Adatok Magyarországon az JLÍMiO-as években áttelepített lakosság egészségügyi helyzetének megismeréséhez Az 1880-as évektől kezdődő imperialista korszak tovább mélyí tette az ország egyébként is meglevő gazdasági válságát. A mező gazdasági termel vények versenyképességét, olcsóbbá tételét a földbirtokosok úgy igyekeztek "biztosítani, hogy az a m ú g y is alacsony munkabéreket még jobban leszorították. Mindez termé szetesen a nép súlyos egézségügyi helyzetét is maga u t á n vonta. A való tényeknek megfelelően és az egész országra vonatkoz t a t h a t ó érvényességgel í r t a Meskó Pál, Szabolcs megyei egészség ügyi bizottsági elnök 1881. június 9-én a megyei közgyűlésnek — a többi között — a következőket: . . . „abbeli"meggyőződésünknek mégis kifejezést adhatunk, miszerint országunk népének kivándor lások és halálozások folytáni fájdalmasan tapasztalt csökkenése, a jólétnek nagyfokú hanyatlása, az általános le szegénye dés, szóval a hazánkban való nehéz megélhetés mellett elvitázhatatlanul tanúskodnak. A legüdvösebb egészségügyi törvények sem vezet nek czélhoz, ha az ország vagyonbeli pusztulásának, s a szegénység terjedésének gátat nem vettetnek." . . . (Magvar Országos Levél tár. B . M . ált. 1 8 8 2 . - I V . - 1 - 1 7 7 0 2 . ) . A rendkívül nyomorúságos viszonyok a mezőgazdasági szocia lista mozgalom megszervezéséhez adták meg az első lökést. A kor m á n y és a földbirtokos osztály a mozgalom terjedésének részben telepítéssel, részben fokozott hatósági terrorral igyekezett gátat vetni. A telepítési akció aránylag szűk keretek között mozgott. Az áttelepített lakosság mégis elképzelhetetlen élet- és egészség ügyi körülmények közé került. Ezt igazolja dr. Breuer Ármin, Temes megye főorvosa 1883. augusztus 20-án a megye alispánjának küldött bizalmas jelentése, amelyben részletesen leírja a Bukovinából Gyurgyevóba (Temes megye, Kubin, járás) áttelepített csángók borzalmas helyzetét. Dr. Breuer Ármin bizalmas jelentését a Magyar Országos Levél tárban találtuk meg. A jelen lés szószerint a következőket tartal mazza : ,/Femes me g ve főorvosától. 613/1883. sz." Nagyságos kir. tanácsos, alispán Ú r ! A kubinyi járásban t e t t hivatalos kőrutam alkalmával a volt gyurgyevó község h a t á r á b a n levő új csángó telepítvényen folyó hó 12-én személyes meggyőződés alapján szerzett tapasztalataim ról, van szerencsém nagyságod fölhívása folytán a következőket bizalmasan közleni. 18
275
A telepítvény a régi Gyurgyevóval összekapcsolva nyugatra közvetlenül a Duna töltés mellett terül el. A töltés és telepítvény között az igen nagy terjedelmű Bodrika nevű mocsár van, észak nyugati része pedig szintén mocsáros helyek által környeztetik. A telepítvényi hely maga a Duna töltésétől h á r o m méterről mélyebben fekvő soha eddig meg nem m u n k á l t rét, melynek talaját az évszázadokon keresztül összehalmozódott, buján termett növények bomlási termékei képezik. E hely telepítésre h a t á r o o t tan alkalmatlan, mert 1-ször mély fekvésénél fogva esőzések alkal m á v a l nem csak az összefolyó vizek fogják a lakhelyeket elborí tani, hanem a Duna magas állása alkalmával az átszivárgó víz előreláthatólag az o t t való tartózkodást fogja lehetetlenné tenni; 2-szor mert a megmunkálás által feltört földrétegekből kiözönlő, bomlási termékekkel telített levegő, a hegyi vidékhez szokott lakosokra a veszélyes megbetegedések csíráinak egész csoportját rejtik magában, mely veszélyt 3-szor a helyi viszonyokból folyó azon körülmény, hogy a telepítvény helyén iható vizet nem lelíet kapni, nagymértékben fokozza. Az új telepítvényen ásott kutak az igen magasan álló talajvíz következtében bűzös, tiszta mocsár vizet szolgáltatnak. Egyetlen egy k ú t van, és pedig a régi Gyurgyevóban, az úgynevezett Templom-téren, mely egy kissé maga sabban fekszik, mely félig meddig iható vizet szolgáltat. Ilyenek ama hely talaj és légköri viszonyai, a melyre a csángó magyaroknak körülbelül 400 családját telepítették." Vajon ezen helynek telepítésre való alkalmassága iránt szakember meghall gattatott-e? Alig hihető, hogy ez megtörtént volna, mert a hely arra határozottan alkalmatlan, m i u t á n a jelzett fölötte hátrányos viszonykon segíteni emberi hatalom képtelen. A telepítvényesek jelenlegi kunyhóiba tekintve elszorul az ember nek szíve. A kunyhók, melyeknek száma körülbelül 400, leg nagyobb részben — 358 — vesszőkből és nádzsúpból készültek, hegyes szögletben összeállított viskók, amelyekben egy ember egyenesen meg nem állhat és amelyeknek legtägasabbjai alig egy négyszögöl nagyok. É s ilyen helyen 4 — 5, sőt m é g több ember lakik együtt. — Belső berendezésük egy padkaszerű emelkedés, amelyen az ágy — vagy ruhanemű van elhelyezve és a hol legföllebb 1 — 2 ember fekhetik. A k u n y h ó többi lakosai, akik meleg ruhával nem igen vannak ellátva a meztelen földön kénytelenek feküdni. E kunyhók még eső vagy szél ellen sem nyújtanak men helyet. A talaj, a levegő és a lakás ilyen állapota mellett nem is lehet csodálni, ha a telepített csángóknak legalább fele beteg. A mocsár láz i t t is bő a r a t á s t tart. Mióta a talajvíz alább szállt, aminek ter mészetes következménye a kigőzölgések fokozódása, azóta a megbetegülések száma rohamosan növekszik. Naponta 30 — 40 új megbetegedés. A betegség jellege mocsárláz, gyomor- és bélhurut.
A gyermekeknél és gyengébb felnőtteknél 1 — 2 váltólázas roham után a halálos kimenetel elég gyakori. Utolsó időben minden nap átlag 2 — 3 halálozási eset fordul elő. Igaz ugyan, hogy orvosi gyógykezelésről és gyógyszerekről valamint táplálékról gondos kodva van, miután belügyminiszter úr ő nagyméltósága f. hó 2-án Gyurgyevó számára egy orvost küldött, egy húsz betegággyal ellátandó kórház épülőben van és a vereskereszt egylet által vezetett népkonyha majdnem az összes le települteket táplálékkal ellátja, de ezen üdvös intézkedések a megbetegedés és a betegségek fönntartására szolgáló többi káros h a t á n y o k a t paralizálni nem képesek. Az ismétlődő váltóláz következménye pedig a senvves alkat m á r most eléggé szembeszökő. Lesoványodott, sárgás bőrszínű és beesett szemű gyermekek, asszonyok és férfiak csopor tonként találhatók, annyira elerőtlenedtek, hogy alig képesek járni, csak úgy lézengenek és a napon sütkéreznek. Akár hánytól hallottam, hogy daczára annak, hogy orvosságot kap, 2 — 3 hét óta a hideglelés mindennap kirázza; nem is csoda, ha a hűvös éjszaká kat a meztelen posvány földön kénytelenek eltölteni, ha a levegő, melyet belehelnek, a víz, melyet isznak a mocsárláz újabb és újabb csíráit vezeti a már meggyengült és ellenállásra majdnem kép telen testbe. Egészséges kinézésű csángót nem igen lehet látni. Alig képzelhető és szerény véleménye szerint lehetetlen, hogy a települtek ezen helyen kitelelhessenek. A fent leírt kunyhók ideiglenes nyári lakok, amelyektől a tervbe vett téli lakások sem igen különböznek. Ezek a földbe vert fatuskókból állanak, amelyek fűzfavesszőkkel összefonatnak és kívül és belül sárral betapasztat nak, a tetejük pedig deszkákból vagy nádzsupból áll. Alkalmam volt néhány ilyen m á r készen lévő téli lakást megtekintetni. A /2 — 2 négyszögölnyi helyet beszegő falak már most olyan repe dezettek, hogy a nyílásokon kézzel kényelmesen keresztül lehet hatolni. Tűzhellyel és kéménnyel pedig ellátva nincsenek. A k i az alsó Duna-mentén uralgó őszi szeleket ismeri, elborzad azon gondolattól, hogy e kunyhókban emberek, akik még meleg ruhával sincsenek ellátva, áttelelni legyenek majd kénytelenek. — A tetőkön behatol az eső, alul összegyülemlik a víz, a falakon pedig kényelmesen átfúj a szél. De ha még e kunyhók téli tartóz kodásra alkalmasak volnának is, a helyzet jelenlegi állása szerint az idő előrehaladottságánál és a később felemlítendő okoknál fogva majdnem lehetetlen, hogy, tél beállta előtt a szükséges számú kunyhók fölépülhessenek. És ha a szükséges számú lakások fel is épülnének, a házhelyek jelenlegi czélszerűtlen beosztása, a mielőbbi változtatást fogja szükségessé tenni. A háztelkek, amelyek a régi Gyurgyevó helyén 800 négyszögöllel bírnak, i t t 200 négyszögölre vannak kimérve úgy, hogy a házak egymás hátán lesznek, gazdasági udvarról pedig szó sem lehet. Az utczák G cil szélesek! A régi Gyurgyevóban 16 öl szélesek. Hogy miért történt 3
ezen gazdasági, orvos-rendőri és tűzbiztonsági szempontból h a t á rozottan káros fukarkodás, megfoghatatlan valami. Ha csak már a telepítésnél nem gondoltak arra, hogy a letelepülteknek fele iigyisnemsokéira elhal! (Aláhúzások az eredetiben.) Ha a leírt viszonyok mellé állítjuk még azon körülményt, hogy a letelepülőknek különféle ígéretek tétettek, hogy az országba jövetelük alkalmával úton útfélen bandériumokkal és lucullusi etetésekkel fogadtattak, lélektanilag megmagyarázható a csángók nak jelenlegi, a szomorú viszonyokat még súlyosabbá tevő magatar tása. Mintha annak belátására j u t o t t a k volna, hogy munkájuk e h e l y ü t t úgyis haszon és czél nélküli, dolgozni egyáltalán nem akar nak. A téli lakásokhoz szükséges fát egyik közéli szigeten vágják, de kellő számú munkásokat, hogy a saját lakásaikhoz szükséges fát beszerezzék, m é g 1 Ft-os napszám és zsandárok segítségével sem képes a helyi biztos összehozni. A már helyben lévő és kiosz tott épületfát pedig az egyesek maguk elvinni nem akarják, hanem annak a házhelyhez kocsin való szállítását követelik. A telepítvényen építendő harak-kórház helyének megtekintése alkalmával az igen erélyes és kitartó buzgalommal és tapintatos sággal eljáró helytartósági biztos, Jovannovies Sándor úr azt parancsolta, hogy a szükséges ácsmunkák végzéséhez, daczára annak, hogy a csángók között legalább 50 ács van, idegen helyrőkell ácsokat hozatni. — A vereskereszt egylet konyhába a főnöknő előadása szerint csak nagy nehezen és a zsandárokkal való fenye getés után sikerült néhány cselédet bérért kapni. — Beteg vagyok, beteg a feleségem, beteg a gyerekem, nem értem a m u n k á t , vagy pedig „úgyis hiábavaló munka" stb. ilyenek a kifogások, amelyek kel a m u n k á t kerülik és ha nagynehezen 20 m u n k á s t sikerül pél dául a favágáshoz zsandárral összeszedni, míg a munka helyérc érnek, 10 bizonyosan megszökött. Asszonyok, gyermekek és munkaképes férfiak a földön heverve a napon sütkéreznek inkább, semhogy dolgozzanak, mintha egymás előtt szegyeinek a munkát. É s ha egypár fillért szereztek, a korcsmában dorbézolnak és pálin kává L leisszák magukat. Váljon ezen indolencia mellett fog e sike rülni a téli lakások fölépíttetése, alig hihető, miáltal a jelenlegi telepítvényi helyen való kitelelés lehetősége is kérdésessé válik. A helyhatósági biztos jelenleg az o t t lévők összeírásán fárado zik. Eddig az ott letelepült csángók lélekszámát, miután m é g mindig egész családok érkeznek és mennek, kipuhatolni nem lehe tett. Senki de maguk a csángók sem tudják, h á n y a n jöttek a telepítvényre ! Az eddig elhaltak és szülöttek számát sem volt képes kiphatolni, minthogy a jelenlegi biztos működése előtt a szülések és halálozások senkinek sem lettek bejelentve és a csángó kántor a reggel elhaltakat saját szertartásuk szerint még ugyanaz nap délután eltemette; de a sírok száma után sem voltam képes a halottak számát kitudni, mert a csángókkal ezen t á r g y r a irányult
beszélgetésem alkalmával véletlenül, de biztos tudomásomra j u t o t t , hogy az egy napon elhaltak, ha azok nem is rokonok, egy sírba temették (aláhúzás az eredetiben). A temető a telepítvény nyugati oldalán, annak közvetlen határában, úgyszólván a házak között fekszik, ami orvosrendőri szempontból szintén alig tűrhető. Az új telepítve nyesek eddig a temetőben megszámlált 67 sírba körülbelül 100 halottat temettek el, és minthogy a gyurgyevói h a t á r b a a f. év április havának első felében jöttek, a halálozási arány, — a letelepültek számát 2000-re téve, évi átlagban már most lö°/p-ot tesz ki (aláhúzás az eredetiben), mely szám az őszi és téli időjárás viszontagságai között egész biztossággal tetemesen növe kedni fog. Ilyen a Temes megye területén, a gyurgyevói h a t á r b a n letelepí tett csángó magyaroknak tényleges helyzete, melyre minthogy a tél beálltával m á r humanisticus szempontból tűrhetetlenné fog válni, Nagyságod becses figyelmét föltűni bátorkodom. , Kelt Temesvárolt, 1883, évi augusztus ló 20-ikán. Breuer Ármin főorvos." (Magyar Országos Levéltár. B . M . ált. 1 8 8 3 . - V I I . - 1 7 45602.) Ez a jelentés annyira megdöbbentő és leleplező, hogy külön magyarázat nélkül is világosan megmutatja a kiegyezés utáni Magyarország uralkodó osztályainak népellenes politikáját. FORRÁS Magvar Országos Levéltár. B. M . ált. 1 8 8 2 . - I V . —1 — 17762. Magyar Országos Levéltár. B. M . ált. 1 8 8 3 . - V I L —17 — 45602.Részletek a magyar közegészségügy történetéből, különös tekin tettel az országos közegészség! tanács megszervezésére és első negyedszázados működésére. Akadémiai doktori értekezés. Dr. Varga
Lajos
