Adóvilág május XIV. Évfolyam 06. szám

XIV. Évfolyam 06. szám

Támogatások elszámolása önálló tevékenység esetén Az önálló tevékenységet folytató magánszemé-

kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint

lyek körében a támogatások igénylésére

elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást

jellemzôen az egyéni vállalkozók illetve a

is – összegével. Abban az esetben, ha a támogatás a folyó-

mezôgazdasági ôstermelôk jogosultak. A két

sítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szer-

adózói körnél a támogatások elszámolása

zôdés rendelkezése alapján az szja-törvény szerint költ-

azonos módon történik. Közös szabály az is,

ségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható,

hogy a támogatások összege megemeli az

akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadás-

adózási feltételül rendelt bevételi értékhatárt.

nak megfelelô részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.

I. A támogatások csoportosítása

Amennyiben a magánszemély a támogatást köteles

A támogatások kétféle módon csoportosíthatók,

egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett

nevezetesen a támogatás folyósításának idôpontja,

összeg nem minôsül megszerzett bevételnek, de a vissza-

vagy a támogatás célja szerint is.

fizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más

A támogatás folyósításának idôpontja szerinti

hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem

csoportosításnál az utólag vagy az elôre folyósított

számolhatja el költségként. Amennyiben a visszafizetett

támogatásokat különböztethetjük meg.

összeg a bevételként már elszámolt összeget is érinti, akkor

A célszerinti támogatások összege az egyéni vál-

a magánszemély a visszafizetett összegbôl a már elszámolt

lalkozók és a mezôgazdasági ôstermelôk esetében

bevétel tekintetében az önellenôrzésre irányadó ren-

szolgálhatja a költségek fedezetét, a különbözô

delkezések szerint járhat el.

fejlesztési célokat (beruházásokat), továbbá lehet támogatás és lehet egyéb jogcímen folyósított támo-

1. ) A költségek fedezetére és/vagy fejlesztési célból – jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés alapján – folyósított támogatások

gatás is (pl. egyéni vállalkozói tevékenység meg-

Az szja-törvény 3. § 42. pontja alapján költségek fedezetére

kezdéséhez nyújtott támogatás).

vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az olyan

Adóvilág – 2010. május

egységes földalapú (továbbiakban: területalapú)

A támogatások kezelésével kapcsolatos általános

támogatás minôsül, amelyet a magánszemély kizárólag a

tudnivalókról a személyi jövedelemadóról szóló

ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval

1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-

történô elszámolási kötelezettsége mellett kap.

törvény) 19. § (1) bekezdése rendelkezik, mely sze-

Az szja-törvény 3. számú mellékletének I. 16. és a 11.

rint, ha a magánszemély önálló tevékenységéhez

számú mellékletének I. 18. pontjai alapján elismert költ-

jogszabály, nemzetközi szerzôdés rendelkezése

ségnek minôsül a tevékenységhez jogszabály vagy nemzet-

alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra

közi szerzôdés rendelkezése alapján kapott támogatás jog-

vissza nem térítendô támogatást kap, akkor a támo-

szerû felhasználásával teljesített kiadás alapján meghatáro-

gatásból származó bevétele tekintetében az szja-

zott költség akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély

törvény 19. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezései

személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban

szerint kell megállapítania a jövedelemszerzés

a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor

idôpontját.

e rendelkezés alapján a kiadásnak csak a támogatásból

E rendelkezés szerint a támogatásnak az a része

fedezett része alapján számolható el költség). Emlékezte-

minôsül az adóévben megszerzett bevételnek, amely

tôül fontos azonban megjegyezni, hogy az szja-törvény 19.

egyenlô a támogatás felhasználásával teljesített

§-ában foglaltak szerint, amennyiben a támogatás a folyó-

12

sítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi

a korábban felvett kibontakozási hitel törlesztésére kell fordí-

szerzôdés rendelkezése alapján az szja-törvény szerint költ-

tania a kiutalást követô 15 napon belül. Az így kapott támo-

ségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható,

gatás az ôstermelô bevételeinek a részét képezi. A törlesztô

akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadás-

részletek költségként elszámolható kiadásnak minôsül-

nak megfelelô részt az adóévben megszerzett bevételnek

hetnek az szja-törvény 19. § (2) bekezdése alapján. Ugyanis a

kell tekinteni.

törvény a jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendô támogatás feltételeit, jogcímét

a.) A költségek fedezetére és/ vagy, fejlesztési célból – jogszabály vagy

stb. nem korlátozza, ezzel összhangban az ôstermelônek

nemzetközi szerzôdés alapján – elôre folyósított támogatások

nyújtott támogatás cél szerinti felhasználása, illetve annak

Elöljáróban fontos kiemelni az szja-törvény 4. § (3) bekez-

elszámolása nem korlátozható. Ezért tartalmazza csupán azt

désének azon pontosító rendelkezését a 2010. évtôl, hogy

a szabályt az szja-törvény 19. § (2) bekezdése, hogy a bevétel-

költségnek csak a bevételszerzô tevékenységgel közvetle-

ként elszámolt támogatásnak a célja teljesítésével összefüg-

nül összefüggô, kizárólag a bevétel megszerzése, a te-

gésben felmerült kiadás elszámolható költségként.

vékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerûen igazolt kiadás minôsül. Ha a

b.) A költségek fedezetére és/vagy fejlesztési célból – jogszabály vagy nem-

magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés ren-

zetközi szerzôdés alapján – utólag (ide sorolható a célszerinti felhasználással

delkezése alapján vissza nem térítendô támogatást kap, a

egyidejûleg folyósított támogatás összege is) folyósított támogatások

támogatás révén megszerzett bevételével szemben csak

Az szja-törvény 7. § (1) bekezdésének v) pontja alapján jog-

olyan kiadás alapján számolhat el költséget, amelynek a

szabály vagy nemzetközi szerzôdés rendelkezése alapján a

támogatás felhasználásával történô teljesítését a jogszabály,

cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejûleg, vagy azt

illetve a nemzetközi szerzôdés lehetôvé teszi.

követôen utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési

Az elôre folyósított támogatás összegébôl tételes költség-

célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál

elszámolás esetén az adóévben az az összeg minôsül be-

nem kell bevételként figyelembe venni, ekkor azonban a

vételnek, amely egyenlô a támogatás felhasználásával tel-

támogatás cél szerinti felhasználásának megfelelôen tel-

jesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költség(ek) –

jesített kiadás alapján nem számolható el költség (ideértve

ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével.

az értékcsökkenési leírás is). Amennyiben a támogatás csak

Az szja-törvény 4. § (4) bekezdésében foglaltak szerint,

részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét

amennyiben a magánszemély olyan termék vagy szolgál-

meghaladó kiadás tekintetében költség, értékcsökkenési

tatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amely-

leírás elszámolható.

nek értékesítôje, illetve nyújtója az általános forgalmi adó-

A gyakorlatban kérdésként szokott felmerülni, hogy

ról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására

bevételnek kell e tekinteni a VPOP által a gázolaj a fel-

kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános

használására tekintettel visszatérített jövedéki adó össze-

forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem

gét. Tekintettel arra, hogy a gázolaj árában a jövedéki adó

értve a nyugtát) alkalmas. Egyébként a kiadás igazolására

összege benne van és ezen összeget a költségekbôl külön

kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költ-

nem lehet kiemelni, ezért a visszatérített adó összegét a

ség összegének megállapításához szükséges valamennyi

bevételek között figyelembe kell venni. Ez a szabály vo-

adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is.

natkozik azokra az egyéni vállalkozókra és ôstermelôkre is,

Az szja-törvény 8. § (4) bekezdésében foglaltak alapján

akik az adóévre az átalányadózást választották.

bármely kiadás csak egyszeresen, egy alkalommal és – az e törvényben meghatározott kivételekkel – legfeljebb a be-

c.) A Költségek fedezetére és/ vagy fejlesztési célra (beruházásra) – jogszabály

vétel mértékéig vehetô figyelembe költségként.

vagy nemzetközi szerzôdés alapján – folyósított támogatások kezelése átalány -

Amennyiben például a mezôgazdasági ôstermelô pályá-

adózás esetén

zat útján a 30/2000. (III. 10.) kormányrendelet alapján ki-

Az szja-törvény 51. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az

bontakozási támogatásban részesül, akkor a kapott összeget

átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit

13

XIV. Évfolyam 06. szám

e törvény 10. számú melléklete szerint – figyelemmel

tartásban az átalányadózás idôszakában is, mivel az

a 4. számú melléklet rendelkezéseire is – veszi figye-

átalányadózás megszüntetése esetén elôfordulhat, hogy a

lembe. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vál-

támogatott tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó

lalkozónál nem minôsül vállalkozói bevételnek a vál-

értékének elszámolására még sor kerül a tételes költségel-

lalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei

számolás során.

fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés rendelkezése alapján folyósí-

d.) Földalapú támogatás

tott vissza nem térítendô támogatás. A magánsze-

Az szja-törvény 3. § 28. pontjában foglaltak alapján egysé-

mély e bevételével összefüggô adókötelezettségeit

ges területalapú támogatásnak az Európai Mezôgazdasági

az önálló tevékenységbôl származó jövedelemre

Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébôl finan-

irányadó rendelkezések szerint teljesíti.

szírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támo-

Az szja-törvény 51. § (5) bekezdésében foglaltak

gatásból történô kiegészítése minôsül azzal, hogy e törvény

alapján e rendelkezés szerint kell eljárnia az átalány-

alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthetô költségek

adózás szerint adózó mezôgazdasági kistermelônek

fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak.

is azzal, hogy a bevételeit e törvény 2. számú mellék-

Ebbôl következik, hogy az szja-törvény 2. és 10. számú mel-

lete szerint kell figyelembe vennie.

lékletének I./ 5. pontjai alapján az egységes területalapú

Ez azt is jelenti a gyakorlatban, ha e bevételével

támogatás bevételnek minôsül.

szemben a költségeit tételesen számolja el, akkor

Amennyiben a támogatás összegét a magánszemély

más önálló tevékenységébôl származó bevételével

köteles lenne visszafizetni, akkor a visszafizetés évében

szemben is csak a tételes költségelszámolást alkal-

kell a bevételét csökkentenie a visszafizetett összeggel.

mazhatja, tehát a 10 százalékos elismert költséghányad érvényesítésére nincs mód. Amennyiben a támogatás összegét az átalányadót választó egyéni vállalkozó vagy mezôgazdasági

Mezôgazdasági területek erdôsítéséhez nyújtott támogatások elszámolása

ôstermelô a célszerinti felhasználással egyidejûleg

A 88/2007 (VIII. 17) FVM rendelet szerint (továbbiak-

vagy azt követôen utólag kapja, akkor a költségek

ban: Rendelet) mezôgazdasági területek erdôsítéséhez

fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támo-

vissza nem térítendô normatív támogatás vehetô igénybe:

gatást a jövedelem kiszámításánál nem kell be-

• elsô kivitelhez,

vételként figyelembe venni, ekkor azonban a támo-

• ápoláshoz, valamint

gatás cél szerinti felhasználásának megfelelôen tel-

• erdôtelepítés miatti jövedelemkiesés pótlásához [Ren-

jesített kiadás alapján nem számolható el költség,

Adóvilág – 2010. május

e.) Egyéb támogatások

delet 3. § (1) bekezdés].

(ideértve az értékcsökkenési leírást is). Amennyi-

E rendelet alapján az elsô kivitelhez és az ápoláshoz nyúj-

ben a támogatás csak részben nyújt fedezetet a

tott támogatás költségek fedezetére vagy fejlesztési célra

kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás

folyósított támogatásnak tekinthetô.

tekintetében költség, értékcsökkenési leírás nem

Az elsô kivitelhez adható támogatást utólag folyósítják

számolható el, mivel átalányadózás esetén a tevé-

[Rendelet 16.§ (1) bekezdés], így annak összegébôl az szja-

kenységtôl függô átalányban megállapított jöve-

törvény 7.§ (1) bekezdés v) pontja alapján nem kell bevétel-

delem – amely egyébként a 2010. évtôl az összevont

nek tekinteni azt a részt, amelynek célszerinti felhaszná-

adóalap részét képezi – már tartalmazza az elismert

lásáról a magánszemély bizonylattal rendelkezik és a bi-

költséghányadot és átalányadózás esetén az adóévre

zonylattal is igazolt kiadását a bevételével szemben nem

elismert értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell

érvényesítette a költségei között.

tekinteni.

Ugyanez a helyzet az ápoláshoz nyújtott támogatással is.

Tárgyi eszköz beszerzése estén elengedhetetlen

Mint látható e két támogatás esetében adókötelezettség

annak nyilvántartásba vétele a tárgyi eszköz nyilván-

csak akkor jön szóba, ha a támogatott cél nem valósul meg,

14

vagy a támogatás összegét a magánszemély nem költi el annak célja szerint. A jövedelempótló támogatás nem tekinthetô költségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak, így annak összege a folyósítás idôpontjában a tevékenységgel összefüggô bevételnek minôsül.

II. Bevételi értékhatárok változása a támogatások miatt A támogatások bevételként történô kezelése miatt szükségessé vált az értékhatárok “megemelése” is. Az idevágó rendelkezést az szja-törvény 7.§ (3) bekezdése tartalmazza, mely szerint, amennyiben az szja-törvény valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységébôl

Fiatal mezôgazdasági termelôk jövedelempótló támogatása

származó bevételi értékhatártól függôen kell vagy lehet

A 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet (továbbiakban: ren-

alkalmazni, akkor az értékhatár a támogatás összegével

delet) alapján a tevékenység megkezdéséhez adott támo-

megemelkedik, amennyiben a törvény ettôl eltérôen nem

gatás igénylésének, illetve felhasználásának feltételeit a ren-

rendelkezik.

delet 5. §-a, a jogkövetkezményeket a 9. §-a szabályozza. A

Az értékhatár – tiltó rendelkezés hiánya miatt- megemel-

támogatás célja a fiatal mezôgazdasági termelôk által

kedik akkor is, ha a magánszemély a területalapú támo-

kialakított üzemek kialakításának és a hosszú távú megél-

gatás mellett a költségek fedezetére vagy fejlesztési célú

hetésük biztosításának segítése. Ennek érdekében a támo-

illetve egyéb támogatást kapott. A gyakorlatban ez azt je-

gatási összeg 90%-a kerül elôzetesen kifizetésre. Bár a ren-

lenti, hogy minden esetben a támogatások összege nélküli

delet kifejezett tételes elszámolási kötelezettséget nem

bevételt kell vizsgálni az adózási feltételül megállapított

határoz meg a termelôk számára a támogatás összegérôl,

bevételi értékhatároknál.

ugyanakkor az üzleti terv szerinti vállalásokat az abban foglalt ütemezésnek megfelelôen kell teljesíteni, így az

Értékhatárok emelkedése a gyakorlatban

üzem méretét az üzleti tervben foglalt méretre kell növelni,

Mezôgazdasági ôstermelôk esetében

és fenntartani a mûködtetési idôszakig, illetve a mûködés-

A mezôgazdasági ôstermelôk (kistermelôk) esetében

sel kapcsolatos bizonylatokat meg kell ôrizni, amelyeket a

megemelkedik

MVH ellenôrizhet, illetve a rendelet 9. §-a szerint a ne-

• az adómentesnek tekintett 600 000 forintos bevételi

gyedik, illetve ötödik évre vállalt mérettôl való eltérés

értékhatár;

esetén, vagy a vállalt munkavállalói létszámnál kevesebb fô

(Ez azt jelenti a gyakorlatban, ha a magánszemély

foglalkoztatása esetén utóbb visszafizetési kötelezettség is

ôstermelésbôl származó bevétele pl. 500 000 forint és

keletkezik (jogosulatlanul igénybe vett támogatás). A támo-

a szôlôültetvényének kivágására tekintettel 18 millió

gatás összegét tehát abban az esetben vissza kell fizetnie a

forint támogatást kap, akkor nem is kell ôstermelôi

termelônek, ha azt nem használja fel a rendelet elôírá-

tevékenységére tekintettel bevallást benyújtania, mivel

sainak megfelelôen, azaz igazolni kell a megvalósított

a példabeli esetben az adómentes bevételi értékhatár

üzemméretet, következésképpen a költségek felhasz-

18 500 000 forintra megemelkedett.

nálását is. Emiatt az szja-törvény 3. §-ának 42. pontja szer-

• a tételes költségelszámolást választó mezôgazdasági kis-

inti költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított

termelôk esetében a 8 millió Ft-os bevételi értékhatár;

támogatásnak minôsíthetô a támogatás összege.

(Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a bizonylat nélkül

Mivel ezt a támogatást a termelô nem utólag, hanem

elszámolható 40 százalék kistermelôi költségátalányt a

elôre kapja, elszámolására az szja-törvény 19. §-át kell alkal-

támogatás összegével növelt bevétel alapulvételével

mazni.

kell figyelembe venni.)

Ez azt is jelenti a gyakorlatban, hogy a támogatás összege

• a tételes költségelszámolást választó mezôgazdasági

az szja-törvény 19. §-ának (2) bekezdése alapján fôszabály-

kistermelôk esetében az adómentes értékhatárt meg-

ként nem minôsül egy összegben bevételnek a termelônél,

haladó, de 4 millió forintnál nem több ôstermelôi be-

csak a bevétel (támogatás) azon része, amennyi költséget a

vétel a támogatás összegével megemelkedik, amennyi-

támogatás felhasználásával teljesített a termelô az adott

ben egyszerûsített nyilatkozattételi jogával kíván élni a

adóévben.

kistermelô;

15

XIV. Évfolyam 06. szám

(Amennyiben például a kistermelô bevétele

molása. A beruházási költségek egyik forrása számos

3 700 000 forint és az egységes területlapú

esetben a támogatás címén kapott összeg. A beruházási

támogatás összege 600 000 forint, a költségek

költség elszámolását jelentôsen befolyásolja, hogy az

fedezetére kapott támogatás pedig 400 000

önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközt kizárólag

forint, akkor továbbra is élhet nyilatkozattételi

üzleti célból használja-e a magánszemély.

jogával az éves adóbevallás benyújtásakor,

Kizárólag üzleti célt azok a tárgyi eszközök szolgálnak,

függetlenül attól, hogy a 4 millió forintos be-

amelyet a magánszemély önálló tevékenységével össze-

vételi értékhatárt 700 000 forinttal átlépte.

függésben használ, azokat más célra részben sem

Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy nyi-

használja és az üzleti nyilvántartásai ezt egyértelmûen

latkozattétel esetén e támogatás összege az

alátámasztják.

egészségügyi hozzájárulás alapját is megemeli.)

Az értékcsökkenési leírás alapja

• a 8 millió forintos bevételi értékhatár átalány-

Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az

adózás választása esetén, vagyis amennyiben a

üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba

kistermelô bevétele e támogatás összege miatt

vétele alapján. Beruházási költségnek a tárgyi eszköz

lesz több mint 8 millió forint, akkor az átalány-

üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés

adózásra való jogosultságát az adóévben nem

napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a be-

veszíti el.

ruházási és felújítási költség-nyilvántartásban feltünte-

Közös ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezôk

tett kiadás minôsül.

vagy családi gazdaságok esetében e szabályok

Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök

ugyancsak érvényesülnek, mivel változatlan az a

vásárlása esetén a beszerzési árat, saját elôállítás esetén

szabályozás, hogy a család tagjai önállóan adóznak

pedig az anyagköltséget és a mások által végzett munka

az egyenlô arányban elosztott bevétel/költség és a

számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni.

választott adózási mód figyelembevételével.

Épület, építmény beszerzési árának – amennyiben az nem saját kivitelezésben készült – a szerzôdésben meg-

Adóvilág – 2010. május

Az egyéni vállalkozók esetében

jelölt összeg számít.

• vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak hitel igény-

szerint adózók esetében a földalapú támogatás

bevételével vagy részletfizetéssel (ideértve az 1996.

összege a folyósítás idôpontjában minôsül

december 31-ét követôen kötött lízingszerzôdés

bevételnek;

alapján) történô vásárlása esetén (ha a szerzôdés szerint

• átalányadózás esetén a földalapú támogatás

az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követôen egy

összege ugyancsak bevételnek minôsül, meg-

meghatározott idôtartamon belül az tulajdonná válik) a

emelkedik a 15 millió forintos bevételi érték-

beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési

határ, és attól függôen lehet az elismert költ-

leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A

séghányadot levonni a bevételbôl, hogy az

részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés

egyéni vállalkozó kiegészítô tevékenységet

idôpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés

folytatónak (nyugdíjasnak) minôsül-e vagy

évében költségként elszámolható.

sem.

Amennyiben a tárgyi eszköz beszerzésével kapcsolatos jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés alapján nyúj-

III. A támogatásból (is) finanszírozott beruházási költségek elszámolása

tott támogatást bevételként kezeli a magánszemély, akkor a támogatásból vásárolt tárgyi eszköz beszerzési

A mezôgazdasági ôstermelôk és az egyéni vál-

ára az üzembe helyezés évétôl a támogatás mértékéig

lalkozók körében az egyik legtipikusabb költség a

egy összegben, a felettes rész értékcsökkenési leírás

tárgyi eszközök beruházási költségének elszá-

útján számolható el azzal, hogy ilyen esetben is a teljes

16

beszerzési ár a kisvállalkozói kedvezmény és az értékc-

gatás is kapcsolódik és a támogatás összegét utólag, az

sökkenési leírás alapja.

üzembe helyezést követôen folyósítják, akkor a beszer-

Például, ha a 4 000 000 forint beszerzési árból a

zési ár maradéktalan elszámolása miatt a támogatás

bevételek között is figyelembe vett támogatás összege

összegét figyelembe kell venni a bevételek között a

1 500 000 forint és a saját forrás pedig 2 500 000 forint

folyósítás idôpontjában.

a 20 százalék leírási kulcs alá besorolt tárgyi eszköz beszerzése alkalmával, akkor az 1 500 000 forint támo-

Értékcsökkenési leírásból kizárt, támogatással vásá-

gatással szemben ugyanekkora összeg vonható le költ-

rolt tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolása

ségként, tehát a nyilvántartás szerinti nettó érték

Az szja-törvény 11. számú melléklet II/2. f) pontja szerint

2 500 000 forint lesz. Ha a teljes beszerzési ár 4 000 000

a földterület beszerzési ára a költségek között nem

forint és a leírási kulcs 20 százalék, akkor az érték-

érvényesíthetô, ugyanakkor e melléklet II/7. pontja arról

csökkenési leírás összege éves szinten 800 000 forint,

rendelkezik, hogy a II/1-5. pontban foglaltaktól

melynek elszámolása után a tárgyi eszköz nettó értéke

függetlenül a támogatás igénybevételével vásárolt tárgyi

(2 500 000–800 000) 1 700 000 forint azzal, hogy az

eszköz beszerzési árának azt a részét, amelyet a támo-

értékcsökkenési leírás megkezdése évében a tárgyi

gatás összegébôl fedezett a magánszemély, az üzembe

eszköz december 31-ei nettó értékével az egyéni vál-

helyezés idôpontjában értékcsökkenési leírás címén kell

lalkozó az adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkent-

elszámolni a költségek között. Ez a szabály vonatkozik

hetô.

tehát az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszkö-

Egyéni vállalkozók esetében mód van a tervezett be-

zökre is. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, amennyiben a

ruházásokra tekintettel fejlesztési tartalék képzésére is.

termôföld értékesítésre kerülne, akkor a bevétellel szem-

Ez a gyakorlatban az elôre hozott értékcsökkenési leírást

ben a beszerzési árnak azt a részét érvényesítheti a

jelenti. Amennyiben az egyéni vállalkozó támogatást is

magánszemély, amelyet az értékesítés idôpontjáig a költ-

kap a beruházáshoz, akkor annak összege tovább

ségei között még nem számolt el. Ez a szabály vonat-

csökkenti a nyilvántartás szerinti nettó értéket.

kozik egyébként a mezôgazdasági ôstermelôkre is.

Példán bemutatva: a vállalkozói személyi jövedelió forintért vásárol egy teherautót, a fejlesztési tartalék

IV. Egyéni és társas vállalkozás alapításához nyújtott támogatás

címén nyilvántartott összeg 10 millió forint, a beru-

Idesorolható az a bevételnek nem minôsülô támogatás,

házáshoz kapcsolódó, a bevételek között figyelembevett

amelyet a magánszemély az egyéni vállalkozói tevé-

támogatás összege pedig 5 millió forint. A példabeli

kenységének megkezdésével összefüggésben kap a költ-

esetben a 25 millió forintot csökkenteni kell a fejlesztési

ségei fedezetére, továbbá gazdasági társaságban történô

tartalékból felhasznált és a támogatás címén kapott

belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggés-

összeggel (10 millió+ 5 millió), amely 15 millió forint,

ben, feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén tel-

így a maradék összeg (10 millió) számolható el értékc-

jesített kiadás alapján a magánszemély költséget

sökkenési leírás címén azzal, hogy az értékcsökkenési

(ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem

leírás alapja továbbra is a 25 millió forint lesz. Ez éves

számol el.

lemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó 25 mil-

szinten 5 millió forint értékcsökkenési leírást jelent, így a példabeli esetben a fennmaradt összeg 2 év alatt lesz

V. Egyéb tudnivalók

leírható.

A támogatások összegét a magánszemélynek az szja-

Regisztrációs számmal rendelkezô ôstermelôk és csa-

törvény 9/A.§-a alapján nyilván kell tartania. Ez nemcsak

ládi gazdálkodók esetében nincs mód fejlesztési tartalék

az éves szja bevallás kitöltése miatt szükséges, hanem

képzésére, viszont mód van a beruházási költség egy-

amiatt is, mert egy esetleges adóellenôrzés keretében a

összegû elszámolására az üzembe helyezés idôpont-

bevételekkel el kell számolni.

jában. Amennyiben a tárgyi eszköz beszerzéséhez támo-

FOGARASI MAGDOLNA

17