Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok
Agroforestry rendszer • Meghatározás: • Ezt erdészeti ágazatok és szántóföldi ágazatok és/vagy állattenyésztés egyidejű vagy átfedéses, megvalósítása ugyanazon területegységen.
Agroforestry • Röviden: olyan földhasználati rendszer, mely fákkal kombinálja és/vagy időben a mezőgazdasági haszonnövényeket és/vagy állatokat.
Az agroforestry rendszer jellemzői • Szerkezet: fákat, szántóföldi növények és állatok • Fenntarthatóság • Megnövekedett termőképesség • Kulturális, szocióökonómiai alkalmazhatóság
A rendszerek osztályozása 1. Mezőgazdasági erdőművelés (Agrisilviculture) 2. Legelő-erdő rendszer (Silvo-pastoral) 3. Mezőgazdasági legelő-erdő (Agro-silvopastoral) 4. Többcélú erdészeti (Multipurpose forest tree production)
Agrosilviculture-mezőgazdasági erdőművelés
Silvopastorale-Legelő-erdő
Mezőgazdsági legelő-erdő Agrosylvopastorale
Többfunkciós mezőgazdasági erdő
hasznosítási módok
Forest garden-Erdőkert • Forest garden: többféle gyümölcsfaj – tulajdonság - a gyökér és lombkorona mérete • A telepítés szabálytalan, a növényi kölcsönhatások • csoportosan, foltokban, növény-együttesek
• • • •
Forest garden-Erdőkert jelentősége
a szél erózió és defláció ellen természetes élettér: a gazdaság állatainak fűrészáru – fatelepítéseknél gyümölcs folyamatos termelése
• Agroforestry- Mezőgazdasági erdő • szabályos rendszerű sorok és sávok váltják egymást de lehet elszórt is. • Szántóföldi kultúra, fák, állatok
A 7 legfontosabb szint
Zöldségek a forest gardenben
Gyógynövények
Trópusi forest garden
Mulcs és futóbab
Vörös áfonya
Fatermetű fajok környezete
Egyéves monokultúra
ültetés
Ellenőrzött biotermék logója
Hummingbird Moth sipping nectar from a Bee Balm
Az agroforestry rendszerek környezeti előnyei • Természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása • a fák klimatikus, talaj, víz és növényvédelmi szerepe
Szocióökonómiai előnyei • Ökológiai hatékonyság - nagyobb termés • Inputok, beruházások csökkenthetők • Növekvő faprodukció, csökkenő erdészeti költségek • Folyamatos, egész éves munkalehetőség • Fatartalék képzés (házépítés) • Megosztható kockázat • Önellátás és értékesítés
Sávos ültetés
Köztes növények, ginseng
A rendszer korlátozó tényezői • • • • • • •
Ökoszisztéma-specifikusak Növények nagyobb versengése Viszonylag nagy kezdeti beruházás Több évig nincs nagy haszna Túl kicsi földtulajdonok Magok, palánták elérhetősége Állattenyésztés ütközhet a földtulajdon rendszerrel
Növényi elrendezések • Köztes vetés vagy ültetés • Sávokba vetés vagy ültetés (pl.: kakaó) ritkítás + metszés • Rétegvonalas ültetés (dombos területeken) • Fasorok a táblák körül • Intenzív művelésű területek fákkal történő teletűzdelése ( szabályos vagy véletlenszerű)
Az agroforestry kezelési változatai • • • • • • • •
Fasoros - sávos termesztés Rétegvonalas ültetés, lejtős területeken Takarmánybázis - levágás és elhordás Takarmánybázis - legeltetés Gyümölcstermesztés Vegyes köztestermesztés Szelektív tisztítás Tűzifa, pózna nyerése céljából
Sövények, mezővédő erdősávok
A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi program előírásai • Biotóphálózat kialakítása - Környezetileg érzékeny területek • minimálisan 7-12% -a gazdaság területének • a legjobb minőségű mezőgazdasági területeken is
Szántóföld - sövény
A sövények szerkezete • Zárt sáv: Lombos állapotban a talajszinttől a felső koronaszintig zárt. A hézagok, nyílások aránya < 10%. • Áttört sáv: A nyílások, hézagok a felület 10-30%-át teszik ki. • Nyitott, széláteresztő sáv: a nyílások, hézagok aránya >30%.
Beállt áttört erdősáv
A sövények és mezővédő erdősávok szerepe az ökológiai termesztési rendszerekben
I. A mikro- és mezoklímára gyakorolt hatások 1, A szél sebességének mérséklése • evapo-transpirácó csökken • a szél okozta mechanikai sérülések száma csökken • a szélerózió (defláció) mértéke csökken •
Védő hatás: a védett oldalon: az erdősávoknak átlagosan 10-20-szoros, az áttört sávoknál 20-51-szeres távolságig
Laza Biotóp hálózat
2, A levegő és a talaj hőmérsékletének megváltoztatása • 5h távolságig a léghőmérsékletben alacsonyabb átlagok • jobban fejlődő mezőgazdasági növényzet
3, A párolgás mértékének csökkentése legértékesebb tulajdonság • arid jellegű területeken - döntő fontosságú • evaporáció függ a talajviszonyoktól (talaj víztartalmától, szerkezetétől, egyéb tulajdonságaitól) és a meteorológiai tényezőktől.
4, A légnedvesség növekedése • a területen nagyobb légnedvesség (a növényzet felett 50 cm-en 8%-kal, a növényzet felszínén 5%kal szélvédett oldalon 650 m-ig) • A magyarországi átlag 5-10%, (38%)
5, A hó és az eső eloszlásának befolyásolása • csapadék gazdaságosabb kihasználása egyenletesebb hó eloszlás • közutak mentén – útvédelem – zárt erdősávok • mezővédelem: áttört, közepes szélességű sávok
-
Sövény ökosávval
6,
A talaj növekedése
nedvességtartalmának
• a szél sebességének mérséklése – kisebb evapotranspiráció • vízmegőrzés • nagyobb harmatképződés • a magyarországi átlag 3-4% (7-8%)
II. Az erdősávok környezetvédelmi funkciói 1, Defláció elleni védelem • a szél mechanikus ereje - a talaj anyagának rombolása • befolyásolja: a szél sebessége, a talajfelszín állapota, a talaj nedvessége, a területet borító növényzet • vetőmagvak kifúvása, zsenge növényzet károsodása
2, Levegőszennyezettség csökkentése • védett területen 341 t/km2/év, nem védett területen 1102 t/km2/év pormennyiség • lombfelület szűrő hatása • pormegkötésen kipufogógázok és egyéb anyagok szűrését, a peszticidek sodródását is korlátozza. • természetes szűrő ipartelepek, kohók környezetében
3, Vízerózió elleni védelem • az esőcseppek ütőenergiája a talajrészecskéket nem rombolja, csökken a talajpusztulás
III. Ökológiai hatások 1, társulások - biológiai diverzitás. 2, a fajok számára menedéket jelent, számos lepkefajnak, és énekesmadárnak ad élőhelyet 3, sövényrendszerek "zöld folyosó"-ként funkcionálnak
IV.Az erdősávok egyéb az agrártermelésben hasznosítható funkciói 1, Természetes területhatárok, pl.: legelők és művelt területek között. A legelésző állatok bekerítésére: kökény (Prunus spinosa), a vadrózsa (Rosa canina), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna). 2, Árnyékot ad 3, Faanyag forrás
• 4, Gyümölcsei vad- és haszonállatoknak, valamint ember számára is hasznosíthatók. A húsos som (Cornus mas), szeder fajok (Rubus sp.), vadrózsa (Rosa canina) a vadkörte (Pyrus pyraster) • 5, gyógynövények: fekete bodza (Sambucus nigra), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a gyepürózsa (Rosa canina) és a kutyabenge (Frangula alnus). • 6, Méhészet: a mogyoró (Corylus avellana), a kökény (Prunus spinosa), a húsos som (Cornus mas), a füzek (Salix sp.) fehér akác (Robinia pseudoacacia) ültetése
Méhészet
V. A sövények kedvezőtlen hatásai • A mezőgazdaságilag hasznos területek elfoglalása: 5 méter széles, 1 km hosszú sövény kivágásával 0,5 hektár szántóföld nyerhető • A rossz szerkezetű sövény: (zárt, tömör, széles) nyáron hőkatlanok, télen hófúvás • árnyékhatás • A fák, bokrok tápanyag- és nedvességelvonása, versengés • A gyomok “szigetei” • A hasznos rovarok + károsítók felszaporítása kivédhető az ültetendő fajok tudatos megválasztásával pl. egybibés galagonyát (Crataegus monogyna) ne ültessünk alma, körte ültetvény közelébe az Erwinia amylovora veszélye miatt
Sövény-ökosáv-kultúra
6. Az erdősávok hatása a mezőgazdasági terméseredményekre • A sávmagasság 1,5-szörös távolságán belül termés csökken a sávmagasság 1,5– 12-szeres tartományában nő • Nagyobb terméseredmények 7-18% (átlag 7,9%) • Magyarországon cukorrépából 6,2%, őszi búzából 2,73-26,8% lucernából 20,3-22,0% , kukoricánál 2,9-32,03%, gabona- és kapáskultúráknál 10-15%-os, zöldségfélékből 20%-os terméstöbblet a nyílt területekhez viszonyítva • 40%-kal nagyobb mennyiségű zöldtakarmány és burgonya
Sövénytelepítési módok • A, Hagyományos sövény: faiskolákban előállított csemetékkel • 1,5 méteres sortávolság, 1 méteres tőtávolság három sorból álló sövény, 5 m széles, 1,6 méter magas kerítés • B, Egyszerű Benjes sövény • 3 méter szélességben és kb. 1,2 méter magasságban összehordott ágak, gallyak halmaza, - bokrok, fák megtelepedése teljesen a természetre van bízva. • C, Alávetett Benjes sövény • fás szárú fajok mag vetése + ráhordott gallyak • D, Kombinált Benjes sövény A és B módszer kombinációja: facsemeték ültetése 1,5 m sorilletve 1 m tőtávolságra. + Benjes-féle eljárást követve, a csemetékre ügyelve a sávban gallyakat halmoztak fel.
Soroksári telepítés • 1, 1 m-es tő és 1,5 m-es sortávolság alkalmazásával 3 sorban ültettük el 12 faj egyedeit. • 2, Ugyanazzal az ültetési hálózattal kombinált Benjes telepítési módjára ágakat, gallyakat halmoztunk fel a sávra • A két külső sorba szúrós bokor fajok kerültek, a vadkár mérséklése érdekében.
A telepítésre került növényfajok listája • • • • • • • • • • •
Csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) Vörösgyűrűs som (Cornus sanguinea) Kökény (Prunus spinosa) Gyepürózsa(Rosa canina) Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) Fekete bodza (Sambucus nigra) Húsos som (Cornus mas) Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) Mezei juhar(Acer campestre) Vadalma (Malus sylvestris) Vadkörte (Pyrus pyraster)
• Mogyoró
(Coryllus avellana)
