AKCIÓTERV A GYAKORLATI KÉPZŐHELYEK
NÖVELÉSÉRE VETSAT projekt
A szakmai tartalmat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal megbízásából a PONK EduInvest kft. készítette. Szakértői tartalom kialakítása: Dr. Tétényi Tamás, Farkas Péter, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Kurt Schmid, WKÖ, BFI OÖ Szerkesztő: Bajka Györgyi, Karvázy Eszter Címlap és design: Palotai Péter
Kiadta a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. 2016. december 15.
2
Tartalom A szakképzési rendszer európai szintű meghatározó irányelvei....................................................................4 A szakképzés rendszere Magyarországon .....................................................................................................6 A szakképzés megkülönböztető funkciói, kihívások és politikai válaszok ...................................................8 A duális szakképzés jellemzői .....................................................................................................................10 A VETSAT (Vocational Education and Training: Support for the Apprenticeship Take-up) – „Támogatás a tanulószerződések számának növelése érdekében” projekt bemutatása ...................................................12 A tanulmányutak tapasztalatai .....................................................................................................................14 Tanulmányút Ausztriában ........................................................................................................................14 Tanulmányút Magyarországon ................................................................................................................16 Következtetések .......................................................................................................................................18 A duális képzési rendszerek összehasonlító elemzése.................................................................................19 A magyar duális rendszer szükséglet elemzése ...........................................................................................25 Vertikális analízis ....................................................................................................................................26 Miért fontos az Ön vállalata számára a duális (tanulószerződéses) szakképzés és a felnőttképzés? Miért vesz benne részt? .....................................................................................................................................27 Milyen intézkedéseket tartana szükségesnek a duális képzés a jelentkezők számára gyakorolt vonzerejének növelése érdekében? ..........................................................................................................27 Az Ön vállalatánál mihez igazodik a képzésben részt vevők javadalmazása? ........................................28 Vállalati adatok a duális képzéshez .............................................................................................................29 Vállalatok képzési tevékenysége .............................................................................................................29 Szakmaspecifikus adatok .........................................................................................................................29 A költség – haszonelemző (CBA) kalkulátor szakmai szempontjai ............................................................30 A költség-haszon kalkulátor működésének háttere .....................................................................................32 Költség-haszon kalkulátor működése ..........................................................................................................33 A költség-haszonelemző kalkulátor (CBA) adaptálási lehetőségei további nemzeti kontextusokba / gyakorlati képzési rendszerekbe ..................................................................................................................45 Javaslatok a tanulmányutak tapasztalatai alapján ....................................................................................45 Javaslatok a duális rendszerek nemzetközi összahasonlítása alapján ......................................................46 Javaslatok a szükségletelemzés alapján. ..................................................................................................47 Felhasznált irodalom ....................................................................................................................................48 Ábrajegyzék .................................................................................................................................................50 Projekt partnerek ..........................................................................................................................................51
3
A szakképzési rendszer európai szintű meghatározó irányelvei Az Európai Unió szakképzéssel kapcsolatos főbb irányelveit a válság időszaka nagymértékben befolyásolta, a pénzügyi hatások miatt átgondolásra kerültek a kommünikék, nyilatkozatok, és programok. Az Európai Bizottság „Gondoljuk újra az oktatást” közleményében is megfogalmazódik, hogy a fenntartható jövő érdekében elengedhetetlen a munkaerő-piaci kínálat és a folyamatosan és dinamikusan változó kereslet összhangjának megteremtése. A versenyképesség növeléséhez feltétlenül szükség van az olyan oktatásba és képzésbe való beruházásra, amelyek a készségek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, mivel a készségek szolgáltatnak alapot ahhoz, hogy az emberek színvonalas állásokat tudjanak betölteni és aktív polgárként ki tudjanak teljesedni, valamint ezen készségeken alapul az Európai Unió termelékenysége, versenyképessége és innovációs lehetőségei. „Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemről” szóló következtetésekben szintén kiemelik, hogy a fiatalok munkanélküliségének egyik oka, hogy
nem rendelkeznek a munkáltatók által elvárt munkatapasztalattal, ezért nehezen tudnak elhelyezkedni. Ezen dokumentumok alapján az Európai Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent a magas színvonalú szakképzés kifejlesztéséért, amely magába foglalja a szakmai készségek minőségének javítását és a munkahelyi képzés előmozdítását, ide értve a minőségi gyakornoki képzést és a duális képzési rendszereket. A „Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” (New Skills Agenda) közleményben megfogalmazottak értelmében a Bizottság, együttműködve a szociális partnerekkel, valamint az oktatási és képzésszolgáltatókkal, az alábbiak révén fogja támogatni a rigai következtetések végrehajtását a minőségi és munkaerőpiac-orientált szakmai készségek és képesítések kialakításának érdekében:
4
•
•
•
•
•
•
A tanulók számára a tanulmányaik részeként megszerzendő munkaalapú tanulási gyakorlat lehetőségének támogatása. A szakképzésben tanulók számára a különböző tanulási utakon megszerzett tanulási gyakorlatok vegyítésére több lehetőség biztosítása a már meglévő szakképzési minőségbiztosítási eszközökre és kreditekre építve, valamint összhangban a felülvizsgált EKKR-javaslattal. Magasabb szintű szakképzési lehetőségek olyan kialakításának és láthatóságának támogatása, amely az oktatási szolgáltatók, valamint a kutatási és üzleti szereplők közötti partnerség révén valósul meg – különös figyelmet fordítva az ágazati szinten meglévő, magasabb szintű készségek iránti igényekre. A szakképzés munkaerő-piaci eredményeivel kapcsolatos adatok jobb elérhetőségének kialakítása. A szakképzési ágazat jelenlegi uniós szintű irányítását észszerűsítő módozatok feltérképezése, ideértve a Szakképzési Tanácsadó Bizottságnak adott egyértelműbb koordinációs szerep erősítését. 2016-ban az első európai szakképzési hetet az Európai Bizottság hírdette meg. Ennek elindítása abból a célból történt, hogy a helyi és nemzeti rendezvények vonzobbá tegyék a szakképzést.
A másik, a projekthez kapcsolódó prioritás az „Oktatás és képzés 2020” keretében megvalósuló, társaktól való tanulást lehetővé tevő tevékenységek. Ezekre általában a munkacsoportokon belül kerül sor. Ily módon megerősítésre fognak kerülni, és lehetőséget nyújtanak majd arra, hogy a tagállamok megosszák egymással a hasonló szakpolitikai kihívásokat, és klaszterekben dolgozzanak.
Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai (COM(2015) 408 final ) között megerősítést kap a szakképzést végzettek foglalkoztatási rátája, amely már jobbnak mondható a legtöbb tagállamban. Ebből a szempontból a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a duális szakképzési programok különösen fontosak, mivel olyan releváns készségeket tanítanak, adnak át, amelyek megkönnyítik a munkaerőpiacra való belépést.
5
A szakképzés rendszere Magyarországon A társadalmi, gazdasági és politikai rendszerváltást követően Magyarországon az oktatási és ezen belül a szakképzési rendszer átalakult. 1993-tól egy új országos szakmastruktúra alakult ki, mely az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazza. Az új szakmastruktúra az Országos Képzési Jegyzék formájában jelent meg, amely a munkaerőpiac igényeinek megfelelően évente módosul. Bár a tartalmi átalakulás releváns volt különösen az utóbbi években, az intézmények gyűjtőneve az általános iskola, középiskola és a felsőoktatási intézmény nem változott. Az általános iskola 8 évig tart, az első 4 évfolyam az alsó tagozat, 5-8. évfolyam a felső tagozat (ISCED 244). A tanuló 16 éves korig tankötelezett. Az általános iskola után a középfokú képzésben, már többféle tanulási út lehetséges. Felzárkóztatáshoz a HÍD programok adnak lehetőséget. A kizárólag közismereti oktatás a gimnáziumban (ISCED 344) zajlik.
A közismereti és a szakmai képzés meghatározott arányok szerinti integrációban a szakiskola (ISCED 353) és a szakközépiskola (ISCED 344) feladata. 2012-től előzetes pilot programok alapján a középfokú szakképzésben általánosan bevezették a duális képzést. Ennek keretében az iskolai rendszerben a tanuló a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezettel tanulószerződést köt. A szakiskola a szakmai vizsgával zárul. A szakközépiskola az eredményes érettségi vizsgát követően biztosít szakképzést, amely szintén szakmai vizsgával fejeződik be. Ennek a két iskolatípusnak megváltozik a neve és tartalma a szakiskola szakközépiskolává, a szakközépiskola szakgimnáziummá alakul. Bevezetésére 2016-ban kerül sor. Az átalakítással növelhető és helyreállítható a szakképzés presztízse, hiszen a középfokú oktatás mindhárom útja az érettségihez vezet azzal, hogy a szakgimnáziumban és a szakközépiskolában egy időben szakmát is szerezhet a tanuló. 6
A felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú szakképzettséget (ISCED 554) adó szakképzés a felsőoktatási képzés része. A felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott szakképzés felsőfokú szakképzettséget ad, újabb végzettségi szintet azonban nem. A felsőoktatásba felvételi eljárás keretébe kerülhet az, aki teljesíti az intézmény által megjelölt feltételeket. Ennek megvalósítása öszszekapcsolt a középiskolát lezáró emelt szintű érettségi vizsga rendszerével. A felsőoktatásban alapfokozatot (ISCED 665) nyújtó képzés az első képzési szint, amelyre épül a mesterképzés (ISCED 767). Néhány egyetemi szintű szak osztatlan mesterképzés maradt. Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. A felnőttoktatás az a képzés, ahol a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban vesz részt. A felnőttképzés lényeges jellemzője, hogy a képzés nyitott és felnőttképzési szerződés alapján történik. A felnőttképzők a kidolgozott képzési programjaikat hatóságilag engedélyeztetik, ezt követően indíthatják a képzést.
Az alsó középfokú és középfokú képzés esetében kiemelt szerepe van már évek óta a hiányszakmák listájának. Ezeket évente egyszer a helyi Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok javasolják, majd a Kormány dönt és rendeletben adja ki. Az ifjúsági szakképzésben, aki első szakképesítésként ilyen szakmát választ, ösztöndíjban részesül a tanulmányi eredmény függvényében. A hiányszakmák számát az elmúlt évihez képest megyénként 10-ről, 12-re emelték. Az iskolai rendszerű intézmények fenntartása lehet állami, és nem állami. A nem állami fenntartó lehet gazdálkodó szervezet, egyház, vagy alapítvány. Az oktatás irányítása több szereplős, az általános, a közismereti oktatás és a felsőoktatás az Emberi Erőforrások Minisztérium feladata. A szakképzésért és a felnőttképzésért a Nemzetgazdasági Minisztérium a felelős. A duális képzésben a gyakorlati oktatás a Kamara feladata. A szociális partnerek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsban (21 tag) javaslataikkal, döntés előkészítő munkájukkal segítik a minisztérium és a kormány döntéseit. A magyar oktatás és szakképzés rendszerábrája az Ábrajegyzékben található.
7
A szakképzés megkülönböztető funkciói, kihívások és politikai válaszok A Kormány határozattal fogadta el a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepciót, melynek alapján törvények és végrehajtási rendeletek módosításai történtek meg. 2015-ben jelentős változások folytak a magyar közoktatásban, szakképzésben és a felsőoktatásban. A Parlament által elfogadott oktatási törvénycsomag módosítása több fontos változást tartalmazott. Az intézkedésekre és az ezzel egyidejű változásokra azért volt szükség, hogy a munkaerőhiány és a munkanélküliség közelítsen az egyensúlyhoz. A törvénymódosítást követően a második állam által elismert szakképesítés is ingyenessé vált életkori határtól függetlenül. Az intézkedés azokra a szakképesítésekre vonatkozik, amelyek iskolai rendszerben oktathatóak, hosszabb képzési idejűek, egy-egy ágazatot, szakmacsoportot jól megalapoznak. Ez az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 650 szakképesítésből közel 300 képesítést jelent. Az állam ál-
tal elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék éves felülvizsgálata alapján új szakképesítések felvétele is megtörtént, néhánynak pedig a tartalma az óraszámok tekintetében átalakult. Változott a szakképzésbe való belépés korhatára is az eddigi 21 éves kor helyett 25 éves korig jelentkezhetnek a felnőttek. További ösztönzők segítik a romák bevonását azokon a területeken, ahol kiemelt az érintettségük, ezek a továbbtanulást segítő, iskolai lemorzsolódást csökkentő programok. Ezentúl a felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető tanulószerződés. Szintvizsgát minden nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A szintvizsga irányítás melletti munkavégzéshez szükséges 8
kompetenciákat méri, ahhoz kell, hogy üzembe mehessen a tanuló.
képzését, illetve a vállalkozások saját dolgozóinak képzését kívánják elősegíteni.
Az iskolai rendszerű alsó középfokú és középfokú képzésben (lower secondary, upper secondary) megerősítésre került a duális szakképzés. Ennek a módja a gyakorlati oktatás vonatkozásában a Kamarai Garanciavállalás. A gazdálkodó szervezeteknél pedig előírás, hogy gyakorlati képzést végző szakemberek rendelkezzenek pedagógiai alapismeretekkel
2015 szeptemberétől vezették be a felsőoktatásban a duális képzést. A duális felsőfokú képzési formában a vállalatok és a felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást kötnek a képzésről, továbbá a cég és a hallgató külön munkaszerződést is köt.
A szakképzési intézményi hálózat is megváltozott, 2015. július 1. óta a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium tart fenn 44 szakképzési centrumba szervezett, 365 állami ipari és kereskedelmi szakképző iskolát. Az átalakítások oka, hogy a szakképzésnek a XXI. században új kihívásoknak kell megfelelni, így választ kell adni a növekvő szakemberhiányra, az automatizált termelési rendszerek kihívásaira. Az intézkedések között vannak olyan szakképzéssel összefüggő támogatási formák is, melyek adóbevallásban érvényesíthetők. Így csökkenthető vele az adózás előtti eredmény, vagy a vállalkozás szakképzési hozzájárulási kötelezettsége. Ezek elsősorban a szakképző iskolák szakképzési évfolyamain tanulók gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéssel történő gyakorlati
A duális képzés növekvő népszerűségét mutatja, hogy a gazdálkodó szervezetek és a tanulók által kötött tanulószerződések száma egyre nő. Magyarországon a duális szakképzési rendszer 2012-ben indult 37 ezer tanuló részvételével, mára számuk meghaladja az 50 ezret. A felnőttképzés területén pontosították a definíciókat törvényi szinten. A felnőttképzésre jellemző, szakmai vizsga előtti, modulzáró vizsgát szigorították. Csak az tehet modulzáró vizsgát a képzőnél, aki ott tanul. Aki nem vesz részt képzésen, az a hatóság szervezésében tehet modulzáró vizsgát, a modulzáró vizsga szervezését pedig előzetesen be kell jelenteni. A 2015-ben történt változások összhangban vannak az Európa 2020-szal, a 2016–2020 közötti időszak 6 prioritásával, az LLL stratégiával és a Rigai nyilatkozattal.
9
A duális szakképzés jellemzői A duális képzés a szakképzés olyan rendszere, amelyben a szakképzési feladatok felelősségén és költségein, a közös érdek elismerésével, megosztozik az állam és a gazdaság. A duális képzés megvalósítása az iskola és a vállalat szintjén zajlik. Az iskola és a gazdálkodó vagy egyéb szervezetek együttesen járulnak hozzá a tanulók szakmai képzéséhez. A szakképző iskola a fiatalok szakmai elméleti oktatását látja el. A gyakorlati képzés a gazdálkodó vagy egyéb szervezetek (vállalatok, magánmunkáltatók, vállalkozók, költségvetési szervek, szövetkezetek, kisiparosok, kereskedők stb.) feladata. A duális képzés fontos jellemzője, hogy valós munkakörnyezetben szocializálja a tanulót, ezért lényegét tekintve vállalati-üzemi képzést jelent az iskolai képzés kiegészítéseként.
Az állam a szakmai elméleti oktatási kötelezettséget és a rendszer jogszabályi feltételeinek biztosítását vállalja. A képzés elsődleges célja, hogy a fiatalokat képessé tegye teljes körű szakmai kompetencia elsajátítására, amelyeknek birtokában munkavállalóként képessé válnak munka feladataik hatékony, innovatív ellátására, önállóan és másokkal együttműködve. A duális szakképzési rendszereket működtető országokban a rendszer további jellemzői (melyek egyben a siker kritériumai is): •
A szakképzés szolgáltatásként funkcionál, amelynek célja a sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényeinek kielégítése, illetve a fiatal szakképzett munkaerő számára karrierlehetőség biztosítása.
10
•
•
•
A szakemberképzés célja nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a sikeres és hatékony munkavállaló képzése. A vállalkozásoknál nem a rövid távú haszonszerzés a fő motiváló erő, hanem a leendő munkavállaló magas színvonalú képzése, amely hosszú távon megtérülő befektetésnek minősül. A munkával egybekötött szakmatanulásnak köszönhetően a leendő munkavállaló elhelyezkedési esélyei jelentősen megnőnek, a munkaadó pedig minimalizálni tudja a betaníttatás és a téves foglalkoztatás költségeit.
•
A tanműhelyi képzés felkészít a vállalatiüzemi gyakorlatra, de mindenkinek részt kell vennie életszerű helyzetben, külső gyakorlat
Magyarországon a duális szakképzés keretében tanulószerződést köt a cég a tanulóval, és nem munkaszerződést. A Kamara pedig garanciát vállal arról, hogy ha nem tud a tanulónak gyakorlati helyet biztosítani cégnél, ebben az esetben a gyakorlat az iskolai tanműhelyben folyik.
11
.
A VETSAT (Vocational Education and Training: Support for the Apprenticeship Take-up) – „Támogatás a tanulószerződések számának növelése érdekében” projekt bemutatása Magyarországon a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, illetve a szakképzési törvény módosítása alapján megindult a vállalati gyakorlati szakképzéshez kapcsolódó tanulószerződéses rendszer kiterjesztése. A magyar duális képzési rendszerhez egyre több vállalat kapcsolódik, azonban fontos feladat a rendszer további fejlesztése, illetve a bevont vállalatok számának további növelése. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetésével az Erasmus+ programon belül kerül megvalósításra a szakmai alapképzéshez kapcsolódó tanulószerződést és a gyakorlati képzés bevezetését és fejlesztését támogató projekt. A program megvalósításában résztvevő hazai partnerek a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Magyar Kereskedelmi
és Iparkamara, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Osztrák részről a Szövetségi Tudományos, Kutatási és Gazdasági Minisztérium, az Osztrák Kereskedelmi Kamara és az Alsó-Ausztriai BBRZ Képzési Szolgáltató Csoport vesz részt. Az Osztrák Kereskedelmi Kamara több, mint 450000-es taglétszámával az osztrák üzleti élet egyik legjelentősebb szereplője, olyan gazdaságélénkítő intézkedések kezdeményezője, mint az adókedvezmények, bürokráciacsökkentés és egyéb támogatások. A Kamara modern szolgáltatásai mellett tanácsadó szervezetként is működik, legyen szó akár munkajogról, akár vámpolitikáról. A Kamara oktatási intézményein keresztül is hozzájárul a hazai cégek versenyképességének növeléséhez. Az Alsó-Ausztriai BBRZ Képzési Szolgáltató Csoport elsősorban a 21. századi munkaerő
12
piac követelményeinek kíván eleget tenni. Az intézmény fő erőssége a munka világába való viszszavezetésben, második esély programokban rejlik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köztestületként működő gazdasági érdekképviselet, amelynek fő feladata a gazdaság általános érdekeinek érvényesítése, a gazdaságfejlesztésben és gazdaságszervezésben való szerepvállalás. Ezzel párhuzamosan véleményezi a gazdasági és szakképzési tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit. Az MKIK kidolgozza továbbá a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat is. Ugyancsak feladata a magyar gazdasági kamarai érdekképviseleti rendszer koordinációja, az egyes országok nemzeti kamaráival való kapcsolattartás, valamint a nemzetközi kamarai szervezetekben való részvétel, továbbá a választott bíráskodás nemzetközi ügyekben és a nemzetközi reklamációs ügyintézés. Az MKIK tagja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnak és a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács gazdasági oldalának is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részt vesz a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács munkájában, a megyei Kereskedelmi és Iparkamarákkal együttesen felügyeli a gyakorlati képzőhelyeket, koordinálja a mesterképzéssel és tanúsítással kapcsolatos feladatokat, előkészíti a tisztességes piaci versenyre vonatkozó szabályozást, kiállításokat és vásárokat szervez, ellenőrzi a kereskedelmi tevékenységhez szükséges engedélyeket és egyéb dokumentumokat. A Kamara képviseli a tagságot az egyes nemzeti pénzügyi alapokban, jelentéseket készít az agrárgazdasági szabályozásról, javaslatokat tesz a törvényi szabályozás módosításához. A projektben megvalósuló tevékenységek: • •
Tanulmányutak (Ausztria – Magyarország) A duális képzési rendszerek összehasonlító elemzése
• • •
A magyar duális rendszer szükséglet elemzése Költséghaszon kalkulátor kidolgozása Javaslatok megfogalmazása a cégek duális rendszerbe történő bevonására
A projekt programjában megvalósuló tevékenységek elsődleges célja, hogy kidolgozásra kerüljön egy költség-haszonelemzésre alkalmas eszköz, amely kiszámíthatóvá és ez által vonzóbbá teszi a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszer működtetését. Emellett a vállalati gyakorlati képzési rendszer kiterjesztése érdekében a projekt az osztrák jó példát veszi alapul, de beemelésre kerülnek a német és svájci duális képzés tapasztalatai is, amelyeket a partnerség mérlegel és értékel, majd a hasznos elemek bevezetésére és alkalmazására javaslatot tesz. A tanulmányutak tapasztalatai alapján kérdőíves felmérés készült a hazai nagy-, kis- és középvállalatok részére, amely már apró részleteiben vizsgálja a hazai gyakorlati képzésre vonatkozó főbb jellemzőket, illetve vezetői stratégiákat. A kérdőíves felmérés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara partnerségében, a területi kamarák bevonásával valósult meg. A kérdőíves felmérés célja, hogy információt gyűjtsön a tanulószerződéses gyakorlati képzés költség-hatékonyságáról vállalati szinten. A kérdőív alapján begyűjtött vállalati adatok és a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott statisztikai adatok alapján kidolgozott online költség-haszon kalkulátor a projekt honlapján áll az érdeklődő vállalatok rendelkezésére. A projekt eredményei és a költség-haszon kalkulátor egy zárókonferencia keretében kerültismertetésre az érdeklődő iskolák és vállalatok számára.
13
A tanulmányutak tapasztalatai A tanulmányutakon résztvevő partnerek képviselőinek elsődleges célja az volt, hogy alapos és átfogó ismereteket szerezzenek egymás működő rendszereiről, illetve hogy információt gyűjtsenek a gyakorlati képzésekről a költség-haszonelemzéshez. Az információgyűjtés keretében osztrák és magyar vállalatok, illetve képző intézmények nyilatkoztak a tanulószerződéses gyakorlati képzés előnyeiről és kihívásairól. A rövid videók magyar, angol és német nyelven elérhetők a projekt honlapján: http://vetsat.nive.hu/videos. A tanulmányutakon mindkét ország bemutatta a gyakorlati képzés struktúráit és működési mechanizmusait, illetve lehetővé tette, hogy a részvevők bepillantást nyerjenek a multinacionális nagyvállalatok, a kis- és középvállalatok különböző gyakorlati képzési stratégiáiba. Következtetésképpen elmondható, hogy a vállalatok fő motivációja a tanulók gyakorlati képzésére a saját
jövőbeli munkaerő biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlati képzésbe való befektetés költség-haszon számítása a tanulóidő alatt is meghatározó tényező, a vállalati célok elérésében ez a folyamat a pedig hosszú távú stratégia részeként jelenik meg.
Tanulmányút Ausztriában Az ausztriai tanulmányút során a résztvevő szakemberek a legfrissebb adatok, leírások alapján tanulmányozták a jelenlegi osztrák duális képzési rendszert. A háromnapos rendezvény első napján a duális képzés általános jellemzése hangzott el, a következő két napon pedig a szakemberek olyan cégeknél, és képzőhelyeken tettek látogatást, melyek különös jelentőséget tulajdonítanak az osztrák gyakorlati oktatás és képzés fejlesztésének.
14
A legfőbb szakképzési lehetőségek Ausztriában Duális képzések (a 16 évnél idősebb tanulók 40 százaléka)
Szakiskolai képzés (a 16 évnél idősebb tanulók 40 százaléka)
•
• • •
• • • •
Vállalati képzés (a képzési idő 80 százaléka) és részidős szakiskolai képzés (a képzési idő 20 százaléka) kereslet vezérelte rendszer: tanulószerződés a képző cég és a tanuló között a képzések menetét két intézmény szabályozza: a képző cég és a szakiskola több, mint 200, 2-4 éves gyakorlati képzés a gazdaság minden szakterületén alapul szolgál a mesterképzéshez, és egyéb szakmai továbbképzéshez
általános és szakmai képzés ötvözete változó képzési idő a szakiskolai képzés elismerése: államilag elismert szakképzés, lehetőség a felsőfokú tanulmányok megkezdésére
Felnőttképzés • • • •
viszonylag szabadon alakítható képzőhelyek széles választéka a tanulmányok formális és nem formális elismerése képzési programok minden szinten az alapképzéstől a mesterképzésig
A fogadó cégek rövid bemutatása EBNER INDUSTRIEOFENBAU A globális piacon jelen levő vezető családi vállalkozás, melynek fő profilja a fémipari létesítmények hőelvezetési megoldásainak biztosítása. Az acél, alumínium és rézalapú fémipari létesítmények hőelvezetési gyakorlatát a vállalkozás kutatás-fejlesztési, gyártási, telepítési és üzembe helyezési tevékenységével segíti. A modern égéstermék elvezetési technológiában az EBNER úttörő elképzelései révén új távlatok nyílnak a környezetbarát és energia hatékony termelésben. VOESTALPINE STAHL GMBH A globális acéliparban jelen levő cégcsoport, amely számos szakterületet ölel fel, illetve magas minőségű acéltermékeket dolgoz fel és állít elő. Az ipar megbízható szereplőjeként a Voestalpine maximális odafigyeléssel igyekszik teljesíteni ügyfelei igényeit. A cég olyan acélipari megoldásokat kínál, amelyek világszerte vonzóak az ügyfelek számára. A Voestalpine csoport világviszonylatban is jelen van mind az acélipari technológiafejlesztés, mind a pénzügyi befektetések világában. Csúcsminőségű termékeivel a
Voestalpine csoport az egyik legnagyobb autóipar beszállító, rangos helyen szerepel a fogyasztási cikkek iparának előállítói között. Európában, valamint világviszonylatban hangsúlyos szereplő a kőolaj és földgáz szektorokban. A tények magukért beszélnek: a Csoport 5 kontinensen 50 országban 500 céggel és telephellyel van jelen, miközben 47500 főt foglalkoztat. KERTÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA (BERUFSSCHULE FÜR GARTENBAU) A tanulók az iskolai képzés mellett egy fa-és növényiskolában három darab nyolchetes képzési modulon vesznek részt, a duális képzés részeként. A végzettek tanulmányaik befejeztével szakmai végzettséget igazoló dokumentumot kapnak. A középfokú Kertészeti Szakiskolában három modul során szerezhető szakképesítés: • •
kertészeti termesztés, kertészet a szolgáltató szektorban,
15
•
a kertészettel összefüggő kereskedelmi tevékenységek: elsősorban növényvédelem, kertészeti tanácsadás és árusítás.
A kertészeti képzés, kezdve az alapoktól a mestervizsgáig, hat-hétéves időtartamban képzelhető el, és körülbelül 5000 iskolai tanórát és legalább 36 hónapnyi kertészeti gyakorlatot igényel.
Tanulmányút Magyarországon A magyarországi tanulmányút résztvevői megismerkedtek a magyarországi szakképzési rendszer aktualitásaival és törvényi szabályozásával. A háromnapos rendezvény első napján a magyar szakképzési rendszer általános ismertetőjét hallhatták a résztvevők, külön kiemelve a kamarai garanciavállalás újdonságait. A második, illetve a harmadik napon a szakértők olyan vállalkozásoknál tettek látogatást, melyek különösen fontos szerepet játszanak a duális szakképzésben Magyarországon. 2011-ben kezdődtek el, és 2015-ben is folytatódtak azok a szakképzés átalakítását és fejlesztését célzó intézkedések, melyek elsődleges célja a jól képzett munkaerő biztosítása a munkaerő piac részére. Átfogó célként jelent meg a kormány azon törekvése, miszerint a szakképzésen belüli általános képzést hatékonyabbá kell tenni, illetve növelni kell a munkahelyi gyakorlati képzésben résztvevők számát. A Szakképzési Törvény 2015-ös módosítása alapvető változásokat hozott a szakképzésben. A módosítások fő célja a szakképző iskolák fenntartásával és irányításával kapcsolatos. Az eddig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által működtetett és felügyelt 363 szakképző iskola regionális alapon 44 Szakképzési Centrumba tömörült. A Szakképzési Centrumokra a szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működése, az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében van szükség. A Centrumok - több tagiskolán keresztül - átlagosan 2000 tanuló részére biztosítanak képzési lehetőséget. A Szakképzési Centrumok önálló
költségvetéssel rendelkeznek, és nagyfokú pedagógiai, valamint gazdálkodási önállóságot élveznek. Minden Centrum alkalmaz egy képzési koordinátort, akinek feladata a Centrum gyakorlati képzéseinek felügyelete. A Szakképzési Centrumok működtetése és felügyelete a szakképzési és felnőttképzési szakpolitikák kialakításáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium feladata. Így egy kézbe került a szakmai irányítás és a fenntartás A működés hatékonyabbá, és összehangoltabbá válik. A működési döntések az iskola szintjén gyorsabb, rugalmasabb reagálás a gazdasági igények változására. A Szakképzési Centrumok fenntartásával kapcsolatos néhány feladat a szakképzési koordinációért, kutatásokért, és tájékoztatásért felelős Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányítása alá került. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az általa meghatározott irányvonal alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felügyeli a Szakképzési Centrumok gazdálkodási, illetve pedagógiai tevékenységét. A Szakképzési Centrumoknak így jelentős szerep jut a kormány szakképzési politikájának végrehajtásában, úgy, mint a korai iskolaelhagyás csökkentésében, a tanulószerződések növelésében, az élethosszig tartó tanulás képzéseinek növelésében. A Szakképzési Centrumok a szakmaszerkezeti döntésnek megfelelően a helyi gazdaság és a fiatalok oktatási igényei szerint alakították ki képzési kínálatukat, melyben szerepelnek a Hídprogramok, szakképzési programok, második szakképzési programok, és a középfokú tanulmányok befejezésére felkészítő kurzusok. Annak érdekében, hogy a fiatalok minél nagyobb számban érjék el a szakképzési programokat, az államilag finanszírozott, teljes időtartamú képzések korhatára 21 év helyett 25 éves korra emelkedett. Szintén fontos változás, hogy nemcsak egy, hanem már két szakképesítés megszerzése is in-
16
gyenessé vált. A második szakképesítés a felnőttképzés keretein belül szerezhető meg ingyenesen. Mindezek eredményeképp közel 15.000 fő kezdte meg tanulmányait a Szakképzési Centrumokban 2015 szeptemberében. A második esély jellegű Híd programokban történt változások révén a program 2016 szeptemberétől kétévesre bővült, de továbbra is azoknak a 15-23 éves fiataloknak szól, akik nem fejezték be alapfokú iskolai tanulmányaikat. A program támogatásával, készségfejlesztés útján kiváltják az alapfokú iskolai végzettségüket, illetve felkészülhetnek részszakképesítés megszerzésére. Azok a tanulók pedig, akik a szakképzési Híd programban vesznek részt, ösztöndíjban részesülnek, tanáraik kiegészítő pótlékot kapnak. További előrelépésként elmondható, hogy az oktatás minőségének és megbecsülésének fejlesztése érdekében a szakképző iskolákban dolgozó pedagógusok részére kidolgozásra és bevezetésre került egy pedagógus karrier modell, mely lehetővé teszi a Pedagógus II szint elérését posztgraduális végzettséggel. A Mestertanári fokozat elérése tanári és pedagógiai végzettséghez, vagy bármilyen típusú felsőfokú végzettséghez, szaktanári végzettséghez és szakirányú posztgraduális végzettséghez kötött. Mivel az intézkedések egyik célja a munkahelyi gyakorlati képzésben való részvételi arány növelése volt, a felnőttek nagyobb számban kötöttek tanulószerződést valamely céggel. Ezen túlmenően a gyakorlati képzés vállalati oktatóinak képzettségére vonatkozó elvárások is módosultak, azok jobban illeszkednek a mindennapi
élet gyakorlatához: az eddig kizárólagosan előírt mestervizsgai végzettség mellett egyéb képesítések is elfogadhatóak (pl. felsőfokú végzettség és 2 év gyakorlat). A 2015-2016-os tanévtől kezdődően bevezetésre kerülő Kamarai Garanciavállalás lényege, hogy az iskolai tanműhelyekben zajló képzés helyett az iskolák igyekezzenek tanulószerződéssel vállalati gyakorlati képzésbe bevonni a tanulókat. A tanuló csak abban az esetben maradhat iskolai tanműhelyi képzésben, ha a Kamara írásos nyilatkozatot tesz arról, hogy a tanulót nem lehet vállalati gyakorlati képzésben elhelyezni. Az intézkedés elvárt hatása alapján remélhető, hogy a jelenlegi 48000 tanulói szerződés 2018-ra 70000-re emelkedik, illetve nő a gyakornoki képzésben résztvevő cégek száma is. A Kamarai Garanciavállalással kapcsolatban a szakképzési hozzájárulás rendszere is változások elé néz. 2016 januárjától a gyakorlati kihelyezett képzéssel kapcsolatos költségek egy része levonható lesz a szakképzési hozzájárulás összegéből. A kkv-k pedig meghatározott öszszeggel csökkenthetik a gyakorlati képzést tartó oktatók után fizetendő költségeket. A szakképzésben való részvétel vonzóbbá tétele érdekében a már működő teljesítmény alapú ösztöndíj rendszer kiszélesítésre kerül. A támogatott hiányszakmák köre így 2015 szeptemberére 10-ről 12-re nő, 2016 szeptemberére 12-ről 20-ra. Az ösztöndíj rendszer jelenleg 10000 és 30000 10 forint közötti juttatást biztosít havonta. Az ösztöndíj programot 2016-ban kiterjesztik, és új néven, Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj néven fut tovább.
17
A cégek rövid bemutatása SZAMOS MARCIPÁN ÉDESIPARI TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. A cég a kihelyezett gyakorlati képzésekkel a cukrász képzés révén került kapcsolatba. A gyakorlati képzés a tevékenységek széles spektrumát mutatja: édes és sós cukrászati termékek készítése, sütemények, élelmiszeripari és dekorációs marcipán készítése, fagylaltkészítés. A céget a kézművesipari hagyományok ápolása jellemzi, a tanulók a Szamosnál a cukrászati termelés minden folyamatával találkozhatnak. PEMÜ MŰANYAGIPARI ZRT. A céget 1959-ben alapították, jelenleg a műanyagipari feldolgozás a fő területe, gyakorlati képzés során tanulókat pedig évek óta fogad. 2011-ben a cég is részt vett a műanyagipari technikus képesítés követelményrendszerének kidolgozásában, azóta is tartanak képzéseket. A hároméves szakképzés mellett a cég felsőfokú szakképzésben is érdekelt. Jelenleg épül új tanműhelyük, melyben a 9. évfolyamos diákokat egész évben tudják fogadni, a 11-12. évfolyamos
tanulóknak pedig további gyakorlati helyet biztosít. 2015-ben a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a céget a Kiváló Gyakorlati Képzőhely oklevéllel ismerte el. Az osztrák cégek a duális képzés megtérülésével kapcsolatban a következőket emelték ki. A szakmai gyakorlat során a tanulók valós munkafolyamatokban vesznek részt, és profitot termelnek a befogadó cégnek. A munkafolyamatokba történő bevonás mértéke, így a tanulók profittermelő képessége is a képzések szervezésének módjától függ. A Voestalpine Csoport a képzések első évében tanműhelyekben foglalkoztatja a tanulókat, és csupán a második évtől vesznek részt a termelésben. Ezzel szemben az Ebner a gyakorlati képzés elejétől valós munkakörnyezetben foglalkoztatja a fiatalokat. A szakképzésre jelentkező fiatalok általános hiánya nem jellemző a fenti két vállalkozásra, hiszen szakterületükön belül jó hírnévnek örvendenek, és piacvezető tudást tudnak átadni a tanulóknak. Az Ebnernél a nemzetközi mobilitási hajlandóság az egyik kiválasztási kritérium az állásra jelentkezők között.
Következtetések A duális képzés kapcsán a cégek fő motivációja az, hogy gondoskodjanak a jövőbeli munkaerőről. Ez azt is jelenti, hogy a képzés alatti költséghaszonszámítás nem a legfontosabb szempont, mikor egy cég arról dönt, részt vegyen-e a duális képzésben, sokkal fontosabb a hosszú távú stratégia a megfelelő munkaerő megtartása érdekében. A Magyarországon meglátogatott cégek képviselőivel történt beszélgetés során egyértelműen kiderült, hogy a gyakorlati képzés elsődleges célja a munkaerő utánpótlása. Az új munkaerő képzése olyan jelentős kérdés, hogy a néhány cég további állami támogatás nélkül is vállalja a tanulók oktatását, természetesen a jelenlegi rendszer pozitívumai mellett.
A cukrász képzés esetén egyértelmű volt, hogy az állami támogatás megléte kulcsfontosságú a megfelelő számú gyakorlati képzésben résztvevő tanuló alkalmazásához. Feltűnő, hogy a tanulószerződéssel, foglalkoztatottak fizetések messze elmaradnak a már végzett, szakképzett munkaerő fizetésétől. Mindkét megállapítás fontos szempont a cégek költség-haszon elemzésekor, és az ezt követő döntéshozatalban, miszerint fogadnak-e tanulókat, ha igen, mennyit. Javasolt a fenti szempontok figyelembe vétele a költség-haszon kalkulátor kialakításánál. A tanulmányút utolsó vitatémája is sok tanulsággal és tapasztalattal zárult, kiemelte az iskolai és a kihelyezett tanműhelyi képzés közötti különbségeket, mely tovább árnyalja a szakképzés magyarországi reformja körüli képet.
18
A duális képzési rendszerek összehasonlító elemzése Az elmúlt évtizedben Magyarországon folyamatosan növekedett a tanulószerződés keretében szakmát tanuló fiatalok létszáma, s a 2014-2015ös tanévben elérte az 50 ezer főt, a szakiskola szakképző évfolyamán tanulók 55 százalékát. A közelmúltban több dokumentumban megfogalmazódott a célkitűzés, hogy 2020-ig jelentős mértékben, 70 ezer főre növeljük a tanulószerződésben résztvevő tanulók és létszámát és arányát. Az elmúlt években az általános iskolát sikeresen befejezők 22-23 százaléka lépett tovább a szakiskolába. A kilencedik évfolyamosok létszáma az évismétlőket és a középiskolából átlépőket is beszámítva most is meghaladja a 30 ezer főt. Ez a létszám a 10. évfolyamra körülbelül 30 százalékkal csökken. A 2014/15-ös tanévben - a 10. évfolyamon tanuló szakiskolások száma 20.500 fő volt. A tanulószerződést kötő tanulók
számának növelése tehát csak a szakiskolai képzés vonzóerejének és hatékonyságának növelése által érhető el. A projekt fő kérdése a tanulószerződés keretében folyó gyakorlati képzés során létrehozott érték mérésére szolgáló eszközök fejlesztése. Németországban, Ausztriában és Svájcban több évtizede mérik a tanulók által létrehozott értéket, megtermelt hasznot, s ezt vetik össze a képzés költségeivel. Figyelembe veszik azt is, hogy a végzett tanulók továbbfoglalkoztatása esetén megtakaríthatók az új munkaerő felvételével és a munkahelyi adaptációjával járó költségek. A költségek meghatározó részét a tanulóbér teszi ki, amelynek nagyságát a német nyelvterületen a kollektív szerződések határozzák meg. Németországban és Ausztriában a tanulók a gyakorlati képzés során a költségek kétharmadát-háromnegyedét termelik meg, Svájcban a tanulók által megtermelt érték kis mértékben meghaladja a munkaadók ráfordításait, feltételezhetően azért,
19
mert Svájcban olyan ágazati szakképzési alapok is működnek, amelyek a bizonyos költségelemeket fedeznek. Az osztrák, német és svájci felmérések szerint az új munkaerő felvételének költségeit is beszámítva a tanulószerződés a képző vállalkozások számára a tanuló továbbfoglalkoztatása esetén megtérül.
•
•
Magyarország, Ausztria és Svájc összehasonlítása azért indokolt, mert ebben a három országban a tanulószerződés megkötésekor a tanulók viszonylag fiatalok, 15-16 évesek. Németországban, Hollandiában, Dániában és az Egyesült Királyságban a fiatalok többsége a tanulószerződés kötésekor 18 évesnél idősebb. 2015 szeptemberétől Magyarországon a felnőttoktatásban is lehetőség nyílt a tanulószerződés kötésére, ezért a svájci és osztrák modellek mellett indokolt lehet az angol, dán, holland felnőtt tanulószerződések működésének áttekintése is. Különösen fontos ez a finanszírozás szempontjából. Magyarországon jogszabály határozza meg a tanulóbér nagyságát, nincsenek ágazati kollektív szerződések. Nagy-Britanniában a tanulóbért a minimálbérhez kötik, s mértéke eltérő a kiskorú és a 18 évesnél idősebb tanulók esetében. Magyarországon a duális képzés keretében még kissé eklektikus a helyzet. Egy része a tanulóknak felmenő rendszerben már az új alapelvek szerint tanul, ahol a cél a munkaalapú tanulás. A másik része már kifut az még aktatás alapú. Még midig nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a megfelelő változások megtörténjenek és a „tiszta oktatás” helyett a tanulás alapú munkavégzés legyen. A szakiskolába lépő tanulók többsége az általános iskolát sikeresen befejezők gyengébb sávjába tartoznak, akik a nyolcadikos és tízedikes kompetenciamérések szerint hiányos elméleti és alkalmazói ismeretekkel léptek a képzésbe, és kevésbé felkészültek a munkahelyi feladatokra. Ezek a nehézségek Európa minden országában megjelentek. A válasz több összehangolt elemből épült fel:
•
Az általános iskola záró szakaszának átalakítása, kimeneti követelmények meghatározása, s az oktatásban a hangsúlyt a matematikai, anyanyelvi, természettudományos követelmények teljesítésére és azok alkalmazására helyezik. A pályaorientáció és a szakmatanulásra való felkészítés az általános iskola záró szakaszában vagy a közoktatás és a szakképzés közötti hídprogramokban. Ausztriában és Dániában a hatvanas évek második felében jelentek meg az első egy éves „közoktatási” hídprogramok, amelyek a normális teljesítményt nyújtó fiatalok számára adtak lehetőséget a pályaorientációra, több szakmacsoport megismerésére, az általános alapkészségek erősítésére, munkahelyi tapasztalatszerzésre. Hollandiában, Angliában a „közoktatási” hídprogramokat tankötelezettség teljesítésének utolsó két évébe integrálták. A nyolcvanas években a szakképzésben és a felnőttképzésben is kiépültek a hídprogramok, amelyek részben a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, részben a duális képzésből kiszorulók parkoltatását szolgálták. A hídprogramokban olyan tanulók is részt vesznek, akik alkalmasak a duális képzésre, s a hídprogram keretében gyakorlatorientált, munkavégzésre is felkészítő szakmai alapozásban részesülnek, így a tanulószerződés kötésekor alkalmasak az értéktermelő munkára.
A kilenc osztályos iskolát az érintett EU tagállamok jelentős részében – a 2004-ben csatlakozott országok kivételével - a hetvenes években vezették be. Létrehozása valószínűleg az öt napos munkahét bevezetéséhez is kapcsolható. A szombati tanítás megszüntetése, tekintettel arra, hogy a hét utolsó munkanapján rövidebb volt az oktatás, a teljes időkeret 12-14 százalékos csökkenését eredményezte. A kilencedik osztály bevezetésével a kiesett időkeretet pótolták.
20
Ha összehasonlítjuk a magyar gyakorlatot az európai mintákkal, tekintettel arra, hogy a tanulószerződés bővítésének meghatározó területe lehet a felnőttoktatásban folyó szakképzés, az összehasonlítást nem korlátozzuk a svájci és osztrák modellek bemutatására.
Egy 2009-es felmérés szerint a duális képzés költsége 5,3 MRD svájci frank volt, a tanulók által létrehozott érték pedig 5,8 milliárd svájci frank. A felmérés szerint a svájci szakmunkástanulók által létrehozott érték fedezi a gyakorlati képzés költségeit.
A duális képzés a német nyelvterületen meghatározó. Németországban, ahol a tanulószerződés keretében folyó képzés monopolhelyzetet élvez, s az iskolai rendszerű képzési formák gyakran nem adnak a duális képzéssel egyenértékű végzettséget, az évfolyamok közel kétharmada szerez a tanulószerződés keretében szakmai végzettséget. Németországban számos ügyviteli, pénzügyi, idegenforgalmi, stb. ágazatban, ahol Magyarországon szakközépiskolai képzés folyik, ugyancsak tanulószerződésben lehet szakmát tanulni, bár az iskolai szektor aránya is folyamatosan növekszik. A német rendszer jellemzője a hídprogramok széles kínálata. Ennek oka egyrészt a hátrányos helyzetűek magas aránya, másrészt az, hogy a tanulóbérek magasak, átlagértékük 2015-ben 826 Euro volt. A munkaadók elsősorban olyan tanulókkal kötöttek szerződést, akik a munkahelyen folyó gyakorlati képzés keretében a képzési költségek kétharmadát - háromnegyedét megtermelték.
Az osztrák közoktatás és szakképzés intézményrendszere nagyon hasonló a magyarországihoz. Az általános iskolai felső tagozatnak megfelelő szakaszban a tanulók egy része gimnáziumi osztályba jár. A nyolcadik osztály elvégzése után a tanulók a gimnáziummal és a szakközépiskolával összevethető intézményben, szakiskolában, vagy egy éves szakmatanulásra felkészítő politechnikai programban tanulhatnak tovább. Tanulószerződést vagy a politechnikai program elvégzése, vagy valamilyen szakiskola vagy középiskola első évfolyamának elvégzése után lehet kötni. Duális képzésbe a tanulók kb. 40 %-a lép.
Svájcban, ahol az alapfokú oktatás 9 tanéves a kilépők 12,8 %-a 2012-ben hídprogramba lépett. A középfokú oktatási intézmények első évfolyamán a tanulók 65,2 %-a duális képzésben, 7,4 %-a iskolai szakképzésben, 27,4 % általános képzésben tanul tovább. A svájci duális szakképzés is lefedi a teljes foglalkoztatási rendszert, tehát az ügyviteli, pénzügyi, stb. ágazatokat is. A tanulóbér nagysága a németországihoz hasonló. A duális képzésben résztvevők számára mind az általános, mind a szakmai továbbtanulás lehetőségei nyitottak. Előbbire a szakmatanulással párhuzamosan, illetve a szakmai vizsga után folyó érettségire felkészítés, (Berufsmaturität) utóbbira a felnőttképzés keretében folyó, nagyon széles körű mesterképzés nyújt lehetőséget.
Az osztrák szakképzésben a tanulóbér nagysága hasonló a svájci és német tanulóbérhez. 2013-ban a duális képzésben résztvevők átlagéletkora az első képzési évben 16,5 év volt. Az életkort a hét éves kori beiskolázás, s a 8 + 1 éves tanulmányok mellett a más szakképző iskolából kibukók aránya is befolyásolta. Svájchoz és Németországhoz hasonlóan Ausztriában is folyamatosan nő a migráns környezetből származó tanulók aránya. A nyolcadik évfolyamon a tanulók egyötöde él bevándorló családban. A szakképzésben képzési formánként és szakirányonként nagyon különböző a megoszlásuk. A migráns tanulók integrációjának segítése érdekében Ausztriában is új, differenciált és igényes hídprogram-modellek jelentek meg. A duális képzési modell széleskörű elfogadottságát segíti, hogy feltételrendszere kialakításakor egyaránt figyelembe vették a gyakorlati képzést szervező munkaadók és képző üzemek, a képzésben résztvevő tanulók és a foglalkoztatási arányok javítását és a gazdaság versenyképességét támogató állam igényeit. A munkaadók, akik a gyakorlati képzés költségeit viselik, fontosnak tekintik, hogy kiadásaik jelentős részét fedezze a
21
tanulók által létrehozott érték. Olyan tanulókat várnak, akik alkalmasak a szakma elsajátítására és a gyakorlati képzés keretében az értéktermelésre. Fontos feltételnek tekintik az általános iskola és az általános iskolával összevethető intézmények minőségének javítását és azt, hogy egyértelmű információt kapjanak az iskola teljesítményéről és a tanulók teljesítményéről is. Tudjuk, hogy Ausztria, Németország, Svájc mellett jelentős a duális képzés aránya Hollandiában, Angliában, Dániában, Norvégiában is. Az iskola minőségéről a különböző oktatási szakaszokat lezáró mérések, vizsgák alapján szerezhetnek információt. A tankötelezettséget lezáró mérésekre a Németországban és Ausztriában elfogadott kimeneti követelmények – Bildungsstandards - és bevezetett mérések említhetők példaként. Az általános képzést lezáró vizsgára, amelynek meghatározó funkciója a tanulók iskolatípusok közötti allokációjának segítése, Németországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában, Svájc egyes kantonjaiban kerül sor. Ausztriában mérlegelik záróvizsga bevezetését és a tankötelezettség 18 éves korra való kiterjesztését. A duális rendszerben megváltozott az iskola, a vállalat és a gyakorlati képzés termelésbe nem illeszthető részeit átvevő tanműhelyek és képző központok együttműködése. A duális rendszert egyre több országban tekintik „triálisnak”, háromoldalúnak. A németországi építőipari szakképzésben a gyakorlati képzés az első évben általában a kamarai szervezet által fenntartott és az ágazati szakképzési alap által finanszírozott tanműhelyben folyik. A magyarországi emberi erőforrások minisztériumi delegációja által három évvel ezelőtt meglátogatott bécsi Siemens üzem tanulói az első másfél-két képzési évben ugyancsak nem a termelésben, hanem elsősorban tanműhelyben gyakorolnak. A munkaadók szempontjából nemcsak a tanulók képezhetősége és munkavégző képességei, de a munkaidő hossza is fontos feltétel. Ausztriában és Svájcban a heti közismereti oktatás időkerete heti három, Németországban heti négy óra. A közismereti képzés fennmaradó részét a szakmai elméleti képzésbe integrálják, a matematikát
a szakmai számításokba, az informatikát, az idegen nyelvet, a természettudományt az adott szakma igényeinek megfelelően szakmai tantárgyként oktatják. Ausztriában és Svájcban a szakmai gyakorlatra heti négy munkanap, Németországban a duális képzésben heti három és fél munkanap jut. Németországban 3 – 3 és fél képzési évvel, Ausztriában és Svájcban 3, egyes esetekben 4 képzési évvel számolhatunk. A tanév 40 oktatási hétből áll. A duális képzésben nincs nyári szakmai gyakorlat, ugyanakkor a tanulóknak meghatározott nyári szabadság jár. Az EU számos tagállamában megfigyelhető, hogy a szakképzés, s ezen belül a duális képzés résztvevőinek jelentős része húsz évesnél idősebb. A tanulószerződés kötésnek néhány kivétellel, mint pl. Belgium, nincs felső korhatára. Különösen magas a szakmát tanuló fiatalok átlagéletkora Németországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban. A duális képzés feltételezhetően a legolcsóbb formája a fiatal felnőtt munkavállalók szakmai végzettséghez juttatásának, hiszen a tanulóbér fedezi a létfenntartási költségeket. A tanulóbér és a gyakorlati képzés költségeit nagyrészt fedezi a tanulók által létrehozott érték, így az állami kiadások a duális képzésbe való belépést segítő hídprogramokra, s a heti 10-12 órás iskolai szakmai elméleti és közismereti képzésre korlátozódnak. Angliában a korai iskolaelhagyók, tehát az oktatásban, szakképzésben vagy foglalkoztatásban nem részesülő 18-25 évesek képzésbe lépését, képzését segíti a 2011-ben indult Access to Apprenticeship scheme, amelynek keretében évi 10000 főt vonnak be a tanoncképzésbe. A német nyelvterület gyakorlatától eltérően az angol tanulóbér nem az ágazati tarifa-megállapodásoktól és a képzési évfolyamtól függ, hanem a nemzeti minimálbérnek felel meg, amely a tanulók életkorától függ.
22
A nemzeti minimálbér nagysága 2014. október 1-től Életkor
21 éves és idősebb Órabér £6.50
18 – 20 éves £5.13
18 alatt £3.79
Tanoncbér* £2.73
*A 2,73 fontos órabért a 16 - 18 éves korú tanoncok (Apprentices) kapják, vagy a 19 éves és idősebb tanoncok az első képzési évben. A tanulóbér a munkahelyi gyakorlati képzés idejére – hetente legalább 30 órára – és a heti iskolai napra jár (5 óra). A 2014 októberétől érvényes órabér figyelembevételével a 16-18 éves tanuló 2,73 x 35 = 95,55 font heti bért, a 21 évesnél idősebb tanuló 6,5 x 35 = 227,5 font heti bért kap. Az angol tanoncképzés három szinten, közép-, haladó- és felső szinten folyhat (Intermediate, advanced, higher level). A tanulószerződés kiterjesztését segítheti, ha a képzés kereteinek meghatározásakor figyelembe vesszük a tanulók érdekeit. A tanulók elsősorban a jó minőségű, versenyképes képzésben érdekeltek, ahol a munkahelyi igények mellett figyelembe veszik képezhetőségüket, terhelhetőségüket, a pedagógiai szempontokat, s ahol létfenntartásukhoz hozzájáruló tanulóbért is kapnak. A német nyelvterületen, Hollandiában, Dániában folyó duális képzés és az angliai apprenticeship keretében mind a megfelelő nagyságú tanulóbér, mind a képzés minőségét javító feltételek meghatározása, ellenőrzése biztosított. Németországban a rászoruló fiatalok a tanulóbér mellett jogszabályban meghatározott nagyságú szociális támogatásban is részesülhetnek. (BaFöG) Az elmúlt ötven évben a duális képzés szabályozása folyamatosan alkalmazott a változásokhoz. Folyamatos a fejlesztés, mint például a piacképességet javító osztrák kezdeményezések a moduláris képzés bevezetésére, amelynek keretében a tanulók a széles szakmai alapképzés után két elágazást és egy további ráépülést is elsajátíthatnak a megnövelt képzési idejű tanulószerződés keretében, vagy a svájci és osztrák szakmunkás- érettségi- modellek. A szakmai záróvizsgán
megbukott tanulóknak Németországban lehetőségük van a tanulószerződés meghosszabbítására, s így a pótvizsgára való felkészülésre, a vizsgaidőpontokat a vizsgaszervezők meghirdetik, így a vizsgahely megkeresése sem jelenthet gondot a bukott tanulóknak. A vizsgára való felkészülést a munkaügyi hivatal által finanszírozott, független képző központokban szervezett vizsgafelkészítő tréningekkel is segítik. A duális képzés alapelvének tekinthető, hogy a felzárkóztatás nem a szakképző évfolyamon történik – bár a német munkaügyi ügynökség a rászorulóknak a szakképzésben is finanszíroz kiscsoportos támogató programokat is, – hanem a hídprogramokban. A duális képzés fontos feltétele a munkaadó szervezetek, pl. a kamarák, a szakmai szervezetek, pl. az építőipari, vendéglátó, autójavító, elektrotechnikai szakmai szervezetek, a hatóságok, a kormányzati szervek, az önkormányzatok érdekegyeztetése, együttműködése, s munkamegosztásuk során a szubszidiaritás elvének érvényesítése. A svájci Oktatási, Kutatási és Innovációs Államtitkárság honlapján a szakképesítések vizsgakövetelménye és képzési programja mellett megtaláljuk az adott szakképesítés fejlesztésére jogosult szakmai szervezet címét és elérhetőségét is. A tanulószerződések számának növelését segítő projekttel párhuzamosan 2016 szeptemberében indul az új szakközépiskolai modell, amely a szakiskolát végzett fiatalok számára – az Ausztriában működő Berufsmatura korábbi programjához hasonló keretek között - egy új két éves program keretében lehetővé teszi az érettségire való felkészülést. Feltételezhető, hogy az új szakközépiskola második szakasza a ma is működő „szakiskolát végzettek középiskolája” programjára épül. A két projekt célja és sikeres megvalósításának feltételrendszere azonos. A cél és a siker feltétele a szakiskolai képzés minőségének javítása, illetve az ehhez szükséges peremfeltételek, az általános iskolai záró szakasz fejlesztése, esetleg a
23
kilencosztályos általános iskola létrehozása, a pályaorientáció, a hídprogramok erősítése, a szakiskolai közismereti oktatás szerkezetének átalakítása az európai gyakorlathoz illeszkedően, s a munkahelyi gyakorlat arányának növelése. Európában a tanulószerződés keretében a tanuló, németül Lehrling vagy Auszubildende, angolul apprentice, értéktermelő munkát végez, ezért tanulóbért kap, amely arányos az
általa létrehozott értékkel, s jelentős mértékben fedezi a tanuló létfenntartási költségeit és biztosítja a duális képzés vonzóerejének fenntartását. Ez a duális képzés. Hasonló feltételrendszer felépítése a 14 – 15 éves korban tanulószerződést kötő fiatalok esetében több évet vehet igénybe, a felnőttoktatásban folyó szakképzésben azonban nagyon rövid idő alatt megteremthető.
24
A magyar duális rendszer szükséglet elemzése A hazai gyakorlati képzésre vonatkozó főbb jellemzők, illetve vezetői stratégiák vizsgálatára, illetve a vállalati szintű információk összegyűjtésére a tanulószerződéses gyakorlati képzés költség-hatékonyságáról kérdőíves felmérés készült a hazai nagy-, kis- és középvállalatok részvételével. A kérdőíves felmérés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara partnerségében, a területi kamarák bevonásával valósult meg. A kérdőíves felmérés célja, hogy egy gyakorlatias költség-haszon kalkulátor készüljön, amelyet elsősorban Magyarországon lehetne használni, és amelynek segítségével népszerűsíteni lehet a duális szakképzést Magyarországon a munkaadók körében. A Nemzeti Szakképzési Hivatal felkérésére, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Magyar Agrárkamara kérdezőbiztosai által lebonyolított kérdőíves lekérdezésre 150 válasz érkezett. A kérdőív két részből állt. Az első részben öt szakpolitikai kérdésre kellett az adható vála-
szokat fontosságuk szerint rangsorolni. A második részben a válaszadók gazdasági, a szak- és felnőttképzéssel kapcsolatos adatokat adtak meg. Az első számításoknál nyilvánvalóvá vált, hogy a válaszok rendkívüli mértékben szórnak, ezért elkerülhetetlenné vált a válaszadók csoportosítása. Három válaszadói csoport volt azonosítható: a jelen-orientált „gazdálkodók”, a jövő-orientált „befektetők” csoportja, és azok a válaszadók, akiknél a jelen- és jövő-orientáció egyensúlyban volt. A többi válaszadóból, akik az előző három csoporttól erősen eltérő válaszokat adtak, egy negyedik csoport lett képezve. A csoportképzés módszerét a vertikális analízis írja le. A horizontális analízisben az egyes szakpolitikai kérdésekre adott válaszok (pontosabban a lehetséges válaszok sorrendjét) a kérdésfeltevés sorrendjében kerültek megvizsgálásra. A válaszok között kiemelésre kerültek a legfontosabbnak tekintett válaszok, az egyértelműen lényegtelennek tekintett válaszok, illetve az, hogy 25
mely kérdésekben alakultak ki jelentős nézeteltérések (tehát ahol egy tényezőt a válaszolók egy csoportja igen fontosnak, egy másik csoport pedig lényegtelennek tartott). Utóbbinál ki kell hangsúlyozni, hogy ezeket a tényezőket nem egy vagy néhány, hanem a csoport legtöbb vállalata fontosnak tekintette, tehát itt nem marginális véleményekről, hanem egyes válaszolói csoportokban fontos faktorokról beszélünk.
Vertikális analízis A válaszadók egyharmada (37,3%) a szakképzésben elsősorban a mindenkori munkaerőhiány átmeneti, alacsonyabb termelékenységű és költségű helyettesítésének lehetőségét látja, és ebbe az irányba javasolja továbbfejlesztését. Természetesen náluk is jelen van, de másodlagosnak tekinthető a befektetési elem, az, hogy a képzésben részt vevő tanulók egy része a vállalatnál maradhat. A gazdálkodók csoportjának véleménye eléggé egységes, csak abban van jelentősebb eltérés, hogy milyen tényezők mozgatják a képzésben részt vevők javadalmazását. A vonatkozó adatokat az 1.táblázat tartalmazza. A válaszadók fennmaradó kb. egyharmada tekinthető befektetési szemléletűnek, ez a 37,3% leginkább saját munkaerőhelyzetéből indul ki, és bár félti a munkaerő-bázist, a képzésben való részvétele leginkább attól függ, hogy az erősíti-e a már meglévő és a képzéssel megszerezhető munkaerőt. A befektetők csoportja is eléggé egységes véleménnyel rendelkezik, leszámítva az utolsó kérdést, hogy mihez igazodik a képzésben részt vevők javadalmazása. A vonatkozó adatokat a 2.táblázat tartalmazza.
Tucatnyi válaszadó, a teljes kör 7,3%-a kiegyensúlyozott és egységes véleménnyel rendelkezik, náluk a jelen- és jövőorientált tényezők együttesen jelentkeznek, és igényük van a tanulószerződéses képzés érdemi változtatására, javítására. A kiegyensúlyozottak csoportja a jelenlegi rendszer keretei között vállalhatónak, de nem bővíthetőnek tartja a tanulószerződéses képzést, ezért igényli a rendszerszerű intézkedéseket a jelentkezők körének és minőségének javítására, a tevékenység globalizációjára. Ez a kör a javadalmazás ügyében is meglehetősen egységes. A vonatkozó adatokat a 3.táblázat tartalmazza. A többi válaszadó, a válaszadók ötöde (18,0%) nem rendelkezik egységes véleménnyel, az átlagos vélemények sem alkotnak koherens képet; jelen- és jövőorientált elemek szerepelnek, de önellentmondások is vannak. Például a válaszolók szerint a képzés önmagában kifizetődő tevékenység (a vele kapcsolatos bevételek és támogatások fedezik a többletköltségeket), ugyanakkor önmagában ráfizetéses, nem fedezi a normatíva a költségeket, és olyan beruházásokat igényelne, amire nem nyújt fedezetet a beruházási kiegészítő-csökkentő tétel; ugyanakkor náluk sem merül fel igény az egy főre jutó támogatások (normatíva) növelésére. (Nem ugyanannak a válaszolónak ellentmondásos a véleménye, hanem a csoporton belül heterogén az álláspont.) Itt feltételezhető a képzésben részt nem vevő vállalati válaszadók túlsúlya, akik nem rendelkeznek saját tapasztalatokkal, inkább csak másodkézi információkból alakítják álláspontjukat. A vonatkozó adatokat a 4.táblázat tartalmazza.
26
Miért fontos az Ön vállalata számára a duális (tanulószerződéses) szakképzés és a felnőttképzés? Miért vesz benne részt? A vállalatok általában elég bizonytalanok voltak a kérdésben, a vélemények eléggé szórtak. Kétharmaduk számára ez presztízskérdés, szakmaszeretetből és társadalmi felelősség vállalásból vesznek benne részt. Két rövidtávú önérdek általános: a képzés segít a dolgozók szakmai tudásának továbbfejlesztésében és erősíti a munkamorált, és legalábbis nem veszteséges, a vele kapcsolatos bevételek és támogatások fedezik a többletköltségeket. A vállalatoknál továbbá (ennél jóval gyengébben, de) jelen van a befektetési motiváció is, abban a reményben vesznek részt az oktatásban, hogy a tanulók és a felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad. Ám abban a kérdésben, hogy a vállalatnál maradók milyen munkaerőt jelentenek, a válaszolók véleménye már megoszlik, a vállalatok csak alig több mint fele lát egyáltalán valamilyen minőségi javulási lehetőséget bennük (a piacinál biztosabb és alkalmazhatóbb, avagy új és innovatív tudást). A befektetők és a kiegyensúlyozottak csoportja csak mennyiségi utánpótlásban reménykedik, ami a képzés minőségével kapcsolatos elég negatív vélemény. A képzés során a vállalatnál dolgozók csak kevéssé enyhítik a vállalat munkaerő-gondjait. A vonatkozó adatokat az 5.táblázat tartalmazza.
Mi gátolja az Ön vállalatát a duális (tanulószerződéses) képzésben való részvételben, illetve annak növelésében? Erről a kérdésről a válaszadók eléggé határozott, bár egymástól meglehetősen eltérő véleménnyel rendelkeznek. Általános az a vélekedés, hogy a képzést az alkalmas és kitartó jelentkezők hiánya korlátozza. A válaszadók több mint fele szerint a részvétel az amúgy is szűkös szakemberállomány további terhelésével a meglévő feladatoktól vonná el a szakembereket. , és a képzésben résztvevők túl sokat vannak távol a vállalattól. Végül, a vállalatok háromnegyede szerint a végzettek nem maradnak a vállalatnál, így a be-
fektetési motiváció korlátozott. A képzés hatékonyságával, a lemorzsolódással kapcsolatos problémák viszont általában nem hangsúlyosak. A vonatkozó adatokat a 6.táblázat tartalmazza.
Milyen intézkedéseket tartana szükségesnek a duális (tanulószerződéses) képzés a vállalkozások számára gyakorolt vonzerejének növelése érdekében? Erre a kérdésre adták a vállalatok a leginkább egyöntetű választ, a kialakított csoportokon belül eléggé hasonlóak a vélemények, miközben a válaszadók különböző csoportjai egymástól igen eltérő javaslatokat támogatnak. A válaszadók négyötöde elsődleges fontosságúnak tartja általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében. Kétharmaduknál megjelenik továbbá a képzéssel kapcsolatos dokumentáció csökkentésére vonatkozó igény. A további javaslatok azonban eléggé szórnak, amit a válaszolók egyik csoportja elsődleges fontosságúnak tart, az a többiek számára lényegtelennek tűnik: ilyen a nemzetközi képzési együttműködések támogatása vagy a képzők képzése és szakmai, módszertani támogatása. Az egy főre jutó támogatások (normatíva) növelését és a képzéshez szükséges beruházások nagyobb arányú célzott támogatását senki nem tartja fontosnak. A vonatkozó adatokat a 7.táblázat tartalmazza.
Milyen intézkedéseket tartana szükségesnek a duális képzés a jelentkezők számára gyakorolt vonzerejének növelése érdekében? Ezzel kapcsolatban is eléggé határozott és egymástól eltérő véleménnyel rendelkeztek a válaszadók csoportjai. Ahogy az előző kérdésnél, itt is négyötödük igényelte az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében. Általános volt továbbá igényük a pályaorientációs rendszer javítására, a szakképzés felé irányításra. Emellett a válaszadók nagyobb felénél megjelent a törek-
27
vés a képzésben résztvevők magasabb jövedelmének biztosítására (és, ellentétben az előző kérdésre adott válaszokkal, a többiek sem tekintették ezt lényegtelennek). Ellentmondásos volt a fogadtatása viszont további két javaslatnak: a szükséges képzettség jogszabályi előírásának további munkakörökben, illetve a képzésre jelentkezők köre (más országokból, bevándorlókból, speciális iskolákból stb. való) bővítésének támogatói és ellenzői egyaránt voltak. A vonatkozó adatokat a 8.táblázat tartalmazza.
Az Ön vállalatánál mihez igazodik a képzésben részt vevők javadalmazása? Érdekes módon erre a kérdésre volt a válaszadókban a legnagyobb a bizonytalanság. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a képzésben részt vevők javadalmazásának egyik, de nem a meghatározó tényezője az egy főre jutó támogatás (igénybe vett szakképzési hozzájárulás) összege.
Viszont a többi tényező a válaszadók egyes csoportjaiban igen eltérő súllyal szerepelt. A minimálbér, az adott szakma országos átlagbére, a vállalati dolgozók átlagos bére éppúgy meghatározó elem volt egyes vállalatoknál és lényegtelen más csoportokban, mint ahogy a ténylegesen a vállalatnál képzésben töltött idő (ami minden csoportnál szerepel, de csak harmadlagos jelentőségű tényezőként) vagy a képzésben részt vevő tényleges termelékenysége. Az tehát bizonyos, hogy az állam az egy főre jutó támogatás nagyságával tudja befolyásolni a képzésben részt vevők jövedelmét, de azt mégis inkább más, vállalat- és szakma-specifikus, illetve a képzéssel összefüggő tényezők határozzák meg. (Ez annak fényében is érdekes, hogy a képzésre jelentkezők számának növelésénél a javadalmazás növelése határozott igényként jelent meg.) A vonatkozó adatokat a 9.táblázat tartalmazza.
28
Vállalati adatok a duális képzéshez A kérdőíves lekérdezésre 142 (részben vagy egészben kitöltött) adattábla-csomag is érkezett. A válaszadók közül 92 vesz részt duális szakképzésben, közülük 9 felnőttképzésben is; és a saját munkavállalók képzését 33-an biztosítják. A vállalatok 48 iparágban és 10 megyében működnek. A vállalati minta pénzügyi adatai az elmúlt években a következő képet mutatják: a vonatkozó adatokat a 10.táblázat tartalmazza.
Vállalatok képzési tevékenysége A vállalatok duális szakképzésben, vállalati képzésben és felnőttképzésben való részvételét a következő táblázatok jellemzik: 11, 12, 13. táblázat. A megkérdezett vállalatok alig fele válaszolt a képzési tevékenység célját firtató kérdésekre. A vállalatok képzési tevékenysége elsősorban szakmai (szakma-függő) ismeretek átadására irányul, de jelen van a vállalat-függő helyismeretek átadása is. Ami meglepő, az a saját dolgozók részére tartott tréning alacsony aránya és ezen belül is az, hogy a szakmai ismeretek átadása dominál. A duális szakképzésben a szakmai ismeretek karbantartásának alacsony aránya érthető, talán még így is magasnak tekinthető. A vonatkozó adatokat a 14.táblázat tartalmazza.
Szakmaspecifikus adatok. A 335 szakmaspecifikus válasz alapján 16 szakmára vonatkozóan tudunk nagyobb biztonsággal következtetni, a többi esetében csak az átlagokból tudunk kiindulni. A vonatkozó adatokat a 15.táblázat tartalmazza A képzési tevékenységet folytató válaszadók tíz szakmára vonatkozóan adtak értékelhető adatokat. A vonatkozó adatokat a 16.táblázat tartalmazza A duális képzésben részt vevő vállalatok 216 szakmai információcsomagot adtak meg, ennek alapján nyolc szakma képzési költségeire tudunk következtetni. A vonatkozó adatokat a 17 táblázat tartalmazza A duális képzésben már végzett vállalatok öt szakmára vonatkozóan adtak a duális képzés hasznosulására vonatkozó adatokat is. A vonatkozó adatokat a 18.táblázat tartalmazza. Az adatokban sajnos vannak kisebb következetlenségek, de összességében alkalmasak a költség-haszon elemzés adathátterének kiegészítéséhez. Az adatok ugyanakkor önmagukban is hasznosak lehetnek szakmák szerinti összehasonlításra
29
A költség – haszonelemző (CBA) kalkulátor szakmai szempontjai A költség – haszonelemző kalkulátor kísérleti projekt, mely ideális szituációban történő állapotfelmérésre kifejlesztendő szimulációs eszköz. A képzési szituáció optimális helyzetéből indul ki, mely során nem tud figyelembe venni bizonyos változókat, szubjektív tényezőket (pl. tanuló jelenléte/hiányzása pl. betegség esetén, tanuló hiányzó készségei – olvasási, számolási alapismeretek hiányossága stb.) A költség/haszon kalkulátor arra kell, hogy választ adjon, hogy megéri-e a gazdálkodónak a képzéssel foglalkoznia. Két időtávot érdemes ebből a szempontból vizsgálni.
b. az a haszon, amit a tanuló akkor állítana elő, ha a képzés adott időpontjában abbahagyná a képzést, és elhelyezkedne a munkaerőpiacon (potenciális vagy ún. virtuális haszon). 2. Hosszú távú gondolkodás A gazdálkodó a képzést követő időszak költségeit és bevételeit is figyelembe veszi, azaz két esetet hasonlít össze: azt, amikor az általa képzett tanulókból biztosítja a szakember-utánpótlását azzal az esettel, amikor nem foglalkozik képzéssel, hanem kész szakembereket próbál felvenni a munkaerőpiacról.
Ekkor a gazdálkodó csak azt vizsgálja, hogy kizárólag a képzés alatt felmerülő költségek hogyan viszonyulnak a képzés alatt jelentkező, képzésből eredő nettó bevételeihez. Nem vizsgálja azt, hogy a képzést követően milyen költségei és bevételei jelentkeznek.
Az 1.a elve azért is nehezen értelmezhető a magyar viszonyok között, mert a tanulószerződéses gyakorlati képzés magyarországi sajátossága (ellentétben például az osztrák helyzettel), hogy a tanuló tanulói jogviszonnyal rendelkezik (Ausztriában munkaviszonyban van a képzés alatt is), és ennek keretében kerül ki gyakorlati képzőhelyre.
Az 1. idősáv két részre oszlik: a. kizárólag a tanuló által ténylegesen megtermelt hasznot veszi figyelembe a gazdálkodó,
A munkafolyamatba ágyazott szakmatanulás során a tanuló szimulált vagy tényleges termelési környezetbe kerül ugyan, de célja nem
1. Rövid távú gondolkodás
30
profit előállítása, hanem egy tanulási folyamatban való részvétel. Ennek megfelelően nem fűződhet hozzá a gazdálkodó szempontjából haszon a szó valódi értelmében. A kalkulátor éppen ezért a tanulói haszonpotenciált elemezheti csupán, azaz lépésről lépésre, képzési szakaszról képzési szakaszra annak a megállapítására lehet alkalmas, hogy az adott pillanatban a tanuló – abbahagyva a tanulási folyamatot és kilépve a valós munkaerőpiacra, a termelésbe – egy képzett szakember teljesítményének hány százalékát produkálhatná, ezáltal ilyen értelemben milyen hasznot termelhetne a gazdálkodó számára. A kalkulátor elvi működéséhez éppen ezért azt javasoljuk, hogy a képzés alatt az 1. b. elvét kövesse, ha pedig összességében kíván választ adni arra, hogy megtérül-e a képzés, a 2. pont szerinti hosszú távú értelmezés alapján adjon választ. Fontos azt is megjegyezni, hogy a gyakorlati képzés a képzők oldaláról sok területen még mindig alulfinanszírozott. Sajnálatos módon a gazdálkodó szervezetek csupán 3%-a vesz részt a
gyakorlati képzésben. Egyes iparágakban és területeken az alkalmazott technológia és a berendezések olyan magas beruházási költséget jelentenek, hogy a képzés nem fordítható pénzügyileg nyereségesbe. Ezen területeken olyan hosszú távú mutatók, korrekciós szorzók bevezetése lehet ésszerű, amely adott technológiákkal való szakmai munka magas szintű elsajátítását értékeli, ezáltal visszabillentheti a negatív mérleget. Összefoglalóan elmondható, hogy a CBA kalkulátor olyan eszköz, melynek nem lehet célja, hogy megállapítsa a képzési normatívákat egy-egy szakképesítésre, hiszen potenciállal, virtuális haszonnal és szimulált szituációval dolgozik. Alkalmas lehet viszont arra, hogy oly módon növelje a cégek képzési hajlandóságát, hogy bemutatja a hosszú távú megtérülést, így a képzésbe való belépésre ösztönöz. A projekt megvalósítása során feltétlenül integrálandóak a közös uniós: osztrák, svájci és egyéb duális képzésű szakmatanulási tapasztalatok
31
A költség-haszon kalkulátor működésének háttere A projektpartnerség elkészítette a kalkulátor prototípusát, az osztrák partnerek visszajelzést adtak, majd a szakértők finomhangolták és véglegesítették az eszközt. A hivatalos adatok használata az alapvető becslések esetére különösen értékesnek bizonyult (bár a hivatalos adatokhoz rendkívül időigényes folyamat révén lehetett hozzájutni). A kalkulátor alapvető dimenziói és változói mostanra kvantitatív módon, széleskörű empirikus alapokon nyugszanak. Ez lehetővé tette az elemző teszteket. A hiányzó információkat egy vállalati kérdőív segítségével gyűjtötték össze. A költség-haszonelemző kalkulátor tartalmazza a releváns információkat, és a vállalatok
képzéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamatai számára megfelelő környezetet biztosít. A költség-haszonelemző kalkulátor jelenlegi verziója több stádiumban készült, azaz az egyszerűbb és durvább becslésekhez a vállalatoknak csupán néhány alapvető információt kell megadniuk (például az alkalmazottak száma és milyen szakképesítésekben szeretnének képezni), és azonnal megkapják az eredményeket. Az öszszetettebb becsléseket igénylő vállalatoknak pedig konkrétabb, az adott vállalatra vonatkozó információkat kell megadni. Így a kalkulátor testre szabott információkkal szolgál.
32
Költség-haszon kalkulátor működése
A projekt keretében elkészült kalkulátor, ami a duális képzésben részt venni szándékozó vállalatok számára nyújt információt a részvétel várható költségeiről és hasznairól, a projekt honlapján az interneten keresztül használható. A kalkulátor kétnyelvű (magyar és angol), a nyelv a honlapon választható.
33
A használat egyetlen feltétele, hogy a felhasználó regisztráljon. A regisztráció a honlapon, a bejelentkező képernyőn a Regisztráció gomb megnyomásával indítható. A regisztráció a bejelentkezési név (érvényes e-mail cím) és jelszó megadásával, illetve CAPTCHA kód beírásával történik. A jelszót – annak érdekében, hogy a felhasználó ne hibásan írja be azt – a regisztrációnál kétszer, azonos módon kell begépelni, a két begépelt szövegdarab azonosságát az alkalmazás ellenőrzi. Az alkalmazott CAPTCHA kód megkülönbözteti a kis- és nagybetűket, egyebekben szokványos, az Új kép gomb megnyomásával új kód kérhető
A regisztráció tetszés szerint bővíthető a regisztrált email címre történő regisztrációs token küldésével, akadálymentesíthető a CAPTCHA kód felolvasásával. Amennyiben sor kerül regisztrációs token bevezetésére, a bejelentkezés is kiegészíthető elveszett jelszó esetére vonatkozó automatikus jelszótörléssel és új token küldésével.
34
A bejelentkezést (és a sikeres regisztrációt) követően az indító képernyő jelentkezik be. A képernyőn azokat az alapadatokat kell megadni, amelyek a felhasználó alapvető jellemzői és a duális képzésben való részvétel szándékát testesítik meg, ezek az adatok a továbbiakban nem módosíthatóak. A kurzort a kitöltendő mező fölé helyezve a kitöltésre vonatkozó részletesebb utasítás jelenik meg.
35
A duális képzésre vonatkozó adatok közül a tervezett szakma kétlépcsős kiválasztással adható meg. A FEOR kód (a KSH Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere FEOR’08 nómenklatúrája) legördülő mezőben jelenik meg. A foglalkozás kiválasztását követően azoknak a képzéseknek a listája jeleníthető meg, amelyek a választott foglalkozáshoz képeznek szakembereket. Végül, a képzés kiválasztását követően a választott képzéssel betölthető munkakörök listája is megjelenik.
36
A munkakörök csak tájékoztatásul jelennek meg, azok közül nem lehet választani.
A FEOR-OKJ-munkakörök megfeleltetés adattáblában van a kalkulátor adatbázisában. Ha valami változik (a 2008-as FEOR nomenklatúra vagy a képzési jegyzék), szükséges lesz a tábla módosítása is.
37
A Tovább gomb megnyomásával a kalkulátor fő képernyője jelenik meg, benne azokkal az előzetes eredményekkel, amelyeket a vállalati kérdőíves felmérés átlagos (a kezdőoldalon kiválasztott szakmára vonatkozó, ennek hiányában a felmérésben résztvevő összes vállalat átlagára számított) paraméterei, jellemzői .
38
Az eredménytábla egyes szekciói kinyithatóak, a részletezések a felmérésből bevitt átlagos adatok és paraméterek módosítását is lehetővé teszik. A beviteli mezőket eltérő színezés jelöli.
39
A képzés folyó és beruházási költségeinek számításánál az egyértelműség érdekében jelenítjük meg az egy főre és a képzés egyészére jutó, havi és éves adatokat is. A pénzbeni juttatás terheinél mód van – felülírással – egyedi adórezsimek megjelenítésére is. Az átlagos adatok alapján nem számoltunk külső (fizetett) tréner alkalmazásával és specifikus beruházással sem, de mód van azok figyelembe vételére. A belső tréner “ára” az oktatási tevékenység miatt kieső termelése, ami azonban nem azonos az oktatás időráfordításával – csak a termelésből történő tényleges kiesést számítjuk termelési
€€
A FEOR-OKJ-munkakörök megfeleltetés adattáblában van a kalkulátor adatbázisában. Ha valami változik (a 2008-as FEOR nomenklatúra vagy a képzési jegyzék), szükséges lesz a tábla módosítása is.
40
41
Ellentétben a folyó költségekkel és bevételekkel, a tanulókba történő befektetés várható értékét a jövőbeli véletlen események is alakítják. A dolgozóba történő beruházás várható értékét is a dolgozó (végzést követő kalkulált) hozzáadott értékének és járulékokkal számított bruttó fizetésének a különbsége adja, de azokat befolyásolja az alakulásukat övező bizonytalanság is. Ezért a bruttó fizetést egy egynél kisebb pozitív számmal; és a termelési függvénnyel számított hozzáadott értéket egy ennél kisebb, de szintén pozitív számmal szorozzuk, kiegyenlítve a bizonytalanság ma előre látható mértékét. A két szorzószám nagyságát a választott szakma és a (cég számára effektív) finanszírozási kamatláb határozza meg.
42
A duális képzésbe történő belépés költségeinek és hasznainak várható egyenlegét a részletező képernyőkön módosítható adatokon túl további paraméterek is befolyásolják. Ezek a paraméterek is megjeleníthetőek és – a vállalat saját adottságainak és szándékainak megfelelő irányban – módosíthatók.
A finanszírozási kamatlábnál kezdőértékként a jegybanki alapkamatot használjuk, feltételezve, hogy a vállalat bőséges tőkebázissal rendelkezik, és a duális képzésbe történő befektetés a pénzügyi befektetések rovására történik. Ha a vállalat inkább a hitelpiacról finanszírozza beruházásait, a finanszírozási kamatlábnál a pótlólagos kölcsönfelvétel (a jegybanki alapkamatnál jóval magasabb) határköltsége használandó. A jegybanki alapkamat a Magyar Nemzeti Bank webszolgáltatásának használatával minden belépéskor frissítésre kerül az alkalmazásban. Más paraméterek, így az alapnormatíva azonban nem áll webszolgáltatásban rendelkezésre, ezért értéke az alkalmazásban van .
43
A kalkulátor egyes számai és paraméterei megváltoztatásával a felhasználó nem csupán a cég saját adottságaihoz és körülményeihez tudja igazítani a számítást, hanem átgondolt stratégia mentén változtathatja a képzés elképzelt jellemzőit (pl. növelheti a képzés színvonalát vagy a tanulók ösztöndíját, ami költségtöbbletekkel jár, viszont csökkentheti a lemorzsolódást és javíthatja a jövőbeni alkalmazás esélyeit). Az új forgatókönyv szerint kialakított új számok bevitelét követően egy gomb megnyomásával a felhasználó újraértékeltetheti a számítást. A végleges forgatókönyv eredményeit a felhasználó (saját felhasználónévként megadott) elektronikus levélcímére küldheti.
44
A költség-haszonelemző kalkulátor (CBA) adaptálási lehetőségei további nemzeti kontextusokba / gyakorlati képzési rendszerekbe Javaslatok a tanulmányutak tapasztalatai alapján A projekt során újból és újból felmerült, hogy a vállalatoknak lehetőséget kellene-e adni arra, hogy a tanulók produktív munkájából profitáljanak. Bár a duális képzést folytató országokban (Németországban, Svájcban és Ausztriában) a rendszer alapvető eleme és a képző vállalatok számára fontos haszon, így releváns paraméter a tanulók által előállított érték. Jelenleg Magyarországon a Kamara és a köztudat a tanulók által végzett munkát nem nevezi produktív munkának. A magyar tanulmányúton kiderült, hogy a valóságban a tanulók által végzett produktív munka a vállalatoknál általánosan elterjedt, azaz a vállalatok nem csupán a kiképzett munkaerő által nyújtott közép-és hosszú távú előnyeiből profitálnak. Olyan rövid távú előnyökben is részesülnek, amely a tanulók által elvégzett pro-
duktív munkából fakad. Mivel a rövid távú „termelési motiváció” relevánsnak tekinthető a magyar vállalatok képzéssel kapcsolatban hozott döntéseiben, a fiatalok által végzett produktív munkára, értékteremtő munkára vonatkozó jogi körülmények tisztázása nélkülözhetetlen. Meg kellene vizsgálni a tilalmat, az értelmezés szempontjából, el kellene törölni az ILO egyezmény által nyújtott kivételek szerint. Ez olyan előzetes feltétel, amelynek teljesülése esetén több vállalat nyújtana képzési lehetőséget a fiataloknak, mivel a tanulók által végzett produktív munka ellensúlyozza a képzés költségeit és a befektetéseket. Amennyiben lehetővé tesszük, hogy a tanulók produktív munkát végezzenek, az ebből nyert profittal kiváltható az állami támogatás egy része. Pozitív hatással lehet, ha az állami támogatás, mint „ingyen pénz” mennyisége csökken (a
45
képzés csökkentése nélkül), valamint egészségesebb környezetet teremt a vállalatok számára, hogy képzéssel kapcsolatos döntéseiket meghozzák, mivel a nagyösszegű támogatások nem megfelelő módon befolyásolják a döntéshozatalt. Ha a vállalatok a nagyösszegű támogatások miatt döntenek a képzés mellett, annak a hatása negatív lehet makro szinten, mivel a vállalatok döntései a képzéssel kapcsolatban többé nem saját utánpótlásuk képzéséről szólnak. A támogatások miatt folytatnak képzést, és nincs saját érdekül abban, hogy befektessenek a saját képzett munkaerejükbe. Így a képzési kereslet és kínálat közötti jótékony kapcsolat elveszhet, és felerősítheti a nem megfelelő munkakörökre történő képzési tendenciákat. Mivel a munka alapú tanulás a fiatalok számára a nappali munkarendű, iskolai rendszerű szakképzésen alapul Magyarországon, egy kitörési pont lehetne a jelenlegi nappali munkarendű, iskolai rendszerű képzés kiterjesztése a felnőttoktatásra-és képzésre (amely hasonló a németajkú országok duális képzéséhez). A rendszer szintű változtatások, amelyek együtt járnának egy ilyen jellegű reformmal, alapvető fontosságúak lehetnének, és túlmutatnak a kalkulátorral kapcsolatos jelenlegi rövid beszámoló keretein. Végül, de nem utolsó sorban hasznos lenne a kalkulátort szélesebb kontextusba helyezni, azaz egy támogatási és információs struktúrába/megközelítésbe. Bár a költség-haszonnal kapcsolatos megfontolások relevánsak az alapvető döntésnél, hogy a vállalat képezzen-e, vagy ne, azaz hosszú távon a vállalatoknak gazdaságilag meg kell érnie képezni, vannak olyan szempontok ezen kívül, amelyekkel a vállalatoknak foglalkozniuk kell: általában nem rendelkeznek tapasztalatokkal, vagy kevés tapasztalatuk van a fiatalok képzésében, és/vagy nem rendelkeznek a képzéssel kapcsolatos jogi tudnivalókkal. Így biztos, hogy hasznos lesz, ha a képzés iránt érdeklődő vállalatok információt és praktikus segítséget kaphatnak, ha képzést indítanak. A kalkulátor elsődleges motiváció lehet a vállalatok számára, és így a munkahelyi vállalati képzés elterjesztésének fontos eszközévé válhat.
Javaslatok a duális rendszerek nemzetközi összahasonlítása alapján A duális rendszerek nemzetközi összahasonlítása alapján nagyon óvatosan fogalmazhatók meg a következtetések a magyar szakiskolai képzés fejlesztői számára. Összegzésként szeretnék kiemelni négy olyan fejlesztési területet, amelyek különösen fontosak a jelenlegi szakiskolai képzés és a tanulószerződés keretében folyó képzés hatékonyságának javításához és a duális képzésben résztvevők számának növeléséhez. •
•
•
•
A munkaadók olyan tanulókat várnak, akik alkalmasak a szakma elsajátítására és a gyakorlati képzés keretében az értéktermelésre. Az első feltétel a szakképzésbe belépő fiatalok megfelelő általános képzettsége, megalapozott pályaválasztási döntése, az, hogy a kiválasztott szakmáról ne csak információkkal, de tapasztalatokkal is rendelkezzenek, s alkalmasak legyenek a gyakorlati képzés keretében az értéktermelő munkára. A következő feltétel a munkahelyen folyó gyakorlati képzés időkeretének növelése és a gyakorlati központú közismereti tartalmú, de nem közismereti szakmai tantárgyak tartalmának újragondolása A duális képzés elfogadottságát erősíti, ha a tanulók értéktermelő munkájukért megfelelő ellenértéket kapnak, amelyet az angol gyakorlatban a minimálbérhez viszonyítva állapítanak meg, s amelynek nagysága a német nyelvterületen, s az EU-tagállamok többségében is hasonló nagyságrendű. Hasonlóan fontos a pedagógiai kultúra fejlesztése, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés összehangolása, a kompetenciaalapú képzés cél- és eszközrendszerének megértése és fejlesztése, s a gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozók és munkatársaik szakmai és pedagógiai továbbképzése. (Mesterképzés, illetve a mestervizsga pedagógiai modulja)
46
A duális képzés kiterjesztése rendszerszemléletű megközelítést követel, a jelenlegi hazai helyzetre és a külföldi gyakorlatra vonatkozó információk feldolgozását, elemzését, s a nemzetközi együttműködést a fejlesztésekben. Nem szabad megfeledkeznünk azonban a sajátos magyar feltételekről sem, a négy leszakadó régió, ÉszakMagyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, DélDunántúl gazdaságának állapotáról, vagy a roma fiatalok arányának változásáról. Feltételeink sokkal kedvezőtlenebbek, mint a fent bemutatott országok feltételei.
Javaslatok a szükségletelemzés alapján. A vállalati kérdőívekre érkezett válaszokat öszszefoglalása alapján a szakmapolitikák fejlesztésénél a következőket érdemes figyelembe venni: •
•
•
• • •
Az állam az egy főre jutó támogatás nagyságával befolyásolni tudja a képzésben részt vevők jövedelmét, de a valós jövedelmet a vállalat- és szakma-specifikus, illetve a képzéssel összefüggő tényezők határozzák meg. A tanulók képzése a jelenlegi rendszer keretei között vállalhatóak, de nem bővíthető a tanulószerződéses képzés, ezért igényli a rendszerszerű intézkedéseket a jelentkezők körének és minőségének javítására, a tevékenység globalizációjára. Az általános iskolai képzés színvonalának növelése a jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében. Pályaorientációs rendszer javítása, a szakképzés felé irányítás A képzésben résztvevők magasabb jövedelmének biztosítása. A képzéssel kapcsolatos dokumentáció csökkentése.
figyelembe vegyék. Ehhez célszerű egy kommunikációs stratégia kidolgozása. A kommunikációs eszközökre jó példák a projekt keretén belül elkészített rövid, a duális képzési rendszert a cégek körében népszerűsítő videók, melyek a projekt honlapján tekinthetők meg (www.vetsat.nive.hu). A képzés minőségi javulásának alapfeltétele a cégek által is jelzett megfelelő alapkészségek és megalapozott pályaválasztási döntés. A közoktatás javítása és amár említett nemzetközi értelemben vett híd programok bevezetése mellett ehhez segítséget nyújthat olyan szoftvernek a kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik, hogy a cégek és tanulók egymás igényeinek megfelelően egymásra találjanak. Ezen túlmenően minőségi javulást hozhat a munkahelyi képzés minőségbiztosítása, ami európai szinten is kiemelt terület. Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer munkacsoportjai többek közt azon dolgoznak, hogyan lehet a keretrendszert kiterjeszteni a munka alapú képzésre. Érdemes kidolgozni olyan konstrukciókra javaslatot, melyeket a cégek mérlegelhetnek, hogy bevezetnek-e, hogy a vállalatnál tartsák a náluk képzett tanulót (pl. magasabb tanulói juttatás, ha vállalja, hogy bizonyos ideig a cégnél marad, ha végzett). A javaslatokból világosan kitűnik, hogy a tanulószerződések számának növelése összetett fejlesztési feladat, amely csak akkor valósítható meg, ha ténylegesen együttműködik a közoktatás, a gazdaság, a szakképzés, és a kiemelt külföldi jó példákat a valós magyar tradíciókba építve vesszük át.
A cégek motivációjából látható, hogy a rendszer szintű fejlesztéseken túl fontos a cégek szemléletváltása, hogy a képzés hosszútávú hasznát is
47
Felhasznált irodalom A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Új Európai Készségfejlesztési Program, Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért, {SWD(2016) 195 final} A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében (* COM/2012/0669 final *) Duális képzéssel a munka világában- a duális szakképzés Magyarországon; 2015. Kiadó: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szerző: Modláné Görgényi Ildikó Szakképzés és felnőttképzés 2014 kiadó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Szerzők: Klész Tibor, Rettegi Zsolt, Tajti József, Boros
István, Héger István, Jenei Rita, Kis Anita – Kormos Mária, Csiszár Zsófia Szakképzés Európában, Magyarország, Refernet;2016; Kiadó:CEDEFOP; Szerzők: Farkas Péter, Ferencz Csaba, Halász József, Dr Juhász Józsefné, Karvázy Eszter, Kovácsné Kalmár Terézia, Modla Ferenc, Nagy Norbert, Pásztor Tibor, Rozványi Dávid, Stágel Imréné, Somodi Mónika; Szakmai vezető és alkotó szerkesztő: Modláné Görgényi Ildikó Almeida, R., & Pedro, C. (2008, 6). The Return to Firm Investments in Human Capital. Retrieved 3 2015, from World Bank Social Protection Discussion Papers: http://siteresources.worldbank.org/SOCIALPROTECTION/Resources/SPDiscussion-papers/Labor-Market-DP/0822.pdf Grimonprez, Q., & Jacques, J. (2016). Rankcluster: Model-Based Clustering for Multivariate Partial Ranking Data. R package version 0.93.1. Retrieved from The Comprehensive R Archive
48
Network (CRAN): http://CRAN.R-project.org/package=Rankcluster
Berufsbildung in der Schweiz – Fakten und Zahlen 2015 12. old.
Jacques, J., Grimonprez, Q., & Biernacki, C. (2016, 7 21). Rankcluster: An R package for clustering multivariate partial rankings. Retrieved from The Comprehensive R Archive Network (CRAN): https://cran.r-project.org/web/packages/Rankcluster/vignettes/Rankcluster.pdf
http://www.sbfi.admin.ch/berufsbildung/index.html?lang=de
R Development Core Team. (2008). R: A language and environment for statistical computing. Vienna, Austria: R Foundation for Statistical Computing. Retrieved from http://www.R-project.org
IBW: Lehrlingsausbildung im Überblick, http://www.ibw.at/de/ibw-studien/1-studien/fb183/P663-lehrlingsausbildung-imueberblick-2015-2015
Country Report UK 2012 10. old. http://libserver.cedefop.europa.eu/vetelib/2012/2012_CR_UK.pdf https://www.gov.uk/national-minimum-wage-rates https://www.bibb.de/de/37586.php
Berufsbildung in der Schweiz – Fakten und Zahlen 2015 18. old. http://www.sbfi.admin.ch/berufsbildung/index.html?lang=de
http://www.sbfi.admin.ch/bvz/grundbildung/index.html?lang=de http://www.sbfi.admin.ch/bvz/grundbildung/index.html?detail=1&typ=efz_all&lang=de&item= 1214&abfragen=Abfrage+durchf%C3%BChren http://kerettanterv.ofi.hu/13_melleklet_szik/index_szik.html
49
Ábrajegyzék 1. Táblázat:Az első csoport válaszai Miért fontos az Ön vállalata számára a duális (tanulószerződéses) szakképzés és a felnőttképzés? Miért vesz benne részt?
Mi gátolja az Ön vállalatát a duális (tanulószerződéses) képzésben való részvételben, illetve annak növelésében?
Milyen intézkedéseket tartana szükségesnek a duális (tanulószerződéses) képzés a vállalkozások számára gyakorolt vonzerejének növelése érdekében? az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében a képzésben résztvevők magasabb jövedelmét
Milyen intézkedéseket tartana szükségesnek a duális képzés a jelentkezők számára gyakorolt vonzerejének növelése érdekében?
Az Ön vállalatánál mihez igazodik a képzésben részt vevők javadalmazása?
a képzés segít a dolgozók szakmai tudásának továbbfejlesztésében és erősíti a munkamorált
alkalmas és kitartó jelentkezők hiánya
az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében a pályaorientációs rendszer javítását, a szakképzés felé irányítást
a vállalati dolgozók átlagos bére
a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és ők új és innovatív tudást hoznak a vállalathoz a képzés önmagában kifizetődő tevékenység (a vele kapcsolatos bevételek és támogatások fedezik a többletköltségeket) a tanulók és felnőttképzésben részt vevők a képzés során enyhítik a vállalat munkaerő-gondjait 0,726094
a részvétel az amúgy is szűkös szakemberállomány további terhelésével a meglévő feladatoktól vonná el a szakembereket
a végzettek nem maradnak a vállalatnál
a képzéssel kapcsolatos dokumentáció csökkentését
a képzésben résztvevők magasabb jövedelmét
a ténylegesen a vállalatnál képzésben töltött idő
a képzésben résztvevők túl sokat vannak távol a vállalattól
tanulói jogviszony helyett speciális munkaviszony előírását
a vállalat számára hasznos munkavégzéssel töltött idő
0,804075
0,829091
külföldi szakmai gyakorlatokat, tanulmányutakat, egyéb nemzetközi szakképzési együttműködéseket 0,795496
az egy főre jutó támogatás (igénybe vett szakképzési hozzájárulás) öszszege
0,677241
A táblában sötétebb színnel jelöltük a jövőorientált és világosabb színnel az inkább a képzés idejére vonatkozó elemeket.
50
2. Táblázat: A második csoport válaszai Miért fontos az Ön vállalata számára a duális (tanulószerződéses) szakképzés és a felnőttképzés? Miért vesz benne részt?
Mi gátolja az Ön vállalatát a duális (tanulószerződéses) képzésben való részvételben, illetve annak növelésében?
szakmaszeretetből és társadalmi felelősségvállalásból
alkalmas és kitartó jelentkezők hiánya
a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és így szélesebb körből jöhet a vállalati utánpótlás a tanulók és felnőttképzésben részt vevők a képzés során enyhítik a vállalat munkaerő-gondjait a képzés segít a dolgozók szakmai tudásának továbbfejlesztésében és erősíti a munkamorált 0,774351
a képzésben résztvevők túl sokat vannak távol a vállalattól
a végzettek nem maradnak a vállalatnál olyan beruházásokat igényelne, amire nem nyújt fedezetet a beruházási kiegészítő-csökkentő tétel 0,75748
Milyen intézkedéseket tartana szükségesnek a duális (tanulószerződéses) képzés a vállalkozások számára gyakorolt vonzerejének növelése érdekében? az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében a képzéssel kapcsolatos elszámolási adminisztráció csökkentését
Milyen intézkedéseket tartana szükségesnek a duális képzés a jelentkezők számára gyakorolt vonzerejének növelése érdekében?
Az Ön vállalatánál mihez igazodik a képzésben részt vevők javadalmazása?
az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében a pályaorientációs rendszer javítását, a szakképzés felé irányítást
a képzésben részt vevő tényleges termelékenysége
oktatási intézmények és a duális képzésben részt vevő vállalatok jobb együttműködését szakmai, módszertani támogatást, a képzők képzését
a szükséges képzettség jogszabályi előírását további munkakörökben
a minimálbér
jobb idegen nyelvi és szaknyelvi képzést
a ténylegesen a vállalatnál képzésben töltött idő
0,824
0,804479
0,655761
az egy főre jutó támogatás (igénybe vett szakképzési hozzájárulás) összege
A táblában sötétebb színnel jelöltem jövőorientált és világosabb színnel az inkább a képzés idejére vonatkozó elemeket.
51
3. Táblázat: A harmadik csoport válaszai Miért fontos az Ön vállalata számára a duális (tanulószerződéses) szakképzés és a felnőttképzés? Miért vesz benne részt? a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és így szélesebb körből jöhet a vállalati utánpótlás szakmaszeretetből és társadalmi felelősségvállalásból
Mi gátolja az Ön vállalatát a duális (tanulószerződéses) képzésben való részvételben, illetve annak növelésében?
Milyen intézkedéseket tartana szükségesnek a duális (tanulószerződéses) képzés a vállalkozások számára gyakorolt vonzerejének növelése érdekében? az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében nemzetközi képzési együttműködések támogatását
Milyen intézkedéseket tartana szükségesnek a duális képzés a jelentkezők számára gyakorolt vonzerejének növelése érdekében?
Az Ön vállalatánál mihez igazodik a képzésben részt vevők javadalmazása?
az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében a pályaorientációs rendszer javítását, a szakképzés felé irányítást
az adott szakma országos átlagbére
a képzés segít a dolgozók szakmai tudásának továbbfejlesztésében és erősíti a munkamorált a képzés önmagában kifizetődő tevékenység (a vele kapcsolatos bevételek és támogatások fedezik a többletköltségeket) 0,937888
a képzésben résztvevők túl nagy része morzsolódik le, rossz a hatékonysága olyan beruházásokat igényelne, amire nem nyújt fedezetet a beruházási kiegészítő-csökkentő tétel
a képzéssel kapcsolatos dokumentáció csökkentését
a képzésre jelentkezők körének bővítését (más országokból, bevándorlókból, speciális iskolákból stb.) külföldi szakmai gyakorlatokat, tanulmányutakat, egyéb nemzetközi szakképzési együttműködéseket
0,821138
0,847926
alkalmas és kitartó jelentkezők hiánya
a képzésben résztvevők túl sokat vannak távol a vállalattól
szakmai, módszertani támogatást, a képzők képzését
0,920319
az egy főre jutó támogatás (igénybe vett szakképzési hozzájárulás) összege a ténylegesen a vállalatnál képzésben töltött idő a vállalat számára hasznos munkavégzéssel töltött idő
0,865031
A táblában sötétebb színnel jelöltem jövőorientált és világosabb színnel az inkább a képzés idejére vonatkozó elemeket.
52
4. Táblázat: A negyedik csoport válaszai Miért fontos az Ön vállalata számára a duális (tanulószerződéses) szakképzés és a felnőttképzés? Miért vesz benne részt? szakmaszeretetből és társadalmi felelősségvállalásból
a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és ők a piacról szerzetteknél biztosabb és alkalmazhatóbb tudást jelentenek a képzés önmagában kifizetődő tevékenység (a vele kapcsolatos bevételek és támogatások fedezik a többletköltségeket) a képzés segít a dolgozók szakmai tudásának továbbfejlesztésében és erősíti a munkamorált 0,664063
Mi gátolja az Ön vállalatát a duális (tanulószerződéses) képzésben való részvételben, illetve annak növelésében?
Milyen intézkedéseket tartana szükségesnek a duális (tanulószerződéses) képzés a vállalkozások számára gyakorolt vonzerejének növelése érdekében? a képzéssel kapcsolatos dokumentáció csökkentését
Milyen intézkedéseket tartana szükségesnek a duális képzés a jelentkezők számára gyakorolt vonzerejének növelése érdekében? a képzésben résztvevők magasabb jövedelmét
Az Ön vállalatánál mihez igazodik a képzésben részt vevők javadalmazása?
szakmai, módszertani támogatást, a képzők képzését
a pályaorientációs rendszer javítását, a szakképzés felé irányítást
az egy főre jutó támogatás (igénybe vett szakképzési hozzájárulás) összege
olyan beruházásokat igényelne, amire nem nyújt fedezetet a beruházási kiegészítő-csökkentő tétel
nemzetközi képzési együttműködések támogatását
a szükséges képzettség jogszabályi előírását további munkakörökben
a minimálbér
önmagában ráfizetéses, nem fedezi a normatíva a költségeket
tanulói jogviszony helyett speciális munkaviszony előírását
tanulói jogviszony helyett speciális munkaviszony előírását
az adott szakma országos átlagbére
0,753333
0,793241
0,781312
0,765217
a részvétel az amúgy is szűkös szakemberállomány további terhelésével a meglévő feladatoktól vonná el a szakembereket alkalmas és kitartó jelentkezők hiánya
a képzésben részt vevő tényleges termelékenysége
A táblában sötétebb színnel jelöltem az ellentmondásos elemeket.
53
5. Táblázat: A négy azonosított vállalatcsoport véleménye a kérdésre befektetők
kiegyensúlyozottak
többi
a képzés segít a dolgozók szakmai tudásának továbbfejlesztésében és erősíti a munkamorált
gazdálkodók
szakmaszeretetből és társadalmi felelősségvállalásból
szakmaszeretetből és társadalmi felelősségvállalásból
a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és ők új és innovatív tudást hoznak a vállalathoz
a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és így szélesebb körből jöhet a vállalati utánpótlás
a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és így szélesebb körből jöhet a vállalati utánpótlás szakmaszeretetből és társadalmi felelősségvállalásból
a képzés önmagában kifizetődő tevékenység (a vele kapcsolatos bevételek és támogatások fedezik a többletköltségeket) a tanulók és felnőttképzésben részt vevők a képzés során enyhítik a vállalat munkaerő-gondjait
a tanulók és felnőttképzésben részt vevők a képzés során enyhítik a vállalat munkaerő-gondjait
a képzés segít a dolgozók szakmai tudásának továbbfejlesztésében és erősíti a munkamorált
a képzés segít a dolgozók szakmai tudásának továbbfejlesztésében és erősíti a munkamorált
a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és így szélesebb körből jöhet a vállalati utánpótlás a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és ők a piacról szerzetteknél biztosabb és alkalmazhatóbb tudást jelentenek szakmaszeretetből és társadalmi felelősségvállalásból
a képzés önmagában kifizetődő tevékenység (a vele kapcsolatos bevételek és támogatások fedezik a többletköltségeket) a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és ők a piacról szerzetteknél biztosabb és alkalmazhatóbb tudást jelentenek a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és ők új és innovatív tudást hoznak a vállalathoz
a képzés önmagában kifizetődő tevékenység (a vele kapcsolatos bevételek és támogatások fedezik a többletköltségeket) a tanulók és felnőttképzésben részt vevők a képzés során enyhítik a vállalat munkaerő-gondjait
37,3% 0,73
37,3% 0,77
a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és ők új és innovatív tudást hoznak a vállalathoz a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és ők a piacról szerzetteknél biztosabb és alkalmazhatóbb tudást jelentenek 7,3% 0,94
a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és ők a piacról szerzetteknél biztosabb és alkalmazhatóbb tudást jelentenek a képzés önmagában kifizetődő tevékenység (a vele kapcsolatos bevételek és támogatások fedezik a többletköltségeket) a képzés segít a dolgozók szakmai tudásának továbbfejlesztésében és erősíti a munkamorált a tanulók és felnőttképzésben részt vevők a képzés során enyhítik a vállalat munkaerőgondjait a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és így szélesebb körből jöhet a vállalati utánpótlás a tanulók és felnőttképzésben részt vevők egy része a képzést követően a vállalatnál marad és ők új és innovatív tudást hoznak a vállalathoz 18,0% 0,66
54
6. Táblázat: A négy azonosított vállalatcsoport véleménye a kérdésre gazdálkodók
befektetők
kiegyensúlyozottak
alkalmas és kitartó jelentkezők hiánya
alkalmas és kitartó jelentkezők hiánya
alkalmas és kitartó jelentkezők hiánya
a részvétel az amúgy is szűkös szakemberállomány további terhelésével a meglévő feladatoktól vonná el a szakembereket a végzettek nem maradnak a vállalatnál
a képzésben résztvevők túl sokat vannak távol a vállalattól
a képzésben résztvevők túl sokat vannak távol a vállalattól
a végzettek nem maradnak a vállalatnál
a képzésben résztvevők túl nagy része morzsolódik le, rossz a hatékonysága
a képzésben résztvevők túl sokat vannak távol a vállalattól
olyan beruházásokat igényelne, amire nem nyújt fedezetet a beruházási kiegészítő-csökkentő tétel önmagában ráfizetéses, nem fedezi a normatíva a költségeket
olyan beruházásokat igényelne, amire nem nyújt fedezetet a beruházási kiegészítő-csökkentő tétel a részvétel az amúgy is szűkös szakemberállomány további terhelésével a meglévő feladatoktól vonná el a szakembereket a végzettek nem maradnak a vállalatnál
önmagában ráfizetéses, nem fedezi a normatíva a költségeket olyan beruházásokat igényelne, amire nem nyújt fedezetet a beruházási kiegészítő-csökkentő tétel a képzésben résztvevők túl nagy része morzsolódik le, rossz a hatékonysága 37,3% 0,80
a képzésben résztvevők túl nagy része morzsolódik le, rossz a hatékonysága a részvétel az amúgy is szűkös szakemberállomány további terhelésével a meglévő feladatoktól vonná el a szakembereket 37,3% 0,76
önmagában ráfizetéses, nem fedezi a normatíva a költségeket 7,3% 0,82
többi a részvétel az amúgy is szűkös szakemberállomány további terhelésével a meglévő feladatoktól vonná el a szakembereket alkalmas és kitartó jelentkezők hiánya
olyan beruházásokat igényelne, amire nem nyújt fedezetet a beruházási kiegészítő-csökkentő tétel önmagában ráfizetéses, nem fedezi a normatíva a költségeket a képzésben résztvevők túl nagy része morzsolódik le, rossz a hatékonysága a képzésben résztvevők túl sokat vannak távol a vállalattól a végzettek nem maradnak a vállalatnál
18,0% 0,75
A táblázat oszlopai a négy csoport eltérő véleményének „átlagait” tartalmazza. A táblázat alján az első sor a válaszadói csoport részarányát, a második pedig a π-értéket (tehát a csoport véleményének egységességének mutatóját) tartalmazza. A színezés azonos tényezők helyét jelöli a különböző válaszadói csoportokban, csak a megértést hivatott segíteni.
55
7. Táblázat: A négy azonosított vállalatcsoport véleménye a kérdésre gazdálkodók
befektetők
kiegyensúlyozottak
az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében a képzésben résztvevők magasabb jövedelmét a képzéssel kapcsolatos dokumentáció csökkentését
az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében nemzetközi képzési együttműködések támogatását a képzéssel kapcsolatos dokumentáció csökkentését
a képzéssel kapcsolatos dokumentáció csökkentését
tanulói jogviszony helyett speciális munkaviszony előírását az egy főre jutó támogatások (normatíva) növelését oktatási intézmények és a duális képzésben részt vevő vállalatok jobb együttműködését
az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében a képzéssel kapcsolatos elszámolási adminisztráció csökkentését oktatási intézmények és a duális képzésben részt vevő vállalatok jobb együttműködését szakmai, módszertani támogatást, a képzők képzését a képzésben résztvevők magasabb jövedelmét a képzéssel kapcsolatos dokumentáció csökkentését
többi
a képzéshez szükséges beruházások nagyobb arányú célzott támogatását nemzetközi képzési együttműködések támogatását szakmai, módszertani támogatást, a képzők képzését
nemzetközi képzési együttműködések támogatását tanulói jogviszony helyett speciális munkaviszony előírását az egy főre jutó támogatások (normatíva) növelését
szakmai, módszertani támogatást, a képzők képzését a képzéssel kapcsolatos elszámolási adminisztráció csökkentését oktatási intézmények és a duális képzésben részt vevő vállalatok jobb együttműködését a képzéshez szükséges beruházások nagyobb arányú célzott támogatását tanulói jogviszony helyett speciális munkaviszony előírását az egy főre jutó támogatások (normatíva) növelését
a képzéssel kapcsolatos elszámolási adminisztráció csökkentését 37,3% 0,83
a képzéshez szükséges beruházások nagyobb arányú célzott támogatását 37,3% 0,82
a képzésben résztvevők magasabb jövedelmét 7,3% 0,85
tanulói jogviszony helyett speciális munkaviszony előírását az egy főre jutó támogatások (normatíva) növelését oktatási intézmények és a duális képzésben részt vevő vállalatok jobb együttműködését a képzéssel kapcsolatos elszámolási adminisztráció csökkentését a képzésben résztvevők magasabb jövedelmét az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében a képzéshez szükséges beruházások nagyobb arányú célzott támogatását 18,0% 0,79
szakmai, módszertani támogatást, a képzők képzését nemzetközi képzési együttműködések támogatását
56
8. Táblázat: A négy azonosított vállalatcsoport véleménye a kérdésre gazdálkodók
befektetők
kiegyensúlyozottak
az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében
az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében a pályaorientációs rendszer javítását, a szakképzés felé irányítást a szükséges képzettség jogszabályi előírását további munkakörökben
az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében a pályaorientációs rendszer javítását, a szakképzés felé irányítást a képzésre jelentkezők körének bővítését (más országokból, bevándorlókból, speciális iskolákból) külföldi szakmai gyakorlatokat, tanulmányutakat, egyéb nemzetközi szakképzési együttműködéseket jobb idegen nyelvi és szaknyelvi képzést
a pályaorientációs rendszer javítását, a szakképzés felé irányítást a képzésben résztvevők magasabb jövedelmét
külföldi szakmai gyakorlatokat, tanulmányutakat, egyéb nemzetközi szakképzési együttműködéseket
jobb idegen nyelvi és szaknyelvi képzést
jobb idegen nyelvi és szaknyelvi képzést
a képzettség megbecsültségének, presztízsének növelését hazai és nemzetközi versenyek szervezésével, a részvétel támogatásával a képzésre jelentkezők körének bővítését (más országokból, bevándorlókból, speciális iskolákból stb.)
külföldi szakmai gyakorlatokat, tanulmányutakat, egyéb nemzetközi szakképzési együttműködéseket a képzésben résztvevők magasabb jövedelmét reális lehetőséget a szakképzettek továbbtanulására a képzettség megbecsültségének, presztízsének növelését hazai és nemzetközi versenyek szervezésével, a részvétel támogatásával a képzésre jelentkezők körének bővítését (más országokból, bevándorlókból, speciális iskolákból stb.) tanulói jogviszony helyett speciális munkaviszony előírását
37,3% 0,80
37,3% 0,80
tanulói jogviszony helyett speciális munkaviszony előírását reális lehetőséget a szakképzettek továbbtanulására a szükséges képzettség jogszabályi előírását további munkakörökben
a képzésben résztvevők magasabb jövedelmét reális lehetőséget a szakképzettek továbbtanulására a szükséges képzettség jogszabályi előírását további munkakörökben a képzettség megbecsültségének, presztízsének növelését hazai és nemzetközi versenyek szervezésével, a részvétel támogatásával tanulói jogviszony helyett speciális munkaviszony előírását 7,3% 0,92
többi a képzésben résztvevők magasabb jövedelmét
a pályaorientációs rendszer javítását, a szakképzés felé irányítást a szükséges képzettség jogszabályi előírását további munkakörökben tanulói jogviszony helyett speciális munkaviszony előírását a képzettség megbecsültségének, presztízsének növelését hazai és nemzetközi versenyek szervezésével, a részvétel támogatásával a képzésre jelentkezők körének bővítését (más országokból, bevándorlókból, speciális iskolákból stb.) jobb idegen nyelvi és szaknyelvi képzést reális lehetőséget a szakképzettek továbbtanulására
külföldi szakmai gyakorlatokat, tanulmányutakat, egyéb nemzetközi szakképzési együttműködéseket az általános iskolai képzés színvonalának növelését, a munkára nevelést jobb alapkészségekkel rendelkező, alkalmasabb és kitartóbb jelentkezők érdekében 18,0% 0,78
57
9. Táblázat: A négy azonosított vállalatcsoport véleménye a kérdésre gazdálkodók a vállalati dolgozók átlagos bére
befektetők
kiegyensúlyozottak
többi
a képzésben részt vevő tényleges termelékenysége az egy főre jutó támogatás (igénybe vett szakképzési hozzájárulás) összege a minimálbér
az adott szakma országos átlagbére
a vállalat számára hasznos munkavégzéssel töltött idő a képzésben részt vevő tényleges termelékenysége
a ténylegesen a vállalatnál képzésben töltött idő
az adott szakma országos átlagbére
a vállalati dolgozók átlagos bére
a vállalat számára hasznos munkavégzéssel töltött idő a vállalati dolgozók átlagos bére
az adott szakma országos átlagbére a minimálbér
a vállalat számára hasznos munkavégzéssel töltött idő az adott szakma országos átlagbére
a képzésben részt vevő tényleges termelékenysége a garantált bérminimum
a vállalat számára hasznos munkavégzéssel töltött idő a ténylegesen a vállalatnál képzésben töltött idő
a garantált bérminimum
a garantált bérminimum
a minimálbér
a garantált bérminimum
az egy főre jutó támogatás (igénybe vett szakképzési hozzájárulás) összege a ténylegesen a vállalatnál képzésben töltött idő
37,3% 0,68
a képzésben részt vevő tényleges termelékenysége az egy főre jutó támogatás (igénybe vett szakképzési hozzájárulás) összege a minimálbér
az egy főre jutó támogatás (igénybe vett szakképzési hozzájárulás) összege a ténylegesen a vállalatnál képzésben töltött idő
37,3% 0,66
a vállalati dolgozók átlagos bére
7,3% 0,87
18,0% 0,77
10. Táblázat: A válaszadók legfontosabb pénzügyi jellemzői eFt Műszaki berendezések, gépek, járművek nettó értéke fordulónapon
2011
2012
2013
2014
2015
129 585
140 513
168 253
165 537
188 126
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek nettó értéke fordulónapon
23 286
23 651
23 195
21 802
25 556
Mérleg szerinti eredmény
11 348
12 230
25 235
34 739
45 651
Adózás előtti eredmény
26 975
32 924
45 283
64 450
Adófizetési kötelezettség
2 233
1 760
2 698
4 052
Adózott eredmény
24 597
30 561
46 919
55 918
Iparűzési adó ráfordításként elszámolt összege
13 008
13 794
13 216
14 638
Bérköltség
141 681
150 248
165 839
172 993
Bérköltségből bérjárulékok
30 631
34 136
37 977
39 549
Fizetett kamatok
20 668
17 256
12 423
9 482
Kapott kamatok
1 333
978
878
592
Átlagos állományi létszám Hozzáadott érték Tárgyi eszközök állománya
152 871
63
66
67
67
200 999
213 244
235 885
260 972
164 164
191 448
187 339
213 683
58
11. Táblázat: A válaszadók területi megoszlás szerinti részvétele képzési tevékenységben Saját dolgozóknak Megye
Budapest
Tanulóknak, tanulószerződéssel
naptári napok száma
tanulók száma
képzésben töltött embernapok
ebből: a cég számára hasznosan eltöltött
nap
fő
nap
%
Felnőttképzésben, tanulószerződés nélkül
naptári napok száma
tanulók száma
képzésben töltött embernapok
ebből: a cég számára hasznosan eltöltött
naptári napok száma
tanulók száma
képzésben töltött embernapok
ebből: a cég számára hasznosan eltöltött
Válaszadók száma
nap
fő
nap
%
nap
fő
nap
%
cég
2100
108
1717
80
27740
76
18240
85
Baranya megye
35
31
85
26
159
10
597
Békés megye
18
0
9
18
522
2
244
Hajdú-Bihar megye
20
3
407
6
217
13
0
7
26
8
55
4
Pest megye
62
3
29
38
315
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye
50
0
7
11
166
3
1
16
16
75
Vas megye
4
3
69
10
Zala megye
15
3
24
34
nem bontott
109
82
9
39
8
81
Nógrád megye
Általában
10
8
10
100
1
32
0
0
23
14
0
0
0
11
5
10
27
192
28
13
208
12
0
0
63
6
16
0
0
0
13
4
264
35
15
235
39
0
0
0
0
8
0
0
0
0
18
13
2283
38
8
1
159
5
20
343
15
639
104
3
119
63
2
0
3
7
10
59
21
0
16
20
12
40
338
4
47
36
0
0
0
0
5
18
431
9
685
35
7
0
32
6
142
59
12. Táblázat: A válaszadók tulajdoni megoszlás szerinti részvétele képzési tevékenységben Saját dolgozóknak Tulajdon
Tanulóknak, tanulószerződéssel
Felnőttképzésben, tanulószerződés nélkül
naptári napok száma
tanulók száma
képzésben töltött embernapok
ebből: a cég számára hasznosan eltöltött
naptári napok száma
tanulók száma
képzésben töltött embernapok
ebből: a cég számára hasznosan eltöltött
naptári napok száma
tanulók száma
képzésben töltött embernapok
ebből: a cég számára hasznosan eltöltött
Válaszadók száma
nap
fő
nap
%
nap
fő
nap
%
nap
fő
nap
%
cég
külföldi tulajdonú
32
43
108
23
383
16
814
42
0
0
0
0
8
állami tulajdonú
0
3
0
25
215
2
55
60
0
0
0
0
4
41
6
81
18
440
9
696
33
8
0
35
7
130
39
8
81
18
431
9
685
35
7
0
32
6
142
hazai magán Általában
60
13. Táblázat: A válaszadók piaci helyzetének megoszlása szerinti részvétele képzési tevékenységben Saját dolgozóknak Piaci helyzet
Tanulóknak, tanulószerződéssel
Felnőttképzésben, tanulószerződés nélkül
naptári napok száma
tanulók száma
képzésben töltött embernapok
ebből: a cég számára hasznosan eltöltött
naptári napok száma
tanulók száma
képzésben töltött embernapok
ebből: a cég számára hasznosan eltöltött
naptári napok száma
tanulók száma
képzésben töltött embernapok
ebből: a cég számára hasznosan eltöltött
Válaszadók száma
nap
fő
nap
%
nap
fő
nap
%
nap
fő
nap
%
cég
nagyon jó
14
0
8
20
38
4
30
26
0
0
0
0
5
0
0
0
0
149
5
45
0
0
0
0
0
1
jó
44
9
93
18
474
10
785
37
8
0
37
7
122
rossz
10
1
7
19
252
2
101
22
0
0
0
0
12
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2
39
8
81
18
431
9
685
35
7
0
32
6
142
nagyon rossz Általában
14. Táblázat: Képzési célok megjelölése a képzés
saját dolgozóknak
felnőttképzésben, tanulószerződés nélkül
végez dolgozói képzést
részt vesz felnőttképzésben
nincs még végzett évfolyam
van szakképzésben végzett évfolyama
összesen
helyi ismeretek megszerzése
10
5
27
33
60
helyi változások megtanulása
11
5
17
23
40
szakmai ismeretek karbantartása
25
7
22
29
51
új szakmai ismeretek megszerzése
29
10
35
49
84
egyéb
5
0
1
3
4
válaszadók száma
33
10
35
50
85
ahol a vállalat
tanulóknak, tanulószerződéssel
célja
61
15. Táblázat: Szakma-specifikus adatok
Válaszok száma Átlagos állományi létszám, fő Átlagosan eltöltött idő a cégnél, hónap Átlagos képzettség, év Felvételek száma, fő Távozások száma, fő Távozók átlagosan eltöltött ideje a cégnél, hónap Saját felvétel, fő Felvétel munkaerő-közvetítőtől, fő Felvétel kölcsönzőtől v. korábbi kölcsönzésből, fő Felvétel saját duális képzésből, fő Felvétel saját képzésből, fő Egyéb felvétel, fő Bruttó bérek, adókkal és járulékokkal, Ft/hónap Kölcsönzött munkaerő díja, Ft/hónap Szakmai ismeretek becsült avulása, % Munkaügy, emberhónap Munkaügy saját közvetlen költségek (egy évre visszamenőleg), eFt Munkaerő-közvetítő díja (egy évre visszamenőleg), eFt Munkakölcsönző díja (külön fizetett, egy évre visszamenőleg), eFt
7343
7511
Kőműves
Festékszóró,
7341
Elektromoshálózatszerelő, -javító
7331
Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója
7327
Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító
7325 Hegesztő, lángvágó
7323
Forgácsoló
7321
Lakatos
Szakma
4112 Általános irodai adminisztrátor
FEOR
6 1,7 20,5 3,5 0,5 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148 544 0,0 1,7% 0,3 6
54 10,5 33,6 5,7 2,5 2,5 9,7 2,2 0,2 0,0 0,2 0,1 0,0 189 438 3 185,2 10,4% 24,2 214 089
28 11,8 34,0 6,4 2,3 2,0 8,5 1,6 0,0 0,0 0,4 0,1 0,3 231 464 0,0 5,8% 26,2 59 696
30 9,3 16,3 5,8 7,6 10,8 7,9 2,0 0,1 5,2 0,3 0,3 0,0 182 604 16 425,0 11,9% 32,3 21 156
10 3,4 19,0 5,4 1,3 1,0 1,8 1,2 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 199 444 0,0 9,5% 7,5 9 148
31 6,8 30,3 6,4 1,0 0,6 11,6 1,0 0,1 0,0 0,2 0,0 0,0 190 342 0,0 6,6% 48,8 366 215
8 4,1 28,9 6,3 1,5 0,6 3,3 1,0 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 256 356 0,0 13,5% 9,0 81 582
6 1,7 50,0 8,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 191 661 0,0 6,7% 10,0 27 369
27 5,7 22,3 6,0 1,7 1,2 11,1 2,4 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 146 537 0,0 4,8% 69,0 148 008
0,0 0,0
141,5 0,0
0,0 0,0
69,9 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
62
Válaszok száma Átlagos állományi létszám, fő Átlagosan eltöltött idő a cégnél, hónap Átlagos képzettség, év Felvételek száma, fő Távozások száma, fő Távozók átlagosan eltöltött ideje a cégnél, hónap Saját felvétel, fő Felvétel munkaerő-közvetítőtől, fő Felvétel kölcsönzőtől v. korábbi kölcsönzésből, fő Felvétel saját duális képzésből, fő Felvétel saját képzésből, fő Egyéb felvétel, fő Bruttó bérek, adókkal és járulékokkal, Ft/hónap Kölcsönzött munkaerő díja, Ft/hónap Szakmai ismeretek becsült avulása, % Munkaügy, emberhónap Munkaügy saját közvetlen költségek (egy évre visszamenőleg), eFt Munkaerő-közvetítő díja (egy évre visszamenőleg), eFt Munkakölcsönző díja (külön fizetett, egy évre visszamenőleg), eFt
5 2,8 23,8 9,6 0,4 0,2 1,2 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 153 169 0,0 7,0% 27,6 94 0,0 0,0
6 4,0 35,2 6,2 0,3 0,3 1,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 160 124 0,0 3,3% 26,7 63 875 0,0 0,0
8 941,5 10,9 8,8 0,5 0,9 2,1 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 153 981 0,0 9,8% 8,0 388 0,0 0,0
11 4,0 23,9 4,5 1,5 0,9 4,4 1,5 0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 179 548 0,0 5,0% 9,8 933 804 0,0 0,0
6 4,3 35,7 6,8 0,8 1,0 22,2 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 190 480 0,0 8,3% 25,3 414 0,0 0,0
7 79,3 9,1 9,4 13,4 9,7 7,1 12,6 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 117 167 0,0 0,0 877,7 27 572 0,0 0,0
Általános
9329
Egyéb
9310 Egyszerű ipari foglalkozású
8417 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr
7535 Festő és mázoló
7521 Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés)
7514 Épületasztalos
Szakma
7513
Ács
FEOR
9 5,9 8,7 3,3 2,2 2,2 2,9 2,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 125 089 0,0 0,0 35,1 54 516 0,0 0,0
335 32,6 25,6 6,5 3,3 3,7 7,4 2,1 0,1 1,0 0,2 0,1 0,0 183 099 3 824,8 0,1 44,2 134 756 82,3 0,0
63
16. Táblázat: A képzési költségekre vonatkozó információk
Válaszok száma Távozók átlagosan eltöltött ideje a cégnél, hónap Felvétel saját duális képzésből, fő Felvétel saját képzésből, fő Átlagosan eltöltött idő a cégnél, hónap Felvételek száma, fő Távozások száma, fő Tanulóknak fizetett bér, Ft/hónap Tanulóknak fizetett egyéb, Ft/hónap Tanulóknak fizetett munkaidő-kedvezmény, nap/hónap Tanulóknak fizetett egyéb költség, Ft/hónap Felnőttképzésben fizetett bér, Ft/hónap Felnőttképzésben fizetett egyéb, Ft/hónap Felnőttképzésben fizetett munkaidő-kedvezmény, nap/hónap Felnőttképzésben fizetett egyéb költség, Ft/hónap Tanár, tréner, instruktor saját alkalmazásban, képzéssel töltött (nem vagy minimálisan termelékeny) idő, embernap Külső tanár, tréner, instruktor díj (bruttó), Ft/hónap Külső tanár, tréner, instruktor egyéb költség, Ft/hónap Képzés közvetlen költségei anyagok, egyéb díjak, Ft/év Képzés közvetlen költségei amortizáció, Ft/év Képzés közvetlen egyéb költségek, Ft/év Képzés közvetett költségei, Ft/év
7535
8417
9329 Általános
7511
Tehergépkocsi-vezető, kai fő Egyéb
7341
Festő és mázoló
7331
Villamos gépek és készülékek ű é Kőműves
7327 Festékszóró,
Hegesztő, lángvágó
7325
Gépjárműés motorkarbantartó, -ja-
7323 Forgácsoló
Szakma
7321 Lakatos
FEOR
39 8,1 0,3 0,2 31,4 3,2 3,1 35 557,8 2 101,7 0,4
18 9,4 0,6 0,1 32,3 3,1 2,9 171 642,6 14 305,6 0,0
22 9,2 0,5 0,5 15,3 2,6 3,1 110 712,1 8 074,2 0,0
7 2,6 0,1 0,0 11,6 1,6 1,3 16 858,6 1 614,3 0,0
22 12,3 0,2 0,0 35,6 1,1 0,7 44 637,5 2 359,3 0,0
8 3,3 0,8 0,0 28,9 1,5 0,6 11 354,9 1 000,0 0,0
16 16,2 0,1 0,1 30,3 2,1 0,7 94 099,6 8 121,3 0,0
8 3,6 0,0 0,1 29,3 1,9 0,8 218 953,8 402,5 0,0
5 25,2 0,0 0,0 40,4 0,6 0,8 0,0 0,0 0,0
5 2,0 0,0 0,0 10,4 2,2 1,0 0,0 0,0 0,0
221 8,5 0,2 0,1 28,7 2,9 2,8 59 244,2 3 700,5 0,1
2 754,1 24 615,4 2 820,5 0,2
2 511,1 6 500,0 0,0 0,2
8 831,8 35 772,7 5 902,7 0,0
142,9 0,0 0,0 0,0
4 294,5 14 770,0 1 992,3 0,3
211,6 0,0 0,0 0,0
13 875,0 0,0 0,0 0,1
30 625,0 0,0 0,0 0,3
0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0
5 091,9 9 904,7 1 283,7 0,1
512,8 6,7
0,0 20,7
0,0 29,0
0,0 0,3
0,0 0,1
84,4 27,5
0,0 1,9
0,0 2,5
0,0 0,0
0,0 0,0
568,7 76,6
4 230,8 0,0 207 991,2 23 649,5 17 958,7 170 051,4
7 592,6 0,0 279 590,7 67 675,6 156 000,0 28 611,1
1 886,4 0,0 581 745,8 272 290,7 110 600,3 397 035,4
0,0 0,0 17 142,9 21 428,6 2 142,9 0,0
4 545,5 0,0 144 818,2 54 090,9 36 363,6 28 681,8
0,0 0,0 71 625,0 21 875,0 8 125,0 1 875,0
4 375,0 2 500,0 257 375,0 31 250,0 126 000,0 205 500,0
0,0 0,0 3 100 937,5 1 564 967,5 1 333 631,3 5 987 037,5
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
2 322,1 181,2 343 669,5 137 470,1 118 031,2 440 182,8
64
17. Táblázat: Vállalati képzési költségek
Válaszok száma Szakképzési hozzájárulás felhasználása (egy évre visszamenőleg), Ft/hónap Igényelt többlet szakképzési hozzájárulás (egy évre viszszamenőleg), Ft/év Egyéb állami támogatás (egy évre visszamenőleg), Ft/év Egyéb támogatás (egy évre visszamenőleg), Ft/év Hasznosulás a képzés ideje alatt saját dolgozók által előállított termékekből, % Hasznosulás a képzés ideje alatt külsők által előállított termékekből, % Tanulással töltött munkaidő (egy hónap alatt, teljes munkaidő arányában), % A képző számára hasznosuló munkában töltött munkaidő (egy hónap alatt, teljes munkaidő arányában), % A képzőnél nem hasznosuló munkával töltött munkaidő (egy hónap alatt, teljes munkaidő arányában), % Termelékenység (a szakképzett dolgozóhoz viszonyítva) első évben, % Termelékenység (a szakképzett dolgozóhoz viszonyítva) második évben, % Termelékenység (a szakképzett dolgozóhoz viszonyítva) vizsga nélkül, % Duális szakképzésben és felnőttképzésben az eddig végzett évfolyamokon lemorzsolódottak, fő
7511
7535
Általános
Festékszóró,
7341
Festő és mázoló
7331
Kőműves
7327
Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója
7325
Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító
7323 Forgácsoló
Lakatos
Szakma
7321
Hegesztő, lángvágó
FEOR
39 204 285,3
17 137 571,1
21 1 411 488,0
7 35 428,6
21 117 853,6
8 18 917,4
15 478 458,5
8 27 428,8
216 244 657,5
556 948,7
511 554,5
1 733 044,7
0,0
290 778,1
8 749,6
1 567 933,9
11 974 073,8
1 171 063,5
0,0 13 451,3 17,2%
0,0 0,0 21,2%
2 047,6 153 911,9 15,0%
0,0 0,0 0,0%
381 142,9 0,0 30,1%
0,0 0,0 0,0%
1 905 200,0 109 611,3 27,3%
0,0 0,0 0,0%
169 560,2 25 004,3 12,3%
1,4%
3,5%
1,0%
0,0%
1,4%
0,0%
0,0%
0,0%
0,9%
28,3%
30,4%
44,0%
8,6%
38,4%
17,8%
46,8%
10,0%
23,2%
18,9%
17,9%
14,4%
4,3%
33,8%
6,1%
30,5%
1,3%
13,4%
7,4%
8,2%
22,0%
1,4%
12,4%
10,2%
20,0%
1,3%
7,3%
10,3%
9,1%
9,8%
1,4%
16,5%
0,0%
30,0%
6,3%
9,3%
21,3%
13,5%
18,0%
4,3%
29,9%
0,0%
37,2%
6,3%
14,3%
19,9%
7,1%
18,9%
7,1%
26,8%
2,5%
37,3%
6,3%
13,2%
1,5
0,2
1,0
0,4
0,5
0,5
0,7
0,9
0,7
65
18. Táblázat: A duális képzésben végzettekre vonatkozó adatok
Válaszok száma Átlagosan eltöltött idő a cégnél, hónap Felvétel saját képzésből, fő Hasznosulás a képzés ideje alatt saját dolgozók által előállított termékekből, % Hasznosulás a képzés ideje alatt külsők által előállított termékekből, % A képző számára hasznosuló munkában töltött munkaidő (egy hónap alatt, teljes munkaidő arányában), % Termelékenység (a szakképzett dolgozóhoz viszonyítva) első évben, % Termelékenység (a szakképzett dolgozóhoz viszonyítva) második évben, % Termelékenység (a szakképzett dolgozóhoz viszonyítva) vizsga nélkül, % Duális szakképzésben és felnőttképzésben az eddig végzett évfolyamokon lemorzsolódottak, fő Duális szakképzésben és felnőttképzésben az eddig végzett évfolyamokon végzettek, fő Duális szakképzésben és felnőttképzésben az eddig végzett évfolyamokon eredményesen szakvizsgát tettek, fő Duális szakképzésben és felnőttképzésben az eddig végzett évfolyamokon vállalatnál maradtak, fő
7511
Kőműves
Általános
7331 Gépjármű- és motorkarbantartó, javító
7325 Hegesztő, lángvágó
7323 Forgácsoló
Szakma
7321
Lakatos
FEOR
16 28,3 0,1 35,6% 3,4% 34,1%
7 32,9 0,3 41,4% 8,6% 28,6%
11 11,7 0,0 26,0% 1,8% 22,7%
14 50,1 0,0 27,3% 0,0% 41,4%
5 31,2 0,0 20,0% 0,0% 32,0%
68 30,7 0,1 27,8% 2,3% 29,6%
15,9% 31,9% 37,2% 2,0 8,3 7,9
17,9% 25,0% 17,1% 0,6 10,1 9,9
10,9% 22,5% 25,2% 1,7 12,9 12,6
19,3% 38,4% 34,1% 0,7 4,6 4,4
30,0% 46,0% 45,0% 2,0 7,2 6,2
17,9% 31,3% 31,1% 1,8 8,4 8,1
1,9
3,3
2,6
0,4
0,8
1,6
66
1. ábra: Az oktatás és szakképzés rendszere Magyarországon
67
Projekt partnerek
68
