AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK‐Konjunktúrafelmérés Közép‐ és Keleteurópa 2014

A német külkereskedelmi kamarák 16 országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei 9. évfolyam

1

AHK‐Konjunktúrajelentés KKE 2014

Tartalom 1.

Bevezető .................................................................................3

2. A legfontosabb eredmények ................................................ 4 3. A konjunkturális helyzet értékelése ..................................... 5 Makrogazdasági trendek a régióban .......................................... 5 A gazdasági helyzet értékelése ................................................... 8 Foglalkoztatási és beruházási tervek .......................................... 9

4. Az üzleti környezet megítélése ........................................... 10 Munkaerőpiac ............................................................................. 11 Gazdaságpolitika ........................................................................ 13 Működési környezet .................................................................. 14

5. Alternatív beruházási helyszínek ........................................ 15 Elkötelezettek a jelenlegi telephely mellett ............................. 15 Alternatív helyszínek – kívülről nézve ....................................... 16

Melléklet ...................................................................................... 17 Résztvevők ......................................................................... 17 Módszertani megjegyzések .............................................. 17 Makrógazdasági mutatók – 2013 ...................................... 19 A felmérés részletes eredményei .................................... 20 Impresszum ........................................................................ 32

2


1. Bevezető Amikor egy adott ország gazdasági fejlődéséről kívánunk megbízható információkat beszerezni, akkor célszerű megkérdezni azokat, akik már jó ideje ott tevékenykednek. A német külkereskedelmi kamarák ezért készí‐ tenek immáron kilenc éve közös felmérést a közép‐ és kelet‐európai or‐ szágokban az őket befogadó országok gazdasági helyzetéről és beruházási feltételrendszeréről. Ennek a történelmi háttérnek a tükrében, valamint az érintett 16 ország évről évre több mint ezer résztvevőjével (2014‐ben: 1.435) a jelen felmérés a legátfogóbb tanulmány a maga nemében. Közép‐ és Kelet‐Európa országai sem történelmileg, sem pedig gazdasági adottságaikat tekintve nem alkotnak homogén térséget. Ennek ellenére „Nyugaton” – így Németországban is – gyakran egy térségnek tekintik, még a külföldi beruházók körében is. Az érintett országok közös jellemzője mindenekelőtt az, hogy négy évtizeden át a „keleti tömbhöz” tartoztak. Legkésőbb azonban 1989 óta ezek az országok igen eltérő fejlődést mutat‐ nak. Sokan ma teljes jogú tagjai az Európai Uniónak, sőt néhányan már a közös fizetőeszközt, az eurót is bevezették, mások pedig még Európa leg‐ szegényebb országai közé tartoznak. Lengyelország a térség legnagyobb országaként mintegy 40 millió lakost számlál, miközben Észtországnak csupán annyi lakosa van, mint Hamburg városnak. A térség Németország szempontjából hatalmas gazdasági jelentőséggel bír. A német külföldi beruházások közel tíz százaléka Közép‐ és Kelet‐ Európa országaiban található. A német kivitel több mint tíz százaléka irá‐ nyul a térségbe. Számos német vállalat itt hozott létre stratégiai jelentősé‐ gű egységeket, amelyek nélkül ma az anyavállalatok nem lehetnének sike‐ resek szerte a világban. 1. ábra A német külföldi tőkebefektetések aránya (részesedés az év végén százalékban) 10 9 8

7,82

7 6 5,52

5 4,14

4

3,86

3 2 1

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

0

KKE

Ázsia

Kína

Latinamerika

KKE: 2004‐2014 között csatlakozott új EU‐tagországok és a nyugatbalkán országai. Kína: Hongkonggal együtt. Ázsia: Kína nélkül. Latinamerika: Közép‐ és Dél‐Amerika. Forrás: Bundesbank

3


2. A legfontosabb eredmények A konjunktúra megítélése ‒ A gazdasági helyzet és a 2014‐re vonatkozó kilátások megítélése a 2013‐as felméréshez viszonyítva összességében valamelyest javult. A térség legtöbb országában jelenleg ugyan még az a vélemény képviseli a többséget, mely szerint az adott ország gazdasági hely‐ zete nem jó (csupán négy országban tapasztaltuk ennek ellenkező‐ jét), de a pozitív és a negatív válaszok egyenlege már javult, a 2014‐ re vonatkozó kilátások tekintetében pedig már túlnyomórészt javu‐ lásra számító válaszokat kaptunk – mind a nemzetgazdaságra, mind a saját vállalatra vonatkozóan. ‒ A térség gazdasági helyzetének megítélésében összességében egyfajta észak‐déli megosztottság tapasztalható: a balti államok, Lengyelország és Csehország a legtöbb vonatkozásban az élme‐ zőnybe tartoznak, míg a nyugat‐balkáni országokban inkább ború‐ látó hangvétel uralkodik. Magyarország, Szlovákia és Románia leg‐ többször a középmezőnyben szerepel. ‒ A javuló gazdasági helyzet tükröződik az erősödő foglalkoztatási és beruházási szándékokban is. Helyi gazdasági feltételrendszer ‒ Az egyes országok gazdasági környezetének megítélése a térség átlagában alig változott 2013‐hoz viszonyítva. A válaszadók elége‐ dettek a helyben elérhető munkaerővel, éspedig mind annak ter‐ melékenységével, mind képzettségével és költségével. ‒ Csaknem mindenhol a helyi beszállítók rendelkezésre állása és mi‐ nősége is messzemenően megfelel a várakozásoknak, az infra‐ struktúra minőségét viszont a legtöbb országban még nem tartják megfelelőnek. ‒ Változatlanul elégedetlenül nyilatkoznak ellenben a gazdaságpoli‐ tikai környezet számos tényezőjéről; a vállalatok mindenekelőtt a korrupciótól és a kiszámíthatóság hiányától szenvednek. Alternatív befektetési célok ‒ Az egyes országokban tapasztalt hiányosságok ellenére a beruhá‐ zók túlnyomó többsége elégedett az eredeti telephely‐ választással: a térség átlagában a válaszadók 83 százaléka válasz‐ taná ismét a jelenlegi országot beruházása céljául, és csupán 17 százalékuk részesítene előnyben egy másik országot. ‒ Az egyes országok beruházási vonzerejére adott válaszokban a 2014‐es felmérés nem hozott változást az első öt helyezettben: a több mint 1.400 válaszadó vállalatvezető megítélése szerint idén ismét Lengyelország bizonyult a leginkább vonzó országnak, Cseh‐ ország pedig megőrizte második helyét a 3. helyezett Észtország előtt.

4


3. A konjunkturális helyzet értékelése

Makrogazdasági trendek a régióban A 2014‐es felmérés eredményeinek értékelése során, különösen a gazdasági helyzetre és a folyó évre vonatkozó várakozások esetén, elengedhetetlen a térség makrogazdasági körülményeinek figyelembevétele. Az idei felmérést februárban végeztük, a válaszok ezért túlnyomórészt a 2013 során tapasz‐ talt gazdasági és üzleti tendenciákat tükrözik. A gazdasági növekedés 2010 óta szinte folyamatosan lassult vagy alacsony szinten ragadt be a térség legtöbb országában. 2013‐ban csak kevés or‐ szágnak sikerült érzékelhető növekedési ütem‐gyorsulást felmutatnia 2012‐ höz képest, sőt egyes országokban ismét negatívba fordult a növekedés (ld. 5. ábra). Mára szinte valamennyi ország elérte vagy akár már jelentősen túl is szárnyalta a 2007‐es gazdasági teljesítményt, egyes országokban a válság okozta visszaesést azonban még mindig nem dolgozták le (ld. 2. ábra). A legtöbb közép‐kelet‐európai országban a gyengélkedő növekedés főbb okai közé sorolható egyrészt a fontos nyugat‐európai felvevőpiacok gyenge importkereslete, másrészről pedig a belpiaci keresletet gyengítő államház‐ tartási konszolidáció. Mivel azonban a behozatal is lassult, ezért szinte mindegyik közép‐kelet‐ európai ország javítani tudott külkereskedelmi mérlegén. A „válság előtti” évben még mindegyik országban – részben kétszámjegyű – hiány mutatko‐ zott a folyó fizetési mérlegben, ezzel szemben 2013‐ban már hat ország pozitív mérleget tudott felmutatni. (ld. 4. ábra). Az államháztartás konszolidálására irányuló erőfeszítések ugyan megnehe‐ zítik a növekedést, de összességében eredményesnek bizonyultak, hiszen a térség szinte valamennyi országa a GDP három százaléka alatt tudta tartani a költségvetési hiányt. Ez alól szembetűnő kivételt képez Albánia és Szerbia mellett három uniós tagország is: Szlovénia, Horvátország és Lengyelor‐ szág.

5


2. ábra Gazdasági növekedés a régió országaiban Változatlan áron számított volumen 2013‐ban a 2007‐es szint %‐ában 126 121 120

Észtország

Csehország

Litvánia

Szerbia

Bulgária

Bosznia‐Herceg.

Románia

Montenegró

Szlovákia

Macedónia

Lengyelország

Albánia

Koszovó

97

96

94

91

90

Horvátország

101 101

Lettország

106 105 104 104

Szlovénia

107

Magyarország

113 111

Forrás: EU‐tagországok esetében: Eurostat. A többi ország esetében: IMF, World Economic Outlook database 2014

3. ábra Államháztartási hiány 2013

‐2,4

‐2,2

‐2,1

‐1,9

Montenegró

Magyarország

Bosznia‐Herceg.

Litvánia

Bulgária

Lettország

Horvátország

‐2,9

‐2,4

‐1,3

‐2,5

Koszovó

Szerbia

‐3,0

Románia

‐5,5

‐4,0

Csehország

‐5,7

‐4,5

‐2,5

Szlovákia

‐6,2

Albánia

a GDP %‐ában ‐0,4

Észtország

Macedónia

Lengyelország

Szlovénia

‐14,2

Forrás: IMF, World Economic Outlook database 2014

4. ábra Folyó fizetési mérleg 2013 a GDP %‐ában

Románia

Észtország

Csehország

Lettország

3,1

Magyarország

‐0,8

Szlovákia

‐1,0

2,1

Bulgária

‐1,0

1,2

Horvátország

‐1,1

0,8

Litvánia

‐1,8

Lengyelország

‐5,0

‐1,8

Macedónia

‐5,6

Szerbia

‐6,8

Bosznia‐Herceg.

6,5 2,4

‐9,1

Szlovénia

Koszovó

Albánia

Montenegró

‐15,0

Forrás: IMF, World Economic Outlook database 2014

6


5. ábra Gazdasági növekedés a régió országaiban Változatlan áron számított volumen éves változása %‐ban Albánia

Bulgária

Bosznia‐Hercegovina

7,5

6,0

6,4

5,6

6,2

5,9 3,8

3,3

0,8

3,1

1,2

1,0

2,0

1,8

0,4

0,6

0,9

1,7

2,1 1,3

0,7

‐1,2

‐5,5

‐2,7

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Csehország

5,1 3,9

2,6

2,0

1,8

2,1 0,8

1,9 ‐0,2

‐4,2

‐1,0 ‐0,9 ‐4,5 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

‐14,1

10,0 5,3

5,1

4,4 3,5 3,2

3,9

3,9 2,5 2,5

3,2 2,0

4,1

‐2,8

‐1,3

‐17,7 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Macedónia

6,0

2,9

1,6

5,0 3,7

3,3

0,1

3,3

2,9

2,9

2,8

Magyarország

6,1

9,8

3,8

1,6

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Litvánia

5,2

4,5

1,6

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Lettország

6,8

7,2

‐0,9 ‐0,6

‐6,9 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Lengyelország

8,3

‐2,2

‐2,3

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Koszovó

Horvátország

9,6

7,5 2,5

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Észtország

5,7 3,1

0,9

1,1

2,3

1,6

1,1

3,2 ‐1,7

‐14,8

‐0,4

‐0,9

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Montenegró 6,3

7,3

5,4

6,9 3,4

3,2

Szerbia

Románia

10,7

2,5

‐6,8 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

3,5

2,3 2,8

3,8 2,5

0,6

1,0

2,5

1,6

1,0

‐1,1 ‐2,5

‐1,5

‐5,7 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

‐6,6 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Szlovákia

‐3,5 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Szlovénia 7,0

10,5 5,8

Források: az EU‐tagországok esetén: Eurostat a többi ország esetén: IMF, World Economic Outlook database 2014

3,4 4,4

1,3 3,0

1,8

0,9

0,8

0,7

2,2 ‐2,5

‐1,1

2014: az Európai Bizottság ill. az IMF előrejelzései

‐4,9 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

‐7,9

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

7


A gazdasági helyzet értékelése A 2014‐re már kedvezőbb nyugat‐európai és ezen belül is németországi konjunkturális kilátások a felmérésünkben is tükröződnek. A térség átlagá‐ ban minden vizsgált tényezőnél kivétel nélkül javult a beruházói hangulat mind a jelenlegi helyzetet, mind pedig a 2014‐es kilátások megítélését te‐ kintve. Átlagon felüli mértékben javult a hangulat a „visegrádi négyek” körében, tehát Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában. Az előző évhez viszonyítva borúlátóbb, ill. kevésbé derűlátó viszont az észtországi, bosznia‐hercegovinai és koszovói vállalatok értéke‐ lése. A jelenlegi gazdasági helyzetet a legtöbb országban ugyan túlnyomórészt rossznak minősítik (Észtország, Litvánia és Lengyelország kivételével), de legalább szinte mindenütt kevésbé rossz a megítélés, mint az előző évben. A folyó évre vonatkozó kilátások tekintetében viszont a legtöbb országban az optimistáké a többség – és ez kiemelten így van Litvániában, Lettország‐ ban és Lengyelországban. 6. ábra A konjunktúra megítélése régiós átlag, a válaszok %‐ában

Jelenlegi helyzet

Várakozások

2013

Nemzetgazd. Saját ágazat Saját vállalat

10

46

19

22

30

38

10

Nemzetgazd. Saját ágazat Saját vállalat

15

2014

42

22

26 44

27

29

8

43

19 12

31

19

32

16

48

9

Az előző évekhez hasonlóan 214‐ben is szinte mindenütt kedvezőbbnek ítélték a vállalatok saját helyzetükett és kilátásaikat, mint az ország, ill. az ágazat általános gazdasági helyzetét. Ez az „aszimmetria” azzal magyaráz‐ ható, hogy a válaszadó vállalatok túlnyomó többsége külföldi beruházó, melynek versenyképessége rendszerint erősebb, mint a helyi, belföldi válla‐ latoké. Ezt pl. a külföldi vállalatok magasabb technológiai fejlettsége, a nemzetközi piacokon szerzett nagyobb tapasztalatuk vagy kedvezőbb finanszírozási lehetőségeik indokolják. A saját üzletmenetre vonatkozó derűlátás mindenekelőtt az árbevétel várt bővüléséből táplálkozik. Ebben a tekintetben Lengyelország az éllovas, ahol a válaszadók 70 százaléka számít magasabb árbevételre és alig 4 százaléka a forgalom csökkenésére. Még a skála alsó szélén is (Szlovéniában, Albáni‐ ában) jelentős a nagyobb árbevételben reménykedők többsége. A forgalom remélt bővüléséhez meghatározó mértékben járul hozzá a kivi‐ tel. A térség átlagában a vállalatok 36 százaléka számít növekvő és csupán 8 százalékuk csökkenő exportárbevételre.

8


Foglalkoztatási és beruházási tervek A javuló konjunkturális kilátások kedvezően befolyásolják a vállalatok beru‐ házási és foglalkoztatási szándékait. A térség átlagában a vállalatok 36 százaléka tervezi további munkatársak felvételét (az élmezőnyben közel minden második vállalat), és csupán 12 százalékuk mérlegeli a létszámleépítést (még a skála alsó végén is csupán mintegy 20 százalékuk fontolgatja ezt). Ez a legjobb eredmény a válságot megelőző 2008‐as év óta, így a munkaerőfelvétel és az elbocsátások mérle‐ ge vélhetően erősen pozitív egyenleget mutat fel 2014‐ben. Hasonló a helyzet a beruházási tervek tekintetében is: a válaszadók 34 szá‐ zaléka akarja növelni beruházási kiadásait, hozzávetőlegesen minden má‐ sodik vállalat az előző évihez hasonló nagyságrendű beruházásokat tervez, és csupán 18 százalékuk tervezi a kiadások csökkentését. Kivételként egye‐ dül Szlovéniában negatív a beruházási tervek egyenlege. 7. ábra Foglalkoztatási és befektetési tervek régiós átlag, a válaszok %‐ában

Létszám

Beruházási kiadások

Régiós átlag 2006 44 47 2007 2008 51 2009 17 22 2010 2011 36 2012 33 30 2013 2014 36 2014 országonként KS 52 47 LT PL 50 RS 47 46 RO BA 34 41 BG 37 LV 36 Régió 32 CZ 28 AL 30 HR 32 MK 29 HU 27 EE 23 SK 23 SI

18 14 16 15 12

Régiós átlag 2006 51 2007 47 2008 50 2009 15 2010 26 2011 37 2012 32 2013 34 2014 34

7 6 11 8 14 5 14 11 12 9 8 12 17 15 18 17 23

2014 országonként LT 47 BA 34 MK 43 KS 44 RS 38 PL 34 CZ 33 Régió 34 HR 33 EE 36 RO 33 LV 29 SK 27 AL 26 BG 31 HU 27 SI 24

11 11 9 33

9 12 14 48 23 15 20 22 18

9 8 19 22 16 14 16 18 18 21 19 16 16 18 24 22 30

9


4. Az üzleti környezet megítélése Az, hogy melyik vállalatnak melyik ország kínálja a legjobb feltételrendszert, az adott vállalattól függ. A beruházási feltételrendszer megítélése az ágazat és a célpiacok függvényében merőben eltérő lehet. Ez ugyanúgy igaz az ár‐ és költségszerkezetre, mint a munkaerőpiacra, a szabályozási környezetre, a piac keresleti és kínálati viszonyaira, az infrastruktúra színvonalára vagy a versenyhelyzetre. Ennek ellenére néhány közös jellemző azonosítható a térségben, és ezeket a 2014‐es felmérés eredményei is visszaigazolják: ‒ Gyakorlatilag valamennyi országban évek óta kedvezően ítélik meg a munkaerőpiaci feltételeket, azaz a költségszint, a termelékenység, a képzettség és más elemek együttesét. ‒ A várakozásoknak messzemenően megfelel az operatív környezet, mint például a helyi beszállítói háttér vagy a kutatási és fejlesztési feltételek. Mindazonáltal ezen a téren már nagyobb különbségek mutatkoznak, mint a munkaerőpiac vonatkozásában, az infrastruktúrát sokhelyütt még nem tartják kielégítő szinvonalúnak. ‒ Végezetül minden országban többé‐kevésbé erős kritika tárgya a gazdaságpolitika számos területe, sőt az elégedetlenség mértéke több esetben emelkedő trendet mutat. A legtöbb országban kiemelten elégedetlenek a korrupció, a közbeszerzések, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága és a jogbiztonság tekintetében. 8. ábra A befektetési környezet értékelése régiós átlag, átlagértékek (1=nagyon elégedett … 5= nagyon elégedetlen)

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014 2,6 2,7 2,8 2,9 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7

Gazdaságpolitika

Működési környezet

Munkaerőpiac

Gazdaságpolitika: közigazgatás, adóhatóságok és –eljárások, adóterhek, állami / EU‐támogatások hozzáférhetősége, jogbiztonság, közbeszerzés átláthatósága, gazdaságpolitika kiszámíthatósága, korrupció és bűnözés, politikai stabilitás Működési környezet: infrastruktúra, K+F feltételrendszer, helyi beszállítók, fizetési fegyelem Munkaerőpiac: munkaköltségek, dolgozók termelékenysége/motiváltsága, munkavállalók kép‐ zettsége, felsőoktatási rendszer, szakképzési rendszer, munkajog rugalmassága

10


Munkaerőpiac Az alacsony bérköltséget gyakran említik a kelet‐európai beruházások meghatározó ösztönzőjeként. Ez ugyan a beruházási döntések durva és megtévesztő leegyszerűsítése, az viszont tény, hogy a bérköltség a térség‐ ben jelentősen elmarad a nyugat‐európai szinttől, ami viszont számos eset‐ ben nem elhanyagolható előnyt jelent a befektetésekért folyó versenyben. Az Európai Unió legmagasabb bérköltségű országában, Svédországban egy munkaóra például közel tizenkétszer annyiba kerül, mint a legalacsonyabb költségű országban, Bulgáriában. Magyarországon egy munkaóra csupán negyed annyiba kerül, mint amennyit Németországban fizetnek a munkál‐ tatók. De még a térségen belül is hatalmas különbségek mutatkoznak: Csehországban az élőmunka költsége háromszorosa a bulgáriainak. Külö‐ nösen a munkaintenzív ágazatokban ezért igen nagy jelentősége lehet a bérköltségnek. 9. ábra Munkaköltségek Európában

45 40 35 30 25

15,9 14,3 14,1 12,6 11,5 10,4 9,3 8,8 8,5 7,8 7,4 6,5 6,2 4,7 3,7

50

43,0 41,2 39,8 35,6 35,0 32,5 31,7 31,7 31,3 28,7 28,0 27,6 23,7 21,1 20,9

Munkaköltségek ledolgozott óránként 2013‐ban (nemzetgazdaság)

20 15 10 5

Svédország Belgium Dánia Luxemburg Franciaország Hollandia Finnország Németország Ausztria Euró‐zóna Olaszország Írország EU‐27 Egyesült Királyság Spanyolország Ciprus Szlovénia Görögország Málta Portugália Csehország Észtország Szlovákia Horvátország Magyarország Lengyelország Lettország Litvánia Románia Bulgária

0

Forrás: Eurostat

Felméréseink szerint az élőmunka‐költségek szintje évek óta és 2014‐ben is igenis elfogadható a térségben működ vállalatoknak. Kevésbé meglepő, hogy a legnagyobb elégedettséget a „legolcsóbb” országban, Bulgáriában, miköz‐ ben a (viszonylag) legalacsonyabbat a „legdrágább” országban, Szlovéniá‐ ban mértük. Az élőmunka‐költségét természetesen mindig a munka termelékenységéhez viszonyítva kell értékelni. E tekintetben az AHK‐ felmérés évek óta igen jó eredményekkel szolgál, sőt 2009 óta még javuló tendenciát is tapasztalunk. Emellett a vállalatok a munkatársak képzettségével is elégedettek, annak ellenére, hogy minimális mértékben romlott az eredmény az előző felmérés‐ hez viszonyítva. Említésre méltó, hogy a képzettség és a termelékenység az a két tényező (az összesen 21‐ből), amelynél az elégedettség szintjét tekintve a legkisebb eltéréseket mértük az egyes országok között.

11


Összességében tehát mindenekelőtt a termelékenység, a költségek és a képzettség együttes szinvonala az, amely vonzóvá teszi a közép‐kelet‐ európai térséget a beruházók számára, és ami középtávon is jelentős ver‐ senyelőnyt biztosíthat ezeknek az országoknak. 10. ábra Munkaerőpiaci környezet régiós átlag, átlagértékek (1=nagyon elégedett … 5= nagyon elégedetlen)

Munkaköltségek

A dolgozók termelékenysége és motiváltsága

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,4

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2,6

2,4

2,8

2,6

3,0

2,8

3,2

3,0

3,4

3,2

A munkavállalók képzettsége

A munkajog rugalmassága

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,4

2,8

2,6

3,0

2,8

3,2

3,0

3,4

3,2

A szakképzett munkaerő rendelkezésre állása

3,6

A szakképzés minősége 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,8

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,8

3,0

3,0 3,2

3,2

3,4

3,4

3,6

3,6

A munkaerőpiac egyik különleges tényezője a munkajog. Ennek szabályozá‐ sa többek között a munkaidő vagy a felmondási szabályok tekintetében meghatározhatja a gyártási folyamatokat (például a géphasználati időt), vagy jelentős költségvonzattal járhat. Felméréseinkben e téren csökkenő elégedettség tapasztalunk. Ez alól kivételt képez pl. Magyarország, ahol a munkajog átfogó reformja 2012‐ben pozitív fogadtatásra talált a gazdasági szereplők részéről. A munkaerőpiaccal kapcsolatban végül meg kell említeni két szorosan egymáshoz kapcsolódó területet, a képzési rendszert és a szakemberek rendelkezésre állását. A vállalatok a két terület egyikén sem elégedettek még, ezért a versenyképesség hosszú távú biztosítása érdekében minde‐ nekelőtt a német vállalatok tesznek fokozott erőfeszítéseket a német duá‐ lis rendszerhez igazodó szakképzési rendszer honosítására.

12


Gazdaságpolitika Egy ország gazdaságpolitikája, a szabályozási és az intézményes környezet döntő jelentőségű az üzleti tevékenység és ezáltal a vállalatok beruházási hajlandósága szempontjából. A gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya az elmúlt években a legin‐ kább kritizált tényezők közé tartozott a térségben. Ez 2014‐ben sem válto‐ zott: a válaszadók több mint fele még ma is elégedetlen, sőt 20 százalékuk egyenesen „nagyon elégedetlen” a jelenlegi helyzettel. A vélemény évek óta nem javult. A közigazgatással való elégedettség az elmúlt évek során gyakorlatilag nem javult, a bürokráciát változatlanul túlzott mértékűnek értékelik. Kivételt ez alól Észtország és Litvánia képez 2,5‐ös ill. 2,9‐es értékkel, miközben ki‐ emelkedően megterhelőnek ítélik a helyzetet Bosznia‐Hercegovinában és Horvátországban (4,3‐as ill. 4,2‐es minősítéssel). 11. ábra Gazdaságpolitikai környezet 1 régiós átlag, átlagértékek (1=nagyon elégedett … 5= nagyon elégedetlen)

Közigazgatási rendszer

A gazdaságpolitika kiszámíthatósága

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,8

2,8

3,0

3,0

3,2

3,2

3,4

3,4

3,6

3,6

3,8

3,8

4,0

4,0

Adóterhek

Adórendszer, és ‐ hivatal

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,8

2,8

3,0

3,0

3,2

3,2

3,4

3,4

3,6

3,6

3,8

3,8

4,0

4,0

Megjegyzés: 2010‐ben és 2011‐ben nem tettük fel a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával kapcsolatos kérdést.

Az adózás tekintetében szintén több az elégedetlenül, mint az elégedetten nyilatkozók száma, ráaadásul az elmúlt években mind az adórend‐ szer/adóhatóságok, mind az adóterhek vonatkozásában fokozatosan lefelé irányuló trendet figyelhetünk meg. Az idén túlnyomóan pozitív válaszokat kaptunk az adózás kérdésében Bulgáriában, Észtországban, Litvániában és Macedóniában. Ezzel szemben átlagon felüli elégedetlenség mutatkozik Horvátországban és Szlovéniában. A megkérdezett vállalatvezetők az idei felmérésben – ismét – elégedetlenül nyilatkoztak a nemzeti, ill. uniós támogatási források hozzáférhetőségéről. Ez részben bürokratikus akadályokra, egyes esetekben azonban az eljárá‐ sok és döntések átláthatatlanságára vezethető vissza.

13


Az elmúlt évekhez hasonlóan a vállalatok idén is elégedetlenségüknek ad‐ tak hangot a jogbiztonsággal kapcsolatosan. E téren egyfajta észak‐déli esés mutatkozik: a balti államokban vagy Lengyelországban viszonylag kedvező a megítélés, Albániában, Bulgáriában vagy Bosznia‐Hercegovinában viszont erős az elégedetlenség. Hasonló kép mutatkozik a közbeszerzések átláthatósága és a korrupció tekintetében. Az utóbbi 3,8‐as átlagos régiós értékkel a leginkább kifogá‐ solt tényező a vizsgált 21 tényező közül, mégpedig több uniós tagállamban, mint például Szlovéniában, Bulgáriában vagy Csehországban is. 12. ábra Gazdaságpolitikai környezet 2 régiós átlag, átlagértékek (1=nagyon elégedett … 5= nagyon elégedetlen)

Jogbiztonság

A közbeszerzési pályázatok átláthatósága

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,8

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

3,0

2,8 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2

3,2 3,4 3,6 3,8 4,0

Állami és EU‐támogatások hozzáférhetősége

Korrupció és bűnözés elleni fellépés 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,8 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2,8 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0

Működési környezet Az működési környezethez soroljuk mindazokat a tényezőket, amelyek az üzleti és együttműködő partnerekhez és az infrastruktúrához kapcsolód‐ nak. A felmérésben kapott válaszok alapján kijelenthető, hogy a legtöbb or‐ szágban a helyi beszállítók kínálata és minősége többé‐kevésbe megfelel a befektetői várakozásoknak. Az résztvevő uniós tagállamok ebben e kér‐ désben kivétel nélkül jobb eredményt érnek el, de más országokban is alig haladja meg az eredmény a közepes szintet jelző „3”‐as értéket. Az infrastruktúra megítélése az elmúlt évek során fokozatosan javult, a 2014‐ben mért 3,17‐es átlag úgy értékelhető, hogy „nagyjából rendben van”. Az átlagot meghaladó mértékben elégedettek a válaszadók az infrastruktú‐ rával például Észtországban, Litvániában, Horvátországban, Magyarorszá‐ gon és Szlovéniában. Ezzel szemben jelentősebb felzárkózás tűnik szüksé‐ gesnek mindenekelőtt a balkáni országokban. A fizetési hajlandóság a 2009‐es gazdasági válsággal érzékelhetően romlott és azóta is alig javult. Ez főképpen a kis és közepes vállalatokat terheli. Az

14


adatok szerint kiemelten nehezen jutnak pénzükhöz a horvátországi, bosznia‐hercegovinai, szlovéniai és macedóniai vállalatok, miközben a balti államokban sokkal kisebb mértékű ez a gond. 13. ábra Működési környezet régiós átlag, átlagértékek (1=nagyon elégedett … 5= nagyon elégedetlen)

Helyi beszállítók és azok minősége

Fizetési fegyelem

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,4 2,5 2,6 2,7 2,8 2,9 3,0 3,1 3,2

2,8 2,9 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6

Infrastrúktura

A K+F feltételrendszere

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2,8

2,6

3,0

2,8 3,0

3,2

3,2 3,4

3,4

3,6 3,8

3,6

3,8

5. Alternatív beruházási helyszínek Elkötelezettek a jelenlegi telephely mellett Annak dacára, hogy számos vállalat panaszkodik a saját országában mutat‐ kozó egyes hiányosságokra, a beruházók jelentős többsége mégis elége‐ dett az eredeti telephely‐döntéssel: a térség átlagában a válaszadók 83 százaléka ismét a jelenlegi helyszínt választaná beruházása céljául, és csu‐ pán 17 százalékuk részesítene előnyben alternatív helyszíneket. Az érték 2012‐höz és 2013‐hoz viszonyítva gyakorlatilag nem változott, ami azt igazol‐ ja, hogy a német és a külföldi beruházók jelentős többsége kitart jelenlegi beruházási helyszíne mellett. Azoknál a vállalatoknál, amelyek ma inkább másik beruházási helyszínt választanának, gyakran igen eltérő okokat vonultatnak fel: » Sok esetben megváltozott a költség‐ és árszerkezet, ezáltal pedig az egyes telephelyek versenyképessége is újraértékelésre szorul‐ hat. » Más esetekben megváltozott a vevők szerkezete, esetleg eltolód‐ tak a célpiacok, ami viszont a gyártás áthelyezését is szükségessé teheti.

15


»

Végezetül a gazdaságpolitikai feltételrendszer változása is kedve‐ zőtlen hatással járhat bizonyos ágazatokban, ami ronthatja az adott gazdasági környezet vonzerejét.

Alternatív helyszínek – kívülről nézve A felmérés résztvevői elsősorban a saját országot értékelték, de nyilatkoz‐ hattak más országok beruházási vonzerejéről is. Ebben a kérdésében a 2014‐es felmérés nem hozott változást az első öt helyezettnél: A leginkább vonzó befektetési célország idén ismét Lengyelország volt, Csehország pedig megvédte második helyét a harmadik Észtország előtt. Szlovákia és Szlovénia a negyedik és ötödik helyet foglalja el. A további helyezéseknél is alig akadt változás, a legtöbb ország az előző évi helyen végzett vagy legfeljebb 1‐2 hellyel tudott elmozdulni. (A 2006 és 2014 között helyezésekről lásd a mellékletet.) Ez a folytonosság bizonyítja, hogy az egyes országok megítélése a külföldi beruházók szemében nem változik egyik napról a másikra, még akkor sem, ha helyi szinten adott esetben nagyobb horderejű változások következnek be. 14. ábra Az adott ország értékelése, mint befektetési célpont A 16 résztvevő országban mért értékek átlaga (1=nagyon vonzó … 6= nem vonzó) 2.5

3.0

3.5

4.0

4.5

2.9

3.0

3.1

3.2

3.3 3.3 3.3

3.4

3.6

3.7 3.8

3.9 4.1 4.1

4.2 4.6

4.7 4.7 4.7 4.7

5.0

PL CZ EE SK SI LV LT HR HU RU RO RS MK BG CG BA UA KS BY AL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

16


Melléklet Résztvevők Résztvevők száma országonként

DE

AL

::

::

::

14

7

12

26

33

39

33

23

44

BA

61

43

40

65

57

59

49

46

39

38

23

38

BG CZ EE HR HU KS LT LV MK PL RO RS SI SK

33 104 23 68 206 :: 44 43 34 165 55 34 25 83

63 123 13 45 177 :: 34 65 54 84 66 67 :: 94

62 118 18 56 179 :: 21 43 43 56 49 34 :: 95

57 121 36 43 143 :: 29 53 36 173 53 18 32 70

72 125 28 50 182 :: 24 50 35 99 42 59 30 114

68 71 32 61 144 16 26 39 27 80 60 72 26 163

84 148 33 80 199 6 35 48 46 186 49 78 44 212

108 177 35 82 365 31 31 37 51 151 153 66 70 187

99 141 34 105 194 27 47 38 43 142 123 97 71 196

41 54 47 47 57 22 43 50 26 54 58 46 55 34

18 11 15 22 20 11 19 11 19 25 15 21 20 52

40 35 38 31 23 67 38 39 53 21 28 33 25 14

978

928

814

943

974

956 1 323 1 623 1.435 44,0

20,2

35,6

Albánia Bosznia‐ Hercegovina Bulgária Csehország Észtország Horvátország Magyarország Koszovó Litvánia Lettország Macedónia Lengyelország Románia Szerbia Szlovénia Szlovákia Régió összesen

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Ezen belül (%‐ban) Egyéb Saját kül‐ or‐ föld szág

Módszertani megjegyzések 1. A felmérésről Megkérdezés ideje: 2014. január 31. ‐ március 3. A megkérdezés írásos kérdőíven alapul, amit szinte kitzárólag interneten töltöttek ki a résztvevők. A papí‐ ron érkezett válaszok manuálisan kerültek be az online adatok mellé. A válaszok anonimizált formában kerülnek feldolgozásra.

2. Átlag Eltérő jelölés hiányában „átlagon” a számtani átlagot értjük. A „régiós átlag“ az egyes országok értékeinek számtani átlaga.

17


3. Országok és régiók Eltérő jelölés hiányában „Közép‐ és Kelet‐Európa”, „régió” vagy „térség” alatt a résztvevő 16 országot, azaz a 2004‐ben és 2007‐ben csatlakozott kelet‐európai országokat (Málta és Ciprus nélkül) valamint a nyu‐ gati Balkán egyéb országait (Dél‐Kelet‐Európa) értjük. 4. Használt országrövidítések:

AL BA BG CZ EE HR HU KS LT LV MK PL RO RS SI SK

Résztvevő országok Albánia Bosznia‐Hercegovina Bulgária Csehország Észtország Horvátország Magyarország Koszovó Litvánia Lettország Macedónia Lengyelország Románia Szerbia Szlovénia Szlovákia

AT BY CN DE FR RU

Egyéb országok Ausztria Fehéroroszország Kína Németország Franciaország Oroszország

5. Összehasonlíthatóság az egyes országok eredményeivel Több országban már közre adták a felmérés az adott országra vonatkozó eredményeit. Jelen tanulmány azonos adatbázisra támaszkodik, de az összehasonlíthatóság érdekében egyes kivételes esetekben felül‐ vizsgálatra kerültek bizonyos adatsorok. Ennek következtében előfordulhat, hogy a jelen tanulmányben szereplő adatok kis mértékben eltérnek a nemzeti szintű kiértékelésben szereplő adatoktól. Ez főként a kis mintájú országokat érinti, de az eltérések még ott sem nagyobbak 1‐2 százalékpontnál.

18

Makrógazdasági mutatók – 2013

Népesség

Munka‐ Államház‐ Infláció nélküliségi tartási ráta hiány 1

Bruttó hazai termék

jan. 1. Mio.

Albánia Bosznia‐Herceg. Bulgária Csehország Észtország Horvátország Koszovó Lettország Litvánia Macedónia Magyarország Montenegró Lengyelország Románia Oroszország Szerbia Szlovákia Szlovénia Ukrajna

Mrd. EUR

2,8 3,9 7,3 10,5 1,3 4,3 1,8 2,0 3,0 2,1 9,9 0,6 38,5 20,0 142,9 7,2 5,4 2,1 45,4

EUR / fő

9,7 13,4 39,9 149,5 18,4 43,1 5,1 23,4 34,6 7,5 97,9 3,1 389,7 142,2 1.594,8 32,0 72,1 35,3 133,9

% az előző % az előző évhez évhez.

3.470 3.461 5.483 14.215 13.964 10.119 2.856 11.548 11.653 3.619 9.885 5.069 10.113 7.105 11.158 4.454 13.331 17.134 2.951

0,7 1,2 0,9 ‐0,9 0,8 ‐0,9 2,5 4,1 3,3 2,9 1,1 3,4 1,6 3,5 1,3 2,5 0,9 ‐1,1 0,1

a GDP %‐ában

%

1,9 ‐0,1 0,4 1,4 3,2 2,3 1,9 0,0 1,2 2,8 1,7 2,2 0,8 3,2 6,8 7,7 1,5 1,9 ‐0,3

12,8 27,0 13,0 7,0 8,6 17,2 :: 11,9 11,8 30,0 10,2 :: 10,3 7,3 5,5 21,0 14,2 10,1 7,4

Folyó fizetési mérleg

Export

Külkeres‐ kedelmi mérleg

a GDP %‐ában

Mrd. Euro

Mrd. Euro

‐6,2 ‐2,2 ‐1,9 ‐2,9 ‐0,4 ‐5,5 ‐2,5 ‐1,3 ‐2,1 ‐4,0 ‐2,4 ‐2,4 ‐4,5 ‐2,5 ‐1,3 ‐5,7 ‐3,0 ‐14,2 ‐4,5

‐9,1 ‐5,6 2,1 ‐1,0 ‐1,0 1,2 ‐6,8 ‐0,8 0,8 ‐1,8 3,1 ‐15,0 ‐1,8 ‐1,1 1,6 ‐5,0 2,4 6,5 ‐9,2

1,8 4,3 22,2 121,5 12,3 8,9 :: 10,9 24,5 3,2 81,4 0,4 152,1 49,6 394,0 11,0 65,0 25,7 47,7

Külföldi tőkebefek‐ tetések 2 összesen DE‐ből a GDP %‐ában

‐1,9 ‐3,5 ‐3,6 13,6 ‐1,4 ‐6,8 :: ‐2,3 ‐2,0 ‐1,8 6,3 ‐1,4 ‐1,1 ‐5,7 134,8 ‐4,5 3,4 0,5 ‐10,3

Mio. EUR

39,0 45,0 97,9 69,6 86,2 55,3 :: 46,7 37,5 52,7 81,7 112,5 47,3 42,1 25,7 69,2 60,8 34,1 40,8

:: 185 2.911 26.314 508 2.534 :: 502 1.022 53 15.690 :: 25.364 7.124 23.204 1.199 8.861 1.288 4.489

:: nincs adat (1) Éves átlag. EU‐tagok esetében: harmonizált fogyasztói árak, többi ország esetében: fogyasztói árak. (2) 2012.év végi állomány szerint Forrás: Eurostat, Bundesbank, Unctad, IMF, saját számítások/becslés

19

A felmérés részletes eredményei 1. Gazdasági helyzet 1.1 Hogyan vélekedik országa jelenlegi gazdasági helyzetéről? jó

kielégítő

rossz

Régiós átlag 2006 33 2007 37 2008 33 2009 2 2010 5 2011 14 2012 10 2013 10 2014 15

57 54 47 42 46 42

2 6 9 22 19 24 29 32 42 39 43 62 63 67 82 85 90

1.3. Hogyan vélekedik saját ágazatának jelenlegi helyzetéről? jó

kielégítő

rossz

Régiós átlag 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 19 2014 22 2014 országonként LT 55 EE 32 PL 36 MK 26 LV 24 CZ 24 BG 29 Régió 22 SK 19 HU 25 RO 21 RS 10 SI 11 AL 13 22 KS BA 0 HR 6

jobb

változatlan

Régiós átlag 2006 45 2007 46 2008 30 2009 1 2010 20 2011 40 2012 16 2013 22 2014 31

22 16 17

2014 országonként LT 57 EE 32 PL 35 LV 22 CZ 16 MK 19 SK 11 RO 7 Régió 15 HU 11 BG 9 AL 13 KS 11 RS 3 SI 0 BA 0 HR 0

1.2 Hogyan vélekedik országa gazdaságának idei kilátásairól az előző évhez képest?

12 8 23 78 31 17 32 27 19

2014 országonként LT 66 PL 56 LV 53 CZ 41 MK 43 HU 35 EE 29 Régió 31 SK 27 KS 26 RO 26 BG 26 AL 23 RS 16 HR 12 SI 8 BA 3

6 1 0 11 14 13 9 19 16 19 22 22 21 30 33 41 41

1.4. Hogyan alakul ágazatának helyzete az idén, az előző évhez képest? jó kielégítő rossz Régiós átlag 2006 49 47 2007 2008 37 2009 7 2010 25 44 2011 2012 26 29 2013 2014 32

30 26

rosszabb

10 10 16 64 25 16 26 19 16

2014 országonként 7 9 16 19 19 22 30 26 24 32 30 30 31 33 44 26 44

PL MK LT LV KS CZ RO SK Régió HU BG EE AL RS BA HR SI

49 48 45 42 33 32 34 32 32 30 28 24 28 26 18 20 17

9 10 11 13 11 13 16 15 16 16 15 12 21 23 18 23 32

20


1.5 Hogyan vélekedik saját vállalatának jelenlegi üzleti helyzetéről? jó

kielégítő

rossz

Régiós átlag 2006 53 2007 58 56 2008 2009 26 2010 27 2011 41 2012 40 38 2013 2014 44

15 17 13 11 10 8

0 6 5 4 6 5 11 14 8 4 12 15 13 8 12 13 8

1.7. Hogyan alakul vállalatának idei árbevétele az előző évhez képest? jó

kielégítő

Régiós átlag 2006 72 2007 72 2008 75 2009 23 2010 43 2011 60 2012 50 2013 2014 56 2014 országonként PL 70 LT 68 LV 68 MK 62 RS 59 KS 63 EE 59 BA 53 Régió 56 RO 58 HU 55 BG 54 SK 53 HR 48 CZ 46 SI 39 AL 41

Régiós átlag 2006 2007 2008 2009 17 2010 2011 2012 2013 2014

5 4 4

2014 országonként LT 72 53 PL 50 LV KS 48 EE 50 CZ 49 50 RO 50 BG Régió 44 RS 37 SK 41 43 HU 41 SI HR 32 MK 36 AL 36 18 BA

rossz

45 19 11 14 12

7 6 8

62 64 58 45

15 10 12 12 9

40 56 44 43 48

2014 országonként MK 57 PL 60 LT 57 KS 59 RO 54 54 RS LV 58 Régió 48 EE 44 BA 44 BG 41 46 SK 40 CZ HR 41 HU 42 AL 41 SI 24

2 6 4 7 5 6 11 9 6 8 6 11 7 10 13 23 13

1.7. Hogyan alakul vállalatának idei export‐ árbevétele az előző évhez képest? jó kielégítő rossz Régiós átlag 2006 2007 44 2008 2009 14 33 2010 2011 39 2012 36 2013 33 2014 36

6 8 7

4 9 13 7 5 15 12 8 12 15 13 12 13 13 12 21 23

1.6 Hogyan alakul saját vállalatának üzleti helyzete az idén az előző évhez képest? jó kielégítő rossz

2014 országonként LT 53 BG 49 RS 44 HU 41 40 PL RO 38 42 KS Régió 36 40 SI CZ 32 31 LV MK 35 30 HR SK 31 29 BA EE 22 AL 24

7 31 12 8 8 11 8

3 5 6 4 3 7 13 8 13 6 6 10 6 7 12 9 15

21


1.8. Hogyan változik vállalatának létszáma az idén az előző évhez képest? jó

kielégítő

Régiós átlag 2006 44 47 2007 2008 51 2009 17 2010 22 36 2011 2012 33 2013 30 2014 36 2014 országonként KS 52 47 LT PL 50 RS 47 RO 46 34 BA BG 41 37 LV 36 Régió 32 CZ 28 AL 30 HR 32 MK 29 HU 27 EE 23 SK 23 SI

1.9. Hogyan alakulnak vállalatának idei beruházási kiadásai az előző évhez képest?

rossz

jó

kielégítő

18 14 16 15 12

Régiós átlag 2006 51 2007 47 2008 50 2009 15 2010 26 2011 37 32 2012 34 2013 34 2014

7 6 11 8 14 5 14 11 12 9 8 12 17 15 18 17 23

2014 országonként LT 47 BA 34 MK 43 KS 44 RS 38 34 PL 33 CZ 34 Régió 33 HR 36 EE 33 RO 29 LV 27 SK 26 AL 31 BG 27 HU 24 SI

11 11 9 33

rossz 9 12 14 48 23 15 20 22 18

9 8 19 22 16 14 16 18 18 21 19 16 16 18 24 22 30

22


2. Elégedettség az üzleti környezet összetevőivel Mennyire elégedett az üzleti környezet felsorolt tényezőivel?

2.1. EU‐tagság

Régiós átlag 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

20 28 30 21 21 26 30 32 29

28 25 28 26 38 34 38 52 56

41 38

20 18 17 25 26 21 17 15 18

29 36 37 34 38 35 37 40 37

2 10 3 10 2 10 38 46 3 10 1 10 2 10 1 13

2014 országonként 2014 nach Ländern

2014 országonként LT EE BG PL SK LV SI RO HU Régió HR CZ RS MK BA KS AL

MOE‐Durchschnitt Régiós átlag 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

83 93 10 6 13 11 13 9 11 10 9 5 9 4 7 5

31 28

2.2. Közigazgatási rendszer

35 35 24 47 44

18 68 30 45 28 42 24 45 29 38 15 41 17 35 10 30 5 18 30 14 17 17

EE LT KS MK PL LV HU Régió AL SK RO RS CZ BG SI HR BA

2 33 42 41 3 62 4 7 5 92 101 101 20 37

12

30 22 17 2 14 13 9 1 13 10 17 2 10 5 6 3 1 11 2

9 3

41

2

15 12 10 5 10 18 15 13 16 23 26 25 31 40 39

26 29 35 39 38

40 50

37 36 44 49 39 38 45 44

24

23


2.3. Adórendszer, és ‐hivatal MOE‐Durchschnitt Régiós átlag 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

20 18 17 25 26 21 17 15 18

29 36 37 34 38 35 37 40 37

2 10 3 10 2 10 38 46 3 10 1 10 2 10 1 13 12

30 22 17 2 14 13 9 1 13 10 17 2 10 5 6 3 1 11 2 2

40 50

37 36 44 49 39 38 45 44

2.5. Állami / EU‐támogatások hozzáférhetősége

Régiós átlag MOE‐Durchschnitt 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

9 23 3 17 4 13 4 12 2 10 5 11 2 12 2 14 3 13

23 25 24 25 22 33 29 31

15

11 31 12 26 3 19 5 31 2 20 5 1 14 3 13 5 14 13 2 10 3 36 6 12

18 2 6 14 25 5 20 8 28 8 26 15 31 16 31 11 31 18 29 17 29 22 51 5 33 28 38 29 40 37 48 40

15 15 14 20 16 15 18 24 20 25 16 19 20 27 16 28 19 28

23 24 27 22 19 23 16 18 18 45

34 27 15 11 19 26 18 28 2 27 3 4 16 6 18 3 16 1 14 2 14 2 13 2 14 13 11 32 2 34

15 24 0 14 30 14 24 19 28 15 38 16 35 16 38 22 33 24 31 13 49 33 53 55 24

39

15

43 27

2.6. Infrastruktúra Régiós átlag MOE‐Durchschnitt 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

15 19 20 24 21 19 18 17 16


LT EE LV RS PL MK BG Régió HR HU SI CZ AL RO SK BA KS

BG MK KS EE LT LV PL Régió CZ RS SK HU RO AL BA HR SI

24

15 12 10 5 10 18 15 13 16 23 26 25 31 40 39

26 29 35 39 38

9 10 10 8 7 8 7 6 6


9 3

41


2014 országonként 2014 nach Ländern EE LT KS MK PL LV HU Régió AL SK RO RS CZ BG SI HR BA

2.4. Adóterhek

4 12 2 18 2 15 2 13 3 14 2 13 3 21 3 24 4 20

19 28 26 30 26 32 30 30 28

11 15 14 19 17 15 10 9 9


29

LT EE HR HU SI PL Régió CZ LV MK SK RS BG AL KS BA RO

17 15 32 6 31 3 34 7 31 1 27 4 20 2 21 5 13 20 1 13 8 10 6 7

19

54

9 60 12 4 19 2 29 1 24 5 28 9 27 34 5 37 5 37 6 35 8 36 13 41 8 23 27 36 17 41 28

24


2.7. Jogbiztonság Régiós átlag MOE‐Durchschnitt 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

4 16 3 16 4 16 3 13 4 13 4 13 2 11 2 14 2 13

21 31 25 25 31 26 33 33 34

12 7 28 2 20 21 1 16 0 12 13 1 13 29 19 6 17 7 6 3 3 1

Régiós átlag MOE‐Durchschnitt 18 3 9 2 11 46 37 18 16 18 16

23 32 30 29 27 32 35 36 34

23 19 20 27 25 25 25 24 27


53

42 45 38

2.8. A közbeszerzési pályázatok átláthatósága 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

16 18 15 20 19 23 25 20 22

2014 országonként 2014 nach Ländern EE LT PL LV HU MK Régió SI RO CZ RS SK KS HR BA AL BG

29 44 34 41 37 36 49 31 30 43

12 17 2 20 7 24 8 23 15 22 20 24 28 19 33 33 27 36 37 40

EE LT MK PL LV SI RS Régió HR HU AL RO CZ KS SK BG BA

3 18 4 17 2 17 8 13 01 13 6 4 14

21 6 41 7 24 17 30 13 21 24 38 16 34 24 34 27 36 27 37 32 41 28 30 36 39 33 44 33 31 46 41 41 32 44

4 1 4 5 1

2.9. A gazdaságpolitika kiszámíthatósága 2.10. Korrupció és bűnözés elleni fellépés MOE‐Durchschnitt MOE‐Durchschnitt Régiós átlag Régiós átlag 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

3 18 3 18 2 17 29

15 13 28 13 24 15 33 24

1 11 2 11 1 10

35 36 37

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

21 20 20

3 10 37 29 29 3 10 3 12 1 11 2 10 29

26 34 28 31 33 29 30 32 35



EE MK LT PL LV CZ SK KS Régió RS AL HU BA BG RO SI HR

EE PL MK LT RS LV HR Régió HU AL RO CZ SK KS BG SI BA

6 24 4 17 1 19 16 11 17 7 1 10 2 8 29 4 1

35

29 3 17 7 33 7 24 9 29 13 31 17 35 16 56 7 37 20 42 19 49 21 33 36 56 22 33 37 43 33 39 41 50 39

15 1 20 2 24 4 13 13 13 10 29 15 8 12 2 5 01 3

25 27 27 29 26 29 31 31 32

32

12 3 9 32 15 41 9 26 23 47 11 43 22 35 32 40 32 45 32 34 41 41 38 39 44 37 44 35 54 33 60 28 69 29

25


2.11. Politikai stabilitás

MOE‐Durchschnitt Régiós átlag 2006 7 24 2007 6 23 2008 5 25 2009 6 18 2010 6 20 2011 5 25 2012 4 21 2013 3 18 2014 3 14

16 21 20 25 23 17 25 31 31

18

44 1 28 11 3 21 2 20 1 18 05 14 3 12 9 28 18 4 18 4 01 44

EE LT PL MK HU CZ SI Régió LV SK HR RS BG RO AL KS BA


3

15

52 45 2 41 41 2 35 4 34 2 28 0 38 27 2 32 30 1 27 1 20 10 3 14 15

57

6 11 25 22 16 1 12 0 14 16 14 10 10 9 1 13 17 8 4

47 43

3 92 18 5 12 10 4 28 8 26 4 36 13 29 14 27 13 35 11 40 14 39 17 39 21 29 16 50 27 35 35 44

2.14. Fizetési fegyelem MOE‐Durchschnitt Régiós átlag 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

10 4 15 4 16 4 16 6 19 5 10 5 16 3 15 3 17 3

5 23 27 6 26 6 3 18 5 15 3 18 1 17 2 18 1 20

20 21 18 26 28 24 29 27 29

12 12 11 17 18 20 18 15 13


2014 országonként 2014 nach Ländern LT SI PL SK MK HU CZ HR EE LV Régió RO BG RS AL BA KS

12 15 12 15 13 12 12 9 13

2.13. Helyi beszállítók és azok minősége 2006 7 2007 7 2008 7 2009 5 2010 5 2011 5 2012 2 2013 3 2014 2

21 22 24 25 23 26 29 30 29

3 10 2 19 2 14 28 2 11 18 1 14 2 12 1 16

2014 országonként 2014 nach Ländern 9 13 6 28 18 8 22 10 7 24 5 41 18 31 20 30 16 42 22 37 20 39 22 33 28 42 38 31 36 38 47

35


10 14 11 16 18 16 17 16 18

2014 országonként 2014 nach Ländern EE PL LT LV MK SK AL Régió HU RS RO HR KS CZ SI BG BA

2.12. A K+F feltételrendszere

42 13 3 121 102 10 2 13 1 15 1 11 3 18 3 19 0 17 19 7 27 4 22 4 33 17 14 33 4

LT LV EE PL SK BG CZ HU Régió KS RO AL RS MK SI BA HR

43 2 42 3 38 3 3 22 1 24 23 1 18 1 16 1 20 19 2 17 10 13 10 10 3 4

20 2 18 3 18 9 8 26 10 27 11 26 11 29 12 25 13 29 11 30 16 26 3 46 14 36 24 29 21 41 22 36 30 32

26


2.15. Munkaköltségek

MOE‐Durchschnitt Régiós átlag 2006 8 2007 6 2008 6 2009 5 2010 7 2011 5 2012 4 2013 5 2014 5

29 31 26 23 26 31 29 29 29

11 4 17 6 19 9 20 8 17 7 12 6 16 7 16 7 17 6

12 11 15 3 15

49 43 20 45 22

33 4 38 4 38 7 31 4 34 3 33 5 29 1 17 21 23 10 17

43 42


33 35 31 33 34 36 42 42 42

83 17 5 13 5 19 6 16 5 14 3 14 2 13 2 13 2

31 30 34 28 30 35 40 40 39

48 17 50 14 62 7 46 14 44 14 46 9 53 5 39 8 43 6 40 9 32 7 32 3 30 7 35 6 30 5 26 3 8 10

10 3 16 5 16 4 18 5 18 4 12 5 15 2 13 2 11 2 22 3 6 101 10 62 73 11 2 13 1 13 3 15 2 11 11 4 22 1 15 2 15 3 18 3

2.18. A felsőoktatás minősége

MOE‐Durchschnitt Régiós átlag 2006 2007 2008 2009 4 2010 4 2011 5 2012 6 2013 8 2014 4

2014 országonként 2014 nach Ländern LT 15 52 SI 8 63 PL 8 62 HU 9 49 BA 6 50 HR 5 50 RS 7 47 SK 10 46 RO 7 46 Régió 6 42 MK 5 44 BG 6 30 EE 32 KS 4 26 CZ 3 31 AL 3 18 LV 24

LT BA SI SK RS RO PL Régió HR HU MK LV KS BG CZ EE AL

2.17. A munkavállalók képzettsége 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

9 9 9 10 10 11 8 8 8


41

15 53 11 74 8 14 3 15 4 11 7 23 3 14 6 17 6 18 4 21 9 23 11 15 18


2014 országonként 2014 nach Ländern BG LT MK LV KS AL PL SK RO RS HU Régió CZ EE BA HR SI

2.16. Dolgozók termelékenysége, motiváltsága

23 28 25 33 35 36

19 10 9 23 18 9 19 6 17 3 18 3

2014 nach Ländern 2014 országonként 4 4 91 12 8 8 10 14 1 15 2 13 2 75 20 1 9 6 15 4 22 2 18 3 29

PL EE HR SI LT RO MK HU RS Régió LV BA CZ SK KS AL BG

48 53 49 49 43 43 37 38 35 36 37 31 30 4 21 22 23 5 21

9 6 6 3 4 6 2 3 6 4 3 6

92 15 12 19 13 2 16 4 72 13 1 15 3 18 3 16 3 17 3 23 6 29 4 30 8 23 13 27

27


2.19 A szakképzés minősége


3 3 4 3 2 1

13 16 17 23 19 15

26 27 27 26 32 31

3 14 29 22 2 26 17 1 16 3 16 1 15 1 15 38 1 19 4 8 14 1 15 13 29

15 13 11 12 10 11

17 20 17 19 24 27 21 23 21

EE KS HU MK LV PL AL RO SK Régió CZ LT BG RS HR BA SI


4 4 3 2 5 5 2 3 3

18 26 26 27 26 21 28 30 31

17 19 17 17 18 16 17 16 14

9 9 10 13 13 12 12 12 12

2014 országonként 2014 országonként 24 2 6 26 20 10 11 26 6 27 7 26 14 26 11 31 12 32 11 32 15 33 8 42 14 29 14 34 12 38 22 37 18 46

2.21. Szakemberek rendelkezésre állása 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014


2014 országonként 2014 nach Ländern RS EE MK LT HR HU PL Régió CZ LV RO KS BA SI SK BG AL

2.20. A munkajog rugalmassága

15 3 44 16 6 15 7 5 26 6 34 3 31 10 32 16 34 12 31 12 43 20 46 30 24 18 40 17 46 17 47 23 46

36 9 11 19 4 23 2 22 18 2 23 38 2 14 1 10 3 14 18 2 20 2 16 13 5 6

18 7 26 17 29 15 26 10 21 8 20 6 27 9 26 6 28 8

2014 országonként PL RS HR BA SI LT HU MK Régió RO SK KS EE AL CZ BG LV

2 3 2 6

40 27 29 19 35 2 29 1 26 2 20 2 21 3 20 3 19 19 12 13 1 11 2 14 5

15 2 22 3 28 1 19 6 18 11 22 9 25 6 22 7 28 8 25 11 35 5 26 7 30 9 38 8 41 9 36 18 39 13

28


3. Befektetési helyszín Mennyire vonzó az adott ország, mint befektetési helyszín? 1 = nagyon vonzó … 6 = nem vonzó (rangsorolás a felmérésben résztvevő országokban adott értékek átlaga alapján, az adott célországra a saját országban adott értékelés figyelmen kívül hagyása mellett) 2.5

3.0

2.9

3.0

3.1

3.2

3.3 3.3 3.3

3.5

3.4

3.6

3.7 3.8

4.0

3.9 4.1 4.1

4.5

4.2 4.6

4.7 4.7 4.7 4.7

5.0

PL CZ EE SK SI LV LT HR HU RU RO RS MK BG CG BA UA KS BY AL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Az adott ország helyezése 2006‐2014 2014 PL CZ EE SK SI LV LT HR HU RU RO RS MK BG CG BA UA KS BY AL

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

2013 1 2 3 4 5 7 8 6 10 9 11 12 15 14 16 17 13 18 19 20

2012 2 1 4 3 5 8 9 6 13 7 10 11 16 12 14 17 15 20 18 19

2011 2 1 5 4 3 9 6 7 10 8 11 12 16 13 15 17 14 20 18 19

2010 2 1 8 4 3 13 10 5 7 6 9 11 16 12 15 17 14 #NV 18 19

2009 4 1 6 2 3 11 10 5 9 7 8 13 16 12 15 17 14 #NV #NV 18

2008 4 1 6 3 2 7 8 11 5 10 9 14 15 12 16 17 13 #NV #NV 18

2007 9 1 4 3 2 5 6 7 8 12 10 14 16 11 15 17 13 #NV #NV 18

2006 8 1 4 3 2 7 6 9 5 13 12 14 #NV 11 #NV #NV 10 #NV #NV

29

4. Telephely‐választás

5. Euró

Ma ismét jelenlegi országát választaná befektetési helyszínnek? igen

nem

Régiós átlag 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

22

78

26

74

23

77

23

77

16

78

19

81

16

84

17

83

2014 országonként PL EE RS LT CZ AL MK SK RO Régió BG LV HR HU SI KS BA

6

igen

nincs véleményem

Régiós átlag 2006 76 2007 77 2008 78 2009 77 2010 81 2011 68 2012 54 2013 49 2014 48

84

22

Kívánatos‐e az euró bevezetése országában? nem 14 14 15 10 10 21 32 35 13

94

6

94

8

92

10

90

12

88

14

86

15

85

16

84

17

83

17

83

18

82

19

81

23

77

25

75

25

75

27

73

28

72

2014 országonként CZ HU PL RO Régió HR BG MK

55

5

55

11

53

11

54

12

48 44 42 29

13 14 12 24

30


Résztvevő német külkereskedelmi Kamarák: BA – Bosznia‐Hercegovina Német Gazdasági Küldöttség http://bosnien.ahk.de BG – Bulgária Német‐Bolgár Ipari‐ és Kereskedelmi Kamara http://bulgarien.ahk.de CZ – Csehország Német‐Cseh Ipari‐ és Kereskedelmi Kamara http://tschechien.ahk.de EE – Észtország LT – Litvánia LV – Lettország Német‐Balti Ipari‐ és Kereskedelmi Kamara Észt‐ országban, Lettországban és Litvániában http://baltikum.ahk.de HR – Horvátország Német‐Horvát Ipari‐ és Kereskedelmi Kamara http://kroatien.ahk.de HU – Magyarország Német‐Magyar Ipari‐ és Kereskedelmi Kamara http://ungarn.ahk.de

MK – Macedónia AL – Albánia KS – Koszovó Német Gazdasági Képviselet http://mazedonien.ahk.de PL – Lengyelország Német‐Lengyel Ipari‐ és Kereskedelmi Kamara http://polen.ahk.de RO – Románia Német‐Román Ipari‐ és Kereskedelmi Kamara http://rumaenien.ahk.de RS – Szerbia CG – Montenegró Német Gazdasági Kirendeltség http://serbien.ahk.de SK – Szlovákia Német‐Szlovák Ipari‐ és Kereskedelmi Kamara http://slowakei.ahk.de SI – Szlovénia Német‐Szlovén Ipari‐ és Kereskedelmi Kamara http://slowenien.ahk.de

További információkat az egyes országok részletes eredményeiről az érintett külkereskedelmi kamaránál kaphat.

www.ahk.de

31

Impresszum © Copyright / Kiadja: Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2014 Szerző: Dirk Wölfer, ([email protected]) Szerkesztőségi lapzárta: 2014. június 26. Jogi nyilatkozat: A tartalom a „Közép‐Kelet‐Európai konjunktúrajelentés 2014” forrásként történő megjelölése mellett sza‐ badon felhasználható. Az információkat nagy gondossággal állítottuk össze. Azonban semmiféle felelőssé‐ get nem vállalunk az adatok helyességéért és teljességéért. A közölt információk felhasználásából eredő esetleges károkért semmilyen felelősséget nem vállalunk. A tanulmány letöltése:

www.duihk.hu/hu/konjunktura 32

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

Recommend Documents