AJÁNLÁS
A TERÜLETI SZÖVETSÉGEK SZÁMÁRA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATUK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. A megyei, illetve a fővárosi területi szövetséget a területén működő helyi szervezetek alkotják, s az e szövetséget alkotó helyi szervezetek önállóak. Az új alapszabály a területi szövetségekre vonatkozó szabályozást alapvetően nem módosította, ám az egyéb szervezeti szinteken és más szabályozásokban lényeges változások történtének. A területi szövetségre vonatkozó módosítás, hogy gazdálkodása a központi költségvetés keretein belül történik, valamint az, hogy előzetes egyetértési jogkört gyakorol a jelölésről szóló döntést megelőzően a települések – ide nem értve a megyei jogú város polgármester-jelöltjeit – polgármesterjelöltjeinek ajánlott személyekről. A területi szövetség SZMSZ-ében ezért feltétlenül rendelkezi kell arról, hogy mely döntéshozó fóruma gyakorolhatja a jelölések tekintetében az előzetes egyetértési jogot. Jelentős változás az is, hogy helyi szinten megszűntek az etikai és egyeztető bizottságok, így első fokon eljárni – kivéve az alapszabályban megjelöltek esetében – a területi etikai és egyeztető bizottság jogosult. Mivel feltehető, hogy az ott keletkezett ügyek száma megnő, ezért célszerű a tisztújítás során a testület eddigi létszámát felülvizsgálni, bővíteni. A napi működésében jelent változást, hogy a 2012 évi általános tisztújítást követően az eddigi választókerületi társulások funkciója megszűnik. Az újonnan kialakuló egyéni országgyűlési képviselői választókerületi társulások (a továbbiakban: választókerületi társulások) az egyéni országgyűlési képviselőjelölt(ek) kiválasztásának, jelölésének és a választási kampány lebonyolításának operatív szervévé alakulnak. A korábban választókerületi tárulási formában működő szervezetek dönthetnek úgy is, hogy politikai tevékenységünk összehangolására helyi együttműködési társulást hoznak létre. A területi szövetségnek felül kell vizsgálnia az eddigi delegálási, kapcsolattartási szabályait és az új szervezetei formákhoz alakítania. Mivel a választókerületi társulás nem állandó jelleggel működik, így az e helyett megalakítható helyi együttműködési társulásokkal vagy közvetlenül a területi szövetséget alkotó helyi szervezetekkel kell kidolgozni az együttműködés új formáit. Az alapszabály rendelkezik a területi szövetségek működésére vonatkozó legfontosabb szabályozásokról, de nagy szabadságot ad a saját szervezeti rend és felépítés kialakítására. Természetesen a kötelezően előírt vagy alapszabályban, illetve annak mellékleteiben megtalálható csak közvetve, irányadóként feladatot adó témaköröket is, szabályozni kell a területi szövetség SZMSZ-ében, Alapvetések: A területi szövetség tevékenységének és működésének szabályozásánál a párt jellegét, céljait, politikai törekvéseit és alapértékeit minden mozzanatnál érvényesíteni kell. A területi szövetség feladata a helyi szervezetek és a területi szövetség működési területén létrejött pártközösségek, pártszerveződések tevékenységének összehangolása, tájékoztatásuk, munkájuk támogatása, közös érdekeik képviselete, valamint a megye (főváros) társadalmi, gazdasági fejlesztésével összefüggő politikai törekvések kialakítása. A területi szövetség az alapszabály és annak mellékletei keretei között szervezeti és működési szabályzatot fogad el. A szervezeti és működési szabályzat elkészítésekor az alábbi dokumentumok az irányadóak: az MSZP Alapszabálya, az MSZP Döntési és Választási Szabályzata, 1
az MSZP Kongresszusi Szabályzata, a Vagyonnyilatkozatok őrzéséről és kezeléséről szóló szabályzat, az MSZP Gazdálkodási Szabályzata (ezek mellékletei), az MSZP adott regionális tanácsa szervezeti és működési szabályzata.
A szabályozandó témakörök listája.
Az alapszabály rendelkezései előírják az alábbi a szabályozási kötelezettségeket: A területi szövetség működési területe, működési rendje és szervezeti felépítése, a tisztségviselők és a vezetők száma, összetétele, megválasztásának szabályai, az átruházott döntési jogosultságok köre, képviseleti rendje, a tisztségviselők és vezetők hatás, - és feladatköre, a területi szövetség és a megfelelő önkormányzati képviselőcsoportok, az egyéni országgyűlési képviselő(k) közötti kapcsolattartás szabályai, a döntéshozó fóruma által hozott kötelező érvényű határozatai tagjaira, belső szervezeti egységeire, önkormányzati képviselőcsoportjára, saját szervezeti és működési szabályzat létrehozása, az ügyvitelének szabályait.
Az alapszabály rendelkezései előírják az alábbi a szabályozási kötelezettségeket: A választókerületi társulás szerveinek (választási bizottság, összevont taggyűlés), létrehozását, megválasztásának, illetve delegálásának módját, ezek egyes hatás, - és feladatkörét, az egyéni országgyűlési képviselőjelölt személyéről hozott döntés módját és érvényességét, a választási bizottság és az összevont taggyűlés legfontosabb feladatait, a választási bizottság, illetve a kampányfőnök legfontosabb hatás, - és feladatkörét, saját szervezeti és működési szabályzat elfogadását.
Az alapszabályból vagy mellékleteiből közvetve kiolvasható szabályozandó témakörök: A területi szövetség képviseleti rendjét, a választókerületi döntéshozatali mechanizmusának esetleges további szabályait, a területi szövetség és a szövetséget alkotó helyi szervezetek közötti kapcsolattartás szabályait, hogy miként és milyen ügyben hozhat kötelező érvényű határozatokat a tagjaira, belső szervezeti egységeire, a gazdálkodás felelősségi viszonyait, a gazdálkodási, nyilvántartási (eszköz, vagyon, valamint a szerződések, stb.) és ügyviteli szabályait, az irodájára, annak vezetésének, működésének rendjét, szabályait, az egyes, átruházható hatásköreit, a döntéshozatali mechanizmus további szabályait, a pártra utaló elnevezés, szimbólum használatának szabályait, a társulás nyilvánosságát jelentő fórumait. Célszerű szabályozni: Képzési és oktatási feladatait, a kapcsolattartás módját, a pártra utaló elnevezés, szimbólum használatának szabályait, nemzetközi kapcsolattartásának szabályait, nyilvánosságát jelentő fórumokat. 2
Javaslat a területi szövetségek szervezeti és működési szabályzata elkészítéséhez I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Magyar Szocialista Párt ………………………………................Megyei Területi Szövetsége Székhelye: ……………………………………………………………..…….......................................................................... Működési területe: ………………………………………………………..................................................................…….. Címe, elérhetőségei:………………………………………………………........................................................................ Képviselője a területi szövetség mindenkori elnöke.
II. A területi szövetség tagjai A területi szövetséget alkotó helyi szervezetek, a területi szövetség tagjai: A Magyar Szocialista Párt ............................................. megye közigazgatási területén működő helyi szervezeteit tömörítő területi szövetség a .......................................................Szövetség (továbbiakban Területi Szövetség). A területi szövetség önálló képviselettel rendelkező jogi személy. A szövetséget alkotó helyi szervezetek egyenrangúak, és önállóak. Megnevezésüket és működési területüket az SZMSZ melléklete tartalmazza. A Területi Szövetséget alkotó pártszervezetek listáját és működési területüket a szervezeti és működési szabályzat melléklete tartalmazza.
III. A területi szövetség feladata 1. A Területi Szövetség feladata a helyi szervezetek és a területi szerveződések működési területén létrejött pártközösségek, pártszerveződések tevékenységének összehangolása, tájékoztatásuk, munkájuk támogatása, közös érdekeik képviselete, valamint a megye (főváros) társadalmi, gazdasági fejlesztésével összefüggő politikai törekvések kialakítása. 2. Képviseli a pártot működési területén a közvélemény előtt, valamint az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal való kapcsolataiban. 3. Elősegíti, hogy a területén működő helyi szervezetek az Alapszabályban foglalt elveknek, céloknak és politikai törekvéseknek megfelelően végezzék tevékenységüket. 4. Gondoskodik a párt határozatainak a végrehajtásáról, biztosítja a szövetséget alkotó helyi szervezetek (továbbiakban: helyi szervezetei) tájékoztatását, az információ áramlását. 5. Ellátja a helyi szervezetei irányítását, segítségét, tevékenységük összehangolását, koordinálását valamint képviseletét. 3
6. Az előírásoknak megfelelő nyilvántartást vezet helyi szervezeteiről. A helyi szervezet, illetve a területi szövetség az illetékességi körében bekövetkezett, a szervezetet érintő változásokat (alakulás, megszűnés, a szervezet vezetőségében bekövetkezett változás) öt munkanapon belül átvezeti és erről a változásról a központi nyilvántartást értesíti.
IV. A területi szövetség szervezeti felépítése A területi szövetség legfőbb képviseleti és döntéshozó fóruma a küldöttgyűlés. A küldötteket a Területi Szövetséget alkotó helyi szervezetek taglétszámuk arányában választják meg. 1. A Küldöttgyűlés feladat és hatásköre: Meghatározza a Területi Szövetség politikai programját, az adott időszak politikai munkájának elemzése és értékelése alapján kijelöli azokat az alapvető célkitűzéseket, amelyeket érvényesíteni kíván a Szocialista Párt általános politikai tevékenységében, meghatározza a Területi Szövetség vidék és várospolitikájának koncepcióját, legfontosabb céljait és a párt megyei (fővárosi) önkormányzati választási programját, értékeli ezek megvalósítását, dönt módosításukról, dönt a megyei (fővárosi) koalícióalakítás feltételeiről, a koalíciós együttműködés kereteit és fő tartalmát meghatározó pártközi megállapodásról, dönt a Területi Szövetségnek más, a párton belüli szövetséghez, társuláshoz való csatlakozásáról, illetőleg kilépéséről, valamint más szervezetekkel és mozgalmakkal való tartós együttműködésről, értékeli a megyei (fővárosi) Közgyűlés szocialista tisztségviselői és képviselőcsoportja, valamint a megyei (fővárosi) listán megválasztott országgyűlési képviselők tevékenységét, az SZMSZ-ében meghatározott testület javaslatára dönt a párt megyei (fővárosi) önkormányzati képviselőjelöltjeinek listájáról, a közgyűlés elnökjelöltjéről, és a főpolgármester-jelöltről, a közgyűlési elnökjelölt, a megyei jogú város polgármestere és a főpolgármester-jelölt jelölését megelőzően az országos elnökség egyetértési jogot gyakorol a jelöltnek ajánlott személyről, a küldöttgyűlés által választott testületekben, valamint az országgyűlési és önkormányzati választásokon állított listákon az Alapszabályban foglalt- a 35 év alattiak és a nők arányára vonatkozó- szabályokat érvényesíteni kell. A 35 év alattiak számára fenntartott helyekre a párt társult ifjúsági szervezetek jelölési joggal bír, állást foglalhat bármely politikai kérdésben, dönt a megyei listán megüresedett önkormányzati képviselői és országgyűlési képviselői hely betöltéséről; a megyei közgyűlés listájáról; a megyei közgyűlés elnökjelöltjéről az alapszabály és annak mellékletei előírásai alapján, a jelenlévők több mint 2/3-ának/vagy/ a döntésre jogosultak több mint felének szavazatával a pártszervezetekre és a megyei (fővárosi) önkormányzati frakcióra kötelező határozatot hozhat, a jelenlévők több mint 2/3-ának szavazatával elfogadja vagy módosítja a területi szövetség szervezeti és működési szabályzatát, az alapszabállyal összhangban meghatározza - többek között - a területi szövetség működési rendjét és szervezeti felépítését, meghatározza az elnöke, a tisztségviselői, a vezető testülete(i) létrehozásának módját, hatás- és feladatkörüket, a szövetség ügyvitelének szabályait, etikai és egyeztető bizottságot, valamint pénzügyi ellenőrző bizottságot választ, elfogadja munkaszervezetének, a területi irodának a működési rendjét.
4
A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: A helyi szervezetek működési területének felsorolását oly módon, hogy minden egyes település valamelyik helyi szervezethez tartozzon, szabályozza együttműködést a megyei (fővárosi) önkormányzati képviselőcsoportjával, valamint működési területe szocialista országgyűlési képviselőivel, a delegálás útján létrejövő vezető testületében a részvételi arányokat úgy határozza meg, hogy a helyi szervezetek képviselőinek legalább kétharmados arányt biztosít, az SZMSZ-ében felhatalmazott a vezető testülete a jelölésről szóló döntést megelőzően egyetértési jogot gyakorol a települések (fővárosi kerületek) – kivéve a megyei jogú város polgármesterének jelölte(ke)t – polgármesterjelöltjeinek ajánlott személyekről, az előzetes egyetértési jog gyakorlása során az alapszabály rendelkezései szerint kell eljárni, a kötelezően meghozható határozatok körét, például a helyi szervezetek és a területi szövetség kapcsolati rendjére, az ügyvitel szabályaira vagy a különösen fontos, a megye (főváros) egészét érintő politikai feladatokra.
A küldöttértekezlet összetétele: A szavazati jogú résztvevőinek legalább 75 %-át a szövetséget alkotó pártszervezetek közvetlenül, létszámarányosan választják, a küldöttértekezlet által megválasztott tisztségviselői és testületi tagjai, az országos testületekbe delegált tagjai, a megye (főváros) területén megválasztott vagy listán mandátumhoz jutott országgyűlési képviselők MSZP tag tagjai, illetve a megyei (fővárosi) közgyűlés MSZP tag tagjai, ha a területi szövetség az SZMSZ elfogadásakor úgy dönt: a megyei szintű tagozatok és platformok egy-egy képviselője számára biztosíthat szavazati vagy tanácskozási jogkört, a társult ifjúsági szervezet azonos területi szintű vezetője szintén szavazati (ha az MSZP tagja) vagy tanácskozási joggal részt vehet a küldöttértekezleten, a területi szövetség választási szövetségesét és stratégiai partnerét a küldöttértekezletre tanácskozási joggal meg lehet hívni, a területi szövetség SZMSZ-e a szavazati vagy tanácskozási jogú résztvevők ennél szélesebb körét is meghatározhatja.
A küldöttértekezlet összehívása: A küldöttértekezletet szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, az összehívásról a területi szövetség elnöke, akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben ezzel meghatalmazott tisztségviselője gondoskodik, össze kell hívni a küldöttértekezletet, ha területi szövetséget alkotó pártszervezetek egynegyede azt a napirend megjelölésével együtt indítványozza, a megválasztott tisztségviselők, továbbá a megyei (fővárosi) Etikai és Egyeztető Bizottság vagy a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak száma a felére csökken, illetőleg a területi szövetség elnökének választása bármely ok miatt szükségessé válik, a területi szövetségek SZMSZ-e egyéb előírásokat is tartalmazhat a küldöttértekezletek soron kívüli összehívására.
A Küldöttértekezlet határozatképessége: Akkor határozatképesek, ha a döntésre jogosultakat a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően időben értesítették és azok több mint fele megjelent. döntése akkor érvényes, ha azzal a szavazásban részt vettek több mint fele egyetértett,
5
ettől eltérően az alapszabály, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat a határozatképességnek vagy a döntés érvényességének szigorúbb feltételeit is megállapíthatja, a területi szövetség SZMSZ-ében minden esetben rögzíteni kell a kiértesítés módját és minimum időpontját. A küldöttértekezlet munkabizottságai Az Ügyrendi és mandátumvizsgáló Bizottság, a Dokumentumszerkesztő Bizottság, a Jelölést Előkészítő Bizottság, a Szervezeti Kérdésekkel Foglalkozó Bizottság, a Szavazatszámláló Bizottság, a munkabizottságok megbízatása a soron következő tisztújító vagy a soron kívüli tisztújító küldöttértekezlet összehívásáig, tagjainak megbízása az új tagok delegálásáig tart.
Egyéb megyei (fővárosi) döntéshozó fórumok: A legtöbb területi szövetség többszintű döntéshozatali rendszert dolgozott ki, melyek egymáshoz való viszonya hasonlatos a „Kongresszus – Választmány – Országos Elnökség” munkamegosztásával, egymáshoz való kapcsolódásával. A megyei (fővárosi) szervezetek „Megyei Választmányt”, „Szövetségi Tanácsot”, vagy mint Budapesten „Párttanácsot” hoztak létre, az elnevezésük változatos, de funkcióikban nagyon hasonlatosak. A legfőbb feladatuk összehangolni az adott megye vagy a főváros párttagságát, képviseleti helye és fóruma a területi szövetséghez tartozó helyi szervezeteknek, amely politikai kérdésekben összehangolja a helyi pártszervezetek álláspontját. Két küldöttértekezlet között végzik tevékenységüket, feladatuk „előkészítő, javaslattevő”, illetve a döntenek a hatáskörükbe utalt témakörökről és személyi kérdésekről. Tagjai (általában): A helyi szervezetek – meghatározott képviseleti arányú – delegáltjai. Tagja vagy állandó meghívottjai: A megye (főváros) szocialista országgyűlési képviselői, a megyei (fővárosi) közgyűlés szocialista frakciójának képviselője /és tagjai, az országos testületek megyei (fővárosi) tagjai, a megyei (fővárosi elnök, alelnökök, megyei (fővárosi) PEB elnök, MEEB elnöke. A megyei (fővárosi) tagozatok MSZP-tag delegáltjai, a társult ifjúsági szervezetek MSZP-tag delegáltjai, a BÖK megyei (fővárosi) szervezetének MSZP-tag delegáltja. Feladata (általában): Dönt vagy állást foglal mindazokban a kérdésekben, amelyeket az SZMSZ a hatáskörébe utal, illetve nem tartoznak más pártszerv hatáskörébe. Például dönthet: - a párt irányvonalát érintő területi kérdésekben, - a küldöttgyűlés összehívásáról, - a területén újonnan alakuló helyi szervezetek befogadásáról, - a megyei (fővárosi) közgyűlésben a koalícióra vonatkozó pártközi megállapodás jóváhagyásáról, az előzetes tárgyalási mandátumról, - a megyei (fővárosi) Választási Bizottság megalakításáról, - a rendelkezésére álló anyagi eszközök felosztásának módjáról; a költségvetés elfogadásáról, - a megyei (fővárosi) jelleggel működő, társadalmi szervezetekkel való szervezeti együttműködés feltételeiről, kereteiről,
6
-
-
a megyei elnök, alelnök, elnökhelyettes kivételével a megyei (fővárosi) küldöttgyűlésen választott megyei tisztségviselőket és testületi tagokat választhat (a testület létszámának egyharmadáig), a tisztségviselők munkamegosztásáról, a megyei (fővárosi) tagozatok vagy platform elfogadásáról, összehívja a küldöttértekezletet.
Állást foglalhat vagy javaslatot tehet: - A párt területi politikai koncepciójára, választási programjára, ezek esetleges módosítására, • a megyei (fővárosi) önkormányzati képviselők listájára, Budapesten a főpolgármesterjelöltre, a Küldöttértekezlet napirendjére, - előzetesen véleményt nyilvánít az egyéni országgyűlési képviselőjelöltekről, a megyei jogú város polgármesterjelöltjéről, - a megyei (fővárosi) közgyűlés szocialista frakciójának munkájáról, a megyei (fővárosi) elnökség tevékenységéről, meghallgatja a közgyűlés szocialista tisztségviselőit és tanácsnokait, javaslatot tehet a frakcióvezető személyére, - kidolgozhatja a párt megyei (fővárosi) választási stratégiáját, az országgyűlési és önkormányzati választások jelöltjeinek kiválasztási munkájához ajánlást készít. Az elnökség Tagjai: - a küldöttgyűlés által választott tisztségviselők (elnök, elnökhelyettes, alelnökök), - a küldöttgyűlés által választott tagok. Az elnökség a területi szövetség politikaformáló, végrehajtó, vezető testülete, amely: - Koordinálja a központi és helyi pártszervezetek közötti kapcsolatokat, biztosítja az információáramlást, befolyásolja a helyi és központi szervezetek döntéseit; - közös politikai kezdeményezéseket és akciókat szervez a megyei (fővárosi) küldöttgyűlés, illetve az egyéb megyei (fővárosi) döntéshozó fórum által elfogadott stratégiai célok megvalósítása érdekében, - képviseli a Szocialista Pártot megyei (fővárosi) állami, gazdasági és társadalmi közéletében és fórumain, - konzultációt kezdeményez a megyei (fővárosi) frakcióval, időszerű politikai kérdésekre reagál, melyről állásfoglalást tehet közzé, összehangolja az operatív feladatokat, - munkakapcsolatot tart fenn a párt országos szerveivel és a területén működő önkormányzati, közigazgatási, politikai, társadalmi szervezetekkel és más civil szerveződésekkel, - gondoskodik a párt megyei (fővárosi) szerveinek törvényes és hatékony gazdálkodásáról, - meghatározza ügyrendjét, tagjainak tevékenységi és felelősségi körét, - a megyei (fővárosi) elnökség ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt a PEB és a MEEB megyei elnöke, az egyéb megyei (fővárosi) döntéshozó fórum elnöke, a megye (fővárosi) országgyűlési képviselői, a megyei (fővárosi) közgyűlés szocialista frakciójának vezetője, - gyakorolja előzetes egyetértési jogát további tagfelvétellel kapcsolatos kérdésekben amennyiben egy alapszervezetben vagy helyi szervezetben az újonnan felvettek aránya egy évben meghaladja az adott szervezet tagságának 20 %-át, - előzetesen véleményt nyilvánít a területén lévő települések polgármesterjelöltjéről, - felelős a megyei (fővárosi) iroda SZMSZ szerinti működéséért. Kötelezően szabályozandó feladat. A területi szövetség SZMSZ-ében feltétlenül rendelkezi kell arról, hogy mely döntéshozó fóruma gyakorolhatja a jelölések tekintetében az előzetes egyetértési jogot, ez lehet az elnökség vagy 7
lehet az „egyéb megyei (fővárosi) döntéshozó fórum” (Párttanács, Szövetségi Tanács megyei Választmány). „A területi szövetségnek a szervezeti és működési szabályzatban felhatalmazott vezető testülete a jelölésről szóló döntést megelőzően egyetértési jogot gyakorol a települések – ide nem értve a megyei jogú város polgármesterének ajánlott személyeket – polgármesterjelöltjeinek ajánlott személyekről. A jelölést megelőző egyetértés megtagadható, ha a jelöltnek javasolt személy nem teljesíti az alapszabályban meghatározott feltételeket, vagy olyan esemény következett be, amely miatt a jelöltnek ajánlott személy a párt választási érdekeinek kárt okoz, vagy a párt választási érdekeit veszélyezteti.” Megyei (Fővárosi) Etikai és Egyeztető Bizottság. Az alapszabály hatályba lépésével – a helyi szervezetek tisztújításakor – megszűnnek a helyi etikai és egyeztető bizottságok, helyüket és szerepüket a megyei (fővárosi) eet-k veszik át. A továbbiakban a helyi etikai és fegyelmi ügyekben – az alapszabályban meghatározott módon - a megyei (fővárosi) etikai és egyeztető bizottságok járnak el. A helyi eet-k akkor járnak el helyesen, ha az előttük folyamatban lévő etikai és fegyelmi ügyekben az eljárást lefolytatják, és azt határozattal lezárják. Tagjai: - Elnökét a megyei (fővárosi) küldöttértekezlet választja, tagjait a delegálhatják a szövetséget alkotó helyi szervezetek vagy szintén választhatja a küldöttértekezlet. Feladata – és hatásköre lehet: - A fegyelmi jogkört gyakorol a megyei (fővárosi) választott testületi tagok és tisztségviselők, valamint a párttag megyei (fővárosi) közgyűlési tagok ügyében; - elősegíti a megyei szervezeti és működési szabályzat egységes értelmezését, - őrködik a párttagok jogainak érvényesülésén, - a párt alapszabályával összeférhetetlennek minősíthető döntés esetén az OEEB-hez fordul, - a párt bármely tagjának vagy közösségének, szervezetének, testületének kezdeményezésére a hatáskörébe tartozói ügyekben vagy általánosan állást foglal Területi Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának értelmezéséről, - illetékességi területén hozott, a párt Alapszabályával vagy az SZMSZ-szel ellentétes döntést megváltoztatja, szükség esetén hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el,. - fegyelmi jogkört gyakorol a megyei (fővárosi) küldöttértekezleten megválasztott testületi tagok és tisztségviselők, valamint a párt által jelölt MSZP tag köztisztséget betöltők ügyében, ha az alapszabály arról másképp nem rendelkezik. Megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság. Tagjai: - Elnökét a megyei (fővárosi) küldöttértekezlet választja, tagjait a delegálhatják a szövetséget alkotó helyi szervezetek vagy szintén választhatja a küldöttértekezlet. Feladata – és hatásköre lehet: -
-
Feladata: ellenőrzi és segíti a megyei (fővárosi) pártszervezetek gazdálkodását, a párt vagyonának kezelését, a párt vállalkozói tevékenységét. Ügyrendjét és ellenőrzése tárgyát, módszerét maga határozza meg, munkáját rendszeresen végzi, szabálytalanság esetén intézkedéseket kezdeményezhet, amelyeket az illetékes testület, illetőleg tisztségviselő harminc napon belül köteles érdemben elbírálni. Kezdeményezésének eredménytelensége esetén az országos etikai és egyeztető bizottsághoz fordulhat és 8
-
indítványozhatja a szabálytalanul gazdálkodó szervezet vezetésének felfüggesztését, súlyos esetben feloszlatását, módszertani ajánlásokat tehet a területi szövetséget alkotó helyi szervezetek és a területi szövetség gazdálkodása tekintetében, beszámol a megyei (fővárosi) küldöttértekezletnek.
A megyei (fővárosi) közgyűlés szocialista képviselőcsoportja. -
-
-
A képviselőcsoport a párt és a területi szövetség programjának keretei között, a küldöttgyűlés határozataival és a területi elnökség állásfoglalásaival összhangban, önállóan végzi tevékenységét, a képviselőcsoport szorosan együttműködik a területi szövetség elnökségével, és munkájának tapasztalatairól a szövetségi tanácsnak beszámol, a képviselőcsoport tagjának kötelessége, hogy tevékenységéről –igény esetén– tájékoztatást adjon a szövetség testületeinek, tisztségviselőjének, a területi szövetség feladata, hogy a képviselőcsoportot (és tagjait) munkájában segítse, részükre a szükséges tájékoztatást megadja, ajánlásokat, kötelező érvényű határozatokat fogalmazzon meg számára, a képviselőcsoport vezetőiről, működésének szabályairól frakcióülésen dönt, melyet tájékoztatásul megküld a megyei elnökségnek, a területi szövetség, annak testületei vagy képviselőcsoportja jelölése által köztisztséget betöltő személyek tiszteletdíjuk meghatározott mértékéig kötelesek a területi szövetséget anyagilag támogatni. A támogatás konkrét összegét, annak felhasználását a képviselőcsoport és a területi szövetség elnökségének megállapodása tartalmazza.
REGIONÁLIS TANÁCS. A regionális tanács: a területi szövetségek a regionális intézményrendszerrel kapcsolatos politikai és érdekképviseleti tevékenységük koordinálására, valamint az Európai Unió térségfejlesztési törekvéseivel összefüggő politikai célok kialakítására, összehangolására Regionális Tanácsokat hoznak létre. A Regionális Tanácsok szervezetét és működési rendjét a területi szövetségek megállapodásban szabályozzák. A területi szövetség Irodája. - A párt megyei testületeinek munkavégző szerve. Munkáját az irodavezető irányítja. Szolgáltatásokat nyújt a helyi pártszervezeteknek a gazdálkodás és a technikai feltételek területén, - az elnökség döntései alapján koordinálja és segíti a központi és a helyi pártszervezetek közötti kapcsolatok kiépülését, biztosítja az információáramlást; - megszervezi a szövetségi tanács és az elnökség határozatainak konkrét végrehajtását, - segíti a helyi pártszervezetek, szimpatizánskörök létrejöttét, - az alapszabályban meghatározott nyilvántartásokat vezeti, - összegyűjti a politikai munkához szükséges információkat, részt vesz az előterjesztések előkészítésében, - gondoskodik a párt tevékenysége során keletkezett dokumentumok (sajtó, iratok, elemzések stb.) megőrzéséről, rendszerezéséről, - munkakapcsolatot tart fenn az MSZP-vel együttműködő szervezetek munkaapparátusával, - megszervezi az országgyűlési és az önkormányzati választások technikai feltételeit, feldolgozza a választások adatait, - gondoskodik a gazdálkodás ügyviteli teendőinek ellátásáról. 9
