Szám: 93-3/2014/ADR
Tárgy:
IVT TRANS Kft. veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye
HATÁROZAT A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint tárgyi ügyben másodfokú hatóság részéről, az IVT TRANS Kft. (a továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott fellebbezési kérelem vizsgálatának eredményeként, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 400.000,-Ft azaz négyszázezer forint bírságot kiszabó 256-3/2014/HAT. számú elsőfokú határozatát, az indokolás megváltoztatása mellett helybenhagyom. A bírság összegét jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Határozatom a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozva – a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz benyújtott keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti, annak elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
INDOKOLÁS A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) Mezőtúri Katasztrófavédelmi Kirendeltsége, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. §-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján, 2014. március 26. napján a 4-es számú főközlekedési útvonal 118. km. szelvényű parkolójában (Törökszentmiklós külterület) a veszélyes áruk közúti
2
szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte, melynek során ellenőrzés alá vonta az Ügyfél tulajdonában lévő MRA-300 forgalmi rendszámú tehergépjárművet. Az ellenőrzést követően az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény 1. mellékletében (a továbbiakban: ADR), valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrző hatóság a rakomány továbbá a fuvarokmány ellenőrzése során megállapította, hogy az Ügyfél az MRA-300 forgalmi rendszámú tehergépjármű rakterében – egyéb nem veszélyes áruk mellett – a FERTILEADER AXIS kereskedelmi megnevezésű, UN 3264 MARÓ, FOLYÉKONY, SAVAS SZERVETLEN ANYAG M.N.N. (mangán-nitrát-foszforsav, cink-foszfát és urea vizes oldata) 8, III besorolású veszélyes árut szállított 5-ször 13 kilogramm, összesen 65 kilogramm mennyiségben. A küldeménydarabos veszélyes áru szállításra az ADR 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott mentesség alkalmazható volt tekintve, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiség (65) nem haladta meg az 1000 értéket. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a veszélyes áru szállítója az Ügyfél volt. Az ellenőrző hatóság megállapította továbbá, hogy a tehergépjármű rakománya rögzítve volt, illetve a szállítólevél tartalmazta az ADR 5.4.1.1.1 pontjában előírt adatokat. Az ellenőrzés során megállapítást nyert azonban, hogy a szállítóegységen nem állt rendelkezésre az ADR 8.1.4.2 bekezdésben előírt tűzoltó készülék, valamint a gépjárművezető nem tudta bemutatni az R. előírásainak megfelelően az ADR 1.3 fejezte szerinti oktatás megtörténtét igazoló iratot. Az ADR 8.1.4.2 bekezdése szerint „Azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni.” Az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint a szállítónak „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés szükséges berendezései nem hiányoznak stb.”. Az elsőfokú hatóság az előzőek alapján megállapította, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.4.2 bekezdésében és az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglalt előírásokat. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy az elkövetett szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. sorszámában nevesített (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek.) mulasztás, amely miatt a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 5. számú melléklet 2. számú táblázatának 3. sora alapján az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója részére az elsőfokú hatóság 300.000,- Ft bírságot szabott ki. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a közúti ellenőrzéskor a tehergépjármű vezetője nem tudta bemutatni az ADR 1.3.2 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó igazolást. Az R. 1. számú melléklet 5. pontja alapján a munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság
3
részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja alapján a szállító kötelezettsége, hogy meggyőződjön arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak. Az elsőfokú hatóság az előzőek alapján megállapította, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 1.4.2.2.1 b) pontjában, valamint az R. 1. számú melléklet 5. pontjában foglalt előírásokat. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy az elkövetett szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória 3. sorszámában nevesített (Az oktatási bizonyítvány nincs a járművön) mulasztás, amely miatt az R2. 5. számú mellékletének 3. számú táblázatának 6. sorszámában foglaltak alapján (III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás) a szállító felelősségét állapította meg, és az Ügyfél részére 100.000,- Ft bírságot szabott ki. Az előzőekben részletezettek alapján az elsőfokú hatóság a 256-3/2014/HAT. számú határozatával az Ügyfelet összesen 400.000.- Ft azaz négyszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte. Az Ügyfél az elsőfokú hatóság 256-3/2014/HAT. számú határozata ellen – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 99. § (1) bekezdése alapján biztosított törvényes határidőn belül – fellebbezést nyújtott be, melyben az alábbi indokok alapján kérte a kiszabott bírság eltörlését, másodsorban pedig a bírság összegének csökkentését, és a részletekben történő megfizetésének lehetőségét. Az Ügyfél előadta, hogy az IVT TRANS Kft. csakis szállítmányozással foglalkozó „kis” cég. Gépkocsiparkja öreg, állandó javítási gondokkal küzdenek. Előadta továbbá, hogy az ellenőrzés napján, 2014. március 26-án a fuvarfeladatra kijelölt gépkocsi lerobbant, ezért a munka átszervezésre került, és az éppen javításból elhozott MRA-300 forgalmi rendszámú jármű lett a helyettesítő tehergépkocsi. Mivel ez a jármű napokig ki volt vonva a munkából, így annak összes tartozéka a cég telephelyén volt kipakolva, közte a tűzoltó készülék is. Az Ügyfél előadta, hogy a gépjárművezető a lerobbant gépkocsi átpakolása után, sem a helyettesítő gépkocsi tartozékait, sem saját okmányait nem ellenőrizte le, hanem sietve elindult a fuvarfeladatot teljesíteni. Az Ügyfél kifejtette továbbá, hogy az IVT TRANS Kft. valamennyi gépkocsija megfelel a jogszabályban meghatározott előírásoknak, a járművezetők rendelkeznek a megfelelő bizonyítvánnyal. Az Ügyfél a fellebbezéshez mellékelten csatolta az elsőfokú határozat 2. pontjában hiányolt iratot, a járművezető képzésére vonatkozó igazolást. Az Ügyfél előadta, hogy a járművezető hanyagsága miatt (a bizonyítványt nem tartotta magánál) az IVT TRANS Kft. büntetését nem tartják elfogadhatónak. Az Ügyfél kifejtette továbbá, hogy a társaságuk eddig minden hatósági ellenőrzésen megfelelt, és a tárgyi eset óta nagy hangsúlyt fektetnek a tűzoltó készülék meglétének ellenőrzésére, a járművezetők okmányait pedig ismételten leellenőrizték, és azok az előírásoknak megfelelnek. Az Ügyfél a fellebbezéshez csatolta a társaságuk pénzügyi helyzetét igazoló kivonat másolati példányát, és előadta, hogy a kiszabott 400.000.- Ft bírság a társaságuk működését ellehetetleníti. A fellebbezésben foglaltakat, valamint az elsőfokú eljárásban hozott sérelmezett határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett iratokat és fényképfelvételeket megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg:
4
Az ellenőrzés és az elsőfokú eljárás során keletkezett dokumentumok, fényképfelvételek valamint videofelvétel alapján az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy az MRA-300 forgalmi rendszámú gépjárművel 2014. március 26-án a 4-es számú főközlekedési útvonal 118. km. szelvényű parkolójánál ellenőrzött veszélyes áru szállítás nem felelt meg a hatályos jogszabályi előírásoknak. Az ellenőrzéskor és az elsőfokú eljárás során keletkezett dokumentumok alapján megállapítottam, hogy az ADR 1.2 fejezete szerint a veszélyes áru szállítója az Ügyfél volt. A szállítás jellege és a szállított veszélyes áru mennyisége alapján megállapítottam továbbá, hogy a szállításra alkalmazható volt az ADR 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott, az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentesség, mivel a szállított veszélyes áru mennyisége nem haladta meg az ADR 1.1.3.6.3 pontja szerint meghatározott mennyiséget. Az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mentesség azonban csak részben biztosít mentességet a szállítás során. Az ADR 1.1.3.6.2 pontjában foglaltak szerint bizonyos előírásokat, így például az ADR 8.1.4.2 bekezdése szerint, a tűzoltó készülék készenlétben tartására, valamint az ADR 1.3 fejezete és 8.2.3 szakasza szerint a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyek képzésére vonatkozó előírásokat ilyenkor is be kell tartani. A másodfokú eljárás során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – az elsőfokú hatósággal egyezően – megállapítottam, hogy az ellenőrzött járművön nem állt rendelkezésre az ADR 8.1.4.2 bekezdésében előírt egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülék. Ezt a tényt az Ügyfél is elismerte a fellebbezésében. Az elsőfokú hatóság a jogszabályi előírásoknak megfelelően állapította meg, hogy a szabálytalanság elkövetéséért az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója a felelős, mivel nem tett eleget az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában előírt kötelezettségének: „ADR 1.4.2.2.1 A szállítóra (fuvarozóra) - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak: …c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;” Az elsőfokú hatóság szintén a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően állapította meg, hogy az elkövetett szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. sorszámában nevesített (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek.) mulasztás, amely miatt az R2. 5. melléklet 2. számú táblázatának 3. sorában foglaltak alapján az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója részére jogszerűen állapított meg 300.000.- Ft bírságfizetési kötelezettséget. A másodfokú eljárás során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – az elsőfokú hatósággal egyezően – megállapítottam, hogy az ellenőrzött jármű vezetője az ellenőrzéskor nem tudta bemutatni az ADR 1.3 fejezetében, valamint a 8.2.3.1 bekezdésében meghatározott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyek képzéséről szóló, az R. 1. melléklet 5. pontjában előírt igazolást. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja alapján a szállító kötelezettsége, hogy meggyőződjön arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak.
5
ADR 1.3.1: „Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk; olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el…” ADR 8.2.3.1: „A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be- vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal.” R. 1. melléklet 5. pont: „Az ADR Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni: a) az oktatás helye, időpontja; b) az oktatás jellegének, témaköreinek megjelölése az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerint; c) az előadó veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, lejárati ideje; d) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre; e) az előadók és a részt vevők aláírása. A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.” A másodfokú eljárás során megállapítottam, hogy az Ügyfél által a fellebbezéshez mellékelt, a gépjárművezető képzését igazoló dokumentum nem felel meg a jelenlegi és az igazolás kiállításának napján, 2013. szeptember 27-én hatályos vonatkozó jogszabályi előírásnak sem, a következők miatt. Az igazolás kiállításának napján – még az R. rendelkezéseinek hatályba lépése előtt – a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet 2. mellékletének 4. pontja tartalmazta az ADR 1.3 fejezete szerinti képzés megtörténtének dokumentálására vonatkozó előírásokat: „4. Az 1. melléklet 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni: 1. az oktatás helye, időpontja; 2. az oktatás jellegének, témaköreinek megjelölése az 1. melléklet 1.3.2 szakasza szerint; 3. az előadó(k) biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, érvényességének lejárati ideje; 4. az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre; 5. az előadók és a résztvevők aláírása. A munkáltató az oktatásban résztvevő részére igazolást állít ki. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább 5 évig meg kell őriznie.” A másodfokú eljárás során megállapítottam, hogy az Ügyfél által a fellebbezéshez mellékelt igazolást nem az ellenőrzött járművezető munkáltatója, vagyis az Ügyfél állította ki, hanem a közúti veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó, így az igazolás nem felel meg a jogszabályi előarásoknak. A másodfokú eljárás során megállapítottam, hogy az elsőfokú hatóság tévesen állapította meg, hogy az elkövetett szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória 3. sorszámában
6
nevesített mulasztás (Az oktatási bizonyítvány nincs a járművön), mivel az oktatási bizonyítvány az ADR 8.2.1 és 8.2.2 szakasza szerinti képzésről, az ADR 8.2.2.8.5 pontjában szereplő minta alapján kiállított bizonyítvány, amely a jelen ügy tárgyát képező szállítás során – az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti részleges mentesség alkalmazhatósága miatt – nem volt előírás a járművezető számára. Nem megfelelő a szabálytalanság besorolása a tekintetben sem, hogy az utólagosan bemutatott igazolás nem csak, hogy nem volt a járművön, hanem nem is felelt meg a hatályos jogszabályi előírásoknak sem. A másodfokú eljárás során megállapítottam továbbá, hogy az elkövetett szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória általános leírásában foglaltak alapján értékelhető mulasztás: „A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.” A feltárt szabálytalanság III. kockázati kategóriába sorolását indokolja továbbá, hogy az R1. 2. melléklet I. kockázati kategória 17. pontjában szerepel „A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa.” nevesített mulasztás, mely mulasztásnál a tárgyi ügyben feltárt a hiányosság kisebb kockázatot képvisel, tekintettel arra, hogy az ADR 1.3 fejezete szerinti képzés a 8.2.1 és 8.2.2 szakaszokban előírt képzésnél alacsonyabb szintű. A III. kockázati kategóriába sorolást indokolja szintén, hogy a szállított veszélyes áru mennyisége (65 kg) nem jelentős az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mentességi határhoz (1000 kg) viszonyítva. Az előzőek alapján – az elsőfokú hatóság döntésével egyezően – a fenti hiányosságot az R2. 5. számú melléklet 3. táblázatának 6. sorszáma szerinti III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások közé soroltam, és az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója részére 100.000,- Ft bírságot állapítottam meg. Az Ügyfél fellebbezésében előadottak okán, mely szerint a vállalkozásuk „kis” cég, és nehéz pénzügyi körülmények között működik, és a vállalkozás tekintetében első alkalommal tártak fel hiányosságot hatósági ellenőrzés során, megvizsgáltam a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A §-ban előírtakat. „12/A. § (1) bekezdés szerint a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. (2) Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, b) a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be, c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy d) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.” Továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.)
7
KHEM rendelet 2. § (5) bekezdése kimondja, hogy „a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (1) bekezdés b) 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt esetekben, van helye. A Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontja szerint „ Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére…”. Ellenben a Ket. 94.§ (2) bekezdés b) pontjában foglaltak értelmében „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja ha azt jogszabály - a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével - azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,…”. E jogszabályi pont alapján került kiadásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet, melynek 2.§ (5) bekezdés b) pontja értelmében „A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt esetekben van helye.” A fentieknek megfelelően az Ügyfél részére a bírság kiszabásától eltekinteni és helyette figyelmeztetést alkalmazni jogszerűen nem lehet. A fentiekben leírtakat figyelembe véve, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a 256-3/2014/HAT. számú elsőfokú határozatát – az indokolás megváltoztatása mellett – helybenhagytam és az Ügyfelet a fentiekben részletezettek szerint 400.000,-Ft azaz négyszázezer forint bírság megfizetésére köteleztem.
Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy a Ket. 74.§ (2) bekezdése szerint a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg.
8
Hatóságom a Ket. 33.§ (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. A Ket. 72. § (1) dd) és de) pontjai alapján az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. A kiszabott bírság megfizetésének késedelmes teljesítése esetén a Ket. 132. § alapján késedelmi pótlék fizetési kötelezettség keletkezik. Határozatom jogalapja a Kkt. 20.§-a, az R1., az R2., illetve a Ket. 104.§ és a 105. § (1) bekezdése. A bírósági felülvizsgálat a Ket. 109. §-án, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. § (2) bekezdésén és 326. § (1) bekezdésén, valamint a 330. § (2) bekezdésén alapul. Keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor az Ügyfél tárgyalás tartását kérheti a Pp. 338. § (2) bekezdése alapján. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye. A Ket. 73/A.§ (4) bekezdés értelmében az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. A Ket. 109.§ (2) bekezdése szerint az ügyfél a keresetlevélben kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Ket. 106.§-a, a Kkt. 20. § (2) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22.§ (1) bekezdés a) pontja, valamint az R3. 2.§ bf) pontja állapítja meg. B u d a p e s t, 2014. július 9.
Készült: 3 példányban Terjedelme: 8 oldal Kapják: 1) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (5000 Szolnok, József Attila út 14.) 2) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon keresztül IVT TRANS Kft. 3) Irattár 4) BM OKF Költségvetési Főosztálya - elektronikus úton
