Áfakulcs
Bemutatószám 2014. június
Szakmai folyóirat
I. évfolyam 8. szám | 2015. szeptember
Tartalom
BEKÖSZÖNTŐ
A HÓNAP TÉMÁJA
Tisztelt Olvasó!
Havonta megjelenő szaklapunkban megtalálja az általános forgalmi adó gyakorlati alkalmazásához szükséges jogszabályok közérthető magyarázatát, az adónem változására vonatkozó aktualitások feldolgozását, a határokon átnyúló ügyletek elszámolásának specialitásait, valamint számos esettanulmányt illetve a jogorvoslatokhoz kapcsolódó határozatokat. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk – például ellenőrzőlista a fiktív számla befogadásának elkerülése érdekében, adóelőleg-nyilatkozat, kiküldetési rendelvény. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Üdvözlettel:
Varga Szabolcs Vezető szerkesztő
- Árengedmény kezelése az adóalapnál
ÁFA A MINDENNAPOKBAN - Bérelt ingatlanon végzett beruházás kezelése a bérleti jogviszony megszűnésekor
HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÜGYLETEK - A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés egyes feltételeinek vizsgálata egy konkrét példán keresztül
ADATSZOLGÁLTATÁS - A háromszögügyletek, mint különleges láncügyletek szerepeltetése az áfabevallásban
OLVASÓI KÉRDÉSEK – SZAKÉRTŐ VÁLASZOK - Önellenőrzés megkezdésének határideje az ellenőrzés előtt
Az aktuális lapszám szerzői: Bonácz Zsolt – adószakértő Lőrincz Zsuzsanna – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Váradi Adrienn – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Honlapunkról – www.afakulcsszaklap. hu – a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le.
1.
adóalap meghatározásánál már érvényesítheti. Amennyiben ez a vélelem nem realizálódik (a vevő nem fizetett korábban), akkor a számlát módosíÁrengedmény kezelése az tani kell, azaz az engedményt vissza adóalapnál kell venni, amely által a fizetendő adó utólag nő. A különbözetet visszameÍrta: Bonácz Zsolt nőleg kell elszámolni, azon bevallási adószakértő időszakban, amelyben az adófizetési kötelezettség keletkezett, szükség eseAz árengedményeken belül az azon- tén önellenőrzés útján. nali és utólag adott engedményt különböztetjük meg. Azonnali mennyiségi engedménynél a „korábban” törvényi kitétel magáAzonnali engedmény ban foglalja azt az esetet is, amikor az eladó az engedményt a teljesítésAz azonnali engedményt az Áfa tv. sel egyidejűleg biztosítja (például, ha 71. § (1) bekezdése szerint akkor van a vevő 2 terméket vásárol, akkor az szó, ha az engedmény nyújtása a tel- olcsóbbat feláron kapja meg). jesítésig megtörténik. Mennyiségi engedménynél figyelembe A „teljesítés” alatt az Áfa tv. szerinti kell venni azt a szabályt is, hogy az érteljesítési időpontot kell érteni. tékesített termék (szolgáltatás) értékét nem haladhatja meg az arra való tekinAz Áfa tv. 71. § (1) bekezdése az tettel adott engedmény értéke. Lényeazonnali engedmény alábbi három ges az is, hogy mennyiségi engedményt formáját különbözteti meg, amely az nem kell minden üzleti partnernek adóalapba nem tartozik bele: azonos feltételek mellett biztosítani, eredeti esedékességhez képest az mivel ez a feltétel üzletpolitikai engedellenérték előrehozott megtérítése ménynél lép be (lásd később). miatt biztosított (skontó); korábban beszerzett termék, Azonnali engedmény elvileg az ügyigénybe vett szolgáltatás mennyi- letről kiállított számlában már érvésége miatt adott (továbbiakban: nyesíthető, hiszen az Áfa tv. szerinti mennyiségi engedmény); teljesítés időpontjáig a vevő részére üzletpolitikai céllal biztosított. biztosított engedmény összege ismert. Ezáltal nincs annak akadálya, Az adóalap csökkentése akkor lehetsé- hogy az eladó a számlában adóalapges, ha az azonnali engedmény jogcí- ként már az engedménnyel csökkenmében, feltételeiben és mértékében a tett ellenértéket tüntesse fel. felek előzetesen megállapodtak. Előállhat az az eset, hogy az ügylet Azonnali skontónál az eladó feltéte- teljesítője határidőn túl tesz eleget lezheti, hogy a vevő az eredeti esedé- számlázási kötelezettségének, a számkességhez képest a megállapodás sze- lán ekkor is adóalapként az engedrinti (korábbi) időpontban fog fizet- ménnyel csökkentett ellenérték tünni, s az engedményt a számlában az tethető fel.
A HÓNAP TÉMÁJA
2.
Az Áfa tv. 169. § i) pontja alapján akkor kell a számlában az engedményt feltüntetni, ha annak összegét az egységár nem tartalmazza. Azonnali engedménynél az egységár már engedménnyel csökkentett, de nem tilos az engedmény külön feltüntetése (ekkor a számlán az engedménnyel nem csökkentett egységárat pozitív előjellel, az egységárból adott engedményt negatív előjellel kell feltüntetni). Előfordulhat az is, hogy az ügylet teljesítője a vevő részére adni kívánt azonnali engedményt a számla kiállításánál nem vette figyelembe. Ebben az esetben az eladó a vevő részére az azonnali engedményt a számla módosítása útján utólag biztosíthatja. Utólagos engedmény Az Áfa tv. 71. § (3) bekezdéséből az következik, hogy utólag (az Áfa tv. szerinti teljesítést követően) adott engedménynek az a három fajtája különböztethető meg, amelyeket az azonnali engedménynél már említettem. Az Áfa tv. ekkor is előírja, hogy az adóalap utólagos csökkentése akkor lehetséges, ha az engedmény jogcímében, feltételeiben és mértékében a felek előzetesen megállapodtak. Utólagos engedménynél az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontját követően válik ismertté a vevőt megillető engedmény összege. Utólagos skontónál az eladó a teljes ellenértéket és az azt terhelő áfát számlázza le. Ha a vevő az eredeti esedékességhez képest a megállapodás szerinti, korábbi időpontban fizetett, akkor erre tekintettel utólag engedményt kap.
Mennyiségi engedmény utólagos biztosítása azt jelenti, hogy a vevő a vásárlások mennyisége alapján azok ellenértékéből utólag engedménybe részesül (például, ha a vevő vásárlásai elérik az 1 000 db-ot, akkor ezeknél az egységárból utólag 1% engedményt kap). Az Áfa tv. 77. § (3) bekezdése alapján az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt. Az Áfa tv. 78. § (1) bekezdése értelmében a 77. § (3) bekezdése alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számlát módosítsa. A szabályozás elvéből következően a vevő részére az utólag adott engedmény a számla módosítása útján biztosítható. Ha több számla módosítása szükséges, akkor kiállítható ún. csoportos módosító számla is. Az Áfa tv. 169. § i) pontja alapján akkor kell a módosító számlában az engedményt feltüntetni, ha annak összegét az egységár nem tartalmazza. Ha a módosító számlában feltüntetett egységár már engedménnyel csökkentett, akkor az engedményt nem kell a számlán szerepeltetni, de nem tilos az engedmény feltüntetése az azonnali engedménynél leírtak szerint. Az Áfa tv. az engedményt nyújtójának hatáskörébe utalja, hogy az utólag adott engedménnyel csökkenti-e az adóalapot, vagy sem, tehát a korábban kiállított számla módosítása nem kötelezettség, hanem csak lehetőség (terjedelmi korlátok miatt a számlával dokumentált ügyletre vonatkozó szabályra térek ki). 3.
Az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdése értelmében a módosító számlát nem kell (nem is lehet!) önellenőrzéssel elszámolni. Ugyanis e jogszabályi rendelkezés értelmében, ha a módosító számla alapján a korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, akkor a különbözet fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe, amelyben módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll. Amennyiben a módosító számla azon bevallás benyújtásáig kiállításra került, amelyben az eredeti számla alapján keletkező fizetendő adót el kell számolni, akkor az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdésének alkalmazása nem jöhet szóba, hiszen korábban bevallott (bevallandó) adó csökkentéséről nincs szó. Ekkor a módosító számla kiállítása már megteremti a fizetendő adó csökkentésének lehetőségét.
a fizetendő adó csökkentésére a módosító számla kiállítása teremti meg a jogalapot, amelynek elszámolására az előzőek irányadóak. Üzletpolitikai engedmény fogalma
Az üzletpolitikai engedmény tartalmát az Áfa tv. 71. § (2) bekezdése szabályozza. E rendelkezés szerint akkor van szó üzletpolitikai engedményről, ha: minden érintettnek azonos feltételek mellett biztosítják; és azon értékesített termék, szolgáltatást adó nélküli ellenértékét nem érheti el az engedmény adó nélküli értéke, amelyre tekintettel az engedményt nyújtják (ha az engedményt a vevő akkor kapja, ha vesz egy 400 egység áfa nélküli vételárú terméket, akkor az adó nélküli engedmény legfeljebb 399 egység lehet); és engedmény feltételeiben és mértékében a felek írásban előzetesen Felvetődik az a kérdés, miként kell elmegállapodtak. járni abban az esetben, ha az utólagos engedmény összegének ismertté válásáig a számla kiállítására nem került Az első kritérium nem azt jelenti, hogy minden vevőnek ugyanolyan sor. Álláspontom szerint ebben az esetben mértékű engedményt kell adni. Az az eredeti (engedménnyel nem csök- eladó a vevőit csoportokra oszthatkentett) ellenértékről kell kiállítani a ja, s az egyes csoportba tartozó vevői számlát, majd ezt követően az utólag részére adhat eltérő mértékű engedadott engedmény adóalap-csökkentő ményt, de ugyanazon csoportba tartételként történő elszámolása érdeké- tozó vevőknek azonos mértékű engedményt kell biztosítani. Nem fügben pedig a módosító számlát. Ennek az az oka, hogy az eredeti adó- getlen fél [Áfa tv. 259. § 13. pont] alap után fizetendő áfát a teljesítés részére is olyan mértékű engedmény időpontját magában foglaló bevallási érvényesíthető az adóalapnál, mint időszakban kell elszámolni (feltéve, amelyet független fél kap. hogy az eladónak nincs lehetősége Az utolsó kritériumnál az írásbeliség az adófizetési kötelezettség halasztá- bármilyen formában megvalósulhat sára, valamint a pénzforgalmi adózás (kétoldalú megállapodás, hirdetés, alkalmazására), akár önellenőrzés út- honlapon történő közzététel, stb.). ján is. Az utólagos engedmény miatt 4.
100 %-os engedmény kezelése 100 %-os engedményről van szó, ha bármilyen típusú engedmény nyújtása folytán az adóalap nullára csökkent. Ekkor az Áfa tv. alkalmazásában ingyenes termékátadás valósul meg. Az áruminta [Áfa tv. 259. § 3. pont] és kis értékű termék [Áfa tv. 259. § 9. pont], továbbá a természetbeni engedmény esetében fizetendő adó nem keletkezik. Természetbeni engedmény kezelése A kialakult gyakorlat szerint természetbeni engedményről van szó, ha a termék, szolgáltatás ingyenes átadása közvetlenül kapcsolódik ellenérték fejében átadott termék(ek)hez, szolgáltatás(ok)hoz, de úgy, hogy az ingyenes átadás időben nem előzheti meg az ellenértékes ügyletet. Tehát a vevő bizonyos ellenérték fejében megvásárol egy terméket (szolgáltatást), s erre való tekintettel azonnal, vagy később ingyen kap terméket (szolgáltatást).
Az Áfa tv. 71. § (3) bekezdése speciális esetet szabályoz, amely szerint az ügylet teljesítője a partnerével előzetesen megállapodik abban, hogy az általa nyújtott pénzbeni engedmény az adóalapba beletartozik, azzal az adóalap utólagos sem csökken, viszont a pénzbeni engedmény öszszegével megegyező értékű terméket (szolgáltatást) kap az ügylet teljesítőjétől, vagy a teljesítővel kötött szerződés alapján más személytől. Ebben az esetben az adóhatóság álláspontja szerint az ellenérték fejében teljesített ügylet teljesítőjének a teljes (engedménnyel nem csökkentett) értéket kell adóalapnak tekinteni és ennek megfelelően kell a vevő részére a számlát kiállítani, továbbá a vevőnek a pénzbeni engedmény értékének megfelelő ingyen biztosított terméket (szolgáltatást) is le kell számláznia, a számlában adóalapként a pénzbeni engedményt kell feltüntetni, amely után áfát kell felszámítani.
Az adóhatóság általam ismert álláspontja szerint természetbeni engedménynél az üzletpolitikai engedményre vonatkozó követelményeknek teljesülniük kell. A természetbeni engedmény is nyújtható azonnal, vagy utólag. Azonnali nyújtás esetén a számlában az ellenértékes ügyletet pozitív előjellel, az ingyen adott terméket (szolgáltatást) negatív előjellel javasolt feltüntetni. Utólagos nyújtásnál módosító számlát kell kiállítani, amelyre kizárólag az utólag ingyen adott termék (szolgáltatás) megnevezését és mennyiségét szükséges felvezetni. 5.
HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÜGYLETEK A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés egyes feltételeinek vizsgálata egy konkrét példán keresztül Írta: Lőrinc Zsuzsanna NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés szabályai eltérőek lehetnek attól függően, hogy a teljesítésre kötelezett adóalany vagy sem, illetve, hogy a termék beszerzője milyen áfa-státusszal rendelkezik. A cikkben a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés alapesetéről lesz szó, amelyben tehát mind az értékesítői, mind a beszerzői oldalon egy normál áfaalany áll. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés alaptényállását az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 89. § (1) bekezdése határozza meg. Ezek szerint mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.
Az Áfa tv. a 89. § (1) bekezdésében rendezi tehát a normál olyan adóalanyok közötti termékértékesítés adómentességét, amely termékértékesítés során az értékesített termék egyik tagállamból igazoltan átkerül a másik tagállamba. Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevői oldalon szükség szerint teljesül egy Közösségen belüli termékbeszerzés, amely már nem mentes az adó alól. A Közösségi termékügyletek sajátja ugyanis, hogy ún. páros ügylettípusok, és esetükben a célország szerinti adóztatás elve érvényesül. Így tehát amennyiben a közösségi áfaalanyok egymással termékforgalmat bonyolítanak, akkor a Közösség másik tagállamába irányuló termékértékesítés – az irányadó közösségi és ezen keresztül az érintett tagállamok nemzeti jogszabályaiban foglalt kritériumok teljesülése mellett – mentes az adó alól, a termék beszerzéséhez azonban a vevő tagállamában adófizetési kötelezettség kapcsolódik. Egy közösségi termékügylet esetén tehát adóztatható tényállás keletkezik az értékesítői oldalon (amely adómentes), majd a beszerzői oldalon is Közösségen belüli beszerzés jogcímén, amely viszont jellemzően tényleges adófizetési kötelezettséget von maga után. Az Áfa tv. 89. §-ában szabályozott adómentesség nem azonos az adólevonásra egyébként nem jogosító adómentességgel. Az ehhez kapcsolódóan belföldön esetlegesen felmerült beszerzésekben foglalt adó ugyanis – az adólevonás egyéb feltételeinek fennállása esetén – levonható.
6.
Az adómentesség feltétele: • egyrészt, hogy a vevő más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, • másrészt, hogy a termék az értékesítés következményeként – igazoltan – más tagállamba jusson el. A vevő közösségi adószámát kötelező a számlán is szerepeltetni. Amennyiben a vevő nem rendelkezik más tagállami közösségi adószámmal, illetve ha ugyan rendelkezik, de a termék nem kerül ki belföldről, úgy az értékesítőnek a megfelelő belföldi áfa-mértéket (5%, 18%, 27%) kell felszámítania
tehergépjármű az értékesítést követően nem indul egyenesen útnak Szlovákia felé, hanem szállítási feladatait tovább folytatja az Európai Unió területén. Behatárolható időn belül tehát egyáltalán nem érkezik meg új tulajdonosához, így nem mondható el, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként eljut a vevő tagállamába. Megjegyzendő, hogy egy ilyen konstrukcióban az ügylet célja nem is az, hogy a tehergépkocsi „A” tagállamból „B”-be átkerüljön – még ha ez egy idő után meg is történik –, és azt a „B” társaság belátása szerint használja/hasznosítja. Ezt alapozza meg ugyanis az is, hogy az eladó a tehergépjárművet az üzembentartói jog fenntartásával adja el, és azt magyar rendszámmal továbbra is ő használja. A fent említett esetben tehát a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltételei nem teljesülnek, az értékesítést tehát normál, belföldi teljesítési helyű termékértékesítésként kell kezelni, és arról az általános szabályok szerint 27 százalékos adómértéket alkalmazva állítandó ki a számla.
Kérdésként merül fel, hogy teljesülnek-e az adómentesség feltételei abban az esetben, ha az értékesítés tárgya egy tehergépjármű, amelyet egy magyarországi letelepedettségi helyű „A” társaság ad el egy Szlovákiában letelepedett „B” társaság számára úgy, hogy az értékesítéssel egyidejűleg „B” társaság üzembentartói jogot biztosít „A” számára. A tehergépjármű ezt követően továbbra is magyar rendszám alatt fut az Európai Unió területén, szállítási feladataiból adódóan a magyar-szlovák határt az értékesítés kapcsán nem lépi át, és belátható időn Nem mérvadó az ügylet megítélébelül egyáltalán nem kerül át a másik se szempontjából az, hogy a vevő a jogszabályi előírásoknak megfelelőtagállamba. en könyveiben nyilvántartásba veszi A bemutatott tényállással kapcsolat- a terméket, így támasztva alá, hogy ban – tekintve hogy két közösségi annak ő az új tulajdonosa. Ahogy adószámmal rendelkező adóalanyról az már a fentiekben is kiemelésre van szó, így az adómentesség elő fel- került, nem az tehát a döntő szemtétele teljesül – a kérdés eldöntésekor pont, hogy a termék gazdát cserélt, arra kell figyelemmel lenni, hogy az hanem hogy az az értékesítés okán az adómentes Közösségen belüli értéke- egyik tagállamból egy másikba, a besítés tényállásnak megvalósulásához a szerző tagállamába átkerült. Az adóterméknek igazoltan át kell kerülnie mentesség alkalmazására vonatkozó a másik tagállamba, mégpedig az ér- igazolási kötelezettség tehát ahhoz a tékesítés közvetlen következménye- tényhez kapcsolódik, hogy a termék ként. A kérdéses esetben azonban a az egyik tagállamból a másikba fizi7.
kálisan megérkezett, és azt a vevő átvette. Az adóalany bármely hitelt érdemlő módon bizonyíthatja, hogy az áru a rendeltetési helyre megérkezett, azonban ha a kiszállítás nem megfelelően igazolt, az adómentesség nem érvényesíthető. Nagyon fontos, hogy az igazolás olyan legyen, amelyből kiderül, hogy a termék a rendeltetési helyre meg is érkezett. A fuvarozások során gyakran használt CMR fuvarokmány önmagában nem feltétlenül elegendő bizonyíték, tekintve, hogy az elsősorban azt igazolja, hogy a feladó és a fuvarozó a fuvarozási szerződést megkötötte és a fuvarozó az árut átvette. Ahhoz, hogy az értékesítés az általános forgalmi adó rendszerében adómentességet élvezzen, szükséges a címzett átvételt igazoló nyilatkozata is, hiszen így igazolható hitelt érdemlő módon, hogy a termék a rendeltetési helyre megérkezett, és ezáltal teljesült a törvényi előírás azon feltétele, hogy a terméknek igazoltan egy másik tagállamba kell átkerülnie. A vevő átvételt igazoló nyilatkozata szerepelhet a CMR-e felvezetve, de nincsen akadálya annak sem, hogy külön nyilatkozzon arról, hogy a termék a rendeltetési helyre megérkezett. Hangsúlyozandó azonban, hogy a termék kiszállításának igazolása számos egyéb módon is történhet, az igazolás hitelt érdemlőségét pedig mindig az adott eset összes körülményeit vizsgálva lehet megítélni.
eladó használja, magyar rendszámmal, és az nem az értékesítés közvetlen következményeként kerül át másik tagállamba. Ebben az esetben sem alkalmazható tehát az adómentesség, az ügyletet a fentiekhez hasonlóan az általános szabályok szerint kell kezelni és arról 27 százalékos áfa mértéket feltüntetve kell kiállítani a számlát. Természetesen itt is hangsúlyozandó, hogy egy kérdéses ügyletet mindig az összes körülmény mérlegelésével kell megítélni. Érdemes még kitérni arra is, hogy az adott ügyletben szereplő „B” társaságra a fentiek szerint áthárított adót a társaság a belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatéríttetési eljárásának keretében igényelheti vissza. Az irányadó jogszabályok szerint ebben az eljárásban az adó visszatéríttetését a kérelmezőnek a letelepedés helye szerinti tagállam (azaz jelen esetben Szlovákia) adóhatóságához benyújtott kérelmével kell kezdeményeznie, amely adóhatóság továbbítja azt a megfelelő tagállami (magyar) adóhatósághoz.
Adott esetben felmerült, hogy a tehergépkocsi fizikális, jegyzőkönyvvel történő átadására egy harmadik tagállamban, például Ausztriában kerül sor, mert az a szállítási feladataiból kifolyólag éppen itt tartózkodik. Ebben az esetben is arról van szó azonban, hogy a tehergépkocsit továbbra is az 8.
letelepedettsége szerinti tagországtól eltérő) Közösségen belüli tagország adóalanyától szerzi be, annak megjeA háromszögügyletek, mint gyezésével, hogy – mivel a terméket az indulás helyével megegyező Kökülönleges láncügyletek zösségen belüli tagországból közvetszerepeltetése az általános lenül a végső beszerzőhöz fuvarozzák forgalmi adó bevallásában – a közbenső szereplő által beszerzett termék fizikailag nem kerül be a közbenső vevő tagországába (a háromÍrta: dr. Váradi Adrienn NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoz- szögügylet esetében is igaz tehát az, hogy a termék feletti tulajdonváltotatási Főosztály zás és a termék tényleges mozgása elAz ún. háromszögügylet – mivel az válik egymástól). általános forgalmi adóról szóló 2007. Az előzőekből következik, hogy háévi CXXVII. törvény (Áfa tv.) ilyen romszögügylet esetében – az általákifejezést nem tartalmaz – kizárólag nos forgalmi adó rendszerét tekintve egy, a köznapi életben elterjedt elne- – vezés, mely alatt olyan ügylettípu• a rendeltetés tagállamának adósokat értünk, melyek gyakorlatilag alanya egy Közösségen belüli teraz előző cikkünkben már bemutamékbeszerzést valósít meg a köztott láncügyletek egy speciális, adóbenső vevőtől, zásbeli egyszerűsítést célzó válfaját • az indulás tagországának adóalaalkotják; ennek megfelelően a hánya egy Közösségen belüli terromszögben szereplő egyes ügyletek mékértékesítést valósít meg a áfakötelezettségének megítélése – közbenső vevő részére, míg mint a hagyományos láncügyleteknél • a közbenső szereplő egyrészt egy is – alapvetően az ügyletek teljesítési Közösségen belüli termékbeszerhelyének meghatározása alapján lezést valósít meg az indulás tagorhetséges. szágának adóalanyától, másrészt egy Közösségen belüli termékérI. A háromszögügylet lényege és az tékesítést hajt végre a rendeltetés arra vonatkozó szabályok alkalmaztagországának adóalanya felé, azhatóságának feltételrendszere zal, hogy adófizetési kötelezettségét a rendeltetési tagország beszerAz. ún. háromszögügyletek alatt zője teljesíti a rendeltetés szerinti olyan háromszereplős konstrukciók értagországban. tendőek, melyek keretében az egyik Közösségen belüli tagországban regisztrált adóalany mint beszerző részére egy másik Közösségen belüli A háromszögügyletre vonatkozó szatagországban regisztrált adóalany bályok alkalmazása tehát a gyakorlatmint közbenső szereplő termékérté- ban a közbenső szereplő (első vevő, kesítést végez úgy, hogy a terméket egyúttal második eladó) számára jeegy harmadik (az előző két szereplő lent egyfajta könnyítést, azaz admi-
ADATSZOLGÁLTATÁS
9.
nisztrációs egyszerűsítést, melynek segítségével ezen adóalanynak a termék rendeltetése szerinti Közösségen belüli tagállamban nem kell adóalanyként bejelentkeznie, és az őt az adott ügyletek (termék Közösségen belüli beszerzése, valamint a termék végső vevő felé történő továbbértékesítése) alapján terhelő adókötelezettséget helyette a végső vevő a rendeltetés tagállama szerinti szabályok szerint teljesítheti. Mint fentebb már utaltunk rá, a háromszögügylet a láncügylet különleges típusa, azonban ennek egyik kiemelkedő jelentőséggel bíró kritériuma, hogy abban – eltérően a „hagyományos” láncügyletektől – kizárólag három, a Közösség három különböző tagországában letelepedett adóalany vehet részt; ebből következően tehát háromszögügylet nem valósulhat meg akkor, ha valamelyik résztvevő nem adóalany/vagy nem adóalany minőségében jár el az adott ügylet során, illetve akkor sem, ha azok bármelyike harmadik államban regisztrált adóalany). Lényeges ugyanakkor kiemelni, hogy amennyiben az ügyletben szereplő felek a háromszögügylet által biztosított egyszerűsítés lehetőségét alkalmazzák, nem csak az előbb említett személyi feltételeket kell maradéktalanul teljesíteniük, hanem az adott esetben további követelményeknek is szükséges teljes körűen eleget tenniük.
tékesítésre vonatkozó követelményeket, - a közbenső szereplő nem lehet adóalanyként nyilvántartásba véve az indulás vagy az érkezés tagállamában, és vevői minőségében eljárva a termék rendeltetése szerinti tagországba való továbbértékesítés céljából kell beszereznie a terméket, - a végső beszerzőnek a termék érkezésének tagállamában nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, - a termék fuvarozásának az első eladó vagy a közbenső szereplő mint vevő megrendelése alapján kell megtörténnie (tehát a fuvarozásra e két szereplő közötti ügylet következményeként kell, hogy sor kerüljön) és a fuvarozás/feladás a végső beszerző nevére szóló rendeltetéssel kell, hogy történjen, - a közbenső szereplő mint eladó által a végső beszerző felé kiállított számla adattartalmát tekintve teljesítse a közbenső szereplőt adóalanyként nyilvántartásba vevő tagállam által előírt szabályokat, - a közbenső szereplő mint eladó és a végső beszerző tegyen eleget az összesítő nyilatkozat tételi benyújtási kötelezettségének.
Ilyen további feltételeknek tekinthetőek a következőek: - az első eladónak a termék indulásának tagállamában nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, egyúttal teljesítenie kell a Közösségen belüli adómentes termékér10.
II. A háromszögügylet keretében teljesülő ügyletek bevallási kötelezettsége – a magyar adóalany szempontjából áttekintve 1. Amennyiben az első értékesítő a magyar adóalany: - a magyar adóalany mint első értékesítő Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről állít ki bizonylatot a közbenső szereplő részére, mely ügylet adó nélkül számított ellenértéke a ’65 jelű bevallás 1565A-01-01 lapjának 02. sorában szerepeltetendő, továbbá - az ’A60 jelű összesítő nyilatkozat 01. lapján a közbenső szereplőt kell feltüntetnie vevőként a (b) oszlopban, és a közbenső szereplő részére bonyolított értékesítés adó nélkül számított ellenértékét kell szerepeltetnie a (c) oszlopban. A magyar adóalany – aki a háromszögügylet első értékesítője – az „Egyedi jelölés” (d) oszlopba e tényt nem kell, hogy jelölje, tehát ezt az oszlopot üresen kell hagynia. 2. Amennyiben a közbenső szereplő a magyar adóalany: - a magyar adóalany mint közbenső szereplő beszerzése és továbbértékesítése a rendeltetés szerinti tagállamban lesz teljesített (tehát az ügyletek az Áfa tv. hatályán kívül teljesülnek), azonban a közbenső vevőként továbbértékesítési célból beszerzett termékek adó nélkül számított értékét, továbbá az ilyen minőségben továbbértékesített termékek adó nélkül számított értékét a ’65 jelű bevallásban (ezen belül a 1565A-01-03 lap 88. illetve 89. sorában) részletező adatként fel kell tüntetni, - az ’A60 jelű összesítő nyilatkozat
01. lapján vevőként a végső beszerzőt kell megjelölnie, és a végső beszerző felé történő termékértékesítés ellenértékét kell szerepeltetnie a (c) oszlopban, hiszen a közbenső szereplő ilyenkor a végső vevő felé értékesít. Emellett a (d) oszlopban „B”-vel kell jelölnie, hogy az ügyletben közbenső vevőként volt jelen. - az ’A60 jelű összesítő nyilatkozat 02. lapján eladóként az első értékesítőt kell megjelölnie, hiszen tőle szerzi be a végső beszerzőnek értékesítésre kerülő terméket és a (c) oszlopban a termékbeszerzés ellenértékeként az első értékesítővel bonyolított ügylet ellenértékét kell feltüntetnie. Emellett a (d) oszlopban „B”-vel kell jelölnie, hogy az ügyletben közbenső vevőként volt jelen. 3. Amennyiben a végső beszerző a magyar adóalany: - a magyar adóalany mint végső vevő beszerzésével egy Közösségen belüli adómentes termékbeszerzés valósul meg, mellyel összefüggésben az adómentesen beszerzett termék adóalapját (a közbenső vevő és a végső beszerző közötti termékbeszerzés adó nélkül számított ellenértékét) a ’65 jelű bevallás 11. sorában kell szerepeltetni, - az adómentesen beszerzett termék után a közbenső vevő (tehát akinek nem kell magát belföldön adólanyként regisztrálnia) helyett, termékértékesítésként fizetendő adó összegét és annak adóalapját a termék adó mértékének megfelelő sorban (’65 A-01-01 20-22. sorok) kell megjelölni, - a ’65 jelű bevallás 1565A-01-02 lapjának 69. sorában kell feltüntetni a közbenső szereplő helyett termék11.
értékesítésként fizetendő adó összegéből azon összeget, melyre vonatkozóan az adóalanyt adólevonási jog illeti meg, - az ’A60 jelű összesítő nyilatkozat 02. lapján eladóként a közbenső szereplőt kell megjelölnie, hiszen ő tőle szerzi be az értékesítésre kerülő terméket és a (c) oszlopban a termékbeszerzés ellenértékeként az közbenső szereplővel bonyolított ügylet ellenértékét kell feltüntetnie. Emellett a (d) oszlopban „C”-vel kell jelölnie, hogy az ügyletben végső vevőként volt jelen.
OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdését
[email protected] e-mail címen várjuk.
Önellenőrzés megkezdésének határideje az ellenőrzés előtt
egyeztetés ellenőrzés időpontjára, jelenti-e az ellenőrzés megkezdését, mert akkor már nem adható be önellenőrzés.
Válasz Kiutalás előtti áfa ellenőrzés az Áfa tv. 93. § (1) bekezdése alapján az erről szóló megbízólevél kézbesítésével (ezt történhet elektronikus úton is), ennek hiányában a megbízólevél egy példányának átadásával kezdődik. Az ellenőrzés elrendelésére vonatkozó telefoni értesítés és/vagy időpont egyeztetés nem tekinthető a megbízólevél kézbesítésének, illetve átadásának. Ennek következtében a kérdésben leírt esetben az ellenőrzés nem kezdődött meg, így a vállalkozásnak joga van önellenőrzés benyújtására a megbízólevél átvételét megelőző napig (a kérdésben leírtakból arra következtettem, hogy az adóhatóság megbízólevelet előzetesen nem küldött, így annak kézbesítésére sem került sor, annak átadása majd a hivatali helyiségben történő megjelenéskor történik meg).
Kérdés ÁFA kiutalás előtti ellenőrzésre időpontot egyeztettem telefonon az ellenőrrel szeptember 1-re. A bekért anyag összeállításakor vettük észre, hogy vannak mínuszos bejövő helyesbítő számlák, amelyek részletezése az M-es lapon nem történt meg és ezzel együtt az ÁFA bevallás 31. sorában, mint fizetendő ÁFA-t növelő tétel sem szerepel. A viszszaigényelt összeg rendben van, ez lényegében egy kitöltési pontatlanság. A kérdés az, hogy beadhatok-e egy önellenőrzést szept 1-előtt. Tehát a telefonos
Áfakulcs-Kulcs az áfa összetett rendszeréhez A kézirat lezárásának dátuma: 2015. augusztus 25. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp., Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Grafikai kivitelezés: Prime Rate Kft.
12.
