Aikido gyorssegély kezdőknek

Aikido gyorssegély kezdőknek

Válasz az öt leggyakoribb kérdésre, amik szinte minden kezdőben felmerülnek

OnlineAikido.com – Aikikai Aikido Basics Explained

Kérlek! Amennyiben nem a weboldalunkon keresztül töltötted le ezt a könyvet, látogasd meg az onlineaikido.com angol nyelvű oldalt, hogy hozzájuthass egyéb anyagainkhoz, hírlevelünkhöz és online tanfolyamainkhoz is.

Szívesen látunk blogunkban is (http://onlineaikido.com/blog), ahol felteheted kérdéseidet, és megoszthatod tapasztalataidat. Szívesen beszélgetünk Veled. Ezt a magyar nyelvű változatot a www.aikido.veszprem.hu illetve a www.aikido.blog.hu oldalakról tudod letölteni, ahol szintén szívesen vesszük látogatásodat.

Ez az anyag Pál Szilárd és az OnlineAikido.com szellemi tulajdona. Néhány jog fenntartva! Pontos licenc feltételek a 14. oldalon.

Aikikai Aikido Basics Explained

2

OnlineAikido.com – Aikikai Aikido Basics Explained Tartalomjegyzék Aikido gyorssegély kezdőknek.................................................................................................................1 1. Bevezető.............................................................................................................................................5 1.1 Mi ez a könyv?..............................................................................................................................5 1.2 Kinek szól ez a könyv?..................................................................................................................5 1.3 Miért éppen ezek a kérdések?......................................................................................................5 1.4 Ki vagyok, és miért kellene rám hallgatnod?.................................................................................6 2. Kérdések.............................................................................................................................................6 2.1 I. Kérdés: Mennyit kell gyakorolnom, hogy meg tudjam magam védeni?.....................................6 2.2 II. Kérdés: Milyen technikát lehet használni, ha vaklaki megtámad?............................................8 2.3 III. Kérdés: Nem vagyok én már öreg ahhoz, hogy elkezdjem?....................................................10 2.4 IV. Kérdés: Melyik harcművészet a jobb? Az aikido, a karate, vagy a kung-fu, stb.? Ki lenne a győztes, ha egy másik harcművészeti stílusú támadóval találkozna az aikidos?................................11 2.5 V. Kérdés: Az aikidoban használt támadások nem jellemzőek a való életben, miért ilyen támadásokból gyakorlunk?...............................................................................................................12 3. Utószó...............................................................................................................................................13


3


Hamarosan Megnyílik!

OnlineAikido.com’s Training Room Hamarosan megnyílik online dojonk, ahol az internet előnyeit is kihasználva részese lehetsz edzésprogramunknak. Kövesd nyomon az edzéseinket és garantáljuk, hogy a fejlődésed szárnyakat kap.

Nehogy elkéss az edzésről! Az illetlenség.

Elsőbbségi értesítő a kezdésről:

http://trainings.onlineaikido.com


4


1. Bevezető Akik foglalkoznak már az aikidoval azok is mind átmentek ezeken a dolgokon. Nagyon sok kérdés merül fel az emberben, amikre kellő rálátás hiányában nem tud választ találni. Én sem voltam ezzel másként, amikor 15 évvel ezelőtt ismerkedni kezdtem az aikidoval. A kérdésekre, amik akkortájt foglakoztattak, az évek folyamán kaptam válaszokat, amikor már némi tapasztalatot is szereztem.

1.1 Mi ez a könyv? Még itt az elején szeretnék tisztázni egy dolgot. Ez nem egy reklámanyag! Nem arról lesz benne szó, hogy megmutatom az egyetlen megoldást arra, hogy megérthesd, vagy megtanulhasd az aikido igazi jelentését és csak az általam/általunk létrehozott anyagok segíthetnek az aikidos tevékenységeidben. Az itt leírtakkal a saját tapasztalataimat, következtetéseimet szeretném megosztani veled és szeretnék segítséget nyújtani abban, hogy a belül munkálkodó kérdéseidre a saját válaszaidat megtaláld.

1.2 Kinek szól ez a könyv? Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon sok, nálam nagyobb tudással, tapasztalattal rendelkező aikidoval foglakozó ember van. Ez a minikönyv leginkább olyanoknak szól, akik már nagyon közel állnak ahhoz, hogy ténylegesen is belevágjanak az aikido igazi megismerésébe és már csak egy utolsó lökés szükséges a számukra. Illetve olyan kezdőknek, akik még nem találtak válaszokat, a szinte minden kezdőben felmerülő, kérdéseikre, amiket már ugyan megfogalmaztak, de még nem kaptak, vagy nem megfelelő válaszokat kaptak rá

1.3 Miért éppen ezek a kérdések? Bizonyára már felcsigázva várod a címben beharangozott leggyakoribb kérdésekre adandó válaszaimat, illetve a kérdéseket, hogy vajon benned, mint kezdő, szintén felmerültek-e ezek a gondolatok. De előtte szeretném elmondani, hogy honnan is jön az az öt leggyakoribb kérdés, amivel kapcsolatban a saját válaszaimat szeretném megosztani veled? Ezek azok a kérdések, amiket kezdő tanítványaim, illetve az aikido iránt érdeklődők a leggyakrabban feltettek nekem az eddigi aikidos pályafutásom alatt, illetve, ahogy visszaemlékszem, ezek azok a kérdések, amik engem is foglalkoztattak, amikor elkezdtem aikidozni. Sok egyéb kérdés is felmerül a kezdőkben, de talán ezek azok, amik szinte mindenkiben megfogalmazódnak és az erre adott válaszok az érdeklődők számára talán segítséget tudnak nyújtani abban, hogy érdemes-e az aikido ösvényét választaniuk.


5


1.4 Ki vagyok, és miért kellene rám hallgatnod? Pál Szilárd vagyok az OnlineAikido.com-on Connor név alatt vagyok elérhető. Ahogy ezt fentebb írtam 19 évesen kezdtem el megismerkedni az aikidoval. Ez 1993-ban történt. 1999-ben szereztem meg Fujita Masatake Shihan (8. Dan Aikikai) által tartott danvizsgán az 1. Dan fokozatot. Ez év őszén kezdtem el az aikido tanítását is abban a városban, ahol felnőttem, az Aikido Alapítvány és Elsner László Sensei (5. Dan Aikikai) segítségével és támogatásával. Felmerülhet a kérdés, hogy miért is kellene nekem hinned? Nem kell semmit elhinned, csupán gondolkodj el azokon, amiket leírok neked. Ha ezt megteszed, akkor már megérte megírnom ezt a rövid könyvet. Ha esetleg megosztod velem a véleményedet is, akkor az örömöm még nagyobb lesz. Ezt megteheted az OnlineAikido.com oldalon keresztül is, vagy írhatsz akár a [email protected] email címre is. Mindig szívesen veszem a személyes megkereséseket. De most már nem csigázom jobban a kedélyedet. Következnek a tapasztalataim alapján leggyakoribbnak ítélt kérdésekre adott válaszok.

2. Kérdések 2.1 I. Kérdés: Mennyit kell gyakorolnom, hogy meg tudjam magam védeni? Egy történetet szeretnék ezzel kapcsolatban veletek megosztani, amit az én mesterem mesélt, két egykori edzéstársáról. Történet 1: A mesterem egyik társa már évek óta foglalkozott az aikidoval, nem emlékszem pontosan, de már 2. vagy 1. kyus vizsgával rendelkezett. Egyszer belekeveredett egy verekedésbe, itt most az okokat, indítékokat nem írom le, mert a mondanivalómnak nem ez a lényege. Szóval ez a viszonylag képzettebb aikidos bizony nem tudta magát megvédeni az aikidoban tanult technikákkal. Történet 2: A másik társ esete. Ez az emberke nagyjából két-három hónapja foglalkozott aikidoval, amikor még csupán pár alaptechnikát tanítottak neki. A változatosság kedvéért ő is belekeveredett egy Aikikai Aikido Basics Explained

6

OnlineAikido.com – Aikikai Aikido Basics Explained verekedésbe. De ő az egyik technikát (shihonage), amit ugyan még csak párszor gyakorolt, úgy-ahogy megcsinálta az egyik ellenfelén és ennek az lett a következménye, hogy a támadójának komoly vállsérüléseket okozott. Ezzel az egy technikával viszont így, ha csak a küzdelem kimenetelét nézzük, győztesen került ki, vagyis nem ő maradt alul a küzdelemben. Pár dolgot azért még a két történettel kapcsolatban hozzá kell tennem. Az első történet vesztese egy békés, nyugodt környezetben nőtt fel, ahol szinte soha sem voltak a gyerekek között atrocitások. Vagyis ő nem volt hozzászokva, ahhoz, hogy akár fizikai eszközökkel kelljen magát megvédenie. A második történet főszereplője viszont egy viszonylag balhés, és verekedős környezetben nőtt fel, ahol már gyermekkorban is fel kellett készülnie arra, hogy saját védelme érdekében akár fizikai erőszakot is alkalmazzon. Éppen ezért ő már nem felkészületlenül került bele egy verekedésbe, mint az első történetben említett emberünk. Ha úgy vesszük ő egy jobban felkészült harcos volt, aki az egyéb tapasztalatait is kihasználva jobban tudott koncentrálni az adott szituációban. Ha csak azt néztük volna, hogy ki a jártasabb az aikido-ban, akkor bizonyára nem a második emberkére adtuk volna a voksunkat a győzelem tekintetében. Ahogy azonban a fenti két történet is szemlélteti, a harc kimeneteléhez nem nagyon volt köze annak, hogy ki mennyire jártas az egyes harcművészetekben. Ezzel a történettel azonban nem azt szerettem volna szemléltetni, hogy az aikido alapelveit használva nem képes az ember megvédeni magát, csupán arra volt példa, hogy egy verekedésben nem feltétlenül csak az aikido-s tudás a lényeges. Egy dolog azért biztos: az aikidoban tanultak, és itt nem csupán a technikákra gondolok, hanem a szellemi dolgokra is, sokban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy küzdelem ne úgy zajlódjon, mint ahogy azt nagyon sokan gondolnák. Mire gondolok itt? Mivel az aikido alapelvei a szeretetről és a harmóniáról szólnak, nem feltétlenül az a győztese egy küzdelemnek, aki mindenáron a fizikai összecsapástól reméli a győzelmet. Lehet, hogy egy ember, aki tisztában van a képességeivel és elsétál a helyszínről, sokkal nagyobb csatát nyert meg, mintha a fizikai ütközetben kellett volna bizonyítania. Győzött a saját egója felett és megmentett legalább egy embert, lehet, hogy csak saját magát, de lehet, hogy az ellenfelét is, a sérülésektől. Ez, pedig lehet, hogy mindennél feljebb való cselekedet, mint a másik emberben való károkozás. Nem feltétlenül csak fizikailag kell, vagy lehet harmóniába kerülni a társunkkal/ellenfelünkkel. Ez szellemi szinten is megvalósulhat. Ez is egy módszer arra, hogy beláttassuk az ellenfelünkkel a küzdelem szükségtelenségét.

Ehhez a második gondolathoz kapcsolódik egy sokak által bizonyára már ismert történet egy mesterről és egy nagyon lelkes új tanítványról:

„A nagy tudású mesterhez jön egy emberke, aki megkérdezi: - Mester, mennyi idő kell ahhoz, hogy én is mester szintre juthassak el ebben a harcművészetben? - Tíz év – mondja a mester.


7

OnlineAikido.com – Aikikai Aikido Basics Explained – De én jövök minden nap, kétszer olyan keményen edzek, napi 10 órát is edzéssel fogok tölteni, minden időmet ennek szentelem! - Hát, ebben az esetben 20 év. – mondja a mester.”

A kérdés, ami felmerülhet a történet hallatán? Miért kell sokkal tovább gyakorolnia, ha kétszer annyit szeretne edzeni, hogy jobb legyen? A válasz az én meglátásom szerint: Azért, mert először a saját egóját kell legyőznie és meg kell tanulnia azt is, hogy nem csupán a technikák által válik valaki igazán naggyá a harcművészetekben.

2.2 II. Kérdés: Milyen technikát lehet használni, ha vaklaki megtámad? Ez a kérdés szoros kapcsoltban áll az előző kérdéssel, illetve a válasz is átfedésben van a fentiekkel. Tehát a fentebb leírtak valamelyest erre a kérdésre is vonatkozhatnak. Ezért most inkább azt az esetet szeretném körüljárni, ha a küzdelem valóban elkerülhetetlen. De hadd vezessem be ezt is két rövid történettel. Nem emlékszem már teljes mértékben a történetre, mert kicsit megkoptak az emlékeim, de a lényege azért így is kivehető lesz szerintem. Az első történet kicsit jobban kapcsolódik a küzdelemhez, a második viszont talán jobban szemlélteti, hogy a céltalannak tűnő gyakorlatok nem is annyira céltalanok. Tehát az első történet: Egy kezdő emberkével egész nap azt gyakoroltattak edzésen, hogy hogyan forduljon jobbra-balra, a karjait lengetve. Másnap ment edzeni, megint csak karlengetés volt. A 4. napon mar nagyon unta és azon gondolkodott, hogy abbahagyja az egészet. Ezen a napon este valaki belekötött a kocsmában és rárontott. Ő lepett egyet, automatikusan meglendítette a kezet, fordult csípővel, a támadója pedig repült a szemben levő fal felé. Épp ez a technika volt kéznél, 4 nap elég volt rá, és ő maga is meglepődött, hogy mikre volt képes. A második történet: Ez most nem egy aikidos történet, hanem egy kendos. De nem is ez a lényeges, hanem a végkifejlet. Amelyet a Zen és a Harcművészetek című könyvből vettem át. A történet egy szamurájról szól, aki elment a legendás hírű Miyamoto Musashi mesterhez, a kardművészet igaz útját megtanulni. A mester elfogadta tanítványának a szamurájt. Egy hónapig, két-három hónapig, három évig mesterének tanítása szerint fát vágott, és egy távoli forrásból vizet hordott. Ma mindenki már egy hét, vagy pár óra múltán elmenekülne. De a szamuráj nem adta fel, és az évek során megedzette testét. A három év elteltével azonban ő is megelégelte, és megkérdezte mesterétől: „Miféle edzésben részesítesz engem? Kardot nem is láttam, mióta idejöttem! Minden időmet favágással és vízhordással töltöttem. Mikor avatsz be végre?” „Jól van, jól van” - válaszolta a mester. „Mivel tényleg ez a kívánságod, megtanítom neked az igazi technikát.” Megparancsolta tanítványának, hogy a dojóban reggeltől estig a tatami külső széle körül sétáljon anélkül, hogy Aikikai Aikido Basics Explained

8

OnlineAikido.com – Aikikai Aikido Basics Explained egyetlen lépést elvétene. A mester megtanította őt a járásra való összpontosításra, ’Az egy cselekvésre’ való koncentrációra, arra, hogy tökéletesen tegye azt. Ugyanis az összpontosításhoz viszonyítva a technikai részletek, a cselek és trükkök csupán másodlagosak. Ha megfelelően összpontosítasz, akkor egyetlen mozdulatra van szükséged. A tanítvány tehát egy évig sétált a tatami körül. Mikor letelt az év, odament mesteréhez, és így szólt: „Régóta foglalkozom a kardforgatás művészetével, szamuráj vagyok. Találkoztam már kendo mesterekkel is, de egyikőjük sem tanított úgy, ahogy te. Ezért kérlek, taníts meg a kardforgatás Igazi Útjára.” „Jól van - mondta a mester -‚kövess!” Mélyen, a hegyek közé vezette tanítványát, ahol egy szédítő szakadék felett fatörzs vezetett a túloldalra. „Ott - szólt a mester -‚ ott menj át a túlpartra.” A szamuráj nem tudta mire vélni mesterének szavait. Visszahőkölt, amikor a mélybe pillantott: nem tudta rávenni magát, hogy átkeljen. Hirtelen kopogtatást hallottak a hátuk mögül, egy vak férfi közeledett a botjával. A vak nem méltatta figyelemre őket, csak elsétált mellettük, és botját maga előtt tartva határozott kopogtatással folytatta útját a szakadék fölött. „Aha - gondolta a szamuráj - kezdem érteni. Ha egy vak ember így keresztül tud menni, akkor nekem is képesnek kellene rá lennem.” A mestere így szólt: „Egy teljes évig jártál körbe a tatami szélén, és az sokkal keskenyebb volt, mint ez a fatörzs. Igen, most át kell tudnod menni.” Megértette a tanítvány, és átment a másik oldalra. Tanulása ezzel véget ért: három évig testét erősítette, egy éven át egyetlen cselekvésben (séta) koncentrálóképességét fejlesztette, és végül, amikor a szakadék szélén szembenézett a halállal, megkapta a tudat és a szellem végső tanítását. Mi az a pár dolog, amit ezekből a történetekből megérthet az ember? Vagyis mik azok a gondolatok, amelyeken érdemes egy kicsit rágódni? Az első történet talán egyszerűbben írta le, hogy egy küzdelemben nem feltétlenül a legbonyolultabb technikákkal lehet felülkerekedni a másikon. Sokszor a legegyszerűbb mozdulatok a legmegfelelőbbek. Itt kell azonban azt is megemlíteni, hogy egy küzdelemben nem a technikákon kell gondolkodni és azon tűnődni, hogy mit hogyan, melyik technikát kellene alkalmazni. Ha ez leköti az ember gondolatait, akkor elkönyvelheti a vereséget, mert egy éles helyzetben a gondolkodás lassítja a reakciókat. Ösztönösen kell cselekedni. Az ösztönös mozdulatok gondolatok nélküliek, és ezáltal gyorsabbak is. A mozdulatok, pedig akkor válhatnak ösztönössé, ha elegendően sokszor gyakoroltuk. Ebből kifolyólag a gyakorlások alakalmával céltalannak tűnő, unalmas alapgyakorlatok ismétlése igazából ilyenkor, éles helyzetben kerülnek a helyükre, és nem kell azon keseregni, mondjuk az edzéseken, ha alapgyakorlatokat kell végezni. Ezáltal kerülhetsz egyre közelebb az ösztönös cselekvésekhez. Ez a gondolat jelenik meg egyébként egy a harcművészetekkel foglakozók számára szinte kötelező és bizonyára sokak által ismert filmben, a Karatekölyök-ben, hogy egy populárisabb példával is szolgáljak, amikor főhősünknek napokig kellett festeni a kerítést, mosni és polírozni az autókat. Amikor elege lett, akkor mutatta meg neki a mestere, hogy ezek a mozdulatok valójában mire is szolgálnak. Tehát lezárásként, a küzdelemben alkalmazandó technikával foglalkozó kérdéssel kapcsolatos következtetéseket még egyszer összefoglalva: Egy igazi küzdelemben nem az számít, hogy ki milyen technikát alkalmaz, hanem az, hogy ki mennyire ösztönösen és az adott feladatra koncentrálva tud cselekedni. A technika ilyenkor sokad rendű dolog.


9

OnlineAikido.com – Aikikai Aikido Basics Explained Legyél képes ’Az egy dologra’ való koncentrálásra és legyél képes ösztönösen cselekedni. Ha ezeket meg tudod valósítani, akkor minden bizonnyal előnyösebb helyzetben vagy az ellenfeledhez képest.

2.3 III. Kérdés: Nem vagyok én már öreg ahhoz, hogy elkezdjem? Ezt a kérdést általában a harminc év felettiek szokták feltenni. És a válasz olyan, ami egy marketingest biztosan őrületbe kergetne. Az aikido olyan harcművészet, amit akárki, akármikor elkezdhet. Fiú, lány, fiatal, idős, nem ez számít, mert az aikido (az igazi aikido) az a harcművészet, amit bármilyen korban el lehet kezdeni, és itt engedj meg egy saját kiegészítést, minél később kezded el, annál jobban fogod bánni, hogy miért nem kezdted el korábban. Nem az a fontos, hogy hány éves vagy, hanem az, hogy az aikido gyakorlása által többé válhass. Vannak, akiknek megadatik, hogy korán kezdhetnek el foglalkozni az aikidoval, vannak, akik ezt csak később, kicsit idősebb fejjel tehetik meg. Jómagam 19 éves fejjel kezdtem el és egy pillanatig sem bántam meg, hogy elkezdtem. A lényeg, hogy elszánd magad arra, hogy elindulsz az aikido ösvényén. Nem kell attól tartani, hogy esetleg nem bírod fizikailag. Ugyan, mint minden harcművészethez az aikidohoz is szükség van egy alap állóképességre, rugalmasságra, de a jó hír az, hogy ezeket szépen folyamatosan az aikido gyakorlása közben meg lehet szerezni. Neked kell tisztában lenni a határaiddal. Ha nem bírod, akkor pihenj, mert egy túlterhelés okozta sérülés nagyobb károkat okozhat, mint gondolnád. De a kitartásod az, aminek nem szabad csökkennie, mert sajnos idősebb korban már nem olyan gyorsak a változások, mint fiatalon. De ha észre tudod venni a kicsi változásokat is, akkor sikerélményekkel gazdagodva újabb lendületet kaphatsz a gyakorláshoz. Ami megkönnyíti a haladást. Egy példa a saját aikidos múltamból, amit mindig elmondok, amikor ezt a kérdést felteszik. Amikor még én is csak tanultam, akkor érkezett egy emberke a klubba, hogy szeretne ő is aikidot tanulni. Ez az ember 50 év körül volt. Látszott a mozgásán, hogy nem volt már annyira rugalmas és lágy, de ennek ellenére, a hatalmas kitartásának köszönhetően egyre lágyabb és könnyedebb lett a mozgása és ameddig én követni tudtam a „pályafutását” három-négy év alatt el is jutott 3. kyus szintig. Ez szerintem egy 50 év feletti embertől hatalmas teljesítmény, és a kitartása mindenkinek példaértékű lehet. És még egy gondolat ehhez a kérdéshez, melyet Fujita Masatake shihan mondott egy interjúban, az aikido gyakorlás céljairól, hogy ki miért gyakorol és kiknek jó az aikido: Tehát az idézet Fujita Shihan-tól: "Ha valaki azért akar aikidozni, hogy jó formában maradjon, rendben van. Másokat jobban érdekel az aikido mint társasági elfoglaltság, vagy magukat a technikákat találjak érdekesnek, esetleg O'Sensei filozófiáját, vagy barmi mást. Vannak olyan emberek is, akik nem aikidoznak de mégis értékelik és érdeklődnek iránta, őket hívhatnánk 'aikido rajongóknak'. A jelenkort ismerve és ennyi idősen, azt gondolom, hogy a fent említettek mindegyike teljesen jó ok arra, hogy aikidozzon valaki."


10


2.4 IV. Kérdés: Melyik harcművészet a jobb? Az aikido, a karate, vagy a kung-fu, stb.? Ki lenne a győztes, ha egy másik harcművészeti stílusú támadóval találkozna az aikidos? A kérdés általában így szokott elhangzani, de itt nem az a kérdés, hogy melyik harcművészet a jobb, nem ezt a kérdést kell saját magad számára feltenni, hanem azt, hogy számodra melyik harcművészet a jobb? Minden embernek más-más harcművészet, mozgásrendszer felel meg. Vannak, akiknek az aikido túl lágy, mint harcművészet, vannak, akiknek még az aikido is túl kemény, mint mozgásrendszer. Embere válogatja. A harcművészet is olyan az ember számára, mint pl. egy autó. Ki miben érzi jól magát. Ha számodra jó, és felemelő érzés aikidot gyakorolni, és nem érzed jól magad, mondjuk egy karate edzésen, akkor neked valószínű az aikido a megfelelőbb választás. Ha nem tetszik egy harcművészet, az nem a harcművészet hibája, egyszerűen csak nincs harmóniában a saját személyiségeddel. Mert például nem rossz a thaibox sem, csak teljesen más az eszmeisége, teljesen más környezetben fejlődött ki, teljesen más a lényege. Ha a te személyiségednek ez nem megfelelő, akkor nem fogod jól érezni magad, ha ezt gyakorlod. De vannak olyan emberek, akiknek ez illik a személyiségükhöz. De ez sem azt jelenti, hogy azért mert ők, pl. thaibox-ot gyakorolnak, rossz emberek. Egyszerűen csak különbözőek vagyunk. Valaki a csokis fagyit szereti, valaki a vaníliát. Ízlések és pofonok, csak hogy egy hétköznapi sztereotípiát is említsek. Egy dolgot viszont meg lehet figyelni minden harcművészetnél. Minél magasabb szintre jut az ember a gyakorlás során, annál lágyabbak és könnyedebbek lesznek a mozdulatai. Akár azt is mondhatnám, mindenféle mélyebb jelentés nélkül, hogy elaikidosodnak a mozdulatok. A harcművészet kiválasztásánál viszont még egy szinttel mélyebbre is kell menned. Nem csak a harcművészetet kell nézned, hanem a mestert, vagy oktatót is. Meg kell találnod azt a helyet is, ahol tényleg úgy érzed, hogy jó helyen jársz. Ha nem szimpatikus egy mester, vagy oktató, az sem a harcművészet, vagy mozgásrendszer hibája. Mert itt már az emberek egymásra hatása is megjelenik. Ha te nem tudod elfogadni, az adott oktató magyarázatait, nem tud számodra megfelelő válaszokat adni a kérdéseidre, vagy csak egyszerűen nem találod szimpatikusnak, az sem feltétlenül a harcművészeten múlik. (Ezzel kapcsolatban olvasd el Zolley blogbejegyzéseit a http://aikidolondon.blogspot.com -on, ha esetleg nem olvastad volna még eddig). Ezeket a dolgokat érdemes szerintem mindenképpen átgondolnod, mielőtt kiválasztod azt a helyet, és harcművészeti ágat, amely a testi, szellemi és lelki fejlődésedet szolgálja.

A kérdés második részére térve, nem a harcművészeten múlik az sem, hogy melyik ember fog győztesen kikerülni egy küzdelemből. Ha tényleges összecsapásra kerül sor, akkor nem a harcművészet a döntő, hanem a harcművész adott pillanatban való állapota (lelki, fizikai) fog dönteni. Lehet, hogy az egyik ugyan jobban képzett, de éppen nem tud megfelelően koncentrálni, és ezért akár veszíthet is.


11

OnlineAikido.com – Aikikai Aikido Basics Explained Tehát a küzdelem pillanatában való állapot a döntő, nem pedig az, hogy valaki éppen karatézik, vagy judozik, vagy akármilyen más harcművészettel foglalkozik. Ez nem a harcművészeten, hanem a harcművészen múlik. Ha nem így lenne, akkor ez olyan lenne, mintha mindig a hangszert okolnánk azért, mert a dallam hamisan szól és ehhez a zenésznek semmi köze sem lenne. Ha egy kicsit visszagondolsz a fenti kérdésekre is, akkor láthatod, hogy a kérdések és a rájuk adott válaszok nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz, sőt átfedések is felfedezhetők bennük. Ezért aztán nem is lehet annyira szétválasztani ezeket a kérdéseket.

2.5 V. Kérdés: Az aikidoban használt támadások nem jellemzőek a való életben, miért ilyen támadásokból gyakorlunk? Az aikidoban használt támadások, való igaz, nem a mostani világnak megfelelő támadási formákból származnak. Ezek a támadási formák leginkább az eszközös támadásokból származtathatók. Viszont azt kell megérteni, hogy az aikidoban kezdő szinten alkalmazott támadásokból az aikido alapelveit lehet elsajátítani, amely elveket alkalmazva később minden támadási módra ki lehet terjeszteni. A gyakorlást nem célszerű a legmagasabb szintű támadási formával kezdeni. Ahhoz, hogy a megfelelő pozíciókat, támadó és védő egymáshoz viszonyított helyzetét, láttatni és látni lehessen, viszonylag statikus módon kell kezdeni a gyakorlást. Erre alkalmasak a fogások. Ezt követhetik a nyúlásból, történő támadások, amikor a támadó próbálja megfogni a védőt, de a védő kicsit hamarabb próbál már bekapcsolódni a támadó mozgásába, és nem várja meg azt, hogy a támadó rendesen megfogja. Ha már ezt is sikerült elsajátítani, akkor következnek az ütéses, vagy vágásos támadások, amikor a támadás sajátosságából adódóan már a sebesség is nagyobb. Ha ezen szépen végighaladunk, akkor eljutunk oda, hogy a támadási formák nem fognak egymástól különbözni. Ugyan azt kell csinálni fogásos támadásnál, mint nyúlásból történő, vagy ütésből-vágásból történő támadás esetén.

A különbség leginkább abban van, hogy a támadásoknak alapvetően irányuk van. Nem a támadás fajtáját kell megkülönböztetni, hanem a fő irányultságát. Ebből a szempontból egy rúgás és egy ütés nem tér el egymástól, mert pl. lehet egyenesen előre ütni és rúgni is. Lehet körívesen kintről befele ütni és rúgni is. Lehet söröskorsóval kintről befele és kicsit fentről lefele ütni és lehet yokomenuchit vágni. Lehet bottal vizszintesen kaszálva csapni és lehet ugyanezen a pályán rúgni. Teljesen mindegy milyen módon és eszközzel támadsz a fő irányok azonosak maradnak. Ha ezeket a fő irányokat ismered, és be tudsz kapcsolódni a támadó mozdulatba, akkor mindegy, hogy éppen üt, vagy rúg, vagy pusztakézzel, vagy söröskorsóval, vagy éppen bottal támadnak rád. Egy dolgot viszont mindenképpen ki kell emelnem. Az aikido mozgásrendszere elsősorban a harmónia megteremtésére szolgál. Harmóniába kell kerülnöd saját magaddal, a mozgások, támadások segítségével, a társaddal és a társadon keresztül az univerzummal. Ha ezt meg tudod érteni, akkor az aikido gyakorlása nem csak egy öncélú önvédelmi rendszer tanulmányozását fogja jelenteni a számodra, hanem valószínű életformáddá is válik előbb-utóbb.


12


3. Utószó Köszönöm a figyelmed és nagyon megtiszteltél vele, hogy elolvastad ezt a könyvet. Remélem tetszett és érthető volt a számodra. Ha sikerült ezzel az irománnyal kicsit is közelebb vinni téged a célod felé, akkor már igazán megérte számomra, hogy időt szántam a megírására. Ha kérdésed, észrevételed van, akkor szívesen veszem, ha írsz nekem a [email protected] email címre, de a véleményedet is szívesen elolvasnám.

Köszönettel, Pál Szilárd ’Connor’ OnlineAikido.com

PS I: Ha tetszett ez a könyv, kérlek küld tovább barátaidnak és ismerőseidnek. Előre is köszönöm!

PS II: Ugye jelentkeztél már a ’Megnyitóra’: http://trainings.onlineaikido.com. Nem fogsz csalódni!

Forrásanyagok: Taisen Deshimaru – The Zen Way to the Martial Arts (Zen és a harcművészetek) Idézetek Morihei Ueshiba-tól


13


A műnek erre a PDF formátumú elektronikus változatára a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NonDerivativeWorks (Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd!) licenc feltételei érvényesek: a művet a felhasználó másolhatja és többszörözheti, amennyiben feltünteti a szerző nevét és a mű címét, de kereskedelmi célra NEM használhatja fel.

A felhasználási engedély részletes szövege http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/ oldalon tekinthető meg.

This work is licensed under the Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország License. To view a copy of this license, visit http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/ or send a letter to Creative Commons, 171 Second Street, Suite 300, San Francisco, California, 94105, USA.

Magyarul és röviden: A könyvet –változtatás nélkül- nyugodtan továbbíthatod ismerőseidnek, felhasználhatod, sokszorosíthatod, megoszthatod. Letölthetővé teheted weboldaladon és felhasználhatod előadásaid során, ha egyértelműen és jól olvashatóan megjelölöd az OnlineAikido.com weboldalát (http://onlineaikido.com), mint származási helyet. Amit nem tehetsz meg vele: ne változtasd meg és ne add el! Hagyd meg a könyvet vagy a szövegrészt az eredeti formájában és ha továbbítod, csak ingyen tedd. Köszönjük!

Nem vállalunk felelősséget a könyv félreértelmezéséből, használatából eredő esetleges károkért.


14


És a legvégén engedj meg egy nem aikidos idézetet, de ezt a szemléletet alkalmazva sok örömben lehet részed.

„Aki egy ötletet kap tőlem, úgy lesz okosabb, hogy tőlem nem vesz el semmit, mint ahogy ha valaki meggyújtja a gyertyáját az enyémről, az is úgy kap fényt, hogy én nem maradok utána sötétben.” Thomas Jefferson


15

Aikido gyorssegély kezdőknek

Recommend Documents