Szám: 20-8/2013/ADR-RID Tárgy: Az Agrolabor Kft. terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt. HATÁROZAT Az Agrolabor Kft. (5000 Szolnok, Tölgy u. 16553/3 hrsz., adószám: 10557448-2-16) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára banki átutalás útján köteles megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. A fellebbezési eljárás illetéke a tárgyi ügyben 40.000 Ft. Eljárási költség megtérítéséről a fenti ügyfél esetében nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS Az Agrolabor Kft. ügyfelet a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) a 15-3/2013/ADR-RID számú határozatában 800.000.- Ft, azaz nyolcszázezer forint összegű bírság befizetésére kötelezte. Az ügyfél - a határozat kézhezvétele utáni - nyilatkozata alapján részére nem került megküldésre az ellenőrzésről készült 605-2/2013. számú ellenőrzési jegyzőkönyv, csupán a gépjárművezető kapott egy példányt az ellenőrzés helyszínén. A nyilatkozat és a jegyzőkönyv alapján megállapítottam, hogy az ügyfél nyilatkozattételi jogát a jegyzőkönyv megküldésének hiányában nem tudta gyakorolni, ezért 15-5/2013/ADR-RID számú határozatomban visszavontam a 15-3/203/ADR-RID számú bírsághatározatomat és a 20-1/2013/ADRRID számú végzéssel új eljárást indítottam. Végzésemhez mellékelten megküldtem a 605-2/2013. számú ellenőrzési jegyzőkönyvet és az 605-1/2013. számú ellenőrzési jegyzéket. Az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában foglalt jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet - továbbiakban: Korm. r. - rendelkezései alapján 2013. június 14-én, a (…..) Kft. (székhelye) telephelyén ellenőrizte az Agrolabor Kft. tulajdonában álló HPF-695 forgalmi rendszámú küldeménydarabos szállítóegységet, valamint a (…...) Kft-t, mint ADR telephelyet.
2 Az „ADR telephely” és az Agrolabor Kft. ellen hivatalból eljárás indult az ADR rendelkezések megsértése miatt. Az „ADR telephely” döntésem ellen fellebbezést nyújtott be. Az „ADR telephely” fellebbezésére indult másodfokú eljárásban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM-OKF) 127-3/2013/ADR számú végzésében új eljárás lefolytatására utasította Igazgatóságunkat. A BM-OKF, mint másodfokú hatóság megállapításai az Agrolabor Kft-t is érintik. Az ellenőrzés és a tényállás tisztázása során feltárt szabálytalanságok okán 1.000.000.-Ft,- azaz egymillió forint összegű bírsággal sújtottam az ügyfelet, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2011. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2011. évi LXXIX. törvényben, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendeletben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint. A szállítóegység terítőjáratként veszélyes árut szállított. A szállítóegység az „ADR telephely” telephelyére az alábbi veszélyes árukat szállította: 1. UN 1791 Hypoklorit oldat, 8, III. „környezetre veszélyes” 2 db 1 m³-es IBC tartályban, 2x1000 liter (2x1220 kg) mennyiségben. 2. UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag m.n.n., 9, III. (Propool algaölő) 1 db 30 literes műanyag kannában, 30 liter mennyiségben. Az ellenőrzés pillanatában a veszélyes áruk lefejtése történt. A szállítóegységen az alábbi további veszélyes áruk voltak elhelyezve: 3. UN 1791 Hypoklorit oldat, 8, III. „környezetre veszélyes” 2 db üres, tisztítatlan IBC tartály. 4. Egyesítő csomagolásban zsugorfóliázva: -
UN 1791 Hypoklorit oldat, 8, III. „környezetre veszélyes” 10 db üres, tisztítatlan 20 literes műanyag kanna. UN 2796 Kénsav, 8, II. 30 db üres, tisztítatlan 20 literes műanyag kanna. UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag m.n.n. 9, III. (Propool algaölő) 1 db üres, tisztítatlan 30 literes műanyag kanna.
5. UN 2796 Kénsav, 8, II. 14 db üres, tisztítatlan 50 literes műanyag kanna, és 3 db üres, tisztítatlan 70 literes műanyag kanna. 6. Egyesítő csomagolásban zsugorfóliázva: -
UN 1789 Klór-hidrogénsav (sósav), 8, II. 40 db 5 literes műanyag kannában. Nyári szélvédőmosó folyadék 20 db 5 literes műanyag kannában. UN 1791 Hypoklorit oldat, 8, III. „környezetre veszélyes” 16 db 5 literes műanyag kannában. UN 3486 Kalcium-hypoklorit keverék, 5.1 (8), III. 3 db 19 kg-os műanyag zsákban. 2 db 25 kg-os regeneráló sótabletta. LQ mentességgel, 45 db 1 literes ipari sósav (UN 1789 Klór-hidrogénsav (sósav), 8, II.)
A fenti ADR szállítási folyamatban - a 605-1/2013. számú ellenőrzési jegyzék, valamint a tényállás tisztázása során vizsgált nyilatkozatok alapján - az ügyfélen kívül más résztvevő nem volt, így a küldeménydarabos szállítást (fuvarozást), valamint az áru feladását, berakását és csomagolását az Agrolabor Kft. végezte. Az ellenőrzés során a szállított áru rögzítésével, árukezeléssel (1.) kapcsolatos szabálysértés került megállapításra, amely a szállítást (fuvarozást), és a berakást végző vállalkozás felelősségi körébe tartozik.
3 A tárgyi ügyben eljáró BM-OKF másodfokú hatóság Igazgatóságunkat új eljárásra utasító 1273/2013/ADR számú végzése alapján eljárva kiemelten vizsgáltuk az alábbiakat: • •
2. „ADR telephely” részére szállított veszélyes áru megnevezésében szereplő megnevezés (propool algaölő) műszaki megnevezésnek való megfelelősége, 3. „ADR telephely” részére szállított veszélyes áru kirakása elmaradásának oka.
Az ellenőrzés során (1. pont) feltárt szabálytalanságot az ellenőrzés során készített fotófelvételek is igazolják. 1. A 605-1/2013. számú ellenőrzési jegyzék 22. – „A rakomány berakása és rögzítése, árukezelés” – pontban „szabálytalan” kategória került megjelölésre, mert a szállítóegység rakfelületén faraklapokon elhelyezett - a fent említett 4. és 6. pontban felsorolt - zsugorfóliázott veszélyes áru küldeménydarabok nem voltak megfelelően rögzítve. A 4. pontban felsorolt egyesítő csomagolásokba zsugorfóliázott küldeménydarabok rögzítettségét újra megvizsgáltam. A küldeménydarabok üres, tisztítatlan állapotban voltak. Az egyesítő csomagolások alján dupla faraklap, tetején pedig egy faraklap része volt elhelyezve, amivel a hevederes rögzítést és így az egész csomagolást próbálták stabilizálni. Hosszanti irányában szabályosan rögzített IBC-k határolták közvetlenül az egységrakatot és a plató két, menetirányra merőleges bal és jobb oldali irányában pedig a hevederes leszorítás biztosította a küldeménydarabok megdőlésének megakadályozását. Tekintettel a küldeménydarabok üres, tisztítatlan állapotára és a zsugorfóliás csomagolásra, a 4. pontban felsorolt műanyag kannák fentiekben vizsgált rögzítését stabilnak találtam. Viszont a 6. pontban felsorolt, egymásra halmozott, az egyesítő csomagolásban legalul elhelyezett klór-hidrogénsavat tartalmazó 5 literes teli műanyag kannák szemmel láthatóan megdőltek (a rakfelület hátulsó irányába) az egyesítő csomagolásban, a nem megfelelő rögzítés következtében. A rögzítést a 4. pontban felsorolt küldeménydarabok rögzítéséhez hasonlóan oldották meg. Azonban ebben az esetben (veszélyes áruval feltöltött küldeménydarabok) ez a rögzítési megoldás nem volt képes stabilizálni az egység csomagolást, így szemmel láthatóan az egész csomagolás a rakfelület hátulsó irányába dőlt, és az egységrakat további dőlését csak a plató hátsó részén elhelyezett üres, tisztítatlan műanyag kannák akadályozták meg. Az elégtelen rögzítés miatt az alsó sorban elhelyezett klór-hidrogénsavas 5 literes műanyag kannák nem tudták megtartani az egyesítő csomagolásban való eredeti pozíciójukat, és emiatt jelentősen megdőltek. Az Agrolabor Kft. 2013.11.05-én kelt nyilatkozatában közli, hogy „A teherautó az „ADR telephely” telephelyén egy erősen lejtős (kb. 40º-os) útszakaszon kell megálljon az áruátadáshoz…Az áruátadás közben, a lejtős út miatt elmozdult a rakomány alsó sora, emiatt a hevederek lazább állapotba kerültek…A 6. pontban szereplő elmozdult küldeménnyel a sofőr nem tartózkodott közúti forgalomban.” Az ADR közúti szállítás a veszélyes áru rakomány feladásától (berakásától) egészen a kirakásáig tart. Amíg a veszélyes áru kirakása nem történt meg az ADR előírások éppúgy vonatkoznak a címzett telephelyére érkező szállítóegységre (a szállítóegységen lévő veszélyes áru rakományra), mint amikor közúti forgalomban vesz részt. A telephelyen lévő lejtős útszakasz nem jelent kizáró okot az ADR előírásainak betartására. Ilyen útszakasz a közúti forgalomban is előfordul, ahol a küldeménydarabok megdőlése ugyanúgy megtörténne, és a hevederek meglazulnának, mint ahogy az a telephelyen is megtörtént. A hevederek laza állapota miatt az egységrakat elmozdulása a menetirányra merőleges bal és jobb oldali irányban is megtörténhet. Ezt mindenképpen meg kell előzni szabályos, előírás szerinti lerögzítéssel, ami megakadályozza a küldeménydarabok elmozdulását. Fentiek miatt így a telephely területén is, amíg a veszélyes áru szállítása zajlik (kirakásig), be kell tartani a küldeménydarabok rögzítésére, árukezelésre vonatkozó szabályokat. A megállapított szabálytalanság, a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. Rendelet - a továbbiakban: R1 - 5. mellékletében szereplő 1. táblázat 10. pontja alapján, a berakó és a szállító (ADR 1.4.2.2 bekezdés szerinti résztvevői kötelezettség figyelembevételével) felelősségi körébe tartozik. A szabálytalanul rögzített veszélyes árukra (UN 1791, UN 2796, UN 3082) nézve az ADR 3.2 fejezet
4 „A” táblázata nem ír elő az árukezelésre vonatkozó különleges előírást, ami miatt a berakónak kötelezettsége lenne az árukezelés, rögzítés szabályainak betartására, ezért a berakó felelősségét nem állapítom meg. Ezzel az Agrolabor Kft., mint a veszélyes áru szállítója megsértette az ADR alábbi rendelkezéseit: 7.5.7 szakasz „Árukezelés és halmozás” 7.5.7.1 bekezdés „A kocsit/járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a kocsiban/járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná... A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen, arra alkalmas anyaggal töltik ki”. 1.4.2.2.1 c) pont: „A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: … szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága…” A gépjárművezetőnek a szállítás előtt meg kellett volna győződnie, hogy az egységcsomagolások mindenféle útviszonynak megfelelően vannak lerögzítve, ami egy lejtős útszakaszon sem változtathatja meg a küldeménydarabok helyzetét, (azok megdőlését). A fenti hiányosság a Korm. r. 2. melléklet I/10. pontjába „A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása” sorolható (I. kockázati kategória). Az R1. 5. mellékletében szereplő 1. táblázat 10. pontja szerint 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. Ezért a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. - a továbbiakban: Kkt. - 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a szabálytalanság elkövetője az Agrolabor Kft; mint az áru szállítójával szemben 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot állapítottam meg. 2. A BM-OKF 127-3/2013/ADR számú végzésében megállapítottak alapján vizsgáltuk az „ADR telephely” részére szállított veszélyes áru megnevezésében szereplő megnevezés (Propool algaölő) műszaki megnevezésnek való megfelelőségét. Az Agrolabor Kft. fenti szállítóegységén a felsorolt veszélyes áruk között a 2013/02691 számú szállítólevél alapján UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag m.n.n., 9, III. (Propool algaölő) veszélyes árut is szállított 1 db 30 literes műanyag kannában, 30 liter mennyiségben és 1 db üres, tisztítatlan 30 literes műanyag kannában. Az Agrolabor Kft. 2014.01.17-én kelt nyilatkozatában közli, hogy a szállított „Propool algaölő” megnevezés kereskedelmi megnevezés. Az ügyfélnek a szállítólevélen az UN 3082 veszélyes áru műszaki megnevezését kellett volna feltüntetni zárójelben közvetlenül a helyes szállítási megnevezés után: UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag m.n.n. (az áru műszaki megnevezése) 9, III. Fentiek miatt a szállított veszélyes áru (UN 3082) megnevezése (műszaki megnevezés hiánya) nem volt megfelelő. A Korm. r. - 2. számú melléklete alapján „A szabálytalanságok három kockázati kategóriába vannak sorolva, az I. kategória a legsúlyosabb. A megfelelő kockázati kategóriát az ellenőrzést végző hatóságnak, ellenőrnek a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghatározni. A kockázati kategóriákban nem szereplő mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni.” A Korm. r. I. kockázati kategória 16. pontja szerint „A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb, I. kockázati kategóriájú szabálytalanság.”
5 A fent nevesített tételt (I.16.) a szabálytalanság besorolása során kizárom, mivel az ellenőrzés (és a tényállás tisztázása) során megállapításra került, hogy I. kockázati kategóriájú szabálytalanság nem állt fenn. A megállapított szabálytalanságra vonatkozóan nem található nevesített tétel a Korm. r-ben, ezért a Korm. r-ben meghatározott szempontok alapján a konkrét körülményeket mérlegelve a fenti szabálytalanságot egyéb mulasztásnak minősítem, és az alábbiak szerint határozom meg a kockázati kategóriát. A fuvarokmányban az UN 3082 vonatkozásában a „műszaki megnevezés” bejegyzés nem szerepelt a helyes szállítási megnevezés részeként, azonban ez nem jelent komolyabb kockázatot (I. kategóriát). Az adott árura vonatkozó műszaki megnevezés hiánya szabálytalan, mivel az UN 3082 alatt besorolt áru m.n.n. tétel, gyűjtő megnevezés, így a műszaki megnevezés nélkül nincs megfelelő információ arra vonatkozólag, hogy pontosan milyen veszélyes áru szállítása történik. Figyelembe véve azonban annak tényét, hogy az UN 3082 küldeménydarabon a megfelelő jelölések, bárcák (9-es veszélyes áru osztály, környezetre veszélyes) fel voltak tüntetve, mérlegelve, a hiányosan (műszaki megnevezés) feltüntetett helyes szállítási megnevezéssel kapcsolatos szabálytalanságot a Korm. r. 2. sz. melléklete alapján III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásnak minősítettem. Így a megállapított szabálytalanság a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.” A megállapított szabálytalanság az R1. 5. mellékletében szereplő 3. táblázat 6. pontja alapján feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett felelősségi körökbe tartozik. A fenti szabálytalansággal (küldeménydarab helytelen szállítási megnevezése) kapcsolatban a feladó, berakó, csomagoló és szállító résztvevői felelősségi jogkörök érintettek. (A csomagolói felelősséget kizárom, mert a csomagoló a tevékenységét, még a szállítási dokumentumok - szállítólevél stb. - nélkül végzi, így csak a feladótól kapott egyéb információk és meghatározottak alapján történik a csomagolás, nem pedig a szállítási dokumentumok alapján.) A feladónak, berakónak és a szállítónak vizsgálniuk kell a szállításra feladott veszélyes áruk helyes szállítási megnevezését is. Jelen esetben (2. pontban vizsgált szabálytalanságra nézve) az Agrolabor Kft. a veszélyes áru feladója, berakója és szállítója. Mivel az adott veszélyes áru szállításban más résztvevő, más vállalkozás a címzetten („ADR telephely”) kívül nem vett részt, és a címzett felelőssége a 2. pontban vizsgát szabálytalansággal kapcsolatosan nem állapítható meg, ezért az adott szabálytalanság elkövetéséért kiszabott bírság csak az Agrolabor Kft-t terheli. Ezért a megállapított szabálytalanság elkövetéséért, az R1. 5. mellékletében szereplő 3. táblázat 6. pontja alapján és az ADR 1.4 fejezetbeni résztvevői kötelezettségek figyelembevétel, felelőssé tehető a feladó, a berakó és a szállító. Az Agrolabor Kft. (feladói, berakói, és szállítói minősítésében) ezzel megsértette az ADR alábbi rendelkezéseit: 5.4.1.1.1 pont: „A fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia (tartalmazniuk): … b) a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot);….”. 3.1.2.8 bekezdés: Generikus vagy „másként meg nem nevezett” (m.n.n.) tételek 3.1.2.8.1 pont: Azokat az „m.n.n.” vagy „generikus” helyes szállítási megnevezéseket, amelyekhez a 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában a 274 vagy 318 különleges előírás van hozzárendelve, ki kell egészíteni az áru műszaki megnevezésével,… A műszaki megnevezést közvetlenül a helyes szállítási megnevezés után, zárójelben kell feltüntetni…. 3.1.2.8.1.1. pont: A műszaki megnevezés lehet elfogadott kémiai vagy biológiai megnevezés,… Kereskedelmi nevek erre a célra nem használhatók.
6 1.4.2.1.1. b) pont: „a feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:…el kell látnia a fuvarozót/szállítót visszakövethető formában információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal…, különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;” 7.5.1.2 bekezdés: „Hacsak nincs a RID/ADR-ben másként előírva, a berakás nem hajtható végre, - ha az okmányok vizsgálata...azt mutatja, hogy a jármű, … nem felelnek meg az előírásoknak”. 1.4.2.2.1 b) pont: „a szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: … meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, a RID/ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott;…” A fenti hiányosságot - fentiek alapján - a Korm. r. 2. sz. melléklete alapján III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásnak minősítettem. Az R1. 5. mellékletében szereplő 3. táblázat 6. pontja „A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás”szerint 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. Ezért a Kkt. - 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a szabálytalanság elkövetője az Agrolabor Kft; mint az áru feladójával, berakójával és szállítójával szemben 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint bírságot állapítottam meg. 3. A BM-OKF 127-3/2013/ADR számú végzésében megállapítottak alapján vizsgáltuk az „ADR telephely” részére szállított veszélyes áru kirakása elmaradásának okát. Az Agrolabor Kft. az „ADR telephely” telephelyére szállította az alábbi veszélyes árukat: -
UN 1791 Hypoklorit oldat, 8, III. „környezetre veszélyes” 2 db 1 m³-es IBC-ben, 2x1000 liter (2x1220 kg) mennyiségben. UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag m.n.n., 9, III. (Propool algaölő) 1 db 30 literes műanyag kannában, 30 liter mennyiségben.
A szállítóegységről hypoklorit oldatot fejtettek le kénsavat tartalmazó IBC-be figyelmetlenségből, ami káreseményt okozott. A hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy az UN 1791 veszélyes árut tartalmazó IBC-ből, annak tartalmát a szállítóegységről fejtették le. A nyilatkozatok alapján megállapítottam, hogy az IBC-vel történő szállítás során kialakult gyakorlat szerint (ahogy az a telephelyen is történt) a szállítóegység rakterén elhelyezett IBC-ből a szállító saját szivattyújával fejti át az árut, ami az ADR előírásai szerint az alábbiak miatt szabálytalan. ADR 1.2 fejezet. Kirakó: az a vállalkozás, amelyik: a) a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a járműről lerakja; vagy b) a csomagolt veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a kocsiból/járműből vagy konténerből kirakja; c) a veszélyes árut tartányból (tartányjárműből, leszerelhető tartányból, mobil tartányból vagy tankkonténerből), battériás járműből, MEMU-ból vagy MEG-konténerből lefejti (üríti), vagy ömlesztett szállítás esetén kocsiból/járműből, nagykonténerből, ill. kiskonténerből vagy ömlesztettárukonténerből kirakja;… ADR 6.5.1.1.1 E fejezet előírásai azokra a nagyméretű csomagolóeszközökre (IBC-kre) vonatkoznak, amelyek használata bizonyos veszélyes anyagok szállításához a 3.2 fejezet „A” táblázat 8. oszlopában megadott csomagolási utasítások szerint engedélyezett. A 6.7, ill. a 6.8 fejezet követelményeit kielégítő mobil tartányok, ill. tankkonténerek nem tekinthetők IBC-nek. Az e fejezet követelményeit kielégítő IBC-k nem tekinthetők az ADR értelmében vett konténernek. A szöveg további részében a nagyméretű csomagolóeszközök megjelölésére csakis az IBC rövidítés szolgál.
7 Fentiekben részletezettek szerint megállapítható, hogy az IBC nagyméretű csomagolóeszköz, amelyet az ADR-ben foglaltak alapján nem leürítik, nem lefejtik, hanem kirakják, mivel küldeménydarabos szállítási módnak minősül. Az ADR 1.2 fejezetében a kirakónak a csomagolt veszélyes árut – így a veszélyes árut tartalmazó IBC-t is – a kocsiból/járműről vagy járműből ki kell raknia. Előzőekben részletezett megállapításommal egyezően és egybehangzóan rendelkezik – többek között – az ADR 1.4.3.7.1 a) pontja, amely szerint: 1.4.3.7.1 a) gondoskodnia kell arról, hogy a megfelelő áru kerüljön kirakásra, összehasonlítva a fuvarokmányban levő információt a küldeménydarabon, konténeren, tartányon, MEMU-n, MEGkonténeren vagy járművön lévővel,” A kirakással kapcsolatos megállapítások vizsgálata során figyelembe vettem az ADR 1.2 fejezetében a szállítás fogalmának meghatározását, amely szerint: Szállítás: a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, ill. minden olyan, közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a járműben, tartányban vagy konténerben van. A HPF-695 frsz. szállítóegységgel végzett veszélyes áru szállításával kapcsolatban megállapítottam, hogy amíg az IBC-be csomagolt UN 1791 számú veszélyes áru a járműben/járművön volt, vagyis amíg a csomagolóeszközbe csomagolt veszélyes áru a szállítás esetében a járművön volt, így a szállító szállítási tevékenységet végzett. Az ügyfél 2014. február 5-én kelt nyilatkozata és az ellenőrzés során megállapítottak alapján az UN 1791 számú veszélyes áru lefejtése a szállítóegység rakteréből átszivattyúzással történt a „ADR telephely”-en kialakított csatlakozási rendszer miatt. A gépjárművezető ez esetben (a szivattyú szívó oldalát nézve) a vegyszerálló tömlő szívó ágát csatlakoztatja a vegyszerálló szivattyú megfelelő csonkjára, a tömlő másik végét pedig a vegyi anyaggal teli IBC csapjához rögzíti és az IBC felső zárókupakját meglazítja. Az ADR kirakásra vonatkozó rendelkezései 7.5.7.5 bekezdése, valamint a járművek személyzetére vonatkozó követelmények 8.3.3 szakasza is előírja, hogy a jármű személyzete veszélyes anyagot/árut tartalmazó küldeménydarabot nem nyithat fel. Fentiekben részletezettek alapján megállapítottam, hogy tárgyi szállítás során a járművön lévő IBC-be csomagolt UN 1791 számú veszélyes árunak - az „ADR telephely” telephelyén - a járművön lévő küldeménydarabból történő „ürítését, lefejtését”, azaz kicsomagolását, vagyis a zárószerkezetek (alsó, felső) megnyitását az ADR a jármű személyzete számára nem tette lehetővé, így a veszélyes áru járműről történő kiürítése tiltott. Vizsgálva a kirakónak az ADR 1.4.3.7.1 pontban foglalt kötelezettségeit, megállapítottam, hogy a veszélyes árut tartalmazó csomagolóeszközök felnyitásának lehetőségét az ADR a kirakó számára nem teszi lehetővé. A gépjárművezetőnek az IBC küldeménydarabot az ADR rendelkezései szerint ki kellett volna rakni (le kellett volna vennie) a szállítóegységről és ezt követően átszivattyúzni a veszélyes árut. A Korm. r. - 2. számú melléklete alapján „A szabálytalanságok három kockázati kategóriába vannak sorolva, az I. kategória a legsúlyosabb. A megfelelő kockázati kategóriát az ellenőrzést végző hatóságnak, ellenőrnek a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghatározni. A kockázati kategóriákban nem szereplő mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni.” A megállapított szabálytalanságra vonatkozóan nem található nevesített tétel a Korm. r-ben, ezért a Korm. r-ben meghatározott szempontok alapján a konkrét körülményeket mérlegelve a fenti szabálytalanságot egyéb mulasztásnak minősítem, és az alábbiak szerint határozom meg a kockázati kategóriát. Figyelembe véve annak tényét, hogy a veszélyes áru átszivattyúzása zárt rendszeren keresztül történt és nem pedig az IBC felső zárókupak eltávolítását követő átengedéssel, viszont attól a csomagolóeszköz felnyitása megtörtént, és az IBC kirakása is elmaradt, mérlegelve a szabálytalanság veszélyességi fokát (amely most független a kialakult káreseménytől, hisz az már a telephely gépházában történt) a küldeménydarab felnyitásával és a kirakás elmaradásával kapcsolatos
8 szabálytalanságot a Korm. r. 2. sz. melléklete alapján II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásnak minősítettem. A megállapított szabálytalanság, az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 13. pontja alapján feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett felelősségi körökbe tartozik. A fenti szabálytalansággal kapcsolatban a kirakó és a címzett résztvevői felelősségi jogkörök érintettek. Vizsgáltam a címzett kötelezettségét a kirakás elmaradásával kapcsolatban. A címzett részéről ezzel a gyakorlattal kapcsolatban nem állapítok meg kötelezettség mulasztást, mivel a szállítóegység személyzete végzi ezt a tevékenységet a saját eszközeivel a fentiekben leírt módon. Az Agrolabor Kft-nek, mint kirakónak ki kellett volna rakni (le kellett volna vennie) a szállítóegységről az IBC küldeménydarabot. Az Agrolabor Kft. (kirakói minősítésében) ezzel megsértette az ADR alábbi rendelkezéseit, amelyeket a fentiekben már idézve részleteztem: ADR 1.2 fejezet szerint kirakó, szállítás fogalmakból levezetve. ADR 6.5.1.1.1 pont ADR 1.4.3.7.1 a) pont ADR 7.5.7.5 bekezdése, 8.3.3 szakasza A fenti hiányosságot - fentiek alapján - a Korm. r. 2. sz. melléklete alapján II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásnak minősítettem. Az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 13. pontja - „Az II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások” - alapján 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. Ezért a Kkt. - 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a szabálytalanság elkövetője az Agrolabor Kft; mint az áru kirakójával szemben 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírságot állapítottam meg. A fent részletezettek alapján, a rendelkező részben foglaltak szerint az Agrolabor Kft. összesen 1.200.000.-Ft, azaz egymilliókettőszázezer forint bírság megfizetésére lenne kötelezett, azonban az R1. 13. § (2) a) pontja alapján, ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg, a kiszabott bírság összegét legfeljebb 1.000.000.-Ft, azaz egymillió forintban állapíthatja meg. Ezért a fentiek alapján a Kkt. 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a szabálytalanság elkövetője felelősségi körének megállapításakor az Agrolabor Kft-t; mint az áru feladóját, berakóját, szállítóját és kirakóját - felelősségének súlyát figyelembe véve - összesen 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére köteleztem. A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján „……e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,……vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzése során felvett 605-1/2013. számú ellenőrzési jegyzék, illetve a 605-2/2013. számú jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Agrolabor Kft. (mint a veszélyes áru feladója, berakója, szállítója és kirakója) megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A határozat meghozatala során figyelembe vettem a tárgyi ügyben rendelkezésre álló alábbi dokumentációkat:
9 -
605-1/2013. számú ellenőrzési jegyzék, 605-2/2013. számú ellenőrzési jegyzőkönyv, 0102516 számú tehergépjármű menetlevél, 2013/02691 számú szállítólevél, a BM-OKF 127-3/2013/ADR számú végzése, Agrolabor Kft. 2013.11.05-én kelt nyilatkozata, Agrolabor Kft. 2014.01.17-én kelt nyilatkozata, Agrolabor Kft. 2014.02.05-én kelt nyilatkozata, a helyszínen a hiányosságokról készített, hiteles fényképfelvételek
A hatóság az ügyintézési határidőt túllépte, a Ket. 33/A. §-ban foglaltak alkalmazásának van helye. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R2.) 3. § (4) bekezdése, figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. §-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 125. § - 144. §-a rögzíti. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 42. § (3) bekezdése alapján „Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.” A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98.§ (1) -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73. §-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, a R1-ben, a R2-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá a R2. 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. Az Igazgatóság illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése határozza meg. Eger, 2014. március 07.
