AJÁNLÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN VALÓ VÉGZÉSÉHEZ
Készítették és véleményezték az alábbi szervezetek szakértői: Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, EMMI Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Budai Középiskolája, Duna Múzeum, Erdei Iskola Egyesület, Greenius, Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Iskolakertekért Alapítvány, Országos Erdészeti Egyesület, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Magyar Természettudományi Múzeum, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága, Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság, Váci Szakképzési Centrum Petzelt József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 2016
1
1
TARTALOM AJÁNLÁS
3
KÜLDETÉS
4
I. ELŐZMÉNYEK, JELENLEGI ÁLLAPOT
6
II. JOGSZABÁLYOK, ALAPELVEK
6
Pedagógiai célok/alapelvek
10
Az iskolai közösségi szolgálat alapelvei
11
Az iskolai közösségi szolgálat fogalmai
13
Összegzésül
14
III. TERÜLET – TEVÉKENYSÉG, FELADATOK
15
Elöljáróban
15
Tevékenységötletek
17
IV. FORGATÓKÖNYV – SZERVEZÉSI MÓD
22
Az IKSZ lebonyolításának lépései és a fogadó intézmények feladatai
22
Biztosítás
24
Az iskolai közösségi szolgálat és az önkéntesség elhatárolása
26
Feladatkörök a fogadó intézményekben
26
MELLÉKLETEK
29
1. Kérdések a fogadó intézmények értékeléséhez
29
2. Együttműködési megállapodás
30
3. Eseti megállapodás közösségi szolgálatra
36
4. Fogadó intézményi igazolás az iskolai közösségi szolgálat teljesítéséről [1]
38
5. Igazolás önkéntes tevékenységről [2]
39
6. Jelenléti ív
40
7. Balesetvédelmi tájékoztató
41
8. Értékelés
42
9. Etikai alapvetések
44
2
2
AJÁNLÁS Mottó: „A való élet megértéséhez és sikeres megvalósításához szükséges ismerethalmazra és rendszerszemléletre van szükség. Az ismeretszerzésen kívül hangsúlyosabban kell biztosítani az erkölcsi, etikai nevelés, a fenntarthatósághoz szükséges értékrend elsajátításának lehetőségeit. A környezeti tudatosságra való törekvésnek át kell szőnie az ismereteket, a nevelést, és meg kell jelennie az intézmények fizikai megjelenésében, működésében, 3 dolgozóinak magatartásában is.” (Jövőkereső – A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak)
Jelen dokumentummal segíteni kívánjuk az iskolai közösségi szolgálathoz kapcsolódó, szervezést és működtetést érintő feladatok megoldását. Az Ajánlást elsősorban az a támogató szándék hívta életre, mely a környezet- és természetvédelmi területen megvalósuló tevékenységek keretrendszerének kidolgozására irányul, s melynek segítségével az iskolai közösségi szolgálat szerves módon épülhet be az érintett intézmények, szervezetek mindennapi gyakorlatába.1 A fő cél az, hogy minden intézmény – az iskolával együtt – a helyi adottságokhoz és a saját elképzeléseihez, felkészültségéhez igazodó tevékenységeket szervezzen a közösségi szolgálat programjában. Módszertani ajánlással, praktikus útmutatóval szeretnénk segíteni a közösségi szolgálattal most ismerkedőket, illetve gyakorlati tanácsokkal támogatni a már működő programokkal rendelkező intézményeket.
1
Jelen dokumentum az Ajánlás az Iskolai Közösségi Szolgálat Elterjesztéséhez a Szociális Ellátórendszerben című dokumentum felhasználásával készült.
3
KÜLDETÉS Az embertársainkért, valamint a természeti és épített környezetért érzett felelősség, az ebből eredő tett, aktív cselekvés ritkán kapja meg a megérdemelt figyelmet, megbecsülést és elismerést. A korábbi generációk egy része úgy nőtt fel, hogy olyan követendő társadalmi mintát látott, amelyben az önkéntesség, a másokért, valamint a természeti és épített környezetért való felelősség, a kölcsönös tisztelet, a segítségnyújtás akkor is, ha nincs nagy baj, katasztrófa, nem kapott kellő figyelmet, megbecsülést és elismerést. Az iskolai közösségi szolgálat hivatalos bevezetése – az önkéntesség elterjesztését szolgáló intézkedések mellett – lehetőséget teremtett arra, hogy ezen a területen pozitív változások induljanak el. E célok eléréséhez egy olyan együttműködési rendszer 4 működtetése szükséges, ahol jól körülhatároltak a feladatok és szerepek, valamint amelynek minden egyes szereplője (oktatási intézmény, diákok, fogadó intézmények) megtalálja saját küldetését. Az iskolai közösségi szolgálat környezet- és természetvédelmi területen történő megszervezése minden érintett szereplő számára kiváló lehetőséget biztosít céljai megvalósítására. A diákok aktív és alkotó módon kapcsolódhatnak be közvetlen környezetük védelmébe, tapasztalatot szerezhetnek a különböző kétkezi munkatípusokban. Ezzel nemcsak képességeik fejlődnek, hanem azt is átélhetik, hogy képesek társadalmilag hasznos, a természet, a környezet és az abban élő sérülékeny személyek állapotán javító tevékenységekben részt venni. A fogadó szervezetek megismertethetik tevékenységüket a diákokkal, így bővítve jövőbeli lehetséges önkénteseik, támogatóik, munkatársaik körét. A szervezetek és a pedagógusok feladata, hogy a szolgálat során megvalósuljon a nyitottságot és a rendszerszemléletet megalapozó környezeti érzékenyítés segítve őket ezzel a pályaválasztásban is. Végül az iskolák a közösségi szolgálat megszervezésével olyan felelősségteljes és gyakorlatias feladatok elé állíthatják a diákokat, melyek segítenek az iskola és a való élet közti távolságot áthidalni. Nincsenek könnyű helyzetben a fogadó intézmények ebben a folyamatban, mert olykor a tevékenységre, közösségi szolgálatra érkező diákokra való megfelelő odafigyelés nehezen oldható meg az ellátandó mindennapi alapfeladatok mellett. Ugyanilyen fontos küldetése van a fogadó intézményeknek, amikor az iskolai közösségi szolgálatról beszélünk. Fontos látni, megérteni, hogy fogadó intézményként mekkora felelősséget kapott abban, hogy részt vegyen a TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁSBAN, melynek kiemelten fontos színterévé válik a közösségi szolgálat. Kérjük a fogadó intézményeket, legyenek partnerek ebben a tevékenységben! Segítsék ezt az új tevékenységet jól működő programok kialakításával, a nehézségek, problémák jelzésével, szakmai odaadásukkal. Lássuk meg a folyamatban a lehetőségeket, ne csak a terheket! Nincs annál nagyobb kihívás, mint amikor arra kapunk lehetőséget, hogy a jövő generációja számára adhatunk át olyan értékeket, amelyekkel egy felelősségtudatos, egészséges és humánusabb társadalmat építhetünk fel. Bízunk benne, hogy az önkéntességben szerzett tapasztalatok jól használhatóak ebben a folyamatban is.
4
Nagyon fontos nyomatékosítani, hogy bár az iskolai közösségi szolgálat lehet bevezetés az önkéntesség világába, de nem azonos az önkéntességgel. A diákok számára ez jogszabályban előírt, kötelező feladat, melynek jól definiált pedagógiai céljai vannak. Ez a köznevelésben eddig nem létező tevékenység mind a diák, mind az oktatási intézmény, mind a pedagógus, mind pedig a fogadó szervezet közösségi szolgálati helye számára új szerepet, új kihívást jelent. Ezekre az új és összetett feladatokra a diákok érdekében jó előre és alaposan fel kell készülni. A cél a jövő társadalmát alkotó fiataloknak, a jövő választópolgárainak és döntéshozóinak szemléletformálása, érzékenyítése. Jelen dokumentum ehhez a felkészüléshez kíván útmutatásul szolgálni. Egyrészt, hogy az iskolai közösségi szolgálat értelmes, mindenki számára hasznos és élményekben gazdag tevékenység legyen, 5 ne pedig egy újabb, gyorsan letudható, unalmas iskolai kötelesség. Másrészt pedig, mert az iskolai közösségi szolgálathoz való hozzáállás, az elérendő pedagógiai célok, az oktatási intézményekkel, pedagógusokkal való együttműködés újfajta szerepek kialakítását teszi szükségessé, amelyek különböznek attól, mint amikor önkéntesekkel dolgozunk együtt. Jelen szakmai anyag ehhez a felkészüléshez kíván megfelelő útmutatásul szolgálni.
5
I. ELŐZMÉNYEK, JELENLEGI ÁLLAPOT Annak, hogy az érettségi megkezdésének feltételéül a közösségi szolgálat teljesítését szabták, már számos, előzménye volt – például a budapesti Karinthy Gimnáziumban, a Waldorf-intézményekben, az egyházi fenntartású középiskolákban és az ökoiskolák körében. Az általuk évek alatt kialakított és jól működő gyakorlat lett az alapja a közösségi szolgálat megvalósításának a középiskolákban. A 2011/12-es tanévben egy pályázat – TÁR(sadalmi) S(zolidaritás) program – keretében 148 középiskola és számos szociális intézmény valósított meg egy olyan kísérleti jellegű programot, mely a kötelező bevezetés előfutárának is tekinthető volt. A 2012/13-as tanévben a középfokú, érettségit adó intézménybe lépett diákok az első olyan 6 évfolyam, amelynek az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez 50 órás közösségi szolgálati tevékenységet volt szükséges igazolniuk. Mindazoknak, akik 2016. január 1-jét követően tesznek érettségi vizsgát – kivételt képeznek ez alól a felnőttképzésben, felnőttoktatásban részt vevők, ahol el lehet tekinteni a közösségi szolgálat teljesítésétől – kötelező az 50 óra közösségi szolgálat.
II. JOGSZABÁLYOK, ALAPELVEK A pedagógiai célok mellett, azokkal összhangban a fenntartható fejlődésnek az ENSZ2 és az EU által is deklarált alapelveit is figyelembe kell venni. Az iskolai közösségi szolgálat környezet- és természetvédelmi területen, illetve az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás megvalósítása az alábbi eszközcélokat támogatja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiában3:
A környezettudatos magatartás, az egyéni felelősségvállalás az egyes környezeti, éghajlatot érintő ártalmak csökkentésére, a szűkös erőforrások takarékos, ésszerű felhasználására, környezettudatos magatartásminták közvetítése a következő generációknak; A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának erősítése a közoktatásban – fenntartható életmódra nevelés; A környezeti fenntarthatóság értékrendjének közvetítése.
1. 1. NEMZETI KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY4
2
Riói Nyilatkozat (1992): http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Fenntarthato%20fejlodes/A%20Rioi%20Nyilatkozat.htm; Fenntartható fejlődési célok: http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals.html 3 http://nfft.hu/assets/NFFT-HUN-web.pdf
6
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Hatályos: 2015. I. 1-től) 4. § 15. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása,
6. § (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák 7 megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. 63/B. § (1) A Nemzeti Pedagógus Kar a) külön jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a 4. § 15. pontjában meghatározott közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert… 63/D. § (1) Az Országos Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre: f) a közösségi szolgálattal kapcsolatos tanácsadási és ellenőrzési tevékenység szabályozása 97. § (2) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. 1. 2. A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSI RENDELET A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 94. § Az iskola által használt nyomtatvány 23. a közösségi szolgálati jelentkezési lap 28. az együttműködési megállapodás. 99. § (3) Az egyéni törzslap tartalmazza – g) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat,
4
Iskolai Közösségi Szolgálatra vonatkozó részletek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényből.
7
101. § (1) A pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynaplót vezet. (6) Az értékelő naplórész d) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat tartalmazza. 133. § (1) A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil-, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló 8 előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelmi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sportés szabadidős, h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység. (2a) A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat. (2b) A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti intézményben is teljesítheti. (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. (4) A gimnázium, a szakgimnázium a 9–12. évfolyamos, a szakközépiskola a 9–13. évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötvenórás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít.
8
(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb ötórás felkészítő, majd legfeljebb ötórás záró foglalkozást tart. (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. (7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy-, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy-, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető. (8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor hol milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységeket, a mentor nevét és feladatkörét. II. Az iskolák által alkalmazott záradékok 46.5 Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévben ........ óra közösségi szolgálatot teljesített. B. 47. A tanuló teljesítette a rendes érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges közösségi szolgálatot Tl.
5
A záradékokban szereplő betűjelek jelentése a következő: B. bizonyítvány, Tl. törzslap.
9
9
1.3. KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY6
2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (2) A törvény hatálya nem terjed ki d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti közösségi szolgálatra.
PEDAGÓGIAI CÉLOK/ALAPELVEK Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ) definíciója: a tanuló helyi közösségek javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása a jogszabályban meghatározott nyolc területen. Az iskolai közösségi szolgálat pedagógiai eszköz, és pontosan ez különbözteti meg az önkéntességtől, a közösségért végzett munkától. Az iskolai közösségi szolgálat során a másokért, a helyi közösségért folytatott tevékenység pedagógiai folyamatba ágyazódik, amelynek tanulási célja és módszertana van.7 E módszertan három fő részből áll: felkészítés, tevékenység, feldolgozás. Pedagógiailag fontos cél, hogy a diák megfelelő szakmai felkészítésen, érzékenyítő órán vegyen részt a tényleges tevékenység előtt. A felkészítő órát tarthatja az osztályfőnök, az iskolai koordinátor vagy a fogadó intézmény egyik pedagógus munkatársa; lényeg, hogy az adott területen kompetens személy készítse fel a diákokat. Fontos, hogy a felkészítő órán a diákok pontos tájékoztatást kapjanak arról, mire számítsanak a tevékenység során, fel legyen mérve, ők mit várnak az adott tevékenységtől, mire számítanak, miért azt a tevékenységet választották, mi motiválja őket. Mindemellett érdemes őket tájékoztatni arról, várhatóan milyen feladatokat fognak kapni, kivel vagy kikkel kell majd együtt dolgozniuk, és a rájuk bízott feladat hogyan segíti a fogadó intézmény/szervezet munkáját. Jól lehet a diákokat motiválni egy-egy kevésbé érdekes feladatra, ha kontextusba helyezzük az általuk ellátott feladatokat. Az akció során érdemes állandó kapcsolatot fenntartani a diákokkal, biztosítani őket arról, hogyha kérdésük, problémájuk merül fel, akkor van kihez fordulniuk. A bizalmuk elnyerésében segít, ha a fogadó szervezet munkatársa időnként rákérdez, hogy nincs-e kérdésük, minden elfogadható-e a számukra. A közösségi szolgálat attól is pedagógiai eszköz, hogy az akció után, időben lehetőleg minél közelebb a tevékenységhez a diákoknak lehetőségük van reflektálni a történtekre. Fontos, hogy végig tudják gondolni, mi volt az előzetes elvárásuk, ehhez képest mi valósult meg, és mi nem. Miben fejlődtek az
6
Figyelembe vehető, de nem kötelező érvényű az iskolai közösségi szolgálat esetében.
7
Furco, Andrew: „Service-learning: A Balanced Approach to Experiential Education.” Expanding Boundaries: Service and Learning. Corporation for National Service, Washington DC, 1996.
10
10
akció során, mi tetszett nekik, mi működött jól számukra, és mi az, amit esetleg másképp csinálnának a legközelebb. A környezetünkre, közösségünkre való érzékenységre nevelés mellett a közösségi szolgálat pedagógiai célja a tudatosságra nevelés, amiben sokat segít a megfelelő felkészítés és feldolgozás. A diákok egyrészt több felügyeletet, nagyobb odafigyelést igényelnek, ha egyfajta élménypedagógiai segítő tevékenységet kell végezniük, másrészt csak olyan feladatot lehet rájuk bízni, aminek hiánya nem okoz fennakadást az intézmények, szervezetek napi működésében. Mindez nagyobb rugalmasságot követel a fogadó szervezetek vezetőitől, munkatársaitól, mint az eddigi önkéntesek fogadása esetében. A törvényi előírásoknak megfelelően ugyanis a diákok semmi olyan tevékenységet nem végezhetnek, ami bármilyen szaktudást igényel; így az intézményeknél a napi 11 rutinfeladatokon belül kell találni olyan tevékenységeket, melyek elvégzésére kifejezetten a tanulókat lehet segítőként bevonni. Minden esetben figyelembe kell venni a tanulók fogadásánál, hogy ők – különösen az első időkben – nemcsak segítséget nyújtanak, hanem pluszsegítséget igényelnek az intézmények munkatársaitól. Ezért különös figyelemmel kell eljárni mind az intézmények kiválasztásánál, mind az egyes intézményekbe küldhető diákok számának meghatározásánál. Az intézményeket semmi esetre se terheljük túl, ne akadályozzuk meg az érdemi munkát; és mind a diákok, mind az intézmény számára jó tapasztalat legyen a tanulók közösségi szolgálata.
AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ALAPELVEI A helyi közösség erősítése: A közösségi szolgálat során végzett feladat olyan tevékenységeket jelent, amelyek a helyi közösség javát szolgálják, és amelyek az iskolában vagy az iskola közvetlen környezetében ‒ esetleg néhány kilométeres körzetében ‒, vagy a tanuló lakóhelyén vagy annak közvetlen környezetében valósulnak meg. A szabad választás elve: A diákok ‒ a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján ‒ maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt, az iskola által pedig elfogadott tevékenységek közül. Az anyagi érdektől való függetlenség elve: Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán a programban nem merülhet fel a felek (pedagógus, intézmény, fogadó szervezet, magánszemély, diák, szülő) anyagi érdeke, a tanulók tevékenysége nem juttathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz. Szervezett keretek közöttiség elve: A középiskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat megszervezése és koordinálása, ezért előírás, hogy csak az iskola szervezésében lehet az elszámolható tevékenységet végezni. A diáknak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell az erre jogosult iskolai személynek, a feladat felelősének és szüleinek jóváhagyásával.
11
A kettős cél elve: A tevékenységek során egyszerre kell a szolgálatjellegnek és az élménypedagógiaalapú tanulásnak megvalósulnia. A közösségi szolgálat megvalósulásához szükséges egyfajta tanulási folyamat megléte is. A közvetlenség elve: A közösségi szolgálat során nem a szervezetet, hanem közvetlenül a szervezet célcsoportját szolgáló tevékenységet kell végezni. A segítő (diák) és a segítségre szoruló között személyközi együttműködés, partnerség jön létre, ami a személyek közötti valódi kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, amely alkalmas a személyiségformálásra, az önismeret fejlesztésére. Az együttműködés elve: Az iskolában vagy a fogadó szervezetnél a közösségi szolgálat kapcsán partneri viszony alakul ki az összes érintett között, nem jelenhet meg alá-fölé rendeltség sem a 12 pedagógus-diák, sem a fogadó szervezet – diák, sem az ellátott, segített személy – diák viszonyában. Az arányosság elve: A diák iskolai (pl.: DÖK) vagy olyan külső szervezetnél, amelynek tagja, csak részben végezheti az IKSZ-et. Az ilyen jellegű, egyébként is végzett (pl. diákönkormányzati, sportegyesületi, énekkari vagy bármely más szervezetet érintő) feladat önmagában még nem minősül közösségi szolgálatnak. Ha a tevékenység kiegészül aktív, egyéni, az iskolai közösségi szolgálat jogszabályban említett területein ellátandó többletfeladattal, az iskola által elfogadott arányban számolható el az előírt 50 óra részeként. A változatosság elve: A diákok lehetőleg minél változatosabb környezeti és természetvédelmi tevékenységben vegyenek részt. A fenntarthatóság elve: Lehetőleg olyan tevékenységekben vegyenek részt a diákok, amelyek hosszú távon fenntarthatók. Törekedjünk a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítésére. Részrehajlás-ellenesség: A tanuló a közvetlen hozzátartozójánál, annak munkahelyén nem végezhet közösségi szolgálatot, csak nem rokon felnőtt felügyelete alatt, más részlegen. Az iskolai közösségi szolgálat során olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket kell a diákokban kialakítani, erősíteni, fejleszteni, melyek alkalmassá teszik őket a magas szintű, aktív társadalmi funkciók ellátására. Az iskolai közösségi szolgálat akkor éri el célját és tölti be feladatát, akkor sikeres, ha a diákokban növeli a közösségért végzett „munka”, a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme, óvása, a segítségnyújtás, valamint a toleráns és fegyelmezett magatartás iránti igényt.8 Az IKSZ által fejleszteni kívánt készségek, képességek: kommunikációs készség, információkezelés, együttműködő készség, nyitottság, empátia, szociális interakció, társas érzékenység, felelősségérzet, szervezőképesség, problémamegoldás, reflexió és önreflexió képessége, egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, kitartás, kezdeményezőkészség, konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség.
8
Vö. Bábosik István nevelési céljai. In: Neveléselmélet. Osiris, Budapest, 2004.
12
AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT FOGALMAI Együttműködési megállapodás: az a megállapodás, melyet iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor (egészségügyi, bűn- és baleset-megelőzési tevékenységi területen minden esetben, szociális és jótékonysági tevékenységi területen szükség szerint) az iskola és a felek együttműködésének kezdete előtt kell megkötni, s amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a koordinátor/mentor nevét 13 és feladatkörét. Fogadó szervezet, fogadó intézmény: az az intézmény, szervezet, ahol a diák a közösségi szolgálatot teljesíti. A szolgálat teljesítése iskolán, intézményen belül, civil- vagy nonprofit szervezetnél, állami, egyházi intézménynél, szervezetnél, illetve magánszemélynél is szervezhető; utóbbi esetben az iskola, egy ernyőszervezet vagy egy egyéb koordináló szervezet lehet a fogadó intézmény. Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ): a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása a jogszabályban meghatározott nyolc területen. Kísérés: partneri viszonyon alapuló cselekvésforma: diákok fizikai vagy lelki segítése, támogatása a pedagógus
részéről,
amelynek
keretében
a
diákok
egyénileg
vagy
csoportban
‒
pedagógus/pedagógusok koordinálásával ‒ saját tevékenységeikre reflektálhatnak. Kontaktóra: a diáknak az IKSZ-en belüli, közvetlenül a tevékenységre fordított és teljesített ideje. A kontaktóra minimum 40 óra, melyhez legfeljebb 5 óra felkészítés és 5 óra lezárás társul. A tevékenységek jellegéből adódóan az utóbbiak is szükség szerint, arányosan vannak elosztva az érintett tanévekre. Koordinátor: a fogadó intézményben kijelölt munkatárs, aki az iskolával való kapcsolattartásért és a fogadó szervezeten belül a közösségi szolgálat szervezési és működtetési feladataiért, valamint az előzetesen meghatározott intézményi adminisztrációért felel. Koordináló pedagógus: az iskola igazgatója által az IKSZ megszervezésére felkért pedagógus, aki a működtetéssel és tevékenységekkel kapcsolatos feladatokért felel. Küldő oktatási intézmény: az az iskola, ahol a közösségi szolgálat keretében érintett diák tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és amely megszervezi a diák számára az IKSZ keretében végezhető tevékenységeket. Közösségi szolgálati napló: az iskola által a diák számára készített napló, melyet minden tanuló maga köteles vezetni. A diák a naplóban rögzíti, hogy mikor hol milyen időkeretben és milyen 13
tevékenységet folytatott. A feladat teljesítését a fogadó intézmény kijelölt munkatársa a napló vonatkozó oszlopában aláírásával igazolja. Mentor: a mentor a diák munkáját közvetlenül támogatja, irányítja a tevékenység során. Lehetőleg olyan mentort kell kiválasztani, aki jó pedagógiai érzékkel és jó kapcsolattartó készséggel rendelkezik, s aki könnyen megtalálja a közös hangot a diákokkal.
14 ÖSSZEGZÉSÜL A közösségi szolgálat megszervezéséért, lebonyolításáért, dokumentálásért a meghatározott feladatoknak a közösségi szolgálatot szabályozó rendelkezésekhez való illeszkedéséért, azok ellenőrzéséért az az iskola felelős, amellyel a diák tanulói jogviszonyban áll. Döntően a tevékenység mibenléte, illetve a program határozza meg, hogy szükség van-e a folyamatos pedagógiai felügyeletre és/vagy a helyszínre kísérésre. A környezet- és természetvédelmi területen bizonyos tevékenységeknél javasolt mentor közreműködése, illetve együttműködési megállapodás is születhet a fogadó és küldő intézmények között a tevékenységtől függően egyszerűsített vagy részletesebb formában. Ez természetesen nem minden esetben jelent személyes részvételt a feladatok végzésében. A fogadó szervezet részéről lehetőleg olyan mentort kell kiválasztani, aki jó pedagógiai érzékkel és jó kapcsolattartó készséggel rendelkezik, valamint könnyen megtalálja a közös hangot a fiatalokkal. A közösségi szolgálat során a tanuló köteles közösségi szolgálati naplót vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor hol milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. Mindemellett röviden le kell jegyeznie a végzett órákhoz kapcsolódó tevékenységek tapasztalatait, élményeit a közösségi szolgálati napló „Megjegyzés” rovatába. A tanuló ‒ a feldolgozást segítve ‒ hangfelvételt, fényképes, filmes beszámolót is készíthet az ellátottak és a fogadó intézmény beleegyezésével, de ez a beszámoló nem tehető kötelezővé, csupán motiváló eszköz lehet. Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése során egyik félnek sem származhat anyagi haszna a tanuló tevékenységéből. A tanulók olyan tevékenységet sem végezhetnek, amely bármely intézmény munkatársainak előírt kötelessége, amelyért egyébként ellenszolgáltatás járna, szakképzett munkaerő végezné, illetve amelynek elvégzésére megbízás vagy munkaviszony létesítésére lenne szükség. Nem vehet részt a diák olyan tevékenységben, mely bármely intézmény vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódik. A diák által végzett tevékenységet úgy kell meghatározni, hogy az egyfelől megfeleljen az életkorának, képességeinek és a közösségi szolgálat előírásainak, elveinek; másfelől a tanuló általa megtapasztalhassa az önzetlen segítés, az adás örömét. Az iskolai közösségi szolgálat feladatainak teljesítésekor a diákban, szülőben ne merüljön fel az „ingyenmunka” képzete.
14
Szakképzettséget igénylő feladatokat nem végezhetnek a diákok, ilyen tevékenység végzése, végeztetése tilos! A szolgálatot végző diákok felkészítésének fontos eleme annak tudatosítása, hogy ők egyik területen sem helyettesíthetik az ott dolgozókat. Kizárólag olyan kisegítő, támogató tevékenységeket végezhetnek, amelyek nem igényelnek szakképzettséget, és nem az adott szervezet munkatársának/munkatársainak a munkaköri feladatai. A fogadó intézményben is elengedhetetlen ennek tisztázása, ami segíti a szakmai feladatokkal megbízott dolgozókkal való együttműködést, a bizalmi légkör kialakítását. Cél, hogy a segítő (tanuló) és a segítségre szoruló között közvetlen személyközi kapcsolat jöjjön létre, egyfajta együttműködés, amelyben a segítő megélheti, hogy az általa végzett tevékenységgel szebbé, jobbá, könnyebbé, vidámabbá tehette embertársa életét. 15
A környezeti és természeti értékek védelme, megőrzése; Környezettudatos tevékenység az egyes környezeti ártalmak megelőzésére, csökkentésére; Éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenység; Környezettudatos tevékenység az anyagtakarékosság és/vagy az energiatakarékosság elősegítésére; Az állatvilággal, növényvilággal való közvetlen megismerkedés, a felelős állattartás ismeretei; A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadása.
Az iskolai közösségi szolgálat tevékenységeit úgy kell meghatározni, hogy azok megfeleljenek a diákok életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint nem veszélyeztetik sem a diákok, sem az ellátott, segített személyek testi-lelki egészségét, és nem sértik alapvető emberi jogaikat. A tanulók tanítási napon legalább egy, legfeljebb három óra, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy-, legfeljebb ötórás közösségi szolgálatot végezhetnek. Egyéb ilyen típusú előírások nem vonatkoznak kötelező érvényűen a diákokra. Az iskolai közösségi szolgálatra nem vonatkozik a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, ezért nem kötelező közvetlenül a tanulóval szerződést kötni, és életkori korlátok nincsenek. Ez nem zárja ki, hogy egyéni szerződéskötésre sor kerüljön; indokolt esetben és az elvégzendő tevékenység függvényében jogos igényként merülhet fel a megállapodás megkötése. A megállapodást az érintett szülőnek (gondviselőnek) és a koordináló pedagógusnak is minden esetben ellenjegyeznie kell.
III. TERÜLET – TEVÉKENYSÉG, FELADATOK ELÖLJÁRÓBAN 15
A tevékenységek akkor kezdődhetnek meg, ha az iskolával az együttműködés keretei tisztázódtak. Kizárólag azok a diákok végezhetnek közösségi szolgálatot, akik kitöltötték a jelentkezési lapot, és akik szülői (gondviselői) jóváhagyással rendelkeznek. Ennek ellenőrzése az iskola feladata. Az iskolai közösségi szolgálatról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a középiskolai tanulók által végezhető közösségi szolgálat nem tekinthető munkakörnek, így a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet e tevékenységekre nem alkalmazandó. Egyedi esetekben felmerülhetnek költséggel járó egészségügyi vizsgálatok, tüdőszűrés, laboratóriumi vizsgálat, oltás, amely esetekben a fogadó intézmény és a diák közösen döntheti el, hogy vállalják ennek 16 költségeit, vagy elállnak a tevékenységtől. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak alapján az iskolai közösségi szolgálat teljesítésekor a tanulók nem látnak el (nem láthatnak el) munkaköri feladatokat, ebből eredően más tevékenység során sem lehet szükség egészségügyi könyvre vagy orvosi igazolásra. Ugyanakkor a biztonság érdekében – a szülői nyilatkozat mellett – érdemes körülírni, hogy milyen feladatokat végezhet, illetve nem végezhet a diák. Ebbe a szülőnek és az intézménynek egyaránt beleszólási joga lehet. Az alapelvek figyelembevételével kell a tevékenységeket és a felkészítést megszervezni. A diákok biztonságos munkavégzésének feltételeit a fogadó intézménynek mindenkor biztosítania szükséges (helyszín megválasztása, felkészítés, munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás, védőöltözet stb.). Javasolt, hogy lehetőség szerint a diákok csoportosan vagy párban végezzék a tevékenységeket. Megkülönböztető jelzés (póló, kitűző) igény szerint és intézménytípustól, -nagyságtól függően használható. Fontos, hogy a diákok motiváltak legyenek a feladatvégzésben, ezért érdemes a feladatkiosztásba is bevonni őket. Mindenkinek konkrét, egyéni feladatot kell adni, amiért ő felelős. Felelősséget kell a diákokra ruházni, de a szükséges hátteret is meg kell teremteni ehhez (pl. bármikor elérhető a mentor, a fogadó szervezet munkatársa, a koordinátor). Érdemes fokozatosan bevezetni a tanulókat a tevékenységekbe, egyre összetettebb feladatokkal, elvárt kompetenciákkal. A különböző tevékenységeket érdemes összekötni, kombinálni. Hasznos, ha van látható produktuma a tevékenységeknek. Jó, ha tevékenységük eredményét meg tudják mutatni társaiknak, barátaiknak. A személyes kapcsolatot nem igénylő tevékenységek csak részfeladatokként építhetők be a projektbe. A tevékenységek végzésének folyamata közben, illetve lezárásaként érdemes szóban vagy írásban értékelni a diákok elvégzett egyéni tevékenységét, hozzáállását. A tevékenységről szóló értékelést érdemes a diákoktól is kérni (lásd melléklet). Ez segíti a fogadó szervezetet a diákok munkájának
16
jobb szerevezésében, igényeik megismerésében, a problémás területek kiszűrésében és a megoldások keresésében. Magával az IKSZ iskolai szervezésével is meg lehetne bízni osztályonként 1-2 diákot (zöld koordinátorok). A környezet- és természetvédelmi szervezetek, lehetséges helyszínek és megoldandó feladatok feltérképezése és az osztálytársak igényeinek és ötleteinek összegyűjtése is a hatékonyságot és a hasznosságot növelné.
TEVÉKENYSÉGÖTLETEK 17 1.1 ISKOLÁN BELÜLI TEVÉKENYSÉGEK Egyszerűsített környezetvédelmi audit (felmérés) elvégzése az iskola épületére vonatkozóan: meglévő auditanyagok (KÖVET, ISO stb.) felhasználásával egy egyszerűsített (pl. sérülékeny területek) felmérésének elvégzése. A feladat része az eredmények feldolgozása, értékelése és a fejlesztési javaslatok összeírása. Az elkészült dokumentum lehet az intézmény (saját iskola, társiskola) ökoiskola-tevékenységének része. Például a tanévi beszámoló és a következő címpályázat melléklete. Ezt akár prezentációs formában elő is adhatják az osztályban, ezzel is további kompetenciákat fejlesztve. Csoportosan (3-4 fő), együttműködve elvégezhető ez a feladat, melynek területeit le is lehet osztani a csoporttagok között (energia, hulladék, víz, levegő, iskolai környezet, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira, stb.). Célzottan iskolakertek létrehozása középiskolákban – az iskolában elvégezhető 50%-os közösségi szolgálat teljesítése érdekében –, ezek művelése saját diákjaikkal – közösségi felhasználási célzattal (saját konyha, komposztáló, oktatás, földnapi, növénynapi stb. zöld ünnepek helyszíne). Saját intézményekben ökoterem, ökosarok kialakítása. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése és bővítése. Környezetvédelmi és természetvédelmi jeles napokról való megemlékezés iskolán belül (pl. madarak, Föld és fák napja). Túrák szervezése, vezetése. Környezet- és természetismeret, helyismereti, városismereti feladatlapok összeállítása vetélkedőkhöz a saját iskola diákjainak számára. Az éghajlatváltozás lehetséges hatásainak felmérése (épület, személyek, időjárási anomáliák esetén mi a teendő).
1.2. ISKOLÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK Egyszerűsített környezetvédelmi audit (felmérés) elvégzése más iskolákban, környékbeli óvodában vagy egyéb közintézményben:
Iskolakertek, komposztáló őszi előkészítési, nyári fenntartási munkái – a diákok régi iskoláiban.
17
Iskolakert-vezetői kisinas feladatok (jellemző, hogy a kertvezetőkre túl sok gyerek jut, pedig kiscsoportban lehet csak jól dolgozni), besegítés az iskolakerti órák lebonyolításába – egész évben végezhető, egy-két diák/kert. Iskolakerti projektnapokon tematikus, moderátori közreműködés. Civilszervezet iskolakerti programjain, találkozóin hosztesztevékenység. Erdei iskolák munkájának támogatása, mely végezhető a saját intézményen belüli tevékenységként és külső helyszíneken is. Erdei iskola szervezésének, előkészítésének, tematikájának kidolgozásában való alkotó részvétel (ajánlott például a saját általános iskolában végezni). 18 Diákcsoport segítése a terepi módszertanban (pl. térképészeti ismeretek, túrázási alapismeretek). A csoportok előzetes múzeumlátogatása, üzemlátogatása során kísérés, múzeumi, üzemlátogatási feladatok összeállítása. Interjúkészítés gyakorlása. Adatgyűjtések, értékelés, elemzés, internethasználat segítése. Az erdei iskolában szükséges eszközök, játékok, feladatok kellékeinek elkészítésében segédkezés. Az erdei iskolában, erdei óvodában szabadidős programok, ökológiai játékok szervezése, előkészítése, vezetése tanítási napokon kívül.
Nyári szünetben pl. természet és környezetvédelmi tábor munkájának segítésében.
Zöld mese olvasása erdei iskolában, erdei óvodában. Forgószínpados csoportmunka segítése. (Alsó tagozatban, erdei óvodában a gyerekek nem mennek nagy távolságra a lakóhelyüktől, így a középiskolások a délutáni, esti foglakozások szervezését, vezetését segíthetik, illetve vállalhatják a lakóhelyre látogató csoportok vezetését, feladatok összeállítását falukutatáshoz stb.) Iskolán belüli tevékenységként elkészíthetik lakóhelyük erdei iskolai programját csoportmunkában (párban), melyet az egyesület vagy intézmény honlapjára feltöltve az ország összes oktatási intézménye elérhet. A feldolgozás során részt vehetnek az iskolakertek gondozásában (kiemelten a nyári időszak munkálatainak szervezésében, felügyeletében). Segédkezhetnek az erdei iskolában gyűjtött minták szakköri, délutáni vizsgálatában. Segíthetnek kiállítások szervezésében, az anyagok elrendezésében, számítógépes élménybeszámoló elkészítésében, a bemutató technikai beállításainak megoldásában. (A technikai ismeretek, informatikai készségek terén a középiskolások nagy segítségnek számítanak a kollégáknak.) Segíthetnek szakkörök szervezésében, vezetésében egész évben. Pl. túraszakkör kerékpáros és gyalogos túráinak segítése nagyobb létszám, nagyobb távolság esetén. Havi egyórás szakkör tömbösített foglalkozásain ez 37 óra + az előkészítés.
18
Zöld-öko projekthetek, jeles napok rendezvénysorozat helyi megtámogatása kreatív ötletekkel, feladatokkal, a digitális eszközhasználat segítésével. (Ez iskolán belül is működhet, saját tanulótársaiknak szervezett hasonló projektekkel.) Ökoiskolai, zöld óvodai programok szervezése, támogatása egy éven keresztül vagy három éven át a nagyobb rendezvények szervezése, segítése. Óvodai iskolai zöld sarok kialakítása, magaságyás létrehozása, terepasztal készítése. Kiállítások, rendezvények segítése (anyagok rendezése, felhelyezése, vezetés biztosítása, a rendezvény végén a kiállítás lebontása; interaktív játékok a kiállításhoz, rendezvényekhez kapcsolódva). Nemzetközi rendezvényen külföldi résztvevőknek fordítás, rendezvény segítése idegen nyelvű 19 útbaigazítással, tolmácsolással. Kérdőíves felmérések, interjúk környezeti kérdésekben. Adatfelvétel, kérdőívek digitalizálása, számítógépes feldolgozás segítése. Zöld webtartalmak, adatbázisok létrehozása, feltöltése, bővítése, karbantartása. Vetélkedők, projektnapok, szabadidős zöld programok szervezése, lebonyolításuk segítése. Beszélgetőkörök létrehozása, vezetése. Pozitív zöld hírek szerkesztése, közzététele. Díjátadón, egyéb rendezvényen kulturális műsor nyújtása. Idősek, nagycsaládosok, kismamák számára zöld háztartási praktikák ismertetése, bemutatása (tisztítószerek, befőzés stb.). Környezeti mérésekhez, tapasztalati ismeretszerzéshez eszközök, modellek készítése. Újrahasználat, újrahasznosítás népszerűsítésére cserebere börzén segítségnyújtás, hulladékok kreatív felhasználásának segítése ötletekkel, kézműves foglalkozásokkal (pl. adventi díszek hulladékból). Kísérletek, mérések végzése, pl. forgalomszámlálás, zajszintmérések, biodiverzitás-vizsgálatok, madár-, kisemlős-megfigyelések stb. Saját iskola, munkahely vagy oktatási intézmény működésének környezettudatos felmérése, zöldítési terv készítése. Kirándulások, táborok szervezésében, feladatok összeállításában, foglalkozások vezetésében, kísérésben segédkezés. Tehetséggondozásban segédkezés, versenyre való felkészítésben segítségnyújtás. Társ- és egyéb közintézményekben ökoterem, ökosarok kialakítása. Környezetvédelmi flashmobokban és közösségi akciókban való részvétel. A flashmob célja, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatosság fontosságára és a környezetbarát életvitelre, Adatgyűjtések, adatrögzítések élőhelyekhez, élőlényekhez, környezeti állapotfelméréshez kapcsolódva. Felmérések, adatgyűjtések fenntartható életmódról, környezettudatos vásárlási, életvezetési szokásokról. Nemzeti parkok programjaiban való részvétel (természeti területek, fajok védelmében való segítés). 19
Odúellenőrzésekben, gyűrűzésekben, partfalmegújításban, védett fajok megfigyelésében, (pl. fecske, gólya); Békamentésben való részvétel; Környezettudatos gyerekfoglalkozásokon asszisztensi feladatok ellátása; gyerekeknek, diákoknak készülő oktatási segédanyagok, információs kiadványok tesztelése, véleményezése; a szervezet kiadványainak, online tartalmainak idegen nyelvre fordítása; adott témához szakirodalom, források, jó példák keresése (könyvtárban, interneten); rendezvényeken, programokon fotódokumentáció készítése. Nemzeti parkok együttműködésével élőhelyfenntartási munkákban való részvétel. Natura 2000 állami fenntartású területeinek, értékeinek fenntartásában való közreműködés (a 20 területek kezelőivel együttműködésben). Környezetvédelmi céllal bejegyzett helyi egyesületek, alapítványok munkájában való aktív részvétel (pl. ökoősz, ökomajális, konferenciák, rendezvények, kerékpár- és gyalogtúrák, rendezvényeken, programokon szervezési, közönségirányítási, tájékoztatási feladatok segítése, faültetés). Mobilitási hét települési eseményeinek szervezésében való közreműködés. A fogadó intézmény (pl. iskola, nemzeti park látogatóközpontja) kertjében, parkjában és környezetében területgondozás, pl. avargereblyézés, gazolás, védett sziklafelszínek takarítása, komposztálás, sövénynyírás másokkal (pl. általános iskolás csoport) közösen. Intézményi történeti kertek gondozása, pl. maggyűjtemény készítése, a terület rendbetételében való részvétel, tájékoztató táblák készítésében való közreműködés. Népi építészeti műemlék épületek gondozásában való részvétel, pl. hagyományos építési technikák elsajátítása (sarazás, mázolás, meszelésben való közreműködés) másokkal együtt. Állatgondozásban segítés csak speciális esetekben, pl. etetés, itatás, gondozás (pl. tyúk, kacsa). Az intézményhez tartozó emlékművek, sírok gondozásában való részvétel. Az intézmény kitelepülésein, külső rendezvényein való megjelenés, szórólapozás.
A környezetvédelem területén tevékenységeket nyújtó intézmények egyéb területen is kínálhatnak tevékenységeket, az együttműködési megállapodásban nevesítve, a diákkal egyeztetve őket.
1.3. AKCIÓPROGRAMOK
„Te Szedd!” akció (tavasz): helyi szervezési feladatok segítése és a rendezvényen való részvétel.
20
Európai Hulladékcsökkentési Hét: az Európai Hulladékcsökkentési Hét kampánysorozat (ősz, november) célja a hulladékokkal való felelős, tudatos bánásmód elsajátítását, kialakítását elősegítő akció szervezése, népszerűsítése.
Környezetvédelmi jeles napokról való megemlékezés: óvodás, általános iskolás korosztálynak szóló programok. Magyar Nemzeti Parkok Hete: terepi (meghirdetett programoknál) és adminisztrációs, népszerűsítő feladatokban való segédkezés igény szerint.
21
21
IV. FORGATÓKÖNYV – SZERVEZÉSI MÓD A helyi szervezetek felkeresése javasolt. AZ IKSZ LEBONYOLÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI ÉS A FOGADÓ INTÉZMÉNYEK FELADATAI A program előkészítése I.1. CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 22 Született-e arról döntés az intézmény/szervezet vezetőségében, hogy az iskolai közösségi szolgálat keretében fogadnak diákokat az intézménynél? Milyen célt szeretne megvalósítani a közösségi szolgálattal az intézmény/szervezet? Miért szeretne közösségi szolgálatot végző fiatalokat fogadni? I.2. FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Melyek azok a feladatok, tevékenységek, amelyek elvégzése valóban az intézmény/szervezet hasznára válhat, a diákokkal megvalósíthatók, és számukra is eredményes, építő jellegűek? A kijelölt feladatok egyénileg vagy csoportosan végezhetők? A csoportos feladatok hány fős csoporttal a legideálisabbak? Rendszeresen végezhető feladatról vagy egyszeri tevékenységről van-e szó? Szükséges-e valamilyen készség, szaktudás az adott feladat elvégzéséhez? I.3. INFRASTRUKTÚRA , HÁTTÉR VIZSGÁLATA Kijelölték-e azokat a programot koordináló munkatársakat a szervezetnél, akik a pedagógussal, iskolával egyeztetnek, illetve akik a tevékenységet felügyelik? Az eddigi kérdésekre adott válaszok alapján, a szervezet humánerőforrás-kapacitásával is kalkulálva, hány főt tud egyszerre fogadni az intézmény és milyen rendszerességgel? Rendelkezik-e az intézmény a program lebonyolításához szükséges infrastruktúrával, kapacitással (pl. emberi erőforrás, eszközök, csoport fogadására alkalmas helyiség, eszközök, berendezés, stb.)? Felmérésre kerültek-e a program várható költségei, illetve azok finanszírozási háttere? Ebben az esetben van-e a szervezetnek pluszforrása a program végrehajtásához? Mely területeken kötelező a mentor, és hol ajánlott az alkalmazása? Kijelöl-e a szervezet külön kapcsolattartót az egyes diákokhoz (a kapcsolattartó és a mentor személye lehet ugyanaz, amennyiben van mentor)?
I.4. ELŐKÉSZÍTÉS Készült-e terv a diákok előzetes felkészítésére, amely magában foglalja a célokat, lehetséges feladatokat, a diákok elvárásainak, félelmeinek, várakozásainak feltérképezését?
22
A pedagógussal való egyeztetés során tisztázódott-e, hogy hol mennyi idő alatt milyen keretek között van mód a diákok felkészítésére? Milyen időkeretben, az év mely időszakaiban fogadná a szervezet a diákokat? Rendelkezik-e a szervezet a diákcsoportok, programok nyilvántartásához szükséges sablonokkal (jelenléti ív, balesetvédelmi oktatás, etikai nyilatkozat, nyilvántartó lap stb.)? Készült-e részletes ütemterv, forgatókönyv a programról, amely magába foglalja az (intézmény oldaláról történő) előkészítést, lebonyolítást és a program utókövetését? (A közösségi szolgálat tevékenységeihez tartozó előkészítés és lezárás csak pedagógus jelenlétében valósulhat meg.) 23 Mely feladatokból választhatnak a diákok? Megtörtént-e az egyeztetés a csoport pedagógusával az elérendő célokról, a diákok felkészüléséről? Van-e olyan attitűd, ismeret, amely előfeltétele a diákok tevékenységeinek? Készült-e terv a diákok felkészítésére, amely magában foglalja a céloknak, a feladat és a tevékenység elvárt pedagógiai eredményének, valamint az egészségügyi/munkavédelmi kérdéseknek az áttekintésére? Amennyiben szükséges, kötött-e együttműködési megállapodást az iskola, illetve a fogadó intézmény, amelyben rögzítik a program részleteit, a felelősségi köröket, a felmerülő költségeket, azok finanszírozását stb.? Kiskorú résztvevők lévén, a szülők (gondviselők) beleegyeztek-e, hogy gyermekeik az adott intézménynél az előre egyeztetett tevékenységet elvégezzék?
23
I.5. A PROGRAM LEBONYOLÍTÁSA Megtörtént-e a szervezet általános ismertetése, a diákok és pedagógusok üdvözlése, körbevezetése, illetékeseknek való bemutatása? Fel lett-e mérve, hogy az adott diák milyen feladatokat látna el szívesen? Megfelelő, érthető és elég konkrét feladatleírást kapott-e a diák? A tevékenység során elérhető-e a koordinátor vagy mentor, amennyiben a diáknak kérdése, problémája van? Miért ezt az adott szervezetet választotta IKSZ óráinak eltöltésére? Miben fejlődne szívesen? A kiadott feladat teljesítéséhez minden szükséges eszköz biztosítva van-e a diák számára? 24 Könnyen elérhetőek-e a szükséges eszközök? Ki és mikor tölti ki a jelenléti ívet? Mikor és kitől kap hitelesítő aláírást/pecsétet a diák? Van-e lehetőség az IKSZ órákon túl önkéntes alapon való segítségnyújtásra, amennyiben a diák ezen igényét megfogalmazza? (Ebben az esetben a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény rendelkezései az irányadók.) Az 50 óra teljesítése után milyen módon lehet és érdemes a diákokat bevonni az önkéntesek által vállalható feladatokba?
I.6. A PROGRAM ZÁRÁSA, ÉRTÉKELÉS A feladat elvégzése után adott-e szóbeli, esetleg írásbeli visszacsatolást a programkoordinátor a diákoknak? Megtörtént-e a szervezet részéről a köszönetnyilvánítás? A koordinátor és a diákok végigbeszélték-e, hogy mennyire egyeztek a feladatok a diákok előzetes elvárásaival? Mennyire érezték, hogy segítették a szervezetet munkájukkal? Úgy érzik, értelmes feladatot bíztak rájuk? Érzésük szerint fejlődtek-e a szervezetnél töltött időben? Ha igen, miben fejlődtek? A program értékelésekor vizsgálták-e az eredeti célok megvalósulását? Hogyan zajlik a kiértékelés (pl. közösen a diákokkal, pedagógussal)? Hogyan dokumentálja a szervezet a program tapasztalatait?
BIZTOSÍTÁS Az állam minden magyar állampolgárságú gyermek részére 3−18 éves korig gondoskodik a balesetbiztosításról a tanórán kívüli tevékenységeit illetően is. A fogadó szervezet a tevékenységekhez kapcsolódó felkészítést, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tart a tanulók számára, amelyet követően a tanuló aláírja, hogy részt vett a felkészítésen; felelősségét megértette, az előírásokat, a házirendet magára nézve kötelezően elfogadja.
24
Igény szerint kérhető, ha szükséges a tanuló egészségi állapotát igazoló dokumentum a szülőktől (A szülői hozzájáruló nyilatkozat egészségügyi állapotról a kozossegi.ofi.hu/letoltesek aloldalról tölthető le .
25
25
AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ÉS AZ ÖNKÉNTESSÉG ELHATÁROLÁSA Az iskolai közösségi szolgálat nem önkéntes tevékenység. Kötelező feladat, aminek az egyetlen szabad választáson alapuló eleme, hogy a diák a jogszabályokban meghatározott területek, illetve a feladatok közül kiválaszthatja, hol teljesíti a szolgálatot. A közösségi szolgálat alapvetően pedagógiai célokat szolgál. A diákok képesek legyenek új kihívásokat és szerepeket kezelni, értsék, hogy különféle közösségek tagjaként felelősséggel tartoznak egymásért és a 26 környezetükért, képesek legyenek aktívan és konstruktívan részt venni tartós együttműködésen alapuló projektekben, kezdeményezésekben, részt vegyenek különféle tevékenységi formákban, beleértve az intellektuális, fizikai, kreatív és érzelmi tapasztalatokat is, reflektív gondolkodókká váljanak, akik tisztában vannak erősségeikkel és korlátaikkal, akik képesek reális célokat kitűzni és stratégiákat kidolgozni személyes fejlődésük érdekében. A diák iskolai közösségi szolgálat során szerzett „jó” tapasztalatai viszont megteremtik a lehetőségét annak, hogy akár közvetlenül az 50 órás kötelező szolgálat után vagy később, az ifjú- vagy felnőttkor éveiben szabadon, belső motivációtól vezérelve innovatívan kapcsolódjék önkéntes tevékenységekhez. Amennyiben ez megvalósul, az IKSZ elérte és megvalósította pedagógiai célját. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozhat az iskolai közösségi szolgálat 50 óráján felül végzett segítő, önkéntes tevékenység. Ajánljuk ennek külön elismerését (lásd 4. melléklet). FELADATKÖRÖK A FOGADÓ INTÉZMÉNYEKBEN Kötelező elemek:
kapcsolattartás az iskolával munkatársak érzékenyítése, felkészítése kapcsolattartás a diákokkal diákok felkészítése tevékenységek meghatározása a diákok időbeosztásának és a szervezet napirendjének összehangolása tevékenységek ellenőrzése adminisztráció pedagógiai feladatok: kísérés, feldolgozásban való részvétel együttműködés az iskolával (bekapcsolódva a pedagógiai feladatokba lehetőség szerint, stb.).
26
Javasolt A fogadó intézményeknek javasolt az osztályfőnök véleményének kikérése a diák feladatkörének meghatározásakor. Az osztályfőnök ugyanis jobb esetben tisztában van az adott diák képességeivel, készségeivel, azzal, hogy milyen mértékű felelősség nehezedhet a tanulóra, reális képet tud adni arról, mit lehet várni a diáktól az új szocializációs közegben. A fogadó intézményeknek javasolt az iskolai közösségi szolgálat keretein belül végzett, végeztetett tevékenységeik során minőségbiztosítási eszközöket, menedzsmentmódszereket alkalmazni, annak érdekében, hogy a jogszabályi követelmények, a diákok igényei és a fogadó intézmény elvárásai is 27 maradéktalanul teljesüljenek, illetve mind magasabb szinten legyenek képesek önkéntesen vállalt feladatukat teljesíteni. Ilyen eszköz, módszer lehet többek között a SWOT-elemzés elkészítése, a PDCA-ciklus működtetése, a SMART-cél megfogalmazása, probléma esetén az Ishikawa-elemzés használata. Ezek alkalmazása már önmagában is sokat segíthet az intézménynek saját maga pozicionálásában, de rendszerbe szervezve a folyamatos fejlődés és az állandóan változó igényekhez való alkalmazkodás zökkenőmentessége érhető el. Ne féljünk az önértékeléstől és a visszajelzések begyűjtésétől! A negatív vélemények sokszor fontosabbak és értékesebbek, mint a folyamatos dicséret. Ezeket elemezve válhat tevékenységünk egyre jobbá. Kezdetben az iskolai közösségi szolgálat megszervezése amúgy is egy tanulási folyamat a fogadó intézmény számára is. Ajánlatos a diákok visszajelzésére a Likert-skálás kérdőív használata. Ezzel számszakilag is kifejezhetőek a vizsgált terület (pl.: diákok elégedettsége) mutatói, így „teljesítményünk” több évre visszamenőleg összevethető, a változás jól detektálható. Kerülendő a hosszas kifejtést igénylő kérdések feltevése. Ne feledjük, az iskolai közösségi szolgálat a diák számára kötelező, nem opcionálisan választható elfoglaltság! Ne terheljük még hosszú, többoldalas kérdőívvel is!
27
Hol kapcsolódhat be a fogadó intézmény?
FELADATMEGOSZTÁS iskola, igazgató a tevékenység megszervezése
koordináló pedagógus
osztályfőnök
fogadó szervezetek felkutatása, kiválasztása
diák, szülő
fogadó intézmény 28 kapcsolattartó személy kijelölése
a létszámtól függő adminisztráció koordináló (napló, törzslap, jelentkezési lap, jelenléti ív pedagógus/ok bizonyítvány) diákok naplójának vezetése kijelölése elkészítése egyéni célok tervezésben való felügyelet igazolás kiadása kialakítása részvétel diákok esetleges szülőkkel, (tevékenységi felkészítése, biztosítása a szervezett diákokkal közösen ötletek) pedagógiai tevékenységek feldolgozás, a közösségi pedagógiai jelentkezési lapok jelentkezési lap kísérés, szolgálati napló programban összegyűjtése kitöltése iskolai zárás aláírása teljesítést történő megszervezés követően rögzítése tájékoztatás közösségi szolgálati e, napló vezetése tájékoztatás szóbeli vagy egyéb iskolai kísérés, írásbeli dokumentumok feldolgozás kapcsolattartás visszajelzés a ban való egyénileg, diákok számára adminisztrálás csoportosan a megvalósított projektek tantestület dokumentálás tájékoztatása a
28
Mellékletek A fogadó szervezet előfeltételei Az iskolai közösségi szolgálathoz kapcsolódó dokumentáció a) fogadó intézményen belüli – javasolt dokumentumok (jelenléti ív, munkavédelmi oktatási napló, tűzvédelmi oktatási napló, oktatási anyag nyilatkozat, visszajelzési lehetőség)
b) közösségi szolgálathoz szükséges, jogszabályban meghatározott – az iskola feladata, hogy elkészítse, vezesse, számon tartsa ezeket (együttműködési megállapodás, jelentkezési lap, közösségi 29 szolgálati napló) c) egyéb Fogadó intézmények munkatársainak pedagógiai felkészítéséhez Orientációs kérdőív a diákok számára Etikai alapvetések Diákok visszajelzése az intézmény felé ‒ minta Önértékelési, visszajelzési lehetőségek ‒ minta
1. KÉRDÉSEK A FOGADÓ INTÉZMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ
Melyek voltak a legjobb élmények és melyek a legnehezebb pillanatok a szolgálat során? Milyen a kapcsolata a diákoknak a fogadó intézményben a tevékenységet koordináló segítővel? Milyen a viszonya a fogadó intézmények munkatársainak a diákokkal? Milyen módon választják ki a diákok, hogy milyen tevékenységet végezzenek a fogadó intézményben? Miként hat a fogadó intézmények dolgozóira a közösségi szolgálat? Milyen tipikus problémákkal kell a fogadó intézményeknek megküzdeniük a közösségi szolgálat szervezése kapcsán (pl. felügyelet, értékelés, elszámolás, tanulói motiváció stb.)? Változik-e a koordinátor hozzáállása a saját szakmájához? Professzionálisabbnak érzékeli-e saját tudását szakmájában a segítő? Segítségként érzékelik-e a közösségi szolgálaton lévő diákokat saját munkájuk során?
29
2. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (tervezet, nem kötelező érvényű minta, egyes pontjai elhagyhatók vagy bővíthetők) Iktatási szám: …………../2016. Együttműködési megállapodás az iskolai közösségi szolgálat közös lebonyolításáról 30
amelyet egyrészről iskola: székhely: képviselő: OM-azonosító: a továbbiakban: Iskola
másrészről
név:
székhely: képviselő: a továbbiakban: Szervezet a továbbiakban együtt: Felek kötöttek a mai napon az alábbi feltételekkel: 1. A megállapodás előzményei, körülményei, célja: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben foglaltaknak megfelelően az iskolai közösségi szolgálat megszervezésében a Felek az e megállapodásban rögzítettek alapján együttműködnek. A Felek kölcsönösen törekednek arra, hogy az érintett tanulók teljesíteni tudják az 50 órás kötelezettségüket. 2. Az Iskola kötelezettségei, vállalásai*: * Hol mikor milyen időközönként hány tanulót irányít a Szervezethez, mikor és milyen formában szervezi meg a tanulók felkészítését, majd a program zárását, stb.
30
3. A Szervezet kötelezettségei, vállalásai*: * Hol mikor milyen időközönként hány tanuló tevékenységét szervezi meg és biztosítja a feltételeket, mentort, eszközt stb. A diákok által végzett konkrét tevékenységek:
Továbbá: 31 (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani: a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos tevékenységhez szükséges feltételeket, b) ha szükséges, pihenőidőt, c) a közösségi szolgálattal összefüggő tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, a vonatkozó munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket, az egyéb felelősségvállalási ismeretek megszerzését, d) a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú tanuló esetén a közösségi szolgálati tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét, e) a szervezet érvényes házirendjének megismertetését. (2) Ha a jelen megállapodás másként nem rendelkezik, a fogadó Szervezet gondoskodik a közösségi szolgálati tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállításról, szállásról és étkezésről. (3) A tanuló köteles a) a közösségi szolgálati tevékenységet a fogadó szervezet utasításai, a tevékenységekhez kapcsolódó felkészítésen, a munkavédelmi, tűzvédelmi és felelősségvállalási tájékoztatón elhangzottak szerint, az előírásokat elfogadva végezni, b) a szervezet érvényben lévő házirendjét betartani. (4) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, a tanuló köteles erre az utasítást adó személy figyelmét felhívni. A tanuló nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett. (5) A tanuló által a közösségi szolgálat során végzett tevékenységgel összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt a tanulónak felróható magatartás okozta − a jelen szerződésben eltérő rendelkezés hiányában −, a fogadó szervezet a tanulótól követelheti kárának megtérítését. (6) Amennyiben a tanuló bizonyítja, hogy: a) a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára, 31
b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közösségi szolgálattal összefüggésben végzett tevékenység ellátásához szükséges dologban a közösségi szolgálati tevékenység végzésének helyén keletkező kára a Szervezettől kapott utasítással összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó Szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a tanuló neki felróható magatartásából származott. (7) Az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő tanuló (kiskorú) által elszenvedett baleset vagy kár, vagy harmadik személynek okozott kár esetén a felügyelettel megbízott személy az okozott kárért a 32 károkozóval egyetemlegesen felelős. Az iskolai közösségi szolgálati tevékenység során felügyeletre köteles személy az Intézmény által az iskolai közösségi szolgálati tevékenység felügyeletével, számára utasítás adási joggal rendelkező alkalmazott tekintendő. (8) A kár esetén károsultnak (az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő tanulónak, illetve harmadik személy károsultnak) kell bizonyítania, hogy a felügyelettel megbízott személy kötelességét felróhatóan megszegte. (9) Nem tekinthető a felügyelettel megbízott személy kötelezettségszegésének, ha a kár azért következett be, mert az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő tanuló a Szervezettől kapott egyedi utasítást, a vele ismertetett szabályzat rendelkezéseit megszegte. A felügyelettel megbízott személy felelőssége, hogy a tanuló nem végezhet olyan tevékenységet, amely képesítési előíráshoz kötött. 4. Az Iskola részéről a program felelőse és kapcsolattartója ………………………………………………………………………………………………………………………………………..…… név, elérhetőségei: ……………………………………………………………………………………………… telefonszám, e-mail 5. A Szervezet részéről a program felelőse és kapcsolattartója …………………………………………………………………………………………………………………………………..………… név, elérhetőségei: ……………………………………………………………………………………………… telefonszám, e-mail 5.1. A mentor neve, feladatköre és elérhetőségei …………………………………………………………….……………………………………………………………………………… név, feladatkör:………………………………………………………………………………………………………….………………………… elérhetőségei: ……………………………………………………………………………………………… telefonszám, e-mail 6. A programmal kapcsolatban felmerülő költségek és annak kötelezettségvállalója* * amennyiben szükséges 7. A program ütemezése 7.1. A programismertető/felhívás* elkészítése 32
Határidő: Felelős: * a Szervezettel egyeztetett tevékenységi lehetőségekre épülve 7.2. A programismertető/felhívás közzététele* Határidő: Felelős: Módja: * a tanulók/szülők tájékoztatása a Szervezetnél végezhető tevékenységi lehetőségekről 7.3. A tanulók részére a „Jelentkezési lap” benyújtására szolgáló határidő 7.4. A programról szóló döntés meghozatala* Határidő: Felelős: * a tanulók jelentkezései alapján a Szervezethez delegáltak a végezhető tevékenység szerinti bontásban 7.5. A tanulók/szülők értesítése a döntésről Határidő: Felelős: Módja: 7.6. A tanulók felkészítése* Határidő: Felelős: * a tanulók felkészítése az iskolai koordinátorral vagy a Szervezettel közösen végezhető (célszerű tevékenységi körönként külön-külön szervezni) 7.7. A tanulók megfelelő helyszínre irányítása Határidő: Felelős: 7.8. A program folyamatos kísérése, nyomon követése Határidő: Felelős: 7.9. A program lezárása a tanulókkal Határidő: Felelős: * a program zárása a tanulókkal, az iskolai koordinátorral vagy a Szervezettel közösen végezhető (célszerű tevékenységi körönként külön-külön szervezni) 33
33
7.10. A program lezárása a Felek között (beszámoló, elszámolás, ellenőrzés) Határidő: Felelős: 8. A program megvalósulása során felmerülő módosítási kérelmek bírálatának menete 8.1. A Felek a jelen megállapodásban megfogalmazottak módosítására irányuló jelzését követően − indokolt esetben – a módosítás tervezetét elkészítik. A szerződésmódosítást aláírásukkal hagyják jóvá. 34
9. A Felek elállási, felmondási joga 9.1. A Felek a jelen megállapodástól való elállásra vagy a megállapodás azonnali hatályú felmondására jogosultak, ha: — a jelen megállapodásban a megvalósításra meghatározott kezdő időponttól számított három héten belül a tevékenység nem kezdődik meg, vagy a Felek a nekik felróható okból nem kezdeményezik, és a késedelem okáról ezen idő alatt írásban sem mentik ki magukat, vagy — olyan körülmény merült fel vagy jut a Felek tudomására, amely alapján a program teljesülése kétségessé válik, vagy más irányt vesz, vagy — a jelen megállapodásban meghatározott feladat megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a jelen megállapodásban foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved, vagy — a Felek valamelyike a neki felróható okból megszegi a jelen megállapodásból, illetve az azzal kapcsolatos jogszabályokból eredő kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget kötelezettségének, és ennek következtében a jelen megállapodásban meghatározott feladat szabályszerű megvalósítását nem lehet nyomon követni. 9.2. A Felek rögzítik továbbá, hogy a jelen megállapodással összefüggő adatok nem minősülnek üzleti titoknak, nem tarthatók vissza üzleti titokra hivatkozással, amennyiben azok megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát közérdekből elrendelik. 9.3. A Felek a jelen megállapodásból eredő esetleges jogvitákat elsősorban tárgyalásos úton kötelesek rendezni. 9.4. A jelen megállapodásban nem vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdések tekintetében a magyar jog szabályai – elsősorban a Polgári törvénykönyv – az irányadók. A felek a jelen, … oldalból álló megállapodást elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. A jelen megállapodás 2 darab eredeti, egymással teljes egészében megegyező példányban készült, amelyből 1 darab az Iskolánál, 1 darab a Szervezetnél marad. Dátum …………………………, 2016. …………….. hónap ……………nap
34
Mellékletek:
…………………………………………………………………….
………………………………………………………………..…..
az Iskola részéről
a Szervezet részéről
35
35
3. ESETI MEGÁLLAPODÁS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA Amely létrejött egyrészt: …………………………………………………………………. Székhelye: Képviselője: Mentor neve: Mentor feladatköre: Mentor elérhetősége:
továbbiakban, mint Fogadó szervezet,
36
másrészt: …………………………………………………………………. OM-azonosító: Székhelye: Koordinátor/mentor neve: Koordinátor elérhetősége:
továbbiakban, mint Küldő szervezet között
az alábbi közösségi tevékenység elvégzésére:
Küldő szervezet részéről a közösségi szolgálaton részt vevő: Időbeosztás 2015–16
Név
Óra
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Elvégzett feladatok:
36
Aláírás
Az Eseti megállapodás egyben igazolás is arról, hogy a diák a Fogadó szervezetnél megjelent, a rábízott feladatot teljesítette. Dátum:
A Küldő szervezet képviselője
A Fogadó szervezet képviselője 37
37
4. FOGADÓ INTÉZMÉNYI IGAZOLÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT TELJESÍTÉSÉRŐL [1] Diák neve: …………………………………………………………………………………………… Oktatási intézmény neve, címe: …………………………………………………………………...………… Fogadó intézmény neve, címe: ………………………………………………………………..……………… Közösségi szolgálat koordinátora: ………………………………….……………………………………… Alulírott, mint a ………………………………………………….. intézmény vezetője, igazolom, hogy ………………………………………… nevű tanuló intézményünkben a jogszabályokban előírt iskolai közösségi szolgálatot teljesítette. Ez az igazolás az iskolai igazolás kiállításához ad tájékoztatást. 38 1. 201… …..… ……. – 201… …..… ……. -ig intézményünkben: …………………………………………….. feladatot látott el. 2. 201… …..… ……. – 201… …..… ……. -ig intézményünkben: …………………………………………….. feladatot látott el. 3. 201… …..… ……. – 201… …..… ……. -ig intézményünkben: …………………………………………….. feladatot látott el. Összesen: ………………, azaz ……………………………................................................................. óra iskolai közösségi szolgálati tevékenységet végzett
..………………………, 2016.. ………………………. ……
……………………………………………….. igazgató
P.H.
[1] Ez az igazolás nem azonos az iskolai közösségi szolgálat iskola által kiállított igazolásával! Utóbbi kötelező eleme a közösségi szolgálat adminisztrációs folyamatának. Az itt szereplő, ún. fogadó intézményi igazolást a diák kérésére vagy saját intézményi céljainak való megfelelésül az intézmény állítja ki. Ez az igazolás nem helyettesíti a diák közösségi szolgálati naplóját, mely a tevékenységek nyomon követésére és ellenőrzésére szolgál.
38
5. IGAZOLÁS ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉGRŐL [2]
Diák neve: ………………………………………………………………………………………………..………… Oktatási intézmény neve: ….………………………………………...……………………………………. Fogadó szervezet neve, címe: …..……………………………..………………………………….…….. Az önkéntes tevékenység koordinátora: ………………………………….………..……….……... Alulírott, mint a ……………..…………………………….……. intézmény vezetője, igazolom, hogy ……………………………………………. nevű tanuló intézményünkben a jogszabályokban előírt (a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény által megszabott) keretek között teljesítette. Igazolom, hogy 1. 201… …..… ……. – 201… …..… ……. -ig intézményünkben: …………………………………………….. feladatot látott el. 2. 201… …..… ……. – 201… …..… ……. -ig intézményünkben: …………………………………………….. feladatot látott el. 3. 201… …..… ……. – 201… …..… ……. -ig intézményünkben: …………………………………………….. feladatot látott el. Összesen: ………………, azaz ……………………………................................................................. óra önkéntes tevékenységet végzett. (További) tanulmányai szempontjából releváns feladatként: ………………………………………………………………………………………………… végzett, ……………………………………………………………………………………. mentor vezetésével. Jelen igazolás elválaszthatatlan melléklete az „Önkéntes tevékenység munkanaplója”. .………………………, 2016.. ………………………. …… ……………………………………………….. igazgató
P.H.
[2] A diák alkalmankénti három órán felül végzett vagy az ötven órát meghaladó tevékenysége önkéntes tevékenységnek minősül, erre a közérdekű önkéntes tevékenységekről szóló törvényben foglaltak vonatkoznak, az iskolai közösségi szolgálatot szabályozó rendelkezések nem érvényesek rá. Jelen igazolás kiállítása az önkéntesség elismerése mellett esetlegesen pályaválasztási, munkaerőpiaci célokat is szolgálhat, ajánljuk az elkészítését! 39
39
6. JELENLÉTI ÍV
Dátum: Helyszín, fogadó intézmény: Tevékenység: Intézményi koordinátor: Név
Fogadó intézmény Tevékenység neve / helyszín
40
Időpont
Aláírás
40
7. BALESETVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
Aláírásommal igazolom, hogy a tevékenységekhez kapcsolódó felkészítésen, balesetvédelmi tájékoztatón részt vettem; felelősségemet megértettem, az előírásokat, a házirendet magamra nézve kötelezően elfogadom. Dátum:
41
Aláírás:
41
8. ÉRTÉKELÉS Iskolai közösségi szolgálatot teljesítő diák tölti ki ……………………………………………………………………..…………………………………………………………………… iskola ……………………..…./………….…………… tanévben az alábbi intézményben tettem eleget …………, azaz …………...........................................................................................órában a közösségi szolgálatnak: Fogadó intézmény neve: ………………….………………………………..…………………………………………………..…… Koordinátor neve, elérhetősége: …………………………………………………………………………………………..……. Mentor neve, elérhetősége: ...…………………………………………………….………………………………………..…..… 42 Kor: ……… Nem: fiú / lány A kitöltés dátuma: …………………………………………… A végzett tevékenységek rövid leírása, felsorolása: ………………………………..…………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………. Az alábbi kérdésekre válaszolj legjobb tudásod szerint. Amennyiben kevés a kijelölt hely egy adott kérdésnél, válaszodat a lap hátoldalán folytasd! A megadott számskálán (amelyik kérdésnél találsz ilyet) jelöld x-szel a válaszodat: 0 – a legrosszabb, 5 – a legjobb értéklehetőség. 1. Számodra melyek voltak a legjobb élmények és melyek a legnehezebb pillanatok a szolgálatod során? …………………………………………………………………………………………………………..…………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Milyen volt a kapcsolatod a tevékenységet koordináló segítővel a fogadó intézményben? Miért? …………………………………………………………………………………………………………..…………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Milyennek értékeled a fogadó intézmény munkatársaival kialakult kapcsolatodat? Miért? …………………………………………………………………………………………………………..…………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Mit gondolsz, az intézmény ügyfelei/gondozottjai/lakói hogyan fogadtak téged? Indokold meg a válaszod! …………………………………………………………………………………………………………..…………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 5. Milyen módon választottad ki a tevékenységet, melyet a fogadó intézményben végeztél? Miért éppen ezt az intézményt választottad? …………………………………………………………………………………………………………..…………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
42
6. Amennyiben jövőbeni tanulmányaiddal, választott szakmáddal összefüggésben állt a közösségi szolgálati teljesítésed, változott-e a leendő szakmádhoz való hozzáállásod? (0 – egyáltalán nem, 5 – több szempontból is.) ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 7. Professzionálisabbnak érzékeled-e a saját tudásodat, segítségedre volt-e az iskolai közösségi szolgálattal töltött idő? …………………………………………………………………………………………………………..…………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 8. A közösségi szolgálattal töltött időt segítségként érzékeled? Indokold meg a válaszod! (0 – 43 egyáltalán nem, 5 – maximálisan.) …………………………………………………………………………………………………………..…………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 9. Kedvet kaptál-e ahhoz, hogy a későbbiekben ebben az intézményben vagy máshol önkéntes tevékenységet folytass? …………………………………………………………………………………………………………..…………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 10. Egyéb, számodra fontos élmény leírása. Javaslataid. …………………………………………………………………………………………………………..…………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……................................................................................................................................................
43
9. ETIKAI ALAPVETÉSEK
Az együttműködéshez, az érintettek maximális védelméhez, valamint az intézmény szabályszerű működéséhez alapvető követelmény a titoktartás és az etikus magatartás. A diákok biztonságának megteremtése az IKSZ-ben kiemelten fontos feladat, melyet elsősorban az iskolának kell megteremteni. Eszerint a diák vállalja, hogy: A közösségi szolgálathoz kapcsolódó tevékenysége során az intézmény/szervezet 44 küldetésének és házirendjének megfelelő magatartást tanúsít. A diák saját személyes adatait (lakcím, telefonszám) nem adja meg. Figyelemmel lesz az érintettek testi-lelki egészségére, személyiségi jogaira. Tudomásul veszi, vállalja, és nyilatkozik arról, hogy a tevékenysége során tudomására jutott személyes adatokat tovább nem adja. A megtudott információkról mással nem beszél oly módon, hogy az érintett személy beazonosítható legyen. Az intézményben tudomására jutottüzleti és egyéb bizalmas információtinformációt harmadik személlyel nem osztja meg. Vállalja, hogy feladatait az együttműködési megállapodásban rögzített módon, ennek hiányában a megbeszélteknek megfelelően végzi. Ez a nyilatkozat arra az időszakra is kiterjed, amikor a tevékenységet már nem végzi. Fontos, hogy a diák a gyakorlat teljes időtartama alatt el tudja érni telefonon az iskolai koordinátort, akihez szükség esetén tanácsért, segítségért fordulhat. EGYÉB LÉNYEGES KÉRDÉSEK Egy-egy, az IKSZ keretében végzett gyakorlathoz számos etikai kérdéskör is kapcsolódik. Érdemes megkérni a fogadó intézmény munkatársait, segítsenek meghatározni és megfogalmazni a tevékenységekhez tartozó etikai kérdéseket. Fontos kitérni a kompetencia kérdéskörére: meg kell beszélni a diákokkal, hogy milyen feladatokat végezhetnek el, és milyeneket nem. Fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy hol húzódnak a jó szándék határai: amennyiben olyan jellegű szívességet kérnek tőlük, amelyhez nincs szakmai felkészültségük, végzettségük, azt nem végezhetik el. Utazás: Fontos megnézni, hogy milyen helyszínen történik a szolgálat, illetve azt is, hogy az oda való eljutás biztonságos-e. Van-e tömegközlekedés, mennyit kell gyalogolnia a diáknak a helyszínre, milyen területen kell áthaladnia, stb. Testi higiéné megőrzése: Beszélgetni kell a diákokkal az egészség és a testi higiéné megőrzéséről is, hiszen sok olyan helyszínre, közösségbe mehetnek, ahol a kellő odafigyelés számos kellemetlenségtől óvhatja meg őket. Nagyon 44
fontos a gyakorlat végeztével a kézmosás, ha lehetőség van rá, akkor antibakteriális szappannal. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, legyen náluk folyékony kézfertőtlenítő. Ajánlott a hosszú haj összefogása. Bentlakásos intézményeknél kérjük meg a fogadó intézményt, hogy ha fertőző betegség van az intézményben, értesítsék az iskolát és halasszák el az IKSZ-et. Egyes tevékenységeknél fontos az öltözködés, a kultúrált megjelenés, illetve a kötelező munkaruha viselése. Erre is érdemes a megbeszélések során kitérni. Végzendő feladat pontos átbeszélése: Aprólékosan végig kell beszélni a diákokkal, hogy az adott helyszínen milyen feladatok várnak rájuk, mire van felhatalmazásuk, és mit tehetnek, ha más feladatra kérik meg őket. Fontos, hogy a diákok bármikor ki tudjanak lépni az adott tevékenységből, ha úgy érzik, nincsenek biztonságban, vagy nem 45 képesek elvégezni az adott feladatot, valamint ha ellenérzéseik vannak a helyszínnel, a feladattal kapcsolatban.
45
