Adóvilág június XIV. Évfolyam 07. szám

XIV. Évfolyam 07. szám

Az eljárási költségek, a költségek viselése és a költségmentesség szabályai a hatósági eljárásban A közigazgatási hatósági eljárásban, így az adóigaz-

ség, amelyet a kérelemre induló eljárásban az ügyfél a

gatási eljárásban, a vonatkozó jogszabályi rendel-

hatóság részére az eljárás lefolytatásáért fizet, valamint min-

kezések alapján, számos esetben jelentôs költségek

dezen túlmenôen az ügyfél, valamint az eljárásban

viselésére kötelesek az ügyfelek (adózók). E körben

közremûködô más személy a közigazgatási eljárással

gondoljunk csak az adóigazgatási eljárással kapcso-

összefüggésben fizet meg. A Ket. azonban nemcsak az

latos legjellemzôbb költségekre pl.: az eljárás megin-

eljárási költségek fogalmát határozza meg, hanem nevesíti

dítását célzó költségekre, illetve az egyes jogorvoslati

az eljárási költségek egyes fajtáit is.

eljárási (fellebbezés, felügyeleti intézkedés iránti

Így eljárási költségnek minôsül :

kérelem, végrehajtási kifogás) illetékek igen magas

• az eljárási illeték (eljárás megindítását célzó illetékek

összegére. Az eljárás során felmerülô költségek

pl.: a tartozás elengedésére, mérséklésére, fizetési

viselésére azonban az anyagi helyzete miatt nem min-

könnyítés engedélyezésére irányuló úgynevezett

denki egyformán képes.

„méltányossági” eljárásban, jogorvoslati illetékek),

Alkotmányos alapjog (Alkotmány 57. § (5) bekez-

• az igazgatási szolgáltatási díj (pl.: az adópolitikáért

dés) ugyanakkor a jogorvoslathoz való jog, ezért a

felelôs miniszter hatáskörébe tartózó adótanácsadói,

hatósági eljárásból senki nem zárható ki, mindenkit

adószakértôi, okleveles adószakértôi tevékenység foly-

megillet az a jog, hogy eljárást kezdeményezzen és

tatásához szükséges engedély kiadása),

ügyében a hatóság körültekintôen járjon el. A hatóságok elôtt történô jogérvényesítés garanciális jelentôségû. Az alkotmányos jogok viszont nem sérülhetnek amiatt, mert az ügyfél a jövedelmi, illetve

költség, kiesett jövedelem megtérítése stb.), • az anyanyelv használatával kapcsolatos költség (tolmács díja, határozat lefordításának díja stb.),

vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy

• az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcso-

annak részét nem képes viselni. Ilyen esetben az

latos költség (másolás, nyomtatás, postázás költsége

ügyfél költségmentesség engedélyezése iránti

stb.),

kérelem elôterjesztésére jogosult.

Adóvilág – 2010. június

• az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség (utazási

• az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége (a

Fontos kérdés az is, hogy mit értünk költség-

törvényes képviselô költsége és kiesett jövedelmének

mentesség alatt. A költségmentesség magába foglalja

megtérítése, a meghatalmazott költsége és megbízási

az eljárási illeték, az igazgatási szolgáltatási díj és az

díja, munkadíja, az ügygondnok, kézbesítési ügygond-

egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy részle-

nok költsége és munkadíja),

ges mentességet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

• a tanú megjelenésével kapcsolatos költség (utazási költség, a kiesett jövedelem megtérítése),

általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

• a hatósági közvetítô költsége (megbízási díja, utazási

(továbbiakban: Ket.) szabályrendszere igyekezett

költsége), továbbá a tevékenységével kapcsolatban

világos és tiszta képet adni, ezért szabályozásra került

indokoltan felmerült kiadás,

az eljárási költség fogalma. E szerint eljárási költ-

• a szakértôi díj és a szakértô költsége,

ségnek minôsül a közigazgatási hatósági eljárás

• a fordítási költség (a törvényben meghatározott

során felmerülô, a törvényben felsorolt igazolt költ-

kivételeket leszámítva, így kivételként határozza meg a

2

Ket. a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, a

ellenérdekû ügyfél jogintézményét. E vonatkozásban a

nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény

Ket. a polgári perrendtartás megoldásához hasonlatos

hatálya alá tartozó személy által elôterjesztett kérelem-

költségviselési szabályozást alkalmaz, amelyben a köz-

re indult eljárásban a tolmácsolási és fordítási költ-

igazgatási ügyben való „nyertesség vagy vesztesség”

séget, vagy a nem magyar állampolgár, a magyar nyel-

alapozza meg a költségviselést (a kérelem elutasítása

vet nem ismerô személy – a jogi személyt is beleértve

esetén a kérelmezô ügyfelet, a kérelemnek megfelelô

– ellen hivatalból indított, azonnali intézkedéssel járó

döntés esetén az ellenérdekû ügyfelet terheli az eljárási

eljárásban felmerülô tolmácsolási és fordítási költ-

költség viselése). Azon esetekben, amikor nyertes vagy

ségeket),

vesztes ügyfélrôl nem beszélhetünk, azaz közöttük

• az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevôje részérôl

egyezség születik, a költségviselés ügyében is meg kell

felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség,

egyezniük. Abban az esetben viszont, ha az ügy

továbbá ha az meghaladja a tértivevényes postai

érdemében hozott határozat a kérelemnek részben ad

küldeményért fizetendô díj háromszorosát, a hatóság

helyt, a hatóság az eljárási illeték általa megállapított

részérôl felmerülô levelezési költség,

arányban való viselésére kötelezi a kérelmezôt, illetve az

• a végrehajtási költség és a végrehajtási költségátalány, • az eljárásban közremûködô rendôrségnél felmerült költség, • a hatósági ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült igazolt utazási költség, • a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb eljárási költség. Még mielôtt a költségmentesség szabályrendszerét vizs-

ellenérdekû ügyfelet. A költségviselés körében a Ket. speciális elemként rögzíti azt is, hogy a közigazgatási eljárásban költségkímélô módon, a célszerûségi szempontokat szem elôtt tartva kell eljárni. Ha valamely résztvevô ezen „elveket” figyelmen kívül hagyja és ezzel költségeket okoz, azt köteles lesz megfizetni, illetve viselni, beleértve az eljáró hatóságot is.

gálnánk, az eljárási költség egyes elemei mellett érin-

Az eljárási költségek ismertetését és a költségviselés lé-

tôlegesen utalni kell a költségek viselésére is. Az adóigaz-

nyeges szabályainak bemutatását követôen vizsgáljuk

gatási eljárásban, a költségek viselése tekintetében

most a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseket. A

speciális rendelkezések érvényesülnek /adózás rendjérôl

költségmentességgel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a

szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 179. §/.

közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. tör-

Az Art. fôszabályként kimondja, hogy abban az esetben, ha

vény (Ket.) ad keretszabályozást és általános érvénnyel

törvény másként nem rendelkezik, az adóztatás és az

rögzíti a költségmentesség feltételeit. A költségmentesség

adóigazgatási eljárás költségeit az állam, illetve az önkor-

részletes szabályait a közigazgatási hatósági eljárásban a

mányzat viseli, kivéve a lefoglalt dolog elszállításának és

személyes költségmentesség megállapításáról szóló

megôrzésének és a végrehajtás költségeit. Más a helyzet

180/2005. (IX. 9.) Korm. rendeletet tartalmazza.

azonban akkor, ha az eljárás során az adózó rosszhi-

Az adóhatósági gyakorlat szerint számos esetben for-

szemûen gyakorolta a jogait, és emiatt az eljárásban az

dul elô, hogy az adózók költségmentesség iránti kérel-

állam, illetve az önkormányzat terhére további költségek

met terjesztenek elô, jellemzôen annak reményében,

merültek fel, mert ezeket a költségeket az adózónak kell

hogy az eljárási illetéket nem kell megfizetniük. A

megfizetnie. Az adózó rosszhiszemûsége esetén, azonban

költségmentesség iránt kérelmet elsôsorban a ter-

a rosszhiszemû joggyakorlást a hatóságnak kell bizonyíta-

mészetes személyek nyújtanak be, azonban több olyan

nia. Az eljárási költségek viselése körében az Art. még egy

eset is elôfordult, hogy gazdálkodó szervezetek éltek

lényeges szabályt rögzít, amikor kimondja, hogy az adózó

ezen jogintézmény adta lehetôséggel. A költségmen-

költségeit az adózó viseli.

tesség elôterjesztésére jogosultak körét illetôen ezért

Az Art. rendelkezéseihez képest a Ket. eljárási költ-

nem hagyható figyelmen kívül, hogy a keretszabályokat

ségek viselésére vonatkozó szabályrendszere alapvetôen

tartalmazó Ket. csak a természetes személy ügyfeleknek

abban tér el, hogy a Ket. ismeri az eljárásban résztvevô

biztosítja a költségmentességet, nem természetes sze-

3

XIV. Évfolyam 07. szám

Adóvilág – 2010. június

mély ügyfelek (pl.: gazdasági társaságok) esetében

ségmentesség engedélyezésére irányuló eljárást nem kíván-

viszont akként rendelkezik, hogy a gazdálkodó

ta illetékkötelessé tenni, melynek garanciális szabályait az

szervezet, jogi személy és jogi személyiséggel nem

illetékekrôl szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés

rendelkezô szervezet részére költségmentességet

23. pontja nevesíti. A hivatkozott jogszabályhely szerint

csak külön törvény állapíthat meg. Vagyis ezen

ugyanis a költségmentesség engedélyezésére irányuló

ügyféli körnek a költségmentesség engedélyezése

eljárás az illetékmentes.

iránti kérelem elôterjesztésének csupán a lehe-

A költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelem

tôségét teremti meg a Ket., de csak arra az esetre, ha

kötelezô tartalmi elemeit a Korm. rendelet határozza meg.

külön törvény a költségmentesség engedélyezé-

A benyújtott kérelem vizsgálata alapján a közigazgatási

sének a feltételeit rendezi. Ebbôl következôen

szerv megbizonyosodik arról, hogy a kérelmezô ügyfél

abban az esetben, ha a költségmentesség engedé-

kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai ténylegesen

lyezésére irányuló kérelmet nem természetes

indokolják-e a kérelem kedvezô elbírálását.

személy nyújtja be, erre vonatkozó jogi szabályozás

A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban meghatáro-

hiányában a kérelem elutasítása az egyetlen lehet-

zott mellékleteket, vagyis a jogosultság fennállását a ter-

séges hatósági döntés. E tárgyban jelezni szükséges,

mészetes személynek kell igazolnia a bizonylatokkal és a

hogy az adóigazgatásban érvényesülô szabályok, a

szükséges nyilatkozatok megtételével, így

nem természetes személyt érintô költségmentesség

• az ügyfélnek a költségmentesség engedélyezésére irá-

szabályait nem rendezik, ezért pl.: egy gazdasági tár-

nyuló kérelméhez csatolnia kell: a saját és a vele közös

saság által elôterjesztett költségmentesség engedé-

háztartásban élô közeli hozzátartozónak a 30 napnál

lyezésére irányuló kérelem elutasítása törvényszerû

nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, illetve

következmény.

nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás

A költségmentesség engedélyezésére irányuló

helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt

eljárás ugyanakkor kérelemre indult eljárás, ahol a

(postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történô

természetes személy ügyfélnek kell bizonyítania,

utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot,

hogy kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt

• ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban

az eljárási költségeket, vagy az eljárási költségek egy

élô közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek

részét nem képes viselni.

(nyugdíjjövedelemnek) nem minôsülô jövedelme

A költségmentesség engedélyezésére irányuló

van, akkor köteles ezen jövedelmekrôl szóló postai

kérelmét az ügyfél (adózó) az elsô és másodfokú

szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbi-

hatósági eljárásban, valamint a végrehajtási eljárás

zonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkal-

során terjesztheti elô, de a vonatkozó jogszabályok

mas dokumentumot csatolni.

lehetôvé teszik azt is, hogy az adózó a felügyeleti

• ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban

intézkedés iránti kérelmével kapcsolatban indult,

élô közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója, és

rendkívüli jogorvoslati eljárásban kérje a költség-

nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor

mentesség engedélyezését. A költségmentesség idô-

az ügyfél a kérelmében nyilatkozik e tényrôl.

beli hatálya tehát magába foglalja az eljárás egész tar-

Mindezen túlmenôen az ügyfél a kérelmében a jövede-

tamát, vagyis a kérelem elôterjesztésétôl kezdôdô

lemigazoláson (nyugdíjon) túl további olyan körülménye-

idôt, az elsô és másodfokú eljárást, a külön jogsza-

ket tárhat fel, melyek alapján az eljáró hatóság azt állapítja

bályban meghatározott felügyeleti eljárást, egészen

meg, hogy az ügyfél és az általa eltartottak létfenntartása

az eljárás befejezésig, beleértve az esetleges végrehaj-

veszélyeztetett, továbbá az ügyfélnek a kérelmében nyi-

tási eljárást is.

latkoznia kell az ingatlantulajdonról is.

Lényeges elôkérdés az is, hogy a költségmentesség

A költségmentesség engedélyezésével kapcsolatos eljá-

engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás vajon

rásban azonban számos esetben tapasztalható, hogy a

illetékköteles-e vagy sem. A jogalkotó azonban a költ-

kérelmet elôterjesztôk nincsenek tisztában a kérelem

4

elbírálásával kapcsolatos kötelezettségeikkel, így elsôsor-

azonban tartalmaz egy kitételt is, mely szerint figyelmen

ban a bizonyítási kötelezettségükkel, és a kérelmeiket hiá-

kívül kell hagyni az ötven százalékos tulajdoni hányadot el

nyosan terjesztik elô. Az adózók jogait azonban alapelvi

nem érô, és a kétmillió forint becsült forgalmi értéket meg

szintû garanciális szabályok védik. Utalni kell e körben az

nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy

Art. rendelkezéseire, mely szerint az adóhatóság az adózó-

ingatlan tekintetében. Az elsô alapesetet vizsgálva megál-

nak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást

lapíthatjuk hogy a törvény két együttes feltétel meglétét

megadja, de a Ket. kimondja azt is, hogy a közigazgatási

követeli meg. Az egyik feltétel, hogy a közös háztartásban

hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevôje számára

élôk esetén az egy fôre esô jövedelem az öregségi nyugdíj

biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikrôl tudomást

legkisebb összegét ne érje el. Az öregségi nyugdíj mértéke

szerezzenek, és elômozdítja az ügyféli jogok gyakorlását, a

vonatkozásában utalni kell a jelen hatályos jogszabályi ren-

jogi képviselô nélkül eljáró ügyfelet pedig tájékoztatja az

delkezésekre is. E szerint a társadalombiztosítási nyugel-

ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseirôl, az ôt meg-

látásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

illetô jogokról és az ôt terhelô kötelezettségekrôl, illetve a

szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 11. §-a szerint a

kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeirôl,

2007. december 31-ét követô, de 2011. január 1-jét

továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segít-

megelôzô idôponttól megállapításra kerülô öregségi teljes

ségnyújtás igénybevételének feltételeirôl stb.

nyugdíj legkisebb összege [Tny. 12. § (3) bekezdése] havi

Abban az esetben tehát, ha az ügyfél költségmentesség

28.500 forint.

engedélyezése iránti kérelme hiányos, akkor az eljáró ha-

A másik feltétel pedig, hogy az ügyfél ne rendelkezzen

tóság intézkedni köteles az ügyfél hiánypótlásra felhívása

ingatlantulajdonnal, vagy ha rendelkezik is a tulajdoni

iránt, a jogkövetkezményekre történô figyelmezetés mel-

részesedés mértéke ne haladja meg az 50 %-ot, vagy a for-

lett. Lényeges ugyanakkor kiemelni azt is, hogy abban az

galmi érték a két millió forintot.

esetben, ha az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak a megadott

A költségmentesség engedélyezésére további lehetôsé-

határidôben nem tesz eleget és a hiánypótlásra megállapí-

get biztosít a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése (ez a költ-

tott határidô meghosszabbítását sem kéri az eljáró hatóság

ségmentesség engedélyezése körében a második alape-

az eljárást megszüntetheti.

set). A költségmentesség engedélyezésének ezen formája

A költségmentesség engedélyezésével kapcsolatban

olyan speciális eseteket nevesít, amely körülmények fenn-

utalni kell arra, hogy a Korm. r. szerinti részletszabályok a

állásakor a jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálata is

költségmentesség engedélyezését nem teszik kötelezôvé

mellôzhetô. Lényeges feltétel azonban az is, hogy a

(erre enged következtetni a Korm. rendeletben alkalma-

speciális körülménynek a kérelem benyújtásakor kell fenn-

zott szóhasználat: „lehet engedélyezni”, „lehet részesíteni”,

állnia. Mindezek alapján költségmentességben lehet része-

„engedélyezhetô”) az eljáró hatóság számára, még a jogsza-

síteni azt a személy, aki

bályban meghatározott feltételek fennállásakor sem,

• aktív korúak ellátására jogosult, idôskorúak járadéká-

hanem a tárgybani döntések meghozatalakor az eljáró

ban, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogy-

hatóság mérlegelésére bízza a részleges vagy teljes költség-

atékossági támogatásban részesül, valamint, aki rend-

mentesség engedélyezését, illetve a kérelem elutasítását.

szeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülô

A vonatkozó szabályozás értelmében a költségmentesség engedélyezésének négy alapesetét ismerjük. Az elsô alapeset szerint költségmentességet lehet engedélyezni, ha az ügyfél és a vele közös háztartásban élô

gyermeket nevel vagy saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, • pénzellátásban részesülô hadigondozott és nemzeti gondozott,

közeli hozzátartozók egy fôre jutó havi nettó jövedelme

• hajléktalan személy,

(nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori

• menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy

legkisebb összegét, és ingatlantulajdonnal nem, vagy

oltalmazottkénti elismerését kérô vagy menedékeskén-

kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával ren-

ti elismerését kérô személy számára biztosított ellátásra

delkezik. Az ingatlan tulajdon tekintetében a Korm. r.

és támogatásra jogosult.

5

XIV. Évfolyam 07. szám

A Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdései nevesítik

eljárást lezáró határozatba foglalt költségmentesség tár-

a költségmentesség harmadik alapesetét. Ennek

gyában hozott döntés, az érdemi határozat elleni

értelmében különösen indokolt esetben költség-

fellebbezésben kifogásolható. Abban az esetben, ha a

mentesség engedélyezhetô, illetve részleges költség-

közigazgatási szerv, külön végzéssel dönt, a végzés ellen

mentességet lehet engedélyezni, ha az ügyfél és a

csak a törvényben meghatározott esetekben van helye

vele közös háztartásban élô közeli hozzátartozók egy

fellebbezésnek.

fôre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az

öregségi

nyugdíj

mindenkori

legkisebb

szerv az adott idôpontban fennálló feltételek alapján dönt.

összegének 150%-át, és ingatlantulajdonnal nem,

Az ügyfél körülményeiben azonban változás következhet be,

vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulaj-

ezért a költségmentességben részesülô ügyfél köteles a vál-

donnal rendelkezik. A költségmentesség ezen esete

tozást annak bekövetkezésétôl számított öt napon belül a

is két együttes feltétel fennállását követeli meg (az

hatóságnak bejelenteni. Ha a hatóság a bejelentés alapján azt

elsô alapesethez hasonlóan), vagyis azt, hogy a

állapítja meg, hogy az ügyfél jövedelmi és vagyoni hely-

családban az egy fôre esô nettó jövedelem az öregsé-

zetében változás állt be, a költségmentességet engedélyezô

gi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-

végzését ennek megfelelôen módosítja vagy visszavonja, és

át (a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések

dönt az eljárási költség megelôlegezésérôl és viselésérôl.

szerint 42.750 Ft-ot) ne érje el. Míg a másik feltétel,

Ha azonban az ügyfél a bejelentési kötelezettségét nem

hogy az ügyfélnek ne legyen ingatlan tulajdona, vagy,

teljesíti, a költségmentességet engedélyezô végzés

ha van, az kizárólag a lakhelyéül szolgáljon. Az ingat-

módosítása vagy visszavonása tárgyában hozott végzésben

lantulajdon vonatkozásában a Korm. r. további

a hatóság minden esetben rendelkezik a változás

kitételt is tartalmaz, mely szerint az ingatlantulajdon

bekövetkezésétôl felmerült eljárási költség elôlegezésérôl

tekintetében figyelmen kívül kell hagyni a három-

és viselésérôl. Ebben az esetben a hatóság az eljárási bírság

millió forint becsült forgalmi értéket meg nem hal-

kiszabásáról az e bekezdés szerinti végzésében is dönthet.

adó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingat-

A bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményeirôl a

lan tekintetében. A kitétel azonban csak és kizárólag

hatóság az ügyfelet a költségmentességet engedélyezô

a részleges költségmentesség engedélyezésének az

végzésében tájékoztatja.

esetére vonatkozik.

Adóvilág – 2010. június

A költségmentesség engedélyezésérôl a közigazgatási

Ha a hatóság azt állapítja meg, hogy az ügyfél a költség-

A költségmentesség engedélyezésének negyedik,

mentesség iránti kérelemben rosszhiszemûen valótlan

kivételes esetét a Korm. r. 6. §-a rögzíti. Abban az eset-

adatot szolgáltatott, vagy a hatóságot más módon meg-

ben ugyanis, ha a fentebb ismertetett esetek egyike

tévesztette, a költségmentességet engedélyezô végzését az

sem áll fenn, akkor az ügyfél olyan körülmények fen-

eljárás megindulására visszamenô hatállyal visszavonja

nállásáról is nyilatkozhat, amelyek különös méltány-

vagy módosítja, és ugyanilyen hatállyal dönt az eljárás

lást érdemelnek. Lényeges eleme továbbá a költség-

során eddig felmerült eljárási költség elôlegezésérôl és

mentesség ezen esetének az is, hogy a különös

viselésérôl, esetleg az eljárási bírság kiszabásáról is.

méltánylást érdemlô helyzet az ügyfél és az általa

A költségmentesség engedélyezésével kapcsolatos

eltartottak létfenntartása veszélyeztetôleg hasson.

hatósági eljárás tehát távolról sem olyan „egyszerû” eljárás,

Különös méltánylást érdemlô körülménynek tekint-

mint azt elsô hallásra sokan gondolják. A költség-

hetô pl.: katasztrófahelyzet, betegség, egyéb vis mai-

mentesség iránti kérelmek elbírálása szerteágazó, sokrétû

or események.

és az átlagtól nagyobb felkészültséget igénylô feladat.

A közigazgatási szerv a rendelkezésére álló iratok

Nem hagyható figyelmen kívül ugyanis az eljárás során,

alapján, mint ahogy arra már korábban is utaltam

hogy az ügyfelek jogai nem sérülhetnek, és az sem, hogy a

mérlegelési jogkörben hozza meg döntését. Ennek

mérlegelési jogkörben eljáró köztisztviselô emberek

megfelelôen az eljáró közigazgatási szerv teljes vagy

sorsáról és jövôjérôl is dönt.

részleges költségmentességet engedélyezhet. Az

6

DR. TUCZAI KATALIN JOGÁSZ