Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja. kisebb mint 0 Állami költségvetés: az állam pénzügyi mérlege, amelynek egyik oldalán a bevételek, a másikon a kiadások jelennek meg Állandó költség FC: azok a költségek melyek a termelés nagyságától nem függenek Alternatív költség: haszonáldozat, elveszett hozam Ár (P): az áru értékének pénzben történő kifejezése. Ezt rövid távon a kereslet - kínálat alakítja. A kereslet növekedése áremelkedést, a kereslet csökkenése árcsökkenést von maga után; de az ár is befolyásolja a kereslet kínálat alakulását. Árrugalmasság: a jószág árának egy százalékos változása hány százalékos változást idéz elő a keresett mennyiségben. Ennek száma általában negatív, de ettől eltekinthetünk, mivel az ár és a kereslet mennyisége ellentétes irányba mozog. Árszínvonal: a termékárak súlyozott számtani átlaga. Árupiaci egyensúly: ha a szándékok megtakarítás megegyezik a szándékolt beruházással Átlagköltség (AC): az összköltség termékegységre jutó nagysága Átlagos fix költség (AFC): termék egységre jutó összköltség Átlagos profit: A termelékenységre jutó gazdasági profit Átlagos változó költség (AVC): a változó költség termelékenységre jutó összege Átlagtermék (AP): egységnyi munkára jutó átlagos termék. AP = Q/L Autonóm beruházás: a beruházás kamattól független része, maximális értéke. Autonóm fogyasztás (Co): a jövedelemtől független fogyasztás Beruházás: a pénztőke dologi tőkévé válásának folyamatát nevezzük beruházásnak Beruházási függvény: a kamat és a várható profit függvényében megmutatja az állóeszközök létesítési szándékát Bruttó beruházás: amortizált eszközök pótlása és új eszközök létesítése: a régiek bővítése. Nettó beruházás - adott időszakban megvalósult reáltőkeállomány növekedése / új tőke javak létesítése / Amortizáció - a tartós használati tőkejavak elhasználódásuk mértéke, és megtérülésük formája. Bruttó hazai termék (GDP): egy országban egy év alatt előállított végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összértéke Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): az ország állampolgárai által egy adott évben realizált összes elsődleges jövedelem és az amortizáció értékét tartalmazza Deficit: ha a ktgv. kiadások nagyobbak, mint a bevételek Egyéni keresleti görbe: egy termék ára és a termékből megvásárolt mennyiség közötti viszony. Egyéni kínálati görbe: azt mutatja, hogy egy termékre vonatkozóan egy adott időpillanatban egyetlen eladó kínálata miként változik az ár függvényében. Egyensúlyi jövedelem: Ye = 1/1 -c (C0+I(i) Előnykiegyenlítődés elve (Gossen lI): azt fejezi ki hogy a fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét ha az utolsó pénzegység bármely termék vásárlása esetén ugyanazt a haszonnövekedést eredményezi Explicit költség azok a ráfordítások amelyek a vizsgált időszakban a számlákon pénzügyi átutalásokban megjelennek Faktorális határköltség: hogyan változik az összes költség, ha az inputot változtatom egy egységgel MFC = VMP Fedezeti pont: a bevételek fedezik a kiadásokat, már normál profitja is van a vállalatnak MC = Acmin → F Fix költségek amelyeket akkor is fizetni kell ha nincs kibocsátás / bérleti díj /. Fogyasztás - / C consumption /: a makrojövedelem azon része, amelyet, a szükségleteket közvetlenül kielégítő javakra és szolgáltatásokra költenek el. Fogyasztási függvény: minden tervezett jövedelemhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá C(Y)= C 0+ĉY Fogyasztási hányad adott jövedelem és a belőle megvalósított fogyasztás aránya Fogyasztási határhajlandóság: mennyivel nőnek a fogyasztási kiadások a jövedelem egységnyi növekedése mellett Fogyasztási kereslet két részből áll: az autonóm és a jövedelemtől függő fogyasztástól Fogyasztói ár az a végső ár amelyiken a felhasználó megvásárolhatja a terméket vagy a szolgáltatást Fogyasztói többlet az a pénzmennyiség, amellyel a fogyasztó egy jószágfajta bizonyos egységéért többet lenne hajlandó fizetni, mint az aktuális piaci ár. Folyó költségek: amelyeknek a ráfordított értéke az adott időszakban merülnek fel, és a termék eladásával megtérülnek,
Gazdasági hatékonyság: adott kibocsátáshoz a minimális költséget használja el Gazdasági költség: a termelés érdekében felmerült valamennyi ráfordítás pénzben kifejezett értéke. Gazdasági profit: váll. tevékenységből származó tiszta haszon Gi∏= TR-TC Gazdasági racionalitás: amelynek célja a minél jobb eredmény elérése, ill. a rosszabb elkerülése GDP: bruttó hazai termék egy országban adott évben előállított végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. GNDI: bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem, amellyel adott évben az ország állampolgárai rendelkeznek. GNI: bruttó nemzeti jövedelem, az ország állampolgárai által (országhatártól függetlenül) adott évben realizált jövedelem GO: bruttó kibocsátás, adott évben az ország területén összes termék és szolgáltatás értéke Gossen I. törvénye: a csökkenő hozadék elve: határhaszon törvénye valamely jószág fogyasztása során az egymást követően elfogyasztott jószágegységek élvezeti értéke, vagyis hasznossága csökken. Gossen II törvénye előnykiegyenlítődés: a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. Addig érdemes feláldozni egy javat másik javára, amíg az összhaszon a csere segítségével növelhető. Hasznosság:megmutatja, hogy a jószág milyen mértékben képes valamilyen szükségletet kielégíteni. Vagyis mekkora az élvezet értéke. Hasznosságelmélet kétféle megközelítése: A hasznosság a jószág oldaláról nézve a hasznos tulajdonságoknak összege, a fogyasztó oldaláról pedig a jószág elfogyasztásával nyert haszonérzet. Határbevétel: megmutatja, hogyan változik a bevétel a termelés mennyiségének függvényében tiszta verseny esetében: MR = P Határhaszon (MU) megmutatja hogy mennyire értékeli a fogyasztó az utoljára elfogyasztott jószág-egységet, azaz mennyivel változik a fogyasztó összhaszna az utolsó elfogyasztott egység után Határköltség (MC) az a pénzben kifejezett összeg, amely megmutatja mennyivel, változik a költség a termelés egységnyi növekedésével Határprofit: az összprofit változásának az az összege, amely Q termelés egységnyi változásának eredménye Határtermék (MP): valamely term. tényező (L) egységnyi változáskor az össztermékben beköv. változás Határtermék bevétel (MRP) valamely termelési tényező Újabb egységének felhasználásából származó bevételváltozás a tényező határtermékének és a termék árának szorzata Háztartás olyan gazdasági egység mely a fogyasztási cikkek felhasználásáról dönt Helyettesítési határráta (MRS): az egyik jószág azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a másik jószág egy tetszőleges kis egységével történő növelése céljából; a határhasznok arányát fejezi ki Helyettesítési ráta: két terméknek azt az arányát, amely mellett a fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra. Helyettesítő javak: olyan javak, melyek közül bármelyiket fogyasztva megközelítőleg azonos élvezetre teszünk szert. Ilyenek például a sertéshús és marhahús, melyek helyettesíthetők egymással, vagy pl. a kenyér és a zsemle, vaj és margarin. Hitelpénz a bank a letétek alapján hiteleket nyújt ezzel olyan bankszámlapénzt, teremt, amely ugyanolyan fizetési eszközként funkcionál, mint a letétekkel létrehozott bankszámlapénz Hitelpénz: a mai pénz, hitel révén kerül a forgalomba Hosszú táv: amely alatt a termelő minden inputját képes megváltoztatni. Hozadéki függvény: valamely tényező parciális termelési függvénye, a tényező változásának a termelésre gyakorolt hatását fejezi ki, egyéb tényezők változatlansága mellett Hozadéki maximum: MP1 = 0<AP1 Hozadéki optimum: MP1 = AP 1max ICC-görbe: jövedelem-fogyasztás görbe, a különböző jövedelemhez tartozó optimális fogyasztási pontokat köti össze Implicit költségek: alternatív költségek azon része, mely pénzkifizetés formában nem jelennek meg, de a gazdasági folyamatokban figyelembe kell venni. (saját munka, tőke ráfordítás) Infláció: az árak általános színvonalának emelkedése kúszó – egyszámjegyű – infláció, vágtató – két, három számjegyű, hiperinfláció Isocost egyenes: a költségvetési egyenlet negatív meredekségű egyenes Isoquant-görbe: egy termelési szintvonal különböző inputkombinációk mellett Jegybank: bankjegy kibocsátás, állami pénzügyek bonyolítása, pénzmennyiség szabályozása, devizapolitika érvényesítése - állami tulajdonú
Jelenérték (PV): jövőbeli pénzösszeg mai pénznemben kifejezve. PV0 =FVt / (1+r) t, ahol FV = jövőérték, t = évek száma, r = piaci kamatláb Jószágok, javak: Az emberi szükségletek kielégítésének eszközei a jószágok vagy javak Jövedelem: termelői oldalról az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerülő költségek különbözete; fogyasztói oldalról a fogyasztó vásárlóképessége Jövedelem árrugalmasság: hány százalékkal változik meg az árú kereslete a fogyasztó jövedelmének 1%-os hatására. Jövedelmi multiplikátor: megmutatja, hogy az autonóm tényező változása mértékének hányszorosa a jövedelemváltozás Jövőérték (FV): becsült jövőbeni hozamok jelenértéke az idő és a kamatláb segítségével állapítjuk meg (kamatos kamatot számítunk) FV = Co*(1+r) T = évek száma, r = kamatláb századrésze, Co = jelenleg meglévő pénzösszeg Kamat általában a pénzkölcsönök után az adós által a hitelezőnek fizetendő rendszerint a kölcsönösszeg évi %-ban meghatározott időarányosan térítendő pénzösszeg (használati díj) Kamatlábak: nagysága hatással van a beruházásokra és a gazdaságra Kereskedelmi bankok: bankjegy forgalmazás, egyéb pénzügyi tevékenységek (betéti rendszer, üzleti szaktanácsadás, hitelkártya) Kereslet (D): az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandók és képesek megvásárolni Kereslet árrugalmassága (ExPx): az ár 1%-os változásának hatására hány %-kal változik a kereslet (normál javaknál negatív az értéke) Kereslet jövedelemrugalmassága: a fogyasztó jövedelmének 1 %-os változtatása, adott áru keresletében hány %-os és milyen irányú változással jár (normál javaknál pozitív az értéke) Kereslet rugalmassága: a keresletnek az a %-os változását, amely egy adott független változó %-os változásának hatására következik be Keresleti függvény: valamely áru azon mennyiségeit, amelyeket a vásárlók különböző árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Negatív lejtésű. Alakját a fogyasztók száma, jövedelme, igényei és ízlése határozza meg. A függvény elmozdulását az árváltozás váltja ki, hatására megváltozik a keresett mennyiség. Kereszt árrugalmasság: a termék keresletének változása más termék árának változásával Ex Py = %∆X / %∆Py ha pozitív = helyettesítő termék, negatív = kieg. termék, 0 rugalmasság = független
függ
össze
Kibocsátás: egy bizonyos időszakban (általában 1év) létrehozott javak és szolgáltatások összege, melyek a gazdaság számára rendelkezésre állnak (output) Kiegészítő javak: együttes fogyasztásuk nagyobb élvezetet okoz, mintha külön-külön fogyasztanánk őket. Kínálat (S): a piacon eladásra felkínált termékmennyiség Kínálati függvény: a termelők különböző árak mellett milyen mennyiséget kínálnak eladásra a piacon. Helyzete és alakja alapvetően a termelők számától a termelés költségeitől függ. Költség: a ráfordítások pénzben kifejezett összegét értjük Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összegzése, két jószág terén, melyet a fogyasztó adott pénzösszegből, annak teljes elköltésével megvásárolhat adott piaci árak mellett. A költségvetési egyenes a fogyasztó számára korlát, amely megmutatja, hogy vásárlásaival meddig mehet el. Meredeksége a termék árának arányát tükrözi. Költségvetési egyenlet: I = (XPx+YP y) a vállalat összköltségét a különböző ráfordítási elemek függvényeként fejezi ki. Közgazdaságtan: annak tanulmányozásával foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom miként választják meg a szűkösen rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erőforrások alkalmazását különböző áruk termelésére, és az árukat miként osztják el a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a folyó és a jövőbeni fogyasztás céljaira. Közömbösségi görbe: azon pontok mértani helye, amelyek azonos hasznosságot fejeznek ki kétdimenziós térben Kvázi pénz M2: tágan értelmezett pénz. Ide tartozik az M1-en túl a lekötött betétek is Magas rendű javak: azok melyeknek jöv.rugja. nagyobb mint 1 Mai pénz: az aranytól elszakított belső érték nélküli papírpénz, amelyet az emberek közötti megállapodások, ill. állami törvények tesznek meg törvényes fizetési eszköznek Makrogazdasági alapegyenlet: Y = C+I+G+X-IM, Y = makrojövedelem, C = fogyasztás, G = költségvetési k., I = beruházások, X = export, IM = import Makrojövedelem (Y – yield): a termelési tényezők felhasználásával nyert jövedelmek összegzése Makrokeresleti függvény: kifejezi, hogy az árszínvonal változásával hogyan változik az összkereslet Makroökonómia: zokat a folyamatokat igyekszik bemutatni, amelyek az egyéni cselekedetek összességének eredményei Marshall kereszt: az ugyanazon termékekre vonatkozó keresleti és kínálati függvény. A kereslet és kínálat metszési pontját egyensúlyi árnak nevezzük. Az egyensúlyi ár az az ár, amelynél a kereslet és kínálat egyenl ő.
Megtakarítás (S – saving): a makrojövedelem el nem fogyasztott része, minden olyan jövedelmet, amely nem a folyó fogyasztás célját szolgáló termékeke és szolgáltatások megvásárlására fordítanak. Megtakarítási határhajlandóság (ŝ): mennyivel nőnek a szándékolt megtakarítások, ha a tervezett jöv. egy egységgel nő Mikroökonómia: az egyéni piaci szempontok optimális gazdálkodási lehetőségeit és ennek feltételeit vizsgálja. Modern pénz: készpénz, számlapénz Monopólim: ha a piacon egyetlen vevő, vagy egyetlen vásárló szerepel MP 1 = ∆Q / ∆L Multiplikatív hatás: a beruházásra a jövedelem és a kibocsátás nagyobb mennyiséggel nő, mint a beruházás értéke. Ennek oka az, hogy a beruházás a keresletre tovagyűrűző és sokszorozó hatással van. Munkanélküli: akinek nincs munkája és komoly erőfeszítéseket tesz elhelyezkedése érdekében Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliséget jellemző mutató, a munkanélküliek száma és a munkaerő állomány hányadosaként határozható meg. Munkapiac: a munkaerő keresletének és kínálatának összessége és azok egymásra hatása Munkapiaci egyensúly: az adott reálbérszintnél éppen annyian akarnak munkát vállalni amennyi munkást keresnek a vállalatok NDP (Nettó Hazai Termék): az ország területén keletkezett jövedelem összege Nettó jelenérték: a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a befektetés pénzráfordításának különbsége. Ha egy befektetés nettó jelenértéke negatív a befektetést nem célszer ű megvalósítani. NNI: nettó nemzeti jövedelem amortizációval csökkentett belföldiek által realizált jöv. (GNI – amortizáció) NNDI: nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem, az ország állampolgárai által adott évben felhasználható jövedelem Nominálbér: pénzbér Nomináljövedelem: a jövedelem pénzbeni összege Normál javak: azok a termékek, melyeknek a jövedelemrugalmassága nem tér el lényegesen az egységnyitől Optimális jövedelem-felhasználás: az utolsó pénzegységre jutó határhaszon minden terméknél azonos Paradox árhatás: azt jelenti, hogy az ár növekedésével a kereslet nem csökken, illetve az ár csökkenésével a kereslet nem növ ekszik PCC-görbe: árfogyasztás-görbe, a fogyasztó optimális választását tükrözik a termék árának változása mellett. Pénz: az áruforgalom lebonyolításnak eszköze, törvény által elismert fizetési eszköz, amely alkalmas az értékek nyilvántartására Pénz funkciói: értékmérő eszköz, forgalmi eszköz, mint a cser általános eszköze, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz, mert bármikor mobilizálható, világpénz Pénzhelyettesítők: azoknak a csereeszközöknek a neve, amelyet széles körben vagy általánosan elfogadják a pénz helyett Philips-görbe: az inflációs ráta és a munkanélküliség kapcsolatát mutatja Piac: kereslet és a kínálat összessége, a kereslet és a kínálat egymásra hatása, a kereslet és a kínálat találkozási módja, helye Piaci egyensúly: a kereslet megegyezik a kínálattal Piaci időtáv: amely alatt a termelő nem képes egyetlen inputját sem megváltoztatni Piaci kereslet: egy termék összes kereslete, amit az egyéni keresletek összességével határozhatunk meg Piaci szereplők: vásárlók, eladók, állam, állami intézmények. Azok akik vagy keresletükkel, vagy kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz Profitmaximum: a vállalat optimális kibocsátása, ahol MC = MR ez tv. Esetén MR = P Reálbér: a pénzbér vásárló értéke Reálbér index: nominálbér index / fogyasztási árindex Reáljövedelem: mennyi árut tudunk venni a nomináljövedelemből Rövid táv: amely alatt a termelő legalább egy – de nem minden – inputját meg tudja változtatni, melynek hatására a kínálat is nő Rövidebb oldal elve: szűk keresztmetszet elve: a foglalkoztatás mindig a kisebb tényezőnek megfelelő Rövidtávú termelési függvény: a felhasznált munkamennyiség változásának eredményeként milyen mértékben növelhető a kibocsátás. A tőke olyan tényező, amit rövid távon nem lehet megváltoztatni. A termelés eleinte gyorsulva n ő, de egy idő után növekedése egyre lassuló, majd a termelés csökkenni kezd. Ez a csökkenés a hozadékelv. Rugalmas keresletű termék: melynek árrugalmassága nagyobb mint 1 Rugalmasság: megmutatja, hogy valamely tényező 1%-os változása esetén hány %-kal változik a kereslet Rugalmatlan keresletű termék: melynek árrugalmassága 1 és 0 között van
Számviteli költség: az adott évben felmerülő explicit és az elszámolható implicit költségek összege Származékos kereslet: input kereslet MC = MR = P Egy vállalat tényező kereslete az általa előállítani kívánt termékek eladási lehetőségeiből származtatható Szufficit: a ktgv. Bevételek nagyobbak, mint a kiadások Szűkösség: a szükségletek egyre növekvő jellege és a kielégítésüket szolgáló javak korlátozottsága Szükséglet: a létfenntartáshoz szükséges termékek és szolgáltatások iránti igény Telítettségi pont: a jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó teljesen kielégítette az adott szükségleteket, a mennyiség tovább növelésével az összhaszon nem nő Telítettségi pont: a teljes haszon maximuma Teljes bevétel (TR): összes bevétel – összes kiadás TR – TC Teljes termék: teljes munkára, és teljes időre jutó összes termelési érték Teljesen rugalmatlan k. term.: árrugalmassága = 0 Tényező határköltsége: kifejezi, hogy a termelési tényező változásával mennyivel változik az összköltség Termék: azon javak melyeket emberi közreműködéssel hoztak létre Termelés rugalmassága: EP = MP/AP Termelési függvény: a felhasznált erőforrások és a kibocsátás közötti mennyiségi kapcsolatot fejezi ki Termelési lehetőségek határa: ha a gazdaság minden erőforrását felhasználja, akkor milyen arányban tudja előállítania terméket Termelési tényező: a föld és az egyéb természeti tényezők, továbbá a munka és a tőke Tökéletes piac: csak elméletileg létező, idealizált piac, szükséges a nem tökéletes piac megértéséhez Transzferek: az ellenszolgáltatás nélküli jövedelem-juttatás Tranzakciós pénz M1: szűken vett pénz. Ide tartozik a készpénz, folyószámlapénz, látra szóló betétek Üzemszüneti pont: P = AVCmin → Ü Vállalat: a fejlett üzleti vállalkozás szervezett formája, jövedelmi célok által vezérelt fejlődő szervezet, rendszer, amely erőforrásokat alakít át kibocsátásokká Változó költségek: a kibocsátás mértékétől függenek és vele együtt változnak Valuta: az ország törvényes fizetési eszköze
Magas árnál is lehet egy termék piaca egyensúlyban: hamis, mert a piaci egyensúly mindig a kereslet-kínálat egyensúlyánál van. A költségvetési egyenes meredeksége megmutatja, hogy mely jószágok preferálja jobban a fogyasztó: hamis, mert a meredekséggel két termék arányát fejez ki. A határtermékérték egyenlő az input határtermékének és az input árának szorzatával: hamis, mert a határtermékérték VMP = MP*P x Az ICC görbe negatív lejtése normál jószágra utal: hamis, mert a negatív görbe inferior jószágra utal. Egy vagyontárgy üzleti értéke megegyezik a vételárával: hamis, mert az üzleti értéke a jövőbeni hozamok jelenbeli értékével egyezik meg. A határhaszon maximumában az összhaszon zérus: hamis, mert ahol a teljes haszon maximális, a határhaszon nulla. A rövid táv egy olyan periódus, amelyben az inputokat nem lehet változtatni: hamis, mert rövid távon 1 inputot lehet változtatni. A munkaidő feláldozott haszon: igaz, a munkavállaló a munka és a szabadidő között dönthet. A háztartások magánimportja a makroszintű jöv.-et negatívan befolyásolja: hamis, mert nincs benne a makrojövedelemben. A pénz fizetési eszköz funkciójában az árumozgást közvetíti: hamis, az áru és pénzmozgás elválik egymástól. A fogyasztási és megtakarítási határhajlandóság abszolút étéke azonos, csak előjelük ellentétes: hamis, mert a ĉ+ŝ=1. A külföld hozzájárulása a makrojövedelemhez egyenlő a külföld megtakarításával: hamis, mert y = C+G+I+(X-IM). A kamatok változásakor a beruházási függvénynek megfelelően, de ellentétes irányban változik a beruházás összege: igaz, a kamat és a beruházás fordítottan a. Az adó az államnak fizetet transzferként értelmezhető: igaz, mert a transzfer egyirányú, cserébe közvetlenül nem kapunk semmit. A független javak keresztárrugalmassága nulla. Az értékpapírok vásárlása rövid és hosszú távú megtakarítás. A csökkenő határhaszon elve alapján a cserében utolsónak feláldozott terméket többre értékeljük az előzőnél. Az inputkereslet származékos kereslet, mert a felhasznált mennyiséget az általa termelt te rmék keresletétől teszi függővé a vállalkozó. A normál javak jövedelem rugalmassága pozitív. Az output növelésével csökken az átlagos fix költség. A munkabér tényezőköltség a vállalat és jövedelem a munkavállaló szempontjából Ahol a határhaszon negatív az összhaszon csökken. A tőkésített érték alkalmas mindenféle befektetés gazd.-i értékelésére. A keresleti függvény a keresett mennyiség és az árak kapcsolatát mutatja.
A közjószágok fogyasztására a közös felhasználás jellemző. A GDP és a külfölddel kapcs. Jövedelmek összegéből GNI számolható. A növekvő kamatláb a megtakarításra kedvezően hat. Egy adott évben az ország területén létrehozott, végső felhasználásra kerülő javakat GDP-nek hívjuk. A jelenbeli jövedelem nagysága nem befolyásolja a beruházási tevékenységet. Fogyasztói többlet: az a hason, amit a fogy. által ér el, hogy a termékért többet is hajlandó lenne fizetni, mint a piaci ár, de nem kell. Származékos kereslet: inputkereslet, term. Tényező keresletét jelenti. Jövőbeni érték: becsült jövőbeni hozamok jelenértéke. Gazd-i hatékonyság: az az eljárás, amikor adott kibocsátáshoz a minimális ktg-et használjuk fel. Gazd-i racionalitás: minden olyan eljárás, amelynek célja a legjobb eredmény elérése vagy a rosszabb elkerülése. Isoquand-görbe: termelési szintvonal különböző inputkombinációk mellett. Árrugalmasság: azt fejezi ki, hogy a jószág árának 1%-os változása, hány %-os változást idéz elő a keresett mennyiségben. Fedezeti pont: a bevétel fedezi a kiadásokat, már normál profitja is van a váll.-nak MC = ACmin
