AFRIKAI SERTÉSPESTIS KÉSZENLÉTI TERV

AFRIKAI SERTÉSPESTIS KÉSZENLÉTI TERV

2006. június 30.

Tartalomjegyzék ASP KÉSZENLÉTI TERV MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA 1. FEJEZET JOGSZABÁLYI FELHATALMAZÁS 2. FEJEZET PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 3. FEJEZET IRÁNYÍTÁSI LÁNCOLAT 4. FEJEZET ORSZÁGOS JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT 5. FEJEZET TERÜLETI JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZMÉNYEK 6. FEJEZET SZAKÉRTŐI CSOPORT 7. FEJEZET HUMÁN ERŐFORRÁS 8. FEJEZET ANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK 9. FEJEZET Az ASP JÁRVÁNY LEKÜZDÉSÉRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK 10. FEJEZET NEMZETI ASP LABORATÓRIUMOK 11. FEJEZET KÉPZÉS 12. FEJEZET A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA 13. FEJEZET AZ ASP LEÍRÁSA 14. FEJEZET Adatbázis 15. FEJEZET Szankciók MELLÉKLETEK I. MELLÉKLET AZ ORSZÁGOS JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT II. MELLÉKLET HELYI JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT III. MELLÉKLET SZOLGÁLATI SZABÁLYZAT A JÁRVÁNYOS ÁLLATBETEGSÉGEK LEKÜZDÉSÉRE 1. Bevezetés 1.1 Az intézkedések jogszabályi alapja 2. Előzetes cselekvés 2.1 A betegség bejelentése 2.2 A nyomozás megszervezése 3. Az Állat-egészségügyi vizsgálat 3.1 A forgalmi korlátozás (helyi zárlat) bevezetése 3.2 A kezdeti járványügyi nyomozás 3.3 A forgalom korlátozásának kiterjesztése 3.4 A klinikai vizsgálat 3.5 A kórbonctani vizsgálat 3.6 Diagnosztikai leölés 3.7 Mintavétel 3.8 A lépminták vétele 3.9 A mandulaminták vétele 3.10 A mintaküldés 3.11 A Helyi Járványvédelmi Központnak történő jelentéstétel 3.12 A laboratóriumi eredmények megszületéséig teendő intézkedések 3.13 Negatív diagnózis 4. Az ASP jelenlétének megerősítése 4.1 Bejelentési kötelezettség 4.2 Helyi Járványvédelmi Központ létesítése 4.3 A fertőzött telepen lévő sertések értékbecslése 4.4 A fertőzött telepen lévő sertések leölése

4 5 7 8 11 12 17 18 18 19 19 20 20 21 24 25 27 28 28 29 29 33 34 33 34 34 34 34 34 34 35 35 35 36 36 36 37 37 38 38 38 38 39 39 39 40 40 2

2006. június 30.

4.5

Az elülső üres vénából, történő mintavétel, illetve az elülső üres vénába adott injekció 41 4.6 Az állati hullák ártalmatlanná tétele 41 4.7 Az anyagok ártalmatlanná tétele 42 4.8 További járványügyi nyomozás 42 4.9 Tisztítás, fertőtlenítés, rovarirtás 42 4.9.1. Általános elvek 42 4.9.2. Fertőzött gazdaságok takarításának és fertőtlenítésének speciális kérdései 43 4.9.3. A fertőzött alom, trágya és hígtrágya fertőtlenítése 43 4.9.4. 43 4.9.5. Irányelvek a vektorok felkutatására 43 4.10 Megelőző leölés 44 4.11 A korlátozások külön termelési egységekre vonatkozó enyhítése 44 4.12 A járvánnyal kapcsolatos további jelentések 44 5. Községzárlat és védőkörzet létesítése 45 5.1 Általános tudnivalók 45 5.2 A községi zárlatban foganatosítandó intézkedések 45 5.3 A korlátozó intézkedések érvényben tartásának időtartama (községi zárlatban) 47 5.4 Korlátozó intézkedések a védőkörzetben 47 5.5 A korlátozó intézkedések érvényben tartásának időtartama a védőkörzetben 48 5.6 A községi zárlatból és védőkörzetből származó sertések húsa 48 5.7 A rendelkezések enyhítése és kivételek 49 5.8 A korlátozó intézkedések kiterjesztése 49 5.9 További felügyelet 50 6. A fertőzött telep újratelepítése 50 6.1 Az újratelepítés ideje 50 6.2 Az újratelepítés módja 50 7. ASP a vágóhídon 51 7.1 A betegség gyanúja 51 7.2 Az ASP sertéspestis megállapítása 52 8. ASP az állatvásárban 52 8.1 A betegség gyanúja 52 8.2 ASP megállapítása 53 9. ASP szállított sertésekben 53 9.1 A betegség gyanúja 53 9.2 Az ASP megállapítása 53 10. ASP vaddisznóban (vadon élő sertésben) 54 10.1 A betegség gyanúja 54 10.2 Az ASP vaddisznóban való megállapítása 54 10.3 A mentesítési terv 54 11. Végrehajtás 56 IV. MELLÉKLET 57 DIAGNOSZTIKAI LABORATÓRIUMOK 57 V. MELLÉKLET 59 SZEMÉLYI FORRÁSOK 59 VI. MELLÉKLET 61 A MINIMÁLIS MINTASZÁM MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ GYAKORISÁGI, ILLETVE SZEROPREVALENCIA SZINTEK ESETÉN, A LÁZ, ILLETVE A SZEROPOZITIVITÁS 95 %-OS BIZTONSÁGGAL TÖRTÉNŐ KIMUTATÁSÁHOZ

62

3

2006. június 30.

AFRIKAI SERTÉSPESTIS KÉSZENLÉTI TERV A készenléti terv az afrikai sertéspestis (továbbiakban ASP) leküzdésére szolgáló – a 98/2003 (VIII.22.) FVM rendelet alapján készült – dokumentum. A terv elkészítésénél figyelembe vettük a Tanács 2002/60 EC irányelvét, valamint a Bizottság 2003/422/EK határozatát.

4

2006. június 30.

1. fejezet JOGSZABÁLYI FELHATALMAZÁS 1.1

Az ASP megelőzésére és leküzdésére vonatkozó felhatalmazást a következő jogszabályok tartalmazzák: − a 2005. évi CLXXVI. törvény (továbbiakban: törvény) az állategészségügyről; − 98/2003. (VIII.27.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis elleni védekezésről. A törvény a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének keretét szolgáltatja, míg a rendelet az ASP leküzdésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

1.2

A jogszabályi felhatalmazás magában foglalja többek között:

1.2.1.

az ASP gyanújának bejelentési kötelezettségét Az állat tulajdonosa, tartója, gondozója, valamint bárki, aki a betegséget vagy a betegség gyanúját észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles erről értesíteni a jogosult állatorvost. Bejelentést lehet tenni közvetlenül a kerületi állategészségügyi hivatalnak vagy a megyei állategészségügyi állomásnak (továbbiakban: állomás). A jogosult állatorvos, - ha a betegség gyanúját nem tudja egyértelműen kizárni – a gyanút jelenti a kerületi főállatorvosnak. A kerületi főállatorvos amennyiben a gyanút kizárni nem tudja, jelenti az állomásnak. Az állomás igazgatója a gyanúról haladéktalanul jelentést tesz az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálynak (továbbiakban: főosztály).

1.2.2.

megfigyelési zárlat elrendelését Amennyiben a kerületi főállatorvos a betegség gyanúját nem tudja kizárni a telepre (udvarra) megfigyelési zárlatot rendel el. A fertőzöttség megerősítésére vagy annak kizárására mintát vesz (teljes hulla vagy diagnosztikai célból leölt állat vagy annak meghatározott szervei), s ezt futár útján az Országos Állategészségügyi Intézetbe küldi.

1.2.3.

helyi zárlat elrendelését Az ASP gyanújának laboratóriumi megerősítését követően a kerületi főállatorvos a telepre (udvarra) helyi zárlatot rendel el.

1.2.4.

fertőzött és fertőzöttségre gyanús állatok leölését Az ASP fertőzöttség megállapítását követően a kerületi főállatorvos elrendeli a telep valamennyi fogékony állatának leölését. A leölést hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni.

5

2006. június 30.

1.2.5.

a leölt fertőzött és fertőzöttségre gyanús állati testek és fertőzöttség közvetítésére alkalmas anyagok ártalmatlanítását Az elhullott vagy leölt állatok tetemeit és a lappangási időn belül levágott állatok fellelhető termékeit, a fertőzöttségre gyanús takarmányt az állomás által kijelölt állati eredetű hulladék-feldolgozó üzembe kell szállítani ártalmatlanítás céljából. Amennyiben ilyen üzem nem áll rendelkezésre az ártalmatlanítás – a környezetvédelmi jogszabályi rendelkezések betartása mellett – elásás vagy elégetés útján is végrehajtható. Az ártalmatlanítás bármilyen módszerrel történik és hatósági állatorvosi felügyelet mellett kell végezni.

1.2.6.

a fertőzött és fertőzöttségre gyanús állatok és megsemmisített fertőzöttséget közvetítő anyagok eszközök és tárgyak állami kártalanítását A leölt fertőzött és fertőzöttségre gyanús állatok és megsemmisített fertőzést közvetítő anyagok eszközök és tárgyak tulajdonosát állami kártalanítás illeti meg. Utólagos kártalanítás illeti meg a betegség felszámolásában részvételre kötelezett gazdálkodó szervezetet a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig. A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke. Az utólagos kártalanítás mértéke az igénybevételhez illetve a közreműködéssel okozott kárhoz igazodik. Az állami kártalanításhoz és az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tételéhez szükséges pénzügyi fedezetet évente a központi költségvetésben – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetben külön alcímként – kell tervezni és biztosítani. Nem jár kártalanítás: a.) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért, b.) ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó nem jelentette, illetve az előírt kötelezettségeket megszegte, c.) ha tulajdonátruházással szerzett állat betegségéről fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt, d.) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása miatt került sor, e.) a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben) tartott vagy tenyésztett vadon élő haszonállatokat és védett állatokat, f.) trágyáért, alomért, g.) az állategészségügyi jogszabályok megsértésével tartott állatért, illetve szállított, forgalmazott állatért és termékért. A kártalanítási összeget a kerületi főállatorvos határozatban állapítja meg A kártalanítási összeget a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül ki kell fizetni.

1.2.7.

1.2.8.

takarítást, fertőtlenítést és rovarirtást E tevékenységeket a 98/2003 (VIII.22.) FVM rendelet 12. § alapján a rendelet 2.számú mellékletében meghatározott módon kell végezni. A tevékenységekről ütemtervet kell készíteni, s azt a kerületi főállatorvossal jóvá kell hagyatni. A munkákat hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni. korlátozó intézkedéseket Községi zárlat: a kerületi főállatorvos községi zárlatot rendel el, amely nem lehet kisebb, mint a fertőzött hely 3 km-es sugarú körzete. 6

2006. június 30.

Védőkörzet: a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás védőkörzetet rendel el, mely nem lehet kisebb, mint a fertőzött hely 10 km-es sugarú körzete. A zárlati intézkedésekről a kerületi főállatorvos és az állomás az érintett önkormányzatokat, állattartókat, a sertéstenyésztéssel, tartással kapcsolatban lévő vállalkozókat a helyben kialakult módon (hangos híradó, dobolás, média, stb.) értesíti. A sertések és sertések termékeinek közúti forgalomban történő ellenőrzésére a rendőrhatóság segítéségét kell kérni. 1.2.9.

védőoltást Az ASP ellen védőoltást alkalmazni tilos.

1.3. 1.3.1.

rendkívüli járványhelyzet Állategészségügyi hatáskörében a miniszter a törvény 30. § (1) bekezdés ’g’ pontja alapján a helyzet függvényében rendkívüli járványhelyzetet hirdethet ki.

1.3.2. Járványveszély igénybevételét. 1.3.3.

esetén

az

állomás

elrendeli

a

magánállatorvosok

közcélú

Rendkívüli járványhelyzet esetén a Magyar Rendőrség közreműködik a veszély elhárításában.

2. fejezet PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 2.1

Az ASP kitörésével kapcsolatban felmerült igazolt költségeket az állam megtéríti. A kormány a költségek fedezetét az éves költségvetésben biztosítja. A kiadások főbb területei: -

Normális működésen kívüli bérköltség és dologi költség; Vásárolt berendezések és fogyóeszközök költségei; A leölés, az ártalmatlanítás, fertőtlenítés költségei; Kártalanítási költségek; Fegyveres erők és rendvédelmi szervek költségei; Közcélú munkavégzés költségei; Igénybevett földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag költsége; Gazdálkodó szervezet közreműködésre kötelezésének költségei.

7

2006. június 30.

3. fejezet IRÁNYÍTÁSI LÁNCOLAT 3. Az ASP megelőzését és leküzdését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter az Országos Főállatorvos (OFA) útján irányítja. 3.1.Az országos főállatorvos járványmentes időszakban az ASP megelőzésére irányuló tevékenységét az állategészségügyi szolgálat intézményrendszerén keresztül végzi. 3.2.Járványkitörést követően a betegség felszámolását az országos főállatorvos Országos Járványvédelmi Központ útján irányítja. 3.3.A helyi (megyei) járványvédelmi feladatokat járványmentes időszakban a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások látják el. 3.4.A betegség kitörését követően a betegség felszámolását a helyi járványvédelmi központ irányítja. 3.5.A betegség diagnosztizálása az Országos Állategészségügyi Intézet feladata.

8

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYRENDSZER

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY

ORSZÁGOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

MEGYEI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI- ÉS ÉLELMISZER-ELLENŐRZŐ ÁLLOMÁSOK

KERÜLETI

ÉLELMISZERHIGIÉNIAIKIRE

HATÁRÁLLOMÁSI

FŐÁLLATORVOS

NDELTSÉG

KIRENDELTSÉG

Jogosult állatorvosok

HATÓSÁGI ÁLLATORVOS

MAGÁNÁLLATORVOSOK

ÁOGYTI

OÉVI

UTASÍTÁSI ÉS INFORMÁCIÓS LÁNCOLAT Földművelési és Vidékfejlesztési Miniszter

ORSZÁGOS FŐÁLLATORVOS

ORSZÁGOS JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT

SZAKÉRTŐ I CSOPORT

OÁI

ÁOGYTI

OÉVI

Helyi Járványvédelmi Központ

UTASÍTÁS: INFORMÁCIÓ:

10

4. fejezet ORSZÁGOS JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT (OJK) 4.1 4.2

Az országos főállatorvos a betegség leküzdését az Országos Járványvédelmi Központ létrehozásával és működtetésével biztosítja. Az Országos Járványvédelmi Központ feladata: • Irányítja a helyi járványvédelmi központok munkáját. • Kapcsolatot tart a nemzeti referencia laboratórium szerepét betöltő Országos Állategészségügyi Intézettel (OÁI) és az Állatgyógyászati OltóanyagGyógyszer és Takarmány-ellenőrző Intézettel (ÁOGYTI). • Gondoskodik a készenléti tervben foglalt feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetről. • A járványkitörést követően irányítja a járványvédelmi stratégiát. • A helyi járványvédelmi központok részére – kérésükre – kirendelés útján szakembereket biztosít. • Intézkedik a mentes területek járványvédelmének fokozására. • Munkaidőn kívüli időszakra és munkaszüneti napokra ügyeletet szervez. • Nyilvántartja a községi zárlatokat és védőkörzeteket. • Intézkedik a fogékony állatok mozgásának szállításának fokozott ellenőrzéséről, szükség esetén korlátozásáról, előterjesztést tehet harmadik országokból fogékony állatok behozatalának tilalmára, illetve állati termékek behozatalának korlátozására, illetve tilalmára. • Folyamatosan tájékoztatja az országos főállatorvost. • Jelentést készít az Európai Unió Bizottságának és a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalnak. • Kapcsolatot tart a rendészeti és katasztrófavédelmi szervezetekkel. • Tájékoztatja az elektronikus és írott sajtót. • Eseménynaplót vezet.

4.3

Országos Járványvédelmi Központ elhelyezése 1143 Budapest, Tábornok u. 2. Telefon: 06/1/460-6300 Telefax: E-mail:

4.4

Az OJK részére az alábbiakat kell biztosítani: • Megfelelő számú helyiséget a személyzet elhelyezésére. A helyiségek számának meghatározásánál figyelembe kell venni a folyamatos működést (pihenőszoba, szociális helyiségek). • A távközlési eszközöket beleértve telefonokat (mobil) telefaxokat, fénymásolókat, számítástechnikai eszközöket, számítógép hálózatot az állomásokkal és az Országos Állategészségügyi Intézettel. • A települések 1:15.000, a megyék 1:150.000 méretarányú térképét.

11

• • • •

A sertésállományokra, a vadsertések számára és területi elhelyezkedésére, vágóhidakra, húsfeldolgozókra, állati eredetű melléktermék feldolgozókra, hűtőházakra vonatkozó adatbázist. Azon szervezetek címjegyzékét, melyeket a járványkitörésekről értesíteni kell. Országos médiák címlistáját. Azon személyek (állatorvosok) címlistáját, akik az OIE ”A” listáján szereplő betegségek leküzdésében gyakorlati tapasztalatot szereztek (feltüntetve nyelvismeretüket és továbbképzésen való részvételüket), akik igénybevehetők a szakértői csoportban vagy a HJK-khoz kirendelhetők.

4.5 Az Országos Járványvédelmi Központ személyi állománya: • Vezetője • Állatorvosok • Technikai segéderő • Adminisztrátorok Az OJK vezetőjét és állatorvosait az OFA jelöli ki a minisztérium, az OÁI, az ÁOGYTI állományából. 4.6 Az OJK elhelyezésére, személyi állományára vonatkozó tervezetet járványmentes időszakban kell kialakítani. Meg kell határozni mely helyiségeket veheti igénybe és a felszerelést honnan csoportosítja át. Az OJK vezetőjét és állatorvos tagjait az OFA megbízólevéllel látja el. A felkészültségnek olyannak kell lenni, hogy a járványkitörést követően a 4.2. pontban foglalt feladatait el tudja látni.

5. fejezet TERÜLETI JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZMÉNYEK 5.1.

Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás

5.1.1. Az Állomás gondoskodik járványmentes időszakban a járványvédelem magas szinten tartásáról. 5.1.2. Az Állomás elkészíti a megye készenléti tervét. 5.1.3. Gondoskodik az állattartók képzéséről, az állatorvosok betegséggel kapcsolatos továbbképzéséről. 5.1.4. Gondoskodik helyi szimulációs gyakorlatok végzéséről. 5.1.5. Gondoskodik eszközök, anyagok tartalékolásáról. 5.1.6. Gondoskodik a kerületi főállatorvosok és a hatósági állatorvosok alapvető eszközökkel, anyagokkal való ellátásáról. 5.1.7. Gondoskodik a kerületi főállatorvosok és a hatósági állatorvosok mintavételi eszközökkel és bonceszközökkel való ellátásáról. 5.1.8. Megszervezi az állatorvosok kommunikációs rendszerét, biztosítja az ehhez szükséges eszközöket. 5.1.9. Gondoskodik megfelelő fertőtlenítő kapacitásról, fertőtlenítő anyagot készletez. 5.1.10. Munkaidőn kívüli időszakra és munkaszüneti napokra ügyeletet szervez.

12

5.2.

Helyi Járványvédelmi Központ (HJK)

5.2.1. Az ASP megállapítását követően a minisztérium utasítására az Állomás hozza létre. 5.2.2. A HJK vezetőjét és tagjait az Állomás igazgatója nevezi ki, névsorukat a megyei készenléti tervnek tartalmaznia kell. A HJK vezetőjét és tagjait megbízólevéllel kell ellátni. Felkészültségüknek olyannak kell lenni, hogy a járványkitörést követően az 5.3.3. pontban foglalt feladatait el tudja látni.A HJK tagjai a HJK megszűntéig más tevékenységgel nem foglalkozhatnak. 5.2.3. A megyei készenléti tervnek tartalmaznai kell a HJK helységeit, eszközeit, kommunikációs eszközeit, járműveit, fogyóeszközeit. 5.2.4. A helyi készenléti tervben rögzíteni kell, mely tevékenységet kivel kívánják szerződéses szolgáltatás keretében rendezni. 5.2.5. A HJK részére biztosítani kell a szállító eszközökkel, földmunka gépekkel rendelkezők listáját. 5.2.6. A HJK részére biztosítani kell: • a fogékony állattartó telepek listáját, • kimutatást a vadsertés létszámáról, területi elhelyezkedésben, • vadásztársaságok névsorát, • vágóhidak, húsüzemek listáját. 5.2.7. A HJK biztosítani kell a megye 1:150.000 léptékű és a települések 1:15.000 léptékű térképet. 5.2.8. A HJK részére biztosítani kell a szükséges nyomtatványokat. 5.3 A HJK feladata 5.3.1. A HJK-t az OJK irányítja és ellenőrzi. 5.3.2. A HJK feladatait az Állomás apparátusával és kirendelt állatorvosokkal hajtja végre. 5.3.3. A HJK • irányítja a járványügyi nyomozást, • felügyeli az állatok leölését és ártalmatlanítását, • jóváhagyja a takarítási és fertőtlenítési tervet, • az elásási helyszíneket egyezteti a környezetvédelmi hatósággal • javaslatot tesz a községi zárlat és védőkörzet területére, • irányítja a községi zárlat és védőkörzet területén az állományok szűrését, ellenőrzi a zárlati intézkedések betartását, • kidolgozza a zártvágás rendszerét, • együttműködik a szakértői csoporttal, • eseménynaplót vezet, • folyamatosan jelent az OJK-nak és az Állomás igazgatójának, • kapcsolatot tart a helyi médiával, • kapcsolatot tart a megyei rendőrfőkapitánysággal, • folyamatos szolgálatot szervez (ügyelet, készenlét). 5.3.4. Kérdőív az ASP felderítésére irányuló járványügyi nyomozáshoz

13

I.

Érintett helyen tartott fogékony állatokra vonatkozó adatok Állattartó neve, címe:………………………………….………………… Állatok tartózkodási helye: ……………………………………………… Sertés

db

koca kan hízó választott malac szopós malac összesen: II.

Aktuális adatok a betegséggel kapcsolatban: Ki jelentette a betegséget, mikor és kinek:…………………………………. Fogékony állatok ebből beteg: ……………………………………. faja: ……………………………………………. fajtája:………………………………………….. kora:……………………………………………. neme (vemhesség):…………………………….. hasznosítás iránya:……………………………… darabszáma:…………………………………….. jelölése:…………………………………………. Első klinikai tünetek észlelésének ideje:……………………………………………… Észlelt klinikai tünetek kronologikusan:……………………………………………… A fertőződés lehetséges legkorábbi ideje (figyelemmel az első klinikai tünetek időpontjára és a leghosszabb lappangási időre): ……………………………………… ………………………………………………… Ellátó állatorvos neve, címe:………………………………………………………….. Állattartási napló:…………………………………………………………………….. Gyógyszerfelhasználási napló:………………………………………………………..

III.

Fertőződés eredete 1. Fertőződés időszakában (figyelemmel a leghosszabb és legrövidebb lappangási időre) érintkezés fogékony állattal: pl.: vásárlás, csere, piac, vásár, ajándékozás, legelő, mérlegelés, meghiúsult szállítás (visszavitel felvásárlóhelyről), vemhesítés, stb.: …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… 2. Fertőzésközvetítő állati termékkel való érintkezés fertőződés időszakában: rendes- vagy kényszervágásból hús, tej, tejtermék, kóstoló, ételmaradék, moslék idegen helyről, vágóhídi melléktermék, mesterséges termékenyítés, stb.: …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………

14

3. Kontaktus fertőzésközvetítő takarmánnyal a fertőződés időszakában: takarmány, táp, gabona, szálas, kiegészítők, göngyöleg, stb. …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… 4. Fertőzésközvetítő egyéb tényezőkkel való érintkezés: …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… személyek (rendezvény, búcsú, esküvő, családi összejövetel): …………………………………………………………………………………… termékenyítő állatorvos, fuvareszközök, tárgyak, eszközök, trágya, stb. …………………………………………………………………………………… IV. Fertőzés (betegség) tovaterjedésének lehetőségei 1.

Fertőződés feltételezett kezdete óta került-e ki fogékony állat a fertőzött állományból, pl.: vágóhídra, vásárra, piacra, eladás révén, ajándékozás, dajkaságba adás, stb. útján: ……………………………………………………………………………………

2.

Fertőződés feltételezett kezdete óta érintkezett-e fogékony állattal a fertőzött udvar állata (meghiúsult vásár, leadás helyéről visszaszállítás esetén, vemhesítés): ……………………………………………………………………………………

3.

Fertőződés óta került-e ki fertőzött állományból állati termék: rendes- vagy kényszevágásból, hús, kóstoló: ……………………………………………………………………………………

4.

Fertőződés óta került-e ki fertőzésközvetítő tárgy, takarmány, eszköz, gépkocsi, (egyéb fuvareszköz), alom, trágya, mely fogékony állatokkal érintkezett: ……………………………………………………………………………………

5.

Fertőződés óta az itt fertőzött állatokkal kontaktusba került személyek (állattartó, vendég, segítő, inszeminátor, állatorvos) fogékony állatokat tartó udvarokban, telepeken járt-e és hol: ……………………………………………………………………………………

V. Állathigiéniai körülmények Ólak, istállók alapterülete, magassága: fűtés:………………………………………………………………………………… világítás:…………………………………………………………………………….. szellőztetés:………………………………………………………………………….. padozat:………………………………………………………………………………

15

etetők, itatók:………………………………………………………………………… használt fertőtlenítők:………………………………………………………………… jelenlegi készletük:…………………………………………………………………… utolsó fertőtlenítés ideje:……………………………………………………………… az állatokról alkotott összbenyomás:…………………………………………………. helyszínrajz (melléklet szerint)………………………………………………………. VI. Helyszíni intézkedések ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… VII. Közegészségügyi vonatkozás: ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… VIII. Állategészségügyi Intézeti vizsgálat: ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Az állattartó a feltett kérdéseket megértette, az adott válaszai a valóságnak megfelelnek. Hely: …………………………………… Dátum: ………………………………… …………………………………………….. állattartó

………………………………………….. hatósági állatorvos

5.4. A HJK személyzete: Vezetője: Állatorvos tagjai: Kisegítő személyzet:

16

6. fejezet SZAKÉRTŐI CSOPORT 6.1

A minisztérium az ASP megelőzésében és leküzdésében jártas igazgatási és laboratóriumi szakemberekből folyamatosan működő szakértői csoportot hoz létre. A szakértői csoport feladata, hogy folyamatosan rendelkezésre álló szakmai hátteret biztosítson az ASP megelőzésére, szükség esetén leküzdésére.

6.2

Járványkitörés esetén az OFA illetve az OJK értesíti a szakértői csoportot azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül helyszíni vizsgálat alapján az esettel kapcsolatban készítsen jelentést.

6.3

A szakértői csoport jelentésének ki kell térni a fertőzött telep: -

helyére, sertéslétszámra korcsoportos bontásban, tenyésztés módszerére, a telepen található nem fogékony állatok fajára és számára, elhullott állatok számára, vektorok esetleges jelenlétére.

6.4

A szakértői csoport a helyszíni vizsgálat alapján vélelmezi: - a fertőzés valószínű eredetét, - a telepen fennálló fertőzöttség feltehető időtartamát, - a fertőzés veszélyének leginkább kitett telepeket, - a betegség tovaterjedésének megakadályozására teendő nyomozást, - állati hullák ártalmatlanításának lehetőségét.

6.5

A szakértői csoport összetétele Vezetője: - OJK által kijelölt állatorvos, - 2 fő igazgatásban dolgozó állatorvos, - OÁI képviselője, - technikai személy.

6.6

A csoport székhelye az OJK székhelye. Rendelkeznie kell számítástechnikai és informatikai eszközökkel, továbbá 250 sertésből történő mintavételhez mintavételi eszközökkel.

6.7

A szakértői csoport tagjai az OJK megbízásából továbbképző értekezleteket és tanfolyamokat tartanak.

17

7. fejezet HUMÁN ERŐFORRÁS 7.1

Az Állomások nyilvántartják azokat az állatorvosokat, akik az ASP leküzdésében igénybevehetők. E nyilvántartást az Állomások az OJK-nak elektronikus úton megküldik.

7.2

Járványveszély esetén a magánállatorvos az illetékes állomás igazgató főállatorvosa által közcélú munkavégzésre a törvény 32. § ’j’ pontja szerinti megállapodás alapján díjfizetés és költségtérítés ellenében igénybevehető. A magánállatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni, amelynek végrehajtása során közfeladatot lát el, és a hatósági állatorvost megillető védelemben részesül (Törvény 9. § (3) bekezdés).

7.3

A minisztérium a szakértői csoport tagjaival előzetesen megállapodást köt, mely alapján a szakértők szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak.

7.4

Segéderőt a HJK a munkaügyi szabályok betartása mellett közvetlenül alkalmaz, vagy munkaerő közvetítéssel foglalkozó szervezettől igényel.

7.5

A kirendelt szakemberek és az alkalmazott segéderő költségeinek elszámolását az FVM Költségvetési Iroda megyei osztálya végzi.

8. fejezet ANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK 8.1

A hatósági állatorvosokat az állomások ellátják: • személyi védőfelszereléssel (gumicsizma, vízhatlan ruha, gumikesztyű) • személyi fertőtlenítéshez szükséges anyagokkal és eszközökkel, • diagnosztikai eszközökkel, bonceszközökkel, • mintavételhez szükséges eszközökkel.

8.2

A 8.1. pontban felsorolt anyagokat és eszközöket az állomás készletezi olyan mennyiségben, hogy az járványkitörés esetén a kirendelt szakemberek hatékony és biztonságos munkavégzését biztosítani tudja. Célszerű ezeket a készleteket elkülönítetten kezelni, hogy szükség esetén a HJK részére könnyen átadható legyen. A járványkitörést követően a szükséges fertőtlenítő szereket és eszközöket az állomás a HJK rendelkezésére bocsátja. Szükség esetén fertőtlenítő kapacitás az OJK-tól igényelhető. Az állatok leöléséhez szükséges eszközöket és berendezéseket az állomás biztosítja, szükség esetén az OJK átcsoportosít.

8.3 8.4 8.5

18

9. fejezet AZ ASP JÁRVÁNYV LEKÜZDÉSÉRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK 9.1.

Az ASP járvány leküzdésére érvényben lévő utasítások teljes köre megtalálható a III. számú mellékletként csatolt szolgálati szabályzatban.

10. fejezet NEMZETI ASP LABORATÓRIUM 10.1.Nemzeti ASP laboratórium az Országos Állategészségügyi Intézet (OÁI Budapest, Tábornok u. 2.) kísérleti sertések fertőzése tekintetében az Állatgyógyászati Oltóanyag Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet (OÁGYTI) Budapest, Szállás u. 8.) 10.2.Az ASP megállapítása az OÁI és az ÁOGYTI lelete alapján a kerületi főállatorvos feladata. 10.3.Az OÁI ügyeleti és készenléti szolgálata lehetővé teszi a minták folyamatos fogadását és feldolgozását. A vizsgálatokat az OIE Diagnosztikai Módszerek és Oltóanyagok Szabványügyi Kézikönyvében leírt módszerekkel végzik. 10.4.Az OÁI területi intézetei ASP gyanú esetén a vizsgálati anyagot az OÁI-be küldik. 10.5.Az OÁI területi intézetei részt vesznek az ASP felderítésére irányuló szerológiai vizsgálatok végzésében. 10.6.A nemzeti laboratórium a vizsgálatok eredményéről haladéktalanul értesíti: - a beküldő Állomást illetve HJK-t, - Országos Járványvédelmi Központot, - Országos főállatorvost. 10.7.Közösségi ASP referencia laboratórium Centrade Investigationen Saridad Animal 28130 Valdeolmos Madrid Spain

19

11. fejezet KÉPZÉS 12.1. A szakértői csoport és az OJK személyzetének továbbképzése - minisztérium által szervezett továbbképzéseken, - Európai Unió Bizottsága által szervezett továbbképzéseken. A továbbképzés témái: - klinikai kórjelzés - járványügyi nyomozás - fertőtlenítés - állati eredetű melléktermék ártalmatlanítása, - szimulációs gyakorlat 12.2.Az állatorvos továbbképzés résztvevői: - hatósági állatorvosok - magánállatorvosok Továbbképzés módja: - Riasztási gyakorlat: évente kétszer - Szimulációs gyakorlat: ötévente kétszer - Továbbképző előadások: évente egyszer Témái: - ASP kórjelzése - fertőzött telepen végzett eljárások (leölés, ártalmatlanítás, fertőtlenítés), - községi zárlati és védőkörzeti területen végzett eljárások, - a betegséggel kapcsolatban végzett tevékenységek dokumentálása, - a közvélemény tájékoztatásának módszerei. 12.3.Valamennyi továbbképzést dokumentálni kell.

12. fejezet A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA 13.1. Az ASP megelőzésének fellépése esetén eredményes leküzdésének alapvető feltétele az állattartók a lakosság együttműködése a betegség megelőzéséért illetve leküzdéséért felelős szakmai szervezetekkel. El kell érni, hogy az állattartók ismerjék az egyes fertőző betegségek legfontosabb tüneteit (szaksajtó, megyei média, gazdaképzés, stb.) El kell érni, hogy minden állattartó állománynak állategészségügyi ellátásáról folyamatosan gondoskodjon. 13.2. A közvéleményt a fertőző betegségek kitörésének kockázatáról rendszeresen tájékoztatni kell. Tájékoztatni kell a közvéleményt a korlátozó intézkedések szükségességéről, várható időtartamáról, a betegség közegészségügyi vonatkozásairól.

20

13. fejezet AZ AFRIKAI SERTÉSPESTIS LEÍRÁSA Az ASP leírása, a differenciáldiagnózis kiemelésével 13.1. Kóroktan 13.1.1.

Az ASP-t egy burkos DNS-vírus okozza, amely az Asfarviridae családba tartozó Asfivirus nemzetségbe tartozik. Az ASP vírustörzsek különböznek egymástól virulenciájukban, noha különféle szerotípusokat nem lehet azonosítani.

13.1.2.

Az ASP-vírus nagyon stabil, a fertőzött sertések salakanyagaiban, sertéstetemekben és friss sertéshúsban, valamint némely sertéshúskészítményben. Megfelelő fertőtlenítőszereket kell használni a környezetben történő inaktiválásának biztosítására.

13.1.3.

Európában a sertések természetes úton legfőképpen az orr- és szájnyíláson keresztül, a fertőzött sertésekkel való közvetett vagy közvetlen érintkezés vagy vírussal fertőzött takarmány fogyasztása révén fertőződnek. Azonban olyan területeken, ahol kórokozó átvivők élnek, az azok révén történő vírusátvitel a vírus fennmaradásában és terjesztésében nagyon fontos szerepet játszik. Az ASP fertőzött anyagokkal történő közvetett érintkezéssel vagy az ASP-vírust mechanikusan szállító szúró rovarok révén is terjedhet. A betegség átvitele fertőzött vaddisznók spermája útján is megtörténhet.

13.1.4.

A lappangási idő az egyes állatok esetében körülbelül 5-15 nap, de üzemi körülmények között előfordulhat, hogy egy gazdaságban a klinikai tünetek csak több héttel a vírus behurcolását követően, vagy gyenge megbetegítő képességű törzsek esetén még később válnak nyilvánvalóvá.

13.1.5.

A betegség heveny, félheveny és krónikus formában fordul elő, a különbség főként a vírus fertőzőképességétől függ.

13.1.6.

A fertőzést követően klinikailag tünetmentessé váló sertésekben 40-60 napig áll fenn viraemia (a vírus megjelenése a vérben) és e sertések vírushordozókká válnak. Az ASP-vírust a fertőzés után még hat hónappal is kimutatták vírushordozó sertésekben.

13.2.

Heveny forma

13.2.1.

A magas (40°C-nál magasabb) láz fellépése rendszerint a betegség első klinikai tünete, amelyet levertség és étvágytalanság, gyors és nehezített légzés, az orr és a szem váladékozása kísér. A sertések mozgása koordinálatlanná válik, és az állatok összebújnak. A kocák vemhességük bármely fázisában elvetélhetnek. Némely sertésnél hányás vagy székrekedés, míg másoknál véres hasmenés fordulhat elő. A bőrön vérbő vagy vérzéses területek figyelhetők meg, főleg a

21

végtagoknál és a füleken. Az állatok elhullásuk előtt kómába eshetnek, amely egy-hét nappal a klinikai tünetek kifejlődése után lép fel. A megbetegedési és az elhullási ráta egy adott gazdaságban elérheti a 100%-ot is. A kórbonctani lelet tipikus vérzéses tünetegyüttest mutat, a tetem általános vérbősége mellett: véres folyadék a mell- és hasüregben, megnagyobbodott sötét lép, vérzéses nyirokcsomók, amelyek vérrögökre emlékeztetnek, különösen a renalis és gastrohepaticus nyirokcsomók, petechiák a vesékben (a kéreg és a velőpiramisok, valamint a vesemedence), a hashártyán, a gyomor- és bélnyálkahártyán valamint a szíven (epicardium és endocardium), mellvízkór (hydrothorax) és petechiák a mellhártyán. 13.2.2.

Általában a klasszikus sertéspestis heveny formája az afrikai sertéspestiséhez nagyon hasonló klinikai és kórtani kép kialakulásához vezet. Előfordulása esetén a bőrön és füleken lévő vérzések egyszerűen észrevehetők és a heveny klasszikus vagy afrikai sertéspestis gyanúját keltik. Kevés más betegség okoz hasonló elváltozásokat. Heveny afrikai sertéspestisre is gondolni kell sertésorbánc, sertések szaporítóés légzőszervi tünetegyüttese (PRRS), kumarin mérgezés, purpura haemorrhagica, választott malacok cirkovírus okozta sorvadása (PMWS), sertések bőrgyulladásos és vesekárosodásos tünetegyüttese (PDNS), szalmonella vagy Pasteurella fertőzések gyanúja vagy bármely olyan lázzal járó enteralis vagy légúti tünetegyüttes esetén, amely nem reagál antibiotikumos kezelésre.

13.3.

Félheveny forma A betegség félheveny formái gyakoribbak az endémiás területeken. A félheveny fertőzést hullámzó láz, levertség és tüdőgyulladás jellemzi. A betegség félheveny formái gyakoribbak az endémiás területeken. A félheveny fertőzést hullámzó láz, levertség és tüdőgyulladás jellemzi. Az elhullás szívelégtelenség következtében léphet fel. A félheveny formánál az elváltozások hasonlóak a heveny formánál megfigyelhetőknél, de enyhébbek azoknál. Jellemző elváltozások a nagy vérzések a nyirokcsomókban, vesékben és a lépben, tüdővérbőség és -ödéma és néhány esetben interstitialis tüdőgyulladás.

13.4.

Idült forma A betegség idült formája ritka. Idült formánál másodlagos bakteriális fertőzések megfigyelhetők. Mivel az idült ASP klinikai tünetei nem specifikusak, számos egyéb betegségre is gondolni kell a differenciáldiagnózis során. Nem szükségszerűen mérhető minden állatnál magasabb testhőmérséklet, de egy fertőzött gazdaságban a láz legalább néhány sertésnél kimutatható. Az idült ASP klinikai tünetei lehetnek légzőszervi problémák, vetélések, ízületi gyulladás (arthritis), idült bőrfekélyek vagy elhalás, amely nem hasonlít az

22

ASP- vírusfertőzés típusos klinikai képére. A kórbonctani elváltozások lehetnek csekélyek vagy akár hiányozhatnak is. A szövetkórtani leleteket megnagyobbodott nyirokcsomók és lép, mellhártyagyulladás és fibrines szívburokgyulladás, valamint beszűrődéses tüdőgyulladás jellemzi. Beszámoltak már a tüdőben gócos sajtos elhalásról és meszesedésről is. 13.5. A gazdaságok ASP fertőzöttségre gyanús gazdaságokká nyilvánításakor megfontolandó szempontok 13.5.1. Valamely gazdaság fertőzöttségre gyanús gazdasággá nyilvánításáról a következő leletek, szempontok, és okok alapján kell határozni: (a)

(b)

klinikai és kórtani leletek sertésekben. A figyelembe veendő főbb klinikai és kórtani leletek a következők: –

láz, megbetegedéssel korcsoportjában,

és

elhullással

a

sertések

valamennyi

–

lázzal járó vérzéses tünetegyüttes; petechiák és bőrvérzések, különösen a nyirokcsomókban, a vesékben, a lépben (amely megnagyobbodott és sötét, főleg a heveny formáknál) és a húgyhólyagban, valamint fekélyek az epehólyagon;

járványtani leletek. A figyelembe veendő főbb járványtani vizsgálati leletek a következők: –

amennyiben a sertések közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe kerültek ASP-vírussal bizonyítottan fertőzött sertéstartó gazdasággal,

–

amennyiben valamely gazdaságból olyan sertéseket szállítottak ki, amelyekről később kimutatták, hogy ASP-vírussal fertőzöttek,

–

amennyiben mesterségesen termékenyítettek meg kocákat fertőzésre gyanús forrásból származó spermával,

–

amennyiben a sertések közvetve vagy közvetlenül érintkezésbe kerültek olyan vaddisznó-állománnyal, amelyben előfordul ASP,

–

amennyiben a sertések szabadtartásban vannak olyan régióban, ahol a vaddisznók ASP-vírussal fertőzöttek,

–

amennyiben a sertéseket élelmiszer-hulladékkal etetik és fennáll a gyanú, hogy azt nem kezelték oly módon, hogy az inaktiválja az ASPvírust,

23

–

amennyiben az állatok ki lehettek téve a fertőzés veszélyének, például a gazdaságba belépő, az ASP-vírussal való fertőzöttségre gyanús vagy fertőzött gazdaságból érkező személyek, szállítóeszközök következtében,

–

amennyiben a gazdaság területén kórokozó átvivők fordulnak elő.

13.5.2. A gazdaságot minden esetben fertőzöttségre gyanús gazdaságnak kell tekinteni, ha klinikai vagy kórtani leletek alapján a gazdaságban felmerült a klasszikus sertéspestis gyanúja, de a klinikai, epidemiológiai vagy laboratóriumi vizsgálatok során nem állapították meg a betegséget, illetve nem mutattak ki egyéb betegségforrásokat vagy kórokozókat a szóban forgó gazdaságban.

14. fejezet ADATBÁZIS I.

Országos Járványvédelmi Központ • • • • • • • • • • • • • •

Állomások létszámadatai Állategészségügyi kerületek és kerületi főállatorvosok nyilvántartása Szakértői Csoport tagjai Helyi Járványvédelmi Központok tagjai Nagylétszámú sertéstelepek listája Települések sertéstartó udvarainak száma Települések sertéslétszáma Vágóhidak, húsfeldolgozók, vadfeldolgozók Állati hulladék-feldolgozó üzemek Környezetvédelmi hatóság címlistája Médiák címlistája (országos) ORFK címlistája Határállomások listája, elérhetősége Térképek: országtérkép 1:150.000 megyetérkép 1:150.000 települések térképei 1:15000 • A hatályos rendelet nyomtatványainak mintapéldányai

II.

Helyi járványvédelmi központ • • • • • • •

Az állomás felügyelete alá tartozó állatorvosok Az állomás felügyelete alá tartozó segéderők Nagylétszámú sertéstelepek és sertéslétszámuk Települések kislétszámú sertéstartó udvarainak száma és sertéslétszáma A vadsertés létszám és területi elhelyezkedése A megye vágóhídjainak, húsfeldolgozóinak, állatkereskedőinek, állati eredetű hulladék gyűjtőinek és ártalmatlanító üzemeinek listája Címjegyzék:

24

•

Térképek -

•

Megyei Rendőrfőkapitányság Városi Rendőrkapitányság Megyei Munkaügyi Hivatal Környezetvédelmi Hatóság Vízügyi Hatóság Települési önkormányzatok Vadásztársaságok Megyei önkormányzat Megyei közigazgatási hivatal Szomszédos megyék állategészségügyi állomásai Amennyiben gázzal való leöléshez rendelkeznek eszközzel a Dissous gáztelepek listája a nyitvatartási időkkel Földmunkagépek és szállítójárművek listája

Települések térképe (1:15.000) Megyetérkép (1:150.000)

Hatályos rendelet nyomtatványainak mintapéldányai

15. fejezet SZANKCIÓK 16.1. Állategészségügyi bírság A 2005. évi CLXXVI. törvény az állategészségügyről 45. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai jogszabályokban foglalt előírásokat megszegi, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó mértékű állategészségügyi bírsággal sújtható. A bírság ismételten is kiszabható. (2) Állategészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek az állategészségügyi hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól. (3) Az állategészségügyi bírságot saját hatáskörében az állomás, a kerületi hivatal és az ÁOGYTI szabja ki. (4) A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint. a kiszabott bírság összegét az állomás, az ÁOGYTI által kiszabott bírság összegét az ÁOGYTI számlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a hatóságok állategészségügyi feladatainak ellátására figyelemmel a minisztérium dönt. (5) A bírság nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani.

25

16.2. A Büntető törvénykönyv 284. §-a szerint (1) „Aki zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt zárlat, járványügyi felügyelet, vagy ellenőrzés szabályait megszegi, vétséget követ el, és egy évig tartó szabadságvesztéssel, javító- nevelőmunkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Aki járvány idején az elrendelt elkülönítés, járványügyi felügyelet, vagy ellenőrzés szabályait megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító- nevelőmunkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (3) Aki a fertőző állatbetegségek, vagy a növényeket pusztító veszélyes kártevők be- és kihurcolásának, vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt zárlat, egyéb korlátozás, vagy felügyelet szabályait megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelőmunkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” 16.3. A szabálysértésekről szóló LXIX törvény alapján szabálysértési eljárás indítható.

26

MELLÉKLETEK

27

I. melléklet AZ ORSZÁGOS JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT Országos Járványvédelmi Központ 1149 Budapest Tábornok u. 2.

28

II. melléklet HELYI JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONTOK

29

A Magyar Köztársaság Megyéi (térkép)

30

4.1

A Megyei Állategészségügyi Állomások listája

1. Baranya Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 7604 Pécs, Pf. 67. Tel.: (72) 512710 Fax: (72) 512725 2. Bács-Kiskun Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 6001 Kecskemét, Pf. 155. Tel.: (76) 487051 Fax: (76) 328088 3. Békés Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 5601 Békéscsaba, Pf. 24. Tel.: (66) 453553 Fax: (66) 441729 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 3501 Miskolc, Pf.62. Tel.: (46) 342286 Fax: (46) 342023 5. Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 6701 Szeged, Pf. 446. Tel.: (62) 314955 Fax: (62) 324183 6. Fejér Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 8001 Székesfehérvár, Pf. 33. Tel.: (22) 313571 Fax: (22) 315460 7. Győr-Moson-Sopron Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 9002 Győr, Pf. 76 Tel.: (96) 418811 Fax: (96) 418832 8. Hajdú-Bihar Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 4002 Debrecen, Pf. 137. Tel.: (52) 437349 Fax: (52) 442841 9. Heves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Eger, Pf. 132. Tel.: (36) 312388 Fax: (36) 312993 10. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 5001 Szolnok, Pf. 16. Tel.: (56) 424744 Fax: (56) 429745 11. Komárom-Esztergom Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 2801 Tatabánya, Pf. 1222. Tel.: (34) 316857 Fax: (34) 316182 12. Nógrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 3101 Salgótarján, Pf. 196.

31

Tel.: (32) 441388 Fax: (32) 440890

32

13. Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 2101 Gödöllő, Pf. 98. Tel.: (28) 420284 Fax: (28) 410044 14. Somogy Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 7401 Kaposvár, Pf. 126. Tel.: (82) 311311 Fax: (82) 312357 15. Szabolcs-Szatmár Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 4401 Nyíregyháza, Pf. 144. Tel.: (42) 451200 Fax: (42) 512211 16. Tolna Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 7101 Szekszárd, Pf. 105. Tel.: (74) 415422 Fax: (74) 312423 17. Vas Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 9700 Szombathely, Pf. Zanati u. 3. Tel.: (94) 313156 Fax: (94) 327852 18. Veszprém Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 8201 Veszprém, Pf. 126. Tel.: (72) 512 710 Fax: (72) 512 725 19. Zala Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 8901 Zalaegerszeg, Pf. 224. Tel.: (92) 314351 Fax: (92) 311354 20. Budapesti Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 1389 Budapest, Pf. 110. Tel.: (1) 329-7017 Fax: (1) 140-9394

33

III. melléklet SZOLGÁLATI SZABÁLYZAT A JÁRVÁNYOS ÁLLATBETEGSÉGEK LEKÜZDÉSÉRE

34

1. Bevezetés 1.1Az intézkedések jogszabályi alapja A jogi felhatalmazást az 2005. évi CLXXVI. törvény, valamint a 98/2003 (VIII.22.) FVM rendelet tartalmazza.

2. Előzetes cselekvés 2.1

A betegség bejelentése

Az ASP gyanúját haladéktalanul be kell jelenteni a jogosult állatorvosnak. Bejelentést lehet tenni a kerületi állategészségügyi hivatalnak vagy az állomásnak is.

2.2

A nyomozás megszervezése

Az ASP bármely helyen való előfordulásának gyanújáról szóló bejelentés kézhez vételét követően az illetékes Állomásnak azonnal biztosítania kell a járványügyi nyomozás megindítását a betegség jelenlétének megerősítésére vagy kizárására és a gyanús telep felügyelet alá helyezésére. A nyomozás megindításakor az Országos Járványvédelmi Központot értesíteni kell, hogy a járvány leküzdésére való előkészületeket megtehessék arra az esetre, ha a betegség megállapítást nyer, beleértve a Helyi Járványvédelmi Központ létrehozását és a Szakértői Csoport mozgósítását. A vizsgálatokat végző hatósági állatorvosnak (jogosult állatorvosnak) magával kell vinnie a szükséges bonceszközöket és mintavételi eszközöket. Nagy sertéstelepek esetében a vizsgálatok végzésére szükség lehet egynél több hatósági állatorvosra és technikai segédszemélyzetre.

3. Az Állategészségügyi vizsgálat 3.1A forgalmi korlátozás bevezetése A hatósági állatorvos a gyanú alatt álló telepre való megérkezését követően az állattartó felé az alábbiak szerint rendelkezik: -

a telepen található valamennyi sertést be kell zárni az elhelyezésükre szolgáló istállóba vagy valamilyen más helyre, ahol el lehet őket különíteni; a telepet sertés nem hagyhatja el és sertés nem érkezhet a telepre; a kerületi főállatorvos engedélye nélkül nem hagyhatja el a telepet sertéshús sertéshulla takarmány, illetve bármely anyag, amely az ASP vírusát közvetítheti;

35

-

személyek csak a kerületi főállatorvossal, illetve a HJK vezetőjével léphetnek a telep területére illetve hagyhatják el azt; a telepen a sertést tartó épületek ki- és bejáratánál kéz-, láb- és eszközfertőtlenítőt kell biztosítani;

Ezen rendelkezéseket az eljáró hatósági állatorvos írásban közli az állattartó képviselőjével „tudomásul vettem” megjegyzéssel aláíratja a határozat meghozataláig. A telep minden bejáratánál feltűnő felhívást kell elhelyezni, feltüntetve, hogy a telep ASP gyanúja alatt áll. Amennyiben a betegség tovaterjedésének megelőzésére szükséges a telep elhagyásának tilalmát ki kell terjeszteni más állatfajokra is. Az állattartóval közölni kell, hogy – noha a hatósági állatorvos az állatállományról járványtani célból (3.4 bekezdés) hivatalos leltárt készít, vegye nyilvántartásba a telepen lévő valamennyi sertést, és a nyilvántartásban tüntesse fel a már elhullott és a feltehetőleg fertőzött egyedek számát. A kimutatást folyamatosan frissíteni kell, figyelembe véve a születések és az elhullások számát a gyanú fennállásának időtartama alatt. A kimutatást a hatósági állatorvos bármely felügyeleti látogatás alkalmával ellenőrizheti. A hatósági megfigyelés hatálya terjedhet csupán arra a telepre, amelyen az ASP gyanúja felmerült, de ha a betegség megállapítást nyer és a Helyi Járványvédelmi Központ ezt szükségesnek tartja, kiterjedhet egyéb, közelsége miatt különös veszélynek kitett telepekre is.

3.2

A kezdeti járványügyi nyomozás

A járványügyi nyomozás célja, hogy megállapítsa a következőket: 1. 2. 3.

3.3

azt az időtartamot, amióta az ASP jelen lehetett a telepen a betegség gyanújának bejelentéséig; a telepen előfordult betegség lehetséges eredetét és azoknak a telepeknek a listáját, amelyek ugyanebből a forrásból fertőződhettek; azon sertések, sertéshullák, hús, járművek, anyagok vagy személyek mozgását, amelyek vagy akik a vírust feltehetőleg más telepekre vagy telepekről elhurcolhatták.

A forgalom korlátozásának kiterjesztése

Amennyiben a hatósági állatorvos bizonyítottnak látja, hogy a gyanú alatt álló telepre az ASP-t más telepről hurcolták be, vagy, hogy azt innen más telepekre hurcolták tova, úgy ezen egyéb telepeket megfigyelési zárlatnak kell alávetni, a 3.1 bekezdésben írtaknak megfelelően, ameddig az eredetileg gyanú alatt álló telepen az ASP jelenléte ki nem zárható.

3.4

A klinikai vizsgálat

Az állomány klinikai vizsgálatát a hatósági állatorvos teljes átöltözés után kezdheti el. A vizsgálat során a hatósági állatorvosnak leltárt kell készítenie a telepen található különböző korcsoportú sertésekről. Vázlatos tervet kell készíteni a telepen lévő sertésistállókról, minden egyes épület esetében az abban található különböző korcsoportú állatok számának feltüntetésével. A telepen található valamennyi sertést gondos vizsgálatnak kell alávetni, és fel kell jegyezni bármilyen betegségre utaló tünetet, az azt mutató sertések azonosságának és a telepen belül való elhelyezkedésüknek feltüntetésével.

36

Célszerű az állomány vizsgálatát a telep azon részein kezdeni, ahol a tulajdonos vagy képviselője szerint a sertések egészségesek, utoljára hagyva a gyanús sertéseket. Nagy állomány esetén, különösen, ha segítség korlátozottan áll rendelkezésre, ez nem mindig lehetséges, és szükség lehet a vizsgálatot a gyanús sertésekkel kezdeni. Az ASP klinikai tünetei: - magas (40 Co-nál magasabb) láz; - levertség, étványtalanság; - orr- és szem váladékozás; - összebújás; - imbolygó járás, - vetélés, - hányás vagy székrekedés, másoknál véres hasmenés, - végtagokon és füleken bőrvérzés, - nagyszámú megbetegedés és elhullás. A betegség enyhe, nem típusos formájában a klasszikus tünetek esetleg nem láthatók.

3.5

A kórbonctani vizsgálat

A telepen fellelhető valamennyi élő sertés vizsgálatának befejeztével a hatósági állatorvosnak alaposan meg kell vizsgálnia a telepen lévő elhullott sertéseket, és fel kell jegyeznie a tapasztalt elváltozásokat. Jellemző kórbonctani tünetek: -

3.6

véres folyadék a mell- és hasüregben, megnagyobbodott sötét lép, vérzéses nyirokcsomók, vérzések a veséken, hashártyán, gyomor- és bél nyálkahártyáján, szíven, mellhártyán.

Diagnosztikai leölés

Amennyiben a telepen nem található kórboncolásra alkalmas sertéshulla vagy, ha az elhullott sertésekből származó minták minősége nem megfelelő a diagnosztikai laboratóriumba való küldésre, kórbonctani vizsgálatra és minta vételére a hatósági állatorvos kiválaszthat leölésre alkalmas beteg sertést (sertéseket). A diagnosztikai célra leölt sertések után a törvény és a vonatkozó miniszteri rendelet alapján kártalanítás fizetendő. A leölést lehetőleg a nyaki gyűjtőérbe (v. jugularis) adott injekcióval kell végrehajtani.

3.7

Mintavétel

A vírus kimutatására a klinikai tüneteket mutató állatokból vérmintákat kell gyűjteni, lehetőleg a betegség korai stádiumában. Klinikai tünetek hiányában a vért azokból a sertésekből kell venni, amelyek láza elér legalább 40,5 °C-ot. Vérmintát kell venni a diagnosztikai leölésnek alávetendő sertésekből is.

37

Minden egyes sertésből két vérminta veendő, az egyik minta alvadásgátlóval, a másik a nélkül. A vérmintákat az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe való küldésükig 4 °C-on kell tartani. A 24 órán belül elhullott és még nem autolizált állatokból, valamint a diagnosztikai leölésnek alávetett sertésekből szövetmintákat kell venni. Nem szükséges több mint két vagy három állatból szövetmintákat venni. A szövetmintákat az aszepszis szabályainak legmesszebbmenő betartásával kell venni, anélkül, hogy fertőtlenítőszerrel érintkeznének, azután külön-külön tiszta edénybe kell tenni és azonosító jellel kell ellátni. A mintákat kísérő iratnak tartalmaznia kell azon állatok adatait, amelyekből a mintákat vették, beleértve a klinikai és kórbonctani tüneteket. A kísérőirat egy példányát a hatósági állatorvosnak meg kell őriznie, hogy majd az eset egyéb dokumentációjához csatolja, egy példányt pedig faxon a Helyi Járványvédelmi Központba kell küldenie. Tartósítószert nem szabad használni, a mintákat a vérmintákhoz hasonlóan az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe való küldésükig 4 °C-on kell tartani. A laboratóriumi vizsgálathoz szükséges szövetek: -

a fej; mandula, vese, lép; csípőbél; a következő nyirokcsomókból kettő: - garat mögötti; - fültői; - állkapocs alatti; - bélfodri. A lépből, veséből és a csípőbélből körülbelül 10 grammnyi mintát kell venni.

3.8

A lépminták vétele 1. Lépből történő mintavételhez a sertést jobb oldalára fektetjük. 2. A bal bordákat és a hasat fedő bőrt a gerincoszlop felől lefejtjük. 3. Ez után egy másik tiszta késsel hátulról a harmadik és negyedik borda közt metszést ejtünk úgy, hogy hátulról a harmadik bordát a gerincoszlop felé vissza lehessen hajtani, a hashártya érintetlenül hagyásával és az alatta elhelyezkedő lép felfedésével. 4. A hashártyát csipesszel megemeljük, és a lép felett bemetsszük. 5. A lép szabad végét tompa végű fogóval tartjuk és egy 3 cm-es darabot lemetszünk, és egy tiszta edénybe helyezzük.

3.9

A mandulaminták vétele 1. A mintavételhez a sertést kinyújtott fejjel a hátára fektetjük. 2. A bőrt és a bőralatti szöveteket az állkapcsok között a gége mögötti területig eltávolítjuk. 3. Az áll felől függőlegesen bemetsszünk az állkapcsok ágainak belső felülete mentén, a nyelvet visszahajtjuk, a metszéseket olyan közel vezetjük az állkapocshoz, amennyire csak lehetséges. 4. A nyelvet visszahúzzuk, hogy a torok dorzális felszínén felfedjük a mandulák árkait.

38

5. A mandulákat az alattuk lévő kötőszövettel együtt lemetsszük és egy tiszta edénybe helyezzük.

3.10 A mintaküldés A vérmintákat és a szövetmintákat lehetőleg futárral, de mindenkép a lehető leggyorsabb rendelkezésre álló módon, az Országos Állategészségügyi Intézetbe kell küldeni. Az Intézetet előzetesen értesíteni kell arról, hogy a mintákat útnak indították és azok várható érkezési idejéről, hogy előkészületeket tehessenek a fogadásukra és vizsgálatukra. A mintákat szállítás során hűtő csomagolásban kell tartani, fagyasztani tilos. Fontos, hogy a mintákkal a laboratóriumba küldött kísérőirat tartalmazzon információkat az állomány közelmúltbéli előéletéről, bármiféle járványtani adatokkal, beleértve, ha lehetséges, a fertőzés lehetséges forrását és a behurcolás idejét.

3.11 A Helyi Járványvédelmi Központnak történő jelentéstétel A hatósági állatorvos vizsgálatai befejeztével, - miután a vér- és szövetminták gyűjtését elvégezte és gondoskodott azoknak az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe való küldéséről, - a helyszínről, telefonon jelentést kell tenni a Helyi Járványvédelmi Központnak a végzett munkáról. A központ további utasításait még távozása előtt végre kell hajtani.

3.12 A laboratóriumi eredmények megszületéséig teendő intézkedések A 3.1 bekezdés szerinti korlátozásokat mindaddig hatályban kell tartani, amíg az ASP gyanúját hivatalosan ki nem zárták. Az állattartót vagy képviselőjét tájékoztatni kell, hogy három napig terjedő időbe telik, amíg a vizsgálatok eredménye rendelkezésre áll, de ez idő alatt a magán állatorvos látogathatja a telepet a beteg állatok kezelése céljából, feltéve, hogy a szigorú fertőtlenítést minden esetben elvégzik. A hatósági állatorvosnak mielőtt a telepet elhagyja, meg kell győződnie arról, hogy a tulajdonos vagy képviselője a forgalmi korlátozásról, a teleplátogatási tilalmáról, a fertőtlenítési kötelezettségről szóló utasítását megértette-e. Rendelkezni kell az elhullott vagy diagnosztikai célra leölt sertések hulláinak biztonságos ártalmatlanításáról. Ezt hatósági felügyelet mellett, oly módon kell végrehajtani, ami kizárja az ASP vírusa elterjesztésének veszélyét. A gyanú alatt álló telepre történő ellenőrző látogatásokat a Járványvédelmi Központtal történt tanácskozás alapján kell megszervezni.

3.13 Negatív diagnózis A hatósági állatorvos a klinikai tünetek és a kórbonctani leletek alapján közölheti a Járványvédelmi Központtal, hogy a telepen az ASP jelenlétének nincs jele. Ha a Járványvédelmi Központ számára ez a nemleges jelentés kielégítő, az érvénybe léptetett korlátozások azonnali hatállyal visszavonhatók. Ellenkező esetben ki kell várni a laboratóriumi vizsgálat eredményét. Ha a laboratóriumi vizsgálatok eredménye negatív, az érvénybe léptetett korlátozások a Járványvédelmi Központ utasítására azonnali hatállyal visszavonhatók. Ugyanakkor 39

lehetséges, hogy az ASP gyanúja nem zárható ki, ekkor pedig a hatósági állatorvos és a Járványvédelmi Központ tanácskozását követően dönthetnek úgy, hogy a sertéseket tartsák felügyelet alatt és küldjenek további vér- és/vagy szövetmintákat az Országos Állategészségügyi Intézetbe vizsgálatra.

4. Az ASP jelenlétének megerősítése 4.2

Bejelentési kötelezettség

Az ASP első kitörésének hivatalos megerősítését követő 24 órán belül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatja az EU Bizottságát és tagállamait a járvány kitöréséről. A bejelentendő információkat az Országos Járványvédelmi Központ készíti elő, ennek tartalmaznia kell legalább a következőket: • • • • • • • •

az ASP gyanújának dátumát; az ASP megállapításának dátumát; a megállapításra igénybe vett módszereket; a fertőzött telep helyét; távolságát a legközelebbi sertéstartó telepektől; a telepen található különböző kategóriájú sertések számát; a telepen található azon sertések számát kategóriánként, amelyekben a sertéspestist megállapították; a betegség morbiditási rátáját (a megbetegedett állatok arányát).

Az első kitörést követő 24 órán belül a minisztérium bejelenti a betegséget a Nemzetközi Járványügyi Hivatalnak. A lényeges országos és helyi mezőgazdasági szervezeteket szintén közvetlenül tájékoztatják az ASP hatósági megállapításáról. Megfelelő módon közleményeket adnak a sajtó számára is. A telep ASP-sel való fertőzöttségének jelzésére jól látható táblákat kell kihelyezni.

4.2A Helyi Járványvédelmi Központ létesítése Amint az ASP-t megállapították, az Állomáson meg kell szervezni a Helyi Járványvédelmi Központot, ellátva teljes állatorvosi, technikai és adminisztratív személyzettel, továbbá mindennel, ami a betegség mielőbbi felszámolásához szükséges. A Helyi Járványvédelmi Központon belül jól láthatóan el kell helyezni egy ellenőrzési térképet, amelyen fel kell tüntetni minden, községi zárlat alatt álló, illetve a védőkörzetben lévő sertéstartó telepet a rajtuk található állatok számának feltüntetésével. A térképet naponta frissíteni kell, hogy látható legyen az ellenőrzés eredménye. A Helyi Járványvédelmi Központot vezető állatorvos naponta tájékoztatja a Központ személyzetét, és a betegség állásáról bármely felmerülő problémáról, hasonló jelentést intéz az Országos Járványvédelmi Központhoz.

40

4.3A fertőzött telepen lévő sertések értékbecslése A fertőzött sertések tulajdonosa vagy a tulajdonos képviselője felé a kerületi főállatorvos határozatban közli, hogy elrendelte a telepen lévő valamennyi sertésének leölését. A telepen lévő sertések értékbecslése elvégezhető az állatok leölése előtt. Nem jár kártalanítás, ha a tulajdonos nem tett eleget a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek, különösen a betegség gyors bejelentését illetően. A diagnosztikai célra leölt állatok után azonban kártalanítás jár. Az értékbecslést – akár a leölés előtt, akár az után – a Helyi Járványvédelmi Központ egy hatósági állatorvosa végzi, de fellebbezés vagy más probléma esetén lehetséges szakértői intézmény szakvéleményének igénybe vétele is. Az értékbecslést és a kártalanítást a vonatkozó miniszteri rendelet szerint kell végrehajtani. Az állatok leölése fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtandó.

4.4A fertőzött telepen lévő sertések leölése Mielőtt az állatok leölése megkezdődik, a hatósági állatorvosnak vagy a Helyi Járványvédelmi Központnak meg kell szerveznie a sertések hulláinak állati hullamegsemmisítő üzembe való szállítását, hogy azokat ott biztonságosan ártalmatlanná tegyék. Nagy létszámú sertéstartó telep esetén az állati hulla-megsemmisítő üzem napi kapacitásának korlátozott volta miatt esetleg szükséges lehet az állomány szakaszonkénti leölésére. Több napon át tartó szakaszonkénti leölés esetén azokat az állatcsoportokat kell először leölni, amelyek a betegség klinikai jeleit mutató állatokat tartalmaznak, majd azokat, amelyek esetében leginkább valószínű, hogy az először megbetegedett állatoktól megfertőződtek. Azokban az esetekben, ahol a leölést az állati hulla-megsemmisítő üzem korlátozott napi kapacitása késlelteti, fontolóra kel venni a hulláknak a telepen vagy annak közelében történő elásását vagy elégetését, figyelembe véve a föld alkalmasságát és a környezetvédelmi előírásokat. Ha a szakaszonként történő leölésen kívül más módszer nem alkalmazható, rendkívüli elővigyázatossággal kell eljárni annak érdekében, hogy megakadályozzák a a fertőzött telepről a fertőzés elterjedését. A sertéseket vértelenül, elektromos sokkal vagy e célra engedélyezett gázkeverékkel kell leölni, amihez az eszközöket a Megyei Állategészségügyi Állomásról kell beszerezni. A leölés során szükség lehet a járványtani nyomozás részeként további vérminták vételére. Az e mintákat érintő kérdéseket illetően az Országos Járványvédelmi Központban lévő Szakértői Csoport ad útmutatást. Rendelkezni kell, ha szükséges, ideiglenes kutricák felállításával, a sertések olymódon való helyhez kötéséről, hogy a leölés az azt végző személy számára könnyen elvégezhető a sertések számára pedig stressz-mentes legyen, egyidejűleg lehetővé téve a hullák könnyű eltávolítását és járművekre rakodását, hogy azután azokat állati hulladék feldolgozó üzembe vagy más, az ártalmatlanná tétel célját szolgáló helyre szállítsák. Meg kell győződni róla, hogy valamennyi sertés kimúlt, mielőtt a telepről történő eltávolítás céljára berakodják, vagy a helyszínen megsemmisítik azokat.

41

Kivételes esetben klinikai tüneteket nem mutató sertéseket el lehet szállítani a telepről levágásra, ezt azonban kizárólag az Országos Járványvédelmi Központtal való konzultáció és jóváhagyás után lehet megtenni. Ilyen esetben a sertéseknek a levágás helyszínére történő szállítása hatósági felügyelet alatt kell, hogy történjék olymódon, amely kizárja az ASP vírusa elterjesztésének legkisebb kockázatát is. Kis sertéseket le lehet ölni a tartási helyükről való elmozdítás nélkül a szívbe vagy az elülső üresvénába (v. cava cran.) történő injekció útján. A leölést hatósági felügyelet mellett, úgy kell végezni, hogy az az ASP vírusa elterjesztésének legkisebb kockázatát is kizárja.

4.5Az elülső üresvénából történő mintavétel illetve az elülső üres vénába adott injekció Azon sertések esetében, amelyek túl kicsik a nyaki vivőérhez (v. jugularis) való hozzáféréshez, az elülső üresvéna alkalmas alternatív megoldást jelenthet. A választás előtt álló, vagy kis méretű választott malacokat hátukra fordítva erősen le kell fogni, és a fejüket le kell szorítani. A tűt a jobb oldalon, a nyaki barázdában kell bevezetni, a szegycsont csúcsánál kissé előbbre és oldalt, a szegycsont csúcsát a fül hegyével összekötő egyenes mentén. A tűt a függőlegeshez képest 30°-os szögben lefelé kell irányítani, kissé hátrafelé és a középvonal irányába mindaddig, amíg az elülső üresvénát át nem szúrja. Nagyobb sertések esetében nagyon hasonló technika használható a sertés álló helyzetében. A vérerek sérülésének minimálisra csökkentése érdekében fontos, hogy a sertés méretének megfelelő legkisebb átmérőjű tűt használjuk, és az az elülső üresvénába az első bordák előtt hatoljon be.

4.6Az állati hullák ártalmatlanná tétele A kötelezően leölt sertések hulláit hatósági állatorvos felügyelet mellett kell ártalmatlanná tenni olymódon, amely az ASP vírusa elterjesztésének veszélyét kizárja. Az ilyen hullák ártalmatlanítását általában olyan állati hulladék feldolgozó üzemben kell végezni, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium erre a célra jóváhagyott. Bizonyos körülmények között a Helyi Járványvédelmi Központnak mérlegelnie kell az elégetést és az eltemetést, mint a hullák megsemmisítésének alternatív módját figyelembe véve a föld alkalmasságát és a környezetvédelmi előírásokat. A hulláknak az állati hulladék-megsemmisítő üzembe vagy más, az ártalmatlanná tétel célját szolgáló helyre történő szállítására szolgáló járműveknek csepegésmentesnek kell lennie, és a telep elhagyása előtt külső fertőtlenítésen kell átesnie.

4.7Az anyagok ártalmatlanná tétele Szükséges lehet azon anyagoknak, felszereléseknek vagy más tárgyaknak a megsemmisítésére, amelyek esetleg beszennyeződhettek az ASP vírusával, és amelyek ezáltal a betegség elterjesztését okozhatják, ha a szennyeződés megszüntetése a fertőtlenítés rendes

42

módszerével nem lehetséges. A megsemmisített anyagokért és eszközökért állami kártalanítás fizethető a vonatkozó miniszteri rendelet alapján. Az ilyen anyagok, felszerelések vagy más tárgyak megsemmisítését a hatósági állatorvos rendelkezéseinek megfelelően és felügyelete alatt kell végezni. A fertőzés valószínű behurcolása és a forgalmi korlátozások bevezetése között a fertőzött telepről származó sertések húsának útját, ha lehetséges, nyomon kell követni és felügyelet alatt azt is meg kell semmisíteni, hogy az ASP vírusa elterjesztésének veszélyét megszüntessék.

4.8További járványügyi nyomozás Az ASP vírusával való fertőzöttség megállapítását követően további intenzív járványügyi nyomozást kell végezni, hogy meggyőződjenek arról, hogy a megfelelő leküzdő intézkedéseket megtették minden más telepen, amelyen a sertések ki lehettek téve az ASP vírussal való fertőződés veszélyének. A nyomozás lefolytatása a kerületi főállatorvos hatáskörébe tartozik. A nyomozás során a fertőzés útját mindkét irányban nyomon kell követni azzal a céllal, hogy a fertőzés korábban rejtve maradt forrásait és azokat az állományokat, amelyek az ASP vírusával való fertőződés közvetlen vagy közvetett veszélyének ki lettek téve, azonosítsák. A nyomozás során számolni kell a látogatók által közvetített fertőződés lehetőségével, és vérmintákat kell venni, szükség esetén ismételten, a szóban forgó állomány kétségbe vont státuszának megerősítésére. Elengedhetetlen, hogy a járvány kitörését a lehető leghamarabb felfedezzék, hogy a fertőzés a lehető legkisebb mértékben terjedhessen el.

4.9Tisztítás, fertőtlenítés, rovarirtás 4.9.1

Általános elvek a.) a betegség gyanújának felmerülését követően a telep és az érintett épületek ki- és bejáratánál személyi jármű és eszközfertőtlenítést kell alkalmazni, b.) a betegség megállapítását követően fertőtlenítési tervet kell készíteni, melyet a kerületi főállatorvossal jóvá kell hagyatni, c.) a fertőtlenítési terv végrehajtásával hatósági állatorvost kell megbízni, akinek a tervben foglaltak végrehajtását dokumentálni, megfelelőségét igazolni kell, d.) az alkalmazásra kerülő fertőtlenítőszereket és azok koncentrációját az állomás határozza meg, e.) a fertőtlenítőszerek alkalmazásánál figyelembe kell venni a fertőtlenítendő felületek milyenségét, és anyagát, f.) a felhasználás általános szabályai: fa.) alom, alomszalma és bélsár alapos átáztatása a fertőtlenítőszerrel, fb.) a talaj, a padló és falak alapos keféléssel, súrolással végzett mosása és tisztítása, a hatékonyság érdekében – ha lehetséges – a berendezési tárgyakat le kell szerelni, fc.) el kell kerülni a fertőtlenített felületek újra fertőződését.

43

4.9.2

Fertőzött gazdaságok takarításának és fertőtlenítésének speciális kérdései

a.) előzetes takarítás és fertőtlenítés aa.) a leölt állatok hulláit fertőtlenítőszerrel le kell permetezni, ab.) a hullák elszállítását zárt, csorgásmentes konténerekben kell végezni, ac.) amint a sertések hulláit ártalmatlanítás céljából elszállították, az állatok tartási helyét, valamint mindazon helyeket, melyek fertőződhettek hatékony fertőtlenítőszerrel le kell permetezni, ad.) a telepen található szennyező anyagokat össze kell gyűjteni, és ártalmatlanítani kell, ae.) a felhasznált fertőtlenítőszert legalább 24 óráig a felületen kell hagyni, b.) végfertőtlenítés ba.) a trágyát és a használt almot a 4.9.3. pont szerint kell kezelni, bb.) felületekről a zsiradékot és szennyeződést zsíroldó szer alkalmazásával és a felületek hideg vízzel való lemosásával kell eltávolítani, bc.) a hidegvizes lemosás után fertőtlenítő szerrel kell permetezni, majd hideg vízzel öblíteni kell, bd.) 7 nap múlva zsíroldószeres kezelés, hideg vizes öblítés szükséges. 4.9.3. A fertőzött alom, trágya és hígtrágya fertőtlenítése a.) a trágyát és a használt almot hőkezelés céljából kazalba kell rakni, fertőtlenítőszerrel le kell permetezni, a kazlat le kell fedni, legalább 42 napig kell tárolni, kivéve, ha a hatósági állatorvos engedélyezi a vírus megsemmisítése érdekében hatékony kezelés alá vett hígtrágya rövidebb tároló idejét. b.) a hígtrágyát a fertőzött anyag utolsó kibocsájtása után legalább 42 napig kell tárolni, kivéve, ha a hatósági állatorvos engedélyezi a vírus megsemmisítése érdekében hatékony kezelés alá vett hígtrágya rövidebb tárolási idejét. 4.9.4. A 4.9.1. és 4.9.2. pontok alóli felmentéssel szabad tartású gazdaságok esetében az illetékes hatóság különleges takarítási és fertőtlenítési eljárást fogadhat el, figyelembe véve a telep típusát és az időjárási körülményeket. 4.9.5. Irányelvek a vektorok felkutatására 4.9.5.1.A vektorok iránti kutatást a sertések élő- és pihenőhelyein és a környező területen kell végrehajtani. A vektorok rendszerint régi árnyékos épületekben találhatók, ahol a hőmérsékleti feltételek és páratartalom megfelelő. Legjobb eredményt úgy érhetjük el, ha a kutatás tavasz végén, nyár folyamán és kora ősszel történik azokban a periódusokban, amikor a vektorok a legaktívabbak. 4.9.5.2.Kutatási módszerek

44

a.) Kutatás a vektorok után a talajban, homokban, a kövek közötti helyről kiszedett porban, vagy a falak repedéseiből telepek talajából nyert anyagban. Nagyító használata előnyös lehet a fiatal lárvák keresése során. b.) Vektorok iránti kutatás CO2 csapdák segítségével. A csapdákat több órára kell kihelyezni a sertésólakban elsősorban északra és bármely árnyékos területre, ahová nem jut el a napfény. A csapdákat úgy kell elkészíteni és telepíteni, hogy a vektorok elég közel kerülhessenek a CO2 forráshoz azért, hogy visszatérésük lehetetlenné váljon élőhelyükre.

4.10

Megelőző leölés

A Minisztérium a fertőzött telepre vonatkozó intézkedéseket (értékbecslés, leölés, a hullák és más szennyeződött anyagok ártalmatlanná tétele, tisztítás és fertőtlenítés) alkalmazhatja más telepek esetében is, amelyek akár elhelyezkedésüknél fogva, akár a fertőzött teleppel való közvetlen vagy közvetett érintkezés által fertőződhettek, még akkor is, ha azokon az ASP klinikai tünetei nem mutatkoznak. Ha megelőző leölést végeznek, a sertésekből járványtani célra véletlenszerűen mintát kell venni, és azokat laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni.

4.11 A enyhítése

korlátozások

külön

termelési

egységekre

vonatkozó

Azon gazdaságok esetében, amelyek két vagy több külön termelési egységet foglalnak magukba, az Állomás felmentést adhat a nem fertőzött telepen lévő, egészséges sertéseket tartó termelési egységnek a sertések leölése alól, azzal a feltétellel, hogy a hatósági állatorvos meggyőződött ezeknek a termelési egységeknek a szerkezetéről és méretéről, valamint azok működésük feltételei olyanok, hogy az állatok szálláshelyei, a gondozásukra és táplálásukra szolgáló területek teljes mértékben elkülönülnek úgy, hogy a vírusnak nincs lehetősége az egyik termelési egységből a másikba való átjutásra. Ez a felmentés lehetővé teszi, hogy az ilyen elkülönült termelési egységeken befejezzék a sertések hizlalását.

4.12

A járvánnyal kapcsolatos további jelentések

Az EU Bizottságához a 4.1 bekezdés szerint küldött első jelentés után a lehető leghamarabb további jelentést kell küldeni a fertőzött telepen lévő sertések leölésének és ártalmatlanításának időpontja(i) részletes megadásával. Amennyiben a 4.11 bekezdésben említett enyhítést alkalmazták, a későbbi időpontban levágandó sertések számának és levágásuk legkésőbbi időpontjának részleteit is bele kell foglalni a jelentésbe. Egyidejűleg meg kell adni a járvány kitörésével kapcsolatos járványtani információkat és a fertőzés eredetének ismert vagy feltételezett forrását. A 4.1 bekezdés és a jelen bekezdés szerint szükséges információkat az ASP-nek az elsőt követő további kitörései vonatkozásában is meg kell adni egészen addig, ameddig a fertőzött telepek száma és a betegség elterjedése kiterjedt járványra nem utal.

45

5. Községi zárlat és védőkörzet létesítés 5.1Általános tudnivalók Amint egy telepen ASP gyanúját megerősítik, a kerületi főállatorvos községi zárlatot rendel el. A községi zárlat a kitörés helyétől számított, legalább 3 km-es sugarú kör által határolt terület. Az állomás védőkörzetet rendel el. A védőkörzet a kitörés helyétől számított, legalább 10 km-es sugarú kör által határolt terület. A zárlati területek mérete a vizsgálatok során gyűjtött járványtani adatok alapján növelhető, valamint kialakításokban szerepet játszanak egyéb tényezők is, úgymint: • • • • • • • •

a rendelkezésre álló szerológiai adatok; a terület természetes vagy egyéb határai; egyéb földrajzi sajátosságok; a területen lévő sertéstartó telepek elhelyezkedése és közelsége; a sertések kereskedelmének szokványos csatornái a területen; vágóhidak jelenléte; az alkalmazott ellenőrzések és a végrehajtásukhoz rendelkezésre álló lehetőségek; a fertőzött telepen lévő sertések esetleges levágása.

Ha a zárlati terület egy szomszédos tagállam területét foglalja magában, a Földművelésügyi Minisztérium az illető tagállam illetékes hatóságával együttműködve jelöli azt ki. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni, beleértve a jól látható jelzések és út menti figyelmeztető táblák elhelyezését, valamint az országos és helyi nyomtatott és elektronikus sajtó, pl. az újságok és a televízió használatát, hogy a községi zárlat és védőkörzet területén tartózkodó személyek, illetve bárki, aki a sertéstartással kapcsolatos hivatalos vagy üzleti ügyben ezekbe kívánna látogatni, tudatában legyen a hatályban lévő korlátozásokkal. Intézkedni kell szükség esetén a rendőrség bevonásával, a községi zárlat és a védőkörzet területén az intézkedések végrehajtására.

5.2A községi zárlatban foganatosítandó intézkedések A községi zárlatban a következő intézkedéseket kell foganatosítani: • • • • •

a lehető leghamarabb számba kell venni valamennyi sertéstartó gazdaságot; hét napon belül valamennyi gazdaságot hatósági állatorvosnak kell meglátogatnia; a sertések közúti és magántulajdonban lévő úton történő hajtása és szállítása tilos; a sertéseknek a zárlati területen keresztül megállás és kirakodás nélkül az Országos Járványvédelmi Központ által kijelölt főutakon és vasúton előzetes engedély nélkül is szállíthatók. azok a járművek és felszerelések, amelyeket sertések, más állat vagy anyag szállítására használtak és amelyek szennyeződhettek és amelyeket a községi zárlaton belül használnak, nem hagyhatják el:

46

-

• • • •

a községi zárlaton belüli telepet; a községi zárlatot; a vágóhidat;

anélkül, hogy a jelen rendelet által meghatározott módon végzett tisztításon és fertőtlenítésen átestek, és ennek végrehajtását hatóságilag ellenőrizték volna; a telepek területére semmilyen más állatfaj nem léphet be, illetve nem hagyhatja el azt az állomás igazgatója engedélye nélkül; a zárlaton belül sertések bárminemű megbetegedését és elhullását jelenteni kell az állomásnak, hogy az ASP esetleges jelenlétének kivizsgálása megtörténhessék; a zárlaton belüli tartási helyét egyetlen sertés sem hagyhatja el a fertőzött telep előzetes tisztítását és fertőtlenítését követően legalább 40 nap le nem telt. Negyven nappal a fertőzött telep előzetes tisztítása és fertőtlenítése után engedély adható a tartási helyül szolgáló telepről történő elszállításra: a.) közvetlenül az Állomás által kijelölt, lehetőleg a községi zárlaton vagy a védőkörzeten belül található vágóhídra, azzal a feltétellel, hogy: -

a telepen minden sertést hatósági állatorvos megvizsgált; a vágóhídra szállítandó sertéseket klinikailag megvizsgálták, beleértve egy részük hőmérséklet-ellenőrzését; minden sertést fül krotáliával jelöltek meg; a sertéseket hatóságilag lezárt járművön szállítják; a vágóhidat előzetesen értesítették, hogy a községi zárlatból származó sertéseket szándékoznak oda küldeni; a sertéseket más sertésektől időben vagy térben elkülönítve tartják és vágják le; a sertések szállítása során használt járműveket és felszereléseket a szállítás után azonnal megtisztítják és kifertőtlenítik; a levágást megelőző élőállat-vizsgálat és a vágás utáni húsvizsgálat során figyelembe vesznek minden, az ASP jelenlétére utaló elváltozást;

b.) kivételes esetben, közvetlenül egy másik, községi zárlatban található telepre, azzal a feltétellel, hogy: -

a telepen minden sertést hatósági állatorvos megvizsgált; a szállítandó sertéseket klinikailag megvizsgálták, beleértve egy részük hőmérséklet-ellenőrzését; minden sertést fül krotáliával jelöltek meg; a sertések szállítása során használt járműveket és felszereléseket a szállítás után azonnal megtisztítják és kifertőtlenítik.

47

c.) állati hulladék feldolgozó üzembe, ahol az állatokat leölték, és a hullákat hatósági állatorvos felügyelete mellett ártalmatlanítják.

5.3A korlátozó intézkedések érvényben tartásának időtartama a községi zárlatban A községi zárlatban a korlátozó intézkedések érvényben maradnak mindaddig, amíg: • • •

a fertőzött telep végső tisztítását és fertőtlenítését el nem végezték; a sertéseket valamennyi telepen klinikailag megvizsgálták a fertőzött telep előzetes tisztítását és fertőtlenítését követő nem kevesebb, mint 45 nap után és az ASP jelenlétére utaló betegségi tünetet nem találtak; községi zárlat alatt álló sertésekből – a fertőzött telep előzetes takarítását és fertőtlenítését követő 45 nap után vett a VI. melléklet szerint meghatározott számú vérminta szerológiai vizsgálata ASP vírusával szemben termelt ellenanyag jelenlétére nem utal.

5.4Korlátozó intézkedések a védőkörzetben A védőkörzetben a következő intézkedéseket kell foganatosítani: • • • •

• • • •

számba kell venni valamennyi sertéstartó gazdaságot; a sertések közúti és magántulajdonban lévő úton történő hajtása és szállítása tilos, kivéve, ha ezt a állomás jóváhagyta; a sertések a zárlati területen keresztül megállás és kirakodás nélkül az Országos Járványvédelmi Központ által kijelölt főutakon és vasúton előzetes engedély nélkül is szállíthatók; azok a járművek és felszerelések, amelyeket sertések, más állat vagy anyag szállítására használtak, amelyek szennyeződhettek, továbbá amelyeket a védőkörzeten belül használnak, nem hagyhatják el a védőkörzet területét anélkül, hogy az Állomás által meghatározott módon végzett tisztításon és fertőtlenítésen átestek volna; a telepek területére semmilyen más állatfaj nem léphet be, illetve nem hagyhatja el azt a védőkörzet létesítését követő hét napon át az Állomás engedélye nélkül; a zárlaton belül sertések bárminemű megbetegedését és elhullását jelenteni kell a hatósági állatorvosnak (jogosult állatorvosnak), hogy az ASP esetleges jelenlétének kivizsgálása megtörténhessék; a védőkörzeten belüli tartási helyéül szolgáló telepről egyetlen sertés sem vihető ki a fertőzött telep előzetes tisztítását és fertőtlenítését követően, amíg legalább hét nap el nem telt. 30 nappal a fertőzött telep előzetes tisztítása és fertőtlenítése után engedély adható a tartási helyül szolgáló telepről történő elszállításra:

48

a.) közvetlenül az Állomás által kijelölt, lehetőleg a községi zárlaton vagy a védőkörzeten belül található vágóhídra, azzal a feltétellel, hogy: -

a telepen minden sertést hatósági állatorvos megvizsgált; a vágóhídra szállítandó sertéseket klinikailag megvizsgálták, beleértve egy részük hőmérséklet-ellenőrzését; minden sertést fül-krotáliával jelöltek meg; a sertéseket hatóságilag lezárt járművön szállítják; a vágóhidat előzetesen értesítették, hogy a védőkörzetből származó sertéseket szándékoznak oda küldeni; a sertéseket más sertésektől időben vagy térben elkülönítve tartják és vágják le; a levágást megelőző élőállat-vizsgálat és a vágás utáni húsvizsgálat során figyelembe vesznek minden, az ASP jelenlétére utaló elváltozást; b.) kivételes esetben, közvetlenül egy másik, községi zárlatban vagy védőkörzetben található telepre, azzal a feltétellel, hogy:

-

a telepen minden sertést hatósági állatorvos megvizsgált; a szállítandó sertéseket klinikailag megvizsgálták, beleértve egy részük hőmérséklet-ellenőrzését; minden sertést fül-krotáliával jelöltek meg; a sertések szállítása során használt járműveket és felszereléseket a szállítás után azonnal megtisztítják és kifertőtlenítik.

5.5A korlátozó intézkedések időtartama a védőkörzetben

érvényben

tartásának

A védőkörzetben a korlátozó intézkedések érvényben maradnak mindaddig, amíg: a fertőzött telep végső tisztítását és fertőtlenítését el nem végezték; a sertéseket valamennyi telepen hatósági állatorvos klinikailag megvizsgálta a fertőzött telep előzetes tisztítását és fertőtlenítését követő nem kevesebb, mint 40 nap után és az ASP jelenlétére utaló betegségi tünetet nem találtak.

5.6A községi zárlatból és védőkörzetből származó sertések húsa A községi zárlatból és védőkörzetből származó sertések emberi fogyasztás céljára történő, az 5.2 és 5.4 pontokban meghatározott feltételekkel engedélyezett levágása esetében az ilyen vágásból származó friss húst: a friss húst a 98/2003 (VIII.22.) FVM rendelet 10. § (5) bek. szerint meg kell jelölni; ezután hőkezelni kell az Állomás által erre a célra kijelölt létesítményben, a (2) bekezdésben megjelölt módon;

49

olyan járműben vagy konténerben kell a kijelölt létesítménybe kezelésre küldeni, amelyet az indulás előtt hatóságilag lezártak, és amelyet az út során nem lehet megbontani.

5.7A rendelkezések enyhítése és kivételek 5.7.1 Az Állomás engedélyezheti sertések kivitelét a községi zárlat illetve védőkörzetben található telepről a fertőzött telep előzetes tisztítását és fertőtlenítését követő 40., illetve 30. napnál előbb (5.2 és 5.4 pont) állatihulla-feldolgozó üzemben történő ártalmatlanításra, vagy arra a helyre, ahol leölés után elássák vagy elégetik azokat. Az ennek az enyhítésnek az igénybe vételével kivitt sertéseket véletlenszerűen vizsgálatnak kell alávetni az ASP vírus jelenlétének megállapítása céljából a VI. számú Melléklet mintavételi feltételeivel összhangban. A sertések ily módon történő kivitele esetén meg kell tenni minden elővigyázatossági intézkedést, beleértve a jármű minden egyes szállítás után történő tisztítását és fertőtlenítését, hogy a fertőzés elterjesztésének veszélyét elkerüljék. 5.7.2

Ha a sertéseknek a községi zárlatban vagy a védőkörzetben található telepről való kiviteli tilalma (5.2 és 5.4 pont) további járványkitörések miatt 40 napon túl hatályban marad, és a sertések ellátásában gondokat okoz, mint pl. a szálláshely túlzsúfoltsága, az Állomás engedélyezheti a sertéseknek ilyen telepről történő elszállítását, községi zárlaton vagy védőkörzeten belüli vágóhídra, vagy más állattartó telepre, feltéve hogy: a hatósági állatorvos megerősíti, hogy gond van a sertések ellátásával; a telepen lévő valamennyi sertést megvizsgálták; az elszállítandó sertéseket klinikai vizsgálatnak vetették alá, beleértve egy részük testhőmérséklet-ellenőrzését is; minden sertést fül krotáliával jelöltek meg; az a telep, ahová az állatokat szállítani szándékoznak, szintén községi zárlatban vagy védőkörzetben található; az ilyen sertések mozgatása során elővigyázatossági intézkedéseket tesznek, beleértve a járművek minden egyes szállítás után elvégzett tisztítását és fertőtlenítését, hogy a fertőzés terjesztésének veszélyét elkerüljék.

5.8A korlátozó intézkedések kiterjesztése Ha a hatósági állatorvos bizonyítottnak látja, hogy az ASP sertés-, jármű- vagy személyforgalom révén, vagy bármi más módon esetleg más telepről hurcolták be a fertőzött telepre, vagy, hogy azt onnan más telepre tovahurcolták, akkor az ilyen telepeket is hatósági felügyelet alá kell helyezni, és rajtuk érvénybe kell léptetni a 3.1 pontban lefektetett , a gyanú alatt álló telepekre vonatkozó korlátozó intézkedéseket. A hatósági felügyelet célja az ASP bármely jelének mihamarabbi észlelése. Az Állomás engedélyezheti sertések hatósági megfigyelés alatt álló telepről való kivitelét közvetlenül egy hatósági felügyelet alatt álló vágóhídon történő azonnali levágásra, kivéve azokét, amelyek miatt az intézkedéseket foganatosították. Ilyen esetben a kivitel, levágás és a hús felhasználásának feltételei megegyeznek a sertéseknek községi zárlatban található telepről levágásra való kivitelének az 5.2 és az 5.6 pontokban lefektetett feltételeivel.

50

5.9További felügyelet Az élelmiszer hulladék etetése tilos! Különös figyelmet kell fordítani a tilalom betartására.

6. A fertőzött telep újratelepítése 6.1Az újratelepítés ideje A sertéseknek a telepre történő behozatala tilos a 4.9.2 pontban leírt végrehajtott végső tisztítást és fertőtlenítést követő legalább 40 napig.

6.2Az újratelepítés módja A telepen alkalmazott állattenyésztési rendszer figyelembe vételével, az újratelepítésnek a következő eljárások egyike szerint kell lezajlania. 6.2.1 Olyan telepek esetében, ahol a sertések épületen kívül tartózkodnak, és a betegség nem hozható összefüggésbe vektorokkal az újratelepítés olyan őrmalacoknak a telep különböző részein történő elhelyezésével kezdődik az eljáró hatósági állatorvos utasításainak megfelelően, amelyekről tudott, hogy szeronegatívak az ASP vírusa ellen termelt ellenanyagok tekintetében. 45 nappal a telepen történt elhelyezésüket követően ezekből a malacokból mintát kell venni és azt meg kell vizsgálni ellenanyagok jelenlétére. Amennyiben minden malac mentes marad az ASP vírusa ellen termelt ellenanyagoktól, meg lehet engedni a telep teljes betelepítését. 6.2.2

Minden egyéb állattenyésztési módszer esetén az újratelepítést vagy a 6.2.1 pontban leírtak szerint, vagy pedig következő előírások szerint kell végezni. A teljes betelepítés megengedhető, feltéve, hogy: -

valamennyi sertés 20 napi időtartamon belül érkezik; valamennyi sertés olyan telepről származik, amely a zárlati területeken kívül esik és semmilyen korlátozó intézkedés hatálya alatt nem áll; az újratelepített állományt a VI sz. Melléklet szerinti szerológiai vizsgálatnak vetik alá nem kevesebb, mint 45 nappal az utolsó sertések megérkezése után.

6.2.3. Azon telepek esetében, ahol a betegség előfordulása vektorokkal hozható kapcsolatba, az újratelepítésre 6 évig nem kerülhet sor, kivéve, ha a.) hatósági állatorvos felügyelete alatt a vektoroktól való mentesítés sikeresen megtörtént azokon a területeken, ahol sertéseket kívánunk tartani,

51

b.) bizonyítható, hogy a vektor fennmaradása a továbbiakban nem jelent kockázatot az ASP továbbvitelében. 6.2.4. Újratelepített telepről sertéskiszállítására csak a teljes betelepítést követően – legkorábban 60 nappal a diagnosztikai kézikönyv szerint végzett negatív eredményű vizsgálat után kerülhet sor.

7. Afrikai sertéspestis a vágóhídon 7.1A betegség gyanúja Az ASPgyanúja felmerülhet a vágóhídon akár a vágás előtti élőállat-vizsgálat, akár a levágást követő húsvizsgálat során. Bármelyik esetben a teendő intézkedések (forgalmi korlátozás bevezetése, vizsgálat végzése) hasonlók a 3. pontban az ASP gyanújának sertéstartó telepen való felmerülését illetően leírt eljárásokhoz. Vizsgálatot kell indítani abból a célból, hogy megállapítsák vagy kizárják az ASP jelenlétét. A vizsgálat magában foglalja a létesítmény területén található sertések klinikai vizsgálatát, továbbá a fertőzöttségre gyanús sertések vér és szövetmintáinak a laboratóriumi vizsgálatát.. Akárcsak a telepi vizsgálatoknál, szükség esetén egy vagy több sertést diagnosztikai célra le kell ölni. A vágóhídon végzett vizsgálattal egyidejűleg a gyanú alatt álló sertés vagy sertések származási telepén is vizsgálatot kell folytatni, hogy megállapítsák, vannak-e további adatok a betegség jelenlétére irányuló gyanú alátámasztására. Járványtani adatokat kell gyűjteni sertéseknek a telepre és a telepről történő mozgását illetően, valamint az ASP megerősítése esetére a járvány leküzdését esetleg segítő egyéb információkat. A kerületi főállatorvos által foganatosítandó korlátozások részletesen a következők: -

az állatok vágását be kell szüntetni; a pihentetőben található sertéseket ott kell tartani, és ezek nem hagyhatják el a vágóhidat; sem sertések, sem más állatok nem léphetnek a vágóhíd területére; sem sertések, sem sertéshús nem hagyhatja el a vágóhidat; semmiféle, az ASP vírusát valószínűleg közvetítő anyag vagy hulladék nem hagyhatja el a vágóhidat; személyek csak a kerületi főállatorvos által adott felhatalmazás birtokában léphetnek a vágóhíd területére, illetve hagyhatják el azt; járművek csak a kerületi főállatorvos által adott felhatalmazás birtokában léphetnek a vágóhíd területére, illetve hagyhatják el azt.

52

7.2Az ASP megállapítása Ha ASP-t vágóhídon állapítanak meg, a kerületi főállatorvos gondoskodik arról, hogy: -

a vágóhídon található valamennyi sertést haladéktalanul levágják; a fertőzött vagy fertőzésre gyanús sertések húsát és belsőségeit hatósági felügyelet mellett megsemmisítik úgy, hogy az ASP terjesztésének veszélyét elkerüljék; az épületek és eszközök (beleértve a járműveket is) tisztítását és fertőtlenítését az állomás utasításai szerint, a hatósági állatorvos felügyelete mellett végzik; járványtani nyomozást végeznek a 3.2 pontban lefektetett követelményeknek megfelelően; a tisztítás és fertőtlenítés befejezése után legalább 24 óráig egyetlen sertés sem kerül be a létesítmény területére levágásra.

A fertőzött sertések származási telepén lévő sertéseket szintén le kell ölni, ha a járványtani adatok alátámasztják ezen intézkedés megtételét.

8. ASP az állatvásárban 8.1A betegség gyanúja Ha állatvásárban ASP gyanúja merül fel, a kerületi főállatorvosnak azonnal forgalmi korlátozást kell bevezetni, hogy a betegség állatok, járművek, emberek és anyagok általi elterjedésének lehetőségét megelőzzék. A foganatosítandó korlátozások részletesen a következők: -

az állatok eladását be kell szüntetni; a vásárban lévő összes állatot ketrecében kell tartani, amelyet az nem hagyhat el; a vásár területére sertés nem szállítható; sertés és más állat húsa nem hagyhatja el a vásár területét; semmiféle, az ASP vírusát valószínűleg közvetítő anyag vagy hulladék nem hagyhatja el a vásár területét; személyek csak a kerületi főállatorvos által adott felhatalmazás birtokában léphetnek a vásár területére, illetve hagyhatják el azt, kéz- és lábbeli fertőtlenítés után; járművek csak a kerületi főállatorvos által adott felhatalmazás birtokában léphetnek a vásár területére, illetve hagyhatják el azt; a vásár területét elhagyó járműveket a kerületi főállatorvos utasításainak megfelelően megtisztítják és kifertőtlenítik; a vásár minden jármű- és gyalogosforgalom számára szolgáló ki- és bejáratánál a Földművelésügyi Minisztérium által az ASP vírusa ellen hatékonyként jóváhagyott fertőtlenítőszert tartalmazó, alkalmas fertőtlenítőket kell elhelyezni.

53

Vizsgálatot kell indítani abból a célból, hogy megállapítsák vagy kizárják az ASP-nek a vásár területén való jelenlétét ugyanazon elvek alapján, mint amelyek a 7.1 pontban lettek kifejtve a betegség gyanújának vágóhídon való kivizsgálására, beleértve egy vagy több sertés diagnosztikai célra történő leölését. A gyanús sertés vagy sertések származási telepét vizsgálat tárgyává kell tenni és minden más, a vásárból az ASP vírusával való fertőzésnek esetleg kitett sertést fogadó gazdasággal együtt felügyelet alá kell helyezni legalább addig, amíg a fertőzés gyanúját ki nem zárták.

8.2Az ASP megállapítása Ha ASP-t állatvásárban állapítják meg, a kerületi főállatorvos gondoskodik arról, hogy: -

a vásárban található valamennyi sertést haladéktalanul leölik; a hullákat hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítják úgy, hogy az ASP terjesztésének veszélyét elkerüljék; az alomanyag, trágya és más hulladék, ami az ASP vírusát átvinni képes, biztonságos módon ártalmatlanítják; az épületek, kutricák, utak és eszközök (beleértve a járműveket is) tisztítását és fertőtlenítését az állomás utasításai szerint, a hatósági állatorvos felügyelete mellett végzik; a tisztítás és fertőtlenítés befejezése után legalább 72 óráig egyetlen állat sem kerülhet be a vásár területére.

A fertőzött sertések származási telepén lévő sertéseket szintén le kell ölni, ha a járványtani adatok alátámasztják ezen intézkedés megtételét.

9. ASP szállított sertésekben 9.1A betegség gyanúja Ha szállított sertések között ASP gyanúja merül fel, az egész szállítmányt olyan telepre kell vinni, ahol éppen nincsenek egyéb sertések, vagy a gyanú alatt álló sertések származási telepére, ahol addig maradnak, amíg a betegség jelenlétét meg nem állapították vagy ki nem zárták. A foganatosítandó korlátozó intézkedések ugyanazok, mint amelyek a gyanú alatt álló telepre vonatkoznak, amint az a 3.1 pontban ki lett fejtve. A vizsgálatot és a járványügyi nyomozást a gyanú alatt álló sertések származási telepére kell összpontosítani, akárcsak a betegség gyanújának a vágóhídon vagy állatvásárban való fellépte eseteiben.

9.2Az ASP megállapítása Ha az ASP-t egy sertésszállítmányban útközben állapítják meg, a szállítmányban az összes sertést le kell ölni. A fertőzött sertések származási telepén lévő sertéseket szintén le kell ölni, ha a járványtani adatok alátámasztják ezen intézkedés megtételét. A többi alkalmazott intézkedés általában ugyanaz, mint ami egy fertőzött telepre vonatkozik.

54

10. ASP vaddisznóban (vadon élő sertésben) 10.1

A betegség gyanúja

Amint az Állomás tudomására jut, hogy vaddisznókban felmerült az ASP gyanúja, intézkedéseket kell tenni a betegség jelenlétének megállapítására a sertések birtokosainak és tartóinak, továbbá a vadászoknak az erről a gyanúról való tájékoztatásával, valamint minden lelőtt vagy elhullva talált vaddisznó tetemének megfelelő laboratóriumi vizsgálatok alkalmazásával történő vizsgálatával.

10.2

Az ASP vaddisznóban való megállapítása

Amint az ASP vaddisznókban állapítják meg, az Állomás valamennyi, a meghatározott fertőzött területen lévő telepet hatósági felügyelet alá helyezi, és elrendeli minden egyes telepen a következő részletes szabályok betartását: -

valamennyi sertést kategóriánként hatóságilag számba kell venni; a listát naprakészen kell vezetni és minden ellenőrző látogatás alkalmával kérésre be kell mutatni ellenőrzésre; minden sertést istállóba kell zárni, vagy más módon kell helyhez kötni úgy, hogy ne érintkezhessen vaddisznóval; intézkedni kell annak megelőzésére, hogy vaddisznó hozzáférhessen olyan anyaghoz, pl. takarmányhoz vagy alomhoz, amivel később a telepen lévő sertések kerülnek kapcsolatba; egyetlen sertés sem léphet a telep területére, illetve hagyhatja el azt; a sertések elszállásolására használt épületek, valamint magának a telepnek a ki- és bejáratainál megfelelő fertőtlenítést kell használni; valamennyi elhullott, vagy az ASP tüneteit mutató beteg sertést meg kell vizsgálni a betegség jelenlétére vonatkozóan; tilos bármely lelőtt vagy elhullva talált vaddisznónak bármiféle részét a telepre behozni.

Amint az Állomás megállapítja az ASP vaddisznókban való előfordulását, a rendelkezésre álló járványtani információk alapján pontosan meghatározza a fertőzött terület határait. Az illetékes állomás(ok) megszervezik(k), hogy a meghatározott fertőzött területen lelőtt vagy elhullva talált vaddisznókat megvizsgálják ASP-re az Országos Állat-egészségügyi Intézetben. Minden pozitívnak talált vaddisznó hulláját biztonságos módon ártalmatlanná kell tenni.

10.3

A mentesítési terv

A területileg illetékes állomásnak az ASP első előfordulását követő 90 napon belül be kell nyújtania a minisztériumnak jóváhagyás céljából a meghatározott fertőzött terület mentesítésére foganatosított intézkedések, valamint az azon a területen található sertéstartó telepekre vonatkozó intézkedések tervét.

55

A tervben meg kell adni a következő információkat: -

-

a betegség földrajzi elterjedése; a területen található vaddisznó-állomány; a vaddisznók mozgásának útjában álló fő természetes vagy ember alkotta korlátok jelenléte; a meghatározott területen lévő vaddisznó-csoportok hozzávetőleges száma és nagysága; a vadászok által lelőtt vagy elhullva talált vaddisznók vizsgálatával, és laboratóriumi vizsgálatok által a vaddisznó-populációban a fertőzöttség arányának meghatározására tett intézkedéseket; a zoológusok, vadászok, vadásztársaságok, vadvédelmi szervezetek és az állomások között meglévő együttműködés mértéke; a vaddisznó-populáció csökkentésére tett erőfeszítések és az engedélyek kiadása a vadászok számára; a vadászokkal szemben támasztott követelmények a betegség terjesztésének elkerülésére teendő elővigyázatossági intézkedések megtételére; a kezdeti mentesítési időszak tervbe vett időtartama, amelynek során a vaddisznó-állomány nagyságát csökkentik, továbbá az azt követő felügyeleti időszaké; az elhullva talált vagy lelőtt vaddisznók ártalmatlanná tételének módja; a minisztérium által kijelölt üzemben ártalmatlanítás, elásás vagy elégetés. a minden egyes lelőtt vagy elhullva talált vaddisznó esetében elvégzett a járványügyi nyomozás eredményét, amely kitér a következő részletekre: • a földrajzi terület, amelyen lelőtték, vagy elhullva találták; • a lelövés vagy megtalálás dátuma; • a megtaláló vagy a halálos sebet ejtő vadász személye; • az állat kora és ivara; • a lelövés előtt mutatott tünetek; • az elhullva talált vaddisznó hullájának állapota; • a laboratóriumi vizsgálatok eredménye; a meghatározott fertőzött területen lévő telepekre vonatkozó betegségmegelőzési intézkedések, beleértve az állatoknak a területre be, illetve onnan kifelé történő, valamint azon belüli hajtását és szállítását; a meghatározott terület ASP-től való mentesítésére foganatosított intézkedések beszüntetésének feltételeit, beleértve a területen lévő sertéstartó telepekre alkalmazandó intézkedéseket.

56

11. Végrehajtás Az ASP felszámolására indított akció teljes időtartama alatt annak a célnak az elérésére kell törekedni, hogy a helyzetet a lehető leghamarabb ellenőrzés alatt lehessen tartani a legkisebb veszteségek árán. Ennek megvalósítására az Állat-egészségügyi Szolgálatnak minden szinten jól képzettnek és felkészültnek kell lennie. Azért, hogy a személyzet erőfeszítései ne legyenek hiábavalók, létfontosságú, hogy minden hatályos leküzdő intézkedés elegendő nyilvánosságot kapjon, hogy minden érintett számára ismertek legyenek, továbbá, hogy ezeket szigorúan betartassák, ha szükséges, a rendőrség erőinek igénybe vételével. Az 2005. évi CLXXVI. törvény az állat-egészségügyről 30. § (1) bekezdés g) pontja felhatalmazza a Földművelésügyi Minisztert rendkívüli járványveszély elrendelésére, mely során a Magyar Rendőrség a szakmai szervezetekkel együttműködik. Azokat az állattartók vagy más személyek ellen, akik megsértették az állat-egészségügyi jogszabályokat, eljárást kell indítani (állategészségügyi bírság, szabálysértés, büntető eljárás). A sikeres eljárásnak széles nyilvánosságot kell biztosítani.

57

IV. melléklet DIAGNOSZTIKAI LABORATÓRIUMOK

58

1.

Országos Állategészségügyi Intézet 1581 Budapest, Pf. 2 Tel.: (1) 252 8444 Fax: (1) 252 5177

2.

Állatgyógyászati Oltóanyag Gyógyszer és Takarmányellenőrző Intézet Budapest X., Szállás u. 8. Tel.: (1) 262 8947 Fax: (1) 262 2839

3. Területi Állategészségügyi Intézetek a. Állategészségügyi Intézet 4002 Debrecen, Pf. 51. Tel.: (52) 418 133 Fax: (52) 310 823 b. Állategészségügyi Intézet 7401 Kaposvár, Pf. 101. Tel.: (82) 311 922 Fax: (82) 316 931

59

V. melléklet SZEMÉLYI FORRÁSOK

60

AZ ASP járvány kitörése esetén berendelhető személyzet listája Az ASP leküzdésére kiképzett és/vagy abban tapasztalt személyzet listája, külön megjegyezve a területen más nyelv használatával való tevékenykedésre való képességet. A lista valamennyi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnál naprakészen rendelkezésre áll.

61

VI. melléklet A MINIMÁLIS MINTASZÁM MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ GYAKORISÁGI, ILLETVE SZEROPREVALENCIA SZINTEK ESETÉN, A LÁZ, ILLETVE A SZEROPOZITIVITÁS 95 %-OS BIZTONSÁGGAL TÖRTÉNŐ KIMUTATÁSÁHOZ

62

A sertések száma az állományban 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 120 140 160 180 200 250 300 350 400 450 500 600 700 800 900 1000 1200 1400 1600 1800 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 10000 >10000

8 10 11 12 12 12 13 13 13 13 13 13 13 13 13 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14

A minimális mintaszám az alábbi gyakorisági, illetve szeroprevalencia szintek esetén 20 % 10 % 5% 10 10 16 19 19 26 21 31 22 35 23 38 24 40 24 42 25 43 25 45 26 47 26 48 27 49 27 50 27 51 27 53 28 54 28 54 28 55 28 55 28 56 28 56 28 57 28 57 28 57 29 57 29 57 29 58 29 58 29 58 29 58 29 58 29 58 29 59 29 59 29 59 29 59 29 59 29 59 29 59

63