Ajánló bibliográfia a ROKON NÉPEK KÖLTÉSZETE fesztiválra készülőknek Kedves Olvasó! Az alábbi bibliográfia az uráli nyelvcsaládhoz tartozó, főként a nem önálló államiságú népek irodalmával való ismerkedést segíti. Ajánlásomban külön-külön jelöltem a csak népköltészeti alkotásokat bemutató antológiákat (I.), a nép- és műköltészetet egyaránt reprezentáló köteteket (II.), az egyéb világirodalmi antológiákat, amelyekben a rokon népek irodalmából is olvashatunk szemelvényeket (III.), illetve az önálló kötettel bíró költőket, írókat (IV.), néhány észt és finn szerzőt (V.) végül a periodikákban megjelent nép- és műköltészeti alkotásokat sorakoztatom fel (VI.). Ajánlásom önkényes és töredékes, de talán segíti az Ön választását. Az ajánlással, illetve a választással kapcsolatos kérdéseivel a (06-1) 350 9396-os számon vagy az alábbi e-mail címen fordulhat hozzám: nagy.katalin@ tofk.elte.hu. Jó felkészülést kívánok! Dr. Nagy Katalin I. NYELVROKONAINK NÉPKÖLTÉSZETÉT BEMUTATÓ ANTOLÓGIÁK, ÖNÁLLÓ KÖTETEK Vászolyi Erik − Lázár Katalin: „Sudár fenyő nőtt az erdőn”. Énekek Komiföldről. A kötetben komi halottsiratók, epikus énekek, kisepika, énekbetétes mese, altatódalok és egyéb gyermekdalok, rekrutadalok, tréfás csúfolódók, lakodalmi dalok, szerelmi dalok, lírai dalok, alkalmi dalok szövege és kottája található rendkívül gazdag kommentárokkal. A kötet végén tanulmányt olvashatunk a komi népdalok legfőbb jellemzőiről, és gyönyörködhetünk a szép fotókban. Tinta Könyvkiadó. 2008 Domokos Péter: Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I−II. Móra Kiadó. 1984 és 2002 Bán Péter: Pera vitéz (Finnugor népek meséi) Pallas−Akadémia Kiadó. (Csíkszereda) 2001 Radajev: Ének Tyustya fejedelemről (Mordvin epikus költemény) Balassi Kiadó. 1999 Csepregi Márta: Szurguti hanti chrestomathia JATE Finnugor Tanszék. Szeged. 1998 Bella István: Hú-Péri-Hú Öreg (Manysi és hanti teremtésénekek, sorsénekek és medveénekek) Littera Nova. 1996 Dugántsy Mária: Az ezüstfogú lány (Mordvin népmesék) Európa Kiadó. 1990 Vértes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága (A Szibériában élő nyelvrokonaink mitológiájának összefoglalását követően találunk szemelvényeket a manysi, a hanti és a jurák-szamojéd népköltészetből)
1
Tankönyvkiadó. 1990 Sesztalov: Medveünnep közeledik (Manysi regék) Móra-Kárpáti-Madách Kiadó. 1986 Dornbach Mária: Erős mackó (Finnugor népek meséi, dalai) Móra Kiadó. 1984 Domokos Péter: Szijazsar (Mordvin eposz. Gyűjtötte és szerkesztette: Radajev) Európa Kiadó. 1984 Bereczki Gábor: Földisten leánykérőben (Finn, karjalai, izsór, észt, mordvin, zürjén népköltések) Európa Kiadó. 1982 Kálmán Béla: Leszállt a medve az égből (Manysi népköltészet) Európa Kiadó. 1980 Bereczki Gábor: Hozott isten, holdacska! (Finnugor varázsigék, imádságok) Európa Kiadó. 1979 Hajdú Péter: Tundraföldi öreg (Szamojéd népmesék) Európa Kiadó. 1975 Domokos Péter: Vatka meg Kalmez (Votják népmesék és mondák) Európa Kiadó. 1974 Képes Géza: Napfél és Éjfél (Finnugor rokonaink népköltészete) Magyar Helikon. 1972 N. Sebestyén Irén: A varázsdob és a látó asszonyok (Lapp mesék és mondák) Budapest. 1966 Vászolyi Erik: A póruljárt vízi szellem (Zürjén népmesék) Európa Kiadó. 1964 Erdődi József: Kígyót szült az öregasszony (Cseremisz népmesék) Európa Kiadó. 1962 Erdődi József: A Hold-szép leány meg a vízikirály (Népek meséi) Móra Kiadó. 1960 Gulya János: Tórem-Isten népe (Hanti népmesék) Európa Kiadó. 1960 Gulya János: Asszony unokája (Manysi népmesék) Európa Kiadó. 1959 Munkácsi Bernát: Manysi népköltési gyűjtemény I – IV. (Regék és énekek a világ teremtéséről I. köt. Istenek hősi énekei, regéi és idéző igéi II. köt. 1. és 2. füzet Medveénekek III. köt. 1. és 2. füzet Életképek, sorsénekek, vitézi énekek, medveünnepi színjátékok, állaténekek, találós mesék, néprajzi apróságok IV. köt.) Budapest. 1892–1896 II. NYELVROKONAINK NÉP- ÉS MŰKÖLTÉSZETÉT BEMUTATÓ ANTOLÓGIÁK Repülés a mélybe. Hanti, komi, lapp, manysi, mari, udmurt és vepsze novellák. Magyar Versmondásért Alapítvány. 2006 Dalom, dalom, hej! Regém, regém, haj! Szöveggyűjtemény vers- és prózamondóknak, illetve egyetemi hallgatóknak a rokon népek irodalmából. 2
Magyar Versmondásért Alapítvány. Budapest. 2004 Nagy Katalin: Hét határon hallik húros daru hangja (Válogatás a rokon népek életéről és irodalmából) Faunus. 1994 Koczkás Sándor: Megyek élő testvéremhez (Finnugor költők antológiája) Magyar Írószövetség. 1993 Keresztes László: Aranylile mondja tavasszal (Lapp nép- és műköltészeti alkotások) Európa Kiadó. 1983 Domokos Péter: Medveének (A keleti finnugor népek – manysi, hanti, szamojéd, lapp, zürjén, votják, cseremisz, mordvin – irodalmának kistükre) Európa Kiadó. 1975 III. NYELVROKONAINK NÉP- ÉS MŰKÖLTÉSZETE EGYÉB ANTOLÓGIÁKBAN Rab Zsuzsa: Sziklaszálon szép galamb A Szovjetunió népeinek folklórjából. Az alábbi művek olvashatók a rokon népek költészetéből: Vízi fejedelem (manysi), Imádság a tűzistenhez (mordvin), Vízi áldozat (manysi), Reggeli ének (manysi), Nőstény állat (manysi), Imádság a sújtó istenhez a Halley-üstökös megjelentekor (mordvin), Erre ment el (karjalai), Páros fenyő (karjalai), Szívem-szeretőm (karjalai), Kedvesem ha közeledne (karjalai), Van már nekem választottam (karjalai), Vártam az én kedvesemet (karjalai), Jaj nekem (karjalai), Öreg Pael (manysi), Ismerek egy kedves személyt (karjalai), Csábítgató (udmurt), Messzire vitt leány (udmurt), A menyasszony siratója hajdani kedveséhez (észt), Menyasszonysiratók (karjalai), Menyegzői ének (komi), Altató (karjalai), Nehéz az asszonysor (manysi), Nevelgetett az én anyám (karjalai), Láp fölolvad (karjalai), Anya siratója halott kisfia fölött (mordvin), Apám, édesapám (mordvin), Férj siratása (karjalai), Anya siratója lánya sírjának meglátogatásakor (karjalai), Háborúban elesett siratása (komi), Katonasirató (karjalai), Katonabúcsúzó (udmurt), Háborúba induló megáldása (mordvin), A besorozott katona (udmurt), Féltékenység /(manysi), A béketűrő (manysi), Mikor én dalt dúdolok (karjalai), Felelgető (udmurt), Szegény pásztor (karjalai). Kozmosz Könyvek. 1982 Rab Zsuzsa: A végtelenség szomja Hatvan év szovjet költészetéből. Az alábbi rokon költők verseit olvashatjuk a kötetben: Ilja Vasz (komi), Juvan Sesztalov (manysi), Johannes Semper (észt), Kersti Merilaas (észt), Debora Varandi (észt), Gennagyij Juskov (komi), Valentyin Kolumb (mari), PaulEerik Rummo (észt), Jaan Kross (észt), Juvan Sesztalov (manysi), Vlagyimir Volgyin (hanti), Vlagyimir Beekman (észt), Betti Alver (észt), Hando Runnel (észt) Kozmosz Könyvek. 1977 Juvan Sesztalov manysi költő veresei olvashatók. Nevezetesen: Kő-fák, Erdei ráolvasó, A bálvány, A kő éneke, A tokhal sírása, Az utolsó vadhattyú éneke, Álom a tűzről meg az aranyszőrű lóról) Kozmosz Könyvek. 1975 Rab Zsuzsa: Ablak a tavaszi térre Mai szovjet költők. (Nyelvrokonaink közül csak a manysi Juvan Sesztalov versei olvashatók a kötetben.) Kozmosz Könyvek. 1975 Kőhalmi Katalin: Sámándobok, szóljatok 3
(Szibéria őslakosságának népköltészete - köztük manysi, hanti és szamojéd dalok) Európa Kiadó. 1973 Rab Zsuzsa: Népek költészete Antológia a világ népköltészetéből. A kötetben a rokon népek költészetéből is olvashatunk. Nevezetesen a következőket: Ének a naphoz (lapp), Rénszarvas-ének (lapp), Lazac-dal (lapp), Hol épül Kazány városa (mordvin), A bátyját kereső lány (észt), Élet, élet, élet (mari), Dologra, dologra (mari), Katonabúcsúzó (udmurt), A besorozott katona (udmurt), Katonasirató (finn), Csábítgató (udmurt), Felelgető (udmurt), Szerelem, haj, szerelem (mari), Vörösfenyő házban (mordvin), Polagasz (mordvin), Szép Darjunesz (mordvin), Menyegzői ének (komi), Bölcsődal (lapp), Kárvalló ének (lapp), Varázsének (lapp), Macskabagoly (lapp), Csuka (lapp), Lubava (mordvin), Messzire vitt leány (udmurt). Kozmosz Könyvek. 1973 Képes Géza: Először magyarul Hat évezred költészetéből. Sok más világirodalmi alkotás mellett a rokon népek költészetéből az alábbiak olvashatók a kötetben: Az ég és föld elöntetésének éneke (manysi ősmonda), A Kalmez-hősök (udmurt hősi ének), Udmurt népdalok, Juvan Sesztalov versei (Vihar előtt, a nap, Hajnal, Fecske, Vízparton, A Fehér Éj szemei, Sirató, Manyszi díszítőelemek, Ének a tajgán). Magvető Kiadó. 1971 IV. ÖNÁLLÓ KÖTETTEL BÍRÓ ROKON KÖLTŐK, ÍRÓK Jeremej Ajpin: A hantik, avagy a Hajnalcsillag. Hanti regény, Jeremej Ajpin e könyvével robbant be az irodalomba. E könyv előszavában nevezte őt Sz. Zaligin a hantik krónikásának. Magyar Versmondásért Alapítvány. 2008 Szvetlana Gyinyiszlamova: Vízcsepp A kötetben a manysi költőnő versei olvashatók manysiul és magyarul. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Szeged. 2008 Berkenyekoszorú. Válogatás a legújabb mordvin lírából. A két(három) nyelvű kötetben erza (pl. Alekszandr Arapov, Ljubov Gyergacsova stb.) és moksa (pl. Vaszilij Krigin, Viktor Lobanov stb.) költők versei olvashatók erzául, moksául és magyarul. Szombathely. 2006 Asalcsi Oki: Miért hallgat az udmurt nő? A kétnyelvű kötetben a szerző 1919 és 1928 között írt versei olvashatók udmurt és magyar nyelven. Szombathely. 2004 Gerd Kuzebaj: Lépcsőfokok. Válogatás Gerd Kuzebaj udmurt (votják) költő-tudós éeletművéből. Numi-Tórem Finnugor Alapítvány. Magyar Napló. Budapest. 2004 Jurij Vella: Fehér kiáltások. Nyenyec versek Szombathely. 2004 Jeremej Ajpin: Szűzanya a véres havon. Hanti regény Magyar Napló. Budapest. 2003 Majd’ minden szó feledésbe merült. Inkeri finn líra. Szombathely. 2002 Vjacseszlav Ar-Szergi: Lepkelelkek. Udmurt kisregény 4
Szombathely. 2002 Pet Persut: Hangyalagzi. Verses mese mari és magyar nyelven Szombathely. 2001 Tatjana Moldanova: A malangi Anna Középső Világ-beli élete (hanti kisregény) A civilizáció érintései (hanti kisregény) Balu -Typo Med Kft. Budapest. 2000 Andrej Tarhanov: A pogány gyalogút (manysi versek) Ethnica Kiadó. Debrecen. 2000 Maria Vagatova: A kis tundrai ember (hanti versek és mesék) Larus. Budapest. 1998 Jeremej Ajpin: A hamvadó tűznél (hanti lírai regény) Larus. Budapest. 1998 Juvan Sesztalov: Torum tudata, a természet tudata - a megmentés útja (manysi versek) Generals. Budapest. 1997 Juvan Sesztalov: Julianus rám talált (manysi poéma) Kozmosz Könyvek. Budapest. 1985 Juvan Sesztalov: Amikor a nap ringatott (manysi lírai regény) Magvető Kiadó. Budapest. 1975 Juvan Sesztalov: Kék vándorutak (manysi lírai regény) Európa Kiadó. Budapest. 1969 V. Finnek, épsztek Mäkelä, Hannu: Anya A fiút telefonon értesíti a nővére, hogy édesanyjuknak már csak percei vannak hátra. Ettől kezdve a fiú, Hannu Mäkelä író, hónapokon át nap mint nap ott ül az anyjánál, fogja a kezét, beszél hozzá, s hallgatja szaggatott tudósítását a szoba mennyezetén zajló „… égi történésekről”…Erről az együttlétről szól ez a megrendítően szép írás, amelyben mesterien illeszkednek egymáshoz a különböző tér- és idősíkokon pergő események, fizikai és lelki szintű megnyilatkozások. Polár Könyvek. 2008 Valton, Arvo: Ezer évig hordott engem a fény Válogatott versek. A kétnyelvű kötetben az észt irodalom élő klasszikusának versei olvashatók észtül és magyarul. Szombathely. 2008. Kotro, Arno: Szerelemnek hívják A kétnyelvű kötetben a szerző művei olvashatók finnül és magyarul. E könyv Arno Kotro első, nyomtatásban megjelent műve egyfelől epikus líra, másfelől aforisztikus próza, megindító elbeszélés szerelemről, vágyakról és férfisorsról. Szombathely. 2008. Mikor felébredtem, nyár volt. Nőversek Finnországból. Napkút Kiadó. Budapest. 2008. A kötet négy finn költőnő − Marjo Isopahkala, Saila Susiluoto, Mari Velin és Merja Virolainen verseit tartalmazza. Négy költő, négy hang, négy világ, négy nő. Unt, Mati: Ők beszélnek, mi hallgatunk A kétnyelvű kötetben a kortárs észt irodalom egyik legismertebb írójának kisregénye olvasható észt és magyar nyelven. Mati Unt műveinek a szó hagyományos értelmében 5
alig
van cselekménye, mégis rendkívül érdekfeszítő, olvasmányos művekkel rukkol elő. Ezt a hatást szarkasztikus humorával éri el. Szombathely. 2007 Paasonen, Ranya: A nap állása Ismael, az egyiptomi hidrológus és Anu, a finn régész szerelmi történetét lányuk meséli el, aki ebbe a két kultúrába született bele, és gyötrődve keresi hovatartozását. A finn írónő önéletrajzi elemekből építkező regénye hazájában több rangos irodalmi díjat nyert. Polár Könyvek. 2006 Nem bukik el! A kétnyelvű kötetben a finn költőknek az 1956-os forradalom tiszteletére írt versei olvashatók. Szombathely. 2006 Lauri Otonkoski: Tengervízégből lehulló csillagok Otonkoszki költészete számtalan hagyományból és nagy adag kísérletből építkezik. Költészete könnyedén felel a nagy finn elődök egymástól elétérő hangjaira, ugyanakkor más kánonok felé is ablakot nyit. „Ez a finn Orpheusz vagy latin Väinämöjnen modern hádészi világunkban dalol.” – írja róla a kötet fordítója, Domokos Johanna. Napkút Kiadó. Budapest. 2006 Mikael Niemi: Popzene Vittulából Tartalom: A finn szerző a Svédországban élő finnek életét mutatja be. Polár Könyvek. 2005 Hämäläinen, Helvi: Az új Ádám Helvi Hämäläinen finn írónő szenvedélyes regénye a szenvedélyről, az erkölcsi normák viszonylagosságáról szól. A háborúban árván maradt kisfiút. Esát egy pedagógus testvérpár fogadja örökbe… Polár Könyvek. 2004 Heinsaar, Mehis: Pál úr krónikái A kétnyelvű kötetben Mehis Heinsaar novellái olvashatók észtül és magyarul. A Pál úr krónikái meseszerű írás varázslat nélkül, áttűnik rajta az orosz rajzfilmek hatása és a tartui külváros hangulata. Szombathely. 2002 Majd’ minden szó feledésbe merült A kétnyelvű kötetben Lea Helo, Armas Hiiri, Toivo Kemppi, Arvo Survo, Katri Korvela stb versei olvashatók inkeri finn nyelven és magyarul. Szombathely. 2004 Mókuskerék Válogatás a legújabb finn novellairodalomból A kétnyelvű kötetben többek között Jari Tervo, Rikka Takala, Marko Leino, Sari Mikkonen, Jouko Sirola stb. novellái olvashatók finn és magyar nyelven. Szombathely. 2002 A képzelet tájai. Válogatás a legújabb finn lírából A kétnyelvű kötetben többek között Joni Pyysalo, Mikko Rimminen, Kirsti Simonsuuri, Jukka Koskelainen és mások versei olvashatók. Szombathely. 2002
6
VI. NYELVROKONAINK KÖLTÉSZETE PERIODIKÁKBAN Finnugor Világ (Szinte minden számában van egy-egy műfordítás. Például:) 2009. XIV. évf. 1. szám (Jaan Kaplinski verse) 2008. XIII. évf. 2. szám (Vlagyimir Vladikin udmurt költő versei) 2007. XII. évf. 3. szám (moksa-mordvin és karjalai vers) 2006. XI. évf. 2. és 3. sz. udmurt és komi költők versei 2006. XI. évf . 1. sz. karjalai sirató 2002. szeptember VII. évf. 3. sz. Lassi Nummi (finn): Egészen közönséges este 2001. szeptember VI. évf. 3. sz. (Kirsti Paltto lapp írónő és John Gustavsen lapp író műveiből) 2000. szeptember V. évf. 3. sz. (Az égből való leszállás éneke (északi hanti medveének) 2000. december V. évf. 4. sz. (Jurij Vella nyenyec és Roman Rugin hanti költő versei) Pluralica 2009. Kortárs észt folyóirat. Válogatás Kivisildnik, Andra Teede, Jaan Kaplinski, Tonu Önnepalu, Jürgen Rooste, Karl Martin Sinijärv, Asko Künnap, Paavo Piik, Maarja Kangro, Andrus Kiviränk, Mihkel Samarüütel, Jan Kaus, Jaan Undusk, Paavo Matsin, Jaan Pahk, Valdur Mikita, Wimberg, Kalev Kesküla, Anti Saar, Peeter Sauter, Mart Kivastik, Elo Viiding, Hasso Kruli, Triin Soomets, Kalju Kruusa, Kauksi Ülle, Ervin Öunapuu, Jüri Ehlvest, Doris Kareva, Aare Pilv, Lauri Sommer, Kristiina Ehin, Mehis Heinsaar Napút Irodalom, művészet, környezet Évente 10 alkalommal megjelenő folyóirat. Publicisztikai írásokat, rövidebb-hosszabb prózai műveket és verseket közöl. A finnugor irodalomból is több fordítás napvilágot látott már a folyóirat hasábjain: Nyina Obrezkova (komi) versei 2007/1. Raft Min (udmurt) versei 2007/1. Viktor Sibanov (udmurt) versei 2007/1. Anzselika Jelfimova (komi) versei 2007/2. Szergej Matvejev (udmurt) versei 2007/2. Saila Susiluoto (finn): Öt mese Espoo-kertváros sorházairól 2007/8. Marjo Isopahkala (finn) versei 2007/8. Merja Virolainen (finn) versei 2007/8. Mari Velin (finn) versei 2007/8. Magyar Napló 2008. július. XX. évf. 07. szám: Válogatás Jeremej Ajpin, Maria Vagatova (hanti); Szvetlana Gyinyiszlamova (manysi); Galina Butirjeva, Nyina Obrezkova, Aljona Jelcova, Anzselika Jelfimova (komi-zürjén); Jelena Konysina (komi-permják); Vjacseszlav ArSzergi (udmurt); Rose-Marie Huuva, Thomas Marainen, Inghilda Tapio, Simon Marainen (számi); Vaszilij Krilov, Zoja Dunyina (mari) szerzők műveiből. 2006. szeptember XVIII. évf. 9. szám Karjalai siratók; továbbá: Armasz Misin (inkeri-finn), Nyikolaj Abramov (vepsze) Isakki Paadar (számi), Nils-Aslak Valkeapää (számi), Kati-Claudia Fofonoff (számi), Leontyij Taragupta (hanti); Maria Vagatova (hanti); Juvan Sesztalov (manysi); Vlagyimir Tyimin (komi), Ljudmilla Guljajeva (komi-permják), Ljubov Sztarceva (komi-permják); Viktor Sibanov (udmurt), Valentyina Iziljanova, Valentyin Oszipov7
Jarcsa, Anatolij Mokejev (mari,); Mariz Kemal, Viktor Lobanov, Valerij Birjukov, Gennagyij Grebencov (mordvin), Jurij Vella (nyenyec). 2003. április XV. évf. 4. sz.: Gerd Kuzebaj, Nagyezsda Nyikityina, Albertina Ivanovna, Jurij Vella versei 2002. január XIV. évf. 1. sz. Szibériai finnugor népek irodalma (hantik: Maria Vagatova, Jeremej Ajpin, Tatjana Moldanova, Leontyij Taragupta; manysik: Andrej Tarhanov, Juvan Sesztalov, Szvetlana Gyinyiszlamova; nyenyecek: Jurij Vella, Anna Nyerkagi) Néprajz és Nyelvtudomány XLI/2. Szeged, 2001 A Nap leánya (nganaszán mese) Versmondó 1998. július VI. évf. 3–4. szám: Viktor Jersov, Maria Vagatova, Lasse Heikkilä, Anatolij Uvarov, Ilja Gyevin, Ivan Kuratov versei Új Írás 1989/8. Forrás 1983/7. szám (Udmurt népköltések) 1984/11. szám (cseremisz népköltések) 1986/2. szám (udmurt népköltések) 1986/11.(cseremisz népdalok) Új Auróra 1982/2. szám (Három hanti népi ének Schmidt Éva gyűjtéséből, Andrej Tarhanov, Juvan Sesztalov (manysi) és Jeremej Ajpin (hanti) művei) Alföld 1980/8. Kisebb finnugor népek irodalma E számban olvashatunk manysi, hanti, votják, zürjén, cseremisz, mordvin, lapp, nganaszán népköltéseket. Megismerkedhetünk Juvan Sesztalov, Andrej Tarhanov (manysi), Vlagyimir Volgyin, Roman Rugin, Prokopij Szaltikov, Mikul Sulgin, Jeremej Ajpin (hanti), Gerd Kuzebaj, G. Perevoscsikov, N. Sz. Bajtyerjakov, N. N. Vasziljev (votják), V.A. Szavin (zürjén), Vaszilij Gorohov, Üpimarij, Sabdar Oszip, Féliksz Majorov (cseremisz), Alekszandr Martinov, Makszim Beban, Artur Moro, F. Atynyin (mordvin), Paulus Utsi, Anders Guttormsen, Pekka Lukkari, Nils-Aslak Valkeapää, Kirsti Paltto (lapp) néhány művével – versekkel, elbeszélésekkel, regényrészletekkel. Új Forrás 1985/5 Új Tükör 1985/32 Szovjet Irodalom 1975/6. szám: A finnugor népek költészetéből (V. Beekman, R. Parve, J. Smuul, M. Traat, D. Vaarandi (észt), Ny. Ekraj (erza-mordvin), Sz. Kinyakin (mordvin), G. D. Kraszilnyikov, Sz. Sirobokov (udmurt), M. Sz. Majn (mari), J. Rugojev (karjalai), J. Sesztalov (manysi) versei 1976/12. szám (Juvan Sesztalov: A "Szent Tűz" földje) 1978/3. szám (Juvan Sesztalov: Enkir-ma országban) 1980/8. szám (L. Lapcuj (nyenyec), Juvan Sesztalov (manysi), Mikul Sulgin (hanti) versei, továbbá egy manysi népdal, egy nganaszán és egy nyenyec mese) 1980/12. szám (Juvan Sesztalov: Bölcsőladik) 1984/8. szám (Andrej Tarhanov: Esti Balaton) 1985/6. szám: Válogatás a finnugor népek irodalmából (Jeremej Ajpin, Mikul Sulgin, V. Volgyin (hanti), A. Bazsanov (lapp), A.J. Belonogov, F. I. Vasziljev (udmurt), Ny. Ekraj (mordvin), I. G. Isztomin, L. V. Lapcuj (nyenyec), N. 8
Jaakkola, J. Rugojev (karjalai), G. A. Juskov, V. Lodigin, A. Misarina, Sz. A. Popov, A. J. Vanyejev (komi), I. Kalinkin, A. K. Martinov (erza-mordvin), M. Majn, Sz. A. Visnyevszkij (mari), Juvan Sesztalov, Andrej Tarhanov (manysi). Mikul Sulgin, V. Volgyin (hanti), A. Uvarov, F. I. Vasziljev (udmurt) művei 1987/6. szám: (Andrej Tarhanov: Madársíp) 1990/6. szám: Válogatás a finnugor népek irodalmából (V. M. Gorohov (mari), G. Juskov, V.A. Popov (komi), L. Kutenova (udmurt), P. K. Ljubajev (erza-mordvin), I. V. Noszikov (moksa-mordvin), A. V. Petuhov (vepsze), R. Rugin (hanti), J. V. Rugojev (karjalai), Juvan Sesztalov (manysi) művei, továbbá egy manysi és egy nyenyec monda) Tiszatáj 1972/2., 1977/11, 1979/12., 1985/10., Kortárs 1971/6. szám (Juvan Sesztalov: A bálvány)
9
