agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja

A Balatonfüredi Kistérség

agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja

Stratégia és operatív program

Zánka, 2004. április 30.

Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program

stratégia

A Balatonfüredi Kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja

Stratégia és operatív program

Megbízó: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztálya Megbízott: az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása 8251 Zánka, Fő u. 29. Tel.: 87/468-000, 568-036 Tel./fax: 87/468-019 e-mail: [email protected] A programkészítő szervezet: Magyarország Fesztivál Kft. 8273 Monoszló, Fő u. 23. Tel.: 87/469-209, 568-068 e-mail: [email protected] A program készítésében közreműködő személyek: Ábrahám Éva terület- és településfejlesztő közgazdász Csizmazia András Kemendy Miklós titkár – Balatonfüredi-Csopaki Hegyközségi Tanács Kiszely Pál alpolgármester – Balatonfüred Város Önkormányzata Nagy András polgármester – Balatonszőlős Község Önkormányzata Simon György erdészmérnök – Bakonyi Erdészeti és Faipari Rt. Sipos Jánosné elnök – Falusi Turizmus Veszprém Megyei Szövetsége Szabó István irodavezető falugazdász – FM Hivatal Zánkai Körzet Vajda Kálmán elnök – Csopak Környéki Borút Egyesület Varga Zoltán elnök – Balatonfüredi-Csopaki Hegyközségi Tanács

BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG

2


stratégia

TARTALOMJEGYZÉK

STRATÉGIA

4

1. Földrajzi összefüggések

4

2. Prioritások

5

3. Célkitűzések

6 6 7

3.1. Általános célkitűzések 3.2. Speciális célkitűzések

4. Alprogramok

7

5. Intézkedések

8

6. Ütemezés

9

7. A stratégiai program jövőképe

9

OPERATÍV PROGRAM

11

1. Az operatív program szöveges összefoglalása

11

2. Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat

12

3. Az operatív program menedzsment struktúrája

14

4. Intézkedések

15 4.1. A helyi közösségi élet erősítése a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével (I/A) 15 4.2. A helyi csoportok tevékenységi körének bővítése, fejlesztése (I/A) 18 4.3. A képzési és ismeretszerzési lehetőségek bővítése a térségen belül (I/B) 20 4.4. A szőlészet és borászat minőségi fejlesztése, ehhez szükséges feltételek megteremtése (II/A) 23 4.5. Az értékesítési lehetőségek körének bővítése a szőlészetben-borászatban (II/A) 25 4.6. A szolgáltatási színvonal emelése a falusi vendégfogadásban (II/B) 27 4.7. A turisztikai formák körének szélesítése és összekapcsolása (II/B) 29 4.8. Az öko- és természetkímélő gazdálkodási feltételek megteremtése és javítása (II/C) 31 4.9. A mezőgazdasági tevékenység feltételeinek javítása (II/D) 34 4.10. A mezőgazdasági feldolgozás helyi feltételeinek erősítése (II/D) 36 4.11. A térségen belüli információáramlás javítása (II/E) 38 4.12. A meglévő és létrehozott értékek népszerűsítésének és eladásának fejlesztése (II/E) 40 4.13. A mezőgazdasági területek alkalmasság szerinti hasznosítása (III/A) 42 4.14. Agrárinfrastruktúra fejlesztése (III/A) 44 4.15. Térségi környezetvédelem ösztönzése (III/B) 46 4.16. A községek és a város településképének fejlesztése (III/C) 48 4.17. Térségi közlekedési hálózatok fejlesztése (III/C) 50


3


stratégia

S T R AT É G I A 1. Földrajzi összefüggések A Balatonfüredi Kistérség települései, valamint a térségben működő önkormányzati összefogás, az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása települései ugyanazok. A térségre vonatkozó felmérés és terv 2000-2001-ben és 2003-2004-ben is ugyanazt a 20 települést érintik. A térség földrajzilag a kistáj-kataszteri rendszer szerinti besorolás alapján ugyan két tájegység része, gazdasági és társadalmi jellemzőit tekintve azonban az egyes településeken tapasztalható sajátosságok túlnyomó része általánosan érvényes az egész térségre. Így az alábbi jellegzetességek tapasztalhatók: − a Balaton vízgyűjtőjeként a környezeti hatásokra fokozottan érzékeny terület, − vegyes méretű, inkább kis terjedelmű parcellák, − alacsony aranykorona-értékű, szőlőművelésnek és csonthéjasok termesztésnek, legeltetéses állattartásnak kedvező termőföldek, − elhagyott, gondozatlan területek magas aránya a mező- és erdőgazdaságokban, − Balatonfüred gazdasági, kulturális és társadalmi dominanciája, − tömegturizmus és kiszolgáló szolgáltatásainak, valamint a gyenge agro- és „szelíd-” turizmusnak és hiányos kiegészítőinek kettős jelenléte, − idegenforgalmi és mezőgazdasági szakképzettségű munkaerő, szezonalitás a munkavállalásban, − a megváltozott gazdasági helyzetre rugalmasan reagáló szakembergárda hiánya, − fejlődő, hosszú távon gyenge életképességű közösségi szerveződések, − a kevés állandó lakosságszámú települések nagy száma, fogyó és öregedő lakosokkal, külföldi és magyar bebírók növekvő számával. A fent megjelölt jellemzőkből kiindulva különös figyelmet kell fordítani: → a felszíni vízfolyások, a Balaton és a talaj szennyeződésének fokozatos megszüntetésére, a környezetkárosító tevékenységek beszüntetésére illetve a természetkímélő technológiákra való áttérésére; → az adottságokra építő gazdálkodási formák és termékek előállításának elősegítésére; → a helyben termelt áruk helyi feldolgozási szintjének növelésére és értékesítési lehetőségeik bővítésére; → a minőségi és mennyiségi termeléshez szükséges infrastrukturális feltételek javítására vagy megteremtésére; → az egyes gazdasági ágak kooperációjának ösztönzésére; → a turizmus természethez, mezőgazdasághoz és falusias életmódhoz kapcsolódó formáinak, kiegészítő szolgáltatásainak bővítésére, minőségi színvonaluk javítására; → a szakképzettség és a műveltség általános szintjének emelésére, a helyi identitástudat erősítését szolgáló akciók megszervezésére; → a „fehér” gazdaság helyzetének erősítésére, az illegális tevékenységek felszámolására; → a települések környezetének javítására, a táj- és településszépítő intézkedések megtételének biztosítására;


4


stratégia

A parti települések (összesen 10) tekintetében tapasztalhatók a csak rájuk jellemző adottságok, úgymint: − a vízparti üdüléshez kapcsolódó szolgáltatások vegyes színvonala, a nyári szezonhoz igazodó szolgáltatások túlsúlya, − Balatonfüreden koncentrálódó minőség és választék, − a térség átlagához képest magasabb szintű infrastruktúra és közlekedési feltételek, − szezonális munkalehetőségek, kiemelten a turizmusban és a kapcsolódó szolgáltatásokban, − gyenge és eseti marketing tevékenység, a településen túlmutató információ áramoltatás hiánya. A parttól távolabb eső települések speciális jellemzői: − a környezeti adottságokban és a vonzerőkben tapasztalható bizonyos fokú érintetlenség, − gyenge érdeklődés a helyi vonzerők iránt, − hiányzó turisztikai szolgáltatások, a meglévő adottságok karbantartásának, kiajánlásának adhoc jellege, − kis lélekszámú községek révén hiányzó szervezettség és információ a településen nem elérhető szolgáltatások tekintetében, − nehéz elérhetőség, gyenge tömegközlekedési kapcsolatok, − gyenge önszerveződés és lokálpatriotizmus, − rendkívül kevés helyi munkahely, az „őslakosság” általánosan alacsony életszínvonala, − kihasználatlan gazdálkodási lehetőségek a legeltetésben, gyepgazdálkodásban, erdőgazdálkodásban, földművelésben. Mindezen problémák képezik a figyelem koncentrálódásának szükségességét → a helyi gazdasági és társadalmi szerveződések ösztönzésére; → a meglévő adottságok pontos nyilvántartására és népszerűsítésére, valamint a közös információnyújtás lehetőségének kiépítésére; → a helyi adottságokra épülő gazdálkodási formákról szóló ismeretanyag átadására és a gazdálkodás váltása feltételeinek megteremtésére; → kooperáció kidolgozására a parti és nem parti települések között;

2. Prioritások A helyzetfeltárásban megmutatkozó pozitív és negatív adottságok és lehetőségek számba vétele alapján a következő prioritások fogalmazódtak meg: I. A humán erőforrás és életminőség fejlesztése Indoklás: A szerveződések, a közösségi élet hiányosságai, a saját értékeivel kevéssé vagy alig tisztában lévő lakosság, valamint az információhoz és a szaktudáshoz való nehéz hozzájutás tényéből kiindulva feltétlenül szükséges a lakosság fejlődési lehetőségekhez való hozzájutásának megkönnyítése, ezen túl pedig a helyi identitás, a helyhez való kötődés erősítése.


5


stratégia

II. A helyi gazdaság fejlesztése Indoklás: Ahhoz, hogy növekedjen a helyben megtermelt jövedelem, fennmaradjon a térségre jellemző gazdálkodás, megőrződjön az utókor részére is a környezeti minőség, s nem utolsó sorban, hogy népszerű legyen a térség mind a turisták, mind a tőke, mind a fogyasztók számára, alapvető fontosságú a gazdálkodási feltételek javítása, a térség adottságaihoz való igazítása és nem utolsó sorban a megtermelt javak kiajánlása. III. A környezet állapotának javítása Indoklás: Az épített és természeti környezetben tapasztalható elhanyagoltság, kihasználatlanság, gondozatlanság és talajra, vízbázisra, növény- és állatvilágra hatást gyakoroló veszélyforrások arra ösztönöznek, hogy a térség kiemelt figyelmet fordítson a környezeti ártalmak csökkentésére és a szépségeinek, értékeinek védelmére.

3. Célkitűzések Az agrárstruktúra és vidékfejlesztési program célkitűzései országos, regionális és megyei szinten egyaránt feladatot rónak az adott terület szakmai gárdájára. A Balatonfüredi Kistérség csatlakozik ezen feladatok megvalósításához. A térség tudatosította, hogy saját jövőjét megtervezve, az alakításában aktív szerepet vállalva kíván előre haladni, miközben azon cél hajtja, hogy megerősödjön a természet, az ember és a gazdaság kapcsolata, és ez fenntartható legyen. 3.1. Általános célkitűzések A Balatonfüredi Kistérség alapvető és végső célja a természet, az ember és a gazdaság közelebbi kapcsolatának kialakítása, hosszú távon szerves egésszé való alakítása, a folyamatos és mértékletes fejlődés biztosításával mindhárom „pillér” számára. Ezek alapján az alábbi általános célok fogalmazódnak meg: → a lakosság csökkenésének megakadályozása; → a turizmus, mint fő bevételi forrás megőrzése; → a környezet sokszínűsége további pusztulásának megakadályozása; → az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében;


6


stratégia

3.2. Speciális célkitűzések Az általános célt kibontva az alábbi feladatok megoldását tűzte ki a térség: A térség speciális célkitűzései

az NVT céljaihoz való illeszkedés

az AVOP céljaihoz való illeszkedés

1.

a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése

2.

folyamatos turisztikai szezon biztosítása

„környezetbarát mezőgazdaság, racionális földhasználat”, „szerkezetváltás és hatékonyság előmozdítása” -

3.

az embernek és a többi élőlénynek megfelelő környezet biztosítása erős helyi közösségek kialakítása és fenntartása a szaktudás helybehozása feltételeinek biztosítása

„a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban”; „az élelmiszer-feldolgozás modernizálása” „a vidéki térségek fejlesztése”; az élelmiszer-feldolgozás modernizálása” „a vidéki térségek fejlesztése”

4. 5.

6.

helyi foglalkoztatottság szintjének növelése

„környezetbarát mezőgazdaság, racionális földhasználat” -

„a vidéki térségek fejlesztése”

környezetbarát mezőgazdaság, racionális földhasználat”; környezetbarát mezőgazdaság, racionális földhasználat” „környezetbarát mezőgazdaság, racionális földhasználat”, „szerkezetváltás és hatékonyság előmozdítása”

„a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban”

4. Alprogramok A földrajzi összefüggésekből, a célokból és nem utolsó sorban a helyzetelemzésben ismertetett problémafából és célfából kiindulva az alábbi alprogramokat látjuk célszerűnek megnevezni. A kiemelt alprogramok tekintetében az a meggyőződésünk, hogy gerjesztő hatásúak a többi, hosszabb távon szintén kiemelten fontos alprogramhoz képest. A humán erőforrás és életminőség fejlesztése prioritást a következő alprogramokkal ajánlott megvalósítani: A) Települési közösségi élet B) Oktatás és képzés A helyi gazdaság fejlesztése a következő alprogramok megvalósítását igényli: A) Szőlő és bor B) Falusi és szelíd turizmus C) Környezetkímélő gazdálkodás D) Gazdálkodási feltételek E) Piac és marketing


7


stratégia

A környezet állapotának javítása az alábbi alprogramokon keresztül valósítható meg: A) Agrárgazdasági környezet B) Táj- és természetvédelem C) Települési környezet

5. Intézkedések I. A humán erőforrás és életminőség fejlesztése A) Települési közösségi élet a. A helyi közösségi élet erősítése a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével b. A helyi csoportok tevékenységi körének bővítése, fejlesztése B) Oktatás és képzés a. A képzési és ismeretszerzési lehetőségek bővítése a térségen belül II. A helyi gazdaság fejlesztése A) Szőlő és bor a. A szőlészet és borászat minőségi fejlesztése, ehhez szükséges feltételek megteremtése b. Az értékesítési lehetőségek körének bővítése a szőlészetben-borászatban B) Falusi és szelíd turizmus a. A szolgáltatási színvonal emelése a falusi vendégfogadásban b. A turisztikai formák körének szélesítése és összekapcsolása C) Környezetkímélő gazdálkodási formák a. Az öko- és természetkímélő gazdálkodási feltételek megteremtése és javítása D) Gazdálkodási feltételek a. A mezőgazdasági tevékenység feltételeinek javítása b. A mezőgazdasági feldolgozás helyi feltételeinek erősítése E) Piac és marketing a. A térségen belüli információáramlás javítása b. A meglévő és létrehozott értékek népszerűsítésének és eladásának fejlesztése III. A környezet állapotának javítása A) Agrárgazdasági környezet a. A mezőgazdasági területek alkalmasság szerinti hasznosítása b. Agrárinfrastruktúra fejlesztése B) Táj- és természetvédelem a. Térségi környezetvédelem ösztönzése


8


stratégia

C) Települési környezet a. A községek és a város településképének fejlesztése b. Térségi közlekedési hálózatok fejlesztése

6. Ütemezés A programhoz kapcsolódó táblázatból kitűnik a forrás-hozzárendelés mellett az 2004-2006 közötti két és fél éves időszak programtervének ütemezése, konkrétan az, hogy fontossági sorrendet mellőzve minden intézkedést javasolnak a tervezők elindítani, illetve a megvalósításukhoz anyagi támogatást szerezni. Az egyszerű és az utóbbi évek tapasztalatát figyelembe véve kényszerű is – nehéz megítélni, hogy mely tevékenységet ítélnek aktuális fontosnak a döntéshozók, illetve a forrás kombinációk mikor hoznak olyan szerencsés helyzetet, hogy az adott tervet – a program szerint – sikerül megvalósítani. Az ütemez jelen esetben inkább esélyt, lehetőséget jelent. A javaslatok változatlanul a kiemelt alprogramok megvalósítása mellett tartanaik ki, bízva abban, hogy ezek a preferált alprogramok a többi intézkedést is beindítják, stimulálják.

7. A stratégiai program jövőképe A stratégiai program összeállításában résztvevő helyi lakosság, szakemberek, vállalkozások, civil szerveződések, tehát a térség szereplői azt várják a programban rögzített célok megvalósulása esetén, hogy egy kiegyenlített, az egész térséget magába foglaló, folyamatos fejlődés indul be, amely alapja a természeti, gazdasági és emberi környezet egysége. A programok jelen esetben 2004-től 2006-ig szólnak, ugyanakkor megalapozzák a térség következő 7 éves tervezési szakasz alapvető céljait, valamint a megye és a régió prioritásaiba illő hosszabb távú fejlődését is. A stratégiai program megvalósulásának gazdasági változásai és következményei: ⇒ javul a mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés hatásfoka, nagyobb hozzáadott értékű és jobb minőségű termékek kerülnek piacra, ⇒ bővül a turisztikai kínálat, ezen belül nő a falusi és a szelíd turizmus aránya, erősödik a belföldi turizmus, ⇒ erősödik az agrárium és a turizmus kapcsolata, ⇒ hatékonyabbá válik a kínálati és keresleti piac, és sikeresebb lesz ezeken való megjelenés, ⇒ kialakul és folyamatossá válik a párbeszéd az egyes gazdasági és társadalmi szereplők között, ⇒ radikálisan csökken a szürke és fekete gazdaság aránya. Környezeti változások és következmények: ⇒ csökken a talaj és az élővizek elszennyeződésének mértéke, hosszú távon megszűnik a szennyezés veszélye, ⇒ ápolt és gondozott kultúrtáj alakul ki, alkalmas a turizmus és a mezőgazdaság tevékenységének folytatására is, ⇒ tájba illő és a hagyományokhoz igazodó településképek alakulnak ki. Társadalmi változások és következmények: ⇒ csökken az elvándorlás és elszegényedés veszélye, főként a kistelepüléseken,


9


⇒ ⇒ ⇒ ⇒

stratégia

új, helyi, hosszú távú munkahelyek jönnek létre, ezáltal csökken a munkanélküliek aránya, növekszik a fiatalok aránya, csökken az elöregedés és kihalás veszélye, nő az általános műveltségi és szakképzettségi szint, javul a lakosság közérzete.

Az érintettek oldaláról a stratégia jövőképe úgy alakul, hogy a. az itt lakó jól érzi magát, mert van munkahelye, van biztos jövedelme, van egy közösség, amelybe beletartozhat és vannak perspektívái, tervei. b. a szőlőtermesztők, bortermelők és a mezőgazdasági termelők és termék-feldolgozók a gazdálkodásuk folytatásához kihasználható lehetőségeket szereznek, és rendezett fizikai környezetben folytathatják tevékenységüket. c. a kézművesek, a falusi turisztikai szolgáltatók és a vízparti turisztikai szolgáltatók egymás tevékenységéről tudva, egymást bekapcsolva a saját tevékenységi körükbe fejlődnek, kiterjesztem a működési idejüket a hidegebb hónapokra is. d. a szociális ellátó szervezetek szervezett formában, technikailag felszerelve végzik a munkájukat, eljutva minden rászorulóhoz. e. az oktatási intézmények kiterjesztik tevékenységüket a tovább- és átképzési programokba, jól felszerelt technikával rendelkeznek és aktív kapcsolatot alakítanak ki a munkaadókkal. f. a lakossági, üzleti szolgáltatások a jelentkező igényeknek megfelelő árukészlettel és szolgáltatásokkal végzik tevékenységüket. g. az önkormányzatok közösen, céljaikat egyeztetve egymással, a településeken túlmutató fejlesztéseket együtt valósítják meg, a stratégiájukat egy rendszeren belül alakítják ki. Összefoglalva a stratégiai program jövőképe, hogy a térség egészében és a környezetében kialakul az alulról építkező, szövetkezéseken alapuló, a környezettel harmonikusan fejlődni képes földrajzi és gazdasági egység, az itt élő ember szolgálatában.


10


operatív program

O P E R AT Í V P R O G R A M 1. Az operatív program szöveges összefoglalása Az operatív program kidolgozott intézkedései és támogatandó tevékenységei a stratégiára alapozottan lettek megfogalmazva. A stratégia 4. fejezetében utaltunk arra, hogy a megfogalmazott 10 alprogram közül 6, azaz - Oktatás és képzés - Szőlő és bor - Falusi és szelíd turizmus - Gazdálkodási feltételek - Piac és marketing - Agrárgazdasági környezet jelent olyan gerjesztő hatást a térségben, amely a többi intézkedés tevékenységeire is ösztönzőleg hat. Tehát ebben látjuk a stratégia valódi hangsúlyait, amelyek elindításával egy magától fejlődni képes, egységes térségi rendszer alakulhat ki. Ettől függetlenül a program alkotói kívánatosnak tartják a stratégiában megfogalmazott célokhoz rendelt programok mindegyikének beindítását, mivel a fejlődés akkor lehet komplex és eredményeiben a 3 éve tervezési időszakon túlmutató, ha párhuzamosan több fejlesztési irányt is támogatunk tevékenységek garantálásával. Ezt tükrözi az alábbi összefoglaló táblázat is, amely az egyes alprogramokhoz rendelt intézkedések megvalósulásával produkált outputok, eredmények és hatások összefoglalását adják.


11


Alprogram I/A) Települési közösségi élet

Output

operatív program

Eredmény

Következmény/hatás

Mikrotérségenként vagy településenként egy animátor és egy erős civil szervezet Évi 50-100 hallgató és tanfolyamon résztvevő egyegy képzési ciklusban 3 év alatt településenként 20-30 hektár új szőlőtelepítés

Működő civil szervezetek, 3 év alatt a meglévők száma megduplázódik

Élénkül és javul a szellemi élet

Évi 50 végzett hallgató 2005-től

3 év alatt 20-30 új programszervezés, vendégfogadó helyek felújítása és kialakítása, stb. Környezetkímélő gazdálkodásra átálló gazdaságok, erdőtelepítések

A térségben 100 működő falusi vendégfogadóhely

II/D) Gazdálkodási feltételek

Gépbeszerzések, termelői csoportok szerveződése, birtokösszevonások

II/E) Piac és marketing

Térségi és települési kiadványok, információgyűjtés és szolgáltatás minden településen Évi 20 km út és csapadékvíz hálózat felújítása, víz- és szennyvízvezeték kiépítése 1-2 térségi hulladékkezelő kiépítése, a hulladékszállítás megszervezése 3 év alatt 1 épület illetve településrész-felújítás községenként, 1 új út, 5 felújított út

Településenként 20-25 jól felszerelt működő gazdaság, közülük 5 egy termelői csoport tagja Kiépült információs pultok és központ, szervező rendszer

Hatékony munkavégzés, élénk gazdasági fejlődés, csökkenő munkanélküliség A gazdaság erősödése, a borpiac élénkülése, versenyképes termékek a hazai és nemzetközi piacon A szezon kibővülése, új turisztikai ágak fejlődése, nagyobb jövedelem lecsapódása A „biopiacon” való részesedés szerzése a térségben termelt biotermékekkel A mezőgazdasági termelés fejlődése és élénkülése, versenyképes termékek piacra dobása Működő „eladói” rendszer

I/B) Oktatás és képzés II/A) Szőlő és bor

II/B) Falusi és szelíd turizmus II/C) Környezetkímélő gazdálkodás

III/A) Agrárgazdasági környezet III/B) Táj- és természetvédelem III/C) Települési környezet

Településenként 5-10 fejlődő szőlő- és borgazdaság

20 beinduló integrált és ökogazdaság, 100 – 150 ha gondozott erdőterület

Településenként 5 km felújított mezőgazdasági és hegyi út, kiépített kommunális hálózat Működő hulladékkezelők, évi 5-10 természetvédelmi akció Rendezett, vonzó falvak és összeköttetéseik

Fejlett agrárgazdasági környezet, meglévő és működő infrastruktúra Védett és rendezett természeti táj Jó közérzet, erősödő identitástudat, több látogató

2. Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat Az alábbi táblázat összefoglalása a térségben felmerült feladatokhoz rendelt potenciális pénzügyi forrásoknak. A terv nem valóban elköltött forintokat jelöl meg, hanem egyfajta igényt – annak igényét, hogy minimálisan ennyi forrás rendelkezésre áll majd egy-egy intézkedés megvalósítására 2004-2006 közötti tervelési időszakban a térségben, amely forrásnak egy részét a térség szereplői – önkormányzatok, vállalkozások, civil szerveződések – biztosítják, a másik részét pedig regionális, hazai és európai uniós támogatási rendszerekből szerzik meg.


12


Költségek összesen Intézkedések a. A helyi közösségi élet erősítése a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével b. A helyi csoportok tevékenységi körének bővítése, fejlesztése I/A) „Települési közösségi élet” összesen: a. A képzési és ismeretszerzési lehetőségek bővítése a térségen belül I/B) „Oktatás és képzés” összesen: a. A szőlészet és borászat minőségi fejlesztése, ehhez szükséges feltételek megteremtése b. Az értékesítési lehetőségek körének bővítése a szőlészetben-borászatban II/A) „Szőlő és bor” összesen: a. A szolgáltatási színvonal emelése a falusi vendégfogadásban b. A turisztikai formák körének szélesítése és összekapcsolása II/B) „Falusi és szelíd turizmus” összesen: a. Az öko- és természetkímélő gazdálkodási feltételek megteremtése és javítása II/C) „Környezetkímélő gazdálkodási formák” összesen: a. A mezőgazdasági tevékenység feltételeinek javítása b. A mezőgazdasági feldolgozás helyi feltételeinek erősítése II/D) „Gazdálkodási feltételek” összesen: a. A térségen belüli információáramlás javítása b. A meglévő és létrehozott értékek népszerűsítésének és eladásának fejlesztése II/E) „Piac és marketing” összesen: a. A mezőgazdasági területek alkalmasság szerinti hasznosítása b. Agrárinfrastruktúra fejlesztése III/A) „ Agrárgazdasági környezet” összesen: a. Térségi környezetvédelem ösztönzése III/B) „Táj- és természetvédelem” összesen: a. A községek és a város településképének fejlesztése b. Térségi közlekedési hálózatok fejlesztése III/C) „Települési környezet” összesen: Mindösszesen:


operatív program

2004

2005

(millió Ft) 2006 Összesen 208 482

66

208

15

39

39

93

81 37

247 99

247 99

575 235

37

99

99

195

530

530

235 1 255

46

125

125

296

241 110

655 315

655 315

1 551 740

150

400

400

950

260 450

715 1 165

715 1 165

1 690 2 780

450 280

1 165 1 440

1 165 1 470

2780 3 190

100

250

250

600

380 40 70

1 690 115 173

1 720 115 178

3 790 270 421

110 70

288 190

293 190

691 450

150 220 100 100 130

420 610 225 225 350

430 620 225 225 350

1 000 1 450 550 550 830

150 280 2 159

550 900 6 594

550 900 6 639

1 250 2 080 15 392

13


operatív program

3. Az operatív program menedzsment struktúrája A következő táblázat az egyes intézkedések megvalósítását elősegítő, koordináló, irányító személyeket, szervezeteket tartalmazza. Szükséges megjegyezni, hogy az intézkedések és a támogatandó tevékenységek többsége több szervezet, csoportosulás összefogásával lesz hatékony, és váltja be a hozzá fűzött reményeket. A szervezetek között ugyan nem szerepel, de a program szerkesztői szerint mindenképpen kívánatos, ajánlott és egyben szükségszerű is egy térségi szervezet létrehozása és működtetése, amely az egész programot menedzseli, összefogva a felsorolt és nem említett intézmények, szervezetek, csoportok munkáját és szándékait, a program célkitűzésének elérése érdekében. A szervezet abban az esetben képes hatékonyan ellátni a feladatát, ha a szakmailag felkészült. Ezért a térség adottságaira való tekintettel szükségesnek látjuk a következő területek képviselőit látni a szervezetben: agrárium, turizmus, környezetvédelem, oktatás-művelődés és humán szféra, műszaki tervezés, területfejlesztés, informatika. A döntéshozók akarata és forrásteremtése nélkül azonban a legjobb szakmai csapat sem lehet eredményes. Intézkedés I/A) Települési közösségi élet I/B) Oktatás és képzés II/A) Szőlő és bor II/B) Falusi és szelíd turizmus II/C) Környezetkímélő gazdálkodás II/D) Erdőgazdaság II/E) Gazdálkodási feltételek II/F) Piac és marketing III/A) Agrárgazdasági környezet III/B) Táj- és természetvédelem III/C) Települési környezet


Megvalósításért felelős személyek, szervezetek Civil szervezetek és szövetségei, egyházközségek Oktatási intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok Balatonfüred-Csopaki Hegyközségi Tanács, hegyközségek Falusi szolgáltatók egyesülete, borutak, kerékpáros és lovas egyesületek, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, kézművesek szövetsége Termelői csoportok, Balatonfüred-Csopaki Hegyközségi Tanács, hegyközségek, mezőgazdasági vállalkozások szövetségei Erdőbirtokosságok Termelői csoportok, Balatonfüred-Csopaki Hegyközségi Tanács, hegyközségek, borút egyesületek Turisztikai szolgáltatók szövetsége, önkormányzatok, borutak, termelői csoportok, mezőgazdasági vállalkozások szövetségei Önkormányzatok, termelői csoportok, mezőgazdasági vállalkozások szövetségei Önkormányzatok, civil szervezetek, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Önkormányzatok, civil szervezetek, Műemlékvédelmi Hivatal, Balaton-felvidéki Nemzeti Park

14


operatív program

4. Intézkedések 4.1. A helyi közösségi élet erősítése a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével (I/A) 4.1.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A térségben a helyi közösségi élet kialakításához és fenntartásához kevés vagy hiányzik a gerjesztő, ún. „kovászember”, aki képes arra, hogy megmozgassa és a helyi történelmi, tradicionális értékeknek vagy a helyi közösség igényeinek megfelelő irányba terelje a csoportot, kialakítva vagy megőrizve az identitástudatot. A meglévők számára pedig a tevékenységük ellátását megkönnyítő feltételek hiányoznak. Ezen túlmenően nincsenek megfelelő körülmények a helyi közösségek számára a tevékenységük űzéséhez, ami a helyszínt és a tárgyi feltételeket illeti. A meglévő kultúrházak nagy része elhanyagolt állapotban van, illetve nem rendelkezik klubhelyiségekkel, nem elérhető számukra a számítógép és az Internet, stb. 4.1.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy erős és tevékeny, a helyi értékekre büszke közösség jöjjön létre és maradjon fenn a településekben. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: „a lakosság csökkenésének megakadályozása” • specifikus cél: „erős helyi közösségek kialakítása és fenntartása” 4.1.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés keretében lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy-egy közösségben megtalálják a természetes „vezéregyéniséget”, aki képes összetartani a csoportot, és folyamatos tevékenységet, kötődést, szórakozást biztosít a helyieknek. Az intézkedés révén a személyi feltételeken túl a tevékenység elindításához szükséges tárgyi feltételek biztosítására is lehetőség nyílik. Az intézkedés másik része pedig biztosítja egyrészt a településen helyben elérhető közösségi helyiséget, annak felszerelését a vágyott tevékenység folytatásához, másrészt segítségével létrejöhet egy térségi civil központ, ahol tömörülhetnek a helyi közösségi csoportok, könnyebbé válik számukra a kapcsolatteremtés – és tartás, az információáramlás, valamint szövetséget alakíthatnak ki a hasonló tevékenységet folytató helyi csoportok. 4.1.5. Közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre A közösségek életébe bekapcsolódó lakosság, ifjúsági, női és nyugdíjas klubok tagjai, szabadidő tevékenységek csoportos űzői. Közvetve érintettek a szociális ellátó szervezetek a nyugdíjas klubok, szociális gondozók révén, az oktatási intézmények is az ifjúsági csoportok, gyermek szakkörök kapcsán. 4.1.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − Helyi összefogó, szervező emberek − animátorok és kovászemberek − felkutatása és tevékenységük elindítása BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG

15


operatív program

− Civil szerveződések működési feltételeinek segítése, szélesítése és továbbfejlesztése − A szerveződések működését könnyítő központi civil ház kialakítása, működtetése A térség központjában − A helyi művelődési és közösségi házak, szobák funkcióinak bővítése a közösségi kezdeményezések érdekében - helyi központokként való működtetésének elősegítése Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda 1. Kultúrház felújítása Vászolyon

2. Civil közösségi centrum kialakítása Balatonfüreden

A meglévő, rossz állapotban lévő épület felújítás a helyi közösségi élet erősítéséért illetve a kulturális programok megfelelő helyszínek biztosításáért A városi és térségi civil szerveződések számára egy információs és szervező központ kialakítása.

Vászoly Fennmaradásáért Alapítvány, helyi önkormányzat

Gesztortelepülés Vászoly

Balatonfüred Balatonfüred Önkormányzata, A város és a környező települések civil szervezetei

Hozzávetőleges költség (ezer Ft) 10.000

20.000

4.1.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: Gazdasági értelemben áttételes szerephez jutnak a helyi kezdeményezések, mint egy erős bázis a településeken és a térségben. A helyi lakosok azzal, hogy jobban érzik magukat a lakóhelyükön, élhető életet tudnak élni, ez kihat a gazdaságban nyújtott teljesítményükre, ezáltal folyamatosabb és egyenletesebb fejlődés lesz biztosítva. Társadalmi fenntarthatóság: Az egyének lehetőséget kapnak, hogy egy-egy számukra megfelelő csoporthoz tartozzanak, ezáltal a közösségi énjük erősödik. A tevékenységük gyakorlása biztosítja a csoport céljának megvalósítását és fenntartását – az adott érték megőrzését. Ez a cél generálja a folyamatos fenntarthatóságot. Környezeti fenntarthatóság: Szintén közvetve jut szerephez az intézkedéssel kapcsolatban – egy-egy közösség tevékenységi körébe tartozhat a település környezetének gondozása. További biztosíték, hasonlóan a gazdasági fenntarthatósághoz, az emberek magasabb életszínvonala magasabb igényeket támaszt a saját környezetével szemben is, minek következtében ápolt, gondozott kultúrtáj keletkezik. 4.1.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők és a hátrányos helyzetűek életére erős hatással van az intézkedés, mivel általában igaz, hogy a nők fogékonyabbak a közösségi csoportokban való közreműködésre. Ezzel folyamatos elfoglaltságot és erős kötődést lehet biztosítani a számukra, amely különösen fontos a kisebb településeken, ahol kevés a szórakozási és tartalmas időtöltési lehetőség, és fokozottan fontos a közösség elfogadása az adott személy számára.


16


operatív program

Hasonló a helyzet a hátrányos helyzetűek esetében is. Amennyiben megváltozott munkaképességűekről van szó, úgy a segítségnyújtás csoporton keresztül hatékonyabb és kevésbé terhes az adott egyén számára. Ezen túlmenően azonban az adott személynek is lehetősége nyílik segíteni a többi társát. A társadalmilag megkülönbözetett csoport tagjainak könnyebbé válik a helyi közösség erősödésén keresztül a beilleszkedés.


17


operatív program

4.2. A helyi csoportok tevékenységi körének bővítése, fejlesztése (I/A) 4.2.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A helyi társadalom, a közösségek néhány rétege, mint a nyugdíjasok, a fiatalok és a megváltozott munkaképességűek nehéz helyzetben vannak amiatt, hogy kevés lehetőség van számukra az egyes településeken lekötni a figyelmüket, kielégíteni igényeiket illetve hasznosnak érezni magukat a közösségeken belül. 4.2.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy az egyes közösségi csoportok számára erősebb helyzet teremtődjön a helyi társadalmon belül Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: „a lakosság csökkenésének megakadályozása” • specifikus cél: „erős helyi közösségek kialakítása és fenntartása” 4.2.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés lehetőséget biztosít a helyi közösségek számára, hogy a nyugdíjasokat és megváltozott munkaképességűeket bevonják a közös életbe, a tevékenységeikbe. A kis lakos számú településeken különösen fontos, hogy milyen a lakosok életminősége, és ennek csak egyik feltétele az anyagi helyzet, legalább ugyanakkora a lelki bázis. Az intézkedés révén akár szórakozási és időtöltési, akár valamilyen feladat megoldási lehetőségek nyílnak meg. A másik érintett réteg a fiatalok közössége, akik a felgyorsult világban, a túl sok külső impulzus sokaságában elveszíthetik a gyenge kapcsolatukat a biztos emberi értékekkel, illetve nem lesz kapaszkodójuk akkor sem, ha nem ismerik meg a helyi hagyományokat, életszemléletet, értékeket. Az ifjúsági csoportok erősítése az intézkedés révén megvalósulhat. 4.2.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre A helyi érintett rétegek szereplői, tagjai, közvetve a szociális ellátó intézmények, valamint az oktatási intézmények és a helyi önkormányzatok. 4.2.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − A nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek életkörülményeinek javítása, valamint bevonásuk a közösségi szerveződések munkájába, a felhalmozott tudásának felhasználásával − Az ifjúság számára csoportos foglalkozások szervezése a helyi értékek megismertetése és a közösségi élet elsajátítása céljából Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG

Gesztor-

Hozzávető18


operatív program

település Nyugdíjas egészségügyi központ kialakítása

A megfelelő éghajlati viszonyok miatt, Helyi önkormányzat a családias, vonzó kistelepülés lehetővé teszi a nyugdíjasok számára egy egészségügyi-turisztikai központ kialakítását

Paloznak

leges költség (ezer Ft) 150.000

4.2.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: Gazdasági értelemben áttételes szerephez jutnak a helyi kezdeményezések, mint egy erős bázis a településeken és a térségben. A helyi lakosok érintett rétegei azzal, hogy jobban érzik magukat a lakóhelyükön, élhető életet tudnak élni, ez kihat a gazdaságban nyújtott új teljesítményükre, kisebb rászorultsággal közelednek a külvilág felé. Társadalmi fenntarthatóság: Az egyének lehetőséget kapnak, hogy egy-egy számukra megfelelő csoporthoz tartozzanak, ezáltal a közösségi énjük erősödik. A tevékenységük gyakorlása biztosítja a csoport céljának megvalósítását és fenntartását. Ez a cél generálja a folyamatos fenntarthatóságot. Környezeti fenntarthatóság: Szintén közvetve jut szerephez az intézkedéssel kapcsolatban – egy-egy közösség tevékenységi körébe tartozhat a település környezetének gondozása. További biztosíték, hasonlóan a gazdasági fenntarthatósághoz, az emberek magasabb életszínvonala magasabb igényeket támaszt a saját környezetével szemben is, minek következtében ápolt, gondozott kultúrtáj keletkezik. 4.2.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők és a hátrányos helyzetűek életére erős hatással van az intézkedés, mivel általában igaz, hogy a nők fogékonyabbak a közösségi csoportokban való közreműködésre. Ezzel folyamatos elfoglaltságot és erős kötődést lehet biztosítani a számukra, amely különösen fontos a kisebb településeken, ahol kevés a szórakozási és tartalmas időtöltési lehetőség, és fokozottan fontos a közösség elfogadása az adott személy számára. Hasonló a helyzet a hátrányos helyzetűek esetében is. Amennyiben megváltozott munkaképességűekről van szó, úgy a segítségnyújtás csoporton keresztül hatékonyabb és kevésbé terhes az adott egyén számára. Ezen túlmenően azonban az adott személynek is lehetősége nyílik segíteni a többi társát. A társadalmilag megkülönbözetett csoport tagjainak könnyebbé válik a helyi közösség erősödésén keresztül a beilleszkedés. Az ifjúság és nyugdíjasok számára szintén meghatározó az intézkedés, a létük határozza meg azt, hogy a fenntarthatóság biztosítva lesz.


19


operatív program

4.3. A képzési és ismeretszerzési lehetőségek bővítése a térségen belül (I/B) 4.3.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A térségben komoly igény keletkezett arra vonatkozóan, hogy több aktuális ismerethez tudjanak jutni a helyi vállalkozások, lakosok, diákok, stb. A másik oldalról pedig hiányzik a térség jellegzetességeire és lehetőségeire építő szakismeretek átadása. Erre az oktatók sincsenek felkészülve – különösen igaz ez a csatlakozáskor, amikor nagy mennyiségű ismeret átvételére és átadására van szükség minél rövidebb idő alatt, hogy a kínálkozó lehetőségeket ki tudják használni. 4.3.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy nőjön a térség lakosainak, vállalkozásainak az átlagos tudás szintje, illetve szélesebb látókörrel rendelkezzenek. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: 1. „a lakosság csökkenésének megakadályozása” 2. „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében” • specifikus cél: 1. „a szaktudás helybehozása feltételeinek biztosítása” 2. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 4.3.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedésen belül támogatni kívánjuk a meglévő helyi oktatási intézményeket a helyi ismeretek átadására, a speciális ismeretanyag összegyűjtésére és továbbítására, valamint a kapcsolatuk erősítésére a vállalkozókkal és a tanulni vágyókkal. Az egyik fontos kérdéskör az EU-ból várható lehetőségek hatékony kihasználása illetve a betartandó jogszabályokra való ügyelés. Az intézkedés külön figyelmet fordít a nyugdíjasokra és a megváltozott munkaképességűekre – a program összeállítói kiemelten fontosnak tartják a tovább- vagy átképzési lehetőségek kiterjesztését ezekre a rétegekre, ugyanis az élhető élet fontossága számukra sokkal intenzívebb, a problémákkal szembeni fokozottabb érzékenységük miatt. Az új ismeretek elsajátításának lehetősége számukra új kapukat nyithatnak meg a saját életszínvonaluk emelésében. 4.3.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre Az érintett lakosokon kívül a szőlőtermesztők és bortermelők, a mezőgazdasági termelők és termékfeldolgozók, a falusi turisztikai szolgáltatók, a vízparti turisztikai szolgáltatók, a szociális ellátó szervezetek, az oktatási intézmények és a lakossági, üzleti szolgáltatások, akik igénylik az új ismeretek elsajátítását. 4.3.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − A meglévő szakmai képzési lehetőségek (szakközépiskolák, universitas) bevonása a helyi viszonyokra építő alap-, közép- vagy felsőszintű szakismeretek elsajátításába BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG

20


− Szakoktatók folyamatos továbbképzése aktualizálása, külföldi tapasztalatcserék

operatív program

feltételeinek

kialakítása

–

tananyagok

− Nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek át- vagy továbbképzési lehetőségeinek bővítése − Az EU-val kapcsolatos ismeretek és a kistérségi programozás elsajátítására tanfolyamok, képzések, tanácsadás szervezése Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda A megváltozott munkaképességűek továbbképzése

A munkából kiesett megváltozott munkaképességűeknek továbbképzési lehetőség biztosítása helyibe való szállítással, munkalehetőség felkutatásával, valamint közös programok szervezésével.

S.O.S. Együtt Egymásért Közalapítvány

Gesztortelepülés

Hozzávetőleges költség (ezer Ft)

Balatonfüred

30.000

4.3.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: A helyi és a térség szereplőit érdeklő, érintő ismeretanyag elsajátításával erősödni fog a gazdasági potenciál, mivel a képzett szakemberek vagy csak az egyszerűen szélesebb látókörű emberek több lehetőséget tudnak kihasználni. A képzési program maga akkor válik gazdaságilag fenntarthatóvá, ha helyi forrásokat is megmozgat. Abban az esetben van erre esély, ha az induláskor – az első néhány évben – sikerül külső forrásokat bevonni. Társadalmi fenntarthatóság: Az igény növekedése és fennmaradása miatt a társadalmi fenntartása biztosítva látszik – a képzések megszervezői illetve az oktatók részéről pedig szükségszerűség a fenntartás, jól felfogott érdek akkor, amikor az általános és középfokú képzési rendszerben egyre kevesebben vesznek részt, ugyanakkor a felnőtt lakosság egy rétege pedig igényli a friss ismeretanyaghoz való hozzájutást. Környezeti fenntarthatóság: Áttételesen valósul meg: a magasabb tudásszint magasabb igényszintet indukál, amelyből következik a tenniakarás erősödése a környezetünk iránt. A képzési helyszínek, mint környezet pedig adottak – több iskola léte is veszélyben van a csökkenő gyermekszám miatt, ez az alternatíva biztos fennmaradást jelenthet számukra. 4.3.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők az utóbbi néhány évtizedben jelentős túlsúlyba kerültek az általános és szakképzések terén, mint oktatók. Számukra ez az intézkedés biztosítja a folyamatos munkát és megélhetést, illetve a képzések alanyaiként pedig több lehetőséget kapnak az adottsági és érdeklődési körükben új munkahelyek betöltésére.


21


operatív program

A hátrányos helyzetűek esetében különösen fontos mozzanat a tovább- vagy átképzési bázis erősödése, mivel ez jelentheti számukra az egyetlen kapaszkodót akkor, amikor az eredeti szakmájukban többé nem képesek vagy nem akarnak elhelyezkedni.


22


operatív program

4.4. A szőlészet és borászat minőségi fejlesztése, ehhez szükséges feltételek megteremtése (II/A) 4.4.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A térség egyik meghatározó gazdasági tevékenysége a szőlészet és a borászat – a térség egészét lefedi a Balatonfüred-Csopaki Borvidék. A történelmi borvidéken működő vállalkozások nagy része kis földterületet művel meg, kis mennyiségű szőlővel dolgozik, ezért kiszolgáltatottak a felvevő piacnak. A szőlőtermesztők egy része nem képes feldolgozni a terményét. A nagyobb gazdaságok, amelyek fő tevékenységként foglalkoznak bortermeléssel, a nyomott árak miatt jövedelmezőségi problémákkal küzdenek, elmaradnak a szükséges fejlesztések a versenyképesség megőrzéséhez, illetve nagyobb hitelösszeggel tudják fedezni az elkerülhetetlen beruházásokat. Ezzel a piac változékonysága miatt likviditási problémákkal is meg kell küzdeniük. Mindezen nehézségek csökkenthetők vagy megszüntethetők az intézkedéssel, amely nagyobb szervezettséget és hatékonyságot eredményez. 4.4.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy a térségi szőlő- és borágazat erős és versenyképes legyen a hazai és nemzetközi piacon. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében” • specifikus célok: 1. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 2. „helyi foglalkoztatottság szintjének növelése” 4.4.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés lehetőséget biztosít egyrészt a szőlőterületek megfelelő hasznosítására, a szőlőállomány megőrzésére illetve fejlesztésére, a szőlőtermesztés feltételeinek javítására, másrészt a bortermelés feltételeinek javítására, technológiai fejlesztésére. Ebbe az intézkedésbe minden újítás, korszerűsítés, a minőség javítását célzó fejlesztés beletartozik, amely a szőlészetet és a bortermelést érinti. 4.4.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre A közvetlen kedvezményezettek a szőlőtermesztők és bortermelők, közvetve érintettek a falusi turisztikai szolgáltatók, a borturizmus révén. 4.4.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − A szőlőfajták összefüggő termőhelyeinek növelése, elöregedett állományok területein új telepítésekkel való frissítése, vagy egyéb, környezetkímélő felhasználási módok alkalmazása − Integrált növényvédelemhez a tárgyi eszközök, vegyszerek megkönnyítése, összefüggő növényvédelmi hálózatok kialakítása


hozzájutásának

23


operatív program

− A minőségi bortermelés folyamatos fejlesztése, a tárolási kapacitás átszervezése, racionalizálása a hatékonyság növelése érdekében − Eredetvédelem bevezetése a borvidéken Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda Növényvédelmi előrejelző hálózat kialakítása és működtetése

Gesztortelepülés

A rendszer bevezetésével mikroBalatonfüred— Balatonfüred térségenként néhány (a domborzattól Csopaki függően egy-egy hegyközségben 3-5) Hegyközségi Tanács mérőállomás felállítása, amely összeköttetésben vagy egy számítógéppel, amely naponta kiértékeli a kapott adatokat és értesíti a gazdákat arról, hogy aznap milyen betegség vagy károkozó támadására lehet számítani.

Hozzávetőleges költség (ezer Ft) 10.000

4.4.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: Lévén az intézkedés elsődleges célja a gazdaság egy szegmensének erősítése, a fenntarthatóság elemi érdeke a gazdaság szereplőinek. Társadalmi fenntarthatóság: A térségben élő családok több mint fele rendelkezik szőlőterülettel vagy művel szőlőt más területén- jövedelem-kiegészítés, családi hagyomány vagy megszokás miatt. Ha látnak esélyt arra, hogy a jövőben is valamilyen mértékű jövedelmet tudnak nyerni a tevékenység folytatásából, akkor fennmarad, még akkor is, ha a gazdálkodók – az idősebb korosztályhoz tartozva – egy idő tán felhagynak a munkával. Környezeti fenntarthatóság: A szőlőterületek a balatonfüredi kistérség szerves részét képezik, vannak olyan részei (pl. a Nivegyvölgy Szentantalfa központjával), amelyek a Balaton-felvidék legnagyobb összefüggő területeit alkotják. A szőlőművelés körülményeinek fejlesztése biztosítja azt, hogy nem tűnnek el a szőlőterületek a térségből. 4.4.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők az intézkedés bizonyos mozzanataiból tudják kivenni a részüket, a könnyebb fizikai munkák, mint pl. zöldmunkák, kötözés és a szüret feladatainak elvégzése kapcsán. Ezzel lehetővé válik a gazdák egyik nagy problémájának, a „napszámos” munkának a helyiek által való elvégzése. A munkákkal a nők jövedelemre tesznek szert, így nő a család átlagos jövedelmi szintje. A hátrányos helyzetűek számára ez az intézkedés nem jár előnnyel, mivel a feladatok megoldása fizikai munkát igényel, amelyben az érintettek nem tudnak részt venni. Amennyiben azonban helyhez kötött munkát tudnak vállalni (pl. adminisztráció), úgy részesülhetnek az intézkedés előnyeiből. BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG

24


operatív program

4.5. Az értékesítési lehetőségek körének bővítése a szőlészetben-borászatban (II/A) 4.5.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A térség gazdái által megtermelt borok közül egyre több minőségi borként van bevizsgálva, ugyanakkor az értékesítés során nagy részét még mindig folyóborként árusítják, a tájborok kategóriájába sorolt árakon. Sem a magas minőségi színvonal, sem a gazdák jövedelmi szintje nem engedi meg, hogy továbbra is hasonló helyzet álljon fel, amely tétel különösen igaz a külföldről beáramló nagy mennyiségű, olcsóbb bor korában, veszélyeztetve a jelen pillanatban még működőképes gazdaságok és termékük létét. 4.5.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy megőrződjön a borvidék gazdag, magas színvonalú terméke, a minőségi bor. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében” • specifikus célok: 1. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 2. „helyi foglalkoztatottság szintjének növelése” 4.5.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés révén több, koncentráltabb, magas színvonalú borászatok jöhetnek létre, biztosítva a kis mennyiségű, de minőségi borok számára a megfelelő „csomagolást”. Ezen túlmenően az érdekérvényesítés erősítése és a piac megtartása könnyebbé válik azáltal, hogy biztosítjuk a szövetkezések és a helyi kínálati piacok létrejöttét és megerősödését. 4.5.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre A közvetlen kedvezményezettek a szőlőtermesztők és bortermelők, közvetve érintettek a falusi turisztikai szolgáltatók, a borturizmus révén. 4.5.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − A palackozási feltételek javítása, kis és nagytételű bormennyiség palackozásának lehetővé tétele − Termékpályás szövetkezetek kialakítása a bortermelésben − Borbemutatók, vinotékák kialakítása és működtetése Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda


Gesztortelepülés


25


Térségi vinotéka kialakítása A projekt keretében a környéken Szentantalfán megtermelt és palackozott minőségi borok megfelelő helyszínt kapnak a bemutatásra és a kulturált körülmények között való kóstolásra és vásárlásra.

operatív program

Zánka és Környéke Pinceszövetkezet, Zánka – Nivegyvölgyi Borút Egyesület

Szentantalfa

20.000

4.5.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: Lévén az intézkedés elsődleges célja a gazdaság egy szegmensének erősítése, a fenntarthatóság elemi érdeke a gazdaság szereplőinek. Társadalmi fenntarthatóság: A borkészítés a térségben élő családok többségében „létszükséglet”, a tradíció miatt. Amíg szőlőterületek lesznek a borvidéken, addig lesznek feldolgozók is. Környezeti fenntarthatóság: A szőlőterületek a térség meghatározó elemei, így a megtartásuk térségen túlmutató érdek. A rendezett borgazdaságok, a tájbaillő, vonzó borbemutató helyek pedig fenntartják és fejlesztik az épített környezet minőségét. 4.5.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők az intézkedésből adódó előnyök egy részét közvetve, a gazdálkodást folytató családtagjaikon, az azok által megtermelt jövedelmen keresztül élvezhetik, Ugyanakkor az egyes tevékenységek, mint pl. egy vinotéka vitele konkrét, aktív tevékenységet is nyújthatnak nekik. Hasonló a helyzet a hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek tekintetében is.


26


operatív program

4.6. A szolgáltatási színvonal emelése a falusi vendégfogadásban (II/B) 4.6.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A balatonfüredi kistérség számtalan apróbb-nagyobb jelentőségű vonzerővel rendelkezik, amely a tó létének és egyéb körülmények köszönhetően nem vagy alig van kihasználva. Ennek egyik oka az, hogy a turizmust kiszolgáló infrastruktúra, mint a szállás- és vendéglátóhelyek, kerékpárkölcsönzők és szervizek, lovas fogadók, ajándékboltok, stb. kevés számban található vagy a színvonala gyenge. 4.6.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy erősödjön a térség falusi turisztikai potenciálja, s bekapcsolja a térséget az egész éven át tartó turisztikai vonzerőkbe. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: 1. „a turizmus, mint fő bevételi forrás megőrzése”; 2. „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében;” • specifikus cél: 1. „folyamatos turisztikai szezon biztosítása” 2. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 3. „helyi foglalkoztatottság szintjének növelése” 4.6.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés keretében összefoglalóan minden, a falusi és természetközeli turisztikai ághoz kapcsolódó fejlesztésnek helyt adunk, amely valamilyen formában a meglévő és megteremteni kívánt helyi értékek bemutatásához szolgál kiegészítő szolgáltatásként. Ezen túlmenően az intézkedés azt is ösztönözni igyekszik, hogy a helyi lakosok és vállalkozók aktíva bekapcsolódjanak mind egy új vállalkozás elindításába, mind egy útvonal fenntartásába. 4.6.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre Közvetlenül érintettek a falusi turisztikai szolgáltatók, közvetve pedig a lakosok és az önkormányzatok, valamint a vízparti turisztikai szolgáltatók és a lakossági, üzleti szolgáltatások. 4.6.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − Vendégfogadási − szállás- és étkezőhelyek − feltételek kialakítása illetve minőségi javítása, a szolgáltatók szervezettségi szintjének erősítése − A természethez kötődő turisztikai formák − a bor-, bakancsos, ifjúsági, kerékpáros, lovas, gyógy-, horgász- és vizi turizmus − infrastruktúrájának (utak, kerékpárutak, pihenők, kilátók, kempingek, parkok, csónakkikötők, esőbeállók, térképek, útvonaljelzők, stb.) bővítése, karbantartása, minőségi fejlesztése, ehhez a helyi szereplők bevonása − A turisztikai szolgáltatók egységes minősítési rendszerbe való bevonása


27


Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda

operatív program

Gesztortelepülés


4.6.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: A térség turisztikai adottságai megvannak, ennek kihasználása – fejlesztések beindításával és működtetésével – jövedelmet termel. A befolyó bevétel lehetővé teszi újabb projektek megvalósítását (pl. újabb szolgáltatások, programok beindítása), amely egyúttal biztos jövedelemforrás. Társadalmi fenntarthatóság: A térség partmenti településein a turizmus jelenti a fő bevételi forrást, amelybe beletartoznak a családok is, mint szobakiadók. A parttól távolabb eső községekben azonban hiányzik a falusi turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások. Amennyiben ezen a területen is beindul a fejlődés, a lakosok, a szolgáltatók érdekük szerint fenn fogják tartani. Környezeti fenntarthatóság: A falusi turizmus kis tömegben a környezetre nemhogy nem gyakorol negatív hatást, hanem hozzásegít a rendezett, vonzó táj megőrzéséhez. 4.6.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők tekintetében fontos pozitív hatás érzékelhető, amennyiben a turisztikai szolgáltatók nagy része – lévén emberekkel való bánásmódról van szó – a nők közül kerülnek ki. A nők számára ez szakmai és jövedelemi perspektívát jelent. A hátrányos helyzetűekre szintén pozitív hatást gyakorolhat az intézkedés, amennyiben az egyszerűbb és/vagy helyhez kötött munkákat képesek vállalni.


28


operatív program

4.7. A turisztikai formák körének szélesítése és összekapcsolása (II/B) 4.7.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A térségben nagyon kevés azon szolgáltatások és programok száma, amelyeket szervezett módon kínálnak, amelyek egyáltalán működnek. A mezőgazdasági termékek közül a bor a legjelentősebb a vidéken, ennek népszerűsítése már elindult, mivel a térségben összesen 4 borút egyesület kezdte meg a munkáját, ugyanakkor erejük még kevés, a szervezés kezdetleges vagy teljesen hiányzik. 4.7.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy a vidék rétékeihez kötődő turisztikai formák köre szélesedjen és erősödjön, mint az egyik alternatívája a vízparti turizmusnak. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: 1. „a turizmus, mint fő bevételi forrás megőrzése”; 2. „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében;” • specifikus cél: 1. „folyamatos turisztikai szezon biztosítása” 2. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 3. „helyi foglalkoztatottság szintjének növelése” 4.7.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés során minden, a térséget és megtermelt javait népszerűsítő akció teret kap a megvalósításra. A programok tekintetében a lehető legszélesebb kört kell érteni. A mezőgazdasági termékek helyi értékesítése és valamilyen attrakcióhoz való kötése szintén nagy hangsúlyt kap. A kézművességnek és a művészetek gyakorlásának hagyománya van a térségben, ugyanakkor a népszerűségét a térségen kívülről és kívülre tudja kamatoztatni. Ezt kívánjuk erősíteni, illetve a látogatókat vonzani a készítés és bemutatás helyszínére. A sportolási lehetőségek bővítésének és magas színvonalon való űzésének igénye a falusi vendéglátók tapasztalatain alapszik, a látogatók – akik otthon is űzik ezeket a sportokat – nem kívánnak lemondani róla az üdülés ideje alatt sem. 4.7.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre Közvetlenül érintettek a falusi turisztikai szolgáltatók, közvetve pedig a lakosok és az önkormányzatok, valamint a vízparti turisztikai szolgáltatók és a lakossági, üzleti szolgáltatások. 4.7.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − A mezőgazdasági termékek turisztikai célú felhasználásának mezőgazdasági tevékenység bekapcsolása a falusi turizmusba

ösztönzése,

a

− A helyi életmódot, kultúrát bemutató közös rendezvények, hagyományteremtő programok megszervezése


29


operatív program

− A helyi kézműves és kisipari tevékenység támogatása, bevonása a turizmusba − Sportolási lehetőségek bővítése a falvakban – golf, vizi sportok, stb. Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda Kézműves bemutatóműhely A képzőművész keramikus munkáit Kézdy Éva kialakítása Vászolyon helyben, az alkotás helyszínén kívánja keramikus bemutatni a látogatók számára, egyben képzőművész értékesítő helyként is üzemeltetve.

Gesztortelepülés Vászoly

Hozzávetőleges költség (ezer Ft) 5000

4.7.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: A térség turisztikai adottságai megvannak, ennek kihasználása – fejlesztések beindításával és működtetésével – jövedelmet termel. A befolyó bevétel lehetővé teszi újabb projektek megvalósítását, amely egyúttal biztos jövedelemforrás. Másfelől nézve a két legfontosabb gazdasági ág –a mezőgazdaság és a turizmus – összekapcsolása (pl. gyógynövényeket feldolgozó és árusító hely, mandulabolt, borbemutatók és vendégváró pincék, stb.) a környéken kuriózumnak számítanak, így a speciális dolgokat kereső turisták kedvencei lehetnek. Ez szintén a hosszú távú fenntarthatóság irányába mutat. Társadalmi fenntarthatóság: A térség partmenti településein a turizmus jelenti a fő bevételi forrást, amelybe beletartoznak a családok is, mint szobakiadók. A parttól távolabb eső községekben azonban hiányzik a falusi turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások. Amennyiben ezen a területen is beindul a fejlődés, a lakosok, a szolgáltatók érdekük szerint fenn fogják tartani. Környezeti fenntarthatóság: A falusi turizmus kis tömegben a környezetre nemhogy nem gyakorol negatív hatást, hanem hozzásegít a rendezett, vonzó táj megőrzéséhez. Különösen akkor igaz ez a tény, ha figyelembe vesszük az intézkedés célját – a mezőgazdaságot aktívan bevonni a turizmusba. 4.7.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők tekintetében fontos pozitív hatás érzékelhető, amennyiben a turisztikai szolgáltatók nagy része – lévén emberekkel való bánásmódról van szó – a nők közül kerülnek ki. A nők számára ez szakmai és jövedelemi perspektívát jelent. A hátrányos helyzetűekre szintén pozitív hatást gyakorolhat az intézkedés, amennyiben az egyszerűbb és/vagy helyhez kötött munkákat képesek vállalni.


30


operatív program

4.8. Az öko- és természetkímélő gazdálkodási feltételek megteremtése és javítása (II/C) 4.8.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A térség jelenleg mintegy 2/3-a a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, és az arány folyamatosan növekszik. A környezetvédelem ezért hangsúlyos szerepet tölt be még azokon a földeken is, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak természetvédelmi területekhez. A térség egésze a „Balaton törvény” hatálya alá tartozik, amely szintén szigorú feltételeket szab meg a mezőgazdaságilag hasznosított vagy hasznosítandó területek tekintetében. A térség maga érzékeny terület, mivel a Balaton vízgyűjtőjében fekszik, illetve vízbázis felett terül el. Ebből kifolyólag több indoka is van annak, hogy a térség gazdái ösztönözve legyenek arra, hogy a környezetet kímélő módszerekkel gazdálkodjanak, amely kívánalomba nem csupán a kevés vegyszer használat, hanem a művelési mód és a talajnak és éghajlatnak megfelelő növény- és állatfajták tartása is beletartozik. 4.8.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy a táj és a benne élő ember egysége kialakuljon, egymást segítve. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: 1. „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében” 2. „a környezet sokszínűsége további pusztulásának megakadályozása” • specifikus cél: 1. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 2. „az embernek és a többi élőlénynek megfelelő környezet biztosítása” 3. „helyi foglalkoztatottság szintjének növelése” 4.8.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés több részterületet is érint: az egyik az ökológiai növénytermesztés és állattenyésztés enyhébb és szigorúbb változatainak támogatása, a másik a méztermelés, mint egy tradicionális tevékenység, a harmadik pedig az erdőgazdálkodás, elsősorban tájgazdálkodási és turisztikai céllal. Mindhárom területen tervezett, történő fejlesztések prioritást kapnak, a szükségesség és fontosság miatt. A támogatandó tevékenységek köre részletesen taglalja a tervezett feladatokat, ugyanakkor fontos kiemelni a mintaértékű, remélhetőleg összefogáson alapuló fejlesztések megvalósítását, mint egy erdőtelepítés az erdőbirtokosság tagjainak összefogása révén, egy biobor-termelői és értékesítési csoport megalakítása vagy egy mézbemutató és árusító hely kialakítása, a méhészek összefogásával. 4.8.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre Az intézkedés közvetlen érintettjei a szőlőtermesztők és bortermelők, a mezőgazdasági termelők és termékfeldolgozók, közvetve pedig a falusi turisztikai szolgáltatók, a vízparti turisztikai szolgáltatók is – a megtermelt termékek, létrehozott javak kínálói, árusítói. 4.8.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők:


31


operatív program

− Az integrált növénytermesztés és biotermesztés feltételeinek kialakítása és fejlesztése, termelői bemutató gazdaságok kialakítása, az ökogazdálkodás módszerének tudatosítása a helyi termelők körében − Tájjellegű növényfajták (csonthéjas gyümölcsök, bogyósok, szálastakarmány, gyógynövények társnövényeikkel, stb.) hagyományos és intenzív termesztésének ösztönzése, ill. feltételeik megteremtése − Extenzív módú állattartás (szarvasmarha, juh, ló, stb.) meghonosítása, a tenyésztés feltételeinek minőségi javítása, a termelődő szerves trágya felhasználása a hagyományos és biotermesztés során − A méztermelés lehetőségeinek bővítése: gyűjtési területek növelése, felszerelés és tárolás minőségi fejlesztése − Erdőingatlan nyilvántartás kialakítása, valamint a telepítendő területek felmérése, nyilvántartása − Az erdőbirtokosságok működési feltételeinek javítása – a tulajdonosok együttműködésének javítása, nagyobb hatékonyság, szankcionálás a műveletlen területeken − A mezőgazdasági művelésből kivont területek erdősítése talajvédelmi vagy turisztikai célból (a védett flórát tartalmazó gyepek, ősborókások változatlanul hagyásával) Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda

Gesztortelepülés


4.8.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: A fenntarthatóságot egyrészt a külső – a hazai és európai uniós – igény biztosítja, amely ösztönzésekkel hívja fel a környezetkímélő gazdálkodási mód lehetőségére a gazdák figyelmét, másrészt a környezet szerkezete és adottságai, amelyek hosszú távon nem teszik lehetővé a természetet kimerítő gazdálkodási formákat. Társadalmi fenntarthatóság: A környezetkímélő életmódra való átállás lassúbb folyamat, mint a jelen program keretében rendelkezésre álló idő, ezért a társadalmi elfogadás hosszú távon tervezhető. A néhány merészebb gazdálkodó, aki vállalja az ilyen technológiára való átállást, azonban meg fogja erősíteni a többi gazdálkodót és a lakosokat is. Környezeti fenntarthatóság: Mivel maga az intézkedés a környezeti állapot fenntartásáról és az adottságoknak megfelelő fejlesztésről szól, a fenntarthatóság biztosítva van. 4.8.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre


32


operatív program

A nők és a hátrányos helyzetűek abban az esetben részesülhetnek az intézkedés pozitív hatásaiból, ha bekapcsolódnak a tevékenységek folytatásába, az új fejlesztések megvalósításába, illetve amennyiben a környezetkímélő gazdálkodás valamilyen formáját választó gazda családtagjai.


33


operatív program

4.9. A mezőgazdasági tevékenység feltételeinek javítása (II/D) 4.9.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A térségben, hasonlóan a hazai mezőgazdasági területekhez sok problémát okoz a birtokviszonyok rendezetlensége (pl. az osztatlan közös rendszer következtében műveletlen vagy elhagyott, illetve eladhatatlan területek), illetőleg az elavult technológiák, berendezések alkalmazása a gazdálkodás során. A rugalmatlanság és a tőkeszegénység miatt folyamatosa lemaradást kényszerülnek elviselni a térségi termelők, amely további piacvesztési és jövedelemszűkülési veszéllyel jár. Az újítás másik területe – a gazdák összefogása is hiányzik, amely szükségességét nem is a hazai, hanem inkább a külföldi erős konkurencia indokolja. 4.9.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy megőrződjön a térségi mezőgazdasági potenciál és hosszú távon versenyképes maradjon. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: 1. „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében” 2. „a lakosság csökkenésének megakadályozása” • specifikus cél: 1. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 2. „helyi foglalkoztatottság szintjének növelése” 4.9.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés lehetővé teszi, hogy életképes, megfelelő nagyságú területen gazdálkodó vállalkozások jöjjenek létre, a tevékenységükhöz korszerű gépparkkal, és megtermelt termények számára biz6tos piaccal rendelkezzenek, a termelői szövetkezésbe való integrálódás révén. 4.9.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre Az érintett célcsoportok a szőlőtermesztők és bortermelők, a mezőgazdasági termelők és termékfeldolgozók. 4.9.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − Birtokviszonyok rendezése földcserékkel, tagosításokkal, stb. − Az eróziót csökkentő gazdálkodási módok elterjedésének támogatása, feltételeik kialakítása (állandó talajtakarású növényfajok termesztése ill. alkalmazása, öntözés, rétegvonalas telepítések, stb.) − A jelenlegi gazdálkodáshoz igényelt vagy új technológiák alkalmazásához szükséges épületfejlesztések, valamint gépek, berendezések beszerzésének, javíttatásának támogatása


34


operatív program

− Termelői, egyéb új típusú szerveződések létrejöttének elősegítése Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda

Gesztortelepülés


4.9.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: A termőterületek birtokviszonyainak racionalizálása és a termelési feltételek javítása kicsi, de versenyképes mezőgazdaságot hoz létre, amely a megtermelt plusz jövedelmét az újabb fejlesztésekbe fektetve biztosítja a hosszú távú életképességet. Társadalmi fenntarthatóság: Az „őslakosok” legtöbbje valamilyen szinten (jövedelem-kiegészítés, hobbi, hagyomány, de akár főtevékenység is) művelnek mezőgazdasági tevékenységet, így a késztetés mindenképpen adott. Amennyiben a fejlődés beindul, a társadalmi elfogadottság még inkább erősödik. Környezeti fenntarthatóság: Az intézkedés jóvoltából az agráriumnak és ugyanakkor a környezetnek is megfelelő körülmények alakulnak ki. Tehát a környezeti fenntarthatóság így igazoltnak látszik. 4.9.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők és a hátrányos helyzetűek számára abban az esetben származnak pozitív hatásai az intézkedésnek, ha a mezőgazdasági termeléshez szükséges kötelező adminisztrációs feladatokból ki tudják venni a részüket. Egyéb tekintetben közvetve részesülnek a javakból, ha a mezőgazdálkodás valamilyen formáját művelő gazda családtagjai.


35


operatív program

4.10. A mezőgazdasági feldolgozás helyi feltételeinek erősítése (II/D) 4.10.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A szőlőtermesztés és bortermelés, mint a legnagyobb súlyú mezőgazdasági ág a térségben, is küszködik a feldolgozás, „csomagolás”, a tárolás, az értékesítés problémáival, ugyanakkor a többi meglévő, ennél gyengébb potenciállal bíró ágak (pl. szántóföldi termesztés, csonthéjas gyümölcstermesztés és feldolgozás, juh- és szarvasmarhatartás, stb.) komolyabb nehézségekbe ütközik. A helyi feltételek megteremtése illetve fejlesztése nagyságrendekkel javítja a helyzetet és a versenyképességet is a gazdák körében. 4.10.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy a helyi feldolgozás – a magasabb hozzáadott értékű termékek aránya növekedjen és biztos piacot találjon. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: 1. „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében” 2. „a lakosság csökkenésének megakadályozása” • specifikus cél: 1. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 2. „helyi foglalkoztatottság szintjének növelése” 4.10.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés keretében lehetővé válik, hogy a feldolgozás egyes fázisai, a csomagolás korszerű, fejlett technológiákat, eljárásokat és helyszíneket kapjanak a könnyebb és biztosabb értékesítés céljából. 4.10.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre Az érintett célcsoportok a szőlőtermesztők és bortermelők, a mezőgazdasági termelők és termékfeldolgozók. 4.10.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − A termények tárolási, szárítási, feldolgozási és csomagolási lehetőségeinek bővítése, minőségi fejlesztése Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda

Gesztortelepülés


4.10.7. Az intézkedés fenntarthatósága BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG

36


operatív program

Gazdasági fenntarthatóság: A helyi feldolgozási lehetőségek bővülése és minőségi fejlődése nagyobb esélyt nyújt a mezőgazdasági termékek értékesítésének, ezáltal pedig a több bevételnek. A fenntarthatóságot az éppen ez a pozitív értelemben vett kényszerpálya fogja biztosítani. Társadalmi fenntarthatóság: Az „őslakosok” legtöbbje valamilyen szinten (jövedelem-kiegészítés, hobbi, hagyomány, de akár főtevékenység is) művelnek mezőgazdasági tevékenységet, így a késztetés mindenképpen adott. Amennyiben a fejlődés beindul, a társadalmi elfogadottság még inkább erősödik. Környezeti fenntarthatóság: A feldolgozás fejlődése a környezetre csak áttételesen hat, ugyanakkor a megtermelt és eladott árukból származó jövedelemből a környezet rendbetételére is fordítódni fog. 4.10.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők és a hátrányos helyzetűek számára abban az esetben származnak pozitív hatásai az intézkedésnek, ha a mezőgazdasági termeléshez szükséges kötelező adminisztrációs feladatokból ki tudják venni a részüket. Egyéb tekintetben közvetve részesülnek a javakból, ha a mezőgazdálkodás valamilyen formáját művelő gazda családtagjai.


37


operatív program

4.11. A térségen belüli információáramlás javítása (II/E) 4.11.2. Az intézkedés szükségességének indoklása Az információ manapság az egyik legfontosabb érték, mivel ennek révén jutnak tudomásunkra a magunk számára szükséges lehetőségek. A térség szempontjából azonban abból a megfontolásból is szükség van a folyamatos és akadály nélküli információáramlás kiépítésére, hogy az összetartást és a vonzerőt erősítse. 4.11.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy lehetővé váljék az akadály nélküli, aktuális információkat tartalmazó adatáramlás. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: 1. „a turizmus, mint fő bevételi forrás megőrzése” 2. „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében” • specifikus cél: 1. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 2. „folyamatos turisztikai szezon biztosítása” 3. „a szaktudás helybehozása feltételeinek biztosítása” 4.11.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés egyrészt arra ad lehetőséget, hogy az információáramlás szervezeti elemei létrejöjjenek és megerősödjenek, azaz kialakuljon az „on-line” kapcsolat a települések között, és a térségen belül lezajló fejlesztések, újítások vagy akár egyszerű események szerves részeivé válhassanak a térség egészének. Másrészt az intézkedés révén biztosíthatók a tárgyi feltételek az információáramlás megkönnyítéséhez – az információs infrastruktúra és hálózatai kiépítéséhez. 4.11.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre Az érintett lakosokon kívül a szőlőtermesztők és bortermelők, a mezőgazdasági termelők és termékfeldolgozók, a falusi turisztikai szolgáltatók, a vízparti turisztikai szolgáltatók, a szociális ellátó szervezetek, az oktatási intézmények és a lakossági, üzleti szolgáltatások, valamint az önkormányzatok is. 4.11.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − A helyi adottságokat, a térségen kívüli lehetőségeket nyilvántartó információs központ és települési információs pultok, érintő pontok kialakítása, folyamatos aktualizálása, az ezekhez való kapcsolódás elősegítése; a meglévők folyamatos karbantartása és a kezelt adatbázisok bővítése − A hírverés formáinak (Internet, weboldalak, újságok, tv, sajtó) bővítése, színvonalbeli fejlesztések megvalósításával


38


Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda

operatív program

Gesztortelepülés


4.11.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: A kínálkozó lehetőségeket akkor tudjuk megragadni, ha naprakész információnk van róla. Tehát az információhoz való könnyebb hozzájutás elősegíti a kitűzött céljaink elérését, így érdekünk lesz az információs forrás fenntartása. Társadalmi fenntarthatóság: A térségben sokan „betelepülőként” élnek, az ország más tájairól városból vagy külföldről érkeztek, akik megszokták azt, hogy az információhoz való hozzájutás szükségszerűség, a mindennapok kelléke. Ez ösztönzi az „őslakosokat” is a lemaradás elkerülése érdekében a rendszer használatára. Környezeti fenntarthatóság: A fizikai környezetre az információszolgáltatásnak áttételesen van hatása, a gazdasági és társadalmi környezetre annál nagyobb, amelyet fent már kifejtettünk. 4.11.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők és a hátrányos helyzetűek szoros kapcsolatot alakíthatnak ki az intézkedéssel abban az esetben, ha vállalják a szerepet a rendszer működtetésére, azaz egy-egy településen vállalják az információ szolgáltató és terjesztő szerepét.


39


operatív program

4.12. A meglévő és létrehozott értékek népszerűsítésének és eladásának fejlesztése (II/E) 4.12.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A térség tele van rejtett, feltárandó és már nyilvánvaló értékkel, amelynek többsége számára gyenge vagy egyáltalán nincs felvevő piac. Amennyiben minőségi termékről van szó, mindenképpen megtalálja a maga vevőjét. Ennek érdekében azonban a minőségi fejlesztése túl a termékek, szolgáltatások és lehetőségek „eladását” kell magas szintre fejleszteni, hogy az utóbbi 10 évben az térség iránt tanúsított érdekélődésben érzékelhető és egyre erősödő hanyatlás megálljon. 4.12.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: 1. „a turizmus, mint fő bevételi forrás megőrzése” 2. „a környezet sokszínűsége további pusztulásának megakadályozása” 3. „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében” • specifikus cél: 1. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 2. „folyamatos turisztikai szezon biztosítása” 3. „helyi foglalkoztatottság szintjének növelése” 4.12.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés tartalmaz minden olyan fejlesztési lehetőséget, amely arra irányul, hogy a helyben meglévő, megtermelt, előállított, feldolgozott és piacra dobott érték vevőre találjon. Ez lehet egy megszervezett nyári program, egy túraútvonal a dombok között, egy helytörténeti kiállítás vagy egy borkóstoló egy pincében. 4.12.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre Az érintett célcsoportok a szőlőtermesztők és bortermelők, a mezőgazdasági termelők és termékfeldolgozók, a falusi turisztikai szolgáltatók, a vízparti turisztikai szolgáltatók, a lakossági, üzleti szolgáltatások, valamint az önkormányzatok. 4.12.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − A helyi termékek értékesítéséhez helyi és külső piacok folyamatos kutatása − Helyi termékeket bemutató, értékesítő helyek kialakítása, a helyi imázs fejlesztése − Szakmai, kulturális, természeti, turisztikai és helyi értékeket bemutató koordinált kiadványok megjelentetésének támogatása


40


operatív program

− A helyi marketingtevékenységek komplex koordinációjának fejlesztése egy térségi szervezeti bázis kialakításán keresztül Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda

Gesztortelepülés


4.12.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: Hiába termelünk, illetve hiába vannak számunkra és mások számára is érdekes, vonzó értékünk, ha nincs rá kereslet. Amennyiben az intézkedés jóvoltából erősödik a marketing és a PR tevékenység a térségen belül és azon kívülre irányulóan is, a térségi gazdaság sikeressé válik. A fenntarthatóság ezzel biztosított lesz. Társadalmi fenntarthatóság: A térség szereplői számára – a tapasztalatok alapján – még idegen a saját, egyébként magas színvonalú termék eladásának szükségessége és módja. A rendszer beindulásával azonban könnyebben fognak csatlakozni, mivel biztosítva látják maguk és családjuk számára a könnyebb megélhetést, a befolyó bevételt. Környezeti fenntarthatóság: A gazdasági és társadalmi környezetben biztosítva lesz a fenntarthatóság. A fizikai környezetet annyiban érinti az intézkedés, amennyiben a fejlesztések a fizikai környezetben valósulnak meg – tehát egy-egy iroda vagy egy-egy program helyszíne. 4.12.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők és a hátrányos helyzetűek kiemelt szerephez juthatnak ebben az intézkedésben is, mivel hasonlóan a képzést érintő tevékenységekhez a marketing – a szakmai tudás mellett – is elsősorban az emberekkel való bánásmódot jelenti.


41


operatív program

4.13. A mezőgazdasági területek alkalmasság szerinti hasznosítása (III/A) 4.13.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A hazai és az európai uniós szabályozások megkövetelik a területek használat szerinti besorolását, ugyanakkor bizonyos esetekben nem a valódi alkalmasság szerinti osztályt kapják. A besorolás abból a szempontból fontos, hogy lehetővé váljék a rendszerben való ellenőrzés és szabályozása, ugyanakkor azt a célt is szolgálnia kell, hogy az adott termőföld adottságainak megfelelő módon hasznosítsák. 4.13.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy a valósághoz igazodó termőföldi szabályozás jöjjön létre. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: 1. „a környezet sokszínűsége további pusztulásának megakadályozása” 2. „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében” • specifikus cél: 1. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 2. „az embernek és a többi élőlénynek megfelelő környezet biztosítása” 4.13.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés keretében lehetővé válik a termőföldek alkalmasság szerinti hasznosítása, illetőleg azok kivonása a művelésből, amennyiben az esztétikumtól eltekintve semmilyen hasznot nem nyújthatnak. 4.13.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre Az érintettek köre a szőlőtermesztők, a mezőgazdasági termelők, valamint az erdőgazdálkodók. 4.13.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − Termőhelyi területek alkalmasság és hasznosítási szempont szerinti minősíttetése – a szőlő mellett a többi területen is − A gazdálkodásra alkalmatlan területek kivonása a művelésből Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda

Gesztortelepülés


4.13.7. Az intézkedés fenntarthatósága


42


operatív program

Gazdasági fenntarthatóság: A mezőgazdasági termelés abban az esetben lehet hatékony, ha a termőföldeket az alkalmasságuknak megfelelően használják. Emellett fontos annak a biztosítása is, hogy a termőföldek a lehető legtöbb hasznot nyújtsák a gazdálkodónak – itt többek között a megszerezhető támogatásokra is gondolunk. Társadalmi fenntarthatóság: Annyiban biztosítódik az intézkedés által a társadalmi fenntarthatóság, amennyiben a gazdák javára válik a rendszer kialakítása illetve átformálása a valósághoz. Környezeti fenntarthatóság: A környezetre gyakorolt hatás elkerülhetetlen, mivel a termőföldek használata befolyásolja a táj képét. Viszont az intézkedés célja éppen az, hogy biztosítsuk az adottságoknak megfelelő használatot, tehát a hosszú távú fenntarthatóság megalapozott. 4.13.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők és a hátrányos helyzetűek közvetve részesülnek az intézkedés hatásaiból, mivel a gazdálkodási feltételek javításáról van szó. A legkézenfekvőbb hatás abban mutatkozik, hogy a mezőgazdaságból származó jövedelemből és életszínvonal emelkedésből ezek az érintett csoportok is részesülnek.


43


operatív program

4.14. Agrárinfrastruktúra fejlesztése (III/A) 4.14.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A mezőgazdaság a térségben speciális helyzetben van, mivel a termőterületek több mint fele nem sík területen helyezkedik el, valamint a területek nagy része szőlő, és a feldolgozás a helyszínen történik. Így a területek megközelítése, művelése infrastrukturális hálózat létét igényli. A megfelelő infrastruktúra nélkül hosszú távon a gazdák nem lehetnek versenyképesek sem az alapanyag-, sem a késztermék-piacon. 4.14.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy fejlett infrastrukturális háttérrel rendelkező mezőgazdasági termelés jöjjön létre. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: „az egyoldalúság megszüntetése a gazdasági ágak tekintetében”„ • specifikus cél: „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 4.14.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés lehetővé teszi, hogy kiépülhessenek a közlekedési (hegyi és egyéb mezőgazdasági utak), energia (áramhálózat) és kommunális infrastruktúra hálózatok. Ezen túlmenően pedig biztosítva lesznek azon feltételek is, amelyek megkövetelik a termelődő – és veszélyes melléktermékek – felhasználását illetve megsemmisítését. 4.14.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre A közvetlenül érintett csoportok a szőlőtermesztők és bortermelők, a mezőgazdasági termelők és termékfeldolgozók, valamint az önkormányzatok, közvetve azonban a falusi turisztikai szolgáltatók, a vízparti turisztikai szolgáltatók is, amennyiben az infrastruktúra egy részét (utak, víz- és szennyvízvezeték a hegyen, meglévő áram) kihasználják a szolgáltatásuk végzésére. 4.14.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − A mező- és erdőgazdasági utak, valamint a csapadék-víz elvezető hálózatok és környezetük karbantartása, szükség szerinti új vonalak kialakítása és karbantartása − A gazdálkodást segítő közművek (szennyvízelvezetés és kezelés, ivóvízhálózat, elektromos áramellátás) kialakítása és bővítése az agrárterületeken − A keletkező melléktermékek leadásának megkönnyítése Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda


Gesztortelepülés


44


operatív program

4.14.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: A mezőgazdasági infrastruktúra fejlettsége vagy fejletlensége nagyban hozzájárul a mezőgazdaság fejlettségi szintjéhez – mondhatni az egyik mércéje. A mezőgazdasági vállalkozások és az önkormányzatok közös érdeke, hogy a hálózatok kiépüljenek és fennmaradjanak ahhoz, hogy maga az agrárium megőrizze a térségben a pozícióját. Társadalmi fenntarthatóság: A társadalmi elfogadottság abból fog táplálkozni, hogy a mezőgazdasági termelők és feldolgozók több jövedelemre, magasabb életszínvonalra tesznek szert. Környezeti fenntarthatóság: A fejlesztéseket úgy kell megvalósítani (speciális anyagok felhasználása, a talajnak és a környezetnek megfelelő útvonalak és melységek megszabása, stb.), hogy a lehető legkevesebb anyagi és esztétikai kért okozzanak. Ebben az esetben biztosítva lesz a fenntarthatóság is. 4.14.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők és a hátrányos helyzetűek közvetve részesülnek az intézkedés hatásaiból, mivel a gazdálkodási feltételek javításáról van szó. A legkézenfekvőbb hatás abban mutatkozik, hogy a mezőgazdaságból származó jövedelemből és életszínvonal emelkedésből ezek az érintett csoportok is részesülnek.


45


operatív program

4.15. Térségi környezetvédelem ösztönzése (III/B) 4.15.2. Az intézkedés szükségességének indoklása Az intézkedésnek két okból van realitása: az egyik az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások, amelyek célja a környezet megóvása, a veszélyeztető tényezők kiküszöbölése vagy legalább hatásaik drasztikus csökkenése. A másik ok a tény, hogy a térség egésze érzékeny terület, és a 2/3-a része egy nemzeti parknak. 4.15.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy élhető és egészséges környezet alakuljon ki a térségben. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: „a környezet sokszínűsége további pusztulásának megakadályozása” • specifikus cél: „az embernek és a többi élőlénynek megfelelő környezet biztosítása” 4.15.4. Az intézkedés rövid tartalma Lehetővé válik minden, a környezetre veszélyes hatások kiküszöbölésére vagy csökkentésére tett intézkedés meghozatala. Ebbe a körbe nem csupán például a kivezető utakon konténerek lerakása, szervezett hulladék elszállítás, újrahasznosítás feltételeinek megteremtése és fejlesztése (pl. komposztáló, biogáz üzem, stb.) tartozik bele, hanem a táj szépségének megőrzése, a hagyományos gazdálkodási jelleg megőrzése is. 4.15.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre Az érintettek köre a térség összes szereplője. 4.15.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − A szilárd, folyékony hulladékok és szennyvíz illegális lerakóhelyeinek felszámolása, a szennyvíz és hulladéklerakás és kezelés megszervezése − Gondozatlan területek táji sajátosságok megőrzésével történő hasznosítása – az örökös területi besorolás megvalósítása a mezőgazdasági területeken, a hasznosítás és az értékmegőrző árak kialakítása céljából Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda

Gesztortelepülés


4.15.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG

46


operatív program

A gazdasági fenntarthatóság abban az esetben lesz biztosítva, ha a térség gazdálkodói, lakosai és önkormányzatai anyagi hozzájárulásukat adják az intézkedésben szereplő tevékenységek megvalósításához. Társadalmi fenntarthatóság: A természet igényeire figyelemmel lévő tudat kialakítása lassúbb és nehezebb folyamat, minthogy erre a 3 éves tervezési időszakban sor kerüljön, ugyanakkor az erre való törekedést nem szabad feladni, mivel csak a társadalmi elfogadottság biztosítja valójában az aktív, napi szinten megvalósuló természetvédelem kialakulását. Környezeti fenntarthatóság: Az intézkedés a környezet állapotának javításáról szól, tehát a fenntarthatóság biztosítva van. 4.15.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők és a hátrányos helyzetűek számára egyforma esélye van az intézkedés pozitív hatásainak a térség többi szereplőihez, mivel a természetvédelem az alapja kell, hogy legyen az emberek életének.


47


operatív program

4.16. A községek és a város településképének fejlesztése (III/C) 4.16.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A térség települései mindegyikében találhatók egyedi, védeni vagy megőrizni való épületek, építmények és egyéb értékek. A községek lakói számára az egyik kapaszkodó a gyökerekhez éppen ezeknek az értékeknek a léte. 4.16.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy ápolt és védett, a helyi közösségeket erősítő települési arculatok alakuljanak ki. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: 1. „a környezet sokszínűsége további pusztulásának megakadályozása” 2. „a lakosság csökkenésének megakadályozása” • specifikus cél: 1. „az embernek és a többi élőlénynek megfelelő környezet biztosítása” 2. „erős helyi közösségek kialakítása és fenntartása” 4.16.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés révén lehetővé válik, hogy a településeken felújításra kerüljenek a pusztuló, rossz állapotban lévő értékek, hogy ezáltal vonzóvá legyenek mind a lakosoknak, mind a látogatóknak. 4.16.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre A településeken élők és az itt megfordulók egyaránt az érintett célcsoportok közé tartoznak. 4.16.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − Helyi és településen túlmutató értékes épületek, épületegyüttesek, építmények, hagyományos településszerkezet gondozásának, megőrzésének elősegítése − A települések kül- és belterületi állapotának javítása faluszépítési akciókkal – pl. virágosítás, források rendbetétele, fásítások, stb. Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda

Gesztortelepülés


4.16.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG

48


operatív program

A gazdasági fenntarthatóság közvetett módon jelentkezik az intézkedésben. Ebben az esetben a települések vonzerejének növekedése határozza meg a potenciális bevételi forrás növekedését – a turizmus által –, és ez igazolja a befektetések „rentábilitását”. Társadalmi fenntarthatóság: A társadalmi fenntarthatóság abban az esetben lesz biztosítva, ha minden településen lesznek tenni akarók, akik össze tudják fogni a helyi közösséget a környezet szépítése érdekében. Környezeti fenntarthatóság: Az intézkedés maga a környezeti fenntarthatóság biztosítását célozza. 4.16.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők és a hátrányos helyzetűek számára egyforma esélye van az intézkedés pozitív hatásainak a térség többi szereplőihez, mivel a települések ápolása az egyik alapja az emberi életnek.


49


operatív program

4.17. Térségi közlekedési hálózatok fejlesztése (III/C) 4.17.2. Az intézkedés szükségességének indoklása A térség belső úthálózata néhány esettől eltekintve folyamatosan romlik, jelenleg vannak olyan útszakaszok is, amelyek komoly veszélyforrást jelenthetnek kedvezőtlen időjárási körülmények között. A közlekedési hálózatok mellett a tömegközlekedés struktúrája sem megfelelő. Több település háttérbe szorul – kiesik a főbb közlekedési vonalakból, amely fontos és kezelendő probléma akkor, amikor a munkahelyteremtés és a jövedelemszerzés fejlesztését tűzzük ki célul. A települések kis lakos számmal rendelkeznek, így helyben a lakosok töredéke talál jövedelemforrást. Ezen túlmenően problémát okoz nyári időszakban az esti közlekedési kapcsolatok teljes hiánya – az erre való igény még most is erős, amikor egyre többen használják közlekedésre a saját személygépkocsijukat. 4.17.3. Az intézkedés célja Az intézkedés célja, hogy a jelenkor követelményeinek megfelelő közlekedési úthálózat és kapcsolatrendszer alakuljon ki. Ehhez a • kapcsolódó stratégiai cél: 1. „a lakosság csökkenésének megakadályozása” 2. „a környezet sokszínűsége további pusztulásának megakadályozása” 3. „a turizmus, mint fő bevételi forrás megőrzése” • specifikus cél: 1. „helyi foglalkoztatottság szintjének növelése” 2. „az embernek és a többi élőlénynek megfelelő környezet biztosítása” 3. „a térség adottságaihoz igazított gazdaság kialakítása és erősítése” 4.17.4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés lehetővé teszi a településeket összekötő és a településeken belüli úthálózat fejlesztését, korszerűsítését illetve új utak építését, szükség szerint. Emellett pedig a helyi igényeknek megfelelő közlekedési kapcsolatrendszer kiépítését, fókuszálva a lakosok, munkások és turisták közlekedési szokásaira. Ehhez új kapcsolatok kialakítására is szükség van, illetve a meglévők racionalizálására. 4.17.5. A közvetlenül érintett célcsoportok - kedvezményezettek köre Kiemelten érintett célcsoport egyik oldalról az önkormányzat, amely a fejlesztéseket végrehajtja, másik oldalról, a felhasználók részéről a célcsoportot azok alkotják, akik használják ezeket a fejlesztéseket – az utakat és a járatokat. 4.17.6. A támogatandó tevékenységek köre A támogatandó tevékenységek a következők: − Települési és településközi úthálózat fejlesztése BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG

50


operatív program

− Tömegközlekedési kapcsolatok javítása Az adott támogatandó tevékenységhez tartozó projekt-ötletek: Projekt megnevezése Projekt rövid leírása Projektgazda

Gesztortelepülés


4.17.7. Az intézkedés fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság: A jövedelem növekedése – a lehetőségek bővülésével és a fizikai és anyagi károk csökkenésével – garantálja a gazdasági fenntarthatóságot. A karbantartás ugyan az önkormányzatokat terheli, de a bevétel-növekedés őket is érinti, így a megnőtt források hozzásegítik őket a fenntartás biztosításához. Társadalmi fenntarthatóság: A probléma megszüntetése illetve csökkentése a helyi társadalom igényeinek kielégítéséből fakad, így a társadalmi késztetés folyamatosan fennáll. Környezeti fenntarthatóság: A végbemenő fejlesztések javítják a környezet állapotát, így a fenntarthatóság biztosítva lesz – a jól felfogott érdekek és a rendelkezésre álló források révén. 4.17.8. Az intézkedés hatásai az esélyegyenlőségre A nők és a hátrányos helyzetűek számára feltétlenül előnyt jelent az intézkedésből fakadó fejlődés, mivel mindennapi életüket és munkalehetőségeiket könnyíti meg.


51

agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja

Recommend Documents