Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni

Balatonvilágosi Napközi - Otthonos Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

„Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni…” /Véghelyi Balázs/

Az átdolgozott Helyi Pedagógiai Programot 2013. augusztus 30-án a Szülői Közösség véleményezte, 2013. szeptember 5-én a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta, az intézményvezető jóváhagyta. Az átdolgozás alapja a 2011. évi CXC. törvény a Köznevelésről, és a 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról.

TARTALOM

Bevezetés................................................................................................................... 6 I.

Az óvoda adatai, bemutatása................................... 7

II.

Óvodaképünk, gyermekképünk................................... 9 1. Alapelveink…………………………………………………………………………………………. 9

III. Az óvodai nevelés célja, feladatai…………………………………………………11 1. Az egészséges életmódra nevelés, egészségvédelem…………………..14 2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció............................................ 15 3. Anyanyelvi és értelmi nevelés.................................................................. 17 4. Sajátos nevelési igényű gyermek a csoportban………………………………18

IV.

Egészségfejlesztési programtervünk............................ 22

V.

Programunk tartalma ............................................ 27

1. Tevékenységi formák ...................................................................................... 27 1.1. Játék ............................................................................................................. 27 1.2. Verselés - mesélés..................................................................................... 28 1.3. Mozgás .......................................................................................................... 29 1.4. Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc .......................................... 31 1.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ................................................ 32 1.6. A külső világ tevékeny megismerése .................................................... 33 1.7. Munka jellegű tevékenységek…………………………………………………………..34 1.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás………………………………………35 2. Az óvónő szerepe, feladatai a gyermeki tevékenységekben .......... 37 2.1. A szociális hátrányú gyermekek felzárkóztatása.............................37 2.2. Tehetséggondozás ................................................................................... 38 3. Szervezeti formák és időkeretek..............................................................39

-3-

3.1. Napirend ...................................................................................................... 40 3.2. Tervezés ..................................................................................................... 40 4. Az óvoda kapcsolatai ...................................................................................... 41 4.1. A család ....................................................................................................... 41 4.2. Az iskola ..................................................................................................... 42 4.3. A fenntartó................................................................................................43 4.4. Gyermekvédelmi kapcsolatok, tevékenység ..................................... 43 4.5. Egyéb kapcsolatok ................................................................................... 44 5. Ünnepek, hagyományok .................................................................................. 44 6. Ingyenes és térítéses szolgáltatások ...................................................... 46

VI.

A program megvalósításának feltételrendszere ................ 47

1. Személyi feltételek ..........................................................................................47 2. Tárgyi feltételek ...............................................................................................47 VII. A program beválásának rendszere .............................. 49 VIII. Záró rendelkezések ............................................. 51 1. A program hatálya .............................................................................................51 2. A program nyilvánossága ................................................................................. 51 3. Legitimációs záradék........................................................................................52 Mellékletek: 1. Felhasznált irodalom.................................................................................... 53 2.Bölcsődénk bemutatása………………………………………………………………………….54 3.A program eszköz- és felszerelésigénye ................................................ .58 4. Fejlesztési terv beszédfogyatékos SNI-s gyermek részére….. ..... 60

-4-

5.A Kompetencia alapú programcsomag alkalmazása……………………………. 65 6.A gyermek fejlődésének nyomon követése-kiscsoport………………………69 7.A gyermek fejlődésének nyomon követése-nagycsoport…………………..73

-5-

BEVEZETÉS

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. §-ának (2), illetve 26. §-ának (1) – (4) bekezdése rendelkezik a nevelési intézmények pedagógiai programjáról. Ennek értelmében az óvodáknak az „Óvodai nevelés országos alapprogramja” szellemével megegyező helyi pedagógiai programot kell készíteni. 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet rendelkezik az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Helyi programunk alapja az OKI által minősített: ZILAHI JÓZSEFNÉ STÖCKERT KÁROLYNÉ -

DR.

RÁCZNÉ

DR.

FŐZŐ KLÁRA: Óvodai nevelés játékkal,

mesével óvodai program, adaptálva helyi sajátosságainkhoz és kibővítve a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal.

-6-

AZ

ÓVODA ADATAI, BEMUTATÁSA

Az intézmény alapító okirat szerinti elnevezése: Balatonvilágosi Napközi- Otthonos Óvoda székhelye: 8171, Balatonvilágos Iskola u. 2. 

2 csoport : Ficánka csoport, amely egységes óvoda – bölcsődeként működik;



Micimackó csoport;

Az intézmény fenntartója: Balatonvilágos Község Önkormányzata. A gyermekek ellátását 4 óvónő (köztük egy óvodavezető), 2 szakképzett dajka, valamint 1 kisgyermekgondozó végzi. Az óvónők felsőfokú végzettségűek, közülük hárman kisgyermekgondozói képzettséggel rendelkeznek. Két óvónő elvégezte a 60 órás Óvodai nevelés játékkal - mesével tanfolyamot. 1 óvónő ismerte meg a kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazását.

Óvodánk csodálatos természeti környezetben az úgynevezett magasparton épült. Központi elhelyezkedésének köszönhetően közvetlenül az óvoda mellett található

a

helyi

iskola,

községi

könyvtár,

posta,

élelmiszerüzlet,

rendezvénypark. Az óvoda épülete az 1980-as években épült, előre gyártott elemekből. Azóta az épület több funkciót is betöltött, volt már vendéglő, nagyüzemi konyha. Az elmúlt években megkezdődött a nyílászárók cseréje, melynek folytatása energiatakarékossági okokból ugyancsak szükséges. Az öltözőbe új burkolat került. Textíliák

A csoportszobák berendezési tárgyai is folyamatosan megújultak. (függönyök,

terítők), székek,

-7-

a

padló

burkolata,

illetve

a

mellékhelyiségek csempe burkolata időközben fokozatosan lecserélődtek. Óvodánkat igyekszünk az általunk készített dekorációval hangulatossá, családiassá, ízlésessé tenni. Az udvaron rögzített és mobil játszóeszközök, illetve közlekedési pálya segítik a gyermekek mozgásfejlődését, a mozgás gyakorlását és a közlekedési ismereteik gyarapodását. Az esztétikus, biztonságos játékeszközök megléte mellett, a minőségre kívánunk egyre nagyobb

hangsúlyt

fejlődéséhez,

fordítani.

Az

tevékenységeikhez

udvari

igazodnak.

játékeszközök Lényegesnek

a

gyermekek

tartjuk, hogy

minden évszakban biztosítsuk a gazdag szabadidős tevékenységeket. A nagy, füves udvarunkon hiányoznak azonban az árnyat biztosító fák, bokrok, melyet fokozatosan pótolni kívánunk. Az óvoda felszerelése, eszközellátottsága az elmúlt időben sokat javult.

Óvodánkban két vegyes csoport működik. Természetesebb, társas közeget jelent a gyerekek számára. A családias jellegű, vegyes összetétel számtalan előnyét tapasztalva elmondhatjuk, hogy

gyermekeink

kiegyensúlyozottak,

érzelmi

biztonságban

élik

mindennapjaikat óvodánkban. 2010 őszétől a Ficánka csoportban - a felmerülő igényeket figyelembe véve- egységes óvoda –bölcsődei csoportot hoztunk létre. 2006. november 1. óta került bevezetésre a Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Alapjaiban nem változtatta meg nevelésünk tartalmát, hiszen az alapelvek közösek, de kiegészítette, bővítette azt módszereivel és az eszközeivel, széles technikai palettát sorakoztatva fel a témahetek feldolgozásakor.

-8-

II. ÓVODAKÉPÜNK,

GYERMEKKÉPÜNK

Családias légkörű, gyermekközpontú óvodát szeretnénk, amelyben az eltérő körülmények közül jött gyermekek érzelmi biztonságban, meleg – elfogadó - derűs légkörben élnek. Ennek alapja az óvoda és a család közötti kölcsönös bizalom.

Alapelveink:



Keveset, lassan, jót, gyakran ismételve az életkor és a gyermekek egyéni igényei alapján, a követve vezetés elvét betartva.



A szabadság és a korlátozás kellő arányával biztonságot és bizalmat, elfogadást

és

védelmet

nyújtsunk

a

ránk

bízott

gyermekeknek,

gondoskodjunk erkölcsi védelmükről. 

Óvodaképünkben érték a látszólag haszontalan együttlét, elfoglaltság. Valljuk, hogy ebben az életkorban sok minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be.



Sokoldalú tapasztalatszerzés felkínálása, olyan tudatosan kialakított feltételrendszer segítségével – különösen a játék és a szabad mozgás területén –, amely a gyermekek érdeklődésére, szabad választására, aktivitására épít.



A testi fejlődést, az egészséges életmódot és a jó lelki állapotot egyaránt fontosnak tartjuk.



A gyermekek életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően a lehető legteljesebben élhessék meg kisgyermekkorukat.

-9-

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések:



Minden

gyermek

képességeik, keresztül

feltétel

tehetségük

közvetített,

az

nélküli

elfogadása.

kibontakoztatása

–

Személyiségük,

elsősorban

a

játékon

életkornak megfelelő műveltségtartalmak

eszközrendszerével.



Minden gyermeket megillet a neki megfelelő, sajátos bánásmód. A követelményszint életkornak és egyéni képességeknek megfelelő módosítása.



Fokozott tolerancia, elfogadó magatartás a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési-, magatartási-, tanulási zavarral küzdő gyermekekkel, családokkal.



A

hátrányos

megkülönböztetés

Intézményünkben nem

szervezünk

minden

formáját

elutasítjuk.

olyan programot, tevékenységet,

amelyek költségei a szülőknek aránytalanul nagy terhet jelentenének, és ezzel a gyermekek egy részét kizárnánk az azon való részvételből.

- 10 -

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI Célunk:



A

család,

mint

elsődleges

nevelő

közösség

erősítése.

A

családdal

együttműködve az elemi szokások és a szocializáció megalapozása, a gyermekek civilizálása, kulturális nevelése. 

A játék, a mese és a szabad mozgás középpontba állításával oldódjanak szorongásaik, aktívan cselekedve erősödjék „én” tudatuk, jussanak az önállóság és egyéni képességeik minél magasabb szintjére, sajátítsák el és szeressék meg anyanyelvüket.



környezettudatos embereket nevelni. természetnek és nem ura” elv alapján. Óvodai

nevelésünk:

segítse elő,

az

„

Az

ember

része

a

egyéni sajátosságok, életkori

eltérések figyelembevételével a 2-3-7 éves gyermekek nyugodt, harmonikus fejlődését, magasabb rendű

érzelmek kibontakoztatását, a családdal

együttműködve, a családi nevelést kiegészítve.

Sokrétű nevelőmunkánk: fogja át a gyermeki személyiség egészét s a sokoldalú képességfejlesztés (kompetencia) segítségével biztosítsa, segítse elő a gyermek személyiségének fejlődését, juttassa olyan fejlettségi szintre, hogy alkalmassá váljon az iskolába lépésre.

Környezettudatos, élmény gazdag óvodai életünk: alapozza meg, segítse elő a gyermek és a természeti, emberi, tárgyi környezet közötti erős érzelmi kötődést. Tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megtalálható jóra és a szépre, tisztelje s becsülje azt.

- 11 -

A fejlődés elvárható eredményei, jellemzői az óvodás kor végére:

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan

fejlett,

teherbíró.

Mozgása

összerendezettebb,

harmonikus

finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a

vizuális

és

az

akusztikus

megkülönböztetés

képességének,

a

téri

tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél – az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, – megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

- 12 -

– a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: – érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni;

minden

szófajt

használ;

különböző

mondatszerkezeteket,

mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, – elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására,

képes

a

fokozatosan

kialakuló

együttműködésre,

a

kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

- 13 -

A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

esetében

folyamatos,

speciális

szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

1. Az egészséges életmódra nevelés, egészségvédelem



A testi szükségletek kielégítése elsődleges. Az egyéni igények, és a legszükségesebb csoportnormák figyelembevételével történik.



A

gyermek

igénye

szerinti

szabad

mozgást

a

gyermek

alapvető

szükségletének tartjuk. Fontos a feltételek tudatos megteremtése, amelyek a mozgás belső motiváltságát erősítik, legfőképpen az egyensúlyérzék, a belső ritmus kialakításában. 

Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak megalapozását már óvodás korban fontosnak tartjuk.



A testi fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása. A gyermekek testi épségének, egészségének megóvása, az ehhez szükséges

–

életkornak

megfelelő

–

ismeretek

átadása,

szabályok

betartatása. 

Az ép testben ép lélek elve alapján fontosnak tartjuk a mentális egészség védelmét.

- 14 -

2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és közösségi nevelés

Az óvodáskorú gyermek viselkedését érzelmei vezérlik, ezért fontos az érzelmi biztonságra épülő szeretetkapcsolat a felnőttek (nem csak óvónők) és a gyermekek között. 

Fontos,

hogy az

szorongásaikat,

óvoda

derűs –

erősítse

nyugodt

énképüket,

– elfogadó légköre oldja

segítse

erkölcsi

tulajdonságaik

(együttérzés, segítőkészség, türelem, figyelmesség), akaratuk (ezen belül: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését; életkoruknak megfelelő szokás- és normarendszer kialakulását. 

A hátrányos helyzetű, a sajátos igényű vagy különböző zavarokkal küzdő gyermekek másságának elfogadása, elfogadtatása. Óvodai szocializációjuk szempontjából elsődleges és modellértékű az óvodában dolgozó felnőttek példája. Az integrált nevelés ugyanakkor olyan szocializációs lehetőségeket, érzelmi többletet nyújt, amely mindenkit egyaránt gazdagít.



A

játék,

a

mindennapos mese,

az

ének az érzelmek megélésének,

gazdagításának, alapvető erkölcsi szokások, értékek megismerésének és a szocializációnak legfontosabb eszközei. Olyan lehetőségek, amelyek ebben az életkorban természetes módon, „magától értetődően” hatnak. 

A közösségben átélt élmények – amelyek az ünnepekre való készülődés időszakaiban felerősödnek – a gyermekek érzelmi életét, akarati és erkölcsi tulajdonságaikat erősítik, megalapozásukat segítik. Az egyes csoportoknak a közös óvodai hagyományokon túli saját szokásai, a szülőkkel

megbeszélt,

együtt

kialakított

tevékenységei,

felkészítik a gyermekeket a későbbi tudatos közösségi életre.

- 15 -

programjai

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:

Szociális hátrányú gyermek, aki:



Halmozottan hátrányos helyzetű



Egyedülálló szülő által nevelt



Jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre

Feladataink:



Megállapítani,

hogy

képességei

kibontakozásában

elsősorban

mi

akadályozza. 

Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét, majd megkezdeni a felzárkóztatást.



A

A családokkal való szoros együttműködés.

szociális hátrányok enyhítését

óvodánkban az

alábbi tevékenységek

szolgálják:



Egészségnevelési, gondozási tevékenységek.



A szülői közösség és a nevelőtestület segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű.

- 16 -

3.Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása



Mindkét nevelési terület áthatja az egész óvodai életet; feladataik valamennyi tevékenységi formába beilleszkednek.



Az óvoda az eleven szóbeliség terepe, ahol a szeretetteljes bánásmódhoz a beszédes légkör is hozzátartozik.



Az óvónő állandó beszédkapcsolatban van a gyermekekkel: meghallgat – beszél – mintát ad az utánzásra.



A természetes beszédhelyzetek mellett a versek és mesék szövege hozzásegít egy oldottabb közlésformához.



A

kommunikációs

készség

fejlesztésében

fontosnak

tartjuk

a

szóbeliségen kívüli, a mozgásos, testi kommunikációra épített verbalitást is. 

Az

értelmi

nevelés

a

gyermek

kíváncsiságára

alapozott,

tágan

értelmezett tanulás. Kiemelkedő szerepe van ebben az életkorban az utánzásnak, a felnőtt és a társak mintájának követése. Nem cselekvésre kényszerítünk, hanem cselekvési alkalmakat hozunk létre. Tiszteletben tartjuk, ha valaki „csak” szemlélődik. Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk. 

Gyakori próbálkozást, sok ismétlési lehetőséget, tapasztalatszerzést biztosítunk, ezáltal tanítjuk a gyermekeket, alakítjuk gondolkodási sémáikat,

ismereteik rendszerét,

problémamegoldó gondolkodásukat.

Figyelembe vesszük, hogy az óvodás kort a nem tudatos tanulástól a tudatos tanulás felé való haladás jellemzi.

- 17 -

4. Sajátos nevelési igényű gyermek a csoportban

Az óvónő kellő empátiával igyekszik elnyerni a gyermek bizalmát, erősíteni öntudatát. Hiányosságaival együtt elfogadja. Igyekszik bevonni a játékba, képességeihez mérten ad feladatokat. Elismeri teljesítményét, igyekezetét. Kedvező adottságaira épít és pozitívumait erősíti. Próbálja a csoport életébe bevonni. A sajátos nevelési igényű kisgyermeknél fontos, hogy kialakuljon az alkalmazkodó

képesség,

az

akaraterő,

az

önállóságra

törekvés,

az

együttműködés. Mindig annyi segítséget igyekszünk adni, hogy a gyermek képességeihez mérten, önállóan tudjon, cselekedni. Az integrált neveléssel a célunk: az integráció adjon mind az ép, mind a speciális nevelési

szükségletet igénylő gyermek számára

lehetőséget az

egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására. Az

integrált

nevelés

célja:

hogy

az

Óvodai

alapprogramjában megfogalmazott

lehetőségek

integrálható fogyatékos gyermekek

normál

részükre

nevelés

alapján

a

országos 3-7

éves

óvodai nevelése

során–a

folyamatosan és elégségesen biztosított speciális

fejlesztés

mellett – gyermeki jogaikat is gyakorolva szociálisan, érzelmileg, értelmileg az iskolai életre éretté váljanak. Az egészséges gyermek

szüleivel való együttműködés által épüljenek

a fogyatékosokkal szembeni előítéletek.

Fejlesztési területek:



Szociális készségek fejlesztése, önbizalom erősítése.



Nagymozgás – testséma.



Téri észlelés – téri tájékozódás, jobb-baloldalúság, irányfejlesztés.

- 18 -

le



Taktilis észlelés.



Vizuo – motoros koordináció, szem – kéz, szem – láb, szem – kéz – láb, Vizuális figyelem, érzékelés.



Vizuális

észlelés

–

látási

megkülönböztető

képesség,

vizuális

differenciálás, alak – állandóság, alak – háttér tagolása. 

Vizuális

emlékezet

–

vizuális

memória,

vizuális

szeriális

emlékezetfejlesztés. 

Auditív verbális figyelem.



Auditív észlelés – hallási megkülönböztető képesség, differenciálás.



Verbális észlelés – beszédmotorika, grammatika, szókincs bővítése.



Verbális – auditív emlékezet, auditív szeriális emlékezetfejlesztés.



Finommozgás – grafomotorika.



Nyelvi kifejezőképesség.

Együttműködés a Szakszolgálattal és Módszertani Központtal:

A

fenti

intézmények

utazó

pedagógusai

(gyógypedagógus,

logopédus,

gyógytestnevelő) előzetes felmérések után elősegítik a SNI-is és halmozottan hátrányos gyerekek óvodai ellátásának biztosítását, térítés mentes óvodai szolgáltatásokhoz való hozzájutását.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésének célja:

A társadalmi kohézió erősítése, a hátrányt szenvedők társadalmi integrációja. Az esélyegyenlőség biztosítása terén a szegényebb családok gyermekeinél jelentkező kognitív hátrányok mérséklése. A szociális hátrányok kompenzálása. A szociális hátrányok kompenzálása nem jelenti azt, hogy az óvoda átveszi, átveheti a család, a szociális ellátórendszer vagy épp az önkormányzat szerepét.

- 19 -

E helyett mélyebb együttműködésre törekszik a többi szereplővel, a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, védőnői hálózattal, a fenntartóval, az iskolával, a civil szervezetekkel és más intézményekkel. Az óvoda csak a nevelési, szocializációs folyamatot közvetlenül akadályozó tényezők felszámolása terén bír hatékony eszközökkel.

A sajátos nevelési igényű gyermekeknél ezek a kritériumok – speciális szakemberek bevonásával is – csak árnyaltan, részben valósulhatnak meg. Fontos, hogy képességeikhez mérten minél előbbre jussanak.

A sajátos nevelési igényű gyermekeknek szóló speciális fejlesztő tevékenységek: 

Biztonságosan, egyéni képességeikhez mérten sajátítsák el a csoport és az óvoda szokásrendjét.



Ismerjék meg az alapvető játékokat. Legyenek képesek rövid ideig átéléssel játszani. Válasszanak maguknak játékeszközt, használat után tegyék helyre. Tudjanak egyszerű építményt készíteni. A szerepjátékok elemei jelenjenek meg játékukban.

 

Ismerjenek verseket, mondókákat, dalokat, szívesen hallgassanak mesét. Maguktól is kapcsolódjanak be az óvónő kezdeményezéseibe, a közös játékba, mozgásba, kézműves tevékenységekbe. A tanulási folyamatban közreműködő részvételüket biztosítjuk egyéni képességüknek és fejlődési ütemüknek megfelelően.



Az integrált nevelés folyamatában a prevenciós (megelőzés), a korrekciós (javítás, korrigálás), és a kompenzációs (a kiesett funkciók mással való segítése) nevelési feladatainkat sérülés specifikusan, egyénre szabottan határozzuk meg minden gyermeki tevékenységben.

- 20 -



A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó különleges gondozási feladatok ellátása.



A

kommunikáció

és

elemi

szociális

viselkedés

kialakítása,

a

viselkedésproblémák kezelése. Alakuljon ki bennük a társakkal szembeni segítőkészség,

tudják

megfogalmazni

kéréseiket,

kívánságaikat

a

környezetük felé. 

Fejlődésbeli elmaradások korrekciója, korai elemi készségek és kognitív funkciók kialakítása.

Meggyőződésünk, hogy a gyermeket körülvevő felnőttek legfontosabb dolga az egészséges környezet biztosítása, a szabad mozgás és a játék feltételeinek megteremtése,

az

odafordulás,

ráfigyelés,

kérdéseire

való

válaszolás. Mindezek közvetetten segítik az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások kialakulását, fejlődését. Alapvető

feladatunk a gyermekek testi

és

lelki

szükségleteinek

kielégítése, a test – lélek – szellem harmóniájának megteremtése.

A 3. életévét betöltött gyermek óvodába lépését követő hónapban megfigyeljük, „felmérjük” nagymozgásának, önállóságának, beszédállapotának, gondolkodási műveleteinek szintjét. Fejlődését folyamatosan nyomon követjük, azt az alábbi feladatokkal és tevékenységekkel, keretek között segítjük.

- 21 -

7. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI

PROGRAMTERVÜNK

Az egészségnevelés az óvoda megalapozó jellegű, minden nevelési mozzanatban jelenlevő feladata. Az egészség a testi, fizikai, a szellemi, pszichikus, és a társas-társadalmi, szociális jólét állapota. Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók: 

A lelki egészség: érzelmi biztonság nyújtása, értelmi fejlesztés. Optimális környezet biztosítása.



A testi egészség: edzés és mozgás-fejlesztés, egészséges táplálkozás, gondozás, ápolás.



A szociális kapcsolatok harmóniája.



Egészségvédő szokások kialakítása.



A gyermek természetes mozgáskedvének fenntartása, a mozgás megszerettetése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.



A napi életritmus kialakítása.

A gyermekek figyelmét felhívjuk biztonságuk, testi épségük megőrzése érdekében a balesetvédelem szempontjából fontos szabályokra, melyeket az óvodai csoportnaplóban rögzítünk.

Az egészséges életmód kialakítását szolgáló tevékenységeink:



Kirándulások, séták



Gyümölcs-, és Zöldségnapok



Mindennapos testnevelés



Mozgásfejlesztő eszközök egész napos spontán használata



Családi sport - vetélkedők

- 22 -



„Naplemente” tábor



Kresz- pálya biztosította lehetőségek kihasználása

Az értelmi fejlesztés igénye: Az értelmi

nevelés

feladatait az Alapprogram a kisgyermek ismereteinek

fejlesztésében jelöli ki. A program értelemszerűen azt is tartalmazza, hogy a kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről. Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermek már előzetesen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hoz magával a családjából, amit az óvoda vagy megerősít. Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak azok az egészség-védő, egészségfejlesztő biológiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg , illetve rendszerez. Mozgás, mindennapos testnevelés:

A sokoldalú mozgás egész óvodai életünket átszövi. Mozgásfejlesztő eszközeink spontán használata egész nap folyamán biztosított gyermekeink számára. Mindennapos testneveléssel és irányított udvari szabályjátékokkal egészítjük ki az egész napos szabad mozgást. A mindennapi testnevelés tudatos, tervszerű alkalmazása elősegíti a gyermek testi képességeinek, mozgásának fejlődését, kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre, fokozza a gyermek jó közérzetét. Megfelelő gyakorlatokkal a helyes testtartás kialakítását és a testtartási hibák

megelőzését

is

szolgálja,

hozzájárul

- 23 -

a

gyermekek

egészségéhez.

Megalapozza azt az igényt, hogy minden nap, rendszeresen mozogni jó és szükséges. A mindennapi testnevelés középpontjában a sok mozgással járó játék áll. A mindennapos szervezett mozgás tartalma: 

futó játékok



szerepes fogó játékok



játékos utánzó gyakorlatok



ugró-, szökdelő játékok



szabályjátékok

A mozgásos játék kiválasztásának szempontja mindig az a hatás, amit el szeretnénk érni a játék során.

A mozgásos játékok fejlesztik: 

szabálytudatot



téri tájékozódást



testsémát, jobb- bal oldalt



figyelmet



gyorsaságot



állóképességet



egyensúlyérzéket



tempóérzéket



erőnlétet



alkalmazkodóképességet



kreatív gondolkodást

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a mindennapi testnevelés járuljon hozzá a mozgás megszerettetéséhez. Ehhez az szükséges, hogy az óvónő élénk, vidám hangulatot teremtsen és maga is örömét lelje a közös játékban.

- 24 -

Gondozási feladatok:

A gondozás az óvodai nevelésben nagyon fontos szerepet tölt be. A kisgyermek alapvető

szükségleteinek

kielégítését

jelenti,

hozzájárul

egészségük

megőrzéséhez, jó közérzetük kialakításához. Olyan tárgyi feltételeket teremtünk, hogy a gyermekek nyugodtan végezhessék ezt a tevékenységüket. Különös gondot fordítunk arra, hogy a gyermek ruházata megfelelő legyen a különböző tevékenységek alkalmával. Az udvari levegőzésnél, a csoportszobában, a mindennapos testnevelésnél és pihenéskor.

Higiénés szabályok kialakítása, betartatása:



WC papír megfelelő használata



folyékony szappannal való kézmosás



körömkefe igénybevétele szennyező tevékenység után



saját fésű, fogmosó felszerelés használata



megfelelő orrfúvási technika elsajátíttatása



gondoskodás váltóruháról



a haj rendszeres gondozása



a textíliák szükség szerinti cseréje



fertőzések megelőzése



a szezonális fertőző betegségekre való felkészülés: szellőztetés, fertőtlenítés



zsebkendő beszerzése



beteg gyermek elkülönítése



folyamatos kapcsolattartás a védőnővel

- 25 -

Szociális kapcsolatok erősítése:

„A társas fejlődés egyik oldala a szocializáció – az a folyamat, amelyben a gyerekek társadalmuk normáit, értékeit és ismereteit sajátítják el. A társas fejlődés másik oldala a személyiségalakulás – az az út, amelyen minden egyes gyermeknek kialakul saját egyéni érzésvilága és viselkedése…” (COLE)

A

személyiségfejlődésben

az

óvodának

meghatározó

szerepe

van.

Törekszünk elérni, hogy a gyerekek figyeljenek egymásra, segítsék egymást, érdeklődés alakuljon ki bennük társaik iránt. Ez elengedhetetlen feltétele a jó, együttműködő életkoruk,

légkör

korábbi

kialakulásának. környezetük,

A

gyerekek

egyéni

közötti

sajátosságaik

kapcsolatokat nagymértékben

befolyásolják. A közösen átélt élmények nagyban segítik a gyerekközösség kialakulását. A perifériára szorult gyerekeket különös gonddal próbáljuk bevonni a csoport életébe.

- 26 -

V.PROGRAMUNK

TARTALMA

1. Tevékenységi formák

1.1.

Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb tevékenysége. Az óvodás elemi pszichikus szükséglete, az egészséges személyiségfejlődés feltétele.

A gyermek a játékban tanulja az őt körülvevő világot és benne saját magát, élményei belső

tudássá válnak, kompetenciára (önmagával és a

környezetével való célszerű bánásmód képességére) tesz szert. Tapasztalatokat szerez, ügyesedik, fejlődik önállósága, kezdeményezőkészsége, aktivitása.. A játékban való tanulás hozzásegíti a gyermeket a társas kapcsolatainak, képzeletének, érzelmeinek, helyzethez illő beszédmódjának fejlődéséhez. Feltétele a megengedő, támogató, lehetőségeket kínáló, korlátokat kijelölő felnőtt tudatos jelenléte, odafigyelése. A közös játék élménytöbbletet, kölcsönös utánzást, modellkövetést jelent. A gyermek számára a társakkal folytatott közös játék szükséglet és lehetőség is egyben. Pedagógiailag egyaránt értékesnek tartjuk a magányos, páros, kisebb vagy nagyobb csoportokban zajló játékot. A játék valamennyi tevékenységformát magába foglalhatja. A dalok, versek, mondókák, rajzok, kézimunkák segíthetik a játék érzelmi, képzeleti átélését. Általuk a felnőtt saját ötleteivel gazdagíthatja a játékot, építheti a gyermeki műveltséget is – a szabad játék elsődlegességének tiszteletben tartásával.

- 27 -

Az óvodáskor igazi játéka a szimbolikus játék, amely a rajzzal és a spontán mozgással együtt az óvodás gyermek legfőbb önkifejezési módja. A mozgásos-,

énekes-,

építő-,

konstruáló-,

dráma-

és

szabályjátékok,

a

dramatizálás és a bábozás ezeket kiegészítve, színesítve alkotják a játék egészét. Fontos, hogy a gyermeknek hosszú, egybefüggő ideje legyen a játékra, hogy a játékfolyamat kibontakozhasson. Helye az egész csoportszoba, amely átrendezhető a játék céljainak megfelelően. Lehetőséget nyújt „elbújásra” és nagyobb teret igénylő játékokra egyaránt. Óvodánkban az udvar is a játék fontos színtere. Az óvónők tudatosan átgondolt,

spontán

kezdeményezésre

kínálnak

énekes

és

mozgásos

játéklehetőségeket. Az óvónő elsődleges feladata a feltételek, lehetőségek megteremtése. Hagyja, hogy a kisgyermek eredetisége szabadon fejlődjék; ugyanakkor, ha szükséges segítő, játszótárs vagy utánozható minta.

1.2. Verselés – mesélés

Az óvodáskor elején a legfontosabb a népi hagyományokból eredő mondókázás. Rendkívül fontos, hogy a mondókák, népi gyermekversek, tréfás szólások, rigmusok a különféle tevékenységek természetes részévé váljanak, mert egyrészt ősi műveltséget közvetítenek, másrészt felnőtt és gyermek kapcsolatát, érzelmi összhangját erősítik. Általuk ritmus – játék – beszéd – mozgás – érzelem egy tevékenységben valósul meg. Mindezek együtt segítik a belső ritmus kialakulását, beszédre késztetnek. Kiemelkedő szerepet kapnak az őszi befogadási időszakban.

- 28 -

A vers megkedveltetésének alapja ritmusa, zeneisége és hangulata. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. A verseket mondjuk, és nem tanítjuk.

A mese - hallgató és mesélő (gyermek és óvónő) közös élménye, kölcsönös egymásra figyelés, amelyhez bizonyos helyzetekben elengedhetetlen a fejből mondás. Könyvből csak alkalmanként, ritkán – pihenés előtt mesélünk. A mesélés anyagát mindenekelőtt a magyar népmesekincsből választjuk, amelyet kiegészíthetnek klasszikus és kortárs magyar írók gyermekeknek szóló művei. Helyzetből

adódóan,

mondhatunk

saját

magunk

által

kitalált

kis

történeteket, a gyermek életéhez, hétköznapjaihoz kapcsolódóan. A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mese az óvodai élet állandóan zajos, nyüzsgő közegében a lecsendesedést, a megpihenést hivatott betölteni. Minden nap mesélünk a gyermeknek. A mesélés „szertartása” a csoporthagyomány része. (mesecsalogató, mesepárna) Fontos, hogy mindkét óvónőnek egyaránt meglegyen a saját „repertoárja”, amelyben minden hónapban szerepel az évszakhoz illő mese.

1.3. Mozgás

A kisgyermek lételeme, alapvető szükséglete. Meghatározó formája ebben az életkorban a szabad mozgás. Alapvető

feladatunk

a

gyermekek

egyensúlyérzetének,

belső

ritmusérzékének kialakítása, fejlesztése. Rendkívül fontos, hogy a gyermek egyéni fejlődésének útját járhassa be. Ezért olyan feltételrendszert kell

- 29 -

kialakítanunk,

amelynek

kínálatából

belső

szükséglete,

motívumai

szerint

választhat, azt számtalanszor gyakorolhatja, ismételheti. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). Elsődleges a nagymozgások fejlesztése, majd erre épülnek a finommozgások. A szabad mozgás legfőbb terepe az udvar, hiszen a szabad levegőn végzett mozgás még hatékonyabb. Fontosnak tartjuk, hogy az udvaron is sokféle kiegészítő eszköz álljon a gyermekek rendelkezésére. A

csoportszobában

is megteremtjük a feltételeit annak, hogy a

gyermekek mozoghassanak, mozgásigényüket kielégíthessék. Az ehhez közösen felállított szabályok betartatása önfegyelmük, szabálytudatuk fejlesztésére is kiválóan alkalmas. A gyermekeknek minden nap lehetőséget biztosítunk 10 – 15 perces szervezett mozgásban való részvételre. Ennek időpontját az óvónő szabadon választja meg a rugalmas napirend keretei között.

Fontosnak tartjuk még az alábbi módszertani elveket:



A gyakorlatok egymásutániságában ügyelünk a fokozatosságra.



Szervezéssel, túl sok magyarázkodással nem töltjük az időt; nem várakoztatunk feleslegesen.



A kisebbeket nem unszoljuk, hagyjuk, hogy önként kapcsolódjanak be.

- 30 -



Az irányítás mellett teret adunk a gyermekek egyéni ötleteinek is (mozgásminta, mozgáskreativitás).

1.4. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

Feladatunk

az

énekes

gyermekjátékok

sokaságával,

a

gyakori

énekelgetéssel a zenei anyanyelv megalapozása. Az énekes játékok egyrészt a csoportos játék, a különböző érzelmek megjelenítésének, átélésének lehetséges formái, másrészt magukban hordozzák a hallás- és ritmusérzék fejlesztés mozzanatait.

Az óvónő választása a zenei és

mozgásanyag figyelembe vételével tudatos. A gyermek ösztönösen vonzódik a mondókákhoz, énekes játékokhoz, amelyek a mozgás – ritmus – hangzás együttes örömforrásai. Az óvónő erre építve spontán valósítja meg az egyensúlyérzék, egyenletes ritmusérzék, mozgásritmus, térészlelés és hallásfejlesztés, zenei kreativitás feladatait. A megvalósítást sokféle ritmusjátszó hangszer is segíti. Az egyenletes ritmusérzék, a beszéd (ének) – mozgás egységének kialakításában rendkívül fontos a fokozatok betartása.

A dalok válogatásának szempontjai:



a gyermekek által tisztán énekelhető hangterjedelem



a játékszabályok áttekinthetősége



a térformák és a mozgásanyag változatossága



aktuális érzelmi állapot

Az óvónő énekelgetése a napi tevékenységekhez kapcsolódva színesíti, gazdagítja azokat. A zenehallgatási célú éneklés viszont a meséhez hasonlóan

- 31 -

csendet kíván – alkalma lehet az összeülés vagy a pihenés -, hogy hangulatot teremthessen,

érzelmeket

kelthessen.

Anyagát

elsődlegesen

a

magyar

népdalkincsből merítjük.

1.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Szerves része az óvodai életnek, átszövi a mindennapokat. Az óvoda nyugodt, biztonságot nyújtó, bizalmat sugárzó légkörében a gyermek benne feltárja

érzelmeit,

rejtett

gondolatait,

belső

üzeneteit

számunkra.

Segítségével oldja belső feszültségeit. Az ábrázoló tevékenység az önkifejezés és a finommotorikus fejlesztés egyik módja. Segíti a gyermek képi kifejezőképességének, képi gondolkodásának fejlődését; sajátos látás- és megoldásmódok előtérbe kerülését. Igyekszünk a gyermekekben az alkotás és az esztétikus környezet kialakításának igényét felkelteni. Ez a tevékenység általában maga is játék, illetve ami elkészült, az gyakran a játék eszközeként él tovább. Elsősorban a természetes anyagok adta lehetőségeket igyekszünk kihasználni. Elsődleges feladatunk a feltételrendszer biztosítása: 

Jó

minőségű

eszközök,

anyagok

sokszínű

kínálata

(többirányú

tapasztalatszerzés), amelyből a gyermek választhat. 

Az eszközök mindig elérhetőek, hozzáférhetőek legyenek.



Az óvónő a technikát, az anyagokkal, eszközökkel való bánásmódot mutassa meg.



Segítsük a gyermek fantáziájának szabad kibontakozását, formavilágának gazdagodását.

- 32 -

A különböző (életkoruknak megfelelő) hagyományos kézműves technikák (agyagozás, gyöngyfűzés, fonás, szövés) alapjainak megismertetését fontosnak tartjuk.

1.6. A külső világ tevékeny megismerése

Valóságos

élethelyzetekben

és

a

játékban

természetes

módon

ismerkednek a gyermekek az őket körülvevő világgal. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan közvetlen, személyes tapasztalatok birtokába jut, amelyek szükségesek az abban való eligazodáshoz, tájékozódáshoz. A környezet megismerése révén sokoldalú matematikai tapasztalatokat szereznek. A

játék,

természetességgel

a

mozgás, gyakorolják

a a

téralakítás térbeli

során

magától

viszonylatokat,

értetődő

számlálgatnak,

hasonlítanak össze mennyiségeket és térbeli kiterjedéseket. Az

egyes

matematikai

fogalmakkal

való

ismerkedés,

tapasztalatszerzés,

gyakorlásuk a játék és sok más tevékenység természetes eleme. Feltételei a csoportszobákban a gyermekek rendelkezésére állnak.

Környezeti nevelési feladataink:



A mindennapi nevelés folyamatában spontán adódó alkalmak felhasználása, a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve.



Biztonsággal mozogjanak környezetükben, szívesen tartózkodjanak a szabadban.



A

természettel

való pozitív érzelmi viszony kialakítása

tapasztalatszerzés, tevékenység során.

- 33 -

sokoldalú

Erre épülve valósulhat meg a természetet védő, óvó magatartás, a környezeti kultúra szokásainak megalapozása. 

Évszakonként több alkalommal kirándulás keretében is szerezzenek közös tapasztalatokat, élményeket az őket körülvevő természeti környezetről.



Ismerkedjenek községünk természeti és társadalmi környezetének főbb jellemzőivel (növény-, állatvilág, épített örökség). A szülőföldhöz való kötődést erősítse a helyi építészeti, környezeti, kulturális értékek életkoruknak megfelelő megismertetése.



Ezt a célt szolgálja az év végi, nagycsoportos gyerekeknek szervezett „Naplemente” táborunk.



Környezettudatos magatartásra nevelés: az óvoda tárgyi környezete és az óvónő mintaadása segítse a környezettudatos viselkedés, szokások kialakulását.

1.7. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze. A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat a munka és munka jellegű

játékos

óvodapedagógusnak

tevékenység és

más

(az

önkiszolgálás,

felnőtteknek,

játékok

segítés elrakása,

az a

csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). A gyermek munka jellegű tevékenysége: – örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. –

a

tapasztalatszerzésnek

és

a

környezet

megismerésének,

a

munkavégzéshez szükséges tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége.

- 34 -

– a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

1.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekre. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak, a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában: – az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), – a spontán játékos tapasztalatszerzés; – a cselekvéses tanulás; – a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; –

az

óvodapedagógus

által

irányított

felfedezés;

- 35 -

megfigyelés,

tapasztalatszerzés,

– a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

- 36 -

2.

Az óvónő szerepe, feladatai a gyermeki tevékenységekben

2.1.A szociális hátrányú gyermekek felzárkóztatása A

szociális

hátrányok

enyhítését

segítő

és

a

gyermekvédelemmel

összefüggő tevékenységek: A hátrányos helyzetű gyermekek a közösségbe kerülve gyakran gátlásokkal küzdenek, szorongók, nehezen kommunikálnak, konfliktushelyzetben többnyire agresszívan reagálnak. Nem ismerik saját képességeiket, érzelmeiket, nehezen értelmezik társaik viselkedését, feléjük forduló jelzéseit. Elsődleges feladatunk felderíteni a gyermek fejlődését veszélyeztető okokat. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A gyermek veszélyeztetettségétől függően jelzéssel élünk a gyermekjóléti szolgálat felé. A szülők tájékoztatása a gyermek fejlődéséről. A gyermek nevelési tanácsadóba irányítása. 3 – 5 éves korban a hátrányok „felmérése” a napi tevékenységek során történik. Fontos elvünk, hogy a bármilyen ok miatt társaitól fejlődésben elmaradt gyermek

fejlesztése,

korrekciója

egészséges

társaival

együtt,

egyéni

bánásmóddal történjék. A felzárkóztatás fontos eleme az életkorra leginkább jellemző utánzásos tanulás, a társak példája. Óvodánk alapító okiratának megfelelően vállaljuk a magatartási-, tanulásiés beszédzavarral küzdő, valamint – szakértői vélemény alapján – a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését – megfelelő szakember irányításával. A gyógypedagógiai, illetve logopédiai fejlesztés alkalmait kivéve ők is minden idejüket társaikkal együtt töltik. A

sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló

speciális fejlesztő tevékenységről a gyógypedagógus egyéni fejlesztési tervet

- 37 -

készít, foglalkozási naplót vezet. Az óvónők az ő szakmai irányításával – a szakértői vélemény javaslatai és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei figyelembe vételével – az óvodai élet keretei között segítik a gyermek beilleszkedését, fejlődését. Iskolakezdés előtt – a szülők egyetértése esetén – a Nevelési Tanácsadó gyógypedagógusának irányításával csoportos szűrést végzünk, amelyet szükség szerint egyéni vizsgálat követ. A logopédus segítségét a beszédhibák javításában általában a gyermekek 5. életéve után vesszük igénybe. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása, differenciált fejlesztése terén legfőbb célunk, hogy az óvoda nyugodt – érzelem gazdag - derűs légköre segítse esetleges sérüléseik kompenzálását. Az óvoda valamennyi dolgozója részéről elengedhetetlen a türelmes – elfogadó attitűd, a fokozott törődés, az egyénhez igazított elvárások; amelyek mintául szolgálnak a gyermekek számára. Különösen fontos

integrálódásuk (kapcsolatteremtés,

beilleszkedés a csoportba, tevékenységekbe) segítése. 2.2. Tehetséggondozás A tehetség „felmérése” 3-5 éves korban a napi tevékenységek során történik. A tehetséges gyermekek számára igyekszünk olyan lehetőségeket, tevékenységeket biztosítani, amelyek képességeik kibontakoztatását segítik. Társas-, és logikai játékok; zenei fejlesztés; nagyobb ügyességet igénylő kézműves technikák – pályázatokon való részvétel stb.

„Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot; Ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj!” /Kínai bölcs mondás/

- 38 -

3. Szervezeti formák és időkeretek

A gyermekek óvodában eltöltött 3-4 évét egybefüggő időnek tekintjük, amelynek alapritmusát az évszakok váltakozása adja; ezt hétköznapok és ünnepnapok tagolják. Az évszakok szerint változik a kint és bent töltött idő aránya. A program tartalmi feldolgozása folyamatos időben, heti ciklusban valósul meg. Minden

csoport

vegyes

összetételű.

A

csoportok

kialakítását

a

nevelőtestület közösen végzi, figyelembe véve a szülők kérését. (Testvérek, barátok egy csoportba, a választott óvó nénihez kerülhetnek.) Az óvónők a korosztályok, nemek arányának ismeretében, annak megfelelően rugalmasan alakítják évről-évre az alapvető kereteket. Óvodánk egyik csoportja (Ficánka) egységes óvoda- bölcsődei csoportként működik. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve alakítottuk ki napirendünket ebben a csoportban.

A napirend kialakításának legfőbb szempontjai: 

Folyamatos napirend biztosítása.



Lassúbb tempó, az itt és most elve, a szabadság és korlátozás kellő aránya.



A gyermekeknek huzamos, összefüggő idejük legyen a játékra, és lehetőségük a szabad mozgásra, elkezdett tevékenységük befejezésére.



A gyerekek eltérő szükségleteinek (étkezés, pihenés), fejlődési ütemének lehetőség szerinti figyelembe vétele.



Minél több tartózkodás a szabad levegőn.

- 39 -

3.1. Napirend

630– 1030

Szabad játék – ezen belül: 

folyamatos tízórai.



különböző tevékenységek felkínálása



10 – 15 perces összeülés (közös tevékenység: mese, beszélgetés, születésnapi köszöntő, drámajáték stb.)

1030 – 12

Szabad játék az udvaron.

12 – 1240

Ebéd

13 – 1430

Mese, pihenés, folyamatos felkelés.

1430– 1630

Folyamatos uzsonna, szabad játék.

3.2. Tervezés Az óvónők a nevelési év kezdetén – a csoport összetételének ismeretében – végiggondolják munkájuk főbb célkitűzéseit, irányvonalát. A tervezés során szem előtt tartja: 

a csoport szerkezetét



nemek közötti arányát



életkori sajátosságokat



a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét

A heti váltásban dolgozó óvónők havi ütemtervet készítenek, amelyben heti lebontásban dolgozzák fel az aktuális témaköröket.

- 40 -

4.Az óvoda kapcsolatai

4.1. A család Legfontosabb együttműködő partnerünk a család, a szülő. Együttműködésünk meghatározója: a gyermek neveléséért elsősorban a család a felelős, amelyben mi partnerek, segítőtársak igyekszünk lenni.

A segítés formái:



Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőt gyermeke óvodai életéről, fejlődéséről, tevékenységéről.



Lehetőséget

teremtünk,

hogy

a

szülők

a

csoport

életébe

betekinthessenek. 

Családlátogatás keretében kezdeményezzük, teremtünk lehetőséget a nyugodtabb, bizalmasabb beszélgetésre, ezzel is segítve az együttnevelést.



Alkalmanként külső pedagógiai szakember munkáját is igénybe vesszük a segítéshez, illetve közreműködünk a szülő és a szakember közötti kapcsolat megteremtésében.

Együttműködésünk alapja a kölcsönös bizalom, elfogadás. Különösen fontos a hátrányos helyzetű, valamint a magatartási vagy egyéb problémát mutató gyermekek családjához való tapintatos, segítőkész közeledés, az együttműködés a gyermek érdekében. Az óvoda ugyanakkor enyhíteni hivatott a gyermeket ért káros hatásokat azáltal, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, nyugodt, elfogadó légkör övezi, és szinte észrevétlenül olyan hatások érik, amelyek testét, lelkét, személyiségét egyaránt erősítik.

- 41 -

A családdal való kapcsolatalakítás, az együttműködés főbb formái:



A szülő gyermekével óvodába lépés előtt ismerkedő látogatást tehet az intézményben, erre szervezett lehetőséget is biztosítunk.



A napi személyes kapcsolat, párbeszéd lehetősége adott.



A szülői értekezletek



Fogadó órák



Nyílt napok



Közös, kreatív, sport és mese délutánok,



Óvodai ünnepek



Családlátogatások

4.2. Az iskola

Az iskolával való kapcsolatunk legfőbb célja a gyermekek számára a minél zökkenőmentesebb átmenet elősegítése. Fontos az előzetes véleménycsere, majd a tapasztalatok megbeszélése.

Az iskolával való kapcsolat tartalma:



Kölcsönös látogatás.



Az iskolai pedagógusokat meghívjuk szülői értekezletünkre.



Könyvtárlátogatás

- 42 -

4.3. A fenntartó

Önkormányzatunk

a

működéshez

szükséges

feltételeket

maximálisan

biztosítja az óvoda részére. Az óvodavezető napi kapcsolatban áll a fenntartóval. A testületi üléseken képviseli az óvodát.

4.4. Gyermekvédelmi kapcsolatok, tevékenység

Az óvoda vezetője és gyermekvédelmi felelőse szoros kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalával és a Gyermekjóléti Szolgálattal. Az óvoda gyermekvédelemmel összefüggő tevékenysége:



Kölcsönös

bizalomra

épülő

kapcsolat

kiépítése

és

folyamatos

kapcsolattartás a szülőkkel. Tapintatos - a gyermeket veszélyeztető helyzetekben viszont határozott - véleménynyilvánítás; jelzés a hatósági feladatot ellátó szervezeteknek. 

A gyermekek szociokulturális helyzetének feltérképezése, folyamatos figyelemmel kísérése. Szükség esetén konkrét intézkedés. (önkormányzat)



A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járásának fokozott ösztönzése, elvárása.



Folyamatos, élő kapcsolat az óvónők családgondozó

között

(a

– gyermekvédelmi felelős –

jelzőrendszer

működtetése)

–

kiemelt

figyelemmel a gyermekek testi-lelki bántalmazására vagy elhanyagolására.

- 43 -

4.5. Egyéb kapcsolataink

A

pedagógiai szakmai-

és szakszolgálat

intézményeivel

folyamatos

munkakapcsolatban állunk. A Nevelési Tanácsadó gyógypedagógusa folyamatos konzultációval segíti munkánkat.

Helyi szinten kapcsolatot tartunk:



A

gyermekek

egészségmegőrzése,

egészségvédelme

érdekében

a

védőnőkkel és az óvoda gyermekorvosával. 

Hitoktatóval, lelkésszel.



Az óvónők rész vesznek helyi civil szervezetek munkájában, eleget tesznek egyéb társadalmi felkérésnek.

5. Ünnepek, hagyományok

Óvodai ünnepeink lényegét a hosszas készülődés, a ráhangolódás adja. Ennek egy-egy eleme csoportonként lehet más és más, ez is mutathatja a csoportok önálló arculatát. Óvodai ünnepeink: 

Mikulás-várás, ajándékozás



Karácsony

–

hosszú

adventi

készülődéssel,

ajándékkészítéssel,

mézeskalácssütéssel, meghitt, családias hangulattal 

Farsang



Március

15.

–

huszáros,

toborzós

„fellobogózásával” 

Húsvéti tojásfestés, ajándékkeresés

- 44 -

játékokkal,

az

Emlékmű



Anyák napi készülődés, személyes köszöntő



Gyermeknap – örömteli, humoros együttlét



Évzáró

Csoportonként az adott napon ünnepeljük a gyermekek születésnapját. Óvodai szintű hagyományaink: 

Évszakonkénti kreatív barkács délutánok



Családi mesevetélkedő



Kisze -báb égetés



Sport délután



Táncház



„Naplemente” tábor



Új gyermekek fogadása

Jeles napjaink: 

Állatok Világnapja



Víz Világnapja



Föld napja

- 45 -

6. Ingyenes és térítéses szolgáltatások

Az étkezés igénybe vételének rendje az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában található.

Ingyenes óvodai szolgáltatások: 

Logopédiai, fejlesztő pedagógiai ellátás



Nevelési Tanácsadó vizsgálata



Hitoktatás



Védőnői, orvosi szűrő vizsgálatok

Térítéses szolgáltatás (a szülőkkel való egyeztetés, jelentkezés alapján): 

étkezés



színházlátogatás a szülők igénye szerint

kirándulás

- 46 -

VI. A

PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE

1. Személyi feltételek

A nevelési folyamat legfőbb szervezője, mozgatója az óvónő. Érzelmi biztonságot sugároz. Elvárásaiban határozott és következetes. Hitelesség és természetesség jellemzi. Feladata a folyamatos képzés, önképzés, önkontroll és mindazok beépítése a munkájába. Közvetlen segítői a dajkák. Feladatuk a gyermekek óvása, védelme, testi szükségleteik

szolgálata,

valamint

személyes

példa

alapján

gondozásuk,

nevelésük.

2. Tárgyi feltételek

Az évek során az óvodában olyan feltételrendszert teremtettünk meg a fenntartó segítségével, amely tevékenységre motivál, segíti a gyermekek spontán fejlesztését. Fontosnak tartjuk:



A tárgyi környezet szolgálja a gyermekek védelmét, biztonságát, jó közérzetét, aktivitását. Segítse fejlesztésüket, valamint szükség esetén sajátos igényeik kielégítését.



Esztétikus berendezés, eszközök vegyék körül a gyermekeket, amelyek a játék célja szerint alakíthatók.



Az eszközök a gyermekek számára könnyen hozzáférhetőek legyenek.



A szabad mozgás feltételeinek megteremtése bent és kint egyaránt.

- 47 -

Csoportszoba Gyermekléptékű, esztétikus bútorzat. Az elrendezés a gyermekek szabad játékát és mozgását, illetve meghitt elhúzódását egyaránt tegye lehetővé. A kész játékeszközökön túl, sok variálható kiegészítő eszköz segítse a játék kibontakozását. Folyamatos rajzolási, festési, mintázási, bábozási lehetőség biztosítása.

Gyermek öltöző A gyermekek ruháikat öltöző szekrényekben tárolhatják.

Mosdók Óvodánkban nemek szerint elkülönített mosdók találhatók. A lány mosdóban került kialakításra a bölcsődések gondozását szolgáló vizes blokk és pelenkázó. A wc-k függönnyel vannak elválasztva így biztosítva az intimitást. Jellel ellátott fogmosó poharak, fésűk, törölköző tartók az eligazodást biztosítják.

Udvar Mozgásfejlesztő eszközök a természetes mozgások gyakorlására; különböző nehézségi fokú mozgásokra, mozgássorozatok elvégzésére ad lehetőséget. Homokozási lehetőség. Dzsungel vár Kresz pálya

A fenti elvek alapján pedagógiai programunk megvalósításához szükséges eszközök jegyzéke a II. számú mellékletben található.!!!!!!!!!!! Az eszközök állapotának figyelemmel kísérése, javításuk, szükség szerinti cseréjük folyamatos feladat.

- 48 -

VII. A

PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK RENDSZERE

Programunk beválása folyamatos nyomon követésének célja: 

erősségek megőrzése



hiányosságok kiküszöbölése



lehetőségek kiaknázása

módszerei: 

a gyermekek óvodai életének megfigyelése



az óvónő önellenőrzése

Munkánk eredményességének legfőbb mutatói:



A gyermekek jól érzik magukat az óvodában, elfogadják életrendjét, beilleszkednek abba.



Szeretnek az óvónéni közelében lenni, de egyedül vagy társaikkal is szívesen eljátszanak.



Játékuk

sokszínű,

ötletgazdag.

Megszervezése,

kivitelezése

egyre

nagyobb önállóságot mutat. 

Várják, és szívesen hallgatják a mesét, képzelődnek, fantáziálnak.



Felszabadultan mozognak, mozgásuk egyre ügyesebb.



Türelmesek egymással, elfogadják egymást.

Az óvónő időnként megvizsgálja, leméri saját munkáját a következő szempontok alapján:



Minden területen azonosul-e a helyi pedagógiai programban közösen meghatározott célokkal, tartalommal, stílussal?

- 49 -



Eleget tesz-e a „ne siess, ne sürgess, ne aggodalmaskodj” hármas követelménynek – tud-e várni, kivárni?



Jól rangsorolta-e tennivalóit?



Munkája nem csak saját csoportja, hanem az egész óvoda jó megítélését szolgálja-e?



Hiteles és őszinte-e a szülők előtt?



Folyamatosan képezi, műveli-e magát; a képzésben szerzett ismereteket alkalmazza-e a nevelőmunkában?

- 50 -

VIII.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A program hatálya

A helyi pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A program határozatlan időre szól.

A felülvizsgálat rendje: 

4 évente átfogó felülvizsgálat ideje: március - május végzi: óvodavezető, óvónők elfogadja: nevelőtestület



Évente az óvoda nevelő testülete áprilisban áttekinti, megvizsgálja: törvényi változások, illetve a működés tapasztalatai alapján szükséges-e a program módosítása



Rendkívüli felülvizsgálatot, módosítást kezdeményezhet a nevelőtestület kisebb

csoportja

–

legalább

3

fő

–

konkrét

javaslat

írásbeli

előterjesztésével.

2. A program nyilvánossága 

A helyi pedagógiai programról az óvodánkba beiratkozó gyermekek szüleit igény esetén előzetesen, illetve az első szülői értekezleten tájékoztatjuk.



A pedagógiai programról tájékoztatást külső érdeklődőknek az óvoda vezetője vagy helyettese; az óvodába járó gyermekek szüleinek a vezető és a nevelőtestület tagjai adnak.

A program – az óvoda többi dokumentumával együtt a vezetői irodában bármikor hozzáférhető.

- 51 -

3. Legitimációs záradék

A programot az óvoda nevelőtestülete 2013. szeptember 5-én tartott értekezletén - amelyen a nevelőtestület valamennyi tagja jelen volt - 100 % -os szavazati aránnyal elfogadta. Egyetértését nyilvánította ki a Szülők Közössége.

Balatonvilágos, 2013. szeptember 5.

Mihályné Bertán Katalin óvodavezető

- 52 -

1.SZÁMÚ

MELLÉKLET

Felhasznált irodalom:



ZILAHI JÓZSEFNÉ - STÖCKERT KÁROLYNÉ – DR. RÁCZNÉ DR. FŐZŐ KLÁRA (1996): Óvodai nevelés játékkal, mesével I. kötet. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest



ZILAHI JÓZSEFNÉ - STÖCKERT KÁROLYNÉ – DR. RÁCZNÉ DR. FŐZŐ KLÁRA (1997): Óvodai nevelés játékkal, mesével. Nevelési program óvodák számára. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest



DR. BAKONYI ANNA: Az óvodás gyermek értékelési- mérési rendszere (Jegyzet)

- 53 -

2.SZÁMÚ MELLÉKLET

Néhány tudnivaló bölcsődénkről: A Balatonvilágosi Napközi- Otthonos Óvoda sok évtizedes, elismert nevelő munkája 2010. szeptemberében egészült ki az egységes bölcsődei szolgáltatással. A bölcsődés gyerekek a "Ficánka"csoportban kaptak helyet. A törvényi előírásoknak megfelelően, 2 éves kortól várjuk a gyermekeket. Nyitvatartás: 6.30- 16.30 Napirendnünk: 630-800 Érkezés, szabad játéktevékenység 10 30 8 -8 Gondozás 30 00 8 -9 Reggeli 00 9 Szabad játéktevékenység, (mese-vers, ének, bábozás, torna, gyurmázás, rajz) 1000-1010 Tízórai, jó időben az udvaron 10 30 10 -11 Szabad játéktevékenység, (mese, vers, ének, bábozás, torna, gyurmázás, rajz) jó időben az udvaron mozgásos játékok 1120-1130 Gondozás 30 00 11 -12 Ebéd 00 30 12 -14 Csendes pihenő 30 40 14 -14 Gondozás 40 00 14 -15 Uzsonna 00 30 15 -16 A gyermekek hazaadása A gyermekek napirendje a 2-3 éves korosztály igényei szerint van kialakítva.

Gondozás-nevelés Gyermekeink fejlettségüknek megfelelően, aktívan vesznek részt a gondozásban, mely megalapozza a későbbi óvodai nevelést. Tapintatos figyelemmel kísérjük, támogatjuk a gyermekek önálló próbálkozásait.

- 54 -

Játékok, nevelést segítő eszközök A játékok, használati tárgyak a gyermekek számára hozzáférhetőek, segítik az aktív önkéntes tevékenységet. Játékkészletünk változatos lehetőséget kínál a gyermekek tevékenységéhez, fejleszti értelmi, érzelmi és szociális fejlődésüket, hiszen a gyermek a játékon keresztül ismerkedik a világgal. Játékkészletünk az egészségügyi és pedagógiai szempontoknak megfelelnek. A korosztály igényeit kielégítő, esztétikus játékok állnak a gyermekek rendelkezésére. A csoportszobát úgy alakítottuk ki, hogy a gyermekek teljes biztonságban mozoghassanak és játszhassanak. A gyermekek kedvenc játékukat, „alvós tárgyukat” magukkal hozhatják a csoportba. Udvar A bölcsődések az óvodásokkal közösen játszhatnak az udvaron. A szabad levegőn való játékot az évszaknak és időjárásnak megfelelően mobil játékokkal tesszük lehetővé. Étkezés Gyermekeink napi négyszeri étkeztetését a helyi általános iskola konyhája biztosítja. Életkoruknak megfelelő, változatos és ízletes ételt kapnak. Megteremtjük és erősítjük a kulturált étkezés szabályait. Kapcsolataink Nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való harmonikus, partneri kapcsolat kialakítására. A bölcsődések az óvodai életben aktívan részt vesznek. Jó kapcsolatot ápolunk a község többi intézményével, gyermekjóléti szolgálattal és a védőnővel. Munkánkkal kölcsönösen segítjük egymást.

- 55 -

A bölcsődés kor végére elért fejlődés jellemzői

Területek

Testi fejlődés, mozgás

Szobatisztaság/ Higiénia

Kifejezőképesség ,kommunikáció

Önállóság

Fejlődés jellemzői A 3 éves gyerekek magassága kb.97cm, átlagos testsúlya 13-14kg környékén mozog. A kisgyermekkori súlynövekedés átlagban 2kg-os gyarapodást jelent évente, a kisgyermekkori testforma a jellemző. Egyénenkénti különbözőségeket mutathat az öröklött tulajdonságok. Nagymozgások: stabil járás, mászás, kúszás, forgás. Lépcsőn váltott lábbal jár, páros lábbal szökdel. A fizikai érettséget is jelenti a szobatisztaság. Ez nem pusztán a biztonságos nappali, hanem a délutáni alvás idejére is vonatkozik. WC használat után önállóan kezet mos. Fontos szempont az is, hogy a gyermek, legalább alapvető igényeivel kapcsolatban, ki tudja fejezni magát.(Pl. szólnia kell tudni, hogy WC-re szeretne menni, éhes, szomjas, játszani szeretne, fáj valahol…stb.) Több szót ért (passzív szókincs), mint amennyit aktívan használ. Szókészlete kb. 100-120 szó. A „mi ez” és a „miért” kérdéseket egyre gyakrabban teszi fel A gyermekek sokat beszélgetnek felnőttekkel és társaikkal is. Tőmondatokban, tisztán beszél. Szívesen hallgat mesét. Az egyéni eltérések ezen a téren is megjelennek. Bizonyos fokú önállóság, illetve önállóságra való törekvés elvárható a gyerek részéről. Pl: tépőzáras cipőt levenni, fölvenni, nadrágot, pólót segítséggel le- és felvenni. Nem csak az öltözködés terén kell önállónak lennie, de egyedül kell tudnia étkezni, a villát, kanalat magabiztosan kell tudnia használni.

- 56 -

Szöveges értékelés

Társas kapcsolatok Lelki érettség/szociali záció

Játék

Alkalmazkodó képesség a társas helyzetekhez, játszótársak, más gyermekek partnerként való kezelése. A bölcsődében kialakított napirendhez tudjon alkalmazkodni (Pl: az étkezési időben, alvásidőben) A játék a gyermekek mindennapjainak a meghatározó tevékenysége, örömforrása, mindeközben a tanulás legeredményesebb és legváltozatosabb színtere. A konstruálás valamilyen céllal történik (kerítést, utat épít). A szerepjáték kialakulóban van, de bizonyos helyzetekben pusztán egymás mellett játszanak. Az egyéni eltérések ezen a téren is megfigyelhetőek.

- 57 -

3.SZÁMÚ MELLÉKLET A PROGRAM ESZKÖZ-ÉS FELSZERELÉSIGÉNYE

Játékok, játékeszközök, különféle játékformák eszközei Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, Mozgásigényt kielégítő eszközök Ének-zene, énekes játékok eszközei Értelmi,logikai képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

Kézműves sarok ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök

Természeti, emberi, tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok

A három korosztálynak megfelelően, Szerepjáték eszközei hangsúlyt kapnak. Greiswald elemek, padok, zsámoly, trambulin, tornaszivacsok.

karikák,

Hangszerkészlet Megfelelő logikai fejlesztőjátékok, konstrukciós játékok (lego stb.) Minimat logikai játékok. Színes rúd készlet.

Mese-rajz, speciális mesekönyvek csoportonként. Diavetítő, szerepjátékok társasjátékok.

könyvek, eszközei,

Elegendő rajzlap, karton, színes ceruza, zsírkréta, tempera, vízfesték, ragasztó, olló, termések, barkácsolásra alkalmas anyagok, szövőkeretek, fonalak. Természetismereti könyvek Természetsarok, földgömb, évszakfa, nagyító, diák, cd, dvd.

Gyermekméretű takarítóeszközök, kerti a szelektív Munkajellegű tevékenységek eszközei szerszámok, szemétgyűjtéshez megfelelő tároló. Virágos-és veteményeskert,madáretető.

- 58 -

Kompetencia alapú óvodai program

Udvar játékeszközei

Kapcsoskönyv, füzetek, saját készítésű eszközök. Fényképezőgép

Babaházak, homokozó, kiskert, libikóka, rúgós hinták. Közlekedési park, közlekedési eszközök, biciklik, rollerek.

- 59 -

4.SZÁMÚ MELLÉKLET

FEJLESZTÉSI TERV BESZÉDFOGYATÉKOS SNI-S GYERMEKEK SZÁMÁRA

Szeptember hónap 1. Hangutánzó gyakorlatok

1. Utánozzuk a környezetünk hangjait! ( autó, óra, harang, mentő, stb.) 2. Légző gyakorlatok 2. vattafújás, papírhajó fújása, gyertyafújás … 3. Telefonos játék 3. Keresem azt a gyereket, akinek… 4. Nyelvgyakorlatok 4. Tornáztassuk meg a nyelvünket! 5. Szálljunk be a vonatba! „S-s-s-s Beh, sok súly, Friss szenet ha bekapok, Messze, messze szaladok.” Október hónap 1. Nagymozgással kísért szövegmondás

2. Ujj játékok mondókával 3. Zöldséges játék 4. Papagáj játék – szóismétlés értelmes szavakkal, szópárokkal November hónap 1. Nevek, jelek gyakorlása labdagurítással

2. Állatkoncert- állatok hangjának utánzásával ( malacka, csacsi, farkas, stb.) 3. Letakarós játék - Ki van a takaró alatt? - Mi van a kendő alatt? 4. Hangfelismerés, differenciálás - kígyóhang, motorhang December hónap

- 60 -

1. Szógyűjtés – Mikulás, karácsony, család

2. Hallásfejlesztés - Hol hallod a csengő hangját? 3. Légző gyakorlatok, ritmusfejlesztés Január hónap 1. Mikrofon játék

- bemutatkozás, hangutánzás … stb. 2. Találós kérdések állatokról 3. Irány az állatkert - Melyik állathoz menjünk? 4. Hangsorismétlés értelmetlen hangsorokkal Február hónap 1. Mackójárás utánzása

- Mackó brummog című dal énekelgetése - Dirmeg, dörmög a medve… 2. Kis hajó játék - Mit visz a hajó? 3. Mondjuk robot nyelven! – jelek, nevek, színek, állatok 4. Állatmemória Március hónap 1. Lovagló mozdulatok mondókára, harántterpeszállás, előre-hátra billegés

- Pám, pám… - Gyí, paci… - Gyí, te… 2. Szóismétlés súgás alapján - Találd ki mit mondtam? 3. Dobókocka játék 4. Találós kérdések - az évszakkal kapcsolatos - gyümölcsökkel kapcsolatos Április hónap 1. Madárnyelv

- 61 -

- Magánhangzókkal mondunk szavakat. 2. Hangfelismerés, differenciálás - vonathang, cica…, maci…,méhecske…, darázs… 3. Papagáj játék - szóismétlés, rövidebb mondatok ismétlése 4. Hallásfejlesztés - A közvetlen környezet hangjainak felismerése különböző eszközök hangadásával ((kulcszörgetés, koppantás, papírtépés…) Május hónap 1. Szógyűjtés - gyümölcsök

Antal Judit : Mi lennék, ha gyümölcs lennék című könyv képkártyáival 2. Hallási figyelem fejlesztése

- A hangforrás irányának keresése csukott szemmel 3. Szavak gyűjtése az első két hang megadásával 4. Hallás alapján való megkülönböztetés, differenciálás - Ági és Olgi báb „Á”-s szavakat „Ó”-s szavakat tud

Mozgásfejlesztés Szeptember hónap: 1. Lábtorna gyakorlatok 2. Gördeszka gyakorlatok fekvő helyzetben, számolással, mondókázással 3. Lábtorna gyakorlatok Október hónap: 1. Nagylabdás hintáztatás, rugóztatás mondókára

November hónap: 1. Labdagyakorlatok 2. Járások mondókára, ütemre, ritmusra 3. Labdagyakorlatok

- 62 -

December hónap 1. Karikagyakorlatok 2. Karikagyakorlatok Január hónap 1. Lábtorna gyakorlatok 2. Állatok utánzása különféle mozgásformákkal 3. Nagylabdás hintáztatás, rugóztatás mondókára Február hónap 1. Gördeszka gyakorlatok fekvő és ülő helyzetben számolással, mondókázással 2. Ringatózás mondókára, hintalóval 3. Trambulin Március hónap 1. 2. 3. 4.

Ringatózás tölcsérben Trambulin Járások mondókára ütemre, ritmusra Karikagyakorlatok

Április hónap: 1. 2. 3. 4.

Ringatózás mondókára hintalóval Lépőhenger Billenőhintázás, mondókára Állatok utánzása különféle mozgásformákkal

Május hónap: 1. 2. 3. 4.

Egyensúlyozó járások Trambulin Nagylabdás hintáztatás, rugóztatás mondókára Billenő hintázás mondókára

Március hónap 1.Trambulin

- 63 -

2.Járások mondókára ütemre, ritmusra 3.Karikagyakorlatok Április hónap: 5. 6. 7. 8.

Ringatózás mondókára hintalóval Lépőhenger Billenőhintázás, mondókára Állatok utánzása különféle mozgásformákkal

Május hónap: 5. 6. 7. 8.

Egyensúlyozó járások Trambulin Nagylabdás hintáztatás, rugóztatás mondókára Billenőhintázás mondókára

- 64 -

5.SZÁMÚ MELLÉKLET

A kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazása A programcsomag bevezetésének célja és feladata: Célja: A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébren tartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése.  Az ismeretközpontú oktatásról, a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciákra,- ismeret, attitűd, képesség, hármas egységérehelyezni a hangsúlyt  Olyan tervszerű, tudatos célirányos pedagógiai tevékenység alkalmazása, mely az óvodapedagógia hagyományaira, értékeire épít, de a megváltozott körülményekhez alkalmazkodik  Az inkluzív pedagógiának, mint szemléletnek gyakorlati segítése  A érzelemnek, erkölcsi nevelésnek előtérbe helyezése  A környezettudatos magatartás kialakítása.  A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése.  Óvodáskor végére iskolára alkalmas gyerekeket bízni a szülőkre. 

Feladata: 

Olyan felkínált, választható témák (Komplex Fejlesztési Tervenként 8-88-8), tevékenységi körök (játék, munka, tanulás), szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni), differenciálási eljárások (szervezési módok, feladatrendszerek), és munkaformák (frontális, csoportmunka-ezen belül homogén, illetve heterogén csoport-, valamint egyéni munka) ajánlása, melyek pedagógiai céljainkat szolgálják.

A kompetencia alapú programcsomag alapelvei:   

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. A gyermek fejlődésének alapja, hogy gondoskodó szeretet, és biztonság vegye körül. Egyéni differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, mely minden gyermeket megillet.

- 65 -



 

      

  

A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen fejlődjön. Óvodás életkorban a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete A munkajellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, melyet képes alkalmazni. A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. Az óvodában komplex nevelés folyik. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek. Az ismeretanyagot tartalmazó tevékenységrendszer a gyermekek érdeklődésére, cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épül. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Váljék igényévé a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor –ha arra van igénye-egyedül is tevékenykedhessen. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmas szokásrendszer. Fontos a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a felfokozott mozgásszükséglet kielégítése. Szükséges a családok nevelési szokásainak megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz.

A kompetencia alapú programcsomag komplex fejlesztési terve: A képességfejlesztés az elsődleges, ennek szolgálatában áll a minden nevelési területre kiterjedő törzs-és kiegészítő anyag. Az integráló nevelési terület-megegyezően az ONAP-pal-a külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése. Az integrált nevelési területek- az anyanyelvi nevelés, irodalmi nevelés, vizuális nevelés- zárják a komplexitást. Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot.

- 66 -

A komplex fejlesztési terv felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelkép rendszerét hordozza.    

Levegő: július, augusztus, szeptember Tűz: október, november, december Víz: január, február, március Föld: április, május, június

A négy komplex csoportosul:   

fejlesztési

terv

három

fejlesztési

tématerv

köré

Család Élő-és élettelen világ Közösségi nevelés

A kiegészítő anyag a világ megismeréséhez ad segítséget:        

Környezeti szabályjáték gyűjtemény Néphagyomány Játékok bábokkal, játékok a meseládikóval Bábjáték Játék, tánc, élet Zenevarázs-új utak az óvodai zenei nevelés zene-és mozgásvilágában Varázseszközök az óvodában- érzelmi, erkölcsi kompetenciák alakítása játékkal, verssel, mesével Kóstolgató- vers-és mesegyűjtemény

A kompetencia alapú programcsomag mérési és értékelési rendszere

A kompetencia alapú programcsomag értékrendje összhangban van az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal, azzal az óvoda –és gyermekképpel, azokkal az eljárásokkal, amelyek abban vannak kifejtve. A kompetenciákon alapuló nevelés, és a gyerekek fejlődésének nyomon követése még inkább megerősíti azt a tényt, hogy minden gyerek saját kompetenciákkal rendelkezik, és ezért minden gyerek fejlődését saját magához kell mérni, és ily módon értékelni.

- 67 -

Ahhoz, hogy tudjuk mely területeken kell a gyermeknek fejlődnie meg kell őt ismernünk. Ehhez olyan megismerési eljárásokat alkalmazunk, mely eredményeként eljutunk a célhoz. A folyamatos megismerés, vagyis a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés alapját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőnket. Munkánk során, mivel a gyermek folyamatosan érik, változik, csak egy-egy állapotot rögzíthetünk, de ezt az év folyamán folyamatosan tesszük, a nap bármely szakában, írásbeli feljegyzések formájában rögzítve (naplóban, külön füzetben, lapokra stb.), amiket a tudatosság, az összerendezett munka, a megjelenítés, valamint a fejleszthetőség alapját képező dokumentáció kedvéért, táblázatban való megjelenítéssel egészítünk ki. A táblázatot évente kétszer, tanév elején, és tanév végén töltjük ki, az időpontokat rugalmasan kezelve, a gyermekeket természetes élethelyzetben, könnyebb és nehezebb játékokban, kérdések, beszélgetés, feladatok, cselekedtetés formájában vizsgálva. (Dr. Bakonyi Anna szempontrendszere nyomán) Mérésünk nem standard, mivel abból indulunk ki, hogy nincs végcél, a különböző szinteknek egyformán létjogosultsága van. A gyerekek képességei egyéni, sajátos fejlődési mintázatot mutatnak.   

1. szint: sajátos nevelési igényű gyerekek 2. szint: standardhoz közelítő képességű gyerekek 3. szint: tehetséges, kreatív képességgel rendelkező gyerekek

A gyermekek megfigyelését célzó szempontsor megtalálható az 6. és 7. SZÁMÚ MELLÉKLETBEN.

- 68 -

6.SZÁMÚ MELLÉKLET

A gyermek fejlődésének nyomon követése-kiscsoport

Gyermek neve:

Csoportja:

SZOCIÁLIS KÉPESSÉGE

1.

Társas

viselkedés,

kapcsolatok,

játék, Tanév eleje

neveltségi

szint,

szokásismeret  Milyen játékfajtákat játszik ?

 Kivel, kikkel játszik a legszívesebben?

 Elmélyült a játéka?  Megnyílik-e a társas kommunikáció során? a. gyerekekkel b. felnőttekkel  Hogyan oldja meg a konfliktushelyzeteket?

 Képes-e az önkiszolgálásra, ismeri-e a szabályokat, betartjae a szokásokat?

2. Érzelmek, motivációk, beállítódás,

- 69 -

Tanév vége

akarati megnyilvánulások  Mely jegyek érvényesek leginkább általános érzelmi állapotára? (nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám, tétova, kapkodó, szeszélyes, görcsös)

 Képes-e saját akaratát érvényesíteni? (felnőttekkel, gyerekekkel) ÉRTELMI KÉPESSÉGEK

1. kognitív szféra  Milyenek ismeretei közvetlen környezetéről?  Milyenek ismeretei a természeti környezetről?  Képes-e halmazokat képezni adott szempontok szerint?  Tud-e összpontosítani, önmaga által választott tevékenység során?  Tud-e összpontosítani felnőtt által kért tevékenység során?  Milyen tárgyak, játékeszközök után nyúl szívesen?

 Milyen tevékenység tartja fenn hosszabban érdeklődését?

- 70 -

 Tudja-e kinek és minek hol a helye a csoportszobában?  Automatizálódott-e benne a napirend?

2.

érzékszervi

szféra,

percepció

 Felismeri-e a tükörben önmagát?  Megnevezi-e testrészeit?

 Felismeri-e a többi gyerek hangját?  Felismeri-e a tárgyakat tapintás útján?  Képes-e célba dobni?  Képes-e labdagyakorlatokra? VERBÁLIS KÉPESSÉGEK

 Képes-e élményeit, vele megtörtént eseményeket elmondani ?  Van-e kedve, motivációja szóbeli közlésre?  Jellemző-e rá valamilyen kiejtési zavar?  Képes-e, akar-e szóban megnyilvánulni az egész csoport

- 71 -

előtt?  Könnyen tanul-e verseket, mondókákat? TESTI KÉPESSÉGEK

1. nagymozgások  Milyen testi, fizikai felépítése?  Milyen ellenálló-képessége, állóképessége ?  Ügyes-e, megfelelő szinten képes-e a fő természetes mozgások elvégzésére?  Milyen a mozgás tempója, dinamikája, ritmusa?  Milyen a mozgás összehangoltsága, van-e ennek zavara?

2 .finom-motorikus képességek  Gyakran folytat-e ábrázoló tevékenységet?  Szeret-e játszani azokkal a játékszerekkel, amelyek finommozgást igényelnek? (pötyi, mozaik játékok)

- 72 -

7.SZÁMÚ MELLÉKLET

A gyermek fejlődésének nyomon követése (középső és nagycsoport) Tanév eleje

A gyermek neve: Csoport:

SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK 1. Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret Milyen játékfajtákat játszik, azok megfelelnek-e életkorának? Kivel, kikkel játszik a legszívesebben?

Vezető típus-e a játékban, irányít-e? Vezetett-e a játékban, alkalmazkodik-e? Vannak-e önálló ötletei a játékban? Elmélyült-e a játéka? Megnyílik-e társas kommunikáció során? (gyerekekkel, felnőttekkel) Hogyan oldja meg a konfliktushelyzeteket? Képes-e az önkiszolgálásra, ismeri-e szabályokat, betartja-e a szokásokat?

a

Ismeri-e az együttélés elemi szabályait? (köszön, felveszi a szemetet, segít a kisebbeknek) Milyen a szervezőképessége? (teremrendezés, eszközkiosztás)

2. Érzelmek, motivációk, akarati megnyilvánulások

beállítódás,

- 73 -

Tanév vége

Mely jegyek érvényesek leginkább általános érzelmi állapotára? (nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám, tétova, kapkodó, szeszélyes, görcsös) Kitartó-e feladathelyzetben? Képes-e saját akaratát (felnőttekkel, gyerekekkel)

érvényesíteni?

ÉRTELMI KÉPESSÉGEK 1. kognitív szféra Megfelelőek-e ismeretei környezetről? Ismeri-e a napszakokat? Ismeri-e az évszakokat? Ismer-e foglalkozásokat?

a

természeti

Felismer-e ellentétpárokat? Észrevesz-e logikai összefüggéseket? Képes-e halmazokat képezni adott szempontok szerint? Képes-e mértéket, mennyiséget megbecsülni, mérni, azokat összevetni? Képes-e halmazok számosságát megállapítani? Képes-e számlálni? (meddig?) Ismeri-e a pár fogalmát, és tudja-e alkalmazni a mindennapi életben? Tud-e összpontosítani, önmaga által választott tevékenység során? Tud-e összpontosítani felnőtt által kért tevékenység során? Milyen tevékenység tartja fenn hosszabban érdeklődését? Kb. hány szót tud utánunk ismételni?

- 74 -

Tudja-e kinek és minek hol a helye a csoportszobában? Automatizálódott-e benne a napirend?

2. érzékszervi szféra, percepció Megnevezi-e testrészeit, milyen részletességgel teszi? Felismeri-e a zörejhangokat? Ritmusmotívumokat vissza tud-e tapsolni? Észrevesz-e a tárgyak között azonosságot, vagy kisebb eltéréseket? Felismeri-e a tárgyakat tapintás útján, meg tudja-e indokolni mely tulajdonságok alapján ismerte fel azokat? Képes-e csukott szemmel elemi mozgásokat végezni? Ismeri-e fogalmi szinten a névutókat, és a téri irányokkal kapcsolatos szavakat?

VERBÁLIS KÉPESSÉGEK Képes-e élményeit, vele megtörtént eseményeket elmondani és milyen szinten ? Van-e kedve, motivációja szóbeli közlésre? Jellemző-e rá valamilyen kiejtési zavar? Milyen a beszédritmusa? Helyes-e a légzéstechnikája? Ismeri-e környezete tárgyainak, élőlényeinek nevét? Képes-e, akar-e szóban megnyilvánulni az egész csoport előtt? Könnyen tanul-e verseket, mondókákat?

TESTI KÉPESSÉGEK 1. nagymozgások

- 75 -

Milyen testi, fizikai felépítése? Milyen ellenálló-képessége, állóképessége, teherbírása? Mennyire ügyes, milyen szinten képes a fő természetes mozgások elvégzésére? Milyen a mozgás tempója, dinamikája, ritmusa? Milyen a mozgás összehangoltsága, van-e ennek zavara? Képes-e testgyakorlatokat iránytartással elvégezni?

2 .finom-motorikus képességek Milyen mértékben, és milyen gyakorisággal folytat ábrázoló tevékenységet? Mennyire önálló az eszközhasználatban? (olló, tű stb.) Szeret-e játszani azokkal a játékszerekkel, amelyek finom-mozgást igényelnek? (pötyi, mozaik játékok)

- 76 -