Adóváltozások. A legjelentősebb törvénymódosítások egy helyen

Adóváltozások 2013

A legjelentősebb törvénymódosítások egy helyen 1


Tartalomjegyzék Személyi jövedelemadó ......................................................................................... 4 SZUPERBRUTTÓSÍTÁS KIVEZETÉSE ....................................................................................................................................4 BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK..............................................................................................................................................4 EGYES MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSOK .............................................................................................................................. 5 ADÓMENTES JUTTATÁSOK................................................................................................................................................ 5 CSALÁDI KEDVEZMÉNY .................................................................................................................................................... 5 BIZTOSÍTÁSOK ................................................................................................................................................................ 5

Társasági adó ......................................................................................................... 7 FOGALMI VÁLTOZÁSOK .................................................................................................................................................... 7 JÖVEDELEM-MINIMUM .................................................................................................................................................... 7 VESZTESÉGELHATÁROLÁS ................................................................................................................................................ 7 ALULTŐKÉSÍTÉS .............................................................................................................................................................. 7 ADÓKEDVEZMÉNYEK .......................................................................................................................................................8

Általános forgalmi adó .......................................................................................... 9 ÜZLETÁG-ÁTRUHÁZÁS ................................................................................................................................................... 9 FORDÍTOTT ADÓZÁS ....................................................................................................................................................... 9 KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK NEM ADÓALANY SZEMÉLYNEK TÖRTÉNŐ HOSSZÚ TÁVÚ BÉRBEADÁSA ............................................ 9 EURÓPAI KÖZPONTI BANK ÁRFOLYAMA ........................................................................................................................... 9 ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT ÁFA LEVONHATÓSÁGA ..........................................................................................................10 SZÁMLÁZÁS ..................................................................................................................................................................10 KÖTELEZŐ ADATTARTALOM ............................................................................................................................................10 SZÁMLÁN SZEREPLŐ KIFEJEZÉSEK ...................................................................................................................................10 SZÁMLA MEGŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK .........................................................................................................10 ELEKTRONIKUS ÚTON KIBOCSÁTOTT ............................................................................................................................... 11 HORVÁTORSZÁG ........................................................................................................................................................... 11 ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ............................................................................................................................ 11 PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS ........................................................................................................................................ 11 ÖSSZESÍTŐ NYILATKOZAT ............................................................................................................................................... 12

Helyi adók ............................................................................................................ 13


ADATBÁZIS A HELYI ADÓKRÓL ........................................................................................................................................ 13 IDEIGLENES ÉPÍTŐIPARI TEVÉKENYSÉG ............................................................................................................................ 13 ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG......................................................................................................................................... 13 ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁS............................................................................................................................................... 13

Adózás rendjéről szóló törvény ........................................................................... 15 KÉPVISELET .................................................................................................................................................................. 15 BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ......................................................................................................................................... 15 ADÓSZÁM-FELFÜGGESZTÉS ........................................................................................................................................... 15 FOKOZOTT ADÓHATÓSÁGI FELÜGYELET ........................................................................................................................... 16 SORON KÍVÜLI BEVALLÁS ...............................................................................................................................................16 KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁS ...........................................................................................................................................16 ADÓHATÓSÁGI IGAZOLÁS SZABÁLYAI .............................................................................................................................. 16 FELHÍVÁS ÖNELLENŐRZÉSRE .......................................................................................................................................... 17 ADÓHATÓSÁGI IRAT KÉZBESÍTÉSE ................................................................................................................................... 17 ELKÉSETT FELLEBBEZÉS.................................................................................................................................................. 17 FELÜGYELETI INTÉZKEDÉS IRÁNTI KÉRELEM ..................................................................................................................... 17 ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉK ............................................................................................................................................... 17 FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁS ..................................................................................................................................... 17 KÉSZPÉNZFIZETÉS KORLÁTOZÁSA ................................................................................................................................... 18

Társadalombiztosítás .......................................................................................... 18 JÁRULÉKFIZETÉS FELSŐ HATÁRA ..................................................................................................................................... 18

Szociális hozzájárulási adó .................................................................................. 19 25 ÉV ALATTI MUNKAVÁLLALÓK KEDVEZMÉNYE ...............................................................................................................19 55 ÉV FELETTI MUNKAVÁLLALÓK KEDVEZMÉNYE ..............................................................................................................19 NEM SZAKKÉPZETT MUNKAVÁLLALÓK............................................................................................................................. 19 TARTÓSAN ÁLLÁSKERESŐK UTÁNI KEDVEZMÉNY ............................................................................................................. 20 KISGYEREKES MUNKAVÁLLALÓK UTÁNI KEDVEZMÉNY ..................................................................................................... 20

Illetékek ............................................................................................................... 21


Összefoglalásunk célja, hogy átlátható képet adjon a 2013-as évre vonatkozó jövedelemadókkal, ÁFA-val, helyi adókkal, illetékekkel, TB-vel, szociális hozzájárulási adóval és az adózás rendjével kapcsolatos legfontosabb változásokkal kapcsolatban – természetesen a teljesség igénye nélkül.

1

Személyi jövedelemadó Szuperbruttósítás kivezetése Elfogadták a munkavállalók egy részét kedvezően érintő szuperbruttósítás kivezetését. Ez azt jelenti, hogy nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni az évi 2 millió 424 ezer forint fölötti jövedelmekre, így gyakorlatilag végre egykulcsossá válik a személyi jövedelemadó-rendszer, 16 %-os adómértékkel. Ennek köszönhetően egyszerűsödtek az adóelőleg levonásra vonatkozó szabályok és a jövőben nem lesz szükség a jövedelem nagyságára vonatkozó nyilatkozattételre sem.

Béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatásokat több lényeges változás is érintette. Egyik legfontosabb változás, hogy 2013-tól a béren kívüli juttatások után az egészségügyi hozzájárulás mértéke 10 százalékról 14 százalékra emelkedik. Az adóteher mértéke 35,7 %-ra emelkedik. 2013-tól a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában havi 8000 forint adható béren kívüli juttatásként. Mindezek mellett pontosításra kerültek a munkahelyi étkeztetéssel kapcsolatos rendelkezések, ami azt jelenti, hogy a munkáltató utalvány formájában akkor is támogathatja a munkahelyi étkezést, ha a telephelyén működő étkezőhelyen külső személyeket is kiszolgálnak. Kedvező változás elé nézhetnek az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak. A munkáltató által a magánszemély javára átutalt - béren kívüli juttatásnak minősülő - havi hozzájárulásból ugyanis többféle kiadás rendezhető lesz. Önsegélyező pénztárakon keresztül elszámolható lesz többek között a felsőoktatási tandíj, a kollégiumi díj vagy az albérleti díj. A minimálbér 15 százalékáig a védendő fogyasztónak minősülő pénztártag közüzemi díja is rendezhető lesz. Mindezek mellett a törvény alkotói gondoltak a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezőkre is, a törlesztés támogatására ugyanis szintén fordítható maximum a minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg. Iskolakezdési támogatás a jövőben csak utalvány formájában adható, amit a juttatás évének utolsó napjáig lehet majd felhasználni.


Széchenyi-pihenőkártya keretében 2013-ban is három féle juttatás adható szálláshelyszolgáltatásra évi 225.000 forint, vendéglátás-szolgáltatásra évi 150.000 forint és szabadidő eltöltését, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra évi 75.000 forint. Bővült viszont a szabadidő kártya felhasználásnak lehetősége, felhasználható majd uszoda belépőre, uszoda bérletre, sportpályák bérlésére, sporteszközkölcsönzésre, egyéb humánegészségügyi szolgáltatáson belül dentálhigéniai kezelésre, terhes gondozásra és fizikoterápiás szolgáltatásra is.

Egyes meghatározott juttatások Nem adózik kedvezményesen a fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány, ugyanis az 2013-tól nem minősül egyes meghatározott juttatásnak. Ha mégis ilyen utalványt biztosítunk a munkavállalónak, akkor csak munkaviszonyból származó jövedelemként adózhat.

Adómentes juttatások Az idei évtől a sportesemények mellett a kulturális szolgáltatások is előtérbe kerülhetnek, ugyanis a sporteseményre szóló belépő mellett 2013-tól a kulturális belépő is adómentes évi 50 ezer forintig. Felhasználható muzeális intézmény és művészeti létesítmény kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra szóló belépőjegyre, bérletre.

Családi kedvezmény Korlátozásra kerül a más államban családi pótlékra vagy ahhoz hasonló ellátásra jogosult magánszemélyek esetében a családi kedvezmény érvényesíthetősége. E szerint kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg és az összes jövedelmének 75 %-a Magyarországon esik adókötelezettség alá. Családi kedvezmény esetén egy új fogalommal is találkozhatunk: a közös érvényesítéssel. Ami azt jelenti, hogy lehetőség van több jogosult esetén, hogy közösen vegyék igénybe a családi kedvezményt és azt az adóelőleg megállapítása során érvényesítsék is.

Biztosítások A személyi jövedelemadó törvény biztosításokra vonatkozó részei számos változáson estek át egészen a zárószavazásig. A véglegesen elfogadott jogszabály alapján a kockázati biztosítás más személy (kifizető) által fizetett díja a minimálbér 30 százalékáig adómentes lesz, vagyis azok a személybiztosítások, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs. Azoknál a biztosításoknál, melyeknél biztosítási esemény nélkül is lehetőség van a pénz kivonására vagy lejáratkor a biztosító kifizetést teljesít (megtakarítási típusú biztosítások), adókötelesek lesznek. A munkáltató által a magánszemély javára kötött személybiztosítási (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) szerződés díja azonban nem a magánszemély jövedelmeként válik adókötelessé, hanem azok 2013-tól egyes meghatározott juttatásként fognak adózni.


Az elfogadott törvény a jövőben is adómentességet biztosít a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosításokra. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató által fizetett rendszeres biztosítási díj 2013-tól adómentes marad. A nem rendszeres díjak viszont a befizetés időpontjában adókötelesek lesznek. A kockázati életbiztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosításokból származó, a biztosított saját befizetését meghaladó biztosítási díjak egyéb jövedelemként adókötelessé válnak. Ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosított személyében változás következik be, illetve a biztosítás már nem minősül a fenti típusú biztosításnak, szintén egyéb jövedelemként fog adózni az adóköteles biztosításban található befektetések összege. Az egyéb jövedelem után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Abban az esetben, ha a jövedelemszerzés időpontja az életbiztosítás megkötésétől –legkorábban 2013. január 1-jétől - számított 10 évet követő időpontra esik, az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége 14 százalék lesz. A biztosítások adózási szabályainak átalakításával kapcsolatban módosításra kerültek a kamatjövedelem megállapításának a feltételei is. Ez alapján kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg. Egyszeri díjas biztosítások esetén a kamatjövedelem után az adót nem kell megfizetni, ha a biztosítói kifizetés a szerzés évét követő 5. évben vagy azt követően történik. Rendszeres díjas biztosítások esetén ez az időtartam 10 év. Abban az esetben, ha az egyszeri díjas biztosításoknál három év eltelik, de még nem érte el az 5 évet, a kamatjövedelem adójának 50 %-áig mentesülhetünk, míg a rendszeres biztosításoknál a 6.-10. év közötti időszakban. A törvényjavaslat alapján szigorodtak a nyugdíjbiztosítások adómentességének a feltételei, ugyanis az eddigi három év helyett a megtakarítási időnek el kell érnie a 10 évet, csak abban az esetben adómentes a biztosító szolgáltatása. Ezzel összhangban a járadékbiztosítások is csak akkor lesznek adómentesek, ha a járadékszolgáltatást legalább 10 éven keresztül folyósítják. Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy a 2013. január 1. előtt létesített jogviszonyokra még az idén hatályos szabály alkalmazható.


2

Társasági adó Fogalmi változások A törvény az idei évtől kiterjeszti a bejelentett immateriális jószág fogalmát arra az esetre is, ha a szellemi terméket, vagyoni értékű jogot a vállalkozás saját maga hozza létre. Az ellenőrzött külföldi társaság definíciója pontosításra került arra az esetre vonatkozóan, amikor a külföldi személy adózás előtti eredménye nulla vagy negatív összeg, és meg kell nézni, hogy a külföldi állam milyen mértékű társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz. Az elfogadott törvény szerint, ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

Jövedelem-minimum 2013-tól a jövedelem-minimum megállapítása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsön napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a fennálló kölcsönt meghaladó összegének az 50 %-a

Veszteségelhatárolás A veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályozás némileg enyhült. Az eddig hatályos jogszabály szerint ugyanis a jogutód csak abban az esetben volt jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására, ha az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott tevékenységből árbevételt szerzett. Ennek azonban a jövőben nem kell megfelelnie akkor, ha az adózó az átalakítást követő két adóévben jogutód nélkül megszűnik. Szintén a veszteségelhatárolást érinti az a kedvező változás, amely azokra a társaságokra vonatkozik, akikkel szemben kezdeményezett csődeljárási vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel szűnik meg. Ekkor ugyanis a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkenéseként.

Alultőkésítés Az elfogadott törvény szerint az alultőkésítési szabály alkalmazása során a kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározása során nem lehet figyelembe venni a követelések között az áruszállításból és szolgáltatásból származó követeléseket.


Adókedvezmények Az idei évtől két új lehetőséggel bővült a fejlesztési adókedvezmények igénybevételének köre. Egyrészt az új fogalomként megismert, szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházással, másrészt a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, energiahatékonyságot szolgáló beruházással. A törvény szerint a szabad vállalkozási zóna kijelölésére a Kormány jogosult. Mindezek mellett fejlesztési adókedvezményre csak abban az esetben szerezhet egy adóalany jogosultságot, ha a beruházás megkezdése előtt valamennyi szükséges adatot, illetve az adókedvezmény iránti kérelmet benyújtja az adópolitikáért felelős miniszternek. További követelményként jelenik meg, hogy a beruházás üzembe helyezését követő 90 napon belül a beruházás befejezésének a napját is be kell jelenteni.


3

Általános forgalmi adó Üzletág-átruházás Az elfogadott áfa törvény módosítása kapcsán az üzletágak átruházását 2013-tól - a jogutódlás és az apport szabályozásához hasonlóan - áfa hatályán kívüli ügyletként minősíthetjük. Ami azt jelenti, hogy a törvényben előírt feltételek megléte esetén nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség az átadáskor. Ezek a feltételek többek között a következők: a szerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany és az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás legyen. Tehát az adómentes tevékenységet folytató adóalanyok továbbra sem tudják ezt a szabályt alkalmazni.

Fordított adózás 2013 áprilisától belföldi fordított adózás hatálya alá tartozik az élősertés, az egész és hasított félsertés, a fajtiszta tenyészsertés, valamint bizonyos takarmányok értékesítése. Az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányult eddig is belföldi fordított adózás alá esett. A törvény módosítása szerint ez arra az esetre is vonatkozik, amikor a hitelező által kijelölt harmadik személy szerzi meg a terméket. Mindezek mellett fordított adózású ügyleteknél az adókötelezettség utólagos módosulása esetén az adóalany ugyanabban az időszakban figyelembe veheti a fizetendő adó és a levonható adó változását is.

Közlekedési eszközök nem adóalany személynek történő hosszú távú bérbeadása A 2008/8/EK tanácsi irányelvre alapozva elfogadásra került, hogy közlekedési eszköz nem adóalany személynek történő, hosszú távú bérbeadása esetén a teljesítési helyre vonatkozó szabályozás megváltozott. A jövőbeni ügyletekre vonatkozóan a szolgáltatást igénybevevő letelepedése, állandó telephelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg a teljesítési helyet, az eddigi szolgáltatásnyújtó gazdasági célú letelepedettsége helyett.

Európai Központi Bank árfolyama 2013-tól az adóalanynak lehetősége lesz az Európai Központi Bank által közzétett árfolyamot is alkalmazni az adó forintra történő átszámítása esetén, amennyiben az külföldi


pénznemben kifejezett. Erről az állami adóhatósághoz bejelentést kell tenni, melytől az adóalany a választás évét követő naptári év végéig nem térhet el.

Előzetesen felszámított áfa levonhatósága Az elfogadott áfa törvény lehetőséget ad, hogy a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó 50 százaléka levonható legyen. Sőt, abban az esetben, ha a szolgáltatás legalább 50 százalékát közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzák, akkor a teljes áfa levonható lesz.

Számlázás A számlázással kapcsolatban a törvény több ponton módosult, igazodva az EU új számlázási irányelvéhez. Annak a tagállamnak a számlázásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ahol a teljesítés helye van, kivéve, ha az értékesítő a teljesítési hely tagállamában nem letelepedett, az ügylet a fordított adózás alá tartozik, és a számlát nem az adófizetésre kötelezett állítja ki. 2013-tól nem esik számla kibocsátási kötelezettség alá a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésére kapott előleg. A számla kiállítási határideje is módosult. Közösségen belüli termékértékesítésnél, illetve olyan határon átnyúló szolgáltatásoknál, ahol a fordított adózás keretében az igénybevevő alany az adófizetésre kötelezett, a számlát legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

Kötelező adattartalom A belföldi összesítő nyilatkozat megjelenése kapcsán kötelezően fel kell tüntetni a vevő adószámának vagy csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, ha az ügylet kapcsán továbbhárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Átmeneti rendelkezések biztosítják az adólevonási jogot azon 2012-ben kiállított számlák esetében, ahol a teljesítési időpont 2013. évi, de a vevő adószáma nem került feltüntetésre.

Számlán szereplő kifejezések Pénzforgalmi elszámolást választók számára a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, illetve önszámlázás esetén az „önszámlázás” kifejezés kötelezően feltüntetendő lesz a kiállítandó számlán. Ugyanez vonatkozik a fordított adózás esetére is, ekkor a „fordított adózás” kifejezést kell szerepeltetni a számlákon.

Számla megőrzésével kapcsolatos előírások Továbbra sem változott az a megközelítés, miszerint az adó megállapításához való jog elévüléséig kötelesek az adóalanyok megőrizni az általuk kibocsátott és befogadott számlákat, illetve hiteles másolatukat. A megváltozott törvény azonban egyértelművé teszi, hogy a papír alapú számlákat nem szükséges papír alapon őrizni, azok elektronikus úton is tárolhatóak.


Elektronikus úton kibocsátott A törvény ezentúl nem az elektronikus úton kibocsátott számla szabályozását tartalmazza, hanem az elektronikus számláét. Az elektronikus számla azt jelenti, hogy kibocsátása és befogadása elektronikus formában történik. Egyszerűsítést hozott az a változás, mely szerint az EDI rendszerben kibocsátott számlákról a továbbiakban nem szükséges papír alapon havonta összesítő jelentést készíteni, illetve nem lesz kötelező időbélyegző használata.

Horvátország Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Emiatt több átmeneti szabály meghozatalára volt szükség, főként a termékekkel kapcsolatos behozatali eljárás, árutovábbítási eljárások lebonyolítása és az adófizetési kötelezettség megállapítása miatt.

Adatszolgáltatási kötelezettség 2013. április 1-jétől a géppel kiállított nyugták, számlák adatairól adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik az adóhatóság részére. Külön jogszabály előírhatja, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság felügyelje. Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltatás az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható.

Pénzforgalmi elszámolás A munkavédelmi akcióterv általános forgalmi adót érintő módosításai keretében elfogadásra került az a törvényjavaslat, amely lehetőséget ad a kisvállalkozások számára, hogy 2013. január 1-től az általános forgalmi adó tekintetében a pénzforgalmi elszámolást válasszák. Az új szabályozás lényege, hogy a pénzforgalmi elszámolást alkalmazóknak csak akkor kell megfizetni az áfát a termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után, ha számláik ellenértékét megkapták vevőiktől. Ezzel párhuzamban a befizetési határidő mellett a levonási jogukat is később gyakorolhatják, azaz csak akkor lesznek jogosultak az áfa levonására, ha a szállító számláját kifizették. A törvény előírása szerint a pénzforgalmi áfát választó társaság partnere is csak akkor helyezheti levonásba az áfát a számla alapján, ha azt pénzügyileg rendezte. Ez azt jelenti, hogy levonási joguk nem a teljesítés időpontjában keletkezik, hanem a pénzügyi rendezéskor. Pénzforgalmi adózást csak olyan vállalkozás választhat, amelynek legalább telephelye, gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van és a tárgyév első napján kisvállalkozásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy az összes foglalkoztatott létszáma nem lehet több 50 főnél, illetve az éves nettó árbevétel vagy mérleg főösszeg 10 millió euró alatt kell, hogy maradjon. A pénzforgalmi elszámolás egy választási lehetőség, amiről év végig kell dönteni a vállalkozásoknak. A választhatóság a fentieken kívül az árbevételhez is kapcsolódik. Pénzforgalmi elszámolás abban az esetben választható, ha éves szinten, göngyölítetten az adóalany összes termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke nem haladja meg a 125 000 000 forintot. Ezen értékhatárnak mind a tárgy évre, mind az azt megelőző időszakra nézve meg kell felelni.


Összesítő nyilatkozat Az áfa csalások visszaszorítása érdekében 2013-tól adatot kell szolgáltatni azokról a számlákról az adóhatóság számára belföldi áfa összesítő jelentés benyújtásával, amelyben az áthárított adó értéke a kettő millió forintot meghaladja. Mind az értékesítőnek, mind a beszerzőnek be kell nyújtani a belföldi összesítő nyilatkozatot. A számla befogadójának azonban további adatszolgáltatási kötelezettsége is van, ha ugyanis egy adott bevallási időszakában az egy értékesítőtől származó több számlában szereplő áthárított adó haladja meg a kettő millió forintot, akkor erről neki szintén nyilatkoznia kell.


4

Helyi adók Adatbázis a helyi adókról A helyi adókról szóló törvény szerint minden önkormányzatnak adatszolgáltatási kötelezettsége lesz a településen bevezetett helyi adókról, azok mértékéről, az alkalmazható mentességekről és a kedvezményekről a Magyar Államkincstár felé. Az adatokból egy országos adatbázis készül, ahol minden adózó megtalálja a szükséges információkat az adókötelezettségének teljesítéséhez.

Ideiglenes építőipari tevékenység Az elfogadott törvény pontosítja az építőipari vállalkozások esetén az ideiglenes tevékenység időtartamát, ami a tevékenység megkezdésének napjától, a megrendelő teljesítés elfogadásának napjáig fog tartani.

Adófizetési kötelezettség A módosítás rendezi azon adófizetési kötelezettség forintban történő meghatározását, amikor az adóalany a forinttól eltérő devizanemben vezeti a könyveit. Eddig a törvény nem tartalmazott erre az esetre nézve rendelkezéseket, hogy milyen árfolyamon kell átszámolni az adatokat az adókötelezettség megállapításához. 2013-tól viszont az adóév utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani az adóbevallás adatait.

Adóalap megállapítás A legfontosabb helyi adót érintő változás a nettó árbevételt csökkentő tételek levonhatóságának a korlátozása. Ez azt jelenti, hogy 2013-tól az elszámolható csökkentő tételek aránya a nettó árbevétel nagyságától függ. A korlátozás kizárólag az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások együttes összegét érinti a következők szerint: 500 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételből a csökkentő tételek egésze elszámolható 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó nettó árbevételből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 százaléka számolható el 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó nettó árbevételből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 százaléka számolható el. 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 százaléka vonható le. Az alábbi korlátozás az exportértékesítéshez kapcsolódó tételekre nem vonatkozik


Azoknak a vállalkozásoknak, akiknek az értékesítés nettó árbevételéből levonható közvetített szolgáltatás és eladott áruk beszerzési értéke meghaladja az árbevétel 50 százalékát a 2013. évi adóalapjukat a kapcsolt vállalkozásukkal együtt kell meghatározni, majd az együttesen számított adóalapból az egyes vállalkozásoknak az adóalapja a nettó árbevételük arányában állapítható meg.


5

Adózás rendjéről szóló törvény Képviselet Az adózó képviseletére vonatkozó szabályozás oly módon egészült ki, hogy az adó feltételes megállapítására, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságára, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló és az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtti felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján indult eljárásban a magánszemély, jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el. Ez a módosítás gyakorlatilag megteremti a kötelező képviselet intézményét, melyet a 2013. január 1-jén vagy az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Bejelentési kötelezettség Az adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettség módosult a tevékenységi körök bejelentésével kapcsolatban. Egyrészt be kell jelenteni az adózónak: cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a hatályos TEÁOR nómenklatúrája szerint, egyéni vállalkozóknál pedig a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos ÖVTJ (Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke) kódok szerint. Másrészt bejelentési kötelezettség fűződik a jövőben ahhoz a tényhez is, ha az adózó elektronikus számlának minősülő bizonylatot online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őriz meg. Mindezek mellett az elfogadott törvény arról is rendelkezik, hogy az adózónak ilyen esetben kötelessége lesz majd az adóhatóság részére elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani. 2013-tól a székhelyszolgáltatás jogintézménye megszűnt, ezért az állami adóhatósághoz közvetlenül teljesítendő, székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályozást a módosítás hatályon kívül helyezte.

Adószám-felfüggesztés 2013-tól, ha az adózó bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének határidőtől, esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget, az eddig hatályos határozatlan időtartammal szemben az adóhatóság az adószámát 180 napig felfüggeszti. Ha ezt követően sem tesz eleget bevallási vagy adófizetési kötelezettségének, az adhatóság az adószámot törölni fogja. Amennyiben az adózó a fenti határidőn belül teljesíti bevallási, adófizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli.


Fokozott adóhatósági felügyelet A jövőben fokozott adóhatósági felügyelet esetén a kockázatelemzési kérdőív elektronikus kitöltésére és benyújtására is lesz lehetőség, amely egyszerűsítést jelenthet majd az adózóknak. Az elfogadott törvény szerint az adóhatóság a kockázatelemzési eljárást egy éven belül, éves áfa bevallók esetén a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 30 napon belül folytatja le. A kockázatelemzés eredményéről csak akkor kap értesítést az adózó, ha az adóhatóság fokozott felügyeletét rendeli el. 2012-ben az adóhatóság az adózó adószámát már akkor is törölte, ha az adózó a kockázatelemzési kérdőívre határidőn belül nem válaszolt. Jövőre a kérdőív kitöltésének elmaradása elsőként csak mulasztási bírság kiszabását jelenti majd a teljesítésre történő felszólítás mellett. Ha ekkor sem pótolja az adózó a mulasztását, akkor az adóhatóság az adószámát már törli. Újdonság, hogy ezentúl minden esetben értesülhetünk az adózók törölt státuszáról, az ugyanis a NAV honlapján elérhető tervezet szerint elérhető lesz.

Soron kívüli bevallás 2013-tól soron kívüli bevallást kell benyújtani abban az esetben, ha az adózó az üzletvezetés helyét belföldről külföldre átteszi és belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik. Ez a kötelezettség vonatkozik a tőkeegyesítő társaságokra is beolvadásuk esetén.

Kényszertörlési eljárás Az elfogadott törvény alapján a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallásukat a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani.

Adóhatósági igazolás szabályai Az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökkent. A köztartozásmentes adózói adatbázisban – az adott napra vonatkozóan - szereplők bizonyos eljárásokban mentesülnek a nemleges adóigazolás vagy együttes igazolás benyújtási kötelezettség alól. Változott a köztartozásmentes adózói minősítés iránti kérelem, amely adatbázisba a törvény által előírt feltételek teljesítése után lehet bekerülni. Az erről szóló igazolás együttes adóigazolásnak minősülne, ezáltal egyszerűsödnének és gyorsulnának az adóhatósági igazolások adminisztrációjával kapcsolatos eljárások. 2013-tól a NAV vezetőjének rendelkezése szerint az állami adóhatóság ellenőrzési tevékenységébe a vámhatóságot is bevonhatja, mely jogosult lesz az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére. Bizonyos területeken pedig a NAV vezetőjének rendelkezése nélkül is végezhet ellenőrzést, adatgyűjtést. Ez tulajdonképpen a szaktudást, ismeretet igénylő adók ellenőrzése kapcsán


merülhet fel, mint például az energiaadó, környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó.

Felhívás önellenőrzésre Bevezetésre került a „Felhívás önellenőrzésre” jogintézménye, amely azt jelenti, hogy a vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemély adózót az adóhatóság önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel. Az önellenőrzést az adózó nem köteles teljesíteni, mulasztási bírsággal sem jár, sőt a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig ellenőrzés sem kezdhető meg az adózóval szemben.

Adóhatósági irat kézbesítése Adóhatósági irat meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó részére ezentúl elektronikusan is kézbesíthető, annak ügyfélkapus tárhelyén elhelyezve. Ebben az esetben az irat az első visszaigazolás időpontjában minősül kézbesítettnek.

Elkésett fellebbezés A jövőben az elkésett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítják, azt nem kezelik felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem Felügyeleti intézkedés iránti kérelmet az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter csak abban az esetben bírál el, ha azt megelőzően az adóhatóság elnöke, mint felettes szerv már döntött az ügyben. Ha a kérelmező az eljárási illetéket nem fizeti meg, az a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után. Az adópolitikáért felelős (vagy a NAV felügyeletére kijelölt) miniszterhez benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét 2013-tól illetékbélyegen kell leróni.

Önellenőrzési pótlék Módosultak a jogkövetkezmények szabályai is. Ennek megfelelően, ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adót az adózó egy későbbi bevallásában bevallotta és megfizette, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.

Feltételes adómegállapítás Alaposan megváltozott a feltételes adómegállapítás intézménye 2013. január 1-jétől. A feltételes adómegállapításért fizetendő díj mértéke nem a jogügylet tárgyának az ügyleti értékétől függ, hanem a feltételes adómegállapítással érintett adózók számától, sávos rendszerben. A jövőben feltételes adómegállapítás csak társasági adóval, személyi jövedelemadóval, kisvállalati adóval és helyi iparűzési adóval kapcsolatban kérhető.


Készpénzfizetés korlátozása 2013. január 1-jén lépett hatályba az a módosítás, amely korlátozza a vállalkozások közötti készpénzfizetést. Az elfogadott törvény szerint az adóköteles tevékenységet folytató, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó, ha egy másik szintén pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak készpénzben ellenértéket fizet, azt legfeljebb 1,5 millió forint összegben teheti meg. Ezt az összeghatárt szerződésenként és havonta kell vizsgálni. Ha valaki megszegi a készpénzfizetés korlátozásával kapcsolatos előírást, minden 1,5 millió forint fölötti készpénzben kifizetett összeg után 20 %-os mulasztási bírságot kell fizetnie.

6

Társadalombiztosítás Járulékfizetés felső határa 2013. január 1-től megszűnt a járulékfizetési plafon, ami azt jelenti, hogy a jövedelem nagyságától függetlenül levonásra kerül a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulék biztosítás összege. A járulékplafon eltörlése következtében a kb. havi 1 millió bruttó jövedelem esetén csökkeni fog a nettó bér összege, függetlenül a szuperbruttósítás kivezetés jövedelemnövelő hatásának ellenére.


7

Szociális hozzájárulási adó A munkahelyvédelmi akcióterv keretében fogadták el azokat az új szabályokat, amelyek célja, hogy segítsék a munkahelyek megőrzését, új munkahelyek teremtését, és azon munkavállalók elhelyezkedését, akik munkaerő-piaci szempontból hátrányosabb helyzetből indulnak. A kedvezményezett munkavállalók foglalkoztatásával jelentős adóforintok spórolhatóak meg. Tekintsük át a kedvezményezettek körét és az igényelhető kedvezmény feltételeit

25 év alatti munkavállalók kedvezménye A 25 év alatti munkavállalók foglalkoztatása esetén a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett 14,5 százalékos mértékkel kell számolni a bruttó munkabér után, de legfeljebb havonta munkavállalóként 100 ezer forint után vehető igénybe a kedvezmény, az e fölötti munkabér a normál 27 százalékos kulccsal fog adózni. A kedvezmény addig jár, amíg a munkavállaló életkori feltételei teljesülnek. Még nagyobb kedvezmény jár a pályakezdő 25 év alatti munkavállalók esetében, ahol a kedvezmény a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100 ezer forint 27 százaléka. Tehát ebben az esetben a munkaadó 100 ezer forintos munkabér alatt teljes mentességet élvez a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Pályakezdő munkavállaló esetében a szakképzési hozzájárulásból is jár kedvezmény, ami további 1,5 százalék kedvezmény jelent az alkalmazását követő két évben. Pályakezdő munkavállalónak az minősül, aki legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, így nem kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatás vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát.

55 év feletti munkavállalók kedvezménye Az 55 év feletti korosztályba tartozó munkavállalók esetén - hasonlóan a 25 év alatti munkavállalók kedvezményével – a bruttó munkabér után 14,5 százalékos kedvezményt lehet igénybe venni, de ez sem lehet több havonta munkavállalónként 100 ezer forint után igénybe vett kedvezménytől. Esetükben a szakképzési hozzájárulás nem csökkenthető, a munkabérük után a 1,5 százalékot meg kell fizetni.

Nem szakképzett munkavállalók Azon munkavállalók esetén, akik a FEOR-08 9. főcsoportjába tartoznak - pl. takarító, portás, parkolóőr, konyhai kisegítő stb. - szintén vehető igénybe szociális hozzájárulási adó kedvezmény, melynek mértéke a havi bruttó munkabér 14,5 százaléka, de legfeljebb


havonta munkavállalónként 100 ezer forint 14,5 százaléka. A szakképzési hozzájárulásból esetükben sincs lehetőség kedvezmény igénybevételére. A kedvezményt mindaddig lehet érvényesíteni, amíg a munkavállalót ebben a munkakörben foglalkoztatják. Abban az esetben, ha a munkavállalót az adó-megállapítási időszak egészében nem vagy nem kizárólag ebben a munkakörben foglalkoztatták, erre az időszakra kedvezmény nem vehető igénybe.

Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény Tartós álláskeresők után korlátozott ideig három évig vehetők igénybe a kedvezmények. Az első két évben a bruttó munkabér 27 százaléka érvényesíthető, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százaléka. Ezekben az években szakképzési hozzájárulási kedvezmény is érvényesíthető a bruttó munkabér, de legfeljebb havonta munkavállalónként 100 ezer forint után. A harmadik évben 12,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetendő, ami azt jelenti, hogy 14,5 százalék kedvezményt lehet igénybe venni a munkabér, de legfeljebb havonta munkavállalónként 100 ezer forint után. Tartósan álláskereső az a személy, akit a foglalkoztatását megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ.

Kisgyerekes munkavállalók utáni kedvezmény Szintén határozott idejű kedvezmény vehető igénybe azon munkavállalók után, akiket gyermekgondozási díjfolyósítást követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás mellett vagy azt követően foglalkoztatnak. A kedvezmény az első két évben a teljes mentesség a munkabér, de legfeljebb havonta 100 ezer forint 27 százaléka. Erre az időszakra szakképzési hozzájárulási kedvezményt is igénybe lehet venni a munkabér, legfeljebb 100 ezer forint után. A harmadik évben a kedvezmény mértéke 14,5 százalék, vagyis a fizetendő szociális hozzájárulási adó 12,5 százalék 100 ezer forintig. Erre az időszakra szakképzési hozzájárulási kedvezményt már nem lehet érvényesíteni. A kedvezményt az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig lehet érvényesíteni. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani. Amire még fontos felhívni a figyelmet, hogy 2013-tól az új kedvezmények nem vonhatók össze a start kártya kedvezményekkel, amennyiben viszont egy munkavállaló után a munkáltató több kedvezményt is alkalmazhatna, mert pl. egy 25 év alatti munkavállalót alkalmaz szakképzettséget nem igénylő munkakörben, akkor a kedvezmények közötti választás a kifizetőt illeti meg, nem alkalmazható egyszerre több jogcímen kedvezmény. A törvény egyes esetekben igazolás meglétéhez köti a kedvezmény érvényesítését. Igazolás kell a tartós álláskereső kedvezmény igénybe vételéhez, illetve a kisgyermekes munkavállaló után alkalmazott kedvezményhez.


7

Illetékek Az illetékről szóló törvény módosítása egyszerűsíti az öröklési és az ajándékozási illeték megállapítását. Ezekhez két illetékkulcs kapcsolódik, attól függően, hogy lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódik vagy sem. Ezen túlmenően nincs jelentősége sem a rokonsági foknak, sem a szerzett vagyon értékének. Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke 18 %-os, a lakástulajdonhoz kapcsolódó pedig 9 %-os. 2013-tól az elfogadott törvény kibővíti az egyenes ági rokonokat megillető, értékhatártól független illetékmentességet az özvegyek öröklésére is. Kedvező ponton változott az illetéktörvény az ún. negatív illetékalap után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettséggel kapcsolatban. Ezentúl ugyanis nem kell illetéket fizetni akkor, ha cserét pótló vétel esetén alacsonyabb forgalmi értékű lakást vásárolunk, mint az értékesített lakás értéke. Az 35 éven aluli első lakást szerző fiatalok támogatása érdekében az elfogadott törvény az eddig hatályos szabályozás szerinti 8 millió Ft-os illetékkedvezmény értékhatárát 15 millió Ftra emelte, és az illetékkedvezmény maximumot megszüntette. Ők tulajdonképpen első lakásszerzésük után a fizetendő illeték felét kötelesek megfizetni, ha a lakástulajdonuk forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Efölött az értékhatár fölött viszont már nincs illetékkedvezmény.


Reméljük összefoglalásunk hasznosnak bizonyult az Ön számára. Amennyiben szívesen tudna meg többet cégünkről vagy érdeklődik a számvitel, bérszámfejtés és HR adminisztráció kiszervezésének témakörében, forduljon hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségek egyikén!

További információért: blog.ucmsgroup.hu www.ucmsgroup.hu [email protected]

Kövessen minket!

Adóváltozások. A legjelentősebb törvénymódosítások egy helyen

Recommend Documents