ADATOK DEBRECEN ZENEI ÉLETÉHEZ AZ ABSZOLUTIZMUS KORBAN (1849-1867) Major Zoltán László
Bevezetés
Világos után a bécsi kormány a polgári állam és társadalom, gazdaság és művelődés felülről történő megvalósulását hirdehte meg. A központosító abszolutizmus ezzel a programmal nemcsak igazolni akarta magát Európa előtt, de programját komolyan is gandolta.~ Debrecen városiasodásának jelei is érezhetők már ebben az idő szakban. A 19. század elejétől szereplő, kis számú keresked őcég alapítói az újkori kapitalista üzleti szellemet és gyakorlatot a polgári, igényesebb életformával kapcsolták össze. Nagyrészt ők voltak a városiasodás mozgatói a század 40-es éveiben . A fejlődés jelei a járdák, utak építése, a korszer ű világítás bevezetése, a vasúti indóház felépítése. Felépül a kőszínház, xeneiskokít alapítanak, gőzgépekkel dolgozó gyárak kezdik meg üzemelésüket .Y A szellemi-művelődési életben is eredmények mutatkoztak . Felélénkült a színházi élet, rendszeressé váltak a zenei események, a festészeti bemutatók az ország nagyobb városaiban. ~Ibrányi Kornél : Zenészeti Lapok" című szakfolyóirata (1859-1865) Európában az elsők között méltatta Wagner művészetét.' Debrecenben a városi polgárság luxusigényeinek emelkedését mutatta, hogy a cukrász, kesztyűs, aranyozó mesterek mellett megjelentek a zongorakészítők is. A szabadságharc utáni évtizedek társadalmi és kul turális fejlődésének mozgatója az új, vállalkozó szellemű polgárréteg . Az ő házukban kapott otthont először a korszak világi zenéje is.` Már 180Tr ben van egy zongorakészítő az iparosok között, 1830-bon pedig Rátski János Bétsi Klavír Készítő Mester" látta el a város zongora szükségletét, utódja pedig Veres János lett. Ebb ő l a korból származik a zeneiskola kottatárában lévő érdekes füzet ; Musikai elméretek és oktatások
a Compositio Theoriájára nézve. Le£rta Dobray József 1832-i1c Esztendőbenn Debrecenbenn ." Ez egy összhangzattani füzet volt. Olyan megállapítással is találkozunk a zenetörténeti szakirodalomban, hogy Lavotta az ország első zenem űkereskedését 1816-bon Debrecenben állította 1 Németh G. Béla : Az abszolutizmus korának
néhány főbb karaktervonása . In. : Forradalom után - kiegyezés ei8tt. (Szerk. : Németh G. Béla) Bp. 1988. 11. old. 2 Balogh István : A cívisek világa. Bp. 1973. 81, old. ; Debrecen iparának története. (Szerk . : Ránki Gylörgy) . Db. 1978. 30. old. 3 Alémeth G, B. : Az absaoluti~mus korának néhány főbb karaktervonása . . .i. rn. 29, S2, old. 4 Balogh L: A cívisek világa. . , i. m. 93, 172, 173, 178 .
87
fel.' Telegdi kovács Lajos iratai között található néhány" 184G-47-:ből származó kottaszámla. Egressy Béni, Rózsavölgyi Márk, Erlcel Ferenc, Strauss, Chopin, Beethoven kompozícióit rendelte meg Pestről valakinek." Nem feledkezhetünk meg a város zenei életében jelentős szerepet játszó katonazenekarokról sem. Az 1848-as nagy esztendőben" megalakult a nemzetőr zenekar", amely fúvós hangszereken játszott és őr ségváltásokkal szórakoztatta a közönséget . Hangversenyt is adtak a katonazenekarok, a legemlékezetesebb a Zanini zászlóalj előadása volt 1849ben.' A ,katonazenekarok szorgalmasan gyakoroltak. Levéltári iratban olvassuk, hogy a Debrecenben állomásozó 10-ik vértes ezred parancsnoksága a zene legénység kényelmesebb elhelyezése s zene gyakorlatokhoz alkalmas helyiség Tcijedölése irCant Debrecen város tanácsához'' átiratot intézett 1865 . július 19-én.o Arról is van adatunk a Zenede irataiban, hogy hangversenyeken a zenekar erősbítésére katonai zenészeket használtak" és Reszler István színigazgató is igénybe vette közreműködésűket.`' 1Véhány évvel később 18G"r-ben a zenedei hangversenyen a helyben állomásozó 8-ik számú dzsidás- és 30-ik számú gyalog sorezredek zenekari díj nélkül működtek közre.'° A katonazenekarok mellett jelentős szerepük volt a cigánybandáknak is.1` Botca Károly, a híres cigányprímás zenekara kísérte a népszínművek, vígjátékok dalbetéteit.l~ Nem volt azonban rendezett a cigány zenekarok helyzete, mert arról olvasunk a forrásokban, hogy a helybeli musikus társaság" nem tartotta meg az alapszabályokat. A polgármester felsaólította Győrffy Péter közlevéltárnokot, hogy keresse meg a társaság 1788-i artikulusait, de .azok nem kerültek elő. Egy év múltán, 1856 . július 23-án újra napirendre kerül a helybeli cigányzenészek ügyének rendezése. Megválasztják a társulat elöljáróit, az első céhmester, Boka Károly lett. A zenészek nehéz anyagi helyzetüket panaszolják, aminek okát abban látják, hogy a leginkább jövedelmez ő táncmulatságoktól minden katholikus ünnep és böjtnapokon eltiltattak.i' A helyzet nem változik, a hatóság az 1855-i 15052. sz. határozatra hivatkozik, mely a zenetilalmat adventi időre a protestáns felekezetűek lakodalmaira is vonatkoztatja.'S 5 Debrecen szabad királyi város zeneiskolájának emlékkönyve fennállásának 75. éve alkalmából 1936-37 . tanév 75-ik évf. (Szerk . : Dr. Bemnyi János igazgató) Db. 1937. 6,7 . old. ; A Debreceni Zenede története 1862-1912 . (Szerk. : Drumár János) Db. 1913. 15. old.; Csobán Endre : Debrecen zenei múltjának vázlata. In. : Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye . (Szerk . : Csobán E.-Her~ay Gábor) Db. 1940. 306. old. 6 Bényei Miklós : Debrecen reformkori művelő déstörténetének néhány kérdése. In. : HBMLÉ. I. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1974. 202. old. 7 Csobán E. : Debrecen zenei múltjának vázlata . . . i. m. 306 old. ; Juhász Géza : Az írók szerepe . In. : A szabadsáb harc fővárosa . Debrecen (1849. január-május) (Szerk . : Szabó István) Db. 1948. 281. old. 8 HBML. IV. B. 1109/1. 185. d. 5457/1865. július 19. 9 HBML. VIII. 661/b. 1. k. 45/1864. 1864. július 7. 10 HBML. VIII. 681/b. 2. k. 25/1867. 1867. július 5. 11 Csobán E.: Debrecen zenei múltjának vázlata . . . i. m. 306. old . 12 Bényei M. : Debrecen reformkori művel ődéstörténetének néhány kérdése . . . m. 208. old. 13 HBML. IV. B. 1109/1. 31 . d. 397/1855. 1855. január 9. 14 HBML. IV. B. 1109%b. 63. d. 5941/1856. 1856. július 23. 15 HBML. IV. B. 1109/b. 55 . d: 1033/856. 1856, február 8.
88
Korszakunk két zenetörténeti előzményét tartja számon a szakirodalom . A Hangász egyesület" létrejötte 1841-ben lehetővé tette, hogy a város zeneértői egyesüljenek ; s a zene művelését megalapozzák . Hangversenyt először 1841 . november 19-én tartott az egyesület. Régi időkre nyúlt vissza a második zenetörténeti hagyomány, a kóruskultúra, mely a kollégiumi kántus 1739-i megalakulásához, Maróthi György profeszszor szervező tevékenységéhez kötődik. A kántust éppen a 40-es évek közepe táján szervezik újjá és most már nemcsak az egyházi ünnepeken és templomi rendezvényeken, hanem városi dseményaken is fellépett.'6 Az 50-es és 60-as években, a Bach-huszárok és zsandárok árgus szemekkel figyelték a társas összejöveteleket és az elhangzó muzsikaszót. Hangversenyműsor kinyomtatását csak német-magyar szöveggel engedélyezték. A 60-as évek azonban már a debreceni zenei élet fellendülésének kezdetét jelentették." Dolgozatunk további részében a Zenedérő l, az egyházi zenéről, a színház zenei tevékenységéről, hahgversenyekról és a kórusokról esik majd s2ó. Néhány vonás a Zenede első éveihez
A Kollégiumi Kántus kapcsán más összefüggésben rllár említettük azt, hogy Maróthi György professzor az énektanítással elmélyülten foglalkozott.~ Arról is tudunk, hogy a debreceni Piarista Algimnázium di ákjai többek között zenei stúdiumokat is tanultak már a XVIII. század közepe táján.'9 Ugyancsak a XVIII. század első felé'o ől vannak adatok a református leányiskolában való énektanításról .m Az énektanítás a reformkorban vett új lendületet Zákány József professzor jóvoltából, aki bevezette a kollégiumban a hangszeres zene oktatását. Zákány maga is kiválóan hegedült és fellendítette a Kántus életét . Az egyházi énekek mellett a gimnáziumban zeneelméletet és világi énekeket tanultak a diákok . A fentebb emlite~tt tudós pedagógia-professzor kezdeményezésére állandó énektermet létesítettek a kollégiumban .21 Korszakunk jelent ős zeneoktatás-történeti eseménye a praeparandiák felállítása 1855 augusztusában . A debreceni kollégiumból kikerült tanítóknak a zene tanulását is 1~ötelezővé tették, hogy orgonista szolgálatot is teljesíthessenek . Egyre több gyülekezetben működött már ebben az idő ben orgona . Egy következő lépés volt 1866 . októberében a tanító-
ls
Szatmári Endre : A debreceni zeneoktatás története. In. : Debrecen zenei élete a századfordultól napjainkig. (5zerk . Dr . Brewer János) Db. 1975. 7 . ol.d. : Csobá^a E.: Debrecen zenei múltjának vázlata . . . i. m. 30G. old. ; Debrecen története II. k. (Szerk . : Rácz István) Db. 1981. 397. old. ; Bén~ei M. : Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése. . . i. m. 208. old. ; Drumár J. : i . m.
11. old. 17 Csobán E. : Debrecen zenei múltjának vázlata . . . i. m. 30B . old. ; Drumár J. : i . m. 24 . old. 18 Debrecen története II. k. (Szerk . : Rácz István) Db. 1981 . 471 . old. 19 U, o. 454. old. 20 U. o. 455. old. 21 Bényei M. : i. m. 202. old.; Varga Gábor: Tanítóképzés a Debreceni Kollégiumban (1825-1848) fIBMLE. XV. (Szerk . : Gazdag István . :) Db. 1988. 13, old.
89
képezdei tanfolyam 2 évessé tétele . Az intézmény zenetermének felszereléséhez tartozott : 1 harmónium, 5 zongora és a tanulók között kiosztott 45 hegedű.`" A város zenei életének jelentős eseményei közé tartozott az, hogy 1850-ben az énekkar Szotyori Nagy Károly vezetésével megkezdte működését a Kollégium falai között, 1854-ben pedig iIjfalussy József mun kájának eredményeként már a zenekar is újjászerveződött. Szotyori Nagy 1853-ban magánzeneiskolát is irányított, s az oktatásban 50-60 növendék vett részt. Ekkor már a városban élt Emmerth Antal, a híres zongoram űvész, aki Amerikában is hangversenyezett, és Cohn Adolf hegedűtanár, aki vonósnégyes társulatot alapított. A kollégiumban 1860 decemberéhen Farkas Ferenc vaskereskedő vetette fel a zeneiskola létesítésének eszméjét. Fel is ajánlott 500 forintot a nemes célra, majd gyűjtőíveket bocsátottak ki. Reményi Ede hegedű művész 1861 . május 2-án hangversenyt adott a Zenede javára . A Debreceni Zenede" megalakulását az 1861 . december 29-én megtartott első közgyűlésen mondták ki. Az iskola 18612, november 3-án kezdte ~neg működését a gróf Dégenfeld ház emeletén 6 helyiségben. FarTcas Ferenc lett a zenedei elnök, az új intézmény első igazgatója pedig Komlóssy Lajosa A Zenede felszereléséhez tartozott az induláskor egy falitábla, egy hangjegytartó és egy heged ű, amelyet Reményi Ede ajándékozott az iskolának. Ezután a város 5 hangjegytartót, Komlóssy Lajos egy hege dűt és Komlóssy Imre egy mélyhegedűt adott a zenetanítás céljára. Még ebben az évben 2 régi zongorát vásárolt a Zenede, majd Kiss Sándor egy harmadikat ajándékozott . Nemsokára újabb 2 zongora került az intézmény hírtokába." A2 induláskor 270 növendék iratkozott be a zeneiskolába, és a tanítás három tanszakon indult. Zongoraszakon Emmerth Antal, hegedűszakon Cohn Adolf, énekszakon pedig Gáspár Ignác voltak az első tanárok. Tanítottak elméletet és összhangzattant is, amelyet Emmerth Antal adott elő. Az iskola tanrendszerének kidolgoz~'sában nagy része volt Szotyori Nagy Károlynak, aki 1864-től a zongora tanszakon is tanította Komlóssy Lajos magyar nyelvű tankönyv hiányában lefordította Sechter Simon tankönyvét. Sok értékes könyv- és zenemű ,adományban részesült a Zenede. Mosonyi Mihály, a hírneves zeneszerző - akit a Zenede tiszteletbeli tagjává választottak - eddigi zenem űveit ajánlatta fel az intézet könyvtárának." Langer János pestbudai zenedei énektanár énekiskolai kézikönyveket ajándékozott. Lobmayer János a Zampa" és a Sevillai borbély" című dalműveket két kötetben küldte meg. Komlós22 Varga G.: Tanítóképzés . . . i. m. 8. old.; Joó Isáván : A tiszántúli ref. egyházkerület tanítóképezdéje és gyakorló iskolája. In.: Debrecen sz. királyi város egyetemes leírása . (Szerk . : Da~. Zeliz~ Dániel) Db. 1882. 452, 454, 455, old. 23 Szatmkri E. : A debreceni zeneoktatás története. . . i, m. 7-8. old. ; Debrecen szabad királyi város zeneiskolájának emlékkönyve fennállásának 75. éve alkalmából. . . i. m. 8. old. 24 Szatmkri E. : A debreceni zeneoktatás története. . . i. m. 9. old. ; A Debreceni Zenede története. . . i. m. 203. old. 25 Szatmári E.: i. m. 9, old. ; Debrecen szabad királyi város . . . i. m. 8-9 . old. 28 Die Grundsatze der musikalischen Komposition 27 HBML. VILI. 881Jb. 1, k. 20/1883, kgy . 1883, február 1. 28 U. o. 18 1883. kgy ., 1883. január 4. 29 U, o. 17/1883, kgy ., 1883, július 10.
90
sy Lajos 27 darab résben operai, részben zeneiskolai művet ajánáekozott ~° Erkel Ferenc pedig Sarolta "című dalm űvéből, a fegyverszentelési ima" részt küldte e1.31 Természetesen csak néhányat említet-
tünk a fennkölt gondolkodású emberek adományaiból, amelyek később is gyarapították a Zerc.ede kottatárát és könyvtárát . Különösen áldásos volt a Rózsavölgyi és Társa fővárosi cég ilyen tevékenysége . A kiadásukban megjelent összes zeneművek egy-egy példányát felajánlották, meleghangú levél kíséretében meg is küldték. Kijelentették, hogy kiadványaikat a jövőben is díjtalanul eljuttatják az iskolának.3ű A Zenede hangversenyeket is rendezett. Ilyen volt az 1863 . augusztus 2-i gyűlésen tervbe vett jótékonysági célú hangverseny.a3 Nem so)~kal ezután, november 12-én Lonovics Hollóst' Kornélia énekművésznő adott hangversenyt a Zenede javára . A bevétel 339 forint 20 krajcár volt, a kiadás 152 forint 90 krajcár, a visszamaradó jövedelem pedig 186 (Forint 30 krajcár. A városháza termében 1864 . április 6-án a helybeli szu~kölköd ők segítésére tartottak hangversenyt, ahol előadták a SzicíMájusban Reszler Istliai vecsernye" és Adélig" című dalm űveket. ván színigazgató a Zenede javára tartandó hangverseny céljára színházát 100 forintért bérbeadta.~ Olykor műkedvelők is részt vettek minden díjazás nélkül a Zenede által rendezett hangversenyeken . Az intézmény igazgatója 1865 . július 14-én javasolta, hogy Polgár Pál és Hüessi Lajos műkedvel ő uraknak ilyen irányú szíves közremüködésiikért .,levélben elismerés nyilváníttassék ."~' A Zenede iratai között megtalálható Erkel Ferenc rövid levele, melyet teljes terjedelemben ide iktatunk : Tekintetes Kapitány Ür! Becses levelét kezemhez vettein, és nagyon megtisztelve érzem magam, hogy Debrecen város lelkes lakói legújabb művemet óhajtják. Csakhogy még most alkuban nem ereszkedtem, mert a partitúra nincs lemásolva, és amíg az meg lesz, addig majd lesz szerencsém tekintetes Kapitány urat feltétlenül róla értesíteni. - Ki is magamat szíves indulatába ajánlva : alázatos Erkel F."
Csak találgathatjuk, melyik a nagy zeneszerző legújabb műve, amelyet a debreceniek óhajtanak. Mivel a Bánk bán bemutatója 1861 . március 9-én már megvolt, valószín űleg a Sarolta" című alkotásról lehet szó, amelyet 1862 . június 26-án mutattak be a Nemzeti Színházban . A szakirodalom ugyanis nem szól Erkel más művéről a kérdéses időszakban.'n
30 U. o. 57/1862. kgy., 1862 . szeptember 17 . 31 VIII . G61/b. 2. k. 31/1866., 1866. július 11 . 32 A Debreceni Zenede története . . . i. m. 204. old. a3 HBML . VIII . 661/ b. 1. k. 122/1863 ., 1863 . augusztus 2. 34 U. o. 151-1863 ., 1883. november 17 . 35 U. o. 28-1864.,' 1864 . április 6. 36 U. o. 41-1864., 1864. 37 : U. o. 51/1865., 1865 . július 14 . 38 HBML. VIII . 661/ c. 1 . d.
91
Gondolatok az egyházi zenéről
Debrecen zenetörténeti fejlődésében jelentős szerepe van a református istentiszteleti éneklésnek . A protestáns énekeskönyvek fő vonulata összegzi a középkor örökségét és az anyanyelvű énekköltészet értékeit.° Zsoltárfordítasokat, lírai és oktató énekeket a reformáció kezdetén már Sztárai Mihály is szerzett 1546 és 1560 között. A legkorábbi debreceni énekeskönyv pedig az 1550-es években jelent meg Kálmáncsehi Sánta Márton szerkesztésében. Huszár Gál 1560-ban kezdte nyomtatni énekeskönyvét . A keresztyéni gyülekezetekben való isteni dicséretek" című kiadvány 1561-ben jelent meg Melios Pét:ernelc, a döbrötzöni prédikátornak" ajánlva4'Huszár Gát és Szegedi Gergely is adott ki énekeskönyvet, majd a Mélius-Szegedi énekeskönyv második, bővített kiadása következett (1569) és Huszár Gtcl Graduálja 15"r4-ben, amely a teljes istentiszteleti liturgiát és gyülekezeti énekes%önyvet tartalmazta. Gönczi György püspök 1590-ben végleges formába öntötte a debreceni gyülekezeti énekeskönyvet.4~ Műve a Kis graduál", de emlegették Debreceni psaltérium" néven is, a 17 . század .folyamán 14 újabb kiadást ért meg. Az ötödik, 1635 . .évi kiadásától fogva Szenezi Molnár Albert zsoltárait is magába foglalta . Szilvás-Újfalvi Imre 1602-ben Debrecenben megjelent énekeskönyve után 1607 egy jelentős művelődéstörténeti és zenetörténeti állomás. Szenczi Molnár Albert ekkor adta ki az általa lefordított teljes zsoltárkönyvet . Néhány évvel később jelenik meg Szenc.~i Il4olnár Albert oppenheimi bibliakiadásához csatolt énekeskönyve 1612-ben. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk Geleji Katona István Keserű i Dajlca Jánossal közösen szerkesztett üreg graduál"-ját, 1636-tan. Említésre méltó még az 1630 körül keletkezett Csurgói énekeskönyv és az 1637-1681 között lejegyzett Kecskeméti graduál". Ebben Huszár Gát zsoltárfordításai is tovább éltek .`~ Mivel a magyar református egyházban az énekeskönyv ügye gondokat okozott, 1729-ben ~'nekügyi Bizottságot" hoztak létre Zoványi György püspök kezdeményezésére . Az énekeskönyvek átdolgozásával az egyház még többször kényszerült foglalkozni.`y Nemcsak egyházzeneileg, hanem művelődéstörténetileg is fontos vclt D~laróthi György fellépése, aki az összhangzatos éneklésnek svájci minta szerinti bevezetésére, törekedett. 39 . Németh Amadé : Erkel . Bp. 1979 . 224 . old., Major Ervin: Erkel Ferenc művei-
40 41 42 43 44
92
nek jegyzéke . Második bibliográfiai kísérlet. In. : D'Iagyar zenetörténeti tanulrnányok . Icások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. Szerk. : Bónis Ferenc., Bp ., 1968. 32, old ., Br~ockhnus-Riemann : 2.enei lexikon . Szerk . : Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht . A magyar kiadás szerk.: BoronIcay Antal. Bp ., 1978. I, köt. 528 . old . Felcete Csaba: A kollégiumi énekkar történetének rövid áttekintése . In. A Debreceni Református Kollégium története:; Szerk . : Barcza József, Bp ., 1988. 753. old. Florváth János: A reformáció jegyében . . ., Bp ., 1957. 65. old. Botfa István : Huszár Gál élete, művei és kora (1521 ? - 1575) Bp., 1991. 129. old., Debrecen története I. lc. (Szerk . : Szendrey István) Db., 1984 . 545. old. ~lorváth J. : A reformáció jegyében. . . i. m. 420, old., Botfa L : Huszár Gál élete mű vei és kora . . . i, m, 315. old., Debrecen története I. k. i. m. 545. eld. Botfa L : i. m. 380, 406,E 413, 445. old., Tarnóc Márton : Erdély műve'_ődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában ., Bp., 1978. 70, old., Horváth .1 . : A reformáció jegyében . . . i. m. 303-304. old. Kormos László : A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár ismertet ője. Db., 1984. 66, 355 . old., TtREL. L4 . c. 1, d. 1727-1890 .
Zsoltárkiadása 1740-ben A Soltároknak a Kóták szerént való Éneklésének Mesterségének Rövid Summája" című alapvet ő zenei ismereteket is tartalmazta. Rövidesen, 1743-ban megjelentette A Soltároknak négyes Nótájik" című munkáját Claud Goudimel 16. századi harmóniáival . Ebben a kiadványban foglalkozott a többszólamú éneklés elemi tudnivalóival, amelyet A harmóniás éneklésr ől való rövid tanítás" fejezetben foglalt öszsze~ A már satnyulni kezdő templomi éneklésnek a továbbiakban új lendületet ad Losonczi István : Éneklésben tanító mester" könyve 1754-ben és Szőnyi Benjamin Szentek hegedű je" címmel összegyűjtött énekei 1762-ben . A 18-19. század fordulóján olyan jeles énekszerzők tűntek fel, mint Lengyel József, a kollégium professzora, Nagy István, Keresztesi Jókézsef és Szentgyörgyi József. Pálóczi Horváth Idám is elküldi az általa szített énekeket a kiadandó új énekeskönyvhöz 1805. március 28-án 4° Az egyházkerületi közgyűlés 1790. augusztus 16-án foglalkozott az énekeskönyv átdolgozásának ügyével, s hosszadalmas tárgyalások után, királyi engedéllyel 1812-ben 20 000 példányban megjelent az énekeskönyv . Az énekügyi bizottság kinyomtatására a debreceni nyomdával kötött szerződést. Hosszú ideig ezt az énekeskönyvet használták a református gyülekezetek . Az énekeskönyvi pénztárnok jelentéséből tudjuk, hogy 1849-ben 10 000, 1850-ben ugyanennyi és 1851-ben is ugyanennyi példányszámú énekesl~ónyv kelt e1.4$ Telegdy K. Lajos kimutatása szerint a városi könyvnyomdából 1861 március 5-én 1000 d_ arab kis-, 30 darab nagy formátumú énekeskönyv került ki ss Szintén Telegdy egy 1863. november 24-i jelentésében olvashatjuk, hogy a nyomda 1200 darab közönséges papírú és 15 darab kisebb, valamint 15 darab graduál típusú énekeskönyvet nyomtatott ki.5 ° Szenezi Molnár Albert zsoltároskönyvének 1736. és 1784. évi ki-s' adása is napvilágat látott a debreceni nyomdában az 1860-as években Említend ő itt Szotyori Nagy Károly Énekhangzatos könyv rövid útmutatással az éneklés tanítására" című 1846-ban Debrecenben megjelent könyve, továbbá Templomi karénekeskönyv" című Pesten 1848-ban kiadott műve sa Korszakunkban 1866-ban jelenik meg Debrecenben Révész Imre : A magyarországi ref. egyház énekeskönyvérő l" című mű ve is~ A gyülekezeti éneklésben egyre nagyobb szerepük le sz az 1800-as évek elején egymás után épülő református orgonáknak . Csokonainak Lengyel József névnapjára írott soraiból tudjuk, hogy a Kollégiumban használták a pozitívot (kisorgonát) . Az újonnan épült szárnyban, az Oratóriumban pedig 1830-ban állítottak fel orgonát. A Nagytemplomot 1838-ban látták el 45 caomasz Tóth Kálmán : Maróthi György és a kollégiumi zene. Bp., 1978. 46. old, Tóth Béla: A kollégium története a XVIII, században. In : A Debreceni Református Kollégium története . . . i. m. (95, old .). 46 Juhász Géza: Csokonai tanulmányok, Bp., 1977. 50. old. ; Zoványi JenS: Egyháztörténeti lexikon . Szerk . : Dr. Ladányi Sándor, Bp., 1977., 308, 368, 377, 422. old .; TtREL. I. 4. c., 1. d., 1727-1890 ., 1805. márc. 28. 47 Kormos L. : A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár ismertet ője. . . i, m. (355 . old.), Zoványi J. : Egyháztörténeti lexikon i. m. 170) 377, 615. old. 48 TtREL I. 4. c. 1. d. Zagyva Imre. 1852 . aug. 28-i jelentése 49 HBML. IV. B. 1109/a. 15. k. 238/1861., 1861. március 5. 50 HBML. IV. B. 1109/a. 26. k. 10 000/1863., 1863. nov. 24. 51 Benda Kálmán-Irinyi Károly : A négyszáz éves debreceni nyomda . Bp., 1961. 193. old. 52 Zoványi J. : Egyháztörténeti lexikon. . . i. m. 614. old. 53 Tóth B.: A kollégium története a XVIII. sz-ban . i, m. 144 . old.
93
®rg®náva1.54 A debreceni római katholikus plébánián már a 19. század elején szó esik a mostani vagy újonnan építend ő orgonáról".~ Korszakunkban, 1858. április 14-én Szotyori Nagy Károly, aki a Nagytemplon kántora is, kiad egy előfizetési felhívást, Címe : Templom és halotti karénekes könyv". Ebben leírja, hogy mind Magyarországon, mind Erdélyben a rereformá~tus gyülekezetek az éneklés és orgonázás mesterségében nagyon hátra vannak. . . magok a kántorok és orgonisták is, a templomi és halotti énekeket oda nem illő cikornyák, elferdítések s félrevitetek nélkül a magok helyes egyszerűségében" nem tudják tisztán előadni. Hiányoznak a képzett orgonisták, még a nagyobb gyülekezetekben sincs karének. Szotyori felismerte tehát az orgonista- és kántorképzés szükségességét. Sajnos azonban a múlt századtól már az éneklés és az énekeskönyv színvonala hanyatló tendenciát mutat.5' Hangversenyek, színház, kórusok
Debrecenben 1798-ban, az első színielőadásban szerepel énekes játék" műfaj, 1802-ben pedig megtartják az első operai előadást is.'`' H;~ngversenyt azonban először 1841. november 19-én tart a Hangász-egyesü let", mint arról dolgozatunkban már szóltunk a szakirodalom alapján . Egy francia hegedű-művész Houssard d3orace 1852-ben hangversenyt adott városunkban, a Liszkay-fürd ő óriási termében . Az akkori hangevrsenyek műsorszámát képezte a változatok rögtönzése. A közönséget felkérték, hogy valamely ismert operaáriát jelöljön meg, amely témára a művész változatokat improvizált .'9 Nagy József jótékony célú hangversenyét 1855. március 26-ár_ tartotta meg a Polgári Kaszinó dísztermében műkedvelők közreműködésével. A saját szerzeményei mellett Bognár Ignác, Dömötör Károly, Székely Imre, Proch és Kreuzer műveit adta elő a hangverseny szervez ője zongorán . Helyek ára : számozott szék 1 frt, álló hely 40 kr. Jegyek előre válthatók Telegdi Lajos könyvkereskedésében s° A kaszinó 1864 . március 23-ár. a városháza nagytanácstermében rendezett jótékony célra hangversenyt . Befolyt összeg 1167 Frt, 61 kr. és 1 db arany. Az összeget Kéméry Dániel pénztárnok kezelte. Többen az illetőségen felül is adakoztak", így pl. Szaniszló Ferenc nagyváradi római katolikus püspök 10 ülőjegyért 100 forintot. Gróf. Haller Sándor főispán 20 forintot küldött .`'x Térey Antónia énekesnő felajánlotta egy 54 Fekete Cs . : A kollégiumi énekkar történetének rövid áttekintése . m. 763. old. 55 Schleiclx Lajos: A debreceni római katholikus plébánia piarista jellegének megszűnése. In. : A Debreceni Kegyes tanítórendi róm . kat . Calasanczi Szent József reálgimnázium értesítője az 1933-34, tanévről. Db., 1934. Közzétette . Dr. Kart János igazgató . 10. old . 58 HBML. XIII. 35. 1-2 d. 57 Fekete 'Cs. : A kollégiumi énekkar történetének rövid áttekintése. . . 763 . old. 58 Taar Ferenc : A kezdetektől 1874-ig az intendatúra végéig. In . : A debreceni színészet története. Db., 1976, 21. old., M. Lázár Magda : A debreceni opera története. In. : Debrecen zenei élete a századfordulótól napjainkig. Db., 1975. 301. old. 59 A Debreceni Zenede története. . . i. m. 22, old. 80 HBML. XIII. 35 . 1. d . 61 HBML. IV. B. 1109/1. 151. d. 3912/1864, április 30 .
94
hangverseny tartását a Zenede javára 1867 . július 5-én. ígéretét nem teljesítette, a Zenede igazgatója azonban 1867. július 5-én jelentette, hogy az énekesnő közreműködése nélkül kedvező sikerrel" megtartotta a hagversenyt.~2 Fentebb említettük, hogy a 18. század végén, énekes játékot", a 19. század elején pedig operaelőadást láthattak a debreceniek . A Debreceni Dalszínház Társaság" 1829-ben mutatta be a Sevillai borbély" cím ű operát a kaszinó műkedvelőiből és zenetanítókból alakult zenekarával . Szerepelt az előadáson a kor híres színésznője, Dérivé is .~` Korszakunkban fordulópontot jelent Reszler István színigazgató társulatának a városba érkezése 1861. áprilisában . Az 1865. évi színházfelavatásig Reszler társulata játszott Debrecenben. Ebben a társulatban volt már énektanár, zeneigazgató és karnagy is. Reszler maga is kiemelkedő képességű operaénekes, kitűnő tenorista volt. Igazgatósága idején nagyon sok operát adott elő a színház. Műsorra került az Ernáni, a Trubadur, a Lammermoori Lucia, a Hunyadi László, a Rigoletto és még sok mas nagyszerű alkotás . A zenekar összetétele 1866-ban a kösetkező volt: karnagy, másodkarmester, hegedűs 5, csellista 1, kürtös 2, sípos 2, bőgős 1, trombitás 2, fuvolista 1, pozános 1, pásztorsípos 1, üstdobos 1 ~' A Csokonai Színház irataiban sok színész és énekes szerződése megtalálható ebből az időből. Ilyen pl. Majosházi Klára kardalnoknő és segédszínésznő szerződése 1866. július 25én. Nevezett művésznő a debreceni állandó színházban, a rá bízandó s egyéniségéhez illő szerepekben és kar énekekben az intendáns és illetőleg megbfzottja rendeletei szerint köteles fellépni ."ss Tanner István els ő operai barimon énekes, Újhelyi Marika kardalnoknő apró magány énekesné és segédszínészné", szerződése 1867-ben készült . Nagy József kardalnok, tenore prím és segédszínész is 1867-ben kötötte meg szerződését . Medgyessi Nándor Úr, mint másod karnagy köteleztetik férfi és nói kart tanítani, opera és operettekben, mint első hegedűs a zenekarban játszani." A szerződés 1868 . április 28-án készült. Znojenszky Nándor Úr, mint első viola játszó, hangszerén tisztán játszani, minden előadás esteéjén a tiszta hangolás végett az Orchestrumba 1/4 órával a kezdet előtt pontosan megjelenni köteles." Szerződésének időpontja 1867. április 4 ce Debrecen város tanácsának irataiban olvashatunk operaszövegek kinyomtatásáról. A nyomdamu""vezető jelenti, hogy a színházi pénztárnok a Don Sebastiani" opera szövegéből 500 darabot rendelt meg 1862. április elsején. Ugyanakkor a Hugenották" című opera szövegét is 500 példányban kérte kinyomtatni.' Dolgozatunkban más összefüggésben már szóltunk a Kollégiumi Kántus alakulásáról, és arról, hogy az 1840-es években bizonyos szervezeti átalakulás történt. Fordulópontnak tantják az 1846. évet, amikor az énekkar kettévált : férfikarra és vegyeskarra. A Kántus néven ismert fő62 HBML. VIII. 661/b. 2. k. 14/1867., 1867. március 26., u. o. 24/1867., 1867. július 5. 63. Csobán E. : Debrecen zenei múltjának vázlata. . . i. m. 306. old. 64 Taar F.: A kezdetektől 1874-ig. . . i. m. 37, 38, 40, 41, 46. old . M. Lázár M. : A debreceni opera története. . . i. m. 301 . old. 65 HSML. VIII . 703/b. 1. d. 10/1866., 1866. július 25. 66 HSML. VIII. ?03/b. 1. d. ?9/1867., 1867. szept. 22.; 23/1867., 1867, február 26.; 72/1867., 1867, április 17. ; 45/1868., 1868. április 2B.; 68/1867., 1B67. április 4. 67 HBML. IV. B. 1109/a. 19. k. 413/1862 ., 457/1882 . 1862. április 1.
95
iskolai énekkar a férfikarból alakult ki. A vegyeskarból pedig megszerveződöbt a gimnázium énekkara . Hátra volt még az alapszabály megalkotása, amelyet az egyházl~erületi közgy űlés 1847. október 31-én 360/1847. számon megerősített . Fáy András a kántus évszázados fennállásának ünnepén, 1859-ben enyhe túlzással azt írta, hogy vetélkedett Európa legjelesebb operai chorusaival."°3 A szabadságharc utáni változások szükségessé tették az alapszabály módosítást, ami 1861-ben meg is történt. Ezután az énekkar vezetője a praeses lett, a szólamok élére protocantorok, szakvezető" kerültek. Újdonság volt a jegyzői tiszt beállítása . A jegyzőkönyvbe feljegyezték a tagok névsorát, tisztségét, a kórus életének kiemelked ő eseményeit. Leltárt vezettek az ingóságokról és a kottákról . Sajnálatos, hogy a kántus jegyzőkönyvei is éveken á~t hiányosak. Csányi Dániel tanárkari jegyző az 1861 . november 6-i gyűlésen a következ őket írja : Az énekkarnak több év óta semmi jegyzőkönyve nincs, annálfogva javaslatba tétetik oly jegyzőkönyv behozatala, melybe az énekkar tagjainak névsora gyakorlat alkalmával fölolvastatván, a múlasztók, vagy a szabgyakorlat alkalmával fölolvastatván, a múlasztók, vagy a szabályok bármelyikét megsértők nevei is behattassanak ."' 1 A Kántus az abszolutizmus korában is különböző rendezvényeken lé-
pett fel. Debrecen város tanácsülési jegyzőkönyvében olvassuk pl., hogy a Kollégyumbeli énektő kar" részére 1850. augusztus 19-én a Király születése napjáni éneklésért jutalomképpen" 40 forint utaltatott ki. a Nyizsnyay Gusztáv zeneművész 1861 . december 12-én a színházban tartott hangversenyére is kérte a Kántus közrem űködését. Hasonlóképpen igényelte a kollégiumi ,énekkar részvételét Székács József nagyváradi római katholikus kántor 1865. március 25-én rendezeti koncertjén.'3 Tóth Mihály lelkész, a Főiskolai ~neklcar" felügyelő tanára 1864. április 6-án pedig engedélyezte, hogy a Kántus jótékony célü hangversenyen mű ködjön közre.'¢ A 19. század második felében alakultak ki az egyleti dalárdák, amelyek a kulturális élet jelentős tényez ői voltak. Amikor a Debreceni Dalárda Egyletről" szólunk, az előzmények között tartjuk számon a már többször említett, 1841-ben létrejött Hangász egyesületet" . Ezután a megalakuló Zenede keretei között formálódó Ének és zenekör", majd az 1862-ben megalakuló Zenede-egylet" a szerveződés útjának további állomásai . A Zenede-egylet" 1862. november 23-án tartott közgyűlésén tiszteletbeli tagok választására tesznek indítványt, és a nevek sorában Erkel Ferenc is megtalálható. Egy évvel később, 1863-ban a Debreceni Dalárda" vagy máskénit nevezve Debreceni Dalárda Egylet" színrelépéséről olvashatunk. Néhány év múlva 1871-ben Dal- és zeneegylet" a neve, 1886-tól Debreczeni Dalegylet", még később pedig Városi Dalegylet" néven 88 Kormos L. : A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár ismertetője. . . m. 382. old. 69 Csomasz Tótit K.: Maróthi György és a kollégiumi zene. . , i. m. 194. ald. 70 Kormos L.: i. m. 383 . old. 71 TtREL. II. 24. c. 1. k. 8. old. 1881. november B. 72 HBML. IV. B. 1109/a. 4, k. 2811/1850., 1850. aug. 19. 73 TtREL. II. 24. c. 1. k. 18. old., 1861 . dee. 17.; 53. old., 1885. márt. 25 . 74 HBML. VIII. 861fb. 1. k. 27/1884., 1884. április 6.
96
funkcionál.'' A Debreceni Dalárda" 1864. évi alapszabálya kimondja, hogy az egylet célja: az ének- és zenének általában - különösen pedig a nemzeti dalok művelése, az azok iránt nyilatkozó nemesebb ízlés fejlesztése, s ezekkel közvetve a társas élet előmozdítása . . ." Szó esik a gyakorlatakról, próbákról, kirándulások szervezéséről, a képzésről és jótékony célú hangversenyek rendezéséről.' A dalárda elnöke, Komlóssy Imre levélben kérte a Zenede énektermének hetenként három ízben átengedését dal- és zenegyakorlatok céljára az esti órákban ." Nagy nemzeti kulturális esemény volt 1867-ben az Országos Itlagyar Dalárdaegyesület megalakulása, amely első közgyűlését Debrecenben tartotta 1868-ban, amikor az Országos Dalárversenyt is városunkban rendezték meg. Az ünnepség sikerének jó hatása volt szerte az országban, Debrecen az ország kóruskultúrájában jó helyet szerzett és másokat is ösztönzött.'$ Egyre több dalárda alakult a városban . 1875-ben a Debreczeni Nyomdászok Dal- és Zeneköre, mely később Nyomdász Dalkör néven alakult újjá 1882-ben, de csak másfél évig működik, majd később többször újra szervez ődik . A Kereskedő Ifjak Dalköre" 1886-ban, a Debreceni 1paros Dalegylet" 1890-ben a Petőfi Dalkör" pedig 1897-ben alakult meg. Ezeken kívül a századforduló körül még több komoly életkort megélt együttest lehetne felsorolni, amelyek Debrecen zenei életét gazdagították . Vizsgálatuk azonban már korszakhatárunkon kívül esik.'9
75 A Debreceni Zenede története. . . i. m. 40. old.; I3BML. IV. B. 661/a. 3. d., kgy. 14/1862., 1862 . november 23. Straky Tibor: énekkari élet Debrecenben . In. : Debrecen zenei élete a századfordulótól napjainkig ., Db. 1975. 242. old. 76 HBML. IV. B. 11109/b. 152. d. 7626/1864., 1864. szeptember 10. 77 HBML . VIII . 661/b. 1 . k. 102/1864., 1864. november 21. 78 Straky T. : Énekkari élet Debrecenben . . . i. m. 220. old. 79 U. o. 220. old., Kórusversenyek Debrecenben . 1961-1985 . (Üsszeállította : Straky Tibor), Db., 1986. 6-7 . old.. Takács Béla: A debreceni nyomdász egyesületek, a nyomdász szakszervezet működése 1949-ig. In. : Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód kutatási tanulmányok . Szerk.: Dr. Tóth Béia, Db., 1985. 34 . old.
97
DATs F3Yi THE MUSICAL LIFE OF DEBRECEN IN THE AGE OF ABSOLUTISM (1849-1867) László Zoltán Major
In the program of centralizing absolutism besides the economical development certain cultural arrangements were also included . Cultural, artisical results appeared also in the spiritual life of the town. In Debrecen, besides the military bands and gipsy bands a significant result was the establishment of School of Music in 1861. Over and above the beinning of research of music, concerts also 4vere organized very often in the town. Of course singing of the Calvinist congregation was a major part of the character of the town too. It is also mentioned in the study In a certain historical point of view as well. The cultural aspect of the town was significantly enriched also by the musical activity of the theatre and by the choirs, singing circles and choral societies . The study deals also with the choral societies founded after the Choir of the burgeouis age .
