Szám:75-4/2014/ADR
Tárgy:
Farm Tojás Kft. veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye
HATÁROZAT A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint tárgyi ügyben másodfokon eljáró hatóság részéről, a Farm Tojás Kft. (a továbbiakban: Ügyfél) jogi képviselője által benyújtott fellebbezési kérelem vizsgálatának eredményeként, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 700.000,- Ft bírságot kiszabó 90-4/2014/H számú elsőfokú határozatát helybenhagyom. A bírság összegét, az Ügyfél jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Határozatom a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozva – a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, de a Győr-MosonSopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz benyújtott keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti, annak elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. §-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján, 2013. november 26-án, a 85. számú főút 2. km szelvényénél a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte, melynek során ellenőrzés alá vonta az Ügyfél tulajdonában lévő MFP-224 forgalmi rendszámú tehergépjárművet és az XXF-813 forgalmi rendszámú pótkocsit. Az ellenőrzést követően az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél megsértette Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete (a továbbiakban: ADR) kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezéseit.
2
Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél, mint a veszélyes áru feladója nem tett eleget az ADR 1.4.2.1.1 pontjában meghatározott előírásoknak, és megsértette az ADR 5.4.1.1.1 pontjának, a fuvarokmány bejegyzésekre vonatkozó rendelkezéseit. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy az elkövetett mulasztás a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. § alapján az 5. mellékletének 3. táblázatában a 6. sorszám alatt meghatározott – Az okmányokban valamely információ hiányzik – szabálytalanság, melynek elkövetője 100.000.- Ft bírságot köteles fizetni. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója nem tett eleget az ADR 1.4.2.2.1 b) pontjában meghatározott előírásoknak, és megsértette az ADR 1.3 fejezetében és 8.2.3.1 bekezdésében, a szállításban résztvevő személyek képzésére vonatkozó rendelkezéseit. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy az elkövetett mulasztás az R2. 6. § alapján az 5. mellékletének 2. táblázatában a 13. sorszám alatt meghatározott – A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás – szabálytalanság, melynek elkövetője 300.000.- Ft bírságot köteles fizetni. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél, mint a veszélyes áru feladója, szállítója és berakója nem tett eleget az ADR 1.4.2.1.1 c), 1.4.2.2.1 c) és 1.4.3.1.1 d) pontjaiban meghatározott előírásoknak, és megsértette az ADR 5.2.1.1, 5.2.1.4, 5.2.1.8 bekezdéseinek, illetve 5.2.2.1.1 és 5.2.2.1.7 pontjainak, a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó rendelkezéseit. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy az elkövetett mulasztás az R2. 6. § alapján az 5. mellékletének 2. táblázatában a 10. sorszám alatt meghatározott – Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya – szabálytalanság, melynek elkövetője 400.000.- Ft bírságot köteles fizetni. Az elsőfokú hatóság a 459-3/2013/H számú határozatával az Ügyfelet összesen 800.000.- Ft azaz nyolcszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte. Az Ügyfél jogi képviselője a 459-3/2013/H számú elsőfokú határozat ellen – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 99. § (1) bekezdése alapján biztosított törvényes határidőn belül – fellebbezést nyújtott be, melyben kérte az elsőfokú határozat megsemmisítését. A másodfokú hatóság megállapította, hogy az elsőfokú hatóság a szállítás során használt fuvarokmány tekintetében a hatályos jogszabályi előírásokkal ellentétesen állapította meg az ADR 5.4.1.1.1 pontjában előírt bejegyzések hiányát, ebből következően az Ügyfél mint a veszélyes áru feladója részére megállapított 100.000,- Ft bírság nem jogszerűen került kiszabásra. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatósággal egyezően megállapította, hogy a gépjárművezető részére az Ügyfélnek, mint a veszélyes áru szállítójának az ADR 8.2.3 szakaszában előírtak alapján gondoskodnia kellett volna a járművezető ADR 1.3 fejezete szerinti képzéséről, mivel ezen előírások teljesítése alól az ADR 1.1.3.6.2 pontja nem ad mentességet. A másodfokú hatóság megállapította továbbá, hogy az elsőfokú hatóság az oktatás hiányát az R2. 5. melléklete alapján a II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások közé sorolta, határozatának indokolása ugyanakkor nem tartalmazza a Ket. 72.§ (1) bekezdés ec) pontjának előírása szerint a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket. A másodfokú eljárás során a hatóság megállapította, hogy az elsőfokú hatóság a csomagolóeszköz jelölésének hiányával kapcsolatos mulasztást a hatályos jogszabályi
3
előírásoknak megfelelően sorolta az R2. 6. § 5. mellékletének 2. táblázatában a 10. sorszám alatt meghatározott – Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya – szabálytalanságok közé, amely miatt a szabálytalanság elkövetője 400.000.- Ft bírságot köteles fizetni. E mulasztás kapcsán az elsőfokú hatóság ugyanakkor tévesen állapította meg a berakó kötelezettségét, és ezzel összefüggésben tévesen hivatkozott az ADR 1.4.3.1.1 d) pontjára. A másodfokú hatóság megállapította, hogy az új eljárás során a küldeménydarab jelölésének és bárcázásának elmulasztása miatt felelőssé tehető résztvevők körét tisztázni szükséges. A másodfokú hatóság a fentiek alapján a 30-3/2014/ADR számú végzésével az elsőfokú hatóság 459-3/2013/H számú elsőfokú határozatát megsemmisítette, és az első fokon eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az új eljárás során az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ellenőrzés alá vont szállítóegység 1000 liter UN 1202 gázolaj 3, III besorolású veszélyes árut szállított küldeménydarabos szállítási móddal, 1 db 1000 literes IBC tartályban, az ADR 1.1.3.6. bekezdése szerinti mentességgel, és a veszélyes áru feladója, szállítója, továbbá csomagolója az Ügyfél volt. Az elsőfokú hatóság az új eljárás során – tekintettel a másodfokú hatóság megállapításaira – nem vizsgálta a fuvarokmány bejegyzéseivel kapcsolatban a korábbi eljárásában felrótt mulasztást. Az elsőfokú hatóság az új eljárásában megállapította, hogy a jármű vezetője nem rendelkezett érvényes ADR oktatási bizonyítvánnyal – amely egyébként az ADR 1.1.3.6 bekezdés szerinti mentességgel történő szállítás esetén nem követelmény, ezért bizonyítvány érvényességének lejártát az elsőfokú hatóság a döntés meghozatalakor figyelmen kívül hagyta –, és nem vett részt az ADR 1.3 fejezete és 8.2.3.1 bekezdése szerinti képzésen sem. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója nem tett eleget az ADR 1.4.2.2.1 b) pontjában meghatározott előírásoknak, és megsértette az ADR 1.3 fejezetében és 8.2.3.1 bekezdésében, a szállításban résztvevő személyek képzésére vonatkozó rendelkezéseit. Az elsőfokú hatóság az új eljárás során mérlegelési jogkörében eljárva megállapította, hogy a szállított anyag veszélyeiből adódóan a gépjárművezető képzésének hiánya egy esetleges baleset vagy káresemény alkalmával haláleset, súlyos személyi sérülés vagy környezetkárosodás kockázatával járhat. A szállított 1000 liter gázolaj a környezetszennyezésen kívül tüzet is okozhat, veszélyeztetve a közlekedés egyéb résztvevőit is. A képzés során elsajátíthatók azok az ismeretek, melyek segítségével megakadályozható az áru kiszabadulása, vagy esetlegesen egy nagyobb káresemény kialakulása. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy az elkövetett mulasztás a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. § alapján az 5. mellékletének 2. táblázatában a 13. sorszám alatt meghatározott – A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás – szabálytalanság, melynek elkövetője 300.000.- Ft bírságot köteles fizetni.
4
Az elsőfokú hatóság az új eljárása során, az ellenőrzéskor keletkezett 26/11/2013/H számú jegyzőkönyvben foglaltak alapján megállapította, hogy a járművön elhelyezett, gázolajat tartalmazó IBC csomagolóeszköz jelölése hiányos volt, mivel csak egyik oldalára volt felírva, hogy gázolajat tartalmaz, és a veszélyességi bárca, valamint az UN szám hiányzott róla. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél, mint a veszélyes áru feladója, szállítója és csomagolója nem tett eleget az ADR 1.4.2.1.1 c), 1.4.2.2.1 c) és 1.4.3.1.1 d) pontjaiban meghatározott előírásoknak, és megsértette az ADR 5.2.1.1, 5.2.1.4, 5.2.1.8 bekezdéseinek, illetve 5.2.2.1.1 és 5.2.2.1.7 pontjainak, a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó rendelkezéseit. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy az elkövetett mulasztás az R2. 6. § alapján az 5. mellékletének 2. táblázatában a 10. sorszám alatt meghatározott – Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya – szabálytalanság, melynek elkövetője 400.000.- Ft bírságot köteles fizetni. Az előzőekben részletezettek alapján az elsőfokú hatóság a 90-4/2014/H számú határozatával az Ügyfelet összesen 700.000.- Ft azaz hétszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte. Az Ügyfél jogi képviselője a 90-4/2014/H számú elsőfokú határozat ellen a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján biztosított törvényes határidőn belül – fellebbezést nyújtott be, melyben a következőket adta elő: Az érvényes ADR oktatási bizonyítvány hiányával és az ADR 1.3 fejezete és 8.2.3.1 bekezdése szerinti képzés hiányával kapcsolatban az Ügyfél jogi képviselője előadta, hogy véleménye szerint a gépjárművezető tisztában volt a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal. Az Ügyfél jogi képviselője fellebbezésében elismeri, hogy a gépjárművezető bizonyítványának érvényessége lejárt, azonban úgy véli, ez a tény nem jár azzal a következménnyel, hogy a gépjárművezető elveszíti ismereteit. Véleménye szerint a gépjárművezető rendelkezett a veszélyes anyag szállításával összefüggő káresemény bekövetkezése esetén követendő magatartásra vonatkozó ismeretekkel, álláspontja szerint ezen semmit sem változtat az, hogy az ismeretfelújító képzésre nem került sor. Az Ügyfél jogi képviselője szerint az elsőfokú hatóság indoklásából nem állapítható meg, hogy mely tényeket és szempontokat vette figyelembe a mérlegelési jogköre gyakorlása során. Az Ügyfél jogi képviselője előadta továbbá, hogy a tartályokat szállító cégtől azt az információt kapták, hogy a tartályokon minden szükséges jelölés megfelelően fel van tüntetve, egyéb jelöléssel nem kell ellátni azokat. Elmondásuk szerint a tartály rövidebbik oldalán lévő tankoló pisztoly-tartó egység dobozát 4 db matricával látták el, valamint a tartály anyagába „besütve” minden előírt jelölés megtalálható. Ennek megfelelően „jóhiszeműen” rakták a szállítójárműre a tartályt, amelyről a közúti ellenőrzés során derült ki, hogy sajnálatos módon nem volt megfelelően jelölve. Az Ügyfél jogi képviselője előadta, hogy véleménye szerint a tartályok jelölésének hiánya nem azonosítható azok hiányosságával, szerinte az ugyanazon mértékű bírság kiszabása méltánytalan. Az előzőek alapján az Ügyfél jogi képviselője – tekintettel arra, hogy az Ügyfél vállalkozása mindezidáig nem volt megbírságolva – kérte a bírság elengedését vagy mérséklését.
5
A fellebbezésben foglaltakat, valamint az elsőfokú eljárásban hozott sérelmezett határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett iratokat megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: Az ellenőrzés és az elsőfokú eljárás során keletkezett dokumentumok alapján az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy az MFP-224 forgalmi rendszámú tehergépjárművel és az XXF-813 forgalmi rendszámú pótkocsival 2013. november 26-án végrehajtott veszélyes áru szállítás – mely a 85. számú főút 2. km szelvényénél ellenőrzésre került – nem felelt meg a hatályos jogszabályi előírásoknak. A 26/11/2013/H sorszámú ellenőrzési jegyzék, a 26/11/2013/H számú ellenőrzési jegyzőkönyv a 90-3/2014/H Ügyfél nyilatkozat, valamint az elsőfokú eljárás során keletkezett dokumentumokból megállapítottam, hogy az ADR 1.2 fejezete szerint a veszélyes áru feladója, csomagolója, és szállítója az Ügyfél volt. A szállítás jellege és a szállított veszélyes áru és annak mennyisége alapján megállapítottam továbbá, hogy a szállításra alkalmazható volt az ADR 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott, az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentesség, mivel a szállított veszélyes áru mennyisége (1000 liter UN 1202 Gázolaj, 3, III besorolású veszélyes áru, küldeménydarabos szállítási mód szerint, 1 db 1000 literes IBC tartályban) nem haladta meg az ADR 1.1.3.6.3 pontjában szereplő táblázat szerint – az ADR 3.2 fejezet „A” táblázatának (15) oszlopában az e veszélyes áruhoz rendelt – 3-as szállítási kategóriához meghatározott 1000 literes mennyiséget. Az ADR 1.1.3.6 bekezdése azonban az ADR előírásainak teljesítése alól csak részben biztosít mentességet. Az ADR 1.1.3.6.2 pontjában foglaltak szerint bizonyos előírásokat, így például a fuvarokmány bejegyzésekre vonatkozó 5.4.1.1.1 pont, a küldeménydarabok jelölésére, bárcázására vonatkozó 5.2 fejezet, valamint a szállításban résztvevő munkavállalók képzésére vonatkozó 1.3 fejezet és 8.2.3 szakasz előírásait ilyenkor is be kell tartani. A 38551 sorszámú ADR oktatási bizonyítvány és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – az elsőfokú hatósággal egyezően – megállapítottam, hogy veszélyes árut szállító jármű vezetője nem rendelkezett érvényes ADR oktatási bizonyítvánnyal (érvényes:2012.01.19) és nem vett részt az ADR 1.3 fejezete és 8.2.3.1 bekezdése szerinti képzésen sem. A másodfokú eljárás során megállapítottam továbbá, hogy mivel az ellenőrzött szállítás az ADR 1.1.3.6 bekezdés szerinti mentességgel történt, így az ADR 1.1.3.6.2 pontjában rögzítettek szerint a szállítás során az ADR 8.2.1 és 8.2.2 szakaszaiban, a járművezetők részére előírt képzésre vonatkozó előírásokat nem kellett betartani, és a járművezetőnek a szállítás végrehajtásához nem volt feltétel az érvényes ADR oktatási bizonyítvány megléte. Az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam azonban, hogy a gépjárművezető részére az Ügyfélnek, mint a veszélyes áru szállítójának az ADR 8.2.3 szakaszában előírtak alapján gondoskodnia kellett volna a járművezető ADR 1.3 fejezete szerinti képzéséről, mivel ezen előírások teljesítése alól az ADR 1.1.3.6.2 pontja nem ad mentességet. Az ADR 8.2.3.1 bekezdése szerint a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be- vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal.
6
Az ADR 1.3.1 szakasza alapján az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk; olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni. Nem elfogadható az Ügyfél jogi képviselőjének azon álláspontja, mely szerint a gépjárművezető rendelkezett a veszélyes anyag szállításával összefüggő káresemény bekövetkezése esetén követendő magatartásra vonatkozó ismeretekkel, melyen nem változtat, hogy az ismeretfelújító képzésre nem került sor. A képzés megtartásának kötelezettsége jogszabályi előírás, és az ennek történő megfelelés független attól, hogy a szállításban résztvevő személy korábban rendelkezett – a vizsgált szállítás során azonban már nem – érvényes ADR oktatási bizonyítvánnyal, ennek megfelelően esetleg bizonyos ismeretekkel. A gépjárművezető ADR oktatási bizonyítványa 2007. 01. 19-i keltezésű – melynek érvényességi ideje 5 év –, tehát az Ügyfél képviselője által említett ismeretek elsajátítására az ellenőrzött szállítást közel hét évvel megelőzően került sor. Az ismételt képzések lényege, hogy a megfelelő biztonsági szint megteremtése érdekében szükséges ismeretek – bizonyos időközönként – újra és újra átadásra kerüljenek az érintettek részére, figyelemmel az emberi emlékezet fakulásának természetes folyamatára, illetve a gyakorlás, ismétlés hatásmechanizmusára. Az ADR 1.3 fejezete alapján a veszélyes áruk szállításában résztvevő személyek képzése minden esetben három részből áll. Az első rész az általános tájékoztató oktatás, a második a munkakörre szakosodott oktatás, a harmadik a biztonsági képzés. Az ADR folyamatos változásainak nyomon követésén túlmenően az ismeret felújító oktatás célja, felkészíteni a szállításban résztvevő személyeket a rendkívüli események esetén követendő feladatokra a saját, a környezet, a lakosság és a beavatkozói állomány életének védelmében. Megállapítottam, hogy az elsőfokú hatóság az oktatás hiányát a jogszabályoknak megfelelően az R2. 5. melléklete alapján a II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások közé sorolta, a mérlegelési jogkörében vizsgálta a szállított veszélyes anyag kémiai tulajdonságát, és mennyiségét is. A veszélyes anyagok osztályozásánál az ADR az Ügyfél által szállított gázolajat az elsődlegesen jellemző veszélyes tulajdonságai alapján a gyúlékony folyékony anyagok osztályába sorolja. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a szállított anyag veszélyeiből adódóan a gépjárművezető képzésének hiánya egy esetleges baleset vagy káresemény alkalmával haláleset, súlyos személyi sérülés vagy környezetkárosodás kockázatával járhat. A szállított 1000 liter gázolaj a környezetszennyezésen kívül tüzet is okozhat, veszélyeztetve a közlekedés egyéb résztvevőit is. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a képzés során elsajátíthatóak azok az ismeretek, melyek segítségével megakadályozható vagy mérsékelhető az áru kiszabadulása, vagy esetlegesen a nagyobb káresemény kialakulása.
7
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a másodfokú eljárás során az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy a veszélyes árut tartalmazó 1000 l űrtartalmú IBC csomagolóeszközön nem voltak megtalálhatóak az ADR 5.2.1.1, 5.2.1.4, 5.2.1.8 bekezdéseinek, illetve 5.2.2.1.1 és 5.2.2.1.7 pontjainak megfelelő jelölések és bárcák. „5.2.1.1: Hacsak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indítóállványon kell feltüntetni… 5.2.1.4: A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagycsomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell megjelölni… 5.2.1.8: A környezetre veszélyes anyagok különleges jelölése 5.2.1.8.1: Azokon a küldeménydarabokon, amelyek a 2.2.9.1.10 pont kritériumai szerint környezetre veszélyes anyagot tartalmaznak, tartósan fel kell tüntetni az 5.2.1.8.3 pont szerinti, „környezetre veszélyes anyag” jelölést, kivéve az önálló csomagolóeszközöket, ill. a kombinált csomagolásokat, ha az önálló csomagolóeszköz, ill. a kombinált csomagolás bármely belső csomagolóeszköze - legfeljebb 5 liter folyékony anyagot; vagy - legfeljebb 5 kg szilárd anyagot tartalmaz. 5.2.1.8.2: A „környezetre veszélyes anyag” jelölést az 5.2.1.1 bekezdésben előírt jelölés közelében kell elhelyezni. Az 5.2.1.2 és az 5.2.1.4 bekezdés előírásait is be kell tartani… 5.2.2.1.1: A 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5 oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, kivéve, ha a 6 oszlopban valamely különleges előírás másként rendelkezik… 5.2.2.1.7: A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagycsomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell bárcával ellátni.” A másodfokú eljárás során megállapítottam, hogy az elsőfokú hatóság az elkövetett mulasztást a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően sorolta az R2. 6. § 5. mellékletének 2. táblázatában a 10. sorszám alatt meghatározott – Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya – szabálytalanságok közé, amely miatt a szabálytalanság elkövetője 400.000.- Ft bírságot köteles fizetni. A másodfokú eljárás során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy az IBC tartály minősítő jelöléssel el volt látva, az megfelelt az ADR vonatkozó előírásainak, alkalmas volt az UN 1202 gázolaj 3, III besorolású veszélyes áru szállítására, így az Ügyfél jogi képviselője által fellebbezésben kifejtett érvelése, mely szerint a tartály anyagába „besütve” minden előírt jelölés megtalálható, a csomagolóeszköz megfelelőségének tekintetében megfelel a valóságnak. Nem helytálló az Ügyfél jogi képviselőjének azon véleménye, mely szerint a tartályok jelölésének hiánya nem azonosítható azok hiányosságával, szerinte az ugyanazon mértékű bírság kiszabása méltánytalan. A tartályban szállított veszélyes árura vonatkozó jelölések („UN” rövidítés, UN szám, környezetre veszélyes anyag jelölés) és bárcák azonban egyáltalán nem kerültek elhelyezésre a csomagolóeszközön, mely jelölések, bárcák feltüntetése nem a csomagolóeszköz
8
gyártójának a feladata, hanem a veszélyes áru feladójának, illetve csomagolójának, hiszen ő rendelkezik arra vonatkozóan információval, hogy az adott csomagolóeszközbe milyen veszélyes árut csomagol be és ad fel szállításra, és ahhoz milyen jelölések, bárcák tartoznak. Az előzőekben leírtakat figyelembe véve a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 90-4/2014/H számú elsőfokú – a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 700.000,- Ft bírságot kiszabó – határozatát helybenhagytam és az Ügyfelet a fentiekben részletezettek szerint 700.000,Ft azaz hétszázezer forint bírság megfizetésére köteleztem. Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy a Ket. 74.§ (2) bekezdése szerint a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. § (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Hatóságom a Ket. 33.§ (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. A Ket. 72. § (1) dd) és de) pontjai alapján az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. A kiszabott bírság megfizetésének késedelmes teljesítése esetén a Ket. 132. § alapján késedelmi pótlék fizetési kötelezettség keletkezik. Határozatom jogalapja a Kkt. 20.§-a, az R1., az R2., illetve a Ket. 104.§ és a 105. § (1) bekezdése. A bírósági felülvizsgálat a Ket. 109. §-án, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. § (2) bekezdésén és 326. § (1) bekezdésén, valamint a 330. § (2) bekezdésén alapul. Keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor az Ügyfél tárgyalás tartását kérheti a Pp. 338. § (2) bekezdése alapján. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye. A Ket. 73/A.§ (4) bekezdés értelmében az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. A Ket. 109.§ (2) bekezdése szerint az ügyfél a keresetlevélben kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Ket. 106.§-a, a Kkt. 20. § (2) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22.§ (1) bekezdés a) pontja, valamint az R3. 2.§ bf) pontja állapítja meg. B u d a p e s t, 2014. június 26.
9 Készült: 4 példányban Terjedelme: 9 oldal Kapják: 1) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (9021 Győr, Munkácsy M. utca 4.) 2) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon keresztül XXX ügyvéd útján a Farm Tojás Kft. 3) BM OKF Költségvetési Főosztálya (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) (elektronikus úton) 4) Irattár
