AJÁNLOTT IRODALOM, FORRÁSOK

AJÁNLOTT IRODALOM, FORRÁSOK

Az itt következõ válogatott irodalomjegyzék kompromisszum terméke, elsõsorban azért, mert az általános érdeklõdésre számot tartható magyar nyelvû könyvek száma meglehetõsen csekély, viszont az általunk olvasott ilyen jellegû idegen nyelvû könyvek jórészt csak szakkönyvtárakban találhatók. Ez utóbbiakat tehát nem soroljuk fel, az egyes fejezetekben felhasznált közvetlen forrásainkat azonban szükségesnek láttuk megnevezni, akár magyar, akár idegen nyelvûek voltak, de mindig elsõbbségben részesítettük a magyar nyelvû változatot, ha volt, még akkor is, amikor valójában az illetõ szerzõnek eredetiben megjelent – és esetleg teljesebb vagy jobb – munkáját használtuk. Forrásként természetesen magunk is gyakran használtuk az ajánlott magyar nyelvû irodalomban szereplõ könyveket, amit külön nem fogunk jelölni. Az ajánlott irodalomban csillaggal jeleztük azokat a munkákat, amelyek tudományos igénnyel, s nem kifejezetten ismeretterjesztõ célzattal készültek. E mûvek általában nagyobb elmélyedést követelnek meg, sõt sokszor elõtanulmányok is szükségesek a megértésükhöz. Az általános jellegû vagy több fejezetre vonatkozó könyveket követõen fejezetenként adjuk meg az ajánlott magyar nyelvû irodalmat az A pont alatt, majd a B pont alatt a forrásokat soroljuk fel. A könyveket folyamatosan számozva közöljük a visszautalást megkönnyítendõ.

ÁLTALÁNOS MÛVEK [1] Crystal, D., A nyelv enciklopédiája, Bp., 1998. * [2] Horányi Özséb (szerk.), Kommunikáció I–II., Bp., 1977–78. * [3] Jakobson, R., Hang – jel – vers, Bp., 19722. [4] Kálmán László – Nádasdy Ádám, Hárompercesek a nyelvrõl, Bp., 1999. [5] Kiefer Ferenc (szerk.), A magyar nyelv kézikönyve, Bp., 2003. [6] Nádasdy Ádám, Ízlések és szabályok, Bp., 2003. [7] Papp Ferenc, Könyv az orosz nyelvrõl, Bp., 1979. [8] Pinker, S., A nyelvi ösztön, Bp., 1999. * [9] Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.), Nyelv – kommunikáció – cselekvés, Bp., 1997. 263


* [10] Prószéky Gábor, Számítógépes nyelvészet: Természetes nyelvek használata számítógépes rendszerekben, Bp., 1991. [11] Robins, R. H., A nyelvészet rövid története, Bp., 1995. * [12] Saussure, F. de, Bevezetés az általános nyelvészetbe, Bp., 1967. * [13] Szépe György (szerk.), A nyelvtudomány ma, Bp., 1973. * [14] Telegdi Zsigmond (szerk.), Hagyományos nyelvtan – modern nyelvészet, Bp., 1972. [15] Telegdi Zsigmond, Bevezetés az általános nyelvészetbe, Bp., 1977. [16] Terts István, A nyelvész szóra bírja a nyelvet, Bp., 1976. [17] Wardhaugh, R., Szociolingvisztika, Bp., 1995. FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK Bevezetõ B: A kommunikáció fogalma: Weaver, W., Toda, M., illetve Worth, S. – Gross, L. írásai Horányi [2]-ben. A kettõs tagolás: Martinet, A. cikke Szépe [13]-ban. 1. Állati kommunikáció – emberi nyelv A: * [18] Bence György – Kis János (szerk.), Munka és emberré válás, Bp., 1972. [19] Csányi Vilmos (szerk.), Kis etológia, Bp., 1980. * [20] Csányi Vilmos, Evolúciós rendszerek, Bp., 1988. [21] Csányi Vilmos, Az emberi természet, Bp., 1999. [22] Hauser, M., Vad elmék. Bp., 2002. [23] Lorenz, K., Salamon király gyûrûje, Bp., 19762. * [24] Pap Mária (szerk.), A nyelv keletkezése, Bp., 1974. [25] Passingham, E., Az emberré vált fõemlõs, Bp., 1988. * [26] Pléh Csaba, A nyelvi kompetencia evolúciója, In: Balogh Tibor (szerk.), A tudat evolúciója mai szemmel, Bp., 1987. [27] Sebeok, T. A., A mûvészet elõzményei, Bp., 1983. B: Példák az állati kommunikációra: [28] Altmann, S. (szerk.), Social communication among primates, Chicago, 1967. [29] Evans, W. F., Communication in the animal world, New York, 1968. [30] Frisch, K. von, The dance language and orientation of bees, Cambridge, 1967. 264

[31] Hauser, M. – Chomsky, N. – Fitch, T., The faculty of language: What is it, who has it, and how did it evolve ?, Science, 298, 1569–1579, 2002. [32] Sebeok, T. A. (szerk.), Animal communication, Urbana, 1968. A nyelv eredete: Pap [24], Hockett, C. F. – Ascher, R. cikke Bence – Kis [18]-ban. Emberi nyelv és társas értelem viszonya: [33] Dennett, D., Az intencionalitás filozófiája, Bp., 1998. [34] Tomasello, M., Gondolkodás és kultúra., Bp., 2002. Az emberi nyelv kibontakozása: [35] Hockett, C. F., The problem of universals in language. In: Greenberg, J. H., (szerk.), Universals of language, Cambridge, Mass., 1–29, 1963. [36] Bickerton, D., Language and species, Chicago, 1999. [37] Donald, M., Az emberi gondolkodás eredete, Bp., 2001. [38] Dunbar, R., Grooming, gossip, and the evolution of language, Harvard University Press, 1996. Táblázatok forrása: 1.3. táblázat: Hauser, Chomsky és Fitch [34] nyomán. 1.4. táblázat: Hockett [38]. 1.7. és 1.8. táblázat: Donald [40]. 2. Jelek A: [39] Horányi Özséb, Jel, jelentés, információ, Bp., 1975. * [40] Horányi Özséb – Szépe György (szerk.), A jel tudománya, Bp., 1975. [41] Sebeok, T. A. – Sebeok, J. U., Ismeri a módszeremet? Avagy: a mesterdetektív logikája, Bp., 1990. * [42] Sztyepanov, J. Sz., Szemiotika, Bp., 1976. B: Saussure [12], Jakobson [3], C. S. Pierce és C. W. Morris írása Horányi – Szépe [40]-ben. [43] Telegdi Zsigmond, A nyilatkozat mint indícium, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI., Bp., 1976. [44] Bühler, K., Sprachtheorie, Die Darstellungsfunktion der Sprache, Jena, 1934. [45] Frege, G., Logika, szemantika, matematika, Bp., 1980.

265


3. A nyelv leírása A: * [46] Apreszjan, J. D., A modern strukturális nyelvészet elmélete és módszerei, Bp., 1971. * [47] Chomsky, N., Generatív grammatika, Bp., 1985. * [48] Chomsky, N., Mondattani szerkezetek – Nyelv és elme, Bp., 1998. [49] Fehér Márta – Hársing László, A tudományos problémától az elméletig, Bp., 1977. [50] Wartofsky, M. W., A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai, Bp., 1977. B: Konstitutív és regulatív szabályok: Searle, J. R. cikke Horányi [2]-ben. [51] Searle, J. R., Speech acts, Cambridge, 1969. Leíró és történeti nyelvészet: Saussure [12]. A nyelvleírás mint elmélet, modell: Szépe [13]. [52] Chomsky, N., Aspects of the theory of syntax, Cambridge, 1965. 4. Hangok A: Papp [7] hangtani fejezete. Jakobson [3] és Saussure [12] megfelelõ részletei. * [53] Általános nyelvészeti tanulmányok XIX.: Újabb irányzatok a fonológiában, Bp., 1995. [54] Antal László, A formális nyelvi elemzés, Bp., 1964. [55] Durand, J. – Siptár Péter, Bevezetés a fonológiába, Bp., 1997. * [56] Kassai Ilona, Fonetika, Bp., 1998. * [57] Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan. 2. köt. Fonológia, Bp., 1994. * [58] Siptár Péter, A magyar mássalhangzók fonológiája, Bp., 1995. * [59] Siptár Péter, Hangtan. In: É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter, Új magyar nyelvtan, Bp., 1998. B: A hangképzésre adaptálódás: [60] Lenneberg, E., The biological foundations of language, New York, 1967. A megkülönböztetõ jegyek: Jakobson [3]. [61] Trubetzkoy, N. S., Principes de phonologie, Párizs, 1947. 266

Magyar alkalmazásuk: [62] Szépe György, Az alsóbb nyelvi szintek leírása. Általános nyelvészeti tanulmányok VI., Bp., 1969. Kínai példák: [63] Kratochvil, P., The Chinese language today, London, 1967. Egyéb nyelvi példák: Fishman [96] és [97]. [64] Hyman, L., Phonology, New York, 1975. 5. Szavak A: Antal [54]. Papp [7]. [65] Antal László, Egy új magyar nyelvtan felé, Bp., 1977. [66] É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter, Új magyar nyelvtan, Bp., 1998. * [67] Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan. 3. köt. Morfológia, Bp., 2000. * [68] Pléh Csaba – Lukács Ágnes, A magyar morfológia pszicholingvisztikája, Bp., 2001. B: [69] Bloomfield, L., Language, New York, 1933. [70] Harris, Z. S., Structural linguistics, Chicago, 1951. (Elsõ fejezetét lásd Szépe [13]-ban.) A szóképzés eljárásai: [71] Aronoff, M., Word formation in generative grammar, Cambridge, 1976. Szóalak, lexéma stb.: Juhász Gyula szókincse: Papp [8]. [72] Papp Ferenc, A magyar fõnév paradigmatikus rendszere, Bp., 1975. Kínai példák: [73] Mártonfi Ferenc, Vannak-e szófajok a kínai nyelvben? NyK 75/1, 1974. Fox példák: [74] Hockett, C. F., A course in modern linguistics, New York, 1958.

267


6. Mondatok A: Chomsky [48]. É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter [66]. Apreszjan [46]. Antal [65]. Chomsky írása Szépe [13]-ban és Hankiss Elemér (szerk.), Strukturalizmus I., Bp., é. n. kötetében. * [75] Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan. 1. köt. Mondattan, Bp., 1992. B: A magyar mondat szórendje: [76] É. Kiss Katalin, A magyar mondatok egy szintaktikai modellje. NyK 80/2, 1978. 7. Jelentések A: Pléh – Síklaki – Terestyéni [9]. Saussure [12]. Telegdi [14]. [77] Antal László, A jelentés világa, Bp., 1978. * [78] Austin, J. L., Tetten ért szavak, Bp., 1990. [79] Beaugrande, R. – Dressler, W. U., Bevezetés a szövegnyelvészetbe, Bp., 1998. * [80] Frege, G., Logikai vizsgálódások, Bp., 2000. * [81] Kiefer Ferenc, Az elõfeltevések elmélete, Bp., 1983. [82] Kiefer Ferenc, Jelentéselmélet, Bp., 1999. * [83] Péter Mihály, A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai, Bp., 1992. * [84] Ruzsa Imre – Máté András, Bevezetés a modern logikába, Bp., 1997. * [85] Searle, J. R., Elme, nyelv és társadalom, Bp., 2000. B: Frege [45]. [86] Parkinson, G. H. R. (szerk.), The theory of meaning, London, 1968. [87] Rosenberg, J. F. – Travis, C. (szerk.), Readings in the philosophy of language, Englewood Cliffs, 1971. [88] Steinberg, D. D. – Jakobovits, L. A. (szerk.), Semantics, Cambridge, 1971. [89] Zvegincev, V. A., Predlozsenyie i jego otnosenyie k jaziku i recsi, Moszkva, 1976.

268

A nyelv többféle használata és a beszédcselekvések: M. Black, J. L. Austin, és J. R. Searle tanulmányai Horányi [2]-ben és Pléh – Síklaki – Terestyéni [9]-ben. Searle [51]. 8. Nyelvünk sokfélesége A: Wardhaugh [17]. Beaugrande – Dressler [79]. [90] Csernicskó István, A magyar nyelv Kárpátalján, Bp., 1998. [91] Göncz Lajos, A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban), Bp., 1999. * [92] Pap Mária – Szépe György (szerk.), Társadalom és nyelv: szociolingvisztikai írások, Bp., 1975. [93] Réger Zita, Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány, Bp., 1990. [94] Szépe György (szerk.), Nyelv, hatalom, egyenlõség, Bp., 1998. B: [95] Általános Nyelvészeti Tanulmányok VIII.: Nyelv és társadalom, Bp., 1972. [96] Fishman, J. A. (szerk.), Readings in the sociology of language, Hága, 1972. [97] Fishman, J. A. (szerk.), Advances in the sociology of language, Hága, 1972. [98] Kontra Miklós – Saly Noémi (szerk.), Nyelvmentés vagy nyelvárulás?: Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról, Bp., 1998. [99] Labov, W., Sociolinguistic patterns, Philadelphia, 1972. Magyar nyelvjárások: [100]Benkõ Loránd, Magyar nyelvjárástörténet, Bp., 1957. [101]Imre Samu, A mai magyar nyelvjárások rendszere, Bp., 1971. [102]Kálmán Béla, A mai magyar nyelvjárások, Bp., 1957. 9. A változó nyelv A: [103]Bárczi Géza, A magyar nyelv életrajza, Bp., 1966. *[104]Bárczi Géza, A magyar nyelv múltja és jelene, Bp., 1980. *[105]Benkõ Loránd (szerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana I–II/1., Bp., 1991–92. *[106]Benkõ Loránd, Név és történelem: Tanulmányok az Árpád-korról, Bp., 1998. [107]Bynon, T., Történeti nyelvészet, Bp., 1994. *[108]Herman József, A francia nyelv története, Bp., 1966. *[109]Hutterer Miklós, A germán nyelvek, Bp., 1986. 269


[110]Mészöly Gedeon, Népünk és nyelvünk, Bp., 1982. [111]Pusztay János, Nyelvrokonság és nemzeti tudat, Szombathely, 1995. [112]Rédei Károly, Õstörténetünk kérdései. A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Bp., 1998. B: Magyar nyelvtörténet: [113]Bárczi Géza, Magyar hangtörténet, Bp., 1958. [114]Bárczi Géza, A magyar szókincs eredete, Bp., 1958. [115]Benkõ Loránd, Az Árpád-kor magyar nyelvû szövegemlékei, Bp., 1980. [116]A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III., Bp., 1967–76. [117]Mészöly Gedeon, Népünk és nyelvünk, Bp., 1982. A nyelvtörténet általános kérdései: [118]Lehmann, W. P. – Malkiel, Y. (szerk.), Directions for historical linguistics, Austin, 1968. [119]Meillet, A., Linguistique historique et linguistique générale, Párizs, 1948. [120]Paul, H., Prinzipien der Sprachgeschichte, Halle, 1880. Tübingen, 1970. Magyar szókincsstatisztika: Papp [8]. A megszólítások története: R. Brown – A. Gilman cikke Pap–Szépe [92]-ben. 10. A nyelvek sokfélesége A: [121]Antal László, Nyelvek nyomában, Bp., 1981. [122]Cavalli-Sforza, L. L., Genetikai átjáró – Különbözõségünk története. Bp., 2002. [123]Komoróczy Géza, Sumer és magyar?, Bp., 1976. *[124]Kontra Miklós (szerk.), Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon, Bp., 2003. [125]Pusztay János, Az „ugor–török háború” után, Bp., 1977. [126]Ridley, M., Génjeink, Bp., 2002. *[127]Róna-Tas András, A nyelvrokonság, Bp., 1978. B: Az indoeurópai nyelvek táblázata: Bynon [107]. Az uráli nyelvek rokonsága: [128]Hajdú Péter, Bevezetés az uráli nyelvtudományba, Bp., 1973. 270

Dél-ázsiai és amerikai indián nyelvi példák: Bloomfield [69]. Hockett [74]. Tipológia: [129]Greenberg. J. H. (szerk.), Universals of language, Cambridge, 1963. [130]Uszpenszkij, B. A., Sztrukturnaja tyipologija jazikov, Moszkva, 1965. Ábrák, táblázatok forrása: 10.9. táblázat: [131]Lehmann, W. P. (szerk.), Syntactic typology, Austin, 1978. 10.2. ábra: Crystal [1]. 11. A maradandó nyelv A: Saussure [12], 43–56. [132]Doblhofer, E., Jelek és csodák, Bp., 1962. [133]Drascsuk, V., Évezredek útjain: amirõl az írásjegyek mesélnek, Bp., 1983. [134]Filep László – Bereznai Gyula, A számírás története, Bp., 1999. [135]Kéki Béla, Az írás története, Bp., 1975. *[136]Kniezsa István, A magyar helyesírás története, Bp., 1959. *[137]Laziczius Gyula, Fonetika, Bp., 1944; 2. kiadás, 1963. [138]A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás, Bp., 1984. *[139]Németh Gyula, A magyar rovásírás, Bp., 1934. [140]Pei, M., Szabálytalan nyelvtörténet, Bp., 1965. [141]Várkonyi Nándor, Az írás története, Bp., 1943. B: Bloomfield [69], 17. fejezet. [142]The Book of Specimens, British and Foreign Bible Society, London, 1895. [143]Brockelmann, C., Arabische Grammatik, Leipzig, 1974. [144]Ceram, C. W., Götter, Gräber und Gelehrte im Bild, Hamburg, 1957. [145]Diringer, D., The Alphabet, London, 1968. [146]Gelb, I. J., A Study of Writing, Chicago–London, 1963. [147]Jensen, H., Die Schrift in Vergangenheit und Gegenwart, Berlin, 1958. [148]Pyles, T. – Algeo, J., Origins and development of the English language. New York, 1993. [149]Róna-Tas, A., Hungarians and Europe in the early Middle Ages. Bp., 1999.

271


12. A nyelv és a számítógép A: Pléh [201]. *[150]Alberti Gábor – Medve Anna, Generatív grammatikai olvasókönyv I–II., Pécs, 2001. *[151]Prószéky Gábor, Számítógépes nyelvészet, Bp., 1989. [152]Prószéky Gábor – Kis Balázs, Számítógéppel emberi nyelven. Természetes nyelvi feladatok megoldása számítógéppel, Bicske, 1999. *[153]Prószéky Gábor – Olaszy Gábor – Váradi Tamás, Nyelvtechnológia. In: Kiefer [5]. B: [154]Elekfi László, Magyar ragozási szótár, Bp., 1994. [155]Jurafsky, D. – Martin, J. H., Speech and Language Processing (An Introduction to Natural Language Processing, Computational Linguistics, and Speech Recognition), 2000. [156]Prószéky Gábor, A magyar morfológia számítógépes kezelése. In: Kiefer [67]. 13. Az anyanyelv elsajátítása A: Tomasello [34]. *[157]Általános nyelvészeti tanulmányok XVIII.: Nyelvészet és pszichológia, Bp., 1995. *[158]Elkonyin, D. B., Gyermeklélektan, Bp., 1964. [159]Lengyel Zsolt, A gyermeknyelv, Bp., 1981. [160]Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes, Gyermeklélektan, Bp., 1972. [161]Réger Zita, Utak a nyelvhez, Bp., 1990. *[162]Vigotszkij, L. Sz., Gondolkodás és beszéd, Bp., 1967. B: Az elsajátítás elmélete és mechanizmusai [163]Gopnik, A. – Meltzoff, A. – Kuhl, P., Bölcsek a bölcsõben, Bp., 2000. [164]Piatelli-Palmarini, M., Evolúció, szelekció és megismerés. In: Pléh [198]. [165]Réger Zita, A gyermeknyelvi utánzás kutatása a pszicholingvisztikában. Egy új szempont. Pszichológia, 6, 93–134, 1986. Gondolkodásfejlõdés és nyelvi fejlõdés [166]Karmiloff-Smith, A., Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlõdéselméleti megközelítése. In: Pléh [199]. [167]Piaget, J., Az értelem pszichológiája, Bp., 1993. [168]Pléh Csaba, Téri megismerés és nyelv. Magyar Pszichológiai Szemle, 56, 263–285, 2001.

272

Kísérleti módszerek a gyermeknyelv kutatásban Elkonyin [158]. Pléh [201]. [169]Berko Gleason, J., The development of language, New York, 1992. [170]Berko Gleason, J. – Bernstein Ratner, N., Psycholinguistics, Fort Worth, 1993. [171]Brown, R., A first language, Cambridge, 1973; New York, 1993. [172]Gósy Mária, Pszicholingvisztika. Bp., 1999. [173]Gósy Mária, Hangtani és szótani vizsgálatok hároméves gyermekek nyelvében. Nyelvtudományi Értekezések 119, 1984. [174]Gósy Mária, A szó felismerése. Folyamatok és stratégiák. In: Gósy Mária (szerk.), Beszédkutatás ’97. Szófonetikai vizsgálatok, Bp., 1998. [175]Ingram, D., First language acquisition. Method, description and explanation, Cambridge, 1989. [176]Kenyeres Elemér, A gyermek beszédének fejlõdése, Bp., 1928. [177]S. Meggyes Klára, Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere, Bp., 1971. [178]Pléh Csaba, A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. Pszichológiai Tanulmányok, XVI, 105–188, 1985. [179]Pléh Csaba, A természet és a lélek, Bp., 2003. [180]Pléh Csaba – Radics Katalin, Beszédaktuselmélet és kommunikációkutatás. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIV., Bp., 1982. Gyermeknyelvi példaforrások: [181]Slobin, D. I., Psycholinguistics, London, 1971. Szimbolikus jelleg: [182]Werner, H. – Kaplan, B., Symbol formation, New York, 1963. Táblázatok forrása: 13.1. táblázat: Mehler, J., Pléh [179]-ben. 13.2. táblázat: Pléh [178] nyomán. 13.3. táblázat: Bates és MacWhinney, Pléh [179] összefoglalója nyomán. 14. A nyelv és az agy A: Pléh [201]. Pinker [8]. *[183]Bánréti Zoltán (szerk.), Nyelvi struktúrák és az agy, Bp., 1999. *[184]Bánréti Zoltán, Neurolingvisztika. In: Kiefer [5].

273


B: [185]Caplan, D., Neurolinguistics and linguistic aphasiology, Cambridge, 1987. [186]Friederici, A., The Time Course of Syntactic Activation during Language Processing. Brain and Language, Vol 50, 259–281, 1995. [187]Fromkin, V., Some Thoughts about the Brain/Mind/Language Interface. Lingua, 100, 3–27, 1998. [188]Kolk, H., A Time-Based Approach to Agrammatic Production. Brain and Language, 50, 282–303, 1995. [189]Linebarger, M. C., Agrammatism as Evidence about Grammar. Brain and Language, 50, 52–91, 1995. [190]Lancz Edina, A magyar jelnyelv szótára, Bp., Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, 1999. [191]Litavecz Anna, Ismeretek a hallássérültekrõl, kézirat, SINOSZ, Bp., 1996. [192]Osmanné Sági Judit, Az afázia klasszifikációja és diagnosztikája. Ideggyógyászati Szemle, 44, 339–362, 1991. [193]Osmanné Sági Judit, A belsõ lexikonhoz való hozzáférés módjai és zavarai afáziás betegeknél. In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok [95]. [194]Pléh Csaba – Palotás Gábor – Lõrik József, Nyelvfejlõdési szûrõvizsgálat, Budapest, 2002. 14.6. ábra forrása: Keith A. Johnson & J. Alex Becker, Whole Brain Atlas. http://www.med. harvard.edu/ Vincze Tamás rajzainak a forrása: http://www.c3.hu/~sinoszib A 14.8. ábra forrásal: Lancz [190]; 98, 103, 231. 15. Beszéd és gondolkodás A: *Általános nyelvészeti tanulmányok XVIII [157]. Lengyel [159]. Pléh – Lukács [68]. Vigotszkij [162]. [195]Horváth György, A tartalmas gondolkodás, Bp., 1984. *[196]Neumer Katalin (szerk.), Nyelv, gondolkodás, relativizmus, Bp., 1999. [197]Pinker, S., Hogyan mûködik az elme?, Bp., 2002. [198]Pléh Csaba, A pszicholingvisztika horizontja, Bp., 1980. *[199]Pléh Csaba (szerk.), Kognitív tudomány, Bp., 1996. [200]Pléh Csaba, Bevezetés a megismeréstudományokba, Bp., 1998. *[201]Pléh Csaba, Mondatmegértés a magyar nyelvben, Bp., 1998. *[202]Pléh Csaba – Gyõri Miklós (szerk.), A kognitív szemlélet a nyelv kutatásában, Bp., 1997. 274

[203]Reboul, A. – Moeschler, J., A társalgás cselei., Bp., 2000. *[204]Semjakin, F. N., A gondolkozás és a beszéd, Bp., 1964. [205]Serpell, R., Kultúra és viselkedés, Bp., 1981. B: A színelnevezések a nyelvekben: [206]Berlin, B. – Kay, P., Basic color terms: their universality and evolution, Berkeley, 1969. A nyelvi univarzálék és a megértési folyamatok összefüggései: [207]Clark, H. H. – Clark, E. V., Psychology and Language, New York, 1977. A nyelvi relativizmus, illetve a kódolhatósági kísérlet: Neumer [196]. Wardhaugh [17]. [208]Karácsony Sándor, A magyar észjárás, Bp., 1984. [209]Whorf, B. L., Language, thought and reality, Cambridge, 1956. [210]Brown, R. – Lenneberg, E., A study in language and cognition. J. Abnorm. Soc. Psych. 49, 454–462, 1954. Beszéd és emlékezet, illetve viselkedés: [211]Safir Erika – Czigler István, Vizuális ábrák verbális kódolhatóságának hatása a diszkriminkációs teljesítményre kisgyermekkorban. M. Pszich. Szle 35, 436–448, 1978. [212]Luria, A. R., The role of speech in the regulation of normal and abnormal behavior, New York, 1968. A belsõ beszéd: [213]Lurija, A. R., Utam a lélekhez, Bp., 1987. [214]Szokolov, A. N., Vnutrennaja recs i mislenyije, Moszkva, 1968. Az írásbeliség szerepe a gondolkodásban: [215]Klix, F., Az ébredõ gondolkodás, Bp., 1975. [216]Nyíri Kristóf, A hagyomány filozófiája, Bp., 1994. Tér és nyelv: Pléh [168]. Ábrák forrásai: 15.1–2. ábra: Vanderplas, J. M. – Garvin, E. A., The association value of random shapes. J. Exper, Psych. 57. 147–154, 1959. Az itt felhasznált ábrákért Czigler Istvánnak tartozunk köszönettel.

275


15.3. ábra: Shepard, R. N. – Metzler, J., Mental rotation of three-dimensional objects. Science 171. 701–703, 1971. 16. Nyelv és megismerés A: Neumer [196]. [217]Eco, U., A tökéletes nyelv keresése, Bp., 1998. [218]Farkas Katalin – Kelemen János, Nyelvfilozófia, Bp., 2002. [219]Kelemen János, A tudat és a megismerés, Bp. 1978. [220]Kelemen János, A nyelvfilozófia rövid története, Bp., 2000. [221]Lotman, J. M., Szöveg, modell, típus, Bp., 1973. B: Frege [80]. Searle [51]. [222]Davidson, D., Inquiries into Truth and Interpretation, Oxford, 1984. [223]Fodor, J., The Language of Thought, Cambridge, 1975. [224]Putnam, H., Mind, Language and Reality, Cambridge, 1975. [225]Wittgenstein, L., Logikai-filozófiai értekezés, Bp. 1963. [226]Wittgenstein, L., Filozófiai vizsgálódások, Bp., 1998.

276

AJÁNLOTT IRODALOM, FORRÁSOK

Recommend Documents