DÉMOSZTHENÉSZ EGYESÜLET Afáziás betegek logopédiai rehabilitációja tanfolyam 2012-2013.tanév
Afázia vizsgálata WAB teszttel
Készítette: Bodnár Katalin logopédus 2013. Elérhetıség:7633 Pécs, Jedlik Ányos u.3/b Telefon:+36(70)3973701 Villámlevél:
[email protected] Honlap: http://www.logopedus.eoldal.hu
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezetés
1
II. Rövid afázia történet
2
III. A beszéd idegrendszeri alapja
3
IV. Az agyi képalkotó eljárások
4
V. Az afázia fogalma
5
V.1. Az afázia oka
6
V.2. Az afázia jellemzıi
8
VI. Vizsgálat
11
VI.1.Helyszín
11
VI.2. A vizsgált afáziával élı ember
12
VI.3. Elemzés, értékelés
13
VII. Bibliográfia
18
VIII. Melléklet
19
VIII.1.Családfám
19
VIII.2. Képek a Szigetvári Kórházról
20
VIII.3. Hogyan ismerhetı fel a stroke
21
I. BEVEZETÉS Köszönöm Feketéné Gacsó Mária, Krasznárné Erdıs Felícia és a Démoszthenész Egyesület, szervezı munkáját. Az elıadókkal együtt, szívvel – lélekkel megtettek mindent, a tanfolyam magas szakmai színvonaláért. Gyakran átélhettem a tanfolyamon a logopédus hivatás gyönyörőségét. Az élethivatásnak választott gyógypedagógus –logopédus tevékenységben fontos, hogy idınként megújítsam személyiségemet. Nagyon jó érzés másokon segíteni. Mindig csodáltam azokat a logopédusokat, akik agyi történés után megtanítottak afáziás embereket újra beszélni.
Szeretném gyakran mondogatni Palotás tanár úr híres
kijelentését: „A Jóisten meggyógyított egy afáziást, és én jelen lehettem.” A szívbetegségek és a daganatos betegségek után stroke a harmadik leggyakoribb haláloki tényezı, egyik vezetı oka a felnıttkori rokkantságnak. A Magyar Stroke Társaság adatai szerint Magyarországon évente mintegy 30.000 –40.000 stroke történik, ezek 1/3–a halállal végzıdik, 1/3–a tartósan fogyatékos marad, 1/3–a gyógyul. Családom anyai ágában elsıdleges halálok a stroke, elıdeim között gyakran elıfordult „gutaütés, szélütés, agyvérzés”.1 Gyermek voltam még, amikor a nagyanyám agyvérzést kapott. Csupán annak köszönhette életben maradását, hogy egyik nagynéném körzeti ápolónıként naponta meglátogatta, és ellátta vérhígító injekcióval. Magam is magas vérnyomás veszélyeztetett vagyok. Ismerem a kockázati tényezıket, ezért tudatosan védekezem ellenük. Kezeltetem magas vérnyomásomat, legfontosabb, hogy 140/95 határértékek alatt tartsam. Egészségesen táplálkozom, elınyben részesítve a zöldségeket, gyümölcsöket, tejet, húsok közül a halat, csirkét és a nyulat. Nem dohányzom, nem fogyasztok alkoholt. Rendszeresen ellenıriztetem a koleszterin és a vércukorszintemet. Nincs cukorbetegségem. Keddenként énekelek a Komlói Pedagógus Kamarakórusban. Hetente
túrázom
a
pécsi
természetjárókkal
(Mecsek
Egyesület,
Mediterrán
Gyaloglóklub, Pécsi Természetjáró Szövetség, Baranyai Természetjáró Szövetség). Naponta kerékpárral közlekedem, kritikusan zord idıjáráskor gyalog. Hetente kétszer élénkítı, erılétet és rugalmasságot fokozó Pilates tornagyakorlatokat végzek. Feltártam személyiségem erıs, és gyenge oldalait, igyekszem olyan életet élni, ami a legjobban megfelel adottságaimnak.
Hivatástudattal, logopédusként legfıbb feladatom, hogy
magamnak is örömet adó beszédgyógyítást végezzek, ezáltal sokat segítsek másokat. 1
Családfám az 1. mellékletben látható.
I. RÖVID AFÁZIA TÖRTÉNET Minden népnek a legféltettebb kincse az anyanyelve. Azt a nyelvet, amit az ember szüleitıl elıször megtanul emberelıdök hosszú sora formálta olyanná, hogy alkalmassá váljon az emberiség kultúrájának megırzésére és tovább fejlesztésére. A tudósok szerint már a 30 000 – 50 000 éve élt elıember agyának beszédközpontja jól fejlett volt. Sohasem tudjuk meg képes volt –e elvont gondolkodásra, múltjának és jövıjének megértésére, mint a mai ember. (Hámori József 2001.) Kétezer éve is megfigyelték az agyban lejátszódó folyamatokat és diszfunkciókat, az afáziás betegeket nyelvvesztıknek nevezték. Már a Biblia tartalmaz feljegyzéseket a nyelvi képesség elvesztésérıl. Lukács evangéliumában az éltesebb korú Zakariás egy ideig képtelen volt beszélni, de tudott írni. Ókori görög és római tudósok már említést tesznek az alexia, agráfia, afázia jelenségérıl. A francia Paul Brocka2 és a német Paul Wenicke3 kutatásai fordulópontot jelentettek a nyelv és az agy kapcsolatáról (Bánréti Zoltán 2007.) Alexandr Romanovics Lurija kidolgozta a magasabb pszichikus funkciók agyi képviseletének modern elméletét. Neuropszichológiai iskolája jelentısen továbbfejlesztette a lokalizációs tant, és számos vizsgálómódszert dolgozott ki az agykérgi sérültek pszicho diagnosztikájára és gyógypedagógiai rehabilitációjára. 1.ábra
Alexandr Romanovics Lurija (1902 -1977)
2
Broca írta le elıször a motoros afáziát, mely a bal félteke frontális régiójának sérülés miatt alakul ki. Wernicke a szenzoros afázia kóreredeteként a bal felsı temporális tekervény hátsó harmadának sérülését okolta.
3
III. A BESZÉD IDEGREDSZERI ALAPJA A beszéd igen kiterjedt agykérgi területek mőködésének az eredménye. A beszédközpontok a bal agyfélteke cortikalis areáiban lokalizálhatók. Három ilyen areát különítettek el. 1.Broca – féle motoros beszédközpont irányítja a beszéd effektoros motoros komponensét a bal oldali alsó vagy harmadik frontális tekervény hátsó részében. Ez az arc- és beszédizmok motoros asszociációs területe. 2.Wernicke – féle szenzoros beszédközpont a beszédfelfogás szenzoros komponense az elsıdleges hallásközpont, a Heschl – tekervény szomszédságában elhelyezkedı asszociációs kéreg mőködésén alapszik. Ez a felsı vagy temporális tekervény középsı és hátsó harmada, ami a domináns féltekében a Wernicke – régiónak felel meg. A beszédprodukció saját szenzoros analízisünk állandó ellenırzése alatt áll. 3.Parietális asszociációs area része a gyrus angularis. A beszéd megvalósulását a megfelelı agykérgi területek igen gazdag kortikokortikális és interhemiszférális asszociációs összeköttetései teszik lehetıvé. A két félteke beszéddel kapcsolatos megfelelı részei között a corpus callosum rostrendszere biztosítja a kapcsolatot.(Péter Ágnes1984.) Hogyan ismerhetı fel a beszédközpont helye? Az idegsebészek mőtét alatt az agykéreg felszíni, közvetlen elektromos ingerlése közben beszéltetik a pácienst; amikor valamilyen (érzı vagy motoros) beszédzavar alakul ki, az jelzi, hogy a beszédközpontot ingerelték, megtudják hol a beszédközpont határa. Ez emberenként változik, a hatmilliárd emberi agy mindegyikében eltér egymástól. Ojemann, amerikai idegsebész ezzel a módszerrel figyelte meg, hogy a bal féltekében a beszéd különbözı grammatikai elemei más és más helyen vannak lokalizálva; a prepozíció, a posztpozíció, a melléknévi igenév mind másutt helyezkedik el. Ez annyit jelent, hogy a beszéd megértése mozaikos, illetve nyelvtani mélyszerkezettel rendelkezik. Aki hallott Chomsky erre vonatkozó teóriájáról, az azt mondhatja, hogy ez tudtuk eddig is. Mégis ez volt az elsı bizonyíték arra, hogy a beszéd megértésnek van egy grammatikailag teljesen atomizált része is. A beszéd fıleg bal féltekés, digitális elven mőködik. (Hámori József 2002.)
IV. AZ AGYI KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK A komputeres technika olyan eljárások kifejlesztését tette lehetıvé, melyek az agy belsı szerkezetét non – invazív módon teszik láthatóvá. A legújabb kutatásokból az is világossá vált, hogy az összetett agytevékenységeket sosem csak egyetlen központ végzi. Minden esetben több agyterület mőködik együtt, így a fı cél az, hogy ezeket a kölcsönhatásokat sikerüljön minél alaposabban megérteni. A strukturális eljárásokkal az agy belsı szerkezetérıl statikus képet nyernek a tudósok: komputertomográfiával (CT), mágneses rezonanciával (MR), mágneses rezonancia spektoszkópiával (MRS). A foton emissziós tomográfia (SPECT) segítségével felderíthetık az agy keringési zavarai. A pozitron emissziós tomográfia (PET) az agy glukózfelhasználását és a neurotranszmitterek mőködését jeleníti meg vizuálisan. (Tringer László 1999.) A PET olyan képalkotó módszer, amelynek segítségével az élı szervezetben lejátszódó funkcionális, biokémai folyamatokat lehet megmérni és leképezni, a valós idejő és természető változásokat követve. A módszer lényege, hogy igen gyorsan lebomló radioaktív anyagokkal megjelölt, ártalmatlan vegyületeket juttatnak a szervezetbe, amelyek pozitron kibocsátását és elhelyezkedését speciális kamerával követik nyomon.(Komoly Sámuel – Palkovics Miklós 2012.)
2. ábra PET felvételek a beszédközpontról 4
A beszéd során aktivizálódó agy területek.
A beszéd létrehozása és a szavak keresése közben felélénkülı kéregrészek.
4
Forrás: Dr. Fekete Sándor PTE
3. ábra SPECT vizsgálat 5 A SPECT esetében nem a bomlásból származó pozitron kelti az eszköz által érzékelt fotonokat, hanem ezek ilyenkor közvetlenül az alkalmazott izotópok– például jódizotóp – úgynevezett gamma sugárzásából származnak. Beszédaktivációs SPECT vizsgálat során vizsgálható az agy rugalmassága, illetve mindazok a régiók, amelyek részt vesznek a folyamatos beszédben. A képen egy stroke beteg agyi felvételei láthatóak: az aktiválási feladatot követıen az agyféltekei dominanciát jelölı mintázat áttolódott az ellenoldalra, ami arra utal, hogy a beteg felépülése nehezített és a beszédhelyreállás nem lesz teljes értékő.
V. AZ AFÁZIA FOGALMA Kórustársaim és túratársaim megkérdezték –„Mi fán terem az afázia?”–amikor elmeséltem nekik, hogy milyen továbbképzésre járok. A stroke –ról már hallottak, mert a Facebook közösségi oldalon kering róla egy hasznos felhívás (3. Melléklet). Természetesen sokszor el kell majd olvasnom a tudósok megállapításait, hogy minél jártasabb legyek az afázia ismertetésében. Az afázia olyan neurogén kommunikációs zavar, ami elfedi az egyén kompetenciáját, mely természetes körülmények között beszéd közben nyilvánul meg.(Kagan 1998.) Az afázia, összefoglaló elnevezése mindazon 5
Forrás: dr. Borbély Katalin OOI
beszédzavarnak, amely az anyanyelv teljes elsajátítása után az agy organikus sérülése következtében jön létre.6 (Eva Maria Engl – Annelise Kotten – Ingeborg Ohlendorf – Elfi Poser 1990.) A megbetegedés általában a beszéd szempontjából domináns agyfélteke sérülésébıl ered. Többnyire felnıttkorban fordul elı. A közlekedés felgyorsulásával egyre több gyermeket ér agysérüléssel járó baleset, emiatt az afázia felléphet gyermekeknél is, akiknél a kommunikáció hiánya nagymértékben befolyásolhatja az értelmi fejlıdést. Az afázia típusától függıen különbözı mértékben sérülhet a beszédmegértés, a spontán beszéd, az olvasás- és íráskészség. Elıfordulhat szó- és hangtévesztés, a nyelvi emlékezet zavara, a mondatalkotás zavara, a mondottak megismétlésének zavara, a szavakhoz társított jelentés zavara, vagy akár a másolásra, diktált szavak leírására való képesség elvesztése is. Az afázia logopédiai rehabilitációval kezelhetı.
V. 1. AFÁZIA OKA
stroke
agytumor
agyhártyagyulladás
agyat ért baleset
fejlıdési rendellenesség
Családom anyai ágában gyakran elıfordult stroke, az okok közül ezért tanulmányoztam részletesebben. A stroke a vérkeringés
eredető akut központi idegrendszeri
szövetkárosodások összefoglaló, ma már magyar nyelven is elfogadott elnevezése. (Komoly Sámuel – Palkovics Miklós 2012.) A stroke következtében a sérült érterület által ellátott agyrész károsodik, és kiesik annak funkciója, az agy nem kap elég oxigént.
Transiens ischaemiás attack (TIA) Hirtelen kialakuló 24 órán belül megszőnı neurológiai góctünet, amit nagy valószínőséggel agyi keringészavar okozott. Látszólagos ártalmatlansága ellenére a TIA bagatellizálása súlyos hiba. TIA után a következı 3 hónapon belül a betegek10 –15 % –ának definitív stroke–ja alakul ki.
6
Gyakorlatok az afázia terápiájához
4.ábra Stroke típusok (Forrás: InterNet)
Ischaemiás stroke A stroke 80 százaléka vértelen. Rendszerint úgy alakul ki, hogy egy vérrög elzárja az agy egyik erét. Vérellátás hiányában az idegsejtek oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány percen belül elhalnak. A vértelen stroke leggyakoribb típusai a trombotikus (avagy trombózisos)7 és az embóliás stroke. 8
Agyvérzés - vérzéses stroke Vérzéses stroke alakul ki, ha az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki. A kiömlı vér egyrészt maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér. A vérzés esélyét számos, az ereket érintı betegség növeli, többek között érelmeszesedés, kezeletlen hipertónia és érfejlıdési rendellenesség (verıértágulat avagy aneurizma; arteriovenózus malformáció, ez hajszáerek közbeiktatása nélküli artéria-véna kapcsolatot jelent, ami a vénás oldalon a nagy nyomás miatt könnyen megreped). Az agyvérzésnek két fı csoportját különíthetjük el: agyállomány vérzés, szubarachnoideális vérzés. A vérzés az agyat
7
A trombus helyben egy érelmeszesedés által károsított érterületen, egy plakkon alakul ki.Ez a folyamat nyaki verıereken is lejátszódhat. Vértelen stroke-ot egy artérián nagyfokú sztenózist (szőkületet) létrehozó plakk is okozhat, ha az adott ér által ellátott agyterület vérigénye hirtelen megnı. 8 Az embólust a véráram sodorja egy agyi verıérbe, ahol fennakadva elzárja az eret. Embóliát bármilyen szövettörmelék is okozhat. Ha a pitvarok fibrillálnak, nem képesek megfelelıen összehúzódni és ezért véralvadék képzıdhet bennük, ami leszakadva embólust képez.
körülvevı egyik agyburok, az arachnoidea (a pókháló- hártya) egyik artériájából származik és az agyat körülvevı likvorba terjed. A subarachnoidális vérzés elsı tünete a nagyon éles, hasító fejfájás. A stroke e típusát nagyon gyakran egy arachnoideális aneurizma kiszakadása okozza. Az aneurizmák döntıen genetikai hajlam miatti fejlıdési zavar következtében vannak jelen és a kor elıre haladtával folyamatosan tovább tágulnak, végül kiszakadnak.
V.2. AZ AFÁZIA JELLEMZİI A
beszédképzés
folyamatossága,
folyékonysága
szerint
fluens
és
nonfluens
afáziacsoportokat különböztetünk meg „amelyek anatómiailag is többé – kevésbé elhatárolható léziókhoz kötıdnek. A non – fluens afáziák az agykéreg anterior, sulcus centralis elıtti régiói, míg a fluensek a sulcus centralis mögötti régiók károsodásainál fordulnak elı.” (Logopédiai vizsgálatok Kézikönyve.) A non – fluens afáziák: Broca afázia, transzkortikális motoros afázia, izolációs afázia. Fluens afáziák: vezetéses afázia, Wernicke afázia,
transzkortikális szenzoros afázia, amnesztikus afázia. A kifejezı
beszédben különbözı tünetek jelentkeznek. Megváltozhat a szóbeli kifejezés ritmusa (verbális fluenciája), a beteg beszéde gyorsabbá vagy lassabbá válik. Hiányozhat a teljes beszéd, beszédkiesés léphet fel. Csak sztereotípiákat képes ismételgetni (ez lehet egy megmaradó nyelvi elem, vagy egy újratanult kifejezés is). Néhány automatikussá vált verbális forma megırzıdhet: napok, hónapok, imádságok, énekek. A beszéddallam megváltozhat a monotónia irányába (dysprozódia). Legtöbb esetben a megnevezés okoz problémát, szótalálási nehézség (anómia) léphet fel (nyelvén van, de nem tudja kimondani). Átalakításokat (transzformációkat) alkalmaz. A szó egy részét felcseréli, fonémikus vagy literális parafázia: asztal – esztol, szombat – tombat. Hangalakban hasonló, de tartalmilag egészen más szót mond, verbális parafázia: pulyka – hurka. Jelentésben közelálló szóval cseréli fel a célszót, szemantikus parafázia: villa – kés, fotel – szék. Olyan nyelvi egységeket (neologizmus) használ, melyek az adott nyelvben nem találhatók meg. Nyelvtani szabályokat mellızve (agrammatizmus) beszél, a szintaktikai struktúrákat helytelenül használja. A beteg beszéde állhat csupán neologizmusokból, parafáziákból dyssyntaxiás elemekkel, ilyenkor zsargonaphasiáról beszélünk, ilyenkor a beteg beszéde halandzsaszerő. Sokszor nonverbálisan, gesztusokkal, mimikával utal a keresett szóra. Kevésbé súlyos zavar esetén körül írhatja a szót a funkcióját mondja, pl. szék amiben ülsz. Az írott nyelv használatának szintje különféleképpen lehet sérült az
egyes afáziatípusoknál, ezért a beteg tesztelésekor a beszédképességek mellett az olvasásés írásteljesítményt is vizsgálják. Egyes kutatók a vezetı tünet alapján külön kategóriába sorolják és afáziatípusként tartják számon az alexiát (olvasás képtelensége) és az agráfiát (írás
képtelensége)
is.
Azonban
mivel
ezekben
az
esetekben
érintettek
beszédfolyamatok is, érdemes ezeket a jelenségeket szindróma részeként tekinteni.
a
VI. VIZSGÁLAT VI.1. HELYSZÍN Nyelvlökéses nyelés, hadarás, dadogás, dyslalia terápiában már többször sikeresen kezeltem felnıtteknek. Logopédusként afáziás beteggel a Szigetvári Kórház Neurorehabilitációs osztályán dolgozó logopédus segítségét kérve találkozhattam elıször. A fıorvos, a logopédus, és a beteg engedélyével kezdtem dolgozatom gyakorlati részének megvalósításához. Az osztályon, neurológus, fizioterapeuta, pszichológus, logopédus, gyógytornász, ergoterapeuta, szociális munkás, és az ápolók a rehabilitációs team tagjai. Az
orvosok
a
PTE Neurológiai
Klinika
képalkotó
eljárásainak
segítségével
meghatározzák a pontos diagnózist, beállítják a gyógyszeres kezelést, nyomon követik a betegek állapotában beálló változásokat, információkat adnak át a betegségrıl a team tagjainak. A gyógytornász, mozgás rehabilitációt végez. Az ergoterapeuta fejleszti a betegek finommozgását. Az ápolók az orvos utasításának betartásával ápolják a betegeket, megfigyelik a betegek állapot változásait. Segítséget nyújtanak a családtagoknak, az otthoni ápolási feladatokra való felkészüléshez. A team tagjai hetente egyszer, szerda délelıtt 11órakor esetmegbeszélést tartanak.
5. ábra Szigetvári Kórház (fényképezte Bodnár Katalin)
VI.2. VIZSGÁLT SZEMÉLY A vizsgált beteg 60 éves, férfi, kb. 170 cm magas, kissé túlsúlyos, ápolt megjelenéső. Egyetemet végzett, szakvizsgázott aneszteziológus orvos. Német, angol, olasz nyelven nyelvvizsgázott. Harmonikus családban él, felesége zenetanár, két felnıtt gyermeke, hat unokája van. A stroke elıtt két klinikán is dolgozott, stressz helyzeteket gyakran átélt, sokat dohányzott. Anamnézis Gyermekkorában adenotomia, tonsillectomia,apendectomia történt. 18 éves korában autó baleset következtében maxillatörése volt. Gyógyulását követıen 5 év múlva maxilláris ciszta alakult ki nála, ezért Lothrop mőtétre került sor. 2002-ben két hétig a szívgyógyászati klinikán feküdt. Coronarographia során a LADon
9
Cx-en10 RCA-n11 többszörös, szignifikáns szőkületeket igazoltak. CABGx412
mőtét történt (1 artériás, 3 vénás áthidalás). 2011-ben szédüléses panaszok kapcsán carotis UH vizsgálat történt, mely 50 -60%-os carotis interna stenosist írt le. Tekintettel a szőkület mértékére, illetve a nem carotis területi keringés zavarra utaló tünetekre, carotis rekonstrukciót nem indikáltak, azóta a carotis rekonstrukcióról nem volt kontroll vizsgálata. 2012. NSTEMI13 miatt akut coronarographia 3 graft elzáródást és subtotalis LAD stenosist jelzett, ezért DES 14PTCA15 történt.16 Jelenlegi állapot 2013.február 17-én hirtelen fellépı beszédzavar, jobb oldali végtaggyengeség miatt került sor a PTE Neurológiai Klinikai felvételére. Felvételi neurológiai statusában súlyos jobboldali faciobrachialis túlsúlyú hemioparesist, súlyos motoros afáziát észleltek. Akut CT vizsgálat intracranialis vérzést kizárt. CTA vizsgálata jobb oldali cerebri media M1 ágának occlusioját mutatta. EKG-n sinus ritmus volt.
A labor eredményekbıl
kiemelendı az emelkedett gammaglobulin. Tekintettel arra, hogy a beteg a terápiás idıablakon belül érkezett, kontraindikáló tényezıt nem találtak. Az ictust (ütés, hirtelen 9
Left Anterior Descendent a szív bal kamrájának nagy részét ellátó, úgynevezett bal elülsı leszálló koszorúér. Cx körbefutó koszorúér, a három fõ koszorúér ág közül a középsı. 11 Right Coronary Artery jobb koszorúsér. 12 Coronary artery bypass graft mőtét. 10
13 Nem ST-Elevációs Myocardialis Infarktus Olyan heveny koszorúér keringési zavar, ahol az EKG-n nincs úgynevezett ST-szakasz emelkedés, de a Troponin T és Troponin I enzimszintek magasabb értéket mutatnak. Kimutatható tartós szívizom károsodás. 14 Gyógyszer kibocsátó sztent. Felületét speciális anyaggal vonják be, mely megakadályozza az újbóli elzáródást. 15 Katéteres revascularisatio percutan transluminalis coronariaangioplastica.
jelentkezı tünet) követı 150. percben szisztémás trombolysis történt (vérrög feloldódás), vérzéses szövıdmény nélkül. Felvételkor észlelt jelentıs tensio emelkedését a lysis (oldódás) indulása elıtt parenterális antihypertenzív adásával csökkentették 185-ös systoles érték alá. A klinikai tünetek a lysist követıen követıen érdemi javulást nem mutattak, a kontroll MRI vizsgálat kiterjedt friss ischaemiát mutatott a cerebri media ellátási területében, valamint a media occlusioját igazolta. Neurológiai statusa átmeneti fluktuációt követıen stabilizálódott, majd fokozatos kismértékő javulást észleltek mind a motoros afáziájában, mind az alsó végtagi paresisében. A carotis UH vizsgálat a bal ACI occlusioját illetve az ellenoldali ACI 50%-os szőköletét igazolta. Tensioja bent fekvése harmadik napján parenteralis antihypertenzív szer adását igényelte, ezt követıen az alkalmazott gyógyszeres kezelés mellett vérnyomása rendezıdött, kardiopulmonális szövıdményt nem észleltek, mobilizálhatóvá vált. Bronchopneumonia fizikális jelei miatt, 8 napig, parenteralis antibiotikumot kapott, mely mellett állapota javult. A PTE Neurológiai Klinika elızetes helybiztosítás után 3013. február 27-én rehabilitáció miatt áthelyezte a Szigetvári Kórház Neurorehabilitációs osztályára. Jobb oldali végtagjai gyengébbek, emiatt önellátásban korlátozott. A vizsgálat a beteggel szemben ülve kétszemélyes kontaktusban, nyugodt körülmények között történt a Western Afázia Battery teszttel. A WAB teszt a Boston teszt (BDAE) rövidített változata Kertesz dolgozta ki. Nyolc csoportba sorolja az afáziás betegeket, amelyek a beszédfolyékonyság, beszédmegértés, és a beszédismétlés során kapott értékeken alapulnak. A tesztet 2013. március 6–án vettem fel Szigetvári Kórház Neurorehabilitációs Osztályán. VI.3. ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS VI.3. I. Spontán beszéd Hogy érzi magát kérdésemre sztereotip – „Köszönöm jól!” – választ ad. A saját nevét ö… értelmetlen szótöredékkel indítva, három másodpercnyi gondolkodás után hibátlanul megmondja. Volt –e itt már régebben is? Újra ö… hanggal indítva nemmel válaszol. Hol lakik? A válasz szemantikus parafázia, mert nem a jelenlegi lakhelyét, hanem szülıfaluját nevezi meg, ahol középiskolás koráig lakott. Elıször a falu nevét mondja helyhatározó rag nélkül a nyelvtani szabályokat mellızve (agrammatizmus), majd mondatban helyesen válaszol: – „N………i lakos vagyok.”
A foglalkozását firtató kérdésnél visszakérdez: –Most? –köhögni kezd, majd elbizonytalanodva hangosan gondolkodik: „– nö…éj nem tudom, nem, nem” (neologizmus). Végül sikerül a jó választ elıhívnia a mentális lexikonból. Mondja el
röviden, miért van itt? Milyen panaszai vannak? „Azért vagyok itt, hogy meggyógyuljak.” A panaszairól nem tesz említést. Képleírás „Hát én mindent látok a képen, csak nem tudom elmondani.” Információtartalom pont: 6 Fluencia pont: 7 VI.3. II. Auditív verbális megértés a.) Igen/nem kérdések Az elsı három kérdésre fejbólintást, és kézmozdulatot tartalmazó gesztussal válaszol. A negyedik kérdéstıl verbális igen, vagy nem választ ad. Az 1 – 9. kérdésekre adott válaszok tartalma megfelelı. A 10. Ég a villany a szobában? –kérdésre helytelen választ ad. Ezután következı hat helyes válasz után a 17. Feltöri a diót, mielıtt megenné? – kérdésre nemmel válaszol. Az utolsó– 20. A füvet baltával nyírják? –kérdésre mondattal válaszol: „A füvet nem nyírják semmivel.” Elérhetı maximum:60 pont Elért pontszám: 51 b.) Auditív szófelismerés Tárgyakat, rajzokat, ábrákat, számokat, bútorokat, testrészeket, ujjakat, bal – jobb téri irányokat a saját testén hallás után hibátlanul megmutat. A betőknél az F, B, M betőket nem tudja megmutatni. A színeknél, a barna helyett pirosat, a piros helyett sárgát mutat, a sárgát nem tudja megmutatni. A betők és a színek lexikai károsodása észlelhetı. Elérhetı maximum:60 pont Elért pontszám: 54
c.) Szekvenciális utasítás Növekvı hosszal és eltérı grammatikai struktúrákkal rendelkezı 11 utasításból 9 utasítást hajt végre helyesen, Az egyszerő cselekvéseket, a két mozzanatból álló cselekvéseket,
melyekhez a rövid idejő verbális emlékezet szükséges, hibátlanul teljesíti. Négy reverzibilis eszköz – tárgy relációt tartalmazó utasítás közül a két legnehezebbnél mindig csak az elsı részmozzanatot teljesíti, a válaszokban szeriális tévesztés tapasztalható. Tegye a tollat a könyv tetejére, aztán adja ide! –kérésnél a könyvet a fésőre teszi, és nem adja ide. Tegye a fésőt a toll másik oldalára, és fordítsa meg a könyvet! –utasításnál a tollat tette a féső másik oldalára, nem fordította meg a könyvet. Elérhetı maximum: 80 pont Elért pontszám: 55 A megértés paramétere: 8,0 VI.3. III. Beszéd ismétlésének vizsgálata Tizenöt növekvı hosszúságú, és komplexitású, szóból, frázisból, mondatból, tizennégyet helyesen megismétel. Az utolsó mondat egyik szavában hangbetoldás fordul elı, mely itt verbális parafáziaként értelmezhetı, a kacsa szó helyett kacska17szót mond. „Tegyen a kosaramba még két tucat kacska tojást is!” Elért pontszám: 97 Ismétlési index: 9,7
VI.3. IV. Megnevezés vizsgálata
a.) Valós tárgyak megnevezése Egyesével teszem az asztalra a tárgyakat, 20 másodperc áll a beteg rendelkezésére a tárgyak megnevezéshez, akár látás, akár tapintás alapján, segítséggel, vagy segítség nélkül. A kalapács, ceruza, sótartó, kanál, csavarhúzó, kulcs, öv, géz, sakk tárgyakat önállóan megnevezi taktilis és fonémikus cue nélkül. Taktilis cue után nevezi meg jól a kés, toll, könyv, gemkapocs tárgyakat. Szemantikus parafázia észlelhetı, jelentésben közelálló szóval cseréli fel a célszót, a kés helyett elıször tollat mond, a gemkapocsnál is transzformációt alkalmaz, a szó egy részét felcseréli fonémikus parafázia jön létre „gimikapocs”. A könyv megnevezésekor a könyv címét mondja: „Tiszta beszéd”, taktilis cue után mondja ki a könyv szót. Fonémikus cue szükséges a sál, gombostő, fogkefe, villa, spárga megnevezéséhez. A gombostő megnevezésekor „tétoll”. „Mit ne mondjak eléggé a gazdájának.” –válaszolja a fogkefe láttán. A pénz láttán sztereotípiákat ismételget: –„Ja ez mindjárt, 365 ez egy tárgy, öt forint.” „Hát ez legyen egy …….villa.” 17
nép mn 1.Görbe, elnyomorodott (kéz). 2. Ilyen kező. (Magyar értelmezı kéziszótár)
A spárga megnevezését megpróbálja körülírni, de szótalálási nehézség észlelhetı – „Bármilyen, ilyen hossza, bármilyen hosszúságú nem tudom„. A fakanálnál is a megnevezés okoz problémát, anómia lép fel – „Amm..nem tudom elmagyarázni, hogy mi”. Elérhetı maximum: 60 pont Elért pontszám: 37
b.) Szófolyékonyság
Szófolyékonyság próbánál egyetlen állatot sem tudott megnevezni. „P..h…beja,nem megy.” Elérhetı maximum: 20 pont Elért pontszám: 0
c.) Mondatbefejezés
Az instrukció és a példamondat bemutatása után a hat elkezdett mondat közül kettıt fejez be helyesen. Kettıször így fejezi be a mondatot – „Nem mondja nekem, pontosan olyan, amilyennek lennie kell”. Kettıre nem tud válaszolni. Elérhetı maximum: 10 pont Elért pontszám: 4
d.) Kérdésekre adott válasz (dialógus)
Öt kérdésbıl kettıre válaszol helyesen. Hány ujj van egy kézen? „Öt ujj.” Hol dolgoznak az orvosok? „Kórházban.” Milyen színő a hó? „A hó semmilyen.”
Mivel írunk?
„Ö…mivel írunk…látható eszközzel.” Hol lehet bélyeget vásárolni? „ Kisebb, nagyobb boltokban.” Elérhetı maximum: 10 pont Elért pontszám: 6 Megnevezési index: 4,7
VI.3. V. Összefoglalás I. 1.Spontán beszéd 2.Fluencia II. Auditív verbális megértés A) Igen/nem kérdések:
6 pont 7 pont
B) Auditív szófelismerés C) Szekvenciális utasítások
54 pont 55 pont
8,0 pont 51 pont
III. Ismétlés
9,4 pont
IV. Megnevezés A) Tárgymegnevezés B) Szófolyékonyság C) Mondatbefejezés D) Dialógus
4,7 pont 37 pont 0 pont 4 pont 6 pont
Diagnózis: Anómikus afázia
Az általam vizsgált afáziával élı ember WAB eredményei: Spontán beszéd, fluencia: 7 Megértés: 8,0 Ismétlés: 9,4 Megnevezés: 4,7. A spontán beszéde alapján a fluens. Megértés pontszáma alapján vezetéses vagy az anómikus csoportba sorolható. Az ismétlés próba eredménye azonban eldönti, hogy diagnózisa anómikus afázia. Súlyossága (54 pont) közepes. Spontán beszédében szemantikai parafázia, agrammatizmus, neologizmus is megjelenik. Auditív verbális megértés vizsgálatnál az eldöntendı kérdésekre adekvátan felel. Auditív verbális megértés próbánál az eldöntendı kérdésekre néhányszor gesztussal, de jellemzıen verbálisan válaszol. A szófelismerésnél a betők és a színek lexikai károsodása tapasztalható. A szekvenciális utasítások próbában csupán az összetett instrukciók megértésében téveszt, de javítja magát. Szó – és mondatismétlés tesztben jól teljesít, csupán egyetlen verbális parafázia jelenik meg. Tárgymegnevezés próbában gyakran elfogadja a taktilis és fonémikus segítséget, fonémikus parafázia fonémikus parafázia, sztereotípia, anómia észlelhetı. A szó frekvenciája erıs hatással van az elıhívhatóságára. Dialógusát a szótalálási nehézség akadályozza, körülírással igyekszik anómiáját kompenzálni. A kérdésekre adekvát választ ad, de fonémikus és szemantikai parafázia, szótalálási nehézség ebben a próbában is megjelenik. Jelen állapotban a beteg — a Western Aphasia teszt eredménye alapján — az anómikus afázia tüneteit mutatja. A beteg kooperatív, logopédiai terápia indokolt.
BIBLIOGRÁFIA Bánréti Zoltán: Az univerzális nyelvtan elveinek korlátozódása agrammatikus afáziában In: Alberti G. (szerk.) A formális magyar nyelvtudomány mőhelyei Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007. Eva Maria Engl –Annelise Kotten –Ingeborg Ohlendorf –Elfi Poser: Gyakorlatok az afázia terápiájához Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999. Hámori József:Az emberi agy asszimmetriái Dialóg Kampus Kiadó, Budapest –Pécs, 2001. Komoly Sámuel –Palkovics Miklós: Gyakorlati neurológia és neuroanatómia Medicina Könyvkiadó, Budapest 2012. Logopédiai Vizsgálatok Kézikönyve Új Múzsa Kiadó, Budapest 1999. Omanné Sági Judit: Az afáziák neurolingvisztikai alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. Péter Ágnes:Neurológia, neuropszichológia Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. Tringer László: A pszichiátria tankönyve Semmelweis Kiadó, Budapest,1999.
2.Melléklet: a Szigetvári Kórház
3. Melléklet: a Facebook közösségi oldalról
Aki teheti legyen szíves ossza meg ÉLETET MENTHET VELE! A stroke-ról ha idejében felismerjük, életet menthetünk! "Egyre többen hívják a mentıket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. ... Az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal hamarabb kérnek segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít, hiszen, ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi Stroke központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre."
Dr. Mikola László, a Magyar Stroke Alapítvány munkatársa üdvözli Önt! Tudta, hogy stroke, más néven a szélütés felelıs minden harmadik halálesetért? És tudta, hogy három esetbıl kettı megelızhetı, ha még idıben felismerjük a tüneteket, és azonnal mentıt hívunk?
Most Ön is tehet ezért, mindössze ezt a levelet olvassa el figyelmesen, és küldje tovább ismerıseinek, barátainak! Magyarországon öt millió e-mail cím létezik (de ennél kevesebb címzett) - ha csak egy részükre eljuttatnánk a levelet, emberi életeket mentenénk meg!
És egy történet, melyet érdemes elolvasnia - hiszen, ha mindenki emlékezne a három betőre, életeket lehetne megmenteni vele.
"Egy kerti-partin, egy barátnım kissé megingott, el is ejtette a tányérját, de ezután, mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a többiek orvost akartak hívni). İ azt állította, hogy csak az új cipıje miatt csúszott meg egy téglán. Felsegítették, kapott egy másik tányér ételt és bár egy kissé gyengének tőnt, tovább szórakozott. Késıbb felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét kórházba vitte, ahol el is hunyt. A parti során STROKE-ja volt. Ha tudták volna, hogyan kell beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velünk lehetne.. Mások nem halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek.
Egy neurológus azt állítja, hogy ha a stroke áldozatát 3 órán belül elkezdheti kezelni, teljesen visszafordítható az állapot. TELJESEN! Azt mondja, hogy a stroke felismerésének és diagnosztizálásának egyszerő a trükkje, azután pedig 3 órán belül el kell kezdeni a kezelését.
A stroke felismerése. (Néha nehéz beazonosítani a stroke jeleit. Sajnos, a tudatosság hiánya katasztrófát okozhat. A stroke áldozata súlyos agykárosodást szenvedhet, ha a környezete nem ismeri fel a stroke jeleit.)
Az orvosok szerint bárki felismerheti a STROKE-ot, ha három egyszerő kérést mond az illetınek: Mosoly Beszéd Emelés
1. M: Meg kell kérni az illetıt, hogy MOSOLYOGJON.
2. B: Meg kell kérni, hogy BESZÉLJEN, mondjon egy egyszerő mondatot (összefüggıen: pl. Szép napunk van.).
3. E: meg kell kérni, hogy EMELJE FEL mindkét karját.
Ha az illetınek a három kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége van, azonnal hívd a mentıket és mondd el a tüneteket!
Még egy jel: Mondd az illetınek, hogy ÖLTSE KI A NYELVÉT. Ha a nyelv kicsavarodott, ha egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, ez is a stroke jele lehet.
Egy kardiológus szerint, ha mindenki, aki megkapja ezt az e-mail-t és elküldi 10 embernek, akkor azzal legalább egy életet meg lehetne menteni."
Én közzétettem, ...... Te megosztod?
A stroke kifejezés angol szó, amely ütést, csapást jelent, a magyar köznyelv sem véletlenül hívja a betegséget gutaütésnek, szélütésnek. Nevezik még agylágyulásnak, agyvérzésnek is annak ellenére, hogy csupán minden ötödik stroke-os betegnél van szó konkrétan agyvérzésrıl.
Forrás: weborovos.hu