé lett bányászság az akkori idıkhöz képest egy impozáns munkásotthont épít a mőút mellé, az Erzsébet út sarkán. 1936-ban történik a falu fıútjának az Erzsébet útnak a korszerősítése, két oldalt árkokkal. 1936-ban fejezıdik be az akkori falu villanyhálózatának kiépítése: 34 villanyoszlop lett felállítva és bekapcsolva a hálózatba. 1937-ben a Hısi emlékmővet avatják fel a falu lakosai. 1940-ben ismét renoválják a templomot. (Középre kerülnek a padok). 1941-ben pedig megépül a negyedik tanterem, és már négy tanerı mőködik az iskolában. Közben sok-sok magánház is épült, szépen fejlıdtek az árkok mellé ültetett diófa csemeték és takaros kis falucska lett Leányvárból… és egyszer csak a fényt kísérı árnyék kezdett elhatalmasodni… és borzalmas zőrzavart okozott, - mely egy még borzalmasabb háborúhoz vezetett – a hitleri fajelméletével családokon belül és kívül, rokonok és szomszédok között, azok között is, akik addig egymást tisztelve és szeretve, bár nehéz munka közepette, de megelégedetten éltek, ebben a maguk által épített szép faluban.

pápai kamarás. Ettıl kezdve 2 tanterem 2 tanerı mőködik. 1914 - 18. Az elsı világháborúban több mint 100-an kaptak behívót, akik közül 31-en haltak hısi halált. Nagyanyámtól és édesanyámtól tudom, hogy ezek között több olyan családapa is volt, aki nagyszámú családot hagyott otthon. Hısi helytállásra volt szükségük az apró - és nem egynél csak az apa hısi halála után születı - kisgyerekkel egyedül mővelni a földeket, végezni valamennyi nehéz mezıgazdasági munkát: szántást, kapálást, kaszálást, aratást, kézi cséplést, betakarítást, állatok és gyerekek gondozását, nevelését; vezetni a háztartást. Elıteremteni a reménytelennek látszó és örömtelen élet tovább-folytatásához szükséges pénzt, ami leggyakrabban csak a kisgyerekektıl elvont és a hajnali órákban gyalog a városba vitt és ott eladott tejtermékekbıl, tojásból, baromfiból volt biztosítható. Csak csodálattal és tisztelettel tudok emlékezni a múlt idık ezen hátországi asszonyhıseire! 1919. Tanácsköztársaság: érthetı, hogy a 4 éves háború után a nagyon elszegényedett lakosok és a néhány éve nyílt szénbányákban a zsellérekbıl bányászokká, ipari munkásokká lett emberek örömmel üdvözölték a jobb szociális ellátottságot ígérı, a munkásság hatalomra jutását jelentı Tanácsköztársaság kikiáltását. Meg is alakították a direktóriumot úgy, hogy mindkét osztály, a munkásság és parasztság a maga külön tanácsát választotta meg. Direktóriumi tagok: Fink Mátyás, Sturcz Tamás, Schmidt József, Schnell József, Schäffer József, Perger János, Spáth József stb. A Tanácsköztársaság leverése után ezek közül többen Hajmáskérre kerültek, meg lettek kínozva és kiszabadulásuk után is állandó üldöztetésben volt részük. A ’20-as években az iparosodás további fejlıdésével némiképp javulnak a munkalehetıségek és munkakörülmények, de az évrıl-évre visszatérı szanálások, az elbocsátások és munkanélküliség réme rettegésbe tartja a lakosságot. A német ajkú ıslakosság munkaszeretetének, szorgalmának, leleményességének,

Erdély Jenı

14

Nyitott oldal Táborozás Drégelypalánkon A túrázások után jól esett a kézmőves foglalkozás is, amelyen üveget festettünk, csuhéztunk (virágot, kis virágcsokrot, nyulacskát, lovat készítettünk), és rengeteg scoubidut (térfonat) fontunk. De lehetıségünk volt íjászatra, fürdızésre még éjszaka is, mivel a táborban egy csodálatos medence állt a rendelkezésünkre. Éváék gondoskodtak az izgalmakról is. Mókás játékokat, sorversenyeket, helytörténetbıl összeállított feladatsorokat találtak ki, és Ki mit tudot is szerveztek. Emellett nekik köszönhetjük a finom kosztot, a tábortőz melletti bográcsozást és a remek hangulatot! Köszönjük a szép emlékeket és a táborozást!

Június 25-tıl július 1-ig 23 gyermek vette birtokba Leányvárról és Tinnyérıl a Libárdy Erdei Iskolát Drégelypalánkon. Az egy hetes táborban a túrázás játszotta a fıszerepet. Meglátogattuk a Csitári kápolnát, bevettük Drégely várát, és megnéztük a vár titokzatos alagútját, amelyen keresztül a legenda szerint kimentették a várból a csata alatt a nıket és a gyermekeket. Ittunk a csodatévı Kutyika-forrásból. Egy vak parasztfiú megmosakodott a forrás vizébıl és visszanyerte szeme világát. Sıt még éjszaka is útra keltünk a Szondi Kápolnához a híres Szondi fasoron keresztül. Volt egy szakasz, ahol az elemlámpát nem volt szabad használni, úgymond egy kis bátorságpróbán vettünk részt, ami nagyon izgalmas volt.

Kovács Adrienn és a táborlakók

Kórházi látogatáson a 90 éves Takács Károlynénál, községünk nyugalmazott postavezetıjénél Takács Károlyné, Manyi néni a 10. évtizedét élve községünk azon kevés lakói közé tartozik, akiknek gazdag élete személyes élményeivel kötıdik az elmúlt évszázad történetéhez. A születés és eszmélés éveihez tartozik az elsı világháború, és annak következményeinek tragédiája. 1849-ben a cári seregek világosi gyızelme akadályozta meg, hogy Magyarország elszakadjon Ausztriától, 1920. június 4én pedig a Trianoni-szerzıdéssel amputálták a történelmi Magyarországot, megszőnt az Osztrák-Magyar Monarchia. Remenyik Zsigmond írja, hogy a háború legszerencsétlenebb következménye „a magyar nép teljes demoralizálódása volt”. A monarchiát megtették a háború bőnbakjává, és a népek önrendelkezési jogával érvelve a Felvidék és a Délvidék 500500 ezer magyarjával, valamint Erdély 2 millió 500 ezer magyarjával a szomszédos orszá-

gok „önrendelkeztek”. A tébolyult Európában a gyıztesek nyolc új államot hoztak létre. (Napjainkban ezek a mesterkélt államok újra önálló országokká szakadnak.) Takács Károlyné, Miklósi Mária, Manyi néni egy tipikus monarchia korabeli K.u.K. család gyermekeként 1917. május 22-én Felsıgallán született. Apja a zólyomi születéső Miklósi Antal bányatisztviselı, anyja a tarjáni sváb származású Reiner Mária. A család nyolc gyermekébıl négyen még gyermekkorukban elhaláloztak. László, az idısebb fiú hét évig volt falunk plébánosa, a fiatalabb fiú katonatiszti pályát választott, húga pedig a balassagyarmati gyógyszertári központban volt tisztviselı. Édesapja, bányatér mesterként Tokodaltárón dolgozott, s a család hosszú ideig ott élt. Manyi néni ott járt elemi iskolába, majd onnan 15

Nyitott oldal zsef az egyházközség világi elnöke volt, az idısebb leányváriak Moller schneiderként (szabó) emlegetik. Moller úr felesége intézte a postai ügyeket. A férj az ügynökségbıl postahivatalt szeretett volna alakítani, de azt akkor nem engedélyezték, ezért felesége otthagyta a munkáját. Késıbb – Manyi néni szerint 1942-ben – a mai helyén alakult meg a postahivatal, ahol Manyi néni vállalta a munkát. A ház elsı szobája lett a hivatal. Az öreg, málladozó vakolatú épületet a hatvanas években teljesen lebontották, és újjá építették. Ennek elsı traktusában alakították ki a ma is mőködı hivatalt. Manyi néni közel 30 évet töltött a postán. „Szerettem a munkámat”- mondja. Egy vasárnap délután Vándor Magdolna barátnımnél voltam (községünk egykori jó hírő tanítónıje) s jöttek, hogy telefonáljak mentıért. „Én a világ legtermészetesebb dolgának tartottam, hogy bementem a hivatalba, és hívtam a mentıt.” Képzeljük el, ezt a mai helyzetben. Igaz van autó, mobiltelefon, internet meg átszervezett egészségügy, csak kevés az együtt ebédelı család, ahol beszélgetnek is. Manyi néni Leányváron ismerkedett meg férjével, Takács Károllyal, aki községünk segédjegyzıje volt. Karcsi bácsi 1944-ben Szent Erzsébet napján vette feleségül Manyi nénit. Az esküvı az esztergomi belvárosi templomban volt. (Karcsi bácsi Köbölkúton a mai Szlovákiában születetett). A háborúról, a sváb kitelepítésrıl szőkszavúan és elítélıen beszél. Szomorúvá válik, amikor arról fogalmaz, hogy tehetetlenül végig kellett asszisztálniuk az igazságtalanságokat.

került az esztergomi Szatmári Irgalmas Nıvérek iskolájába. „Jó tanuló voltam” - fogalmaz röviden Manyi néni. „Rajzolni nem szerettem.” – mondja. Tanáraink alaposabban, lényegre törıbben tanítottak. „Németül tanultam a nıvéreknél”. Sötét szoknya, és csíkos blúz volt a kötelezı iskolai viselet. Mikor az iskolai évek életére gyakorolt hatásáról érdeklıdöm, egyértelmően a szülıi ház és a szülıi szeretet elsıdleges, meghatározó szerepét hangsúlyozza: „Egész családunk vallásos volt. Apámnak még kis házi oltára is volt otthonunkban.” Édesanyjáról csak felsıfokban szól. İ volt, aki a családot összefogta, következetes, rendszeretı, családcentrikus anya volt. „Mindig együtt ebédelt a család, tudtunk egymással beszélgetni, meghallgattuk egymást. A mai emberek nem érnek rá beszélgetni.” – mondja. A családtagok névnapjai, születésnapjai az egyházi ünnepek, de különösen a karácsony a család emlékezetes eseményei voltak, ezek méltó ünneplésérıl a szülık, de különösen az édesanya gondoskodott. „Az úrnapi körmenetre az iskolásokkal virágcsokrokat és virágszirmokat győjtöttünk. Négy ruháskosár lett tele. A körmenetben mi szórtuk a virágszirmokat kis fonott kosárkáinkból” – mondja. Manyi néni testvérét, Lászlót 1934-ben Esztergomban szentelték pappá, és 1937. július 1-jén helyezték Leányvárra plébánosnak. Manyi néni húgával együtt jött a fiútestvérhez Leányvárra, és a plébánián laktak; késıbb az apa nyugdíjba vonulása után a szülık is gyermekeikhez költöztek. A helyi postai kiadó a templom utcában Moller szabó házában mőködött. (Moller Jó16

Nyitott oldal járól van szó.) Mint családtag voltam, egy asztalnál ebédeltünk, vacsoráztunk. Manyi néni mind a két gyerekének a születésénél ott voltam. Manyi néni sokáig volt beteg a tüdejével, a kislánya BCG oltásban a kórházban meghalt. A fiúk születésénél, az elsı gyermek halála miatti félelmétıl Manyi néni nem ment kórházba. Karcsi bácsi biciklijével tolta a begipszelt lábú Juli nénit (községünk akkori bábáját) a szüléshez. Hát így született Tibor. Mikor Tiborral felnıttként találkoztam csak ölelgetett, és mindent megköszönt.” (Ilyen is volt községünk egészségügyi történetében!) „A Miklósi szülık szorgalmas, dolgos emberek voltak. İk vitték a gazdaságot, volt két tehén, két ló. Késıbb a lengyelek is segítettek nekik a gazdasági munkában. (Magyarországon lévı lengyel menekültekrıl van szó.) Kisegítı postás is voltam. Vittem Csévre a táviratokat, a templomban harangoztam, takarítottam.” így emlékezik az egykori cselédlány. Egy önálló feldolgozást követelı írás Manyi néni testvérének Miklósi Lászlónak élete, de annak különösen leányvári vonatkozásai. Dr. Németh János plébános úr lehetıvé tette, hogy egy-két dokumentumba belelapozzak. A levelekbıl egy rendkívül agilis, következetes, hitének élı, nagy munkabírású személyiség jegyei bonthatók ki. İ 1937-1944 között volt falunk plébánosa, abban az idıszakban, amikor Európában terjedt a „barna pestis” a náci ideológia. Miközben községünk nem egy fiatalja, önkéntes SS katonának jelentkezett, ı életeket mentetett a maga lehetıségei és Isten parancsa szerint. „Segített a zsidókon” – fogalmazták érdeklıdésemre. Úgy tőnik a mi kis településünknek is volt egy Wallenbergje, akit Miklósi Lászlónak hívtak. A történések megérdemelnek egy alaposabb kutatómunkát! A levelezéseinek témáiból egy csokorra való: • 1939. évi levelezés a vallás és közoktatásügyi miniszterrel a templom és plébánia felújításáról • A budapesti villamos és tüzeléstechnikai készülékgyárral levelezés a templom kor-

Emlékezik Schäffer Hanzi bácsira, aki nagyon jó ember volt, és a sok munkától mindig kérges volt a tenyere. İt is és családját is kitelepítették, s mikor a hatvanas években hazajött látogatóba azt mondta Manyi néninek, hogy „miért nem elıbb telepítettek ki bennünket?” A háború után Karcsi bácsit, mint a levente mozgalom helyi megbízottját börtönbüntetésre ítélték, holott e feladatát hivatali beosztásából eredıen kötelezı volt végezni. Manyi néni, hol a bebörtönzött férjét, hol a fogságban lévı bátyját látogatta. Ez is egyfajta „felszabadulás” utáni sors volt, de az élet a gyermekek születésével folytatódott. Manyi néni elsı leánygyermeke három hetes korában meghalt. Manyi néni is nagy beteg volt a tüdejével, amelybıl meggyógyult. 1952ben született Tibor, aki a Paksi Atomerımőben mérnök, 1954-ben született Gábor, aki építész. Manyi néni pap testvérét 1944-ben elhelyezték Leányvárról, de a nyugdíjas szülık egy ideig a plébánián laktak. Szomorúan olvastam azt a papi felszólító levelet, amelyet a szülıknek címeztek, és amelyben nap és óra megjelölésével felszólították ıket lakásuk elhagyására. Az előzésnek azért már ez egy kulturáltabb módja volt. Az egy évvel késıbb kitelepített svábok listáját, csak egyszerően kifüggesztették a községházán. Manyi nénivel ez a beszélgetés az esztergomi Vaszary Kolos Kórház Mozgásszervi és Rehabilitációs osztályán készült. Manyi nénit négy hete, combnyaktöréssel vitték kórházba. Állapota folyamatosan javul. Az orvosok és ápolók munkájával elégedett. A kórházi ellátást és élelmezést jónak tartja. A tolókocsit lassan felváltja a mankó, bízunk benne, hogy hamarosan gyógyultan hazatér. A befejezı gondolatok elıtt, még két személy vallomásával egészíteném ki a család történetét. A 85 éves Parti Lászlóné, Puchler Rozália az elemi iskola elvégzése után 1945ig cseléd volt a Miklósi családnál. İt idézem: „...ott tanultam fızni, mosni, takarítani és mindent. Nem fogom elfelejteni, amíg élek, annyira jó asszony volt. (Manyi néni édesany17

Nyitott oldal •

•

•

• •

•

•

•

•

•

szerő főtésérıl A Jézus szíve szobor elhelyezése, a szent kereszt oltár helyett, a Szent István oltár elhelyezése a templomban Levelezés a képzımővészeti fıiskola tanáraival a templom belsı felújításáról Részletes 1500 pengıs költségvetés a templom belsı felújításáról Levelezés Sporni Károly erdı fıtanácsos úrral 10-12 db, 4-5 m hosszú „csak középen elhelyezendı, mint Máriabesnyın” templomi padhoz szükséges ingyenes, vagy kedvezményes faanyagról. A padok profil rajzai mellékelve. Levelezés a fıoltár Szent Erzsébet képérıl „Három hét óta házról-házra járok győjteni a templom padokra” - írja egy jelentésében 1940. június 14.-én 25m2 katedrál üveg az ablakokra, az abla-kok képeinél „az Eucharisztikai Kongresszus megörökítésére gondoltam” A leányvári templomot, a budapesti Örökimádás templom, mintájához hasonlónak szerette volna 1945. június 29. A KALOT és a KALÁSZ tagok színdarabot rendeztek, és a tiszta bevételt, 2500 pengıt az iskola helyreállítására ajánlják (háborús károk) 1945. július 24. egyházközségi elnöki tisztérıl Miklósi László lemond 1945. hivatalos jegyzıkönyv a hadi esemé-nyek miatt elpusztult

És már az emlékezı családtagtól, Manyi nénitıl kérdezem. Élete alapján mit üzen a ma fiataljainak? „Legyen céljuk, akaratuk, és kérjék hozzá Isten áldását.” „Nagyon jó gyerekeim vannak. A család összetart.” Milyen nagy ajándéka ez az életének! Szeretettel beszél menyeirıl, négy unokájáról, és ı is izgalommal várja második dédunokáját. Kórházi látogatásaim során tapasztaltam, hogy szerettei és jóakarói rendszeresen látogatják, segítik a lábadozásban. Reméljük hamarosan újra otthon lesz. Kívánunk Manyi néninek mielıbbi gyógyulást és jó egészséget! Ehhez kérjük mi is Isten áldását! Dr. Szakmár János

U.i. Manyi néni június 25-én, hazajöhetett a kórházból, a lábadozás idıszakát fiainál tölti, és reményei szerint ıszre már újra visszatérhet otthonába, Leányvárra. Kívánom, hogy így legyen.

Emberségbıl példás Rokonok vagyunk, régóta ismerem, mégsem gondoltam volna soha, hogy valaha róla fogok írni. (Pláne egy újságban.) Jól esı érzés volt megismerni azt az arcát, melyet ez idáig nem volt alkalmam. Hosszú idı óta újra bepillantást nyertem egyszerő és végtelenül szerény, mégis példamutató mindennapjaiba. Írásommal ezért adósságot törlesztek jómagamnak is. Egy napsütéses délutánon meghitt, vidám, mégis komoly beszélgetésben volt részem

községünk házi gondozójával, Molnárné Valival. Rövid beszámolómban szeretném vázolni a beszélgetés lényeges momentumait, kiemelni munkájának szükségességét és fontosságát. Vali 2005 novemberében került elıször kapcsolatba jelenlegi munkájával. Akkortájt az elızı polgármester felesége, Bánffyné Mária néni gondozta, ápolta és látta el kedves szóval a rászoruló idıseket, akit azonban egy hónapig helyettesíteni kellett munkájában. 18

Nyitott oldal közül csak egyikük gondozott, Valinak ugyanúgy van egy-két kedves szava a többiekhez is. Fontosnak tartja a kapcsolattartást is a gondozottak hozzátartozóival, elégedetten számol be arról, hogy mennyire megtisztelı volt számára az, amikor egyiküktıl még saját lakáskulcsot is kapott. Ezzel elégedetten meri nyugtázni azt is, hogy a családtagok is elfogadják, megbíznak benne, ami szintén elengedhetetlen az eredményes munkavégzéshez. Ahogy múltak a hetek, hónapok úgy került egymáshoz egyre közelebb gondozó és gondozott, s mára már jól ismerik egymást, Vali jól tudja, hogy kinek mi az egyéni igénye, kívánsága, és hogy kinél mire kell fokozottabban odafigyelni. Neki az a legnagyobb öröm, ha látja és érzi, hogy jelenlétével, munkájával segítséget tud nyújtani az idıseknek. Meghatottan beszél arról, mennyire látja az idısek szemében azt a ragaszkodást, törıdésre való igényt, mellyel gondozottjai fordulnak felé. Hiszen az egészség védelmén túl sokkal fontosabb ebben a hivatásban a lelki segítségnyújtás és az idıs korban jelentkezı állandósuló magány leküzdése. Imént hívtam fel telefonon beszélgetésem alanyát, hogy elolvashassa ezen írást, még mielıtt a nyomdába küldjük. Idıpontot kértem tıle… és meglepıdve tapasztaltam, hogy neki bizony nem ér véget a 8 órás munkaidı délután négykor… még ha sokan így is gondolnák… Éppen most készül egy nénihez gyógyszerügyben. Neki nincs „rendelési ideje” mégis az érintettek tudják, hogy a nap 24 órájában számíthatnak rá… szívembıl szólok, amikor azzal a gondolattal zárom kesze-kusza soraim: Igen: emberségbıl példás...

Vali elmondása szerint, akkoriban nagyon meglepıdött és megtisztelve érezte magát, hogy ezzel a kéréssel, felkéréssel fordultak hozzá, mondván rá gondoltak, mert ı egy megbízható ember, aki biztosan lelkiismeretesen, szívvel-lélekkel tudná végezni nap mint nap az idısekkel való törıdést. Az önálló munka megkezdése elıtt egy hétig minden gondozotthoz elkísérte Bánffyné Máriát, hogy az idısekkel együtt kölcsönösen ráhangolódjanak az új helyzetre. Vali ma is hálával gondol elıdjére, akinek szerinte sokat köszönhet, aki legjobb tudása szerint terelte útját, tanácsokat adott és megosztotta tapasztalatait. Nem titok, ahhoz, hogy ezt a feladatot hivatalosan és hosszú távon végezhesse, szükség volt a beiskolázására is. Hiszen tisztában kell lennie azzal, hogy baj esetén mi a teendı, melyik betegségnek mik a tünetei. Ezért 2006 szeptemberétıl egy két éves képzésben vesz részt a budapesti Iszti Innovációs Szakképzı Iskolában, amely OKJ-s Szociális gondozó és ápoló bizonyítványt ad. S bár a tanórák heti egyszeri elfoglaltságot jelentenek, a rendszeres tanulás, felkészülés és a kórházi gyakorlat, mely során az értelmi fogyatékossággal élı, illetve az idıs beteg emberek ápolását tanulják, sok idıt és energiát igényel. Hogy mibıl is áll egy átlagos munkanap? Jelenleg három gondozottat látogat napjában kétszer, reggel és délután. Odafigyel gyógyszeres kezelésükre, s egy kis gyógytorna, gyógymasszírozás után kedvesen elbeszélget velük. Figyeli minden lépésüket, szükség esetén elmegy az orvoshoz felíratni a gyógyszert, és kiváltja a patikában, esetenként bevásárol, takarít vagy éppen ruhát mos. A reggeli „vizit” után útja a Kultúrház felé vezet, ahol segít az ebéd kiosztásában, majd ismét biciklire pattan, s kihordja a faluban. Lelkesedését és teherbíró képességét mi sem bizonyítja jobban, hogy fél évig egyedül hordta ki azt az ételmennyiséget, amit mára kettéosztottak. 12 helyre hord ki ételt, s bár ezek

Sok egészségügyi dolgozó, orvos és nıvér rengeteget tanulhatna tıle. Domavári Zsanett

19

Közlemények MI OTT LESZÜNK! GYERE EL TE IS!

A LENA Leányvári Nagycsaládosok Egyesülete 2007. augusztus hónapban ismét megnyitja a “JÁTÉKKUCKÓ” FOGLALKOZTATÓ SÁTORT a leányvári sportpályánál (a sportöltözı mellett). Az idei évben kicsit rövidebb ideig leszünk nyitva, de éppen ezért igyekszünk minél tartalmasabb programokat biztosítani. Nagyon sok szeretettel várunk kicsiket és nagyokat

2007. augusztus 13-tól augusztus 17-ig, délelıtt 9-tıl 12-ig és délután 13-tól 16 óráig. (Ha nem tudsz hazamenni ebédelni, azt is meg tudjuk oldani elızetes megbeszélés alapján.) Természetesen a szülıket és nagyszülıket is nagyon sok szeretettel várjuk, hátha megtanulhatunk valami jó játékot tılük.

Anyakönyvi hírek

A Háziorvosi Rendelı nyári szabadságolási rendje 2007. évben:

Házasságot kötött: Mezıs Gabriella és Batka Gábor (2007. június 23.) Elhunytak: Weisenburger Simonné (2007. június 29.) Születésnapjukat ünneplik: Sok boldogságot és jó egészséget kívánunk augusztusban és szeptemberben született polgártársainknak. Külön gratulálunk a szép kerek évfordulóhoz: Gerstner Benedekné (90) Erzsébet utca 59. Kniebeiszer Tamás (85) Erzsébet utca 89. Karvázy Mátyásné (60) Várdomb utca 41.

··· Impresszum ··· Leányvári Újság – Leinwarer Zeitung · Leányvár község lapja · Megjelenik minden hónap 15-én · Lapzárta: minden hónap elsején · Kiadja: Leányvár község Polgármesteri Hivatala · Sokszorosítás: FÉBÉ Kht. · Megjelenik 650 példányban · Fıszerkesztı: Domavári Zsanett · Szerkesztık: Madar Veronika, Für Dávid · Hirdetésfelvétel a Polgármesteri Hivatalban · Hirdetések árai: egy oldal 24.000 Ft + Áfa, fél oldal 12.000 Ft + Áfa, negyed oldal 6.000 Ft + Áfa. · Lakossági apróhirdetések közzététele ingyenes. · Elérhetıség: [email protected] · Észrevételeiket, kérdéseket a Polgármesteri Hivatalban elhelyezett győjtıládán keresztül juttathatják el a szerkesztıségnek.

A részletekrıl érdeklıdni lehet: Guttin Zsuzsa 30/397-6832

Dr. Hargitai Zoltán 2007. július 27. és augusztus 20. között évi rendes szabadságát tölti. Helyettes orvos : Dr. Für László, Piliscsév a rendelés minden nap 12 órakor kezdıdik. Sürgıs esetben - 8 és 16 óra közt -is ıt kell hívni! A piliscsévi rendelı telefonja: 472 295, 0606-3030-964 2615 16 óra után minden nap ügyelet van Dorogon. Telefon: 441 008