Advent van ismét. Készülünk karácsony megünneplésére. Takarítunk, vásárolunk, feldíszítjük a lakást, sütünk-fızünk. Mennyi öröm van ebben a szeretteinkért végzett fáradozásban! Mégis, hány embertıl hallottam már, hogy csak tehernek érzi az egészet. Szent Pál megmutatja, mit rontanak el, miért nem éreznek örömet: „Ha szeretet nincs bennem, ... mit sem használ nekem!” Karácsonykor az Isten szeretete jött közénk. Tıle kaptuk, azért, hogy tovább adjuk. Mindenkinek! Elsısorban saját családunknak. Aztán a szőkebbtágabb környezetünknek. Annyi szeretet-hiány van a világon! Mindent nem tudunk megoldani. De legalább néhány szegény vagy magányos vagy beteg testvérünkkel törıdjünk! Elsısorban közösségen belül, de itt sem állhatunk meg. Jézus a „legkisebbeket” is ránk bízta...
40. 2006. december
Advent van ismét Szent Erzsébet Mariológia Mi a képzés ? I.
Adventben figyeljünk jobban egymásra, és hogy ez sikerüljön, figyeljünk jobban Istenre. Ehhez találtam egy régi, de szép imát: Szent és imádandó gyermek Jézus, ama felajánlás tiszteletére, melyet megtestesülésed elsı pillanatától fogva az örök Atyának tettél tenmagad bemutatásával és átadásával, nagyságod elıtt leborulva az örök Atyának és Neked szentelem magam. Imádlak Téged, igaz Isten, gyermekséged mélységes megalázkodásában, felajánlom Neked mindazt az imádást és tiszteletet, mit a Szent Szőztıl, az angyaloktól, a pásztoroktól, a bölcsektıl kaptál Betlehem istállójában. Megköszönöm Neked a végtelen irgalmasságot és a szeretet túláradását, ami arra vezetett, hogy magadra vedd gyöngeségeinket. Isteni gyermekségednek ajánlom és szentelem magam. Egész életemben imádni és szeretni akarom oly módon, hogy jóságodból elnyerjem a gyeelkületét, amely nélkül nem léphetünk be mennyei birodalmadba. Kérlek tehát Téged, imádandó Gyermek, rombold le bennem a gıg, az ellenszegülés, az önszeretet, a hazugság, a hiú vágyakozás szellemét, s a ragaszkodást mindahhoz, ami nem Istenhez vezet. Szent gyermekséged érdemei által add meg az egyszerőség, alázatosság, engedelmesség, tisztaszívőség, a semmihez-nem-ragaszkodás, az áldozat és a szent akaratoddal való egyesültség szellemét, hogy miután itt a földön kicsinységedben imádtalak, az égben egykor nagyságodban imádhassalak! Joseph-Ignace Le Clerc de Coulennes (1659-1690)
1
A FERENCES CSALÁD KONFERENCIÁJA
Hittünk a szeretetnek Levél Szent Erzsébet magyar királylány, türingiai grófnı és ferences bőnbánó születésének nyolcszázadik évfordulójára Az Úr kegyelme legyen veletek! 1.A nyolcszázadik évforduló: 1207-2007 Az elıttünk álló 2007-es esztendıben ünnepeljük Szent Erzsébet magyar királylány, türingiai grófnı és ferences bőnbánó születésének nyolcszázadik évfordulóját. Az emlékév 2006. november 16-én nyílik meg, és 2007-ben ugyanezen a napon ér majd véget. A ferences harmadik rend pátrónájaként tiszteli, és az egész ferences család büszkén vallja magának. Szeretnénk megragadni ezt az egyedülálló alkalmat, és elétek állítani ıt mint kivételesen szép példáját az Atyaisten iránti odaadásnak. Erzsébet ezt élte Krisztus követésében, és lénye egészen elmerült abban az Istenben, aki a Szeretet. A pápaságának programját jelentı Deus caritas est c. enciklikában XVI. Benedek pápa felidézi a keresztény ember legalapvetıbb döntését: Hittünk Isten szeretetének. Reméljük, hogy hitünk erısödésére szolgál majd, ha a jubileumi esztendı során mintegy újból találkozunk Szent Erzsébettel, akinek életét egyszer s mindenkorra megjelölte, hogy hitt a szeretetnek. Szent Erzsébet élete szinte eleven képét nyújtja Jézus Krisztus evangéliumának. Elismeri, hogy Isten az Úr mindenek fölött. Felfedezi, hogy az Atya Országába csak akkor tud belépni, ha mindenbıl kiüresíti magát és egészen olyan lesz, mint a gyermek. Minden következményével együtt teljesíti a szeretet új parancsát. Kiüresítette önmagát egészen addig, hogy az ínséget szenvedık szolgálatába állt. Felfedezte Jézust a szegényekben, a kitaszítottakban, az éhezıkben, a betegekben (Mt 25). Amikor mindenestül odaadta életét, Isten részvétét akarta élni, aki a Szeretet, és aki jelenvalóvá lesz a szegényekben. Azzal az eredetiséggel, amellyel Szent Ferenc is tette, Erzsébet minél szorosabban követni akarta Krisztust, aki bár gazdag volt, érettünk szegénnyé lett. Lemondott a világ hiúságairól és ambícióiról, az udvar pompájáról, kényelmérıl, gazdagságáról és fényőzésérıl... Leszállt a vár magasából és a nyomorultak között ütötte fel a sátrát. Erzsébet, az elsı szentté avatott nıi ferences, Szent Ferenc evangéliumi kohójában égett tiszta arannyá. Jóllehet az ünnepelt évforduló dátuma a régmúlt homályába vész, mégis meggyızıdésünk, hogy ha ebben az évben elmélyültebben szemléljük a szent alakját és mővét, ha mélyére nézünk a legendáknak, akkor a mi életünk és tetteink is megnyílhatnak e mélységek felé. 2. Erzsébet élete és legendája Erzsébet életét át meg átszövi a legenda, ami a személyiségének fontos jegyeit megragadó tisztelet, csodálat és imagináció gyümölcse. Minket inkább érdekel a legendák mögötti történeti valóság. Szeretnénk megismerni személyiségét, géniuszát, egyedülálló és semmi keretbe be nem illı életszentségét. A róla szóló legendák élénk színeket ıriznek alakjáról, mintegy a tények metaforái, ezért ezeket is meg kell tartanunk. 2
Ki volt Erzsébet? Magyar királylány, aki 1207-ben született II. Endre magyar király és felesége, az andechs-merániai hercegi családból való Gertrud gyermekeként. A magyar hagyomány szerint Sárospatak várában született, a király kedvelt lakóhelyén. A hagyomány július 7-ére teszi születésének napját, de biztosak csak az évben lehetünk. A középkori nemesi szokás szerint Erzsébetet korán férjhez adták, mégpedig Türingia grófjához. Négyéves korában, 1211-ben adták át a német küldöttségnek, akik Pozsonyig jöttek érte, a magyar királyság akkori nyugati határára. Erzsébet a türingiai udvarban nıtt fel a tartományi gróf családjának többi gyermekével, köztük késıbbi férjével, a korabeli szokás szerint. Tizennégy éves volt, amikor az esküvıt megtartották, és IV. Lajos türingiai tartományi gróf felesége lett. Három gyermeke született. Húsz évesen megözvegyült. 1231-ben halt meg, huszonnégy éves korában, és 1235-ben avatta ıt szentté IX. Gergely pápa. A rövid idıszakot jelzı dátumok mögött hatalmas életút rejlik, amelynek során Erzsébet a Megfeszített mellé emelkedett az életszentség csúcsán, és az önmegtagadás és istenszeretet örök példájává lett számunkra. A keresztény nép körében lábra kapott egy félreértés bizonyos legendák és elnagyolt életrajzok miatt, miszerint Erzsébet magyar királynı lett volna. Természetesen soha nem volt Magyarország vagy Türingia királynıje, hanem magyar királylány és Türingia tartományi grófnıje (Landgräfin). Hagyományosan koronával a fején ábrázolják, amit nem mint királynı, hanem mint királylány vagy tartományi grófnı viselt. 3. Feleség és anya Erzsébet társai és szolgálói elmondják, hogyan kezdte el Isten felé vezetı zarándoklatát még egészen kiskorában: már gyermekként a túlvilági életre utaltak játékai, álmai és imái. 1221-ben, tizennégy évesen lett IV. Lajos türingiai gróf felesége. Lajos és Erzsébet együtt nevelkedtek mint egymás testvérei. Az esküvıt az eisenachi Szent György templomban tartották. Erzsébet egészen 1227-ig példás feleség, anya és grófnı volt, a német birodalom ragyogó nıalakja. Férjével való kapcsolata nem a korabeli mintát követte, ahol rendszerint a politika és a megalkuvás szempontjai érvényesültek, hanem valódi hitvesi és testvéri érzelmek tették gazdaggá. Erzsébet asszonyként is sok idıt szentelt az imádságnak, éjszakába nyúlóan, a férjével közös hálószobában. Tudta, hogy egészen uráé, de szüntelenül hallotta a másik Úr szavát is: "Kövess engem!" Ebbıl a két szeretetkapcsolatból mély öröm és elégedettség fakadt, és nem okozott semmiféle megosztottságot lelkében. Isten volt a legfıbb és feltétlen érték, ami képessé tette Erzsébetet az emberi szeretetre férje, gyermekei és a szegények iránt. A rózsák csodája, ahogy a legendák elmesélik, nem mutatja be pontosan az ı kapcsolatukat a házasságban. Amikor férje meglepte Erzsébetet a teli kötény kenyérrel, feleségének semmi oka nem volt, hogy az irgalmasság cselekedetét elrejtse elıtte. Nem miatta kellett a kenyereknek rózsává változniuk. Isten nem tesz fölösleges csodákat. Erzsébetnek három gyermeke volt: Hermann, a trónörökös, Zsófia és Gertrud, aki akkor született, amikor apja már halott volt (1227). Lajos gróf járvány áldozata lett, úton a Szentföld felé a keresztes csapatokkal. Erzsébet ekkor 20 éves. Amikor Lajos meghalt, Erzsébetben is meghalt a Landgräfin, és elılépett a bőnbánó asszony. Az életrajzírók eltérnek egymástól abban, hogy Wartburg várából előzték vagy maga döntött úgy, hogy elmegy. A magányba és elhagyatottságba belépve hálaének csendül föl szívében, ezért énekeltet Te Deumot a ferencesek kápolnájában. 4. Erzsébet mint ferences bőnbánó Erzsébet volt az a nıalak, aki Ferenc bőnbánói lelkiségét a leghitelesebben élte. Vitatott, hogy ferences "harmadrendi" volt-e? Látnunk kell, hogy korában a "terciárius" kifejezés még nem volt általánosan elterjedt. Volt azonban sok ferences bőnbánó, sok egyszerő férfi és nı követte a bőnbánat életeszményét, amit Szent Ferenc és követıi prédikáltak. 3
A Kisebb Testvérek 1224 végén vagy 1225 elején érkeztek Eisenachba, Türingia székhelyére, a tartomány gróf udvara pedig – élén Lajossal és Erzsébettel – a várostól nem messze esı várban élt. A nép között a ferencesek azt prédikálták, amit Assisi Szent Ferenctıl tanultak, vagyis a bőnbánó életet: a világias életmóddal való szakítást, az imádság, az önmegtagadás és a irgalmasság cselekedeteit. Ezt az életfelfogást Ferenc a Hívekhez írt Levélben fejti ki. Egy Rudiger nevő testvér bevezette Erzsébetet a bőnbánó életbe, és ez mély nyomot hagyott benne, aki már addig is fogékony volt a lelki értékek iránt. Az életérıl szóló korabeli forrásokból kétségtelenül kiderül, hogy Erzsébet ferences volt: – Eisenachban egy kápolnát ad a ferenceseknek. – Habitusnak való gyapjút szı a Kisebb Testvéreknek. – Amikor várát el kell hagynia, egyedül és kitaszítottan, a ferenceseket kéri, hogy énekeljenek Te Deumot. – 1228. március 24-én, Nagypéntek napján, kezét a csupasz oltárra téve nyilvános fogadalmat tesz a ferencesek kápolnájában. Ettıl kezdve a bőnbánók szürke ruháját hordja fogadalmának jelenként. – A négy szolgáló, akiket a szenttéavatási eljárás során kihallgatnak, szintén magára ölti ezt a szürke habitust. Ez az "alázatos köntös", amiben Erzsébet akarta, hogy eltemessék, szerzetesi fogadalmat fejezett ki, ami új identitást jelentett számára. – A Marburgban 1229-ben alapított kórházat Szent Ferenc oltalma alá helyezte, akit néhány hónappal azelıtt avattak szentté. – A zwettli ciszterci apátság névtelen életrajzírója (1236) szerint Erzsébet "a Kisebb Testvérek szürke habitusát viselte". Következetesen valóra váltott elkötelezettség, hogy szegényen éljen, mindenét szétossza és koldussá legyen – vajon nem ezt kéri-e Ferenc is követıitıl? Mindezeket más források is megerısítik, mutatva Erzsébet bőnbánó életét: elég elolvasni a ferences regulákat és más írásokat, a Memoriale propositi kezdető vagy más bőnbánó regulákat, és világosan elıttünk áll a Ferenc és Erzsébet közti mélységes összhang. 5. Erzsébet két fogadalma Az életrajzi források Erzsébet két fogadalmáról beszélnek, az akkor szokásban lévı két módnak megfelelıen. Az elsıvel belépett a bőnbánók rendjébe még férje életében. Marburgi Konrád vizitátor kezébe engedelmességet és önmegtartóztatást fogadott. Konrád a keresztes hadjárat prédikátora volt, szegény és önsanyargató élető ember, valószínőleg egyházmegyés pap. Erzsébet személyesen választotta ıt, Lajos beleegyezésével, mert Konrád szegény volt. A vizitátorok nem voltak szükségképpen ferencesek. A Regula non Bullatában (1221) Szent Ferenc elrendeli, hogy "egyetlen testvér se fogadjon fel engedelmességre asszonyt, hanem, miután megadta neki a kért lelki eligazítást, tartson bőnbánatot ott, ahol akar" (12,4). Erzsébet három szolgálója vele együtt fogadalmat tett, az imádság és aszkézis kis közösségét alkották az elöljáróvizitátor, Konrád felügyelete alatt. Férjének halála után követték ıt a várat elhagyva, a szegények közé. İk voltak vígaszai a magány és elhagyatottság keserő óráiban. Vele együtt ık is letették a második, nyilvános fogadalmat 1228 Nagypéntekén, és ezzel nıvérközösség jött létre. Erzsébet módjára ık is szürke habitust vettek fel, és ugyanolyan eltökélten terjesztették az isteni részvét üzenetét. Együtt dolgoztak és étkeztek, együtt jártak ki a szegényekhez, és Erzsébet velük küldött ételt a rászorulóknak. Lakóhelyükön együtt imádkoztak. Ez immár teljes értelemben szerzetesi életnek mondható, amelyet fogadalmas nık élnek, szigorú klauzúra nélkül, szociális munkának szentelve magukat: szegények, kitaszítottak, zarándokok gondozása. A vita consecrata egy fajtája volt ez, a világban élve. Évszázadoknak kellett eltelnie, hogy az Egyház elismerje a nıi szerzetességnek ezt a formáját, amelyben érvényesült a közösség eszménye, de szigorú klauzúra nélkül. Abban az idıben a monasztikus élet volt az egyetlen kánoni forma, amit az Egyház a nıi szerzetesi közösségeknek megengedett. 4
Erzsébet képes volt összeegyeztetni két nagy vágyát: az Istennel való bensıséges együttlétet és a szegények tevékeny szolgálatát. Mariam induit, Martham non exuit; magára öltötte Mária szerepét, de nem vetette le Mártáét. Ma több mint 400 nıi ferences szerzetesi közösség él az ún. Szabályozott Harmadik Rend regulája szerint. Mintegy százezer fogadalmas nı követi Erzsébetet a tevékeny és szemlélıdı élet egységében, és örököseinek nevezhetjük ıket. 6. Irgalmas szívő grófnı és bőnbánó Erzsébet rövid életét egészen betöltötte a szeretetszolgálat, az öröm és a szenvedés. Nagylelkősége és az ínséget szenvedık iránti kötıdése botrányt keltett Wartburg udvarában. Nem illett közéjük. Sok hőbéres ırültnek tartotta. Itt talált rá egyik legnagyobb keresztjére: saját társadalmi közege nem ismerte az irgalmasságot. Férje távollétében, élve tekintélyével mint tartományi grófnı képes volt kezelni az éhínség jelentette válságot. Megnyitotta a tartomány éléstárait és élelmet osztott. Erzsébet személyesen szolgálta a nyomorultakat, a szegényeket és betegeket. Szent Ferenc módjára ápolta leprásokat, a leginkább megvetetteket. Nap nap után, óráról órára, egyik szegényt a másik után ellátva Isten részvétét árasztotta a fájdalom és nyomorúság ıt körülvevı folyamába. Erzsébet Krisztust látta minden szerencsétlenben (Mt 25,40). Ebbıl merített erıt a természetes utálat legyızéséhez, egészen odáig, hogy megcsókolta a leprások sebeit. A segítésben azonban nemcsak szívét, de eszét is használta. Tudta, hogy az intézményes szeretetszolgálat sokkal hatékonyabb és tartósabb. Még férje életében adakozott kórházak építésére Eisenach és Gotha városában. Késıbb ı építette Marburg kórházát, özvegyi életének kedves mővét. Szerzetesi közösséget alapított ellátására nıismerıseivel és szolgálóival. Saját kezével dolgozott: a konyhában, a kórházban, és elküldte szolgálóit, amikor helyette akartak mosogatni. Megtanult fonni, és így dolgozott a szegények javára és a megélhetésért. 7. Erzsébet, a szemlélıdı és a szent Az életszentség az Egyház történetében úgy jelenik meg, mint ırültség, a kereszt botránya. Erzsébet életszentsége pedig valóban ırültség volt. Életében a szeretet tökéletessége különleges ragyogással áll elıttünk. Egész élete a szeretet himnusza, ezt mondja ki a szolgálatban és az önmegtagadásban, ez a szeretet árad ki a nagylelkő jóságban. Egyszerően akarta élni az evangéliumot, ahogy Ferenc mondaná: sine glossa, annak minden lelki és testi következményével. Nem hagyott ránk írásokat, de életének megannyi mozzanatát csak az evangélium szó szerinti értelmezésével lehet megmagyarázni. Valóra váltotta Jézus evangéliumi életprogramját: – Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki elveszíti életét értem és az evangéliumért, megnyeri azt (Lk 17,33, Mk 8,35). – Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen (Mk 8,34-35). – Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el amid van és oszd szét a szegények között, és kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj és kövess engem (Mt 19,21). – Aki jobban szereti apját vagy anyját... fiát vagy lányát, mint engem, nem méltó hozzám (Mt 10,37). Erzsébet izzó belsı ereje az Istennel való kapcsolatából fakadt. Imája mély és állhatatos volt, olykor az elragadtatásig menıen. Szüntelenül az Úr jelenlétében élt, és ez adott neki erıt és örömet, ezt vezette a szegények közé. Ugyanakkor a szegényekkel való találkozása is ösztönözte hitét és imádságát. Isten felé tartó zarándokútját az elszakadás mérföldkövei jelzik, mígnem egészen kiüresítette önmagát, mint Krisztus a kereszten. Végül csak a szegényes, szürke bőnbánói habitus maradt meg neki, amelyet szemfedıjének akart. Erzsébet alakjából öröm és béke sugárzott. Lelkének mélyén a béke birodalma uralkodott. Nehézségek, magány és szenvedés közepette életre váltotta a "tökéletes boldogságot", amit 5
Ferenc tanított. "Boldoggá kell tennünk az embereket" – szokta mondani szolgálóinaknıvéreinek. 8. Befejezésül Erzsébet életével a remény tündöklı üstököse vonult végig ennek a világnak az egén. Sok lélek sötétjébe hozott világosságot, sok szomorú szívnek boldogságot. Ki tudná megszámolni, hány könnyet törölt le, hány sebet gyógyított be és hány emberben ébresztette fel ismét a szeretetet. Életszentsége gazdag az új vonásokban és kiváló erényekben. Immár nemcsak vértanúk és szüzek jutnak el az oltár magasába, hanem egy feleség, egy anya, egy özvegy is. Erzsébet bejárta a keresztény szeretet tökéletességének útját mint világi személy, feleség és anya, de a második fogadalma után már Istennek szentelt személy, a nyomorultak mentésére elkötelezett szerzetes lett. Szent Ferenc Harmadik Rendje, a szabályozott és a világi egyaránt, szeretné föleleveníteni szent pátrónájának emlékét születésének nyolcszázéves évfordulóján, és újból mindenki elé állítani alakját mint az evangéliumi önátadás ragyogó példáját. A ferences család tiszteleg az elsı nı elıtt, aki Assisi Szent Ferenc életpéldája nyomán elérte az életszentséget Krisztus követésében. Emlékezésünknek az a célja, hogy Erzsébet jobb ismerete és az iránti való megújuló csodálat az Úr békéjének eszközévé alakítson minket, és megtanuljuk, hogyan enyhítsük a körülöttünk élık nyomorúságát, tegyük emberibbé az életkörülményeket, és mi is letöröljük mások könnyeit. Sugározzuk az Atya szeretetét mindenütt, ahol nem ismerik a részvétet. Erzsébet eltökélt hősége erısítse a mi kitartásunkat is. Példája és közbenjárása világítson utunkon, hogy mi is eljussunk az Atyához, minden szeretet forrásához, aki a jó, a legfıbb jó, a béke és öröm. Róma, 2006. november 17., Szent Erzsébet ünnepén Fr. Mauro Jöhri, OFMCap
Fr. José Rodríguez Carballo, OFM
miniszter generális
miniszter generális
a Ferences család konferenciájának soros elnöke
Fr. Joachim Giermek, OFMConv
Fr. Ilija Živkovič, TOR
miniszter generális
miniszter generális
Encarnación Del Pozo, OFS
Sr. Anísia Schneider, OSF
miniszter generális
a SzHR Koordinációs Iroda elnöke
Ferenc és az áldott Szőz Mária (Mariológia) Ferenc különös szeretettel viseltetett Szőz Mária, az Úr alázatos szolgálóleánya iránt, aki mindig kész volt az Úr igéit befogadni és hívásait követni. İt rendelte lelki családja oltalmazójául és szószólójául. A világi ferencesek azzal fejezik ki az Úr édesanyja iránti lángoló szeretetüket, hogy tökéletesen utánozzák készséges lelkületét, és bizalommal, figyelmesen imádkoznak. (Regula 9) Ahhoz, hogy Jézus Krisztusnak, az emberré lett Isten Fiának igazi ismeretében és szeretetében növekedjünk, gyengéd odaadással kell fordulnunk édesanyja, Mária felé. İ valóban osztozott életében, együtt volt Jézussal Betlehemben és Názáretben, de ami még fontosabb, a 6
Kálvárián is. Szent Ferenc felismerte azt a különleges kapcsolatot, mely a mi megváltásunk fényében főzte ıt Fiához. Ezért hagyta meg követıinek, hogy mint királynıjüket és édesanyjukat szeressék. 1. Isten Szava Lk 1,26-38; Lk 2,33-35; Jn 19,25-27; illetve Lk 1,39-56 (Angyali üdvözlet) Lk 2,41-52 (Jézus megtalálása a templomban) Jn 2,1-12 (Kánai menyegzı) ApCsel 1,12-14 (Mária és az apostolok) Jel 12,1-6 (az Asszony és a sárkány) 2. Az Egyház nyilatkozatai Egyházi Konstitúció 52-69. Határozat a világi hívek apostolkodásáról 4. A Boldogságos Szőz Mária szerepe az üdvösség tervében: Az ó- és újszövetségi szent iratok, csakúgy, mint a tiszteletre méltó hagyomány a Megváltó édesanyjának az üdvösség tervében betöltött szerepére mind világosabb fényben mutatnak rá, és arra hívnak minket, hogy ırá figyeljünk. Az ószövetségi könyvek leírják a megváltás történetét, mely lassan elıkészítette Krisztus világra jöttét. Az Egyház által olvasott és a késıbbi és teljes kinyilatkoztatás fényében értelmezett legkorábbi írások fokozatosan egy asszonynak, a Megváltó anyjának alakját világítják meg. Ennek a világosságnak a fényében ı már prófétai módon jelenik meg a Kígyó fölött aratott gyızelem ígéretében, melyet az ısszülık a bőnbe esés után kaptak (Ter 3,15). Hasonlóképpen ı a szőz, aki fogan és fiút szül, akit Emánuelnek neveznek (Iz 14; Mik 5,2-3; Mt 1,22-23). İ az, aki kitőnik az Úr szegény és alázatos szolgái közül, aki teljes bizalommal reméli és fogadja az üdvösséget az Úr kezébıl. A várakozás hosszú idıszaka után az idık teljessége benne elérkezik, Sion felmagasztalt Leánya és vele az Üdvösség új terve megjelenik, mikor az Isten Fia tıle emberi természetet vesz, míg titokzatos módon, a bőntıl mentes marad (LG 55). Szent Iréneusz mondja: „Engedelmessége által vált valóra az üdvösség saját maga és az egész emberi nem számára”. Az ısatyák igehirdetésükben mondják: „Éva engedetlenségének kötelékét Mária engedelmessége oldozta fel: amit a szőz Éva bizalmatlanságával összekötött, azt Mária hitével feloldotta”. Máriát és Évát összehasonlítva ıt az Élık Anyjának szólítják és gyakori a gondolat: „Éva által jött a halál, Mária által az élet”. (LG 56) Az Egyház különbözı jelzıkkel illeti: Szószóló, Segítı, Jótevı, Közbenjáró. Mert Mária segítınk az üdvösséghez vezetı úton: utat mutat Jézushoz, sohasem önmagához. İ az egyetemes Egyház példaképe abban, hogyan kell másokat Krisztushoz vezetni. Mária Istenanyaságát Theotokos mondta ki az Efezusi Zsinaton 431-ben. Ez egyrészt azt jelenti, hogy ez a legrégebbi megszólításunk Mária felé, másrészt ez az egyetlen, amit a keleti Egyház is mind a mai napig használ. Erre utaló magyarázatot VI. Pál pápa 1974. február 2-án kihirdetett apostoli buzdításában találhatunk, mely a Mária tiszteletrıl, és az Áldott Szőz Mária tiszteletének helyes rendjérıl és fejlıdésérıl szól. Itt VI. Pál részletesen foglalkozik Mária tiszteletének helyével a liturgikus imádságokban, a róla való megemlékezésrıl az Ige Liturgiájában, az Eucharisztia Liturgiájában és az Imaórák Liturgiájában. Emellett megjelölte különleges helyét a római naptárban. 3. Ferences örökségünk Ferenc leírhatatlan szeretettel viseltetett az Úr Jézus Édesanyja iránt, mert amint mondta, Mária volt az, aki által az Úr Jézus a mi testvérünk lett, és általa találtunk kegyelmet. Krisztus után belé helyezte minden bizalmát, és saját maga, illetve a testvérek patrónájának fogadta.
7
Minden évben szent Péter és Pál ünnepétıl Nagyboldogasszony napjáig ájtatosan böjtölt az İ tiszteletére. (Legenda Major IX. 3.) A Miasszonyunk templománál Ferenc imádkozott ahhoz, ki az Igét foganta, ki teljes volt kegyelemmel és igazsággal; kitartóan és könnyek között kérte, hogy legyen szószólója. Ezután a Kegyelmek Anyjának közbenjárására fogadta magába az Evangélium valódi szellemét és életre keltette azt. (Legenda Major III. 1.) Kimondhatatlan szeretet töltötte el Jézus Édesanyja iránt, mert ı volt, aki a Mindenség Királyát a mi testvérünkké tette. Különleges himnuszokat énekelt neki, imáit ontotta felé, minden gondját neki ajánlotta, oly mértékben és olyan nagyon, hogy azt emberi nyelv ki nem fejezheti. De a mi legnagyobb gyönyörőségünk, hogy a Rend szószólójának választotta, fiait szárnyainak oltalmába helyezte, hogy távoztában İ legyen, aki gondjukat viselje és vigyázzon rájuk egészen a végsı óráig. (Lásd: II. Celanói 198; emellett Szent Ferenc írásai 4., Az Áldott Szőz köszöntése; Celanói: Elsı életrajz 24 (248.); A három társ legendája Ch V. 15. (905.); A tökéletesség tükre (55 (1177.)) Ferenc híres volt arról, hogyan szerette, tisztelte és hogyan utánozta Máriát, az Isten Anyját. Mária elfogadta azt a különleges helyet, melyet számára az Isten rendelt: azt, hogy ı legyen az Atya leánya, a Fiú édesanyja és a Szentlélek jegyese. Azokból a jelzıkbıl, melyekkel imáiban Ferenc Máriát illette, láthatjuk, milyen hódolattal és csodálattal volt az Istenanya iránt. A négy leggyakoribb megszólítás, mely fennmaradt számunkra azok közül, melyekkel Ferenc Máriához fordult, arról szól, hogy İ magában hordozta az Isten Fiát. Azok a szavak, melyekkel szívének gondolataiban megszólította ıt, a Palota, a Lakhely, a Köntös és a Szentségtartó. Mária testileglelkileg magába fogadta az Isten Igéjét. Az Isten szavának hallgatása és az annak való engedelmesség az egyik legfontosabb dolog Mária példájában, melyet Ferenc versengve utánzott. Több Mária tisztelethez tartozó hagyomány köthetı a ferences karizmához. A legenda szerint az Úrangyala imádság az egyik. Mikor Ferenc 1219-ben a szultánnál járt, lenyőgözte és megérintette az, ahogy a muzulmánokat napjában ötször imára hívják. Hazatérve egy, az elöljáróknak írt levelében így lelkesíti ıket: „Ott minden este egy hírnök vagy valami másfajta jel által jelentették be, hogy minden teremtmény imádkozzon és adjon hálát a mindenható Úristennek.” Ferenc lángoló szeretetét követve a ferences család tagjai mindig mélyen tisztelték Máriát. Két követıje különösen szívén viselte ezt az ügyet. Az elsı, a kedves Páduai Szent Antal, az „Evangéliumi orvos”. Szent Antal sok prédikációjában dicsérte Máriát a megváltásunkban betöltött szerepe miatt, elsı Igenjétıl egészen addig, ahogy rendíthetetlenül állt a kereszt alatt. A második említésre méltó ferences, aki Máriát védelmezte, az áldott emlékő Duns Scotus János. İ ferences filozófus és teológus volt, aki kora hangadó személyiségeivel szemben is, mint például Aquinói Szent Tamás és Szent Bonaventura, szilárdan kiállt amellett, hogy Mária az eredeti bőntıl már fogantatásának pillanatától kezdve mentes maradt. Duns Scotus nagyon egyszerően érvelt a Szeplıtelen Fogantatás mellett. A latin „potuit, decuit ergo fecit” lefordítva azt jelenti: Isten „meg tudta tenni, megtehette, tehát meg is tette”. Isten számára lehetséges volt, hogy megadja Máriának a kegyelmet, amivel a valóságos megváltás eseményt megelızve megırizze ıt az eredeti bőntıl, és ezt meg is valósította. Ez a két tanítás, melyért ferences elıdeink olyan szilárdan kiálltak, azon három dogma közül kettı, melyet az Egyház tévedhetetlenül kinyilvánított: Mária Szeplıtelen Fogantatását IX. Piusz hirdette ki 1854. december 8-án, dicsıséges Mennybemenetelét pedig XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén. Ezeket a hitigazságokat a II. Vatikáni Zsinat atyái újra megerısítették a Lumen Gentium, az Egyházról szóló Dogmatikus Konstitúció által.
8
4. Ferences nézıpont Jézus iránti szeretetünk magában foglalja szent Anyjának szeretetét is. Szent Ferenc elkötelezett fiúként szerette Máriát. Mint a Szentlélek jegyese, nemcsak hogy Jézust, az Isten Fiát tette testvérünkké, de – ahogy Ferenc ezt felismerte – osztozott Fia szegénységében és szenvedésében is. Anyaként bátorító példáját is nekünk adja, hogy miként törekedjünk szegényen és alázatosan szolgálni az Urat. Mária az egész Egyház édesanyja, mindenkié, aki az ı Fiának halálára keresztelkedett meg. A Kálvária szenvedésében való egyesülése által adott életet az Egyház Testének. Ferenc rendje királynıjének és anyjának hívta ıt. Mert azt akarta, hogy szeresse és védelmezze azokat a gyermekeit, akik az ı és Fia földi életének követésére vállalt életforma által szolgálják az Egyházat, és így adnak tiszteletet neki. Ferenc azért szerette annyira, mert úgy érezte, hogy Mária mutatta meg neki, hogyan teljesítheti azt a vágyát, hogy mindenhová kövesse Krisztust, ahová csak vezeti ıt. A ferences hagyomány gondolatainkat a Mária-tisztelet két kiemelt formájával támasztja alá az Imaórák Liturgiájának imádkozásában: Ezek: a Ferences Rózsakoszorú és a Boldogságos Szőz Kis Zsolozsmája. Ferenc Máriát az Úr elsı tanítványának nevezte. Példáját ıszintén követte. Minket is arra buzdít, hogy ugyanezt tegyük. Az Úr Misztériumának Zsolozsmájában Ferenc egy kivételt tett. Írt egy antifónát a Boldogságos Szőzhöz, melyet minden zsoltár elıtt és után el kell imádkozni. Ebben Máriát háromszoros rangjában köszönti: mint Anyát, Leányt és Jegyest; és kéri, hogy a Fiú oldalán elfoglalt különleges helyérıl imádkozzon értünk. A Mária, Krisztus anyja és a mi lelki Édesanyánk iránti mély és tartós szeretet a Ferences Rend jellemzı vonása. Szent Ferenc Rendjének konstitúciója rögzíti ezt a szeretetet a megszentelt ferences életben (16. cikk). Maga Szent Ferenc minden zsolozsma elıtt elimádkozta: „Szentséges Szőz Mária, nincsen másod a földön az asszonyok között, te, a magasságbeli Királynak, a Mennyei Atyának leánya és szolgálója, a mi szentséges Urunknak, Jézus Krisztusnak anyja, a Szentlélek jegyese, imádkozzál érettünk Szent Mihály fıangyallal és az egek minden erıivel és összes szentjével a te szentséges, szerelmes Fiadnál, a mi Urunknál és Mesterünknél. Ámen” 5. A Ferences Rend édesanyja A Ferences Rend bölcsıje Porciunkula („a kicsi rész”) volt, a szegény piciny templom Assisi határában, melyet az Angyalos Boldogasszonyról neveztek el. Nem volt véletlen, hogy az anyák legnagyobbika állhatott a szegényes kis bölcsı mellett. Ferenc számára a Porciunkula királyi kastély volt, mint az a másik Betlehemben, melynek szegénysége az Isten méltó gyermekeinek jelképévé vált. Azt mondta: „A szegénység királyi erény, mert a Királyban és a Királynıben olyan tündöklıen ragyog”. (Celanói: Szent Ferenc élete) Mint minden jó anya, Mária is tanít minket. Mindenek elıtt alázatra tanít. Ezt gyönyörően fejezi ki Mária hálaéneke, a Magnificat. Mária alázatosan felismerte Isten elıtti teljes méltánytalanságát. Bizalommal remélte, hogy Isten tökéletes szeretete szüntelenül feléleszti teremtményeiben az istengyermekséget és a tökéletes szeretetet. Kérdések a téma feldolgozására 1. Miért hívjuk Máriát a Ferences Rend Anyjának? 9
2. Milyen erényekre tanít minket különösképpen Mária? 3. Olvasd el a zsinati dokumentumok közül a Lumen Gentium 8. fejezetét és főzz hozzá egyéni véleményt! 4. Írt le személyes kapcsolatodat a Boldogságos Szőz Máriával, Isten anyjával, Édesanyánkkal! 5. Mik azok a mozzanatok Mária életében, melyek, mint édesanyádat, közelebb hozták ıt hozzád? 6. Milyen gyakran imádkozod a rózsafüzért?
Fr. Irudaya Samy OFM. Cap. általános lelki asszisztens
10
Mi a képzés? Az anyag alapforrása a „FVR képzésének irányelvei” a NT által kiadott anyag (Róma, 2001). Mint FVR képzési felelıs, tıled az az elvárás, hogy az anyagot vidd magaddal hazádba, és képezz más felelısöket. A legnagyobb kihívás veled szemben, hogy teremtsd meg a közösségi érzést azokban, akiket képezel. Rómában szerzett tapasztalataidat alkalmaznod kell az otthoni kultúrához. Van néhány javaslatom annak végrehajtásához, amit tanultál és tapasztaltál. 1. Mielıtt megtervezel egy képzési összejövetelt, győjts össze minden anyagot, és határozd meg, amit már tudsz. Ha több információra van szükséged, kutasd a témát, vagy beszéld meg valakivel, akinek bízol a tudásában. 2. Határozd meg a képzés céljait és tárgyát, és ismételd gyakran és különbözı módokon az összejövetel alatt. 3. Gondosan figyeld meg a résztvevıket, hogy meghatározd, érték-e az anyagot. Ez állandó figyelmet és tudatosságot kíván. Lehet, hogy változtatni kell az elıadásodon. Azonban mindez lényeges, hogy a résztvevık értsék az anyagot. 4. Vedd figyelembe a különbözıséget korban, iskolázottságban és a tárgyi tudásban, mielıtt megtervezel egy képzést. 5. Rendezd és közvonalazd kérdéseidet tisztán és rendszerezve, hogy a fı gondolatok és segédanyagok összefüggjenek a tárggyal. 6. Légy alaposan felkészült és tudd a témákat. Azonban, ha egy kérdésre nem tudsz válaszolni, ne félj megmondani az illetınek, hogy nem tudod, de utána nézel, és visszatérsz rá. Alázat és igazság a ferences lelkiségnek alapvetı elemei. Mai témánk: Mi a képzés? Négy részben tárgyaljuk: (1) A képzési felelıs azonossága, szerepe, küldetése; (2) a képzés szakaszai; (3) a képzés imádságos végiggondolása; és (4) módszertani eszközök az otthoni átadáshoz arról, amit együtt éltünk meg és tanultunk. I.
A képzési felelıs azonossága, szerepe és küldetése Cél: A fentiek megértése, elsısorban a kezdeti képzési szakaszban. További célkitőzések: – megérteni és képesnek lenni alkalmazni a képzési felelıs lényeges emberi és pszichikai jellemvonásait; – megérteni és elısegíteni a katolikus keresztény alapokon való növekedést; – megérteni és elımozdítani a lényeges világi és ferences tulajdonságokra való növekedést; – megérteni a képzési felelıs szerepét; – megérteni a képzés küldetését; elısegíteni egy leendı tag hivatásának az emberi, katolikus keresztény és ferences fejlıdését a kezdeti találkozástól az összes közbülsı lépésen át a közösségbe.
1. A „FVR képzési irányelvei” azt mondja, hogy ha egy személyt fontolóra veszünk a képzési szolgálatra, pszichikailag, kulturálisan és lelkileg megbízható világi ferencest kell választanunk. Pszichikailag: érettnek kell lennie, kiegyensúlyozottnak, legyen önkontrollja, legyen nyitott a párbeszédre, rendelkezzen jó ítélıképességgel és legyen képes alkalmazni és kifejezni, amit tanult. Mőveltségben: tudja a tanítást, értsen a módszertanhoz, legyen képes átadni az információt konkrét módon; rendelkezzen jó kommunikációs képességgel. Lelkileg: legyen elkötelezett a személyes folyamatos megtérésre a folyamatos képz… Jó tanúságtevınek kell lennie, hőségesnek a ferences karizmához, jellemesnek és jó ítélıképességőnek. Ez a cél és az eszmény. Sőrítménye annak, amilyen minden képzési felelıs szeretne lenni. Ha téged megválasztottak országos képzési felelısnek, akkor bizonyos fokban rendelkezel ezekkel a vonásokkal. A következı anyagban alakot és formát adok az eszményeknek: 11
1.1 A képzési felelıs azonossága Három nagyobb összetevıje van: (a) emberi és pszichikai, (b) katolikus keresztény és (c) világi és ferences. 1.1.a) Emberi és lélektani A képzési felelısnek rendelkeznie kell biztos?? fokú érettséggel, kiegyensúlyozottsággal és önkontrollal, mielıtt elvállalja a képzési szolgálatot. Mivel akik hozzánk jönnek, sebezhetık tanácsaink és elıítéleteink révén, nekünk gondoskodnunk kell arról, hogy lelkileg egészséges személyek kapják meg ezt a szolgálatot. Lényeges emberi és lélektani vonások: −Alkalmazza, amit tanult és adja át másoknak −Inkább párbeszéd és megosztás, mint elıadás −Érzelmileg ıszinte (becsületes), tudatában van személyes korlátainak −Felelısséget visel személyes tetteiért és választásaiért −Elfogad másokat, bárhol tartanak lelki útjukon −Figyel a mások szavai mögötti jelentés megértésére −Túlnyúlik kényelmi zónáján −Megbocsátja a hibákat és bocsánatot kér a tévedésekért −Meghallgat másokat anélkül, hogy félbeszakítaná ıket vagy megoldást nyújtana −Megérti, hogy a növekedés lehetséges, de csak az Isten tökéletes 1.1.b) Katolikus és keresztény Rendelkeznie kell a képzési felelısnek elegendı tudással a katolikus hitrıl. Azonban, mivel a tettek hangosabban beszélnek a szavaknál, katolikus keresztényként kell viselkednie. Mind a tudás, mind a személyes tanúságtétel lényeges. Lényeges katolikus keresztény jellemvonások: −Teljesen beavatott katolikus, aki megkapta az összes szentséget, amely életállapotából elvárható −Egyéni és liturgikus imádkozó személy −A Szentíráson való elmélkedésre szentelt személy, különösen az evangéliumokon; az evangéliumból az élet felé és az életbıl az evangélium felé halad −Jártas személy az Egyház fontosabb dokumentumaiban, fıleg a II. vatikáni zsinat irataiban, és a KEK-ben −Az Egyház építésére elkötelezett személy, használva Isten-adta képességeit 1.1.c) Világi és ferences A képzési felelısnek magáévá kell tenni Szent Ferenc karizmáját és megérteni a laikus lelkiséget, úgy, hogy az ı valódi léte kinyilvánítsa a világi ferences életutat. Lényeges világi és ferences jellemzık: −Vágy az evangélium szerinti életre, követve Ferencet a megtérésen át az evangéliumhoz, közösségben, mint a Katolikus Egyház tagja, világi állapotban élve, életadó egységben a ferences család minden tagjával −Jártas a Szentírásban, a Regulában, az Általános Konstitúcióban, a Nemzetközi statútumokban, a Nemzeti statútumokban, a Szertartáskönyven, ferences karizmában, Ferenc, Klára és más ferences szentek írásaiban és a róluk szóló könyvekben, 12
az Egyház hivatalos dokumentumaiban. Sok minden, amit a képzési felelıs identitásáról mondtunk, alkalmazható szerepére és küldetésére is. Ezt a két összetevıt is magyarázzuk, de kevésbé részletesen. 1.2 A képzési felelıs szerepe A képzési felelıs nem tudja hatékonyan betölteni szerepét, csak ha az ima embere és megbízik a Szentlélekben, hogy vezeti a saját életét. Különösen a következıkbıl áll a képzési felelıs szerepe: −A leendı tagokat megtérésre hívni és társulni melléjük lelki útjukon, mutatni az utat, valahányszor szükséges; −Egyénileg figyelni minden egyes jelöltre, fıleg tudatában lenni mindegyikük egyéni körülményeivel és személyiségével; −Hagyni, hogy Krisztus iránti szeretete határozza meg egész létét, és mindent, amit tesz, mint képzési felelıs… −Megosztani adományait és képességeit a jelöltekkel és a közösséggel, és nem várni viszonzást; −Legyen olyan eleven látásmódja, hogy ne kedvetlenedjen el; −Megfogalmazni cselekvési terveket, amelyek ésszerőek és megvalósíthatók, de hajlandónak lenni kiértékelni és irányt váltani, ha hatástalannak bizonyulnak. 1.3 A képzési felelıs küldetése A képzési felelıs küldetése egyszerő és bibliai. Ez a küldetés az apostoloké, Szent Ferencé, minden evangelizálóé, tied és enyém. A küldetés, hogy „menjetek, tegyétek tanítványommá az összes nemzetet, kereszteljétek meg ıket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok megtartani mindazt, amit én parancsoltam nektek. És én veletek leszek a világ végéig.” (Mt 18,18-20) Senki nem tud tökéletesebb küldetést kijelenteni, mint amit Jézus adott az apostoloknak, és amelyet Szent Ferenc magáévá tett. Ez az elsı rész végzıdjön Jézus szavaival: „Menjetek, tegyétek tanítványommá az összes nemzetet, kereszteljétek meg ıket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok megtartani mindazt, amit én parancsoltam nektek. És én veletek leszek a világ végéig.” II. A képzés lépései Cél: tudni és megérteni a képzés különbözı lépéseit További célok: Ez a rész segíteni fog neked −vezetni az összejöveteleket és megfigyelni a leendı tagokon a hivatás jeleit, −megismertetni, bevezetni és kifejleszteni Szent Ferenc, a ferences lelkiség, krisztológia és teológia megértését, −meghatározni, hogy értik az Egyház tanítását, és ellátni a vonatkozó egyházi dokumentumokkal, −elıkészíteni a jelölteket a FVR-ben örök elkötelezettségre, −gondoskodni az átmenetrıl a kezdeti elıírt képzés és a közösségi életbe való teljes illeszkedés között, −gondoskodni anyagról a képzés minden lépéséhez. A képzés lépései A Regula és a Konstitúció A Regula 23. cikkelye ezt mondja: „Aki felvételét kéri a Ferences Világi Rendbe, forduljon a helyi testévi közösséghez.” Az Általános Konstitúció 37. cikkelye ezt mondja: „A Renddel való teljes életközösség a befogadás, egy képzési idıszak, valamint a Regulára tett fogadalom által jön létre.” Ezek a legalapvetıbb követelmények. Minden nemzet beleveheti a folyamatba azt, amire népének szüksége van. Azonban a minimális idı a keret, és ezeket a lépéseket nem lehet semmibe venni. Meghosszabbítani lehet a kezdetet és a képzést, de rövidíteni nem. Feloszthatod a kezdeti képzést két részre, de nem hagyhatod el. 13
A képzés lépésekben halad a testvéri összetartozásban. Megköveteli az együttmőködést Isten kegyelmével, a hit elmélyítésének a vágyát és a megtérést a FVR-en keresztül. 2.1 Kezdeti szakasz (jelöltek) 2.1.a) Elsıdleges tárgyak?? −Megvizsgálni a hivatás igaz mivoltát különbözı szempontokból −Bevezetni Szent Ferenc és a ferences lelkiség ismeretébe, −Meghatározni a katolikus keresztény felfogást. Ha Nemzeti Statútumaitok engedik, a kezdeti képzés két részre osztható. Az USA-é megengedi a két fokozatot: az Orientációt követi az Érdeklıdés. Az anyag általánosabb az Orientációban és speciálisabb az Érdeklıdésben. Más elıadók beszéltek nektek a FVR identitásáról. Én a felelısségetekrıl akarok beszélni, mint világi ferences képzési felelıs. 2.1.b) A kezdeti képzés anyaga −Bevezetni és megmagyarázni a párbeszéd és a megosztás folyamatát. Elemezni azt az elképzelést, hogy a képzési felelıs elıadó és a leendı tag passzív hallgató. −Megmagyarázni a hivatás (hívás) jelentését, és hogy hogyan ismerhetı fel. Hangsúlyozni a kezdet kezdetén, hogy elsısorban az érdeklıdı felelıs saját képzéséért, és hogy a képzés legfontosabb tényezıje a Szentlélek. −Bevezetni az érdeklıdıt a képzés egyéb közegeibe. −Megmagyarázni, milyen tapasztalatokat fog szerezni a képzés során, és mit várunk el tıle, különösen az állandó megtérést az evangéliumhoz. −Bevezetés Szent Ferenc és Klára használatos életrajzaiba. −Bevezetni a ferences imába és apostoli tevékenységbe. −Hangsúlyozni a Szentírás fontosságát a világi ferences életében, kiemelve az evangéliumokét. −Meghatározni az érdeklıdı ismereteit a katolikus tanításról és hagyományról −Elımozdítani a KEK és a zsinati dokumentumok megismerését és használatát −Ahogy haladsz, tágítsd ki a jelölt tudását és (meg)értését Ferenc és Klára élete iránt −Magyarázd egyszerően, de mélyrehatóan kifejezve, mit jelent a világi vagy laikus lelkiség −Vezesd be a jelöltet az Imaórák Liturgiájába −Vezesd be a jelöltet a Regula, az Általános Konstitúciók, a Nemzetközi Statútumok, a Szertartáskönyv, a Nemzeti Statútumok ismeretébe −Magyarázd el röviden a ferences családot és történelmét −Magyarázd el röviden a FVR szervezeti felépítését −Buzdíts lelkigyakorlaton való részvételre, összpontosítva a hivatás és annak felismerésére egy világi és ferences úton. 2.2 A képzési szakasz (újoncok) 2.2.a) Elsıdleges tárgya −Segíteni az újoncokat lelki fejlıdésükben a világi ferences életútra −Elmélyíteni az újoncokban a szemlélıdés jelentıségét és megértését −Gondoskodni több megfelelı ferences és egyházi forrásról −Elıkészíteni az újoncokat a végleges elkötelezıdésre, mint világi ferences 2.2.b) A képzési szakasz anyaga Folytassuk a kezdeti szakasz minden anyagának megerısítését úgy, hogy teljesen a ferences világi lelkiségre és világi ferences evangéliumi életre legyen alapozva. −Ebben a képzési szakaszban kiemelt a FVR Regulájának intenzív tanulmányozása – figyelmet szentelve arra, hogy a Regula jelei gyökeret verjenek az újoncok életében −Tanulmányozzuk az Elıszót (melyet Ferenc írt), amely leírja a bőnbánat áldásait és a bőnbánatot nem tartók nyomorúságát 14
o
−Folytassuk az evangélium hangsúlyozását és annak beépítését a mindennapokba −Keresd a részvételt az Egyház életében és az ifjúsági szolgálatban −Keresd a részvételt az apostoli életben – béke és igazság témája, a környezet védelme, a családi egység erısítése, a munkás megbecsülése stb. −Javasold olvasásra Ferenc és Klára eredeti írásait −Ismertesd a többi ferences szentet, különösen a világi ferences szenteket −Kezdd el a részletes tanulmányozását az Általános Konstitúció, a Nemzetközi Statútum és a Nemzeti Statútumnak −Tápláld a vágyat az egész életen át tartó növekedésre a ferences lelkiségben −Buzdíts lelkigyakorlaton vagy imanapon való részvételre, amely az elkötelezıdésre és a bőnbánó életmódra összpontosít −Készítsd fel az újoncokat a fogadalom szertartására, imádságosan elmélkedve a nyilvános és örök elkötelezıdés ünnepélyességén 2.3 Az ideiglenes fogadalom szakasza Reg. 23 2.3.a) Elsıdleges tárgyak −Hagyni az újoncidıt, hogy elérje a fogadalomhoz szükséges életkort −… némi határozatlanságot a jelölt részérıl az örök fogadalom megbecsülésével?? −… némi bizonytalanságot a közösség részérıl a jelölt örök fogadalomra való alkalmassága tekintetében 2.3.b) Az ideiglenes fogadalmak idején vehetı anyag Folytassuk az összes téma megerısítését, amit a képzés alatt vettetek! −Folytasd a Szentírás tanulmányozását és azon való elmélkedést −Folytasd az egyháztan tanulmányozását és azon való elmélkedést −Folytasd a ferences történelem és lelkiség tanulmányozását és azon való elmélkedést −Folytasd a laikus szerep tanulmányozását és azon való elmélkedést 2.4 A fogadalom (vagy egész életre való elkötelezıdés a Regulához) szertartása 2.4.a) A szertartás elıtt a jelölteknek világosan meg kell érteniük: – – – – –
a hivatást, és hogy ık hogyan lettek meghívva, az evangélium döntı tanításait, és hogy hogyan éljük meg ıket (Krisztus elsıbbsége) a ferences evangéliumi életet, az Egyház tanítását és a ragaszkodást az Egyház tanításához a világi életet és küldetést az Egyházban, mint világi ferences.
Fr. Felice Cangelosi OFM Cap alapos tájékoztatást nyújtott az örök fogadalomról. Én csak hangsúlyozom, hogy a Regulára tett fogadalom révén a jelölt nyilvánosan kifejezi azt a szándékát, hogy mint világi ferences a világban és e világért akar élni evangéliumi kovászként és a föld sójaként egész hátralévı életében. 2.5 Az új fogadalmasok Az 1992-es kiadású, Kezdeti képzés irányelvei úgy írja le az új fogadalmas szakaszt, mint amelyben „a képzési tevékenység olyan alakot ölt, mint egy hitbeli utazás Ferenc lábnyomában a Regula szellemében”. 2.5.a) Elsıdleges tárgy Gondoskodni egy támogatást nyújtó átmeneti szakaszról a kezdeti elıírt képzés és a helyi közösségbe való teljes beilleszkedés között. 2.5.b) Az utazás analógiája – A példakép Jézus Részletes tanulmányozása a ferences krisztiológiának 15
o
– A hit útja Hangsúlyozni a keresztség mélyreható természetét – beépülés Krisztus testébe
o
– A vezetı a Szentlélek Hangsúlyozni a Szentlélek hatalmát, hogy az új fogadalmast Isten akaratára vezesse
o
– A hangsúly: Szent Ferencen Ahogy ı tette: ık is tükrözzék Jézust életükben ık is éljék a hit, remény, szeretet életét ık is bízzák rá magukat a Szentlélek vezetésére 2.5.c) Az új fogadalmasok anyaga −Minden, ami az ideiglenes fogadalmasoké a 2.3.b-ben −Tudd, hogy a párbeszéd és megosztás még fontosabb ebben a lépésben, mert ezek az emberek hitben érettebbek és élik a ferences karizmát −Bízz elsısorban a Szentíráson való elmélkedésben, fıleg az evangéliumokban −Folytasd a Regula tanulmányozását, megélését és szeretését −Gondoskodj megfelelı példákról Ferenc és más ferences szentek életébıl a megbeszélésre −Ha lehet, mutasd be az új fogadalmast más közösségek új fogadalmasainak −Használd az ezen a héten említetteket különbözı mértékben az új fogadalmas… −Értsd meg, hogy az anyagnál fontosabb a pozitív személyes viszony a képzıvel; az új fogadalmas soha ne érezze magát elveszettnek az átmeneti folyamatban 2.6 Folyamatos képzés 2.6.a) Elsıdleges tárgy – Konst. 44. l. – A folyamatos képzés arra van tervezve, hogy támogassa és megerısítse az elkötelezettséget, amelyet a fogadalommal tettünk, hogy a Regula szerint fogunk élni egész életünkben. A folyamatos képzést az állandó megtérés tanúsítja. 2.6.b) A folyamatos képzés anyaga A folyamatos képzés anyaga nincs meghatározva. Az evangéliumi élet nem egyszerően tudás, hanem magatartás és elkötelezettség. Lényegében a folyamatos képzés folyamatos megtérés, és a tárgya fejlıdés Isten képére és hasonlóságára. Itt van néhány a végtelen sok forrásból: – A folyamatos képzés része a rendszeres menetrendszerő közösségi összejövetelnek – Lelkigyakorlatok, imanapok, mőhelyek, szemináriumok – Egyházi dokumentumok, pápai enciklikák, apostoli levelek – Könyvek, kazetták, videók, amelyek mélyebben bevonnak minket Krisztus, Szent Ferenc, a ferences lelkiség ismeretébe és életutunk minden nézıpontjába. – A Regula mint dokumentum, szemlélıdésre és életünkbe való beépítése – Bevezetés a ferences teológiába, és olyan teológusok bemutatása, mint Szent Bonaventura és John Duns Scotus – stb. ( folytatjuk ) A Ferences Világi Rend képzési levele. Megjelenik kéthavonta. “Ingyen kaptátok, ingyen adjátok.” Kiadja a FVR Országos Tanácsa belsı használatra. 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 4. 16
