Agrárirányítás VM
MVH, Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
MgSzH, Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Forrás: Rieger L.
Vidékfejlesztési Minisztérium - VM a) stratégiaalkotás (közösségi támogatási tervek, programok elkészítése), Irányító Hatóság b) jogalkotás c) költségvetési tervezés d) egyedi hatósági ügyek intézése e) a Közös Agrárpolitika kialakításának végrehajtását szolgáló nemzeti intézményrendszer működtetése f) humánerőforrás-politika, g) irányítás és h) ellenőrzés.
Szervezet, vezetők A miniszter: Dr. Fazekas Sándor Államtitkárok: Dr. Ángyán József, parlamenti államtitkár Farkas Imre, közigazgatási államtitkár Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár Dr. Illás Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár Dr. Kardeván Endre, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár V. Németh Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár
MgSzH, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Az érintett intézmények • • • • • • • • • • •
Fővárosi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat Megyei földművelésügyi hivatalok Fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Állami Erdészeti Szolgálat és területi igazgatóságai Földművelésügyi Költségvetési Iroda Országos Borminősítő Intézet Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet Országos Állategészségügyi Intézet Országos Élelmiszervizsgáló Intézet
Az MgSzH felépítése • Központból és területi szervekből áll • Területi szervek megyei szinten szerveződnek, és felelősek többek között az igazgatási feladatok helyben történő ellátásáért • Területi szervek körzeti irodákat működtetnek • Területi szervek kirendeltséget hozhatnak létre
Az MgSzH költséghatékonysága • • • •
695 fős létszámcsökkentés (kb. 5000 fő) Szakigazgatási intézmények közötti munkamegosztás hatékonyabban szervezhető Általános költségek fajlagosan csökkennek Középtávon csökken a fajlagos irodahasználati költség
ELNÖK Elnöki Titkárság Humánpolitikai Főosztály Informatikai Igazgatóság Ellenőrzési Önálló Osztály Jogi és Területi Koordinációs Főosztály
Élelmiszerláncbiztonsági Elnökhelyettes 2010.11.17.
Természeti és Genetikai Erőforrásokért Felelős Elnökhelyettes 8
Gazdasági Elnökhelyettes
Főigazgató Gazdasági és Informatikai Osztály
MgSZH megyei szervezet
ÉlelmiszerláncNövény- és Földművelésügyi biztonsági és Talajvédelmi Erdészeti Igazgató Igazgató Állategészségügyi Igazgató Csak 10 Igazgató megyében! Földművelésügyi Járványügyi és Hatósági Állatvédelmi Osztály Növényvédelmi Osztály Élelmiszerbiztonsági Osztály Vadászati és és Minőségellenőrzési Talajvédelmi Halászati Osztály Osztály Osztály Termelési és Minőségellenőrzési és Laborok Ügyfélszolgálati Takarmányfelügyeleti Osztály Határ-kirendeltség Osztály Vetőmagfelügyeleti Osztály 2010.11.17. 9 Laborok Csak 7 megyében! Vetımagfelügyeleti Osztály*
MVH, Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal funkciói • Az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetése • Kifizetések engedélyezése, a kifizetendő összeg közösségi előírásoknak megfelelő eljárás keretében történő megállapítása • Rendelkezés a Magyar Államkincstár felé a jogosnak ítélt támogatások végső kedvezményezett részére történő átutalásáról • EMGA, EMVA terhére teljesített kifizetések elkülönített naprakész nyilvántartása, könyvelése • Kifizetések alapjául szolgáló adatok ellenőrzése • EMGA, EMVA javára történő befizetésekkel kapcsolatos feladatok ellátása
MVH feladat delegálás • • • • • • • • • • • •
Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) FVM Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomások Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (ÁT.Kft.) Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI Kft.) Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) Hegyközségek Országos Borminősítő Intézet (OBI) FVM Műszaki Intézet Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) Magyar Agrárkamara
Az MVH által kezelt támogatások Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) Belpiaci intézkedések
Közös Agrárpolitika (KAP)
Külpiaci intézkedések Intervenció Közvetlen támogatások
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) A Közösség hozzájárulása a vidékfejlesztési programokhoz Nemzeti forrás Nemzeti támogatások
2010.11.17.
13
Nemzeti Kiegészítő támogatás (Top-up)
ELNÖK Általános Elnök-helyettes Piaci Támogatások Igazgatósága Intervenciós Intézkedések Igazgatósága Vidékfejlesztési Igazgatóság + EMVA jogcímek
Pénzügyi Igazgatóság 2010.11.17. Jogi Főosztály
Belső Ellenőrzési Főosztály
Elnök-helyettes
Gazdasági Igazgatóság
Közvetlen Támogatások Igazgatósága + EMVA jogcímek
Titkársági Főosztály
IT Igazgatóság
Fejlesztési Főosztály
Területi Ellenőrzési Főosztály
Humánpolitikai Főosztály Szervezési és Koordinációs Főosztály
Területi Igazgatóság
Biztonsági és Üzemeltetési Főosztály14
Az MVH megyei kirendeltségei
Törzskar
KIRENDELTSÉGVEZETŐ
Helyszíni Ellenőrzési O. 12 megyei kirendeltség Kérelemkezelési O. Beruházási Pályázat kezelési O Vidékfejlesztési O. 7 regionális illetőségű kirendeltség Jogi O. 15
Az MVH személyzete Az MVH alkalmazottainak teljes száma
1440
A Központi Irodában dolgozók száma A Megyei Kirendeltségeken dolgozók száma
503 937
Felsıfokú oklevéllel rendelkezı munkatársak Középfokú végzettséggel rendelkezı munkatársak
1180 260
Férfi kollégák aránya Nıi kollégák aránya
46 % 54 %
2010.11.17.
16
KAP nemzeti végrehajtása • Közös piaci rendtartások működtetése • Kölcsönös megfeleltetés • Támogatásokhoz kapcsolódó végrehajtási feladatok mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. Törvény horizontális szabályozás: az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet
a) irányítási feladatokat, illetve b) végrehajtási feladatokat ellátó szervek Illetékes hatóság: a Miniszter - felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért - IH (FVM): felelős az ÚMVP végrehajtásáért - CC: MVH, MgSZH
Vis maior elháríthatatlan külső ok előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. a) az ügyfél halála; b) az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége; c) a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterület kisajátítása, vagy jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtása időpontjában nem volt előrelátható; d) a mezőgazdasági üzem földterületét, vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.); e) a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartást, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények elháríthatatlan külső ok következtében történő megsemmisülése; f) az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés; g) az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása; h) zárlati, vagy a Magyar Köztársaság területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés.
Földhivatalok • Korábban: bíróságok vezette telekkönyv • 1972. egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer • az ingatlanügyi szakigazgatási tevékenység kiterjed a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem, az ingatlan nyilvántartás, földértékelés, a földmérés és térképészet hatósági feladatai a) első fokon a körzeti földhivatal b) másodfokon a megyei földhivatal
Kölcsönös megfeleltetés (Cross Compliance)
• A kölcsönös megfeleltetés rendszerének lényege, hogy a közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szakmai követelmények és elírások betartásához kötötte, nem pedig előre meghatározott mezőgazdasági termékek termeléséhez. • A rendszer célja a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírások beillesztése a közös piacszervezés keretébe, továbbá a versenyképes, és fenntartható gazdálkodás elősegítése.
A kölcsönös megfeleltetés előírásainak rendszere két részre bontható: • •
Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények, 18 jogszabály (JFGK) Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ)
Magyarországon a kölcsönös megfeleltetés rendszerét az alábbiak szerint kell fokozatosan bevezetni, illetve annak előírásait betartatni: 2004-től: HMKÁ 2009-től: HMKÁ + JFGK első csomagja (1-8) 2011-től: HMKÁ + JFGK 1-8 + JFGK 9-15 2013-tól: HMKÁ + JFGK 1-8 + JFGK 9-15 + JFGK 16-18 2009-ben az első 8 JFGK ellenőrzése kezdődött meg.
A kölcsönös megfeleltetés jogszabályi háttere A szabályozás fontosságát és szigorát jelzi, hogy bevezetését 2003. évi tanácsi rendelet, 2004. évben ennek végrehajtását szabályozó bizottsági rendelet határozza meg. További alkalmazását a 2005. évben elindított Európai Mezgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló tanácsi rendelet, és ennek végrehajtását tartalmazó 2006. évi bizottsági rendelet fogalmazza meg. Az EU jogrendjének sajátja, hogy a rendeleti szintű közösségi szabályok a tagállamokban a hatályba lépéssel egyidejűleg közvetlenül alkalmazandók. A gazdálkodók konkrét kötelezettségeit, a betartás ellenőrzésének részleteit, a szankciókat stb. a tagállamok határozzák meg, hajtják végre, a fentiek figyelembe vételével.
A kölcsönös megfeleltetés hatálya Mezőgazdasági terület, illetve állatszám alapján megállapított közvetlen kifizetések. Az EMVA II. tengely intézkedéseinek egy része: • a hegyvidéki mezgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); • a hegyvidéki mezőgazdasági területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések; • Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; • agrár-környezetvédelmi kifizetések; • állatjóléti kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); • mezőgazdasági földterület első erdősítés kifizetések; • erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó Natura 2000 kifizetések • (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); • erdő-környezetvédelmi kifizetések. Borpiaci intézkedés (szőlő szerkezet átalakítás és átállás, szőlőkivágási, illetve zöldszüret) támogatottjai.
A kötelezettségek ellenőrzése, jogkövetkezmények A helyszíni ellenőrzéseket az - MVH (HMKÁ, Natura 2000) és az - MgSzH (a felszín alatti vizek védelmének, a szennyvíz iszap felhasználás, a nitrátszennyezés elleni védelem követelményei, továbbá az állatjelölési, a növényvédelmi, az élelmiszerbiztonsági, az állategészségügyi és az állatjóléti követelmények) A helyszíni ellenőrzés a kérelmet benyújtók 1%-ára terjed ki, kivéve, ha a szakjog ettől eltérő (nagyobb) ellenőrzési arányt határoz meg (pl. az állatok megjelölése esetén szarvasmarha 10%, juh/kecske 3 %). Az ellenőrzések számát növelni kell, ha a meg nem felelések száma magas. A helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentését a szükséges legrövidebb időre kell korlátozni, de ez nem haladhatja meg a 14 napot. (Azonban: állatállomány-alapú ellenőrzés esetén, az értesítés nem történhet az ellenőrzés előtti 48 órás időtartamot megelőzően, továbbá, ha szakmai jog nem engedi az előzetes bejelentést, akkor bejelentés nélkül kell elvégezni az adott ellenőrzést). A meghatározott követelmények és elírások be nem tartása esetén az érintett támogatásokat csökkenteni kell. Gondatlanság esetén a támogatáscsökkentés mértéke nem haladhatja meg az 5 %ot, ismételt megsértés esetén pedig a 15 %-ot. A kötelezettségek szándékos megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke főszabályként nem lehet kisebb 20 %-nál, és az érintett mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből.
JFGK 1. Természetvédelmi követelmények JFGK 1 – Vadon élő madarak védelme JFGK 5 – Természetes élőhelyek védelme Cél: Natura 2000 területeken a biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, illetve az e területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megőrzése, valamint a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 területeken bizonyos cselekményeket csak engedély birtokában lehet elvégezni (így például: gyepet felülvetni, gyepet feltörni stb.), illetve meghatározott földhasználati szabályokat (így például: legeltetési szabályok, kaszálási szabályok stb.) kell betartani, melyeket egyelőre csak a gyepterületekre határoztak meg. A védett élőhelyeket meg kell óvni, így például védett madarak fészkét zavarni tilos.
JFGK 2. Környezetvédelmi követelmények JFGK 2 – A felszín alatti vizek védelme Cél: a felszín alatti vízkészlet mezőgazdasági eredetű szennyezés elleni védelme, a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása, és a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása. A gazdálkodónak be kell tartania a jogszabályban meghatározott határértékeket a felszín alatti vizek szennyezőanyag-tartalmára vonatkozóan. Nem szabad továbbá olyan technológiákat kiépíteni, amelyek a szennyezőanyagot közvetlen felszín alatti vízbe vezetik be (pl. szennyező anyag közvetlen bevezetése kútba csővezetéken keresztül). Kiemelt figyelemmel kell kezelni a szennyezőanyag tárolókat, hogy technológiailag megfelelnek-e az előírásoknak. + adatszolgáltatási kötelezettség
JFGK JFGK 3 – a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának szabályai Cél: a szennyvíziszap értékes tulajdonságaira alapozva a mezőgazdaságban alkalmazható, de kizárólag olyan feltételek betartása mellett, amellyel elkerülhetők az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások. A szennyvíziszap kihelyezése minden esetben engedélyköteles tevékenység! JFGK 4 – a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme Cél: a nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vízszennyezés csökkentése. - tilalmi időszak, lejtős területek trágyázása, védősávok. - a trágya felhasználás felső határa: 170 kg nitrogén hatóanyag/ha/év - a trágyatároló kapacitására és műszaki minőségére vonatkozó előírások - egyes jogszabály által nevesített területeken és/vagy időpontokban nem szabad trágyát kihelyezni, vagy csak engedélybirtokában lehet ezt megtenni. - az ideiglenes trágyatárolás szabályait be kell tartani. + adatszolgáltatási és dokumentációs kötelezettség
JFGK 3. Állatjelölés és nyilvántartás JFGK 6 – a sertések azonosítása és nyilvántartása JFGK 7 – a szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása JFGK 8 – a juhok és kecskék azonosítása és nyilvántartása Cél: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú a sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége, hogy valamennyi szarvasmarhaféle, juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen. Az állat-nyilvántartási jogszabályok alapján be kell jelenteni a tenyészeteket, illetve a szarvasmarhák esetében az egyedek születését és elhullását, valamint a tenyészetből történő kiszállítását, és oda történő beszállítását is. A gazdálkodás helyszínén mindenesetben dokumentációt kell vezetni az állományról. Az állatok szállítását a jogszabályoknak megfelelően, kellő dokumentáltság mellett kell elvégezni. Alapvető követelmény az állatok jogszabály szerinti jelölése.
HMKA 73/2009/EK rendelet III. melléklete szerinti keretrendszer 1. Talajerózió elleni védekezés; 2. A talaj szervesanyag-tartalmának megtartása; 3. A talajszerkezet megtartása; 4. A környezetmegőrzés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek károsításának elkerülése.
HMKA hazai előírásai 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről: ba) őszi kultúra vetésével, vagy bb) a tarló október 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, vagy bc) másodvetésű takarónövény termesztésével.” 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében.
HMKA hazai előírásai 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 3. Vetésváltásra vonatkozó előírások: a) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa; b) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: kukorica és dohány” c) Több évig termeszthető maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint a rizs; d) Minden egyéb növény egy évig termeszthető. 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos.
HMKA hazai előírásai 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos. 7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. 8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.
Az ellenırzések eredményének értékelése • •
•
•
A szankció arányos megállapítása érdekében értékelni kell a tényállásokat. A meg nem felelés „mértéke” különösen annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedésének hatása magára a mezıgazdasági üzemre korlátozódik-e, avagy hatással van-e azon kívül is. A meg nem felelés „súlyossága” különösen a meg nem felelés következményeinek jelentıségétıl függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy elıírás célját. Annak eldöntése, hogy valamely meg nem felelés „tartós”-e, különösen attól az idıtartamtól függ, ameddig a kiváltott hatás érezhetı, vagy a szóban forgó hatás ésszerő eszközökkel történı megszüntetésének lehetıségétıl.
Értékelés Az „ismételt” meg nem felelés ugyanazon követelmény, elıírás vagy kötelezettség három egymást követı éven belül több mint egy alkalommal megállapított megsértése, feltéve hogy a mezıgazdasági termelıt értesítették a korábbi meg nem felelésrıl, és adott esetben lehetısége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az elızı meg nem felelés megszüntetésére. A meg nem felelések értékelését a „gondatlanság” és a „szándékosság” szempontjából is el kell végezni.
A kölcsönös megfeleltetés szankciórendszere • Gondatlanság esetén: – 1-5%-os levonás az értékeléstıl függıen; – ismétlıdés esetén a szankciót meg kell háromszorozni • Szándékosság: – 15-100%-os levonás az értékeléstıl függıen; – szélsıséges esetben több évre történı kizárás
A szankciók mindig a teljes évi közvetlen támogatási összeget érintik.
Felelısség • A mezıgazdasági tevékenységgel és mezıgazdasági területtel összefüggésben. • A kérelmet benyújtó gazdálkodó a felelıs a kölcsönös megfeleltetés betartásáért. (bérmunka?!) „Moral hazard”
Javasolt szakirodalom • • • • • •
EU (http:\\europa.eu.\) FVM (www.fvm.hu) MVH (www.mvh.gov.hu) MgSzH (www.mgszh.gov.hu) VKSzI (www.vkszi.hu) Kölcsönös megfeleltetés önálló honlapja
MVH kifizetések Támogatás típusonként
Az MVH kifizetéseinek megoszlása
Intervenció 36%
Belpiac SAPARD 3% 2% Külpiac 1%
2010.11.17.
Nemzeti 2%
AVOP 10%
Közvetlen támogatás AVOP Külpiaci intézkedések Intervenció
Közvetlen támogatás 35%
NVT 11%
NVT SAPARD Belpiaci intézkedések Nemzeti támogatások
41
Leggyakoribb problémák: • Késés (Ket + 2007. évi XVII. MVH törvény) • A 8 napos hiánypótlás rövid, a kérelmek 60%-a hiánypótlásra szorul (a hiánypótlás megakasztja a többi kérelmet) • Rövid pályázati határidık – utolsó nap érkeznek be a kérelmek • Kifizetési kérelmek feldolgozása ugyanannyi ideig tart Szemle • Ellenırzési rendszer: Ellenırzés Monitoring • Egyedi problémák – horizontális kérdés (pl. átalakulás, utódlás, halálozás) • Gyakori jogszabályváltozások – ügyfelek érdekében • Elıleg (a kormányrendelet kidolgozás alatt) • Köztartozás vizsgálat (APEH-val online kapcsolat, heti rendszerességgel frissül)
Az Egységes Támogatási Rendszer (SPS) és a Kölcsönös Megfeleltetés bevezetése
Az ETR alapelve
Szétválasztás: a közvetlen támogatás elnyerésének nem feltétele a mezőgazdasági termelés (a termelés és a támogatás elválnak egymástól) A szétválasztás hatásai:
A termelők döntési szabadsága nő A termelők stabil bevételi forráshoz jutnak
Az ETR bevezetésének céljai
A termelők szabadságának fokozása piaci döntéseik meghozatalában A mezőgazdasági szektor versenyképességének növelése; Környezeti és gazdasági szempontból is fenntartható mezőgazdasági termelés ösztönzése; Az EU helyzetének erősítése a WTO tárgyalásokon.
Kölcsönös megfeleltetés • Egyes közvetlen és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének egységes szakmai követelményrendszere • 2009-től (SPS-re való átállástól függetlenül) kötelezően bevezetendő • Környezetvédelmi, köz-, állat- és növényegészségügyi, állatjóléti előírások • 2 fő elemből áll: – –
Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények: 19 darab közösségi rendelet és irányelv egyes követelményei
Intervenció
2010.11.17.
47
Legnagyobb gabonaintervenciós országok
Legnagyobb gabonaintervenciós országok 2004.-2005. évben
millió tonna
4 3 2 1 0 Németo.
Franciao.
Cseho.
Össz felajánlás
2010.11.17.
Lengyelo.
Jelenleg felajánlás
48
Magyaro.
2006. januári adat
A intervenció új szereplő a gabonaraktározási piacon
• Össz raktározási kapacitás: 16-20 millió tonna • Jobb kapacitás kihasználás • Új raktárak
2010.11.17.
49
Intervenció öt éve 2004.-2009. között felvásárlás (t)
5 000 000
értékesítés (t)
4 500 000 4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2004/05 pü-i év
2005/06 pü-i év
2006/07 pü-i év
2007/08 pü-i év
2008/09 pü-i év
Intervenciós felvásárlás és értékesítés megyénként 1 200 000
felvásárlás (t) értékesítés (t)
1 000 000
800 000
600 000
400 000
Zal
Ves
Vas
Tol
Sza
Som
Pes
Nóg
Kom
Hev
Haj
Gyı
Fej
Cso
Bor
Bék
Bar
Bác
0
Jás
200 000
Intervenció hatásai • Fix ár, korlátlan kereslet • EU minőség, kockázat • Hosszú távú raktározás • Külkereskedőknek szokatlanul magas az ár • Új piacok feltárása lassú
Gabonapiac szereplői •
Termelők
• • • •
Belkereskedők Feldolgozók Integrátorok Külkereskedők
• •
Állattartók Fogyasztók
• •
Raktárak, közraktár Szállítmányozók
• • • • • •
Minőségtanúsító szervezetek Növénynemesítők Technológia beszállítok Bankok Tőzsde Biztosítók
Intervenció folyamata • • • • •
Raktárak kiválasztása Felvásárlás Tárolás Értékesítés Elszámolás EuEu-val
Intervenciós raktárak eloszlása
2010.11.17.
55
35 ezer tonna feletti kapacitások
2010.11.17.
57
A kukoricafelvásárlás korlátozása – A felvásárlás kvótához kötése, EU-27 szinten a kvóták: 2007/08 1,5 millió tonna; 2008/09 0,7 millió tonna; 2009/10 0 tonna – A felvásárlásnál az értékesítéshez hasonló pályázatos rendszerben működtetése 15 euró/tonna letéti díj alkalmazásával – A felvásárlásnál a minőségi követelmények jelentős szigorítása
Az elmúlt négy év gabonaintervenciós tapasztalatai – Raktárkapacitás nélkül nem lehet bekapcsolódni az intervencióba – Olyan időszakban csatlakoztunk, amikor minden tabu megdőlt – Duna menti raktárak felértékelődése – A raktárfejlesztés intervenciótól függetlenül, hosszú távon pozitív hatást gyakorol a gabonatermesztés jövedelmezőségére – Perspektivikusan továbbra is szükség van: • gabonapiaci szabályozásra • központi gabonakészletre
Jelenlegi intervenciós helyzet – Magyarország a korábbi felvásárlásból származó mintegy 8,1 millió tonnás készletét mára teljes egészében értékesítette. – Jelenleg 611 ezer tonna, a 2008/09. évi intervenciós felvásárlásból származó készlet. – Új vonás az értékesítésben: A Bizottság a teljes intervenciós készletet egy éven belül élelmezési segély célra értékesíti. – A 2009/10-ben az előző évivel azonos méretű felvásárlással számolunk. – Bizonytalan a kukorica intervenció, standard felvásárlás nincs, indokolt helyzetben rendkívüli felvásárlás lehetséges.
Felajánlások helyzete Magyarországon
Gabonaféle
Felajánlás Diszponált (e. tonna) (e. tonna)
Felvásárolt (e. tonna)
Búza*
40
0
0
Árpa*
120
0
0
Kukorica Összesen
0 160
0
0
2009.11.15-i adat
$ US SRW FOB Gulf € Dlvd Rouen (11-12, 5% protein)
Management Committee 10 September 2009 13 /
14 /
15 /
14 /
16 /
17 /
18 /
19 /
20 /
20 /
22 /
23 /
24 /
25 /
26 /
25 /
27 /
08
06
04
02
12
10
08
06
04
02
12
10
08
06
04
02
12
/2
/2
/2
/2
/2
/2
/2
/2
/2
/2
/2
/2
/2
/2
/2
/2
/2
00 9
00 9
00 9
00 9
00 8
00 8
00 8
00 8
00 8
00 8
00 7
00 7
00 7
00 7
00 7
00 7
00 6
quotations in USD and EUR
EU Búza árak, 2007-tıl
450
400
350
300
250
200
$158
150
119
100
109
50
106
0
€ US SRW FOB Gulf € UK feed FOB 62
3/ 01 /2 4/ 007 03 /2 3/ 007 05 /2 2/ 007 07 / 31 200 /0 7 8/ 30 200 /1 7 0/ 29 200 /1 7 2/ 27 200 /0 7 2/ 27 200 /0 8 4/ 26 200 /0 8 6/ 25 200 /0 8 8/ 24 200 /1 8 0/ 23 200 /1 8 2/ 21 200 /0 8 2/ 22 200 /0 9 4/ 21 200 /0 9 6/ 20 200 /0 9 8/ 20 09
quotations in EUR
EU Árpa árak, 2007-tıl
280
230
180
130 99
98
93
80
€ Dlvd Rouen feed € FOB UK feed
Management Committee 10 September 2009 € Black Sea feed FOB 63
4/ 1 15 /07 /2 29 /07 /3 10 /07 /5 21 /07 /6 / 2/ 07 8 13 /07 25 /9/0 /1 7 0 6/ /07 12 17 /07 /1 28 /08 /2 10 /08 /4 22 /08 /5 / 3/ 08 7 14 /08 /8 25 /08 /9 6/ /08 1 18 1/0 /1 8 2/ 5/ 08 2 17 /09 /3 29 /09 /4 10 /09 /6 22 /09 /7 /0 2/ 9 9/ 09
quotations in USD and EUR/t
EU Kukorica árak, 2007-tıl
300
250
200
$152
150
119
100
105 92
50
Bordeaux (FR) USYC Gulf FOB eur Management Committee 10 September 2009 Budapest (HU) USYC Gulf FOB $ 64
2009.11 hó
2009.09 hó
2007-08
2009.07 hó
2009.05 hó
2009.03 hó
2009.01 hó
2008.11 hó
2006-07
2008.09 hó
2008.07 hó
2008.05 hó
2008.03 hó
2008.01 hó
2007.11 hó
2007.09 hó
2005-06
2007.07 hó
2007.05 hó
2007.03 hó
2007.01 hó
2006.11 hó
2006.09 hó
2006.07 hó
2004-05
2006.05 hó
2006.03 hó
2006.01 hó
2005.11 hó
2005.09 hó
2005.07 hó
2005.05 hó
2005.03 hó
2005.01 hó
2004.11 hó
Az intervenciós szerződésállomány és készlet havi mennyisége 2008-09
10 000 000
szerzıdés (t)
9 000 000
készlet (t)
8 000 000
7 000 000
6 000 000
5 000 000
4 000 000
3 000 000
2 000 000
1 000 000
0
Az intervenciós készlet településenként #HIV! Boldogkıúj f alu
Gáv av enc Vasmegysellıe r Tiszaberce Timár l Ny íregy há za
Hajdúnáná s Gy ır
Hajdúbösz örmény
Nagy kálló Hajdúnáná s-Tedej
Debrecen Balmazújv áros Hajdúszob oszló
Törökszent miklós
Dev ecser
Vajta
Biharkeres ztes Vésztı
Dunaf öldv ár
Gy omaen drıd
Ormándlak
Csanádap áca Nagy kaniz sa
Hódmezıv ásárhely
Érsekcsan ád
Kaposv ár
Szeged Baja
Barcs
Ebes
Mohács
10 000 t.
66
Füzesgy ar mat Nagy kam Battony a arás
Kállósemjé Ny írgy ulaj n
Beretty óúj Megye f alu
Derecske
Adony
Mátészalk a
Készlet (et) Bács-Kiskun 12 Baranya 19 Békés 97 Borsod-Abaúj-Zemplén 13 Budapest 0 Csongrád 22 Fejér 30 Gyır-Moson-Sopron 4 Hajdú-Bihar 118 Jász-Nagykun-Szolnok 128 Somogy 26 Szabolcs-Szatmár-Bereg127 Tolna 1 Veszprém 1 Zala 7 Végösszeg 612
Új vonások a 2009/10 évi magyar gabonaintervenció végrehajtásban
– Költség takarékossági és egyéb okokból az intervenciós raktárszám radikális csökkentése; – A bizonytalan gazdasági és piaci helyzet miatt • Míg korábban felajánlás az intervenciós időszak elején, most sok esetben kivárás a felajánlással; • A jelentős forint árfolyammozgások esetén ismét várható felajánlások visszavonása és ugyanazon tételek újra felajánlása.
Az intervenció jövője a tanácsi kompromisszum után – EU-27-re egységes intervenciós felajánlási időszak (november 1-től május 31-ig); – Csak a búzánál marad a 101,31 euró/tonna garantált áras felvásárlás, de havi növekmény nélkül és EU-27 szinten 3 millió tonna felső korláttal; – Árpa, kukorica, cirok nulla kötelező intervenció, de piaci helyzet függvényében rendkívüli intervenció: • Pályázatos formában; • Pályázatos ármegállapítással; • Tonnánként 15 euró letéti díjjal.
